Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1960. mártír» Ä Hruscsov üzenetet intézett a leszerelési értekezlethez Felszólalások a megnyitó ülésen Genf (MTI). Kedden délután Géniben megnyílt a kelet— nyugati leszerelési értekezlet. Nyugati hírügynökségek sze­rint az ünnepélyes megnyitás után elsőnek Jiri Nősek, a csehszlovák küldöttség vezető­je szólalt fel. Rámutatott, hogy az értekezlet feladata az álta­lános és teljes leszerelés meg­valósítása és hangsúlyozta: a legjobb alap e feladat megva­lósításához az a javaslat, ame­lyet Hruscsov szovjet minisz­terelnök tavaly szeptemberben az ENSZ közgyűlésén beter­jesztett. Zorin külügyminiszterhel.vet- tes, a szovjet küldöttség veze­tője felolvasta Hruscsov mi­niszterelnöknek a leszerelési értekezlethez intézett üzene­tét. A szovjet kormányfő üze­netében tolmácsolja azt a mély­séges meggyőződését, hogy »mar nincs messze az a nap, amikor valóra válik az embe­riség évszázados álma, ami­kor a világ jegyverek és há­borúk nélkül jog élni«. Hruscsov a népek javára végzett sikeres és gyümölcsö­ző munkát kívánt az értekez­letnek és közölte, hogy a szov­jet kormány utasította az ér­tekezleten részt vevő képvise­lőit, minden eszközzel mozdít­sák elő a tízes bizottság ered­ményes munkáját és törekedje­nek az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződés mi­előbbi kidolgozására. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke üzenetében azt a reményét fejezte ki, hogy a többi résztvevő is hozzájárul az általános és teljes leszere­lés problémájának gyakorlati megoldásához. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány »kész figyelmesen megvizsgálni az e cél elérésére irányuló összes javaslatokat«. Zorin felszólalásában foglal­Ri atomértekezlet munkájának meggyorsítását követeli a nemzetközi munkásosztály Prága (CTK). A Szakszerve­zeti Világszövetség titkársága nyilatkozatot tett a nukleáris kísérleti robbantások megtiltá­sával foglalkozó genfi három­hatalmi értekezlet munkájáról. Megállapítja, hogy a világ né­pei megelégedéssel és remény­nyel fogadták az ENSZ-köz- gyűlés legutóbbi ülésszakán el­fogadott határozatot, amely felhívja az; atomhatalmakat, ne újítsák fel a kísérleti robban­tásokat. Sajnálattal állapítja meg a nyilatkozat, hogy az amerikai küldöttség ingadozá­sai következtében máig sem egyeztek meg, jóllehet az érte­kezlet immár 15 hónap óta ülé­sezik. Az SZVSZ felhívja a világ dolgozóit és a szakszervezete­ket, fokozzák éberségüket az atomfegyverkezési hajsza baj­nokainak cselszövéseivel szem­ben. A genfi értekezlet sikerrel befejezheti munkáját, hiszen a szerződés cikkelyeinek há­romnegyed részében a három tárgyaló fél máris megállapo­dott. A nemzetközi munkás- osztály követeli, hogy az atom- értekezlet gyorsítsa meg tevé­kenységét, amivel elősegítheti a tízhatalmi leszerelési érte­kezlet és a csúcstalálkozó si­kerét is — fejeződik be a nyi­laiké/-1, (MTI) «p-rww.-.,- J kozott a nyugati hatalmak le­szerelési tervével és rámuta­tott, hogy az nem tartalmaz tényleges rendszabályokat az általános és teljes leszerelés végreha j tására. Hangsúlyozta, hogy a nyugati leszerelési terv nem gyakorlatias és javasolta, az értekezlet foglalkozzék a szovjet kormány leszerelési tervével. Felszólalt a megnyitó ülésen Naszkowski külügyminiszter­helyettes, a lengyel, Mezinescu külügyminiszterhelyettes, a ro­mán és Ratarabanov külügy­miniszterhelyettes, a bolgár küldöttség vezetője. Mindhár­man sürgették a leszerelés mi­előbbi megvalósítását és hang­súlyozták, hogy a legmegfele­lőbb alap a Szovjetunió kor­mányának általános és teljes leszerelési javaslata. David Ormsby-Gore kül­ügyi államminiszter, az angol küldöttség vezetője felszólalá­sában kijelentette: »Mindnyá­jan reméljük, hogy ez az ér­tekezlet fordulópont lesz az emberiség háború utáni törté­nelmében!« Az angol küldött kifejezte meggyőződését, hogy a lesze­relési tárgyalások ezúttal »olyan kedvező légkörben kez­dődnek, mint a második világ­háború óta még soha. Keletnek és Nyugatnak egyaránt vitat­hatatlan érdeke a leszerelés« — mondotta. Ormsby-Gore különösen »az országok közti kielégítő kato­nai egyensúly fenntartását« emelte ki, mint az »átfogó le^ szerelés szakaszonkénti meg­valósításánál^ elengedhetetlen feltételét«, és reményét fejez­te ki, hogy »a nyugati három­szakaszos leszerelési terv a megegyezés alapjául szolgál­hat«. Frederick M. Eaton nagykö­vet, az amerikai küldöttség ve­zetője felszólalásában minde­nekelőtt a »csalhatatlan ellen­őrzés« fontosságát hangsúlyoz­ta és javasolta, létesítsenek nemzetközi leszerelési szerve­zetet, amely felügyeletet gya­korol majd a leszerelési meg­állapodások betartása fölött. Jules Mach, a francia kül­döttség vezetője annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a leszerelési értekezlet legelső feladata a nukleáris fegyverek eltörlése. A francia küldött szerint »a világ min­denekelőtt a nukleáris leszere­lés megvalósítását várja ettől az értekezlettől«. Moch a nukleáris leszerelés megvalósítására egyrészről az atomtölteteket hordozó raké­ták, repülőgépek, hajók stb. el­tiltását és megsemmisítését, másrészről pedig a katonai készletek gyors, ellenőrzés mellett végrehajtott csökken­tését javasolta. Burns tábornok, a kanadai és Gaetano Martima, az olasz küldöttség vezetője kormánya nevében megígérte, küldöttsé­ge mindent elkövet annak ér­dekében, hogy az értekezlet munkája eredményes legyen. A leszerelési értekezlet első ülése magyar idő szerint 17,15 órakor véget ért. Nem sokkal később közöl­ték, hogy az értekezlet -szer­dán délelőtt, magyar idő sze­rint 10,30 órakor zárt ülésen folytatja munkáját. Adenauer Washingtonban Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Adenauer nyugatnémet kan­cellár kedden a hajnali órák­ban két és félnapos látogatás­ra az Egyesült Államok fővá­rosába érkezett. A washingto­ni repülőtéren Nixon alelnök és Herter külügyminiszter fo­gadták. A rövid üdvözlések után Adenauer Nyugat-Né- metország Washingtoni nagy­követének szállására hajtatott. Washingtoni tartózkodása alatt a kancellár tárgyalni fog Eisenhower elnökkel és más amerikai vezetőkkel. Adenauer Princetonból ér­kezett Washingtonba. A kan­cellárt a pricetoni egyelem tiszteletbeli doktorává avat­ták. Ebből az alkalomból be­szédet mondott. Egyebek kö­zött kijelentette, hogy Nyugat- Németország »hü marad a NA- TO-hoz, mindenekfelett pedig az Egyesült Államokkal kötött szövetséghez«. A 84 éves ál­lamférfi a hidegháborús hangú beszédben élesen támadta a Szovjetuniót és a szovjet veze­tőket, kétségbe vonta ezek őszinteségét és jóakaratát. Ki­jelentette, hogy a csúcsértekez­leten elsősorban a leszerelés kérdését kell megvitatni. Az Izvesztyija tudósítója azt írja, hogy az amerikai sajtó szerint a kancellárt aggasztja a nemzetközi helyzet kedvező alakulásának perspektívája. Adenauer nyugtalan amiatt, hogy az utóbbi időben a szö­vetségesek között vélemény- különbségek vetődtek fel a berlini kérdésben. Bár az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy tárgyalni fog a nyugat-berlini helyzetről, Ade­nauer szeretné, ha az ameri­kaiak a csúcstalálkozón nem kötnének megegyezést e kér­désben. A tudósító megjegyzi, hogy Adenauer az Egyesült Álla­mokból Japánba utazik, ahol nagy figyelmet szentel majd a Madrid, Bonn és Tokió közöt­ti szoros szövetség megterem­tésének. Meghalt Bogdanov marsall Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában 66 éves korában el­hunyt Szemjon Bogdanov mar­sall. Bogdanov az első világ­háborúban a fronton harcolt. 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe, és ott 41 évig tel­jesített szolgálatot. A marsall a második világháborúban ki­magasló érdemeket szerzett, és két ízben tüntették ki a Szov­jetunió hőse címmel. (MTI) Tárgyalások Hruscsov franciaországi látogatásának újabb programjáról Párizs (MTI). Megkezdődtek a tárgyalások Hruscsov fran­ciaországi látogatása újabb programjának megállapítására. A szovjet kormányfő vidéki körútja megrövidül. Az első hírek szerint Nancy és Reims esik ki- az eredetileg megálla­pított programjából, azonkívül pedig a vidéki programpontok túlzsúfoltságán is enyhítenek.’ A szovjet kenmányfőnek így egy-egy helyen hosszabb idő áll majd rendelkezésére, s módjában áll majd több kap­csolatot teremteni a francia vidék népével. A szovjet kormányfő az 11—18 fedélzetén március 23-án délelőtt 11 órakor érkezik Orly repülőterére. A TASZSZ szemleírója a genfi leszerelési értekezletről Moszkva (MTI). Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója megál­lapítja, hogy a Genfiben kez­dődő tízes leszerelési értekezlet munkájától a világ közvélemé­nye azt reméli, hogy minél ha­marabb megegyeznek az álta­lános és teljes leszerelés nem­zetközi ellenőrzéssel történő végrehajtásában. Természetes, senki sem szá­mít csodára, amellyel egy csa­pásra biztosítani lehet a tár­gyaló felek teljes egyetértését a leszerelést illetően, mégsem volna ésszerű abból kiindulni, hogy az annyira időszerű lesze­relési kérdések megvitatása a végtelenségig elhúzódik; Egyes körök, amelyeknek semmi érdekük nem fűződik a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséhez, éppen a leszere­lési tárgyalások beláthatatlan ideig való elhúzódását kíván­ják. Elárulják ezt egyes lap- közlemények, amelyek már eleve úgy vélekednek, hogy a genfi értekezleten részt vevő küldötteknek hosszú szakálluk nő a tárgyalások folyamán. Így például a New York He­rald Tribune szerint a nyuga­ti küldöttek azzal a világos szándékkal utaznak Genfbe, hogy igen hosszú ideig tárgyal­janak. E sötéten látó vélemény szerint a genfi tárgyalások \ A francia parasztság erőteljes akciókra készül Párizs (MTI). A francia bel­politikai helyzet fokról fokra feszültebbé válik. Algéria az első számú probléma, de mögé közvetlenül felsorakozik a me­zőgazdaság nehéz helyzete, a parasztság mind erősebben ki­bontakozó tiltakozása a kor­mány mezőgazdasági politiká­ja ellen. Vasárnap is 20 000 paraszt tüntetett a Debré-kor­mány ellen Périguex-ben. A parasztság követelései pártpo­litikai síkon abban jelentkez­nek, hogy a degaulleista UNR kivételével valamennyi párt magáévá tette a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka összehí­vásának tervét. Már csaknem 300 levél futott be a nemzet- gyűlés elnökségéhez. 277 kép­viselő állásfoglalása szükséges a parlament rendkívüli össze­hívásához, a végső szót azon­ban az új alkotmány adta le­hetőséggel élve de Gaulle tá­bornok mondhatja ki, mivel a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a parlament összehí­vása. Valószínűnek látszik, hogy az április 26-ra kitűzött ülésszak kezdetét egy héttel előbbre hozzák. A parasztság nem sokat vár a parlamenti vitáktól, és erő­teljes akciókra készül. Egyes megyék parasztsága vásárlási sztrájkot tervez. Mindaddig, amíg a mezőgazdasági terme­lői árak megállapításában a kormány nem tér vissza a régi rendszerhez, a parasztok nem vásárolnak iparcikkeket. Má­sutt szállítási sztrájkra készül­nek: nem szállítanak vágóálla­tokat, terményeket a piacokra. Ismét másutt az országutakat akarják eltorlaszolni a parasz­tok, hogy megakadályozzák a forgalmat. Az egyházi iskolák állami támogatásáról hozott reakciós törvény ellen folyik az orszá­gos kampány. Eddig mintegy ötmillióan írták alá a reakciós törvény hatályon kívül helye­zését követelő petíciót. még egy évig is elhúzódhat« nah, amíg gyakorlati eredmény mutatkozik, ha ugyan — mint a New York Herald Tribune figyelmeztet — lesz egyáltalán gyakorlati eredmény. A lon­doni Observer diplomáciai megfigyelője is hasonló nézete­ket vall. — Szerintünk nincs helye az ilyen sötéten látó vélemények­nek — folytatja a szemleíró. — A tízes bizottság tagjai előtt ott fekszik az általános és tel­jes leszerelésnek az az egysze­rű és világos terve, amelyet tavaly terjesztett elő az ENSZ- ben Hruscsov szovjet kor­mányfő. Ami a nyugati javaslatokat illeti, félő, hogy e javaslatok még mindig a régi felfogást tükrözik, amely nem a leszere­lésre helyezi a súlyt, hanem az ellenőrzésre; nem a gyakor­lati leszerelési intézkedésekre; hanem különféle értesülések gyűjtésére, tanulmányozásárai Mégis, ne siessünk előre, ne vonjunk le túl korai következ­tetéseket A leszerelés problémájának megoldásához jóakaraté és szívós erőfeszítésekre van szükség. A pesszimisták rend­szerint nem képesek erre; Ezért a Genfben kezdődő tár­gyalások résztvevőinek minél több derűlátást kívánunk fel­adatuk megoldásához, az ál­talános és teljes leszereléshez vezető helyes út megkeresésé­ben. Grossmann kilépett a munkáspárti „árnyékkormányból" 22 afrikai és ázsiai ország kéri az EHSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakának összehívását Drága „táv-beszélés* Az amerikai szenátorok, akik vég nélküli beszédek­kel igyekeznek magakadá­lyozni a polgári jogokról benyújtott törvényjavaslat megszavazását, a kormány­nak eddig 15 000 dollár külön nyomdaköltséget okoztak. Ennyibe került ugyanis ennek a sok feles­leges szócséplésnek a ki- nyomatása a kongresszus hivatalos kiadványában, New York (MTI). Az ENSZ afrikai—ázsiai tagállamainak csoportja levélben fordul Ham­marskjöld főtitkárhoz, és kéri az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását a szaharai francia atombomba­kísérletek kérdésének megtár­gyalására. A levél aláírói felhívják a főtitkár figyelmét a közgyűlés e kérdéssel kapcsolatban ho- v^,zott határozatára, valamint 25 ^afrikai—ázsiai ország ez év Jifebruár 2-án Hammarskjöld- ^höz intézett levelére, amely a •,25 ország kormány hatóságai­dnak mély aggodalmát fejezte %ki a francia atomrobbantási ’ kísérlet terve miatt. A levelet Afganisztán, Bur­ma, Ceylon, Etiópia, Maláj­föld, Ghana, Guinea, India, In­donézia, Irak, Jordánia, Liba­non, Libéria, Líbia, Marokkó, Nepál, Pakisztán, Szaud-Ará- bia, Szudán, Tunézia, az Egye­sült Arab Köztársaság és Je­men képviselője írta alá. A 29 tagú afrikai—ázsiai csoport hét tagállamának kép­viselői nem írták alá a levelet. Ezek a következők: Kambod­zsa, Irán, Laosz, Japán, a Fü- löp-szigetek, Thaiföld és Tö­rökország. Az ügyrendi szabályzat elő­írásai élteimében a rendkívüli közgyűlés-ülésszak összehívá­sához a tagállamok egyszerű többségének, ez idő szerint 42 küldöttségének hozzájárulása szükséges. A főtitkárnak most 30 napon belül ki kell kérnie a tagállamok véleményét, és ha legalább 42 ország elfogadja az afrikai—ázsiai csoport felhí­vását, akkor ezt követően 15 napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülésszakot. Mit tartalmaz a 145/59. számú titkos nyugatnémet okmány? Berlin (MTI). Még nincs hét hete, hogy Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára Adenauerhez intézett levelében leleplezte a nyugat­német militaristáknak a Né­met Demokratikus Köztársaság és más kelet-európai országok lerohanására vonatkozó hábo­rús terveit, máris újabb do­kumentum foglalkoztatja a német közvéleményt. A Neues Deutschland már­cius 12-i számában ismerteti a 145 59. sz>Thú titkos nyugat­német okmányt, amely a né­met Szabadságadó—904. vasár­nap esti adásában leleplezett tervekhez hasonlóan részlete­sen bebizonyítja, hogy a bonni militarista körök totális hábo­rúra készülnek az NDK és más kelet-európai országok leroha­nására. A Neues Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt központi lapja ezzel kapcsolat­ban rámutat: parancsoló szük­ségesség, hogy ezeket a terve­ket megismerje ne csak a né­met nép, hanem az egész vi­lág, hogy riadóztassa a béke-' szerető emberiséget. Párizs (MTI). Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, Richard Crossman ismert an­gol publicista, munkáspárti képviselő, hétfőn Gaitskellhez, a párt vezéréhez írt levelében bejelentette, hogy kilép a mun­káspárti »árnyékkormányból«. (Az »árnyékkormány« tagjai azok a vezető munkáspárti po­litikusok, akik fontosább kér­désekben a párt szóvivőiként szerepelnek, és a • Munkáspárt hatalomra jutása esetén a mi­niszteri tárcákon osztoznának. — A szerk.) A Munkáspárt hétfőn este nyilvánosságra hozta Gaitskell és Crcssiman levélváltását. A levélváltásra azért került sor, mert Crossman, aki már hosz- szabb ideje hangoztatta ellen- véleményét a Munkáspárt hi­vatalos fegyverkezési politiká­jával szemben, nemrégen az alsóházi szavazásnál 42 képvi­selőtársával együtt nem sza­vazta meg a párt által benyúj­tott módosítási indítványt. Gaitskell Crossmanhoz intézett levelében szemére vetette a képviselőnek ezt a magatar­tást, és biztosítékokat kért ar­ra vonatkozóan, hogy a jövő­ben megtartja a pártfegyelmetí Crossman válaszában nem volt hajlandó ilyen biztosítéko­kat adni, és bejelentette, hogy kiválik az »ámyékkormány«- ból. Ismeretes, hogy Crossman több ízben is bírálta a Mun­káspárt katonai politikáját, az államosítás kérdésében is kö­vetelte, hogy ne tágítsanak az államosítás elvétől. A munkáspárti balszárny egyik vezető egyéniségének, Crosmannak ez a lépése azt jelenti, hogy tovább gyűrűzik a legutóbbi alsóházi vita során kirobbant »párton belüli zen­dülés«. Baromfitenyésztők, figyelem! Az idén is kedvező feltételekkel, magas áron köthető baromfinevelési és hizlalási szerződés a földművesszövetkezettel. A szerződéstkötők hízott libánál 40.— forint, hízott kacsánál 25.— forint, pulykánál 30.— forint előleget kaphatnak. Csirkénél előlegként naposcsibét kap a termelő, vagy saját keltetésű csirkénél a szerződéssel lekötött mennyiség kilogrammja után 7.— forint előleget vehet igénybe. Neveljünk minél több baromfit! Érdemes, jól jövedelmez! Részletes felvilágosítást a helyi földmüvesszövetkezet ad. (8098)

Next

/
Thumbnails
Contents