Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1960. március % Kérdések és feleletek Hruscsov sajtóértekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) Ha pedig ők ezt nem értik meg, vagy megértik, de nem akarják megtenni, aíckor mi békeszerződést kötünk a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Amikor pedig ez a szerződés meglesz, sikkor a Németország ellen vívott háborúból ftflyó valamennyi következmény ér­vényét veszti az NDK terüle­tén, így Nyugat-Berlin kérdé­sében is. Nyugat-Berlin ugyan­is a Német Demokratikus Köz­társaság területén fekszik. Az Antara tudósítója ez­után felvetette az össznémet népszavazás kérdését. Hruscsov így válaszolt: An­nak idején már megmagyaráz­tuk ezzel kapcsolatos álláspon­tunkat. A más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvi alapján állunk. A népszavazás kérdése csak az illető ország lakosságát érinti. A Szovjetunió és Német­ország még csak nem is szomszédok, ha felvetődik a népszavazás kérdése, ak­kor jöjjenek össze a két német állam képviselői, és egyezzenek meg. A Szovjetunió elismeri és tisz­teletben tartja majd döntésü­ket. De mi nem veszünk részt ilyen kérdések megoldásában, és ellenezzük, hogy bármely más ország idegen országok belügyeibe avatkozzék. A londoni Times tudósító­ja megkérdezte: önök vál­tozatlanul fenntartják a nyugat-berlini szabad város tervét? Hruscsov: Igen, más kiutat nem látunk. A nyugat-berlini kérdést úgy akarjuk megolda­ni, hogy senkinek ne teremt­sünk nehézségeket, csakis a már kialakult viszonyokat akarjuk rögzíteni. Nyugat-Ber- linben tőkés rendszer van. Mi nem kívánunk beavatkozni a nyugat-berlini lakosság ügyei­be, nem óhajtjuk megváltoz­tatni az ottani társadalmi rendszert. De igyekszünk el­érni a nyugat-berlini megszál­lási rendszer felszámolását. Így tehát arra a következ­tetésre jutunk, hogy az egyetlen lehetőség: Nyu­gat-Berlin szabadvárossá nyilvánítása. Azt hisszük, ez a legésszerűbb álláspont. Szeretnénk, ha nyu­gati szövetségeseink helyesen értelmeznék álláspontunkat, és csatlakoznának hozzánk. A New York Times tudó­sítója megkérdezte: Minisz­terelnök úr, lapjelentések szerint ön titkos találkozót tűzött ki Eisenhower elnök­kel. Washingtonban megcá­folták ezt a jelentést. Mit mond ön erről? Hruscsov: Meglepő, hogyan tudták az újságírók kifürkész­ni ezt a titkot. De ha már le­lepleztek, be kell ismernem, hogy valóban találkoztam Ei­senhower elnökkel. Indonéziá­ban jöttünk össze, és. sokáig tárgyaltunk. A beszélgetés a lehető legbarátságosabb volt. Az elnök ma visszarepült Washingtonba. Ezt be kellett vallanom. (Általános derültség, taps.) A Bintang Timus tudósí­tója ezt kérdezte: Milyen jö­vő vár az egymást kölcsönö­sen segítő tömbökre, mint például a SEATO, a CENTO és a többi? Hruscsov: Mély meggyőző­désem, hogy ezeknek az agresszív tömböknek a létrehozása ostoba ötlet volt, s mint minden osto­baság, okvetlenül kudarcra van kárhoztatva. Mi pedig, a Szovjetunió és a többi békeszerető ország min­dent megteszünk, hogy ez a ku­darc minél előbb bekövetkez­zék. Ezzel megkönnyítjük a népek életét, nyugodtabbá és békésebbé tesszük az emberek napjait. A Pontja Warta tudósítója megkérdezte: Milyen maxi­mális eredményt vár Ön a csúcsértekezlettől ? Hruscsov: A maximum és a minimum fogalma politikailag nehezen alkalmazható, mivel hiányzik a pontos mérce. De bízom Eisenhower elnök, Mac­millan miniszterelnök és de Gaulle elnök jó szándékában. Jómagam hasznos eredménye­ket várok az értekezlettől, és mi mindent megteszünk ezért. Önök pedig várjanak még egy kicsit, nem sok idő van hátra, és hamarosan mindent meg­tudnak. Az indonéz sajtószolgálat tudósítója megkérdezte, sza­badon dönthetnek-e a kül­földi qr szagok a szovjet se­gélyek felhasználásáról. Hruscsov azt válaszolta, hogy ezt természetesen sza­badon dönti el a megsegélye­zett ország. Ugyanez az újságíró meg­kérdezte, milyen benyomást szerzett Hruscsov Sukamó- val folytatott tárgyalásai so­rán. Hruscsov így válaszolt: Már sokszor tárgyaltam Sukamo elnök úrral. Most már har­madszor találkoztunk, s min­den alkalommal egyre na­gyobb tisztelet tölt el e fárad­hatatlan politikus iránt El­mondhatom, örülök a vele va­ló találkozásaimnak és beszél­getéseimnek, s remélem, hogy ezek a találkozók ismétlődni fognak a népek javára, a béke üdvére. Most pedig hadd kérdezzek én, uraim. Vitassuk meg, ho­gyan folytathatnánk legjobban ezt a sajtóértekezletet Két lehetőség van: vagy be­fejezzük a sajtóértekezletet mert több tárgy nem maradt vagy pedig elnapoljuk, és majd Moszkvában folytatjuk. Ezennel meghívom önöket Moszkvába. Egy hang a teremből: Ka­punk majd vízumot? Hruscsov: Természetes! For­duljanak nagykövetségünkhöz, és megkapják a vízumot Min­denki jöhet, aki csak akar. Egyébként megköszönöm fi­gyelmüket és sok sikert kí­vánok. (Hosszan tartó taps.) (MTI) Eisenhower Chilében Santiago de Chile (MTI). Mint az AP jelenti, Eisenho­wer elnököt Santiagóiban való megérkezésekor nagy tömegek üdvözölték. A szakszervezeti székház előát viszont nagyobb csoportok amerikaellenes jel­szavakkal tüntettek. A szék­ház épületére hitették Castro, kubai miniszterelnök képét amelyet azonban a rendőrség eltávolított onnan. A chilei rá­dió közlése szerint a rendőr­Solohov válasza egy amerikai újságíró koholmányára Moszkva (TASZSZ). Mihail Solohov a Pravda keddi szá­mában visszautasította Salis­bury amerikai újságíró rágal­mazó kijelentését, amelyeket az ■> Uj barázdát szánt az eke« második kötetéről tett. Az amerikai újságíró ugyanis azt állította, hogy a szerző eredeti elgondolása szerint a regény főhősének szovjet börtönben kellett volna meghalnia. Ez akadályozta az írót abban, hogy a könyyet korábban be­fejezze. Solohov megjegyzi, hogy az amerikai újságírónak szennyes fantáziája van, és ál­lításainak semmi köze a té­nyékhez. Ha Salisbury urat valóban érdekelte, hogy végződik a könyv — írja egyebek kö­zött Solohov — miért nem kérdezte meg tőle, mondjuk a 30-as években, mikor megje­lent az első rész. Vagy miért nem fordult hozzám akkor, amikor Amerikában jártam. Hisz minden lehetősége meg volt rá, hogy találkozzék ve­lem. Néhány mondatban el mondhattam volna, hogy vég­ződik a könyv, (MTI) eég már korábban letartózta­tott négy személyt, akik ame- rikaellenes jelszavakat festet­tek a házak falára. Eisenhower hétfőn délután meglátogatta Alessandri chi­le’ elnököt, aki ebbi 1 az alka­lomból kijelentette, hogy Dél- Amarikában véget kell vetni a fegyverkezési versenynek és meg kell teremtenie a konti­nens valódi szolidaritását. Az Egyesült Államok elnöke válaszul azt mondotta, látoga­tásának fő célja megszabadíta­ni a két ország kereskedelmét minden bizalmatlanságtól és bebizonyítani, hogy az Egye-, sült Államok a teljes bizalom alapján óhajt együttműködni Chilével. Kijelentette még, hogy dél-amerikai kőrútján ta­nácskozik a közelgő csúcsérte­kezletről, amelytől azt reméli hogy hozzásegít a fegyverkezé­si verseny befejezéséhez. Mint mondotta, csodákat nem vár a csúcsértekezlettől, de reméli, hogy az olyan megállapodáso­kat eredményez majd, amelyek csökkentik a nemzetközi fe­szültséget. A chilei—amerikai kulturá­lis intézet Eisenhowert tiszte­letbeli tagjává választotta. Ebből az alkalomból Eisenho­wer dicsérettel emlékezett meg az intézet munkájáról, és ki­jelentette, hogy ezt a munkát szélesebb körben kellene foly­tatni. »Nemcsak a nyugati né­pek egymás közti jobb megérté­sét kellene célul kitűzni, ha­nem jobban meg kellene is­merkedni a vasfüggöny mögött élő országok népeivel is, mert ók is a békét akarják, és háborút ugyanúgy gyűlölik, mint mi« — mondotta Eisen , bower. (MT Q B nyugatiak újból nagy magasságban akarnak repülni a berlini légifolyosókon Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia elhatározták, hogy is­mét megindítják a Nyugat- Berlinibe vezető légifolyosókon 3000 méter felett végzett repüléseiket A szovjet állás­pont az, hogy a nyugati gépek ilyen nagy magasságban re­pülve megsértik az NDK lé­giterét (MTI) HRUSCSOV KA L Kalkutta (TASZSZ). Hrus­csov szovjet miniszterelnök kedden elutazott Dzsakartából. Az indonéz főváros repülőte­rén mondott beszédében han­goztatta, hogy a Szovjetunió és Indonézia baráti kapcsolatai állandóan erősödnek, a külön­böző politikai és társadalmi rendszerű államok közötti tar­tós barátság és együttműködés példáját szolgáltatják. Kifejezte azt a mélységes meggyőződését, hogy indoné­ziai látogatása mindkét ország javára válik,* szolgálni fogja a szovjet—indonéz barátság meg­szilárdulását, az egyetemes bé­két. Hruscsov beszéde után Su­karno elnök lépett a mikrofon elé. A Szovjetuniót és Indoné­ziát közös célok, közös érzel­mek és közös törekvések egye­sítik. Ez az az alap, amelyből kinő és fejlődik a mi szilárd barátságunk, s minthogy ba­rátságunknak ezek a feltételei objektívek, meggyőződésem, hogy Indonézia és a Szovjet­unió barátsága a jövőben is tartós és megbonthatatlan lesz — mondotta a többi között. * * * N. Sz. Hruscsov és kísérete Indonéziából jövet március 1-én Kalkuttába érkezett. A szovjet és indiai zászlókkal dí­szített' kalkuttai repülőtéren Hruscsov fogadtatására meg­jelentek Nehru indiai minisz­terelnök, Naidu asszony, Nyu­Az angol kormány katonai politikájának vitája az alsóházban London (TASZSZ). Az angol kormány a katonai kiadásokat az 1960—1961. költségvetési évben az előző évhez képest 115 700 000 fonttal, Anglia tör­ténetében eddig példátlan összegre: 1 629 083 000 fontster- lirugre emeli. Ez a kormányhatározat viha­ros felháborodást idézett elő Angliában. A Munkáspárt az alsóháziban előterjesztett hatá­rozati javaslatában bizalmat­lanságát fejezte ki a kormány­nyal szemben. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkás­párti vezetőség határozati ja­vaslata nem általaiban a kato­nai kiadások növelése, hanem a kiadások -nem hatékony« felhasználása miatt tiltakozik. A munkáspárti parlamenti képviselők számottevő cso­portja, többek között Shinwell volt hadügyminiszter, Swing- ler »A szocializmus győzelmé­ért« csoport egyik vezetője, Zilliacus, Healey és Silwer- mani nem tartotta kielégítőnek ezt a határozati javaslatot, és a pártvezetőség ellenkezése da­cára, külön határozati javasla­tot terjesztett elő. Ez elítéli a katonai kiadások növelésére törekvő angol kormány eljárá­sát, elutasítja a kormány ka­tonai politikájának alapját képező nukleáris hadistraté- giát, és síkraszáll az angol nukleáris fegyvergyártás meg­szüntetéséért. Az Angol Liberális Párt szántén határozati javaslatban követeli, hogy Anglia szüntes­se meg a nukleáris fegyverek gyártását. Az alsóházi vitát hétfőn Hátráld Watkinson angol had­ügyminiszter nyitotta meg. Bi­zonygatni próbálta az angol katonai kiadások növelésének -elengedhetetlen fontosságát«. Ismételten hangoztatta Anglia ragaszkodását a NATO-hoz és a nukleáris fegyverekhez, mint a kormány katonai poli­tikájának alapjához. Azt állí­totta, hogy »az erős és egyen­jogú« Nvuigat-Németország részvétele a NATO-ban »fon­tos feltétele a béke fenntartá­sának és Nyugat-Európa egy­ségének«. (MTI) gat-Bengália állam kormány­zója, Roy, az állam főminisz- tere, 7. A. Benyegyiktov, a Szovjetunió indiai nagykövete, a nyugat-bengáliai kormány miniszterei, indiai és külföldi újságírók. Amikor az IL—18-as óriás­gép, amely a szovjet vendége­ket hozta, feltűnt a repülőtér felett, viharos taps és üdvözlő felkiáltások hangzottak. Nyi- kita Hruscsov a repülőgépből kilépve szívélyesen, üdvözölte Dzsavaharlal Nehrut és a fo­gadására megjelent többi sze­mélyt. Nehru miniszterelnök és- Naidu kormányzó élő vi­rágból font koszorút helyeztek Hruscsov nyakába. Hruscsov Nehru kíséretében nyílt gépkocsin hajtatott szál­lására. Az útimnál mentén Kalkutta sok ezer lakosa lel­kesen üdvözölte a szovjet és Indiai kormányfőt. A bengáliai sajtó figyelmé­nek középpontjában továbbra is Hruscsov kalkuttai látogatá­sa áll. A keddi lapok nagy anyagokat szentelnek a látoga­tásnak, vezető helyen közlik Hruscsov kalkuttai tartózkodá­sának programját. (MTI) Súlyos földrengés Marokkóban Rabat (MTI). Keddre virradó éjjel erős földrengés pusztított a dél-marokkói Agadir város­ban. A károk rendkívül súlyo­sak, és eddig több száz halálos áldozatról érkezett jelentés. A város Marokkó legdélibb kikötője, körülbelül 440 kilo­méterre fekszik Casablancától, s 12 500 lakosa van. A legfrissebb jelentések sze­rint a házak több mint fele összedőlt, illetőleg megrongá­lódott. A casablancai hatósá­gok riadóztatták a marokkói haditengerészetet, amelynek több repülőgépe orvosokkal, ápolóikkal, gyógyszerrel és egyéb szükséges eszközökkel felszerelve elindult Agadirba, Apró Antal beszéde a lipcsei vásár magyar pavilonjában Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és a tavaszi lipcsei vasár magyar vásárigazgatósága hétfőn délután négy órakor bemutatóval egybekötött foga­dást adott a technikai vásár magyar pavilon­jában. Kallós Ödönnek, a Kereskedelmi Kamara főtitkárának üdvözlő szavai után Apró Antal beszédet mondott. Szívélyesen üdvözölte a fogadás vendégeit, majd hazánk tizenötéves nagy gazdasági fej­lődéséről beszélt. Méltatta az új, szocialista nemzetközi mun­kamegosztást, mint gazdasági fejlődésünk egyik fő rugóját. — A szocialista országok között — mon­dotta — sokoldalú gazdasági kapcsolatok ala­kultak ki, azonban e kapcsolatok fejlődését legjobban a kölcsönös kereskedelmi forga­lom bővülése jellemzi. Ami hazánk és az NDK kereskedelmi kapcsolatainak fejlődését illeti, az 1959. évre szóló megállapodásunk 277 millió rubel magyar exportot irányzott elő, az NDK-ba irányult tényleges magyar kivitel viszont a múlt évben jóval meghalad­ta ezt az összeget, és kereken 357 millió ru­bel értéket ért el. Importunk pedig a terve­zett 261 millió rubel helyett meghaladta a 348 millió rubelt. Semmi kétség, hogy a köl­csönös áruforgalmunk ebben az évben is je­lentősen bővülni fog. Apró Antal befejezésül a lipcsei vásár je­lentőségét méltatta. Meggyőződésünk, hogy a lipcsei vásárok nemcsak a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődésének nagyszerű meg­nyilatkozásai. de egyben a szocialista és a kapitalista világpiac elsőrendű fontosságú ta­lálkozóhelyei is. A lipcsei vásár világos bi­zonyíték arra: megvan a reális lehetőség, hogy a szocialista és a kapitalista világ bé­késen egymás mellett éljen, kereskedjék, együttműködjék az emberiség javára, boldo­gulására — hangoztatta a magyar küldöttség vezetője. A beszéd elhangzása után a vendégek meg­tekintették a magyar ipar termékeit. A fogadás szívélyes, baräti légkörben folyt le. (MTI) Magyarország LAKOSSÁGA 1960 JAN.1.-ÉN 9077870 T érképünk a Köz­ponti Statisztikai Hi­vatal által 1960. ja­nuár 1-én hazánk te­rületén végrehajtott népszámlálásról ké­szített előzetes jelen­tést illusztrálja, —■sümegije illetőleg megger 'jogú véres hét era 50 km BUDAPEST 1 807

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents