Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
Sserda, 1960. március 2, 3 SOMOGYI NÉPLAP Mit keli tudni as állat számlálásról? A korábbi évekhez hasonlóan ez évben is a március 1-i állapotnak megfelelően az egész országban, így megyénkben is valamennyi állattartó minden gazdasági hasznosítású állatára kiterjedően összeírást végeznek a Statisztikai Hivatal dolgozói és számláló- biztosai. Sokak kérdezik, miért kell évente állatszámlálást végezni, illetve mi a célja egy- egy ilyen összeírásnak? A kapitalista termelési viszonyok mellett sem volt közömbös, hogy milyen állatállománnyal rendelkezik az ország, milyen az állaitsűrűség, mit képes adni az állattenyésztés belső fogyasztásra, exportra stb. Különösen fontos ezt számba venni és figyelemmel kísérni a tervgazdálkodást folytató országban, ahol a népgazdaság többi ágába szervesen beépül a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés. A termelőszövetkezeti mozgalom országos méretű fellendülése az állattenyésztésben is jelentős változásokat hozott. A közös gazdaságok megszilárdításának, jövedelmezőbbé tételének egyik módja megfelelő fajtájú és termelő képességű tenyészállatok beállítása, az állomány fejlesztése. Mindez már központi probléma, amelynek megoldásához szükséges a pillanatnyi állatállomány számszerű ismerete is. Az állam eddig is jelentős mértékben segítette a közös állatállomány számszerű és minőségi fejlesztését, és ezt a továbbiakban is biztosítja a 3004/2-es kormányhatározat. A jelentős állami támogatás mellett azonban arra is szükség van, hogy a szövetkezetek saját anyagi erejükből és saját neveléssel mindinkább gyarapítsák közös állatállományukat. E felvétel végső fokon a szövetkezetek ilyen irányú munkáját is magában foglalja. Hasonlóképpen rámutat a közös és háztáji állomány alakulásában rejlő esetleges ellentmondásokra is. Az egyéni gazdáknak az ösz- szeírással kapcsolatos esetleges kételyei eloszlatására azt mondhatjuk, nincs értelme semmiféle letagadásnak, az állatok elrejtésének, mert ez az összeírás kizárólag statisztikai célt szolgál, és a gazdánkénti adatokat senki és semmiféle szerv nem kapja kézhez. Az állatszámlálás végrehajtása komoly és felelősségteljes munka. A gyors és pontos felmérés megköveteli, hogy a szövetkezetek, vállalatok, intézmények vezetői határidőre és megbízható adatokat szolgáltassanak. Az egyénileg dolgozó parasztok is segítsék a náluk e célból megjelenő statisztikai dolgozók munkáját. Bányai Károly, a KSH Somogy megyei Igazgatóságának csoportvez. Maposfő az tij éleire készül Éppen fehér kartonlapra mé- j számíthatott, tanulni kellett ri ki a betűk helyét, számolja nekik. Mégis az volt a legke- a centiket egy fiatalember, servesebb, mikor a gyerekei amikor belépek az irodába. Ha ; észrevették, hogy társaik szebb Új feladataikról tanácskoztak a kaposvári járás kommunista pedagógusai (Tudósítónktól.) 52 kommunista pedagógus tanácskozott a napokban a Kaposvári Járási Tanácson az időszerű nevelési feladatokról. Farkas Dezső osztályvezető beszámolójában ismertette az MSZMP VII. kongresszusának útmutatásait a falu szocialista átformálásával kapcsolatban. A termelőszövetkezeti járásban Sokat és jól dolgozik a fonói nőtanács (Tudósítónktól.) Fonóban a nőtamács minden isszejövetelén meghallgatnak az asszonyok egy előadást: nevelésről, politikai, egészségügyi vagy tsz-problémá'król. A hallottakat megvitatják, miközben szabás-varrást és kézimunkát tanulnak. Kalmár Sándornét, a nőtanács elnökét mindannyian megszerették. Hasznos, okos dolgökra tanítja, és segíti asz- szonytársait. Megszervezték a Télapó-ünnepet, megajándékozták a tanulókat. Szilveszteri bált rendeztek, bevételéből — többek között — segítik az általános iskolások nyári kirándulásának megvalósítását, nemrégiben a tanulóiknak segített sokat a nőtamács a Légy jó mindhalálig című színdarab előadásában. Korábban ők játszották A tanítónőt, s a télen közösen megnézték a Csiky Gergely Színház előadását, hogy az összehasonlításban tanulhassanak. Gazdag programmal ünnepük meg a nemzetközi nőnapot: ünnepi beszéd, kultúrműsor és közös vacsora szerepel a tervben. Együtt nézik meg az Emberi sors című filmet a szovjet filmhét keretében. Rövidesen Kaposvárra látogatnak el, megtekintik a Textilműveket, majd Ráksiba kirándulnak, ott a tsz-tagokkal cserélik ki tapasztalataikat. mind a gazdasági, mind a kulturális feladatok megnövekedtek. A legfontosabb, hogy a marxista—leninista világnézetet vallja magáénak minden pedagógus. Ismerjék meg a tsz-ek problémáit, a falu fejlődését. — Ügy kell dolgozni — mondotta Farkas elvtárs —, hogy elősegítsük a tavaszi munkák megindítását, a közös állatállomány kialakítását és a közös vagyon védelmét. Legyén folyamatos az ismeretterjesztő munka. A beszámolót követő vitából kitűnt, hogy pedagógusaink lelkesen vállalják a feladatokat, de több segítséget kérnek a tömegszervezetektől és a falu többi értelmiségi dolgozójától. Horváth János magyaratádi igazgató az ifjúság helyzetéről beszélt. Simon József elv-társ arra kérte az iskolaigazgatókat, hogy fordítsanak kellő gondot a tantestületek megszilárdítására. Meggyőző szóval kel! megértetni a nevelőkkel, hogy csak akkor töltheti be a pedagógus igazán a hivatását, ha megszereti faluját, megismeri örömét, gondját. Soha olyan megtisztelő feladata nem volt a pedagógusnak, mint ma: öntudatosan magáévá tenni népünk felemelésének ügyét. Ferenc titkár vezetésével a fiatalok lelkesén láttak mun- kához. Szépen működött színjátszó csoportjuk, társadalmi munkásaik pedig a művelődési otthon csinosításában tüntették ki magukat. Azonban Sebők Ferenc alig kéthónapos tevékenység után bevonult, s ekkor Tilk Géza pedagógus S került a szervezet élére. ö majd gondosan megrajzolta, kitűzik az ajtóra: »Kossuth Termelőszövetkezet«. Majd ilyen friss a kaposfőiek közös gazdasága is. Tele vannak az emberek kíváncsisággal, kétkedéssel, várakozással és — reménységgel. Olyan a község, mintha most ébredezne a tavasz közeledtére. A napsugár csak úgy záporozik a falura. Vidámmá, barátságossá teszi a tágas utcákat. Bearanyozza az útmenti fákat, köveket. Melegére kiülnek mosakodni a macskák a küszöbre. A kövér libák az árok szélén elégedetten nyújtogatják nyakukat. Mellettük az örökké éhes tyúkok kapirgál- nak. Háromszázharminc család le- si-várja, hogy az idő kiviruljon, hogy megpezsdülhessen az élet a határban. — Különösen az asszonyok nagyon szorgalmasak, jó dolgosaik a faluban — mondja Halmos István könyvelő. A szövetkezeti tagságnak majdnem fele fehémép. A kimutatásból látni, hoigy ez az arány a női munkacsapatvezetők számában is érvényre jut — feles az arány. Munkacsapatvezető és vezetőségi tag Harsányt Györgyné. Mikor meglátogatom, az egyetlennel, a kedvessel, kilenc- hónapos unokájával foglalkozik. Ahogy beszéli küzdelmeit, egész életének fájdalma kiül az arcára. 1954 óta özvegy.- Nyakába szakadt ekkor a kilenc hold megművelésének és a három gyermek eltartásának, nevelésének gondja. Mégin- kább egyedül maradt, amikor édesanyját is kikísérték a temetőbe. — Fogtam a kasza nyelét és az eke szarvát: arattam és szántottam, dolgoztam éjjelnappal, de a két nagyobbik gyerek elvégezte a gimnáziumot. A kis Józsika most 10 éves, ő is jeles tanuló. Bizony néha nagyon elfáradt, s a gyerekek segítségére sem ruhában járnak. Most már jó. Kettő révbe jutott. — A szövetkezettől annyit várok az első évben, hogy a kisfiámat el tudjam tartani. Később mindig jobb lesz. — Örök életében szeretett dolgozni. Nagy küzdelme volt a földdel a megélhetésért. — Most már boldogan mutatja a pad- lós, szépen berendezett szobáit. Hát erre is jutott az erejéből. Leánya, Palkóné mosolyogva panaszkodik, hogy édesanyja az estéit a közösségnek szánja. Ha nem menne, üzennek érte. A nőtamácsban is vezetőségi tag, a szülői munkaközösségben is. A farsangi színdarabban is részt vállalt. Hogyan? — Súgó vagyok — neveti el magát. — Tavaly rendező voltam, de ez már nekem sok. Nem maradt időm a kézimunkára. Pedig ehhez is ért. Tele van lakása szebbnél szebb térítőkkel, párnákkal. Hálás leszek a szövetkezetnek, ha az életem küzdelmeire pontot tesz. Dolgozni fogok ezután is, de úgy mondják, most már könnyebb lesz. Fedi Vendelné szintén csapatvezető. Férje ács. Kislánya, Joli nemrég érkezett haza az iskolából, most ebédel. Az asz- szony a négy holdat maga munkálta meg, s ebből három holdat bevetve adott át a közösnek. — Van egy lovam, azt is én gondoztam, hajtottam; Nem tudom kinek a keze alá kerül. Meggondozza-e úgy, ahogy én? Most még ott a kötés a kiskosárban. Nemsokára ilyenre már nem lesz idő. — Megyünk a földekre — mondja. Sokat gondolkozik azon, hogyan dolgoznak majd csapatának tagjai. Nem szeretné, ha egyik később érkezne, a m;'/,ik előbb távozna, mert úgy hogyan is számolja el a munkaegységei; — Én nem félek a dologtól; Egyszer két holdat learattak előtem egy nap, s én két kaszás után kötöztem egyedül. Műdig Andrásáé éppen ágat vág az udvaron. A férje brigádvezető. — Beiratkoztam én is. Nem keresi meg senki helyettem a kenyeremet, ezután is dolgozni kell. A gazda a lovakat fogja be, trágyát visz a háztáji szőlőbe; — Most kell elvégezni, később már nem érünk rá ilyesmire. A húsz hold földön, amit hevittek, sok kapálndvaló volt eddig is, ezután is megteszik ami tőlük telik. Magyar Jánosné, a szövetkezet elnökének felesége az udvaron a száraz ruhákat szedi össze. — Olyan aranyos az idő, hogy amit reggel kimostam, az már meg is száradt.;; Készül a falu. Nemsokára traktorok dübörögnek Kaposfő határában, s szorgalmas asz- szonyok hajladoznak, tréfálkoznak majd együtt a közösben. Merényi Károlyné Miért |fH|H a berzencei KISZ-szervezet? (Tudósítónktól.) | hiszen barátságos, magabiztos Berzencén 1957 telén alakult ember volt a múlt év novem- meg a KISZ-szervezet. Sebők béréig. a Wagner-oqy tS J írta: Jan Petersen — Fordította: Baló László róla? ... Végtére is ön az üzem: vezetője, én pedig csak a kutatórészleg vezetője! — De doktor úr... — Scholz; csak ennyit mond. Fegyelmezi; magát. Wagner egy asztalkára dobja csaknem két évig vezette a KISZ-t. Ebben az Időben a fiatalok társadalmi munkában lebontottak egy romos istállót, s 50 facsemetét ültettek el a művelődési ház udvarán. Színjátszó és népi tánccsoportjuk működött a szervezetben csontok domborodnak ki, világosszőke, elválasztott haja gondosan le van simítva. Divatos formájú, keményített inggallérjához jól illik egyszínű nyakkendője. Jókülsejű, szívélyes, ügyes férfi. Válaszképpen Wagner szavaira a laboratórium másik oldala felé int: — Sajnos, ott sem megy jobban — jegyzi meg halkan. Mindketten a néhány lépésnyire álló hajlító-készülékhez indulnak. Ott áll Scholz, az Astra igazgatója, mellette pedig nagy, éber szemekkel a tizenöt éves Karl Schneider, a laboratóriumi kisegítő. Az üzemvezető tűnődve nézegeti a készülékbe fogott, meggörbített huzaldarabot, zéles pásztákban árad be % 1SZÍfje^1% .*•&? a napfény az Astra-mű- hosszában felpattogzott, es latlaboratóriumának abla- — Wagner az íróasztalra fekteti a töltőtollat, végignéz lányán. — Már rég lefeküdt — feleli szemrehányóan. Aztán már lá- gyabban teszi hozzá: — De kikészítette a vacsorádat. Inge apjához hajol, és még egyszer megcsókolja. — Köszönöm, de nem vagyok éhes, lefekszem. Az ajtó felé indul. Aztán megáll, visszafordul: — Apa... Ne dolgozz már — kérleli. Wagner mosolyogva bólint, és az előtte tornyosuló papírhalomra mutat: — Csak nem gondolod, hogy képes volnék aludni? Hiszen tudod: a holnapi nap döntő lesz! vek kain. Dr. Wagner és munkatársa fehér munkaköpenyben egy erősáramú készülék előtt áll. A két pólus között kísérleti huzal feszül. Már annyi próbát végeztek rajta, hogy a szigetelés sok helyütt lekopott, leégett; itt is, ott is kikandikál a huzal fémteste. Dr. Wagner feljegyez valamit, aztán leteszi a papírtömböt, meglazítja a készülék szorítócsavarjait, és az összevissza égett huzalt vizsgálgatja. Neumann, a vegyésze figyelmesen követi mozdulatait. — Nyolcszáz volt... és egész könnyen átütötte — mormogja Wagner. Neumann tanácstalanul csóválja a fejét. Középtermetű, szikár férfi, a fehér köpeny lötyög rajta, bár inasnak, izmosnak látszik, mintha sokat sportolna. Aszkétaarcán erős pofaDr. Wagner és Neumann is a készülék fölé hajol. — Pedig a deformáció csak harminc százalékos — állapítja meg tárgyilagosan Neumann. A kis Kari a gondolataiba merült Wagner felé fordítja nyüt gyerekarcát: — Hisz ez még csak az első kísérletünk, doktor úr ... Fog ez menni! Scholz rokonszenves, simára geti zsebkendőjével. borotvált arcán mosoly suhan _ Helyes, helyes. á t. Vállon veregeti a fiút, majd dr. Wagnerre pillantva bizakodóan mondja: — Igazad van, Kari... El fogjuk érni, amit akarunk! Wagner nem felel. Fel s alá járkál, s közben tenyerét az erősáramú készülékből kihúzott dróttal ütögeti, mintha így akarná ingerültségét levezetni. Aztán megszólal; Neumann a hajlító-készülékre támaszkodva olyan arccal hallgatja, mint tanulni vágyó diák a tanárát. — Isolonlakk-szigetelés... a név már megvolna. — Dr. Wagner hangjából gúny érződik. Ügy beszél, mintha közönségnek tartana előadást. — A cél is világos; motorjaink armatúrájának tekercselésére alumínium huzalt akarunk felhasználni ... — Hogy függetlenítsük magunkat a nyugati rézdrót-szál- lítmányoktól — vág közbe Scholz. Wagner nem folytatja ironikus fintorral kísért fejtegetését. Megáll. Arca elkomolyodik, magasra emeli az agyonégett drótdarabot. — És mindebből eddig ezt sikerült elérni — mutatja. Neumann vállat von. Wagner ránéz, és lassan, szinte tagolva folytatja: — önnek is még egyszer alaposan ellenőriznie kell vegyileg mindent, Neumann kolléga! A vegyész arca fejezést ölt: — A kaprolaktámot és a többi műgyantát pontosan az ön utasításai szerint alkalmaztam. Wagner a szemüvegét töröla próbahuzalt. Már restelli ki-§ Miután Tilk Gézát áthelyez- fakadását. jgték más községbe, Kucsera — Ne haragudtok kis=é fá-5 Oezső vette át a szervezet irá- Ne haragudjék ... kas^e^ fa 5 nyitását. Lelkesen, odaadóan radt vagyok! — mentegetőzik.* folytatta elődei munkáját Az A t—w « rírórr/ín + á rv-nollTA/f mOO'-TV O lO rt np* pvl alapszervezetet mindig az elsők között emlegették a járásban. Kucsera Dezsőt azonban körülményei rövidesen elszólították Berzencéről, a fiata- lók ekkor Nagy Józsefet váösszeégett próbádIasztották me§ «‘kárrá. Nagy József honvédségnél szerzett tapasztalatait jól hasznosította az alapszervezetben Az igazgató mosolyog, meg-: értően bólint. Aztán Wagnerrel együtt az ajtó felé indul. Neumann szótlanul nézi okét. Amikor egyedül marad,; felveszi az huzalt, és elgondolkozva nézegeti. A z üzem udvarán serény; munka folyik. A bejáratnál a portás egy teherautó! fuvarleveleit vizsgálja. A rak-! tárépület felől magasan meg-! rakott elektromos targonca) gördül az egyik nagy műhely-; csarnok felé, átszeli a vasúti; sínpárt, elsiklik a lerakodó! mellett, ahol a munkások ép-) pen öntvényeket emelnek ki) egy tehervagonból és kéziko-i csíkon egy hosszú, üvegfalú; csarnokba szállítják. A csar-' December óta azonban a KISZ munkája szemmel láthatóan elhalványult. A vezetőségi és taggyűlések sorra elmaradtak. A szervezet egyre kevesebbet hallatott magáról. A Világ térképe előtt című oktatást egyszer sem tartották meg, s műsorral, színdarabbal sem készültek. A tavaly még szépen működő foto-szakkör munkájában csak az általános iskolások vesznek részt. Talán nincs már KISZ-szervezet Berzencén? Hiszen tagok vannak, s akkor szervezetnek is kell lennie. Csakhogy a klsze- sek egytől egyig másutt tevékenykednek. Szerepelnek, táncolnak a Vöröskeresztben, az erdészetnél, a földművesszövetkezetben, csak éppen saját alapszervezetükben nem. A vezetőségi tagok és Nagy József titkár nem vették és nem veszik észre, hogy a fiatalok ereje, munkája elaprózódott, szétfolyt. A tömegs2er- vezeteknek adott KlSZ-segít- ség mértéke így nem helyes. Mindenki — ha valamilyen megmozdulásról, rendezvényről van szó — a KISZ-hez for- ^A vezetőségi és taggyűléseket! dúl elsősorban segítségért, sa »megtartották, műsoros esteket,! titkár — hogy ne haragítson Jbálokat rendeztek. Társadalmi! senkit magára — a fiatalokat a szélrózsa minden irányába küldte dolgozni. A KlSZ-szer- vezet pedig egyre gyengül. Ha a berzencei KlSZ-alap- szervezet nem akar felosztani; akkor feltétlenül vissza kell hívni azokat a fiatalokat, akik másutt tevékenykednek. Mert csak így lehet erédményes munkát végezni. • munkában letisztították az [úgynevezett Várdombot, a i berzenceiek nyári szórakozó- íhelyét. Jó kapcsolatot tartot- itak a pártszervezettel, a tali náccsal, a tömegszervezetek- íkel. A titkár a KISZ-tagok I egyéni problémáival is foglalkozott. Szerették őt nemcsak a • fiatalok, hanem a felnőttek is, védekező ki- nők tetején óriási betűk: Astra^ Elektromos Gépgyár. £ c/íz 50 évforduló élőit de ennek ellenére... — feleli szórakozottan, mert figyelmét már más gondolatok foglalják le. — Már csak egy hétig futja a rézdrót-készletünkből — jegyzi meg alig hallhatóan Scholz. — Hogy értsem ezt, Scholz úr? — fortyan fel erre dr. Wagner. — Talán én tehetek ___________^ Megható, szép ünnepély volt az elmúlt napokban NagyA hosszú csarnokhoz kapcso-2 atad°n- Az ünnepséget a nemzetközi nőmozgalom fennálló- . . ., . _ , , . * fiának 50. évfordulójára rendezte a járási nőtanács. lodo laboratonum epulet kis* Az ünnepi beszédet Széles Imréné, a Budapesti Nőtanács tagja mondotta, méltatva a 15 éve felszabadult Magyar- ország vívmányait, népünk megváltozott életét. Beszédéhez a Járás majd minden falujából hozzászólt egy-egy asszony, köztük a nemrégen alakult taranyi és csökölyi tsz asszony- dolgozói is. Elmondták, hogy az asszonyoktól mennyi minden függ. Végezetül a járási pártbizottság titkára, Torma István elvtárs köszöntötte a megjelenteket, és elismerését fejezte ki a Konzervgyár és a Fonalgyár dolgozó nőinek jó munkájukért. Az elhangzottak után ajándékosztás következett, majd a járási nőtanács ebéddel vendégelte meg az ünnepség- résztvevőit. Szórakoztatásukról a gimnázium KISZ-tagjai gondoskodtak. Pataki T,é'ánát Kisbajom. vasajtaján — amelyen fehérje táblán fekete betűk hirdetik:)^ Vigyázat! Nagyfeszültség. Élet-g veszélyes! — Neumann lép ki.5j Megigazítja köpenyét, futó* pillantást vet a sürgő-forgói* munkásokra, majd gyors lép-8 tekkel végigmegy a laboratóriumot a csarnokkal összekötő^ folyosón, és eltűnik egy hatal Sj S $ s más épületben, — Folytatjuk ú