Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, I960, március VL DfskzbemÚfáTónulás Kaposvár felszabadulási Ünrfepinagygyűlés ÜnnepségHazáink felszabadulásának 15. évfordulóját méltóképpen ünnepük meg Kaposvár dolgozói is. Két eseménnyel kezdődik a nagyszabású ünnepség- sorozat. Ápriüs 1-én este 7 órakor a városi KlSZ-bizott- ság fáklyás felvonulást rendez. Ugyanekkor kezdődik a Csiky Gergely Színházban Darvas József Kossuth-díjas író Kormos ég című színművének díszbemutatója. Április 2-án, szombaton az üzemek, vállalatok különböző rendezvényeken emlékeznek meg hazánk felszabadításáról. Április 3-án délelőtt a Kilián György Ifjúsági Házban megnyílik a somogyi képzőművészek ünnepi kiállítása a városi tanács művelődésügyi csoportjának rendezésében. Április 4-én reggel fél kilenc órakor a Keleti temetőben, kilenc órakor a Szabadság parkban kezdődik az ünnepség Az üzemek és intézmények me koszorúzzák a hazánk fe Szabadi tásáért életüket ' áldozó szovjet hősök sírjait és emlékműveit A Szabadság parkban díszszázad tiszteleg az emlékmű előtt. Délelőtt tíz órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Kossuth téren. Kossá István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter mond ünnepi beszédet. Délután egy óiékor nyílik meg a Béke Szálló nagytermében a Somogy megye 15 éves fejlődését bemutató kiállítás. Kilenc első helyezés Szépen szerepelt a Somogy megyei Rendőr főkapitányság öntevékeny művészeti együttese a KISZ kulturális seregszemle országos döntőjén A rendőrklub ilyenkor csendes könyvtárában a vörös drapériával elbarikádozott asztalokon serlegek, ólomkristály- vázák, értékes dísz- és használati tárgyak mögött egy vadonatúj televíziós készülék áll. Tetején — a koronával — a BM Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjének vándorserlegével. Mi ez a különös kis kiállítás itt a néma könyvek szomszédságában? Nem keü sok fejtörés: versenydíjak az itt látható tárgyak, amelyek között a televíziós készülék képviseli a legnagyobb értéket. A sok látnivaló közül majd ez a nyeremény, helyesebben díj lesz az, ami kiapadhatatlan biztatásul a szemek előtt marad. A kiállítás anyaga nem más, mint annak az elismerésnek sok látható és fogható jele, dokumentuma, amit a Somogy megyei Rendőrkapitányság öntevékeny művészeti együttesének tagjai hoztak haza Budapestről, ahol egy héttel ezelőtt, március 20-ám rendezték meg a BM szervek KISZ II. kulturális seregszemléjének országos döntőjét A versenyen hozzávetőlegesen hatszáz fiatal kultúrmun- kás vett részt. Tehát a “-mezőny«, amelyből a maroknyi kis somogyi csoport kivált, meglehetősen erős volt. — Aligha fogyasztottak a gyerekek ennek előtte valamikor is több idegcsillapítót, mint ezen a napon — mondja nevetve Gyarmati elvtárs, az együttes vezetője. — De megérte a fáradságot, izgalmat az eredmény, amellyel kikerültünk az országos versenyből! Erről beszélnek különben az ünnepélyességet sugárzó díjak is. De még mennyire hogy megérte! — Kilenc első helyezést négy másodikat és két harmadikat értünk el. Ez bizony nem lebecsülendő eredmény. Sőt! Remélni szeretnénk, hogy egyszer csak felfedezik hajdan jól dolgozó üzemi kultürcsoportjaink a példaképet a rendőrkapitányság öntevékeny művészegyüttesében! Melyik díj megszerzéséhez fűződnek a Legszebb, legizgalmasabb emlékek? — kérdezzük a díjakkal való ismerkedés után. — Amit a színjátszóknak ítéltek. Ott volt ugyanis a Hajnal című egyfelvonásos dráma bemutatásán Füst József író is: idős édesanyjával jött el a versenyre, és könnyezve kereste fel a gyerekeket az öltözőben. Nagyon meg volt elégedve az előadással. — Meghívták az írót is? — Mondhatom, hogy a szerencsés véletlen folytán jelent theg a versenyen. A lányszereplőknek nem volt copfjuk. Valahonnan szerezni kePett. Elmentünk hát a Madách Színházba, hogy kölcsönkérjünk. — Ismerősökhöz? — Nem. De gondoltuk, hogy nem találkozunk visszautasítással, ha megmondjuk, miről van szó. Nem csalódtunk, Kondor üzemigazgató és Horváth Ferenc szívesen segítettek, miután megérdeklődték, hogy mihez kell, mit játszunk. Itt született meg a gondolat, hogy meghívhatnánk az írót, aki bizonyára örülne a meghívásnak. Mivel szereztek még elsőséget? Nagyné Nógrádi Gizella és Mucsi Sándor szavalatokkal, Haluska József énekszámokkal, ezenkívül a táncosok mind az öt tánckompozícióval. Nem érdektelen talán megkérdezni azt sem, mihez kezd az együttes a győzelem után. Most egy hét pihenő következik. Erre alaposan rászolgáltak a rendőregyüttes tagjai. Körülbelül egy hétig így marad ez a kis házi kiállítás is bizonyítani, hogy a céltudatos öntevékeny művészeti munka mindig megkapja jutalmát. Egy hét múlva látnak hozzá a televíziós készülék felszereléséhez is. Mi lesz egy hét múltán? Ismét munka következik, felkészülés egy újabb erőpróbára. Az együttes ugyanis ismét hivatalos egy versenyre, melyet április 23-án ugyancsak Budapesten rendeznek meg a fegyveres testületek művészegyüttesei között. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a rendőregyüttes e következő seregszemléről sem tér haza kevesebb első helyezéssel, mint az egy hete lezajlott országos kuitúrversenyről. Új kultúrház Szentgáloskéren tj tüzelőakció A szentgáloskéri tanács 1959-ben S3 ezer forintot fordított községfejlesztési alapból a művelődési otthon építésére. 1960-ban a községfejlesztési terv alapján 35 ezer forint készpénzt, társadalmi úton 10 ezer, meglévő épületanyagból 11 ezer forint értéket fordítanak a kultúrotthon építkezésének befejezésére. Az épület már tető 'alatti AU. A tanácstitkár szerint a jövő héten hozzáfognak a befejező munkálatokhoz. A Tüzelőszer- és Építőanyagértékesítő Vállalat ebben az évben már most, a kora tavasszal megkezdi a lakosság tüzelőigényének kielégítését. Haán Imrét, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat az idei tüzelőakció lebonyolításáról. — Idén az utalványok értéke nem 400, hanem 480 forint lesz — mondta Haán Imre —, s a régebbi gyakorlat szerint 61 TÜZÉP-telepekre menniük, ! hanem a vállalatok tüzelőfelelősei veszik át az utalványohavi részletre vásárolható a tüzelő. Ápriüsban és májusban tudjuk biztosítani a legnagyobb választékot a SZOT-tü- zelőakcióban részt vevők számára, ugyanis ekkor rendelkezünk többfajta első osztályú (mányoki brikett, pusztavámi, kisgyóni és komlói dió), jó minőségű másodosztályú szenekkel és pécsi iszappal. A vásárlóknak nem kell a Nyereségrészesedést osztottak a Marcali Sütőipari Vállalati) és a Fonyódi Tőzegkitermelö Érdemes volt jól dolgozni — mondogatják a dolgozók a nyereségrészesedés osztásakor. A vállalatok egymás után adják át dolgozóiknak a jó munka jutalmát. Néhol termelési értekezleteken osztják ki a nyereségrészesedést, másutt rövid ünnepséget, esetleg bált is rendeznek ebből az alkalomból. A Marcali Sütőipari Vállalat szombaton délután tartotta meg termelési értekezletét. Szép eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben. 103 ezer forint megtakarítást értek el 16 millió 175 ezer forintos tervüket 18 millió 526 ezer forintra, vagyis 114,4 százalékra teljesítették. Javult termékeik minősége is. A termelési értekezleten 80 ezer forint nyereségrészesedést osztottak szét a dolgozók között. 12 munkanap bérét kapták meg. Ez minden bizonnyal ösztönzőleg hat a további munkára. Idei tervük nagyobb a tavalyinál. Majdnem 20 mil- Uó forint értékű árut kell készíteniük. Nagy gondot fordítanak majd a süteménykészí- tésre. Növelik a választékot is. A vállalat bekapcsolódott a felszabadulási munkaversenybe. Célul tűzték a különféle költségek csökkentését, a minél selejtmentesebb munkát. A dolgozók felajánlották azt is, hogy a vállalat körzetéhez tartozó két járás — a fonyódi és a marcali — községeibe jutmindennap friss pé tatnak. A Fonyódi Tőzegkitermelö Vállalat dolgozóinak szombaton a Sirály Szállóban osztották ki ünnepélyesen a nyereségrészesedést. 1959-ben 10 millió 629 ezer forint értékű munkát végeztek, ennek eredményeképp 105 ezer forint részesedés jutott a 117 dolgozónak. Ez az összeg 16,4 napi fizetésnek felel meg. kát. Mindenki ráírja, hogy milyen fajta és minőségű szenet akar, a megbízottak ezután összeszedik az utalványokat, és visszaviszik a TÜZÉP-hez. Ott összesítik az igényeket, s amint megérkezik a vasúti szállítmány, már a vagontól küldik ki mindenkinek a szenet. Ezzel megszüntetik a hajnali sorbaállásokat, és friss, a telepeken még nem tárolt, nem porosodó szenet adnak a lakosságnak. A vagontól a , fogyasztóhoz csak ott szállíthatnak, ahol TÜZÉP- vagy fmsz-i tüzelőtelep van. A vállalat azonban az egész megye ellátásának megjavítására törekszik. A falusi lakosság tüzelőigényét úgy szeretnék kielégíteni, hogy egy-egy községi összesítés alapján — ha van vasútállomás — a vállalat közvetlenül a faluba szállítja a tüzelőt Ennek azonban az a feltétéle, hogy egy-egy község rendelése elérjen legalább egy vagontételt. Mezőgazdasági könyvek sikere Csergőn Kránicz Erzsébet, a csurgói FJK könyvesboltjának vezetőjű nagy gondot fordított a mezőgazdasági könyvhónap megszervezésére. Februárban 7000 forint értékű mezőgazdasági könyvet adtak el. A szakikönyvek közüj. a legnagyobb érdeklődés a munkaegység-elszámolási könyvek iránt mutatkozott, de sokan keresték a baromfitenyésztéssel, a gyümölcstermeléssel foglalkozó könyveket is. Tiltott műtét következtében meghalt egy etgyermekes anya Börtönre ítélték a magzatelhajtót A hatvanegy éves asszony az utolsó szó jogán mindössze ennyit mond: “Bűnös vagyok, de kérem a bíróságot, tekintse öreg koromat, betegségemet, megbánásomat s azt, hogy HAT TSZ-TAG ÚTNAK INDULT.. Március 21-ém hat paraszt- ember búcsúzott el rövid időre szeretteitől, s indult útnak jókora csomaggal. Zámbó Ferenc, a balatonszemesi Dózsa, Varga János a porrogszentki- rályi Aranymező, Venczik Márk a somogyudvarhelyi Ady, Morvái János a balaton- szabadi Üj Élet, Kovács Má- tyásné a kaposvári Latinka és id. Bide Jánosné a sávoly! Üj Élet Termelőszövetkezetből. Eddig talán nem is hallottak egymásról, most összetalálkoztak a harkányiürdői Baranya Szállóban. Az utazásnak, a találkozásnak előzményei vannak, sok minden történt addig. Az elmúlt év decemberében megalakították a Somogy megyei termelőszövetkezeti tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportjának intéző bizottságát. Hasonló csoportot alakítottak a pedagógusok. a közalkalmazottak, a bíróság és az ügyészség, a Terményforgalmi Vállalat, a ktsz-ek és a földművesszövetkezetek. A tsz-ta- gok biztosítási és önsegélyzéai csoportja nagy segítséget nyújt — kellő anyagi alap megteremtésével — a termelőszövetkezetek szociális problémáinak megoldásához. A tagsági díj egy évre 120 forint, s ennek ellenében temetkezési, baleseti és különböző rendkívüü segélyeket ad. Ugyanis a biztosító a befizetett összeg 25 százalékát visszatéríti, ez képezi a csoport szociális alapját, s ebből az intéző bizottság a tagok kérelmére a szociális helyzet figyelembevételével — házasság, szülés. gyermeknevelés, továbbtanulás, tanulmányi út, üdültetés, hosszabb betegség, stb. esetén segélyeket adhat Így van ez minden önsegélyezési, biztosítási csoportnál. A tsz-tagoknál azonban a visz- szatérített 25 százalékból elsősorban nem szociális, hanem üdültetési alapot létesítenek. Ezzel kívánja elősegíteni az Állami Biztosító, hogy a termelőszövetkezeti tagok, főleg az idősebbek, a betegesek gyógyüdülésben részesülienek. Jelenleg 30 tsz 3000 dolgozója tagja a csoportnak, Ha például ennek tízszeresét a 30 ezres létszámot sikerülne elérni, akkor évenként 1 millió forint visszatéri test kapnának. Mire lenne elég ez a pénz? Egyrészt fedezné a tsz-tagok folyamatos üdültetését, másrészt külföldi csereüdültetések, tanulmányi utazások költségeit is biztosíthatnák belőle. Most egyelőre a gyógykezelésre szőni ló tsz-tagok mennek 6 napos üdülésre Harkányba. Ott napi háromszori étkezést, fürdőjegyet kapnak, s szépein berendezet: kétágyas szobákban lakna!:. Az Állami Biztosítónak az a célja, hogy ebből a pénzből megvalósítsa a tsz- taeok nyári, üdültetését is. így utaz]látott az említett hat tsz-tag Harkányfürdőre. Hamarosan követik őket még harmincán a tsz-ek javaslatai alapján. A siófoki járásban 10, a kaposváriban 7 tsz már tagja a biztosítási, önsegélyezési csoportnak. Példájukat bizonyára követi maid a többi termelőszövetkezet is. amikor tettemet elkövettem, segíteni akartam, egy nagycsaládos asszonyon.« * * • öt gyermek nevelése, gondozása hárult a 30 éves Ta nácsik Gyuláné kiskondapusztai lakosra. Amikor az elmúlt év végén észrevette, hogy7 teherbe esett, elhatározta, nem szüü meg a gyermeket. Kórházba azonban nem akart menni, s ezért Szita Antalné kapospulai okleveles nyugdíjas szülésznőhöz fordult. Szitáné vállalkozott a művi beavatkozásra, s azt november 17-én el is végezte. Azonban nem járt eredménnyel. Szitáné figyelmeztette Tanácsik- nét, hogy hallgasson erről, s ha nem mutatkozna eredmény, egy hét múlva újból jelentkezzék. November 23-án Tanácsúmé ismét elment hozzá, s a másodszori beavatkozáskor rosszul lett. Bár haza bírt menni, november 26-án olyan rosszuílét vett rajta erőt, hogy be kellett szállítani a kaposvári kórházba. Nem mondta meg az orvosoknak, hogy mi történt vele, s így csak két nap múlva, 28-án este 9 órakor szállították a nőgyógyászatra. Ott megállapították, hogy vérmérgezés következtében életveszélyes állapotba került... S bár a gondos orvosi ápolás eredményeképpen átmenetileg jobban lett, ez év februárjában meghalt. A halál oka: általános fertőzés, illetve vérmérgezés.., Kiskonda-pusztán öt gyermek hiába várja édesanyját. Maga a férj se tudta, mi történt‘feleségével, előtte is titkolta Tanácsikné, hogy tiltott műtétet hajtottak rajta végre. Szomorú tanulság az ötgyermekes családanya halála, s meg kell szívlelni sokaknak. Hiszen ha valakinek családi körülményiéi, egészségi állapota vagy egyéb más ok nem teszi lehetővé a szülést, törvényeink biztosítják, hogy azt kórházban orvosok akadályozzák meg. Értsék meg végre, hogy szinte a biztos halálnak van kitéve az, aki tiltott úton próbál segítséget találni. Szita Antalné “megsajnálta« a sokgyermekes anyát, s ezzel küldte a halálba. Neki, az okleveles szülésznőnek Ismernie kellett a rendelkezésekét. Ennek ellenére még akkor sem küldte a szerencsétlen teremtést orvoshoz, amikor már második beavatkozása sem járt sikerrel, és Tanácsikné rosszul lett. Nem kért pénzt, mert állítása szerint segíteni akart, a szíve esett meg az asszonyon, a felajánlott 300 forintot mégis elfogadta. A Kaposvári Járásbíróság dr. Mózes-tanácsa bűnösnek mondotta ki Szita Antalnét nyereségvágyból elkövetett magzatelhajtás és gondatlanságból okozott emberölés bűntettében, s ezért 2 évi börtön- büntetésre, 3 évi jogvesztésre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte.