Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, I960, március VL DfskzbemÚfáTónulás Kaposvár felszabadulási Ünrfepinagygyűlés Ünnepség­Hazáink felszabadulásának 15. évfordulóját méltóképpen ünnepük meg Kaposvár dolgo­zói is. Két eseménnyel kezdő­dik a nagyszabású ünnepség- sorozat. Ápriüs 1-én este 7 órakor a városi KlSZ-bizott- ság fáklyás felvonulást rendez. Ugyanekkor kezdődik a Csiky Gergely Színházban Darvas József Kossuth-díjas író Kor­mos ég című színművének díszbemutatója. Április 2-án, szombaton az üzemek, vállala­tok különböző rendezvényeken emlékeznek meg hazánk fel­szabadításáról. Április 3-án délelőtt a Ki­lián György Ifjúsági Házban megnyílik a somogyi képző­művészek ünnepi kiállítása a városi tanács művelődésügyi csoportjának rendezésében. Április 4-én reggel fél kilenc órakor a Keleti temetőben, ki­lenc órakor a Szabadság park­ban kezdődik az ünnepség Az üzemek és intézmények me koszorúzzák a hazánk fe Sza­badi tásáért életüket ' áldozó szovjet hősök sírjait és emlék­műveit A Szabadság parkban díszszázad tiszteleg az emlék­mű előtt. Délelőtt tíz órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Kossuth té­ren. Kossá István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, közlekedés- és pos­taügyi miniszter mond ünnepi beszédet. Délután egy óiékor nyílik meg a Béke Szálló nagytermé­ben a Somogy megye 15 éves fejlődését bemutató kiállítás. Kilenc első helyezés Szépen szerepelt a Somogy megyei Rendőr főkapitányság öntevékeny művészeti együttese a KISZ kulturális seregszemle országos döntőjén A rendőrklub ilyenkor csen­des könyvtárában a vörös dra­périával elbarikádozott aszta­lokon serlegek, ólomkristály- vázák, értékes dísz- és hasz­nálati tárgyak mögött egy va­donatúj televíziós készülék áll. Tetején — a koronával — a BM Országos Rendőrfőkapi­tányság vezetőjének vándor­serlegével. Mi ez a különös kis kiállítás itt a néma könyvek szomszédságában? Nem keü sok fejtörés: versenydíjak az itt látható tárgyak, amelyek között a televíziós készülék képviseli a legnagyobb érté­ket. A sok látnivaló közül majd ez a nyeremény, helye­sebben díj lesz az, ami kiapad­hatatlan biztatásul a szemek előtt marad. A kiállítás anya­ga nem más, mint annak az elismerésnek sok látható és fogható jele, dokumentuma, amit a Somogy megyei Rend­őrkapitányság öntevékeny mű­vészeti együttesének tagjai hoztak haza Budapestről, ahol egy héttel ezelőtt, március 20-ám rendezték meg a BM szervek KISZ II. kulturális se­regszemléjének országos dön­tőjét A versenyen hozzávetőlege­sen hatszáz fiatal kultúrmun- kás vett részt. Tehát a “-me­zőny«, amelyből a maroknyi kis somogyi csoport kivált, meglehetősen erős volt. — Aligha fogyasztottak a gyerekek ennek előtte valami­kor is több idegcsillapítót, mint ezen a napon — mondja nevet­ve Gyarmati elvtárs, az együttes vezetője. — De meg­érte a fáradságot, izgalmat az eredmény, amellyel kikerül­tünk az országos versenyből! Erről beszélnek különben az ünnepélyességet sugárzó díjak is. De még mennyire hogy megérte! — Kilenc első helyezést négy másodikat és két harmadikat értünk el. Ez bizony nem lebecsülendő eredmény. Sőt! Remélni sze­retnénk, hogy egyszer csak fel­fedezik hajdan jól dolgozó üzemi kultürcsoportjaink a példaképet a rendőrkapitány­ság öntevékeny művészegyüt­tesében! Melyik díj megszerzéséhez fűződnek a Legszebb, legizgal­masabb emlékek? — kérdez­zük a díjakkal való ismerke­dés után. — Amit a színjátszóknak ítéltek. Ott volt ugyanis a Haj­nal című egyfelvonásos dráma bemutatásán Füst József író is: idős édesanyjával jött el a ver­senyre, és könnyezve kereste fel a gyerekeket az öltözőben. Nagyon meg volt elégedve az előadással. — Meghívták az írót is? — Mondhatom, hogy a sze­rencsés véletlen folytán jelent theg a versenyen. A lánysze­replőknek nem volt copfjuk. Valahonnan szerezni kePett. Elmentünk hát a Madách Színházba, hogy kölcsönkér­jünk. — Ismerősökhöz? — Nem. De gondoltuk, hogy nem találkozunk visszautasí­tással, ha megmondjuk, miről van szó. Nem csalódtunk, Kondor üzemigazgató és Hor­váth Ferenc szívesen segítet­tek, miután megérdeklődték, hogy mihez kell, mit játszunk. Itt született meg a gondolat, hogy meghívhatnánk az írót, aki bizonyára örülne a meg­hívásnak. Mivel szereztek még elsősé­get? Nagyné Nógrádi Gizella és Mucsi Sándor szavalatokkal, Haluska József énekszámok­kal, ezenkívül a táncosok mind az öt tánckompozícióval. Nem érdektelen talán meg­kérdezni azt sem, mihez kezd az együttes a győzelem után. Most egy hét pihenő követ­kezik. Erre alaposan rászol­gáltak a rendőregyüttes tagjai. Körülbelül egy hétig így ma­rad ez a kis házi kiállítás is bizonyítani, hogy a céltudatos öntevékeny művészeti munka mindig megkapja jutalmát. Egy hét múlva látnak hozzá a televíziós készülék felszerelé­séhez is. Mi lesz egy hét múltán? Is­mét munka következik, felké­szülés egy újabb erőpróbára. Az együttes ugyanis ismét hi­vatalos egy versenyre, melyet április 23-án ugyancsak Buda­pesten rendeznek meg a fegy­veres testületek művészegyüt­tesei között. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a rendőregyüttes e kö­vetkező seregszemléről sem tér haza kevesebb első helyezés­sel, mint az egy hete lezajlott országos kuitúrversenyről. Új kultúrház Szentgáloskéren tj tüzelőakció A szentgáloskéri tanács 1959-ben S3 ezer forintot fordított községfejlesztési alapból a művelődési otthon építésére. 1960-ban a községfejlesztési terv alapján 35 ezer forint kész­pénzt, társadalmi úton 10 ezer, meglévő épületanyagból 11 ezer forint értéket fordítanak a kultúrotthon építkezésének befejezésére. Az épület már tető 'alatti AU. A tanácstitkár szerint a jövő héten hozzáfognak a befejező munkálatokhoz. A Tüzelőszer- és Építő­anyagértékesítő Vállalat ebben az évben már most, a kora ta­vasszal megkezdi a lakosság tüzelőigényének kielégítését. Haán Imrét, a vállalat árufor­galmi osztályának vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat az idei tüzelőak­ció lebonyolításáról. — Idén az utalványok érté­ke nem 400, hanem 480 forint lesz — mondta Haán Imre —, s a régebbi gyakorlat szerint 61 TÜZÉP-telepekre menniük, ! hanem a vállalatok tüzelőfele­lősei veszik át az utalványo­havi részletre vásárolható a tüzelő. Ápriüsban és májusban tudjuk biztosítani a legna­gyobb választékot a SZOT-tü- zelőakcióban részt vevők szá­mára, ugyanis ekkor rendelke­zünk többfajta első osztályú (mányoki brikett, pusztavámi, kisgyóni és komlói dió), jó mi­nőségű másodosztályú szenek­kel és pécsi iszappal. A vásárlóknak nem kell a Nyereségrészesedést osztottak a Marcali Sütőipari Vállalati) és a Fonyódi Tőzegkitermelö Érdemes volt jól dolgozni — mondogatják a dolgozók a nyereségrészesedés osztásakor. A vállalatok egymás után ad­ják át dolgozóiknak a jó mun­ka jutalmát. Néhol termelési értekezleteken osztják ki a nyereségrészesedést, másutt rövid ünnepséget, esetleg bált is rendeznek ebből az alka­lomból. A Marcali Sütőipari Vállalat szombaton délután tartotta meg termelési értekezletét. Szép eredmények születtek a kongresszusi munkaverseny­ben. 103 ezer forint megtaka­rítást értek el 16 millió 175 ezer forintos tervüket 18 mil­lió 526 ezer forintra, vagyis 114,4 százalékra teljesítették. Javult termékeik minősége is. A termelési értekezleten 80 ezer forint nyereségrészesedést osztottak szét a dolgozók kö­zött. 12 munkanap bérét kap­ták meg. Ez minden bizonnyal ösztönzőleg hat a további munkára. Idei tervük nagyobb a tavalyinál. Majdnem 20 mil- Uó forint értékű árut kell ké­szíteniük. Nagy gondot fordí­tanak majd a süteménykészí- tésre. Növelik a választékot is. A vállalat bekapcsolódott a felszabadulási munkaverseny­be. Célul tűzték a különféle költségek csökkentését, a mi­nél selejtmentesebb munkát. A dolgozók felajánlották azt is, hogy a vállalat körzetéhez tartozó két járás — a fonyódi és a marcali — községeibe jut­mindennap friss pé tatnak. A Fonyódi Tőzegkitermelö Vállalat dolgozóinak szomba­ton a Sirály Szállóban osztot­ták ki ünnepélyesen a nyere­ségrészesedést. 1959-ben 10 millió 629 ezer forint értékű munkát végeztek, ennek ered­ményeképp 105 ezer forint ré­szesedés jutott a 117 dolgozó­nak. Ez az összeg 16,4 napi fi­zetésnek felel meg. kát. Mindenki ráírja, hogy mi­lyen fajta és minőségű szenet akar, a megbízottak ezután összeszedik az utalványokat, és visszaviszik a TÜZÉP-hez. Ott összesítik az igényeket, s amint megérkezik a vasúti szállítmány, már a vagontól küldik ki mindenkinek a sze­net. Ezzel megszüntetik a haj­nali sorbaállásokat, és friss, a telepeken még nem tárolt, nem porosodó szenet adnak a lakosságnak. A vagontól a , fogyasztóhoz csak ott szállíthatnak, ahol TÜZÉP- vagy fmsz-i tüzelőte­lep van. A vállalat azonban az egész megye ellátásának meg­javítására törekszik. A falusi lakosság tüzelőigényét úgy szeretnék kielégíteni, hogy egy-egy községi összesítés alapján — ha van vasútállo­más — a vállalat közvetlenül a faluba szállítja a tüzelőt Ennek azonban az a feltétéle, hogy egy-egy község rendelése elérjen legalább egy vagonté­telt. Mezőgazdasági könyvek sikere Csergőn Kránicz Erzsébet, a csurgói FJK könyvesboltjának vezetőjű nagy gondot fordított a mezőgazdasági könyvhónap megszer­vezésére. Februárban 7000 forint értékű mezőgazdasági könyvet adtak el. A szakikönyvek közüj. a legnagyobb érdek­lődés a munkaegység-elszámolási könyvek iránt mutatkozott, de sokan keresték a baromfitenyésztéssel, a gyümölcsterme­léssel foglalkozó könyveket is. Tiltott műtét következtében meghalt egy etgyermekes anya Börtönre ítélték a magzatelhajtót A hatvanegy éves asszony az utolsó szó jogán mindössze ennyit mond: “Bűnös vagyok, de kérem a bíróságot, tekintse öreg koromat, betegségemet, megbánásomat s azt, hogy HAT TSZ-TAG ÚTNAK INDULT.. Március 21-ém hat paraszt- ember búcsúzott el rövid időre szeretteitől, s indult útnak jó­kora csomaggal. Zámbó Fe­renc, a balatonszemesi Dózsa, Varga János a porrogszentki- rályi Aranymező, Venczik Márk a somogyudvarhelyi Ady, Morvái János a balaton- szabadi Üj Élet, Kovács Má- tyásné a kaposvári Latinka és id. Bide Jánosné a sávoly! Üj Élet Termelőszövetkezetből. Eddig talán nem is hallottak egymásról, most összetalálkoz­tak a harkányiürdői Baranya Szállóban. Az utazásnak, a ta­lálkozásnak előzményei van­nak, sok minden történt addig. Az elmúlt év decemberében megalakították a Somogy me­gyei termelőszövetkezeti ta­gok Biztosítási és önsegélyező Csoportjának intéző bizottsá­gát. Hasonló csoportot alakítot­tak a pedagógusok. a közalkal­mazottak, a bíróság és az ügyészség, a Terményforgalmi Vállalat, a ktsz-ek és a föld­művesszövetkezetek. A tsz-ta- gok biztosítási és önsegélyzéai csoportja nagy segítséget nyújt — kellő anyagi alap megterem­tésével — a termelőszövetke­zetek szociális problémáinak megoldásához. A tagsági díj egy évre 120 forint, s ennek el­lenében temetkezési, baleseti és különböző rendkívüü segé­lyeket ad. Ugyanis a biztosító a befizetett összeg 25 százalé­kát visszatéríti, ez képezi a csoport szociális alapját, s eb­ből az intéző bizottság a tagok kérelmére a szociális helyzet figyelembevételével — házas­ság, szülés. gyermeknevelés, továbbtanulás, tanulmányi út, üdültetés, hosszabb betegség, stb. esetén segélyeket adhat Így van ez minden önsegé­lyezési, biztosítási csoportnál. A tsz-tagoknál azonban a visz- szatérített 25 százalékból első­sorban nem szociális, hanem üdültetési alapot létesítenek. Ezzel kívánja elősegíteni az Állami Biztosító, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok, főleg az idősebbek, a betegesek gyógyüdülésben részesülienek. Jelenleg 30 tsz 3000 dolgozó­ja tagja a csoportnak, Ha pél­dául ennek tízszeresét a 30 ezres létszámot sikerülne elér­ni, akkor évenként 1 millió forint visszatéri test kapnának. Mire lenne elég ez a pénz? Egyrészt fedezné a tsz-tagok folyamatos üdültetését, más­részt külföldi csereüdülteté­sek, tanulmányi utazások költ­ségeit is biztosíthatnák belőle. Most egyelőre a gyógykeze­lésre szőni ló tsz-tagok mennek 6 napos üdülésre Harkányba. Ott napi háromszori étkezést, fürdőjegyet kapnak, s szépein berendezet: kétágyas szobák­ban lakna!:. Az Állami Bizto­sítónak az a célja, hogy ebből a pénzből megvalósítsa a tsz- taeok nyári, üdültetését is. így utaz]látott az említett hat tsz-tag Harkányfürdőre. Hamarosan követik őket még harmincán a tsz-ek javaslatai alapján. A siófoki járásban 10, a kaposváriban 7 tsz már tag­ja a biztosítási, önsegélyezési csoportnak. Példájukat bizo­nyára követi maid a többi ter­melőszövetkezet is. amikor tettemet elkövettem, segíteni akartam, egy nagycsa­ládos asszonyon.« * * • öt gyermek nevelése, gon­dozása hárult a 30 éves Ta nácsik Gyuláné kiskonda­pusztai lakosra. Amikor az el­múlt év végén észrevette, hogy7 teherbe esett, elhatároz­ta, nem szüü meg a gyerme­ket. Kórházba azonban nem akart menni, s ezért Szita Antalné kapospulai okleveles nyugdíjas szülésznőhöz for­dult. Szitáné vállalkozott a művi beavatkozásra, s azt november 17-én el is végezte. Azonban nem járt eredménnyel. Szitá­né figyelmeztette Tanácsik- nét, hogy hallgasson erről, s ha nem mutatkozna eredmény, egy hét múlva újból jelentkez­zék. November 23-án Taná­csúmé ismét elment hozzá, s a másodszori beavatkozáskor rosszul lett. Bár haza bírt menni, november 26-án olyan rosszuílét vett rajta erőt, hogy be kellett szállítani a kapos­vári kórházba. Nem mondta meg az orvosoknak, hogy mi történt vele, s így csak két nap múlva, 28-án este 9 óra­kor szállították a nőgyógyá­szatra. Ott megállapították, hogy vérmérgezés következté­ben életveszélyes állapotba került... S bár a gondos or­vosi ápolás eredményeképpen átmenetileg jobban lett, ez év februárjában meghalt. A halál oka: általános fertőzés, illetve vérmérgezés.., Kiskonda-pusztán öt gyer­mek hiába várja édesanyját. Maga a férj se tudta, mi tör­tént‘feleségével, előtte is tit­kolta Tanácsikné, hogy tiltott műtétet hajtottak rajta végre. Szomorú tanulság az ötgyer­mekes családanya halála, s meg kell szívlelni sokaknak. Hiszen ha valakinek családi körülményiéi, egészségi állapo­ta vagy egyéb más ok nem te­szi lehetővé a szülést, törvé­nyeink biztosítják, hogy azt kórházban orvosok akadályoz­zák meg. Értsék meg végre, hogy szinte a biztos halálnak van kitéve az, aki tiltott úton próbál segítséget találni. Szita Antalné “megsajnálta« a sokgyermekes anyát, s ezzel küldte a halálba. Neki, az okleveles szülésznőnek Ismer­nie kellett a rendelkezésekét. Ennek ellenére még akkor sem küldte a szerencsétlen terem­tést orvoshoz, amikor már má­sodik beavatkozása sem járt sikerrel, és Tanácsikné rosszul lett. Nem kért pénzt, mert ál­lítása szerint segíteni akart, a szíve esett meg az asszonyon, a felajánlott 300 forintot mé­gis elfogadta. A Kaposvári Járásbíróság dr. Mózes-tanácsa bűnösnek mondotta ki Szita Antalnét nyereségvágyból elkövetett magzatelhajtás és gondatlan­ságból okozott emberölés bűn­tettében, s ezért 2 évi börtön- büntetésre, 3 évi jogvesztésre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents