Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

80M0GYI NÉPLAP 2 Péntek, 1960. március 2S. ünnep, vacsora Hruscsov tiszteletére az elnöki palotában (Folytatás az 1. oldalról.) és a,c ön által vezetett nagy ország politikája az enyhülés­re és talán az egyetértésre tö­rekszik, úgy biztos lehet felő­le, hogy Franciaország részé­ről megértésre talál.-« A francia köztársasági el­nök befejezésül Hruscsovra, a Szovjetunió kormányára és Oroszországra ürítette poharát. A vacsora aJatt Hruscsov és de Gaulle tolmácsok közbejöt­tével hosszas beszélgetést, foly­tatott. Ugyancsak élénk beszél­getés foly egyrészről de Gaul­le és Hrusesova asszony, más­részről pedig Hruscsov és de Gaulle felesége között. Hruscsov poháirköszön tőjé­ben kijelentette, meggyőződése, hogy franciaországi látogatása előmozdítja a két ország jobb megértését. Ha ez a két or­szág hozzá akar járu-lni az európai béke megőrzéséhez, meg is valósítja ezt. Meggyőződésünk — folytat­ta a szovjet miniszterelnök —, hogy lehetséges Európában a békés együttélés. A népek bé­két akarnak, és nekünk valóra kell váltanunk reményeiket. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy békeszerző­dést kell kötni Németországgal. Ez minden nép javára szolgál­na, beleértve magát a német népet is. Minél hamarabb szűnnek meg az európai ka­tonai csoportosulások, annál jobb lesz a béke ügyére nézve. A szovjet miniszterelnök vé­gül hangoztatta, hogy teljesen egyetért mindazzal, amit de Gaulle mondott, a tábornok és felesége egészségére ürítet­te poharát, majd -a nagy és virágzó Franciaországra, a te­hetséges és szorgalmas fran­cia nép« éltetésével fejezte be beszédét. Bérkövetelő sztrájkakciók Franciaországban Párizs (MTI). Lille-ben szer- _án délelőtt nem közlekedtek az autóbuszok és a villamosok a helyi közlekedési társaság dolgozóinak sztrájkja miatt. A lacq-i kőolaj- és földgáz­mező vegyiipari üzemeinek munkássága a hatóságok nyo­mása ellenére kitart a megha­tározatlan ideig tartó sztrájk mellett. A jelenlegi csökken­tett termelés után szombaton az egész kombinátban megáll a munka. Hruscsov vidéki körútja első állomásainak egyike éppen Lacq lesz. Á Minisztertanács ü ése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Napirend előtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának e'ső titkára, államminiszter, beszá­molt a Lengyelországban járt magyar párt- és kormány kül­döttség útjáról. A beszámolót a kormány jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács ezután megtárevalta a földműve’és- ügyi miniszternek az ő z ga­bona áttelelteíéséről szó ó je­lentését, s határozatokat fo­gadott el a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatokra történő felkészülésről. A kormány a földműve’ésügyi miniszter elő­terjesztésére elhatározta, hogy az újonnan a’akult és területi« leg megnövekedett termelőszö­vetkezeteket szakemberekkel erősítik meg. A határozat ki­mondja, hogy különböző álla­mi szerveknek körülbelül egy évi Időtartamra — szrk mbsre- ket kell a termelőszövetkeze­tek, illetve a járási tanácrok mezőgazdasági osztályainak rendelkezésére bocsátani. (MTI) A sxowjeí kopmánvf« fpanciaorazági látogatásának második napja Párizs (MTI). Hruscsov fran­ciaországi tartózkodásának má­sodik napján a francia állam és Párizs városának vezetőivel, s a kereskedelem legfontosabb képviselőivel találkozott. A szovjet—francia tárgyalások minden vonalon kedvező lég­körben kezdődtek meg. E tárgyalások közül a leg­fontosabb a szovjet kormányfő és de Gaulle személyes ta­nácskozása volt, amely délelőtt tíz órakor kezdődött az Elysée- palotában és két óra tíz per­cen ót tartott. A tárgyalások­ról nem adtak ki hivatalos köz­leményt, mégsem nehéz kö­vetkeztetni a megbeszélések tárgykörére. Hruscsov eddigi felszólalásaiban, különösen a szerda esti pohárköszöntőben, három lényeges kérdést vetett fel: a leszerelést, a német mi- litarizmus veszélyét és a fran­cia—szovjet barátság szüksé­gességét. De Gaulle pohárkö­szöntőjéből kiderült, hogy lé­nyeges elvi ellentétek a lesze­relés és a francia—szovjet ba­rátság tárgykörében nincsenek a két ország között. Ami a har­madik kérdést, a német milita- rizmust illeti, ebben de Gaul- le-nak más az álláspontja. De Gaulle ugyanis kijelentette, hogy az a mértéktelen ambí­ció, amely ellen valamikor a Szovjetunió és Franciaország egyesítette erőfeszítéseit, már megszűnt. Ezzel azt akarta mondani, hogy nem áll fenn többé a német militarizmus ve­szélye. A tárgyalások légköre min­den jel szerint jó volt. A meg­beszélések után Hruscsov és de Gaulle mosolyogva lépett ki a tanácskozó teremből. Hruscsov az Elysée-palota lépcsőházá­ban mosolyogva integetett ' issza az őt üdvözlő tömegnek és ugyancsak rendkívül jóked­vűen üdvözölte az útvonalon felsorakozott párizsiakat is. Két epizód is bizonyítja ceyéhként, hogy Hruscsov szer­dán a pohárköszöntők elhang­zása után igen jó hangulatban volt. Amikor bemutatta hu­szonhárom éves fiát de Gaulle elnöknek, azt mondta: »Íme, a fiam, mór nagyobb mint én. mármint termetére nézve, de nincs semmiféle esélye arra, hogy elérje az ön magasságát, elnök úr.« A második epizód, amelynek fültanúja Raymond Schmittlein UNR-képviselő, a Francia—Szovjet Társaság al- elnöke volt, a következőkép­pen zajlott le: Hruscsov oda­szólt tolmácsához, hogy ha nem beszél hangosabban, na­gyon rossz propagandát fog kifejteni a Szovjetunió népé­nek életszínvonaláról. »Beszél­jen hangosabban, mert külön­ben az emberek azt fogják hin­ni, hogy ön rosszul táplált.« Az ilyen kedves, humoros jelenetek is bizonyítják, hogy a tárgyalások a szovjet kor­mányfőt jó hangulatba hozták. Még inkább a tárgyalások jó légkörére lehet következtetni abból a két pohárköszöntőből, amely Hruscsov és de Gaulle megbeszélései után a Matig- non-palotában, a miniszterel­nökségen rendezett ebéden hangzott el. Ezt az ebédet Debré miniszterelnök adta a szovjet kormányfő tiszteletére. Az ebéden Michel Debré po- hárköszötitőt mondott, ön — fordult Hruscsovhoz — tapasz­talhatta, hogy a lelkes érdek­lődés, amelyet az ön látogatása nálunk keltett, nem csupán egy kimagasló látogató iránt tanú­sított egyszerű udvariasság Franciaországban mindenki tudja, hogy e találkozót köve­tően a dolgok nem maradhat­nak úgy, ahogy eddig álltak. A francia közvélemény reméli, hogy a francia—szovjet kap­csolatok e látogatás után szo­rosabbá válnak és akkor a lá­togatás — nem túlzás azt mon­dani — történelmi jelentősé­get nyer. A francia nép — folytatta Debré — őszinte tiszteletet és barátságot érez az orosz nép iránt és leghőbb óhaja, hogy ez a barátság tovább fejlődjék. Michel Debré beszélt a csa­lódott reményekről, amelyek­kel azt várták, hogy a minden háborúk legborzalmasabb ja után beköszönt a béke. Ma _ f olytatta — már nem látszik illuzórikusnak az a hit, hogy a világ elindulhat azon az úton, amelyre nem lépett 15 évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy béke le­gyen — hangsúlyozta —, szük­ség van bizonyos nemzetközi rendre, a nemzetek közötti összhangra, a népek együtt­működésére. Hruscsov pedig, aki pohár­köszöntőjét papírról olvasta fel, beszéde végén letette a pa­pírt és rögtönözve néhány szó­ban válaszolt Debré miniszter- elnöknek. Rögtönzött felszóla­Közzétették a moszkvai Népek Barátsága Egyetemének íeívéteii rendjét Moszkva (TA.SZSZ). Moszk­vában létrehozzák a Népek Barátságának Egyetemét. A szovjet kormány épületet bo­csát az egyetem rendelkezésé­re, és biztosítja működésének anyagi feltételeit. Az egyfetem tudományos tanácsa közzétette az I960 őszén kezdődő tanév felvételi rendjét. A Népek Barátságának Egyetemére mérnöki, orvosi, fizika-matematikai és termé­szettudományi, történelem—fi­lológiai, közgazdasági és jogi szakra lehet jelentkezni. Az egyetemre felvételét kér­heti minden 35. életévét he nem töltött férfi vagy nő faj­ra, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Felvételi kérelmeket az ázsiai, az afri­kai és a latin-amerikai orszá­gok polgáraitól fogadnak el. Az egyetemi tanulmány idő­tartama az orvosi szakon öt év, más fakultásokon négy év. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, s felvételükről bizott­ság dönt. Az oktatási év október 1-én kezdődik. A Népek Barátságának Egye­temén az oktatás ingyenes. Az egyetem minden diákjának ösztöndíjat, ingyenes orvosi el­látást és diákotthont biztosít, fizeti a diákok Moszkvába, il­letve haza történő utazását, lásában kijelentette, hogy bár rövid ideje tartózkodik Fran­ciaországban, máris megálla­pítja — és szerdai meg csü­törtöki találkozásai s megbe­szélései is ezt bizonyítják —, hogy ami a Déke megőrzésé­nek szükségességét és a népek közötti barátságot illeti, ugyan­azok az érzelmek töltik el mindkét ország vezetőit, azo­nosak törekvéseik és gondjaik. A két külügyminiszter reg­gel találkozott ugyan, de az ér­demi tanácskozásokat csak pénteken kezdi meg. Megbeszé­lést tartott ellenben Koszigin szovjet miniszterhelyettes Baumgartner francia pénzügy­miniszterrel. A megbeszélések általános gazdasági kérdések­ről folytak. Hivatalos helyen kijelentették, hogy a tárgyalá­sok a kölcsönös megértés szel­lemében folytak. Találkozott Zsukov, a szovjet külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke és Roger Seydouy francia műve­lődésügyi főigazgató is. Jemeljanov, a szovjet atom­erő főigazgatóság vezetője és Francois Perrin, a francia atomügyi kormánybiztos szin­tén találkozott csütörtökön dél­előtt. Mialatt Hruscsov és de Gaul­le tárgyalt, a szovjet kormány­fő felesége három leányával, valamint Joxe miniszter, De- jean moszkvai francia nagy­követ és Vinogradov párizsi szovjet nagykövet feleségével együtt látogatást tett a Claude Monet Líceumban, s nagy ér­deklődéssel vett részt a háztar­tási oktatás bemutatóján, Meg­jegyezte, hogy a Szovjetunió líceumaiban még nincs ház­tartási oktatás, de tervbe vet­ték annak bevezetését. Hrus­csov feleségét a líceumból való kilépésekor nagy tömeg ünne­pelte. Egy háziasszony, karján csecsemőjével, virágcsokrot nyújtott át neki. Hruscsov fe­lesége megcsókolta a gyerme­ket. Az asszony meghatva mondotta: »Két és fél órát Vá­rakoztam az esőben, hogy ezt az örömet megérjem.« Csütörtökön dél ben Terre- nolre francia tájékoztatásügyi miniszter fogadást adott a Párizsba érkezett szovjet új­ságírók tiszteletére. A fogadá­son, amelyre külföldi újságíró­kat, köztük magyarokat is meghívtak, meg lehetett álla­pítani, hogy a nyugatnémet sajtó képviselői között bizo­nyos idegesség uralkodik. En­nek oka egyrészt az, hogy Hruscsov oly erőteljesen vetet­te fel a nyugatnémet militariz­mus kérdését, másrészt pedig attól félnek, hogy a franciákra rendkívül nagy hatást gyako­rolt Hruscsov szerdai látoga­tása a francia partizánok meg­szentelt helyén, a Valerien- hegyen. Párizs (AFP). Hruscsov mi­niszterelnök csütörtökön dél­után a Metignon-palotából rö­viddel négy óra után megérke­zett Párizs városházára. A városháza előtti téren kö­rülbelül tízezer ember gyűlt össze, köztük sok fiatal, hogy üdvözöljék Hruscsovot. A szovjet miniszterelnök rendkí­vül meleg fogadtatásban ré­szesült. A városháza nagytermében a hatalmas csillárok fényében csaknem kétezer meghívott vendég várta a szovjet mi­niszterelnököt, akit Pierre Devrajgne, a városi tanács el­nöke fogadott. * * * A városházi fogadás alkal­mából Hruscsov ismét beszélt a tiszteletére egybegyűltek előtt. Körülbelül 25 perces be­szédében összefogásra hívta fel Franciaországot és a Szovjet­uniót. A háború mindenfajta lehetősége és a militarizmus bárminemű újjászületése ellen — az egyik legsürgősebb nem­zetközi kérdés — mondotta Hruscsov, a német kérdés. Itt az i leje, hogy véget vessünk az európai rendellenes helyzet­nek és a hadiáliapotinak, amely Németországgal még fennáll. Nyugtalansággal tölt el ben­nünket a fejét ismét felütő né­met militarizmus és nyugtala­nít bennünket az a türelem, amely ezzel szemben megnyil­vánul — mondotta Hruscsov. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Hruscsov és kísé­rete elhagyta a városházát. (MTI) 11 bonni hadiigyminisztérinm francia gyakorló­terekről tárgyal — mert ez a legolcsóbb Bonn (Reuter). A bonni had­ügyminisztérium szóvivője kö­zölte, hogy Nyugat-Németor- szág és Franciaország között tárgyalások folynak arról, hogy a nyugatnémet hadsereg egységei francia gyakorlótere­ket használhassanak. A szóvivő közölte: Strauss nyugatnémet hadügyminiszter kijelentette, hogy Nyugat-Né­metország »nern szándékozik! katonai egységeket küldeni Spanyolországba, mivel ez túl költséges lenne«, s általában a nyugatnémet kormány minden, Franciaországtól távolabb eső támaszpont gondolatától ide­genkedik. Strauss közölte azt is, hogy marks vannak nyugat-* német katonai raktárak Fran­ciaországban. (MTI) Franciaország felé hajózik a megmentett négy szovjet katona Szerdán j megköszönte a Kearsarge ame­New York (MTI), este New Yorkban hajóra szállt és a franciaországi Cherbourg kikötője felé indult Zigansin, Fedotov, Poplavszkij és Krujcsl<ovszkij, a négy fia­tal szovjet katona, aki — mint ismeretes — megmenekülése után néhány napot az Egyesült Államokban töltött — jelentik a hírügynökségek.­A Queen Mary luxusgőzös fedélzetén Menysikov washing­toni szovjet nagykövet, Szo- bolev ENSZ-megbízott és több más honfitárs búcsúztatta rikai anyahajé legénységének s az egész amerikai népnek a sok figyelmet és kedvességet; Külön köszönetét mondott Christopher San Framciscó-i polgármesternek a meleg ven­dégszeretetért, amellyel őt és három társát a nyugati nagy­városban körülvették. A négy fiatal hős vasárnap lép francia földre. Cherbourg« ból Párizson át folytatják út­jukat hazafelé. Hírügynökségi jelentések szerint lehetséges, hogy Párizsban Hruscsov szov­a~fiatalokat'Az egyik "újságíró1 íet miniszterelnök is fogadja kérdésére Zigansán hálásan, őket. Hruscsovot úgy éljenezte meg Párizs, mint ahogyan régóta senki mást Hruscsov párizsi fogadtatásáról és első bizalmas megbeszéléseiről Párizs (MTI). A francia fő­város politikai köreiben nagy érdeklődéssel tekintenek Hrus­csov és de Gaulle első bizal­mas politikai tanácskozása elé, amelynek színhelye az Elysée- palota, a köztársasági elnök rezidenciája. Ugyanitt zajlott le szerdán este de Gaulle tábornok est­ebédje után az 1200 személyes fogadás. A megjelentek szerint igen meleg hangulat alakult ki a francia és a szovjet vezető között. A pohárköszöntok is olyan alaphangot ütöttek meg, amely reményekre jogo­sít a kezdődő francia—szovjet tárgyalásokat illetően. Fel­tűnt, hogy Hruscsov pohárkö­szöntőjének csak bevezető és befejező mondatait mondta el oroszul, a beszéd szövegét tol­mács olvasta fel franciául. A szovjet kormányfő udvarias gesztusa — nem akarta az orosz szöveg külön tolmácsolá­sára szükséges idővel elnyúj­tani a vacsorát — jó hatást keltett. A párizsi sajtó, amely olda­lakon át ad minden részletre kiterjedő beszámolót a szovjet kormányfőnek, családjának és kíséretének megérkezéséről, párizsi tartózkodása első nap­jának gazdag programjáról, még nem bocsátkozik találga­tásokba a francia—szovjet tár­gyalások kimenetele felől. A lapok megelégednek a két tár­gyaló fél eddigi álláspontjának ismertetésével. Hruscsov párizsi fogadtatásának forró hangulatát emeli ki a francia sajtó Pierre Courtade, az ismert francia közíró a l’Humanité ha­sábjain arról ír, hogy Hrus- csovot úgy éljenezte meg Pá­rizs, mint ahogyan régóta sen­ki mást. A százezrek Hruscsov személyében a Szovjetuniót, a békét, a népek barátságát és a leszerelést éljenezték. De Gaul­le tábornok a repülőtéren ki­fejezte, mit éreznek a fran­ciák, amikor Hruscsovot kö­szöntik. A tábornok így kezdte: »Elnök úr! Végre itt van, biz­tosíthatom, hogy nagyon örü­lünk érkezésének.« Hruscsov válaszában meg­ütötte annak a párbeszédnek az alaphangját', amelynek so­rán nagyon kevés időt veszte­getnek majd el az általánossá­gokra. A Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke első be­szédében már bizonyos fajta programot terjesztett elő jet kapcsolatok, a leszerelés, a német probléma. Mindenki megértette N. Sz. Hruscsov hasonlatát az európai egykori csatatereken fellelhető fel nem robbant bombákról. Mindenki megértette, hogy a hatástalanítandó háborús ma­radványok között ott van pél­dául Berlin bombája is. De Gaulle tábornok a nyilvános­ság előtt arról biztosította Hruscsovot, hogy ami »Orosz­országot és Franciaországot« illeti, kész minden ügyet meg­vitatni. Ha ezt a formulát szer­zője szó szerint veszi, a tanács­kozás gyorsan haladhat avég- ből, hogy siettessék a megol­dást Hruscsov szavai szerint korunk legégetőbb problémájá­ban, a leszerelés kérdésében. Az egyszerű franciák ezek­ben a napokban olyan békepo­litikát követelnek, hogy Fran­ciaország és a Szovjetunió megegyezése folytán semmifé­le agresszív erő ne jelentkez- hessék újra Hruscsov franciaországi látogatásának külföldi sajtóvisszhangjából London. A szerda esti lon­doni lapok részletes jelenté­sékben számoltak be a szov­jet kormányfő Párizsba érke­zéséről. Az Evening Standard párizsi tudósítója meleg és lelkes fo­gadtatásról ír. Elmondja, hogy a Hruscsov fogadására össze- sereglett párizsi lakosok kö­zött különösen sok volt a mun­kás, akik munkaruhában jöt­tek ki a gyárakból és üzemek­ből, de sok volt az iskolás a j gyennek is, akik vörös tárgyalásokra: a francia—szov-1 lócskákkal integettek. Prága. A Rudé Právó »A Szovjetunió, Franciaország es az európai biztonság« című ve­zércikkében kiemeli, hogy a Szovjetunió és Franciaország viszonyának alakulásától sok­ban függ az európai béke meg­szilárdulása és az európai biz­tonság. A mostani látogatás­nak — írja a lap — az egész világ rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Reméljük — zárja cikkét a Rudé Právó —, hogy a szovjet—francia találkozó mindenekelőtt előmozdítja a leszerelést, az európai bizton- zász-'ság megerősítését és a német i kérdés békés rendezését. (MTÍ)

Next

/
Thumbnails
Contents