Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
i VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 72. szám. Ara so filler Péntek, 1960. március 25. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓLj Megjegyzés hét vállalat műszaki intézkedési tervéhez (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) Ahol nem kell a segítség f6. oldalon) Megy a munka a nagyatádi járás határában (Tudósítónktól.) Beköszöntött a jó idő. Az első tavaszi napokon benépesült a nagyatádi járás határa. — Hogyan állnak az őszi mélyszántás tavaszi el- munkálásával és a tavaszi szántással? — Eddig 771 holdon végezHorváth József mezőgazdászt, a — ^aig mi n™cn ” .............. . : ... tek fogasolást és simítózást es j árási tanács mezőgazdasági 352 ftoldat fel teva. osztályának munkatársát kér- sziak alá. Az újonnain a’akult tűk meg, hogy tájékoztassa ol-; tsz-ekben mindenütt lendülete- vasóinkat a tsz-ekben folyó ta-j» ?J5avaKÍ“í5' vaszi mezőgazdasági munkák állásáról. — Hány hold földre Jutott istállótrágya, és menynyit fejtrágyáztak? — Március 23-ig a járás tszr ei 155 110 mázsa istállótrágyát hordtak ki a földekre. A tara- nyi Május 1. Tsz 113, a nagyatádi Szorgalom 110, a bakházi Kossuth 95 holdat trágyázott meg. Fejtrágyázást összesen 2100 holdon végeztek. A mikei Rákóczi 800 holdon, a csökölyi Hetedik Pártkongresz- szus Tsz 300 holdon fejtrágyá- aott ! ka. Taranybam 100. ötvöskó- nyiban 50, Háromfán 30 holdat szántottak féL — Mennyire teljesítették a tavaszi vetéstervet? — Cukorborsóból 51 holdat vetettek el a termelőszövetkezetek. A segesdi Űj Élet Tsz a borsó vetési tervét már teljesítette, a nagyatádi Szorgalom több mint a felét elvetette borsójának. Zabból 122 holdon került földbe a mag. A mikéi Petőfi már végzett a zab vetésével. Mákból 31, csál- lagfürtböl 69, szarvaskerepből 60, vörösheréből 237 holdat vetettek a járás termelőszövetkezetei. Pedagógus gyűlés volt Kaposvárott Szerdán Kaposvárra látogatott Péter Ernő elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet központi vezetőségének főtitkára. A déli órákban a Siketnémák Tanintézetének igazgatói irodájában találkozott a megye vezetőivel. A baráti beszélgetésen jelen volt Szirmai Jenő elvtárs, a megyed pártbizottság első titkára, Homyák Mihály elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Takács Béla elvtárs, az SZMT elnöke, valamint vezető pedagógusok és szakszervezeti vezetők. A vendégek Duráczky József igazgató kíséretében megtekintették Európa egyetlen korszerűen berendezett siketnéma-óvodáját, majd Péter elvtárs a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának tagjaival folytatott beszélgetést időszerű problémákról. A délutáni órákban az Iparosszékház nagytermében gyűltek össze a város általános és középiskolai pedagógusai, hogy a városi szakszervezeti elnökség rendezésében meghallgassák Péter Ernőnek a párt VII. kongresszusa után előttünk álló kulturális feladatokról szóló előadását. Az elnökségben helyet foglalt Takács István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára, Takács Béla, az SZMT elnöke, Mákos Gyula, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke és Duráczky József, a városi bi-c zottság titkára. 5 JW.r/ÄWUWAWAWW Péter elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy az iskolákban olyan ifjúságot kell nevelni, amely nemcsak akarja, hanem képes is megteremteni a szocialista társadalmat. Iskoláink azonban még nem töltik be teljes egészében hivatásukat. A továbbiakban az iskolareform feladatairól beszélt a szónok, és részletesen elemezte, hogy milyen módon kell közelebb hozni az iskolát az élethez, hogyan lehet megszüntetni a fiatalok idegenkedését a fizikai munkától. Az iskolának korszerű műveltséget kell adnia — mondotta, majd a szocialista nevelés színvonalának növeléséről, a gyermekek túlterhelésének megszüntetéséről beszélt. Péter elvtárs előadói beszédének második részében a tudatátformálás rendkívül nehéz, bonyolult feladatáról szólt, és elemezte azokat az akadályokat, melyek nehezítik az előrejutást. Ezek között részletesen, kézzelfogható érvek sorozatával bizonyította a nacionalizmus káros voltát, s utalt a feladatokra. Végül Duráczky József szak- szervezeti titkár köszönte meg pedagógustársai nevében az értékes előadást A békés együttélés elie mind határozottabban utat tor magának Hruscsov beszéde a Francia—Szovjet Társaság és a francia békeharcosok küldöttsége előtt Párizs (TASZSZ). N. Sz. | mondják nekünk. Igen, de önök Hruscsov szerdán szállásán fogadta a Petit tábornok vezetésével megjelent Francia—Szovjet Társaság küldöttségét, majd a D’Astier de La Vigerie vezetésével megjelent francia békeharcosok küldöttségét. Petit tábornok üdvözlő szavaira Hruscsov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cselekszenek önök, barátaim. Tudom, hogy nem mindig köny- nyű az önök helyzete. Amíg csak teljesen fel nem olvad a hidegháború jege, valahol mindig akadnak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon mindent fekete szemüvegen keresztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: »-Népek barátsága? Hát az meg mi? És mire jó az? Nincs emögött, ne adja isten, valami felforgató tevékenység?« Hruscsov méltatta a Francia—Szovjet Társaság és a Szovjetunióban létesített Szovjet—Francia Társaság jelentőségét a nemzetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonyának megteremtése szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról. Majd így folytatta: — Különösen meghat engem az önök barátsága és rokon- szén ve, amelyben jelképét látom a francia nép békeszerete- tének és törekvésének a Szovjetunióval való hagyományos barátság megőrzésére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép hagyományos rokonszenvének mély gyökereiről, a két nép kultúrájának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatokról. Bő lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormányfő. — Országainknak van mit tanulniuk egymástól a tudományban és a technikában. A szovjet állam külpolitikájának alapja megalakulásának első napja óta — folytatta Hruscsov — a békés együttélés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyenjogúságán és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. Ellenvetésként néha ezt nem hajlandók szavatolni, hogy a kommunizmus nem lépi át az önök határait, és nem terjed át a nemkommunista világra! Nos, ami igaz, az igaz: ilyen biztosítékot mi nem adjet kapcsolatokat, közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kormány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, amelyek a világ minden répét foglalkoztatják. A Francia—Szovjet Őszintén megvallom önöknek — folytatta Hruscsov —* hogy kommunista vagyok. Mi, kommunisták békét akarunk* A társadalmi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, hanem pélhatunk. Milyen találóan mond- Társaság küldöttei nagy taps- 1 dákkal kéül megmutatni, melyik rendszer ad többet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. ta Juliat-Curie: »Az eszmék sál fogadták N. Sz. Hruscsov vízum nélkül utaznak, és még beszédét. nem született olyan ember, aki j Ugyancsak szívélyes volt a képes lenne megparancsolni szovjet kormányfő találkozáaz emberi gondolatnak: halj meg!« Mellesleg szólva, a mi országunkba szintén vízum nélkül hatoltak be a kommunizmus eszméi, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt sa a francia békemozgalam küldöttségével, amelyet D’Astier de La Vigerie vezetett, valamint az 1956-ban a Szovjetunióban járt francia parlamenti küldöttség egyes tagjaival. D’Astier de La Vigerie üdvö- II1UUUUMUUU, meg jovai a/. zölte Hruscsovot és hangsú- Októberi Forradalom előtt. iyOZta, hogy Hruscsov kiemelAkkoriban mondottak, hogy kÄjö szerepet játszott a nemkisertet jarja be Európát, a zetközi feszültség kommunizmus kisértete. Né-, pünk befogadta a kommunista i eszméket, s élő valósággá, I nagyszerű gyakorlati tettekre tagjaihoz fordulva Ha a kapitalista rendszer hívei meg vannak győződve rendszerük fölényéről, ne féljenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hidegháborút akarnak, ez azt bizonyítja, hogy nincsenek meggyőződve rendszerük fölényéről. változtatta azokat. Mi nem vagyunk képmutatók, és ezért nyíltan megmondjuk: Igen, mi hiszünk a kommunizmus eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk benne, mindig elleneztük és ma is ellenezzük, hogy erőszakkal terjesszenek valamilyen társadalmi rendszert. Mi javasoltuk és ma is javasoljuk: versenyezzünk a gyakorlati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tetteikkel, kinek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az embernek nagyobb bőségben az anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosit nagyobb szabadságot a népnek! És ekkor döntenek a népek, hogy melyik rendszer jobb. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a békés együttélés elve mind határozottabban utat tör magának a hidegháború akadályai és maradványai között. A nemzetközi helyzet javulása határozottan megnyilvánult abban a döntésiben, hogy itt, Párizsban tartsuk meg a csúcsértekezletet. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak vezetői között megtartandó tárgyalások egész sorozatát nyitja majd meg azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt politikájának. Attól a hő óhajtól vezérelve érkeztünk az önök országába, hogy javítsuk a francia—szovMi azonban bizonyosak va* enyhülésé- gyünk a szocialista rendszer I felsőbbrendűségében, és nem N. Sz. Hruscsov a küldöttség háborúval bizonyítjuk be ezt a arról be- bölényt, hanem békés verseny- ben, oly módon, hoev fejlesztjük gazdasági életünket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke híveit, folytassák harcukat. Hiszek abban mondotta —,- hogy ha közös erőfeszítéseket teszünk, gátat vetünk a háfoo- fúggetlenül politikai és vallási rúnák. Az önök rendszere az nézeteitől, s tekintet nélkül. önök személyes ügye. A mi társadalmi helyzetére. Az rendszerünk a mi belügyünk* atom-bomba hatalmas pusztítá-1A békéért folytatott harc vi- sokat tud okozni — mondót- szont mindkettőnk közös ügye* ta —, s nem válogat, hol van- Harcoljanak tehát a békéért, nak a kommunisták, és merre I Hruscsov ezután válaszolt a vannak a nem kommunisták, küldöttség tagjainak kérdései- ki katolikus és ki protestáns. ' re. (MTI) szólt, hogy a békeharc napjaink legfontosabb feladata. E feladat megoldására — mondotta — össze kell fognia a béke minden hívének, Ünnepi vacsora Hruscsov tiszteletére az elnöki palotában Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy de Gaulle tábornok, francia köz- társasági elnök szerdán este az Elysée-palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A vacsorán, amelyen több mint 200 meghívott vendég volt jelen, a francia köztársasági gárda zenekara Ravel, Prokofjev, és Debussy műveiből adott elő. Hruscsov de Gaulle tábornak jobbján foglalt helyet az asztalnál. A szovjet miniszter- elnöktől jobbra de Gaulle felesége, de Gaulle elnöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hruscsov gyermekei, valamint nisztertanáesának elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügyminiszter, Debré francia miniszterelnök és Couve de MurviUe külügyminiszter. Elsőnek de Gaulle tábornak mondott pohárköszöntőt Többek közt hangsúlyozta* hogy »politikai struktúrájuk í különbözősége ellenére Orosz-t ország és Franciaország két fiatal nemzet, a közös európai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt, és szövet* ségesék voltak, amikor kontinensüket féktelen nagyravá* gyás veszélyeztette.« De Gaulle a továbbiakban hangoztatta: »Tény, hogy Frant ciaország és a Szovjetunió a világ két táborának egy-egg Koszigin, a Szovjetunió Mi-; togoa, de tálán éppen közöttük v.vwvwvwwswwwswjwvwwwvwwwvwvwwwwwvwwvw■-v^uvwvMvjvwwAvuwawwJw^ kell az együttműködés kezdet Ji i tértek kibontakoznia. Ha az ön Szorgalmasan dolgoznak a csökölyi VII. Pártkongresszus Tsz tagjai í (Folytatás a 2. oldalon.) —---"T-—T-. ' , 5.' / 5. ■: vs*- -y* • ' > , \ is --1 m&s?s<" ' . ff» ; / ■ Hordják az érett istállótrágyát a földekre. —- Húsz kát, hold spárgát telepítenek a tsz •; • z-myok. Az első négy évben holdanként kb. 12 ezer forintot hoz a spárga, az utána következő években 20—3á ezer forintra nő holdanként jövedelmük,
