Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
SOMOGYI NÉPLAP * Szerda, 1960. március 2S. A Szovjetunió gyors leszerelést akar A tízhatalmi leszerelési értekezleten résztvevő szovjet küldöttség sajtóértekezlete Genf (MTI). A tízhataimi ^szerelési értekezleten részt vevő szovjet küldöttség hétfőn délután sajtóértekezletet tartott. A sajtókonferencián Rosin. a háromtagú szovjet küldöttség egyik tagja kifejtette a Szovjetunió jelenlegi álláspontját a leszerelés kérdésében. Ezt az álláspontot. Z or ínnak, a hétfő délelőtti zárt ülésén elhangzott felszólalása tartalmazta. Zorin felszólalásának fő célja — mondotta Rosin — az volt, hogy a leszerelési konferenciát végre a gyakorlati kérdések megtárgyalásának irányába vigye. Zorin mindenekelőtt azt. magyarázta meg, hogy miért tette a Hruscsov által az ENSZ közigyűlésen beterjesztett szovjet leszerelési terv az első helyre a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentését. illetve megszüntetését. Ennek három oka van — mondotta Zorin. Először: mert ezt maguk a nyugatiak követelték nem is egyszer; 1956- ban és 57-ben a nyugatiak többször kijelentették, hogy nem lehet betiltani az atomfegyvert, mert a Szovjetuniónak óriási hagyományos hadereje van. és ezért a nyugatiak számára az atombomba az egyetlen védelmi fegyver. A Szovjetunió a Hruscsov által benyújtott tervvel igyekezett honorálni ezt a nyugati álláspontot. A másik ok — folytatta Zorin — az, hogy aláírása után, a Szovjetunió nem gördít semmiféle akadályt annak útjába, hogy elsőként az atomfegyverek betiltásának kérdéséről tárgyaljanak. A Szovjetunió ugyanis mindig előharcosa volt az atomfegyverek betilt:': nak a leszerelés bármilyen szakaszában. Zorin ezután kritikai bírálatnak vetette alá a nyugatiak leszerelési javaslatát. A nyugati javaslat első szakasza — mondta — nem gondoskodik a haderők csökkentéséről. A nyugatiak leszerelési javaslata — folytatta Zorin — második szakaszában azt irányozza elő, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült - Államoknak 2 100 000 főnyi hadereje maradjon. A nyugati hatalmak azonban már 1957-ben a londoni értekezleten olyan javaslatot terjesztettek elő. hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak 1.7 milliós, Angliának és Franciaországnak pedig 650 000-res hadserege legyen. A jelenlegi javaslat tehát visszalépést jelent. A Szovjetunió ezért nem tekinti kielégítőnek a nyugati tervet. Minthogy a nyugati javaslat értelmében az ellenőrzés már az első szakaszban életbe lépne, tehát akkor, amikor tulajdonképpen nem is csökkentenék a haderőket, világos, hogy ez csak ellenőrzés lenne leszerelés nélkül, és valódi célja az, hogy az ellenőrzési szervezet megkezdje munkáját a jelenlegi haderők ellenőrzésére. Zorin ezt követően arról beszélt, hogy a nyugati terv nem ír elő határidőt. Lehetséges, hogy az első szakasz két évig iartana, de lehet, hogy öt évig vagy tíz évig. Ez teljesen elfogadhatatlan. A Szovjetunió gyors leszerelést akar, mert a probléma sürgős. Rosin ezután elmondotta, hogy a leszerelési értekezlet hétfői ülésén az első olyan megbeszélésre kerül sor, amely már a a gyakorlatban érintette a leszerelés kérdését. Rosin nyilatkozatának elhangzása után a nyugati újságírók, főleg az amerikaiak valóságos pergőtűz alá vették a szovjet diplomatát. A New York Herald Tribune tudósítója megkérdezte, 'hogy ezek után melyik terv lesz a leszerelési megbeszélések alapja. Rosin azt válaszolta, hogy a Szovjetunió hajlandó megtárgyalni bármely tervet, bárki lerjeszti is elő, ha az általános és teljes leszerelés irányába visz. Rosenthal, a New York Times tudósítója azt feszegette, vajon a Szovjetunió hajlandó-e egyezményt kötni a mesterséges holdakon elhelyezett atom- és hidrogénfegyverek megsemmisítéséről. Rosin válasza az volt, hogy a Szovjetunió minden atomfegyver megsemmisítéséről akar egyezményt kötni, B ennek része természetesen az esetleges mesterséges holdakon elhelyezett atom- és hidrogénbomba is. (MTI)- Előkészületek Hruscsov franciaországi útjára Párizs (TASZSZ). A francia fővároson egyre jobban érezhető Hruscsov közelgő látogatása. Kivétel nélkül valameny- nyi párizsi lap egész oldalakat szentel a látogatásnak. Térképeket közöl Hruscsov körutazásáról, részletesen ismerteti a szovjet kormányfő úti programját, A francia rádió és televízió minden adása azokkal a hírekkel kezdődik, amelyek N. Sz. Hruscsov franciaországi útjával függnek össze. A francia—szovjet viszony történelmi jelentőségű dátumának közeledése különösen érezhető Párizs munkásnegyedeiben és elővárosaiban. Itt az épületeken, tereken hatalmas táblák és feliratok állnak, üdvözlő és szerencsés utat kívánó jelmondatok ékeskednek. Az útvonalakon együtt lobogtatja a szél a francia és a szovjet zászlókat, szembeötlőek a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének jelképei, a sarló-kalapácsos emblémák. Több elővárosban nyílt utcákqp árusítják a szovjet és a francia könyveket. Franciaországban még soha sem tulajdonítottak olyan .jelentőséget külföldi kormányfő látogatásának, mint Hruscsov párizsi útjának — — írja a Lityeraturnaja Gaze- ta keddi számában André Stil. Az az eleven stílus, amelyet Nyikita Hruscsov áltálában a politikának és különösen a nemzetközi kapcsolatoknak kölcsönzött, különösen tetszik a franciáknak. A népek — folytatja André Stil — kezdenek ugyanolyan nyíltsággal, megértéssel, szabadon és jóakarattal beszélgetni egymással, mint amikor két ember beszélget. Ezzel nyűgözi le Hruscsov Franciországot ugyanúgy, mint ahogyan meghódította az Egyesült Államokat. André Stíl annak a reményének kifejezésével zárja cikkét, hogy a szovjet és a francia vezetők megbeszélései konkrét eredményekkel járnak, előmozdítják a francia—szovjet kapcsolatok megerősödését mindenekelőtt a gazdasági élet és a kultúra területén. Hruscsov feleségének franciaországi programja Párizs (MTI). N. Sz. Hrus- csovot hitvese is elkíséri fran- ciaorszá§i_útjára. Nyina Hrus- csova párizsi tartózkodásakor de Gaulle tábornok feleségének társaságában szerdán délután a Necker-kórházba látogat el. Csütörtökön Louis köz- oktatásügyi miniszter feleségének kíséretében a Claude Monet Líceumban tesz látogatást. Roger Frey miniszter felesége lesz Hruscsov hitvesének harmadik párizsi kísérője, vele a Lafayette áruházba megy. Pénteken Jacquinot áü miniszter feleségével együk, a Louvre képtárat keresi fel. Amíg N. Sz. Hruscsov a Pavil- lon-Dauphine-ban saj lóebéden vesz részt, Nyina Hruscsova tiszteletére Couve de Muri;illenek. a francia külügyminiszternek a felesége ad ebédet. A francia nők meleg rokon- szenwel várják Hruscsov hitvesét. akinek kedves egyszerűségéről a sajtóban, rádióban és televízióban már sokat láttak, hallottak. Tanácskozás a Fehér Házban Carapkin szombati javaslatáról Washington (MTI). A Fehér Házban tanácskoztak arról az újabb szovjet javaslatról, amelyet Carapkin a genfi atomértekezlet szombati ülésén terjesztett elő. Az egyórás tanácskozáson Eisenhower elnökön kívül részt vett Herler külügyminiszter, Morchant külügyminiszterhelyettes és Brucker hadseregügyi miniszter. Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára újságíróknak kijelentette, hogy a tanácskozáson »■megvitatásra került többek közt az új szovjet javaslat is, mert az alapos megfontolás tárgyát képezi*!. Hagerty elmondotta továbbá, hogy Eisenhower, aki a hét végét Camp Davidben töltötte, telefonon legalább kétszer tárgyalt már Herterrel a szovjet javaslatról. Hozzáfűzte, mivel az elnök és a külügyminiszter tanácskozik erröi a kérdésről azt véleménye szerint »más vezető kormányzati szervek is gondosan tanulmányozzák«. A szóvivő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Eisenhower és Herter biztatónak találja-e az új szovjet javaslatot, és csupán annyit hangoztatott, »már mindent elmondott erről a kérdésről, amit mondani akart«. a Szovjetunió úgy véli, hogy a haderők és a fegyverzet csökkentésével enyhítik a nemzetközi feszültséget, mert enyhítenék azt a »félelmet«, amelyet a hatalmas szovjet hadsereg létezése okoz nyugaton. Harmadszor: szervezetileg is könnyebb elindulni a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséből, mert hiszen ennek ellenőrzése könnyebb. Mindazonáltal — mondotta a továbbiakban Zorin — mi készek vagyunk bármiféle más tervet is figyelembe venni. Ha a nyugati hatalmak kifejezik készségüket, hogy megegyeznek 37. atomfegj'verek teljes betiltásában, a fegyvertárból való törlésében és abban, hogy megsemmisítik az atomfegyverkészleteket az egyezmények Adenauer Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Pravda keddi számában »Szerrüeíró« kommentálja Adenauer amerikai látogatását. Megállapítja, hogy Nyugat-Németországban bizonyos körök még nem adták fel a reményt, hogy meglüúsítsák a csúcsértekezlet sikeres munkáját. Adenauemak a nyugat-berlini népszavazásra vonatkozó javaslatáról a Pravda azt írja, hogy Adenauer elgondolása szerint a népszavazásnak egyfelől örökössé kell tennie Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert, másfelől alá kell támasztania az NSZK-nak Nyugat-Berlinne vonatkozó igényeit. Példátlan méreteket öltöttek a véres dél-afrikai összetűzések Fokváros (MTI). Dél-Afriká- ban h étfőn a véres összetűzések olyan méreteket öltöttek, amilyenekre itt még sohasem volt példa — jelenti az AP. A legújabb jelentések szerint a halálos áldozatok száma 63, a sebesülteké pedig több mint kétszáz. Johannesburg térségében 56 ember vesztette életét, és 162 megsebesült, Langa térségében pedig heten haltak meg, és 46 sebesültet szállítottak kórházba. Az összetűzéseket az új személyazonossági igazolvány bevezetése robbantotta ki. Ez az új igazolvány ugyanis erősen korlátozza a négerek mozgását és elhelyezkedési lehetőségeit. Ilyen igazolvány nélkül nem telepedhetnek le városokban, és nem kaphatnak munkát a gyárakban és üzemekben. Nyugati jelentések szerint az Afrikai Nemzeti Kongresszus hétfőre békés tüntetéseket tervezett tiltakozásul a kifogásolt igazolvány bevezetése ellen. A tüntetések azonban a rendőrség közbelépése miatt elfajultak, és a rendőrök csaknem mindenült fegyverrel támadtak a fegyvertelen tömegre. Az angol közvéleményt megdíibbentetie a dél-afrikai hatóságok tömegmészárlása A New York Times vezércikke a sharpeville-i tragédiáról London. Mint az Űj Kína hírügynökség jelenti, az angol közvéleményt megdöbbentette a dél-afrikai katonai és rendőrhatóságok újabb szörnyű tömegmészárlása. A Daily Herald »visszataszító és baljóslatú eseménynek« nevezi a hétfői véres összetűzéseket. Vezércikkében kiemeli, hogy az összetűzések áldozatai azért haltak meg, mert tiltakoztak az egész civilizált világot felháborító faji elnyomatás ellen. New York. A New York Times »A sharpeville-i tragédia« címmel közölt vezércikkében többek között azt írja, hogy -a faji megkülönböztetés ördögi politikája óhatatlanul sátáni gyümölcsöt hoz«. Mint a vezércikk megállapítja, egy olyan politika, amely az ország lakosságának nagy többségét semmibe veszi, kétségkívül tragédiához vezethet. (MTI) retteg as enyhüléstől A kancellár azt indítványozza, hogy a nyugati hatalmak megszálló csapatainak »oltalma« alatt, a nyugati hatalmak ágyúinak és gépfegyvereinek árnyékában tartsák meg a nyugat- berlini népszavazást. Adenauer számítása elég egyszerű: az úgynevezett népszavazással együttjáró handa- banda ismét izzóvá férfié a nemzetközi légkört, és újabb akadályokat gördítene a csúcsértekezlet elé. Ha Adenauer képes lenne józanul tekinteni a dolgokat — írja a Pravda—, le kellene vonnia azt a következtetést, hogy Nyugat-Berlin sohasem wlt és nem lesz a Német Szövetségi Köztársaság része, bármilyen hamis ürügyekhez folyamodjék is a kancellár. Adenauer a meri ka útján tetszetős dolgokat mondott a leszerelésről, de szavaiból kitűnik, hogy a leszerelést mások ügyének tartja. Nyugat-Nómetország \hszont folytatja a fegyverkezést, a Bundeswehr atom- és rakétafel fegyverzését, ezen túlmenően pedig szövetségesei tudtával és beleegyezésével támaszpontokat létesít idegen területeken, hogy felkészülhessen az atomháborúra. Mindez feljogosít arra a határozott következtetésre — állapítja meg a Pravda —, hogy a kancellár álláspontja a leszerelés kérdésében együgyúen képmutató. Adenauer »Szemleíró« — —• folytatja a múltba tűnő hidegháborús korszak csekevénye. Berlin. ' Az ADN Adenauer amerikai útjával foglalkozva rámutat, hogy a nyugatnémet kancellár utazásának minden állomásán cinikus nyíltsággal hangoztatta politikájának céljait, amelyek ellentétesek a nemzetközi enyhüléssel és a leszereléssel, és amelyek az NDK elleni villámháború előkészítésére irányulnak. Szombaton Los Angelesben tartott sajtóértekezleten megkérdezték Adenauertől, hajlandó-e az Odera—Niesse-vo- naltól keletre minden területi igényt feladni. Adenauer kitérő választ adott, és csupán azt jegyezte meg, hogy kormánya ezt a kérdést »csak az újraegyesítés után« óhajtja »rendezni«. A bonni kancellár képmutatóan »békés tárgyalásokról« beszélt, ugyanabban a pillanatban azonban mar az áttelepültek »honvágyát« emlegette. Amikor az amerikai újságírók nem tartották kielégítőnek a választ kérdésükre. Adenauer megjegyezte: »Nem vagyok ostoba, hogy megkössem a kezem.« Tambroni kereszténydemokrata kisebbségi kormányt alakít? Róma (MTI). Mint ismeretes. Segni kereszténydemokrata volt miniszterelnök hétfőn 12 napos próbálkozás után visszaadta megbízatását Gronchi elnöknek. Az elnök alig két órával később Fernando Tambro- nit, Segni lemondott kormányának költségvetésügyi miniszterét bízta meg az új kormány alakításával. Tambroni a kereszténydemokrata párt középbaloldali szárnyába tartozik, s a Reuter tudósítójának római politikai körökből nyert értesülése szerint Segni távozó kormányához hasonlóan kereszténydemokrata kisebbségi kormányt szándékozik alakítani: Az AFP hangsúlyozza hírmagyarázatában., hogy ha Tambroni kormányalakítási kísérlete kudarcba fullad, akkor a február 24. óta tartó kormányválság következtében kialakult belpolitikai helyzet rendkívül elmérgesedhet, s egyesek azt is lehetségesnek tartják, hogy ebben az esetben feloszlatják a parlamentet, új választásokat írnak Ol aszországban, ki Nyugati kommentárok a szovjet javaslatokról London. A Times keddi száma »határozott haladásként« értékeli a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy a kisebb föld alatti nukleáris robbantásokat határolják el a többi atomkísérlettől. A Daily Mail megállapítja, »a Szovjetunió nagy engedményt tett az amerikaiak felé, de Washington ezt az engedményt óvatossággal«, sőt gyanakvással fogadja. A lap rámutat, hogy az átlagember viszont reménnyel vegyes megkönnyebbüléssel fogadja a szovjet javaslatot, bízik benne, hogy végre megtörténik az emberiség által hőn óhajtott »áttörés«. Los Angeles. Még Brentano nyugatnémet külügyminiszter is »biztatónak« nevezte a nukleáris kísérletek szüneteltetésére vonatkozó szovjet indítványt, sürgősen hozzátette azonban, hogy »kénytelen fenntartással élni«, mert lehet, hogy a Szovjetunió »meg akarja osztani a nyugati hatalmakat«. (MTI) A nyugatnémet kancellár San Franciscóban San Francisco (Reuter). Adenauer amerikai utazásának utolsó állomása San Francisco. A kancellár hétfőn érkezett ide, hogy részt vegyen a ber- keleyi egyetem alapításának A diákok tiltakoznak Nyugat- Németország újrafelfegyverzé- se ellen, amelyet az amerikai kormány támogat, továbbá az- ellen, hogy Nyugat-Németországban újból pozícióba kerültek a Hitlert hatalomra juttató nácik és gyárosok. A tüntető diákok a 800 ezres létszámú Amerikai Országos Diákszövetség tagjai voltak. (MTI) Belga politikai és gyarmati körök polgárháborút akarnak Kongóban ritka arcátlansággal arra szólítja a szövetségeseit, hogy használják ki a Szovjetunió békeszeretetét, a nemzetközi helyzet rendezésére irányuló törekvését, próbáljanak feltételeket diktálni a szovjet kormánynak a nyugatberlini kérdésben, mégpedig olyan feltételeket, amelyek Adenauer szíve szerint valók. Adenauer magatartása. arra vall, hogy a bonni kormány ügyei nincsenek rendben. Adenauer álláspontja szemlátomást kétkedést vált ki már az őt támogató körökben is. Politikájáról egyre inkább bebizonyosodik, hogy anakronizmus, 92. évfordulóján rendezett ünnepségen. Az egyetem szabadtéri színpadán a nyugatnémet kancellár beszédet mondott. Szerinte nem lehet azt várni, hogy a párizsi csúcsértekezlet megoldjon minden jelentősebb nemzetközi kérdést. Hozzátette, kételkedik annak lehetőségében is, hogy valamilyen haladás következzék be Németország újraegyesítését illetően. Mielőtt Adenauer beszédét elmondotta volna, az egyetem diákjainak egy csoportja tiltakozó röplapokat osztogatott az Egyesült Államok nyugatnémetországi politikája ellen. Brüsszel (ADN). A kongói Abako függetlenségi mozgalom nyilatkozatban hívta fel Belgiumot, hogy június 30-ig, a függetlenség kikiáltásának időpontjáig ENSZ-bizottságot bízzanak meg azzal, hogy segítsen megoldani Kongó legfontosabb problémáit. Az Abako-mozgalom felhívta a kongói pártokat, küzdjenek az igazi függetlenségért. A Belga Kommunista Politikai Bizottsága felhívást tett közzé, hangsúlyozza: A Brüsszelben tartott kongói értekezlettel nem tűnt el a régi gyarmatosítás szelleme. A belga gyarmati hatóságok még mindig elryomják a demokratikus szabadságjogokat. A politikai és pénzügyi körök polgárháborút akarnak Kongóban. A nyilatkozat vizsgálatot követel, és felhívja a belga parlamentet, akadályozza meg, hogy Kongóban vér folyjék. Part szintén s ebben (MTI)