Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
Szerda, 1960. március 23, 3 SOMOGYI NÉPLAP Értelmiségi patronáló mozgalmat szerves Lengyeltóti tss-késség n pfront-bisottsága A hibát észrevenni és gyorsan kijavítani, állandóan új vonásokkal gazdagítani a népfront-bizottság munkájú — ezt tűzték célul a lengyeltótiak. Ebben az esztendőben nem sikerült hiánytalanul teljesíteniük a téli tervet. Kevés előadás hangzott el. Hogy mi volt az oka ennek? Kardos József, a népfront-bizottság elnöke erről így vélekedik: — Sajnos a pedagógusokat teljesen elfoglalta a dolgozók esti iskolája. Magamra maradtam, nekem kellett megtartanom az előadásokig. Háromnál többet nem tudtam vállalni. Az elhangzott előadások: »Mit tartalmaz a 3004/2-es rendelet?-« »Tsz-tagok örömei és gondjai.« »Szocialista és kapitalista gazdaság.« A szervezés nem volt kielégítő, többnyire igen kisszámú hallgatóság gyűlt egybe. A művelődési otthon és a népfront-bizottság nem tudta megfelelően népszerűsíteni és vonzóvá tenni az előadásokat. — Egy keskenyfilm-vetítőre vágyunk —• mereng Kardos elvtárs —, ez sokat lendítene az ismeretterjesztésen. Az előadás elhangzása után egy-két témába vágó tudományos kis- filmet vetíthetnénk. Sokan már csak ezért is eljönnének. Lassan ízlelgetve a tudományt, megszeretnék az előadásokat is, rákapnának látogatásukra. A keskenyfílm-vetítőgép sokat tehetne, -de még többet eredményezne — addig is, míg nincs —, ha a népfront-bizottság minden tagja szíwel-lé- lekkel szervezné, mozgósítói á az embereket a Népfront előadásaira. Szomszédok, jó ismerősök, barátok biztosan hajlanának a bizottsági tagok szíves szavára, s részt vennének a műveltséget gyarapító előadásokon. Csak együtt, szorgalmasan kell nekikezdeni. Aa előadások megtartására egy ember valóban kevés. Nem tarthat korlátlan számú előadást, mert nem futja idejéből és erejéből. De arra igen, hogy összefogja a számításba jöhető előadókat, és testvériesen elossza a munkát. Csúsztak hibák a munkába, akadtak nehézségek is. A fő azonban, hogy a népfront-bizottság — bár a maga kárán — tanult ezekből. S ha újra eljő a tél, a tervezésben, a terv végrehajtásában hasznosan értékesítik a tanultakat. — Mi lenne, ha megszerveznénk az értelmiségiek patronáló mozgalmát? — kérdezték Kardos elvtárstól a pedagógusok. A gondolat, a javaslat célba talált — hisz Lengyeltóti is szövetkezeti község immár. A népfront-bizottságnak az élethez kell alkalmazkodnia. S ezért szükséges a munka stílusán változtatni, s új vonásokkal gazdagítani a munkát. Ez a patronáló mozgalom már csírájában ilyen. Bár még a szervezés legeslegelején tartanak a lengyeltóti elvtársak, mégis fontos és jelentős ez az új mozgalom, mert előre mutat. Hogy kik vennének részt a tsz patronálásában az értelmiségiek közül? Pedagógusok, a bíróság dolgozói, az ügyvédi munkaközösség tagjai, az orvosok. Egyelőre nincs még pontos elképzelés a munka menetéről. A cél azonban tisztán lebeg mindenki előtt: kiművelt fők gyülekezetévé tenni a tsz-t, a tudás magjának elhintésével segíteni a termelőszövetkezet megszilárdítását. — Az ismeretterjesztés is fellendül majd az új mozgalom segítségével — mondja Kardos elvtárs —, a tematika összeállításánál a ' legmesz- szebbmenőkig figyelembe vesszük, mi érdekli leginkább a tsz tagjait. Az elkövetkező időben sokkal jobb munkát szeretne végezni a lengyeltóti népíren- bizottság. Ehhez azonban a szükséges, hogy a bizottság újraválasztásakor a legaktívabb, legmegfelelőbb emberek kerüljenek be tagjai közé. A hol hói tapasztalatok Az elmúlt héten öt napot töl- ! ra, a zabot kitisztították. A töttem Bolhó szövetkezeti köz- , Csokonyavisontai Gépállomás Tavasz a virágüzletben A Május 1. utcai virágüzletbe megérkezett a tavasz. Kedvesen jött, virágok illatával. S a szirmok színén, a levelek, szárak hajlataiban sok-sok örömet rejteget, csak úgy kell nézni, hogy észrevegye az ember. Rajz Ferencné szegfflcsokrot készít (figyelmes férj ajándékozza feleségének). Sorolja: A szegfűn kívül van szép cserepes tulipánunk és ünnepélyes fehér cala-vlrág. A hortenzia, primula mellett sok más virág is Illatozik, díszeleg már a bolt hatalmas üvegportálja mögött, ségben. Tavaly decemberben alakult meg a Határőr Tsz 750 taggal 3400 hold földön. Az eltelt három hónap óta ötvenen kérték felvételüket a szövetkezetbe. A közös gazdaságnak ma 4000 hold földje és 805 tagja van. Elnöknek a volt tízholdas Gombaszögi Jenőt választotta meg a tagság. A fiatal szövetkezetben a megalakulás óta sok minden történt, a szervezett közösségi élet kialakításáért. Megszervezték a brigádokat és a munkacsapatokat; a brigádvezetők és az elnök részt vett a bala- tonboglári tanfolyamon; jelenleg a könyvelők tanulnak ugyanott. A munkacsapatvezetőket az iskola pedagógusai tanítják munkaegységszámításra. Közgyűlésen hoztak határozatot a vetőmag összegyűjtéséről, és a háztáji földek kiosztásakor felmerült vitás kérdé- ! sekben is a közgyűlés döntött. A tagok által a közösbe adott vetőmagvak árát a tsz a szerződéses növények után kapott előlegből már kifizette. A legutóbbi közgyűlésen egyhangúlag elhatározták, hogy azoknak a tagoknak a terhére, akik nem adták be a közösbe hozott földjük után a szükséges vetőmagot, a vezetőség vásárolja meg, és a tagot terhelje meg vele. Kezdetben akadtak néhányon, akik a közgyűlésen azt mondták, a kényes kérdésekben döntsön a vezetőség. Az elnök az ilyen beszédre mindig nyíltan válaszolt — Ha a közösség előtt félünk megbeszélni az egyesek számára kényes dolgokat, akkor a hátuk mögött nem érdemes ezt megtenni. Legyen minden tag a maga területén elnök, és fedjük fel nyíltan a hibákat, akkor szembenézhetünk egymással, és könnyebben megküzdünk a nehézségekkel. A mindennapi munkában tapasztalható, hogy ez az elv teret hódított a tagok között A tavasa munkákra már a téli hónapokban megkezdődött a felkészülés. A tagok által beadott vetőburgonyát gondos felügyelettel ládákban csíráztatták. Az összegyűlt kukoricát kicserélték hibrid-vetőmagnégy erőgépe az elmúlt hét első napján megkezdte a munkát a határban. Az ősszel trágyázott és szántott földeket tárcsázták burgonya alá. A gépek munkáját az elnök és a brigádvezetők rendszeresen ellenőrizték. tési munkákat a tsz saját építő brigádja végzi el. A szükséges épületfát már kitermelték. Gombaszögi Jenő tsz-elnök így beszélt az előttük álló első évről: — Sokan a magunk köveséhez voltunk szokva. Tudom, lesz gondunk bőven, de nem hagyjuk magunkat, megbirkóAz első tavaszi munkanap1 zunk a nehézségekkel. Ha megbecsüljük egymást és a i közöst, ha egyetértésben dolgo- gon- j zunk — úgy látszik, ez meglesz —, akkor fogunk boldogulni. Menni kell neki, hiszen ahol dolgoznak, ott van haszon is. Mi pedig szeretjük a munkát. Ez az év nehéz lesz, az bizonyos, de hiszen minden kezdet nehéz. Igen, az első évnek is sikerülnie kell •— ez az elhatározás fűti az újdonsült tsz-tagokat Bolhón. A bizonytalankodás, a múlt és a jelen közötti ingadozás megnyugszik a holnap ígéretei, a megérzett és a már felismert lehetőségek mellett. A bolhói Határőr Tsz tagjai még előtte vannak a gondnak is, a jónak is. Annyi bizonyos, hogy elsőnek a gonddal találják magukat szembe. De szorgos és egységes munkájuk eredményeként egyre apadnak majd a gondok, és szaporodnak a közös élet örömei. N. S, előtti délután az elnök a brigádvezetőkkel aprólékos dossággal megbeszélte a másnapi munkákat, a burgonyaültetés és a zabvetés megszervezését. A másnapi munkánál a tagok valamennyien pontos időre megjelentek. A munka- szervezés kisebb hibáit az elnök és a brigádvezetők azonnal észrevették és kijavították. Az asszonyok és férfiak lelkesen dolgoztak, szinte égett kezük alatt a munka. S ez meglátszott a teljesítményen is. A szövetkezet 250 holdon termel burgonyát az idén. Ez lesz az egyik fő bevételi forrás a növénytermelésből. A 100 hold korai szedésű burgonya után másodnövényként őszi káposztát vetnek. A kukoricából tervezett 700 hold 10 százalékkal több, mint amennyit az előző években a falu termelt. Az állattenyésztéssel egyelőre nem sokat kezdhetnek. Először rendbe kell hozni a volt uradalmi istállókat. Az átépíMezőgazdászunk szaktanácsa: A gyümölcsfák riigyfakadás előtti permetezéséhez A gyümölcsösökben végzett munka sikere nagyrészt a fákat és a termést pusztító betegségek, kártevők elleni védekezéstől függ. A helyes agrotechnika alkalmazásán kívül az eredményes védekezés kimagaslóan fontos tennivalói: a fák téli tisztogatása, szakszerű metszése és a szükséges permetezések kellő időben történő elvégzése. Röviden nézzük meg néhány fontos gyümölcsfának a riigyfakadás előtti permetezését. Alma- és körtefák. A kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzött fák permetezését nagy körültekintéssel végezzük, mivel az egyéb kártevőket is figyelemmel kell kísérni. Az alábbi változatok egyikét alkalmazzuk: Rügyfakadás előtt hektoliterenként 5 kiló gyümölcsfaolajat tartalmazó permetlével vagy az előírt töménységű gyümölcsfa karbolineummal védekezzünk. Ha erős pajzstetű-fertőzésen kívül erős bimbólyukasztó- és sodrómoly-kártétellel is szá- /molnunk kell, rügyfakadáskor iffllolzfo1lfoT'OV<lriíív.4 1-.; 1 J A Waqner-oqy] 20. írta: Jan Petersen — Fordította: J Baló László Friese igyekszik leküzdeni izgalmát, Az utasokat fürkészi, — Vigyázat! A vonat induld Vigyázat! — dörgi a bemondó. aztán kinéz az ablakon. A vo- — A vonat indul! nat lassít. Odakint, a mélyen fekvő utca fái és a síneket kísérő cserjék is lassabban ma- radoznak el a szerelvény mellett Most! — mondja magában Friese lecsüngő karral és üres fejjel halad el a vámőrök és a rendőr mellett, majd megkönnyebbülten, lassan leereszkedik az álloméról az utcára vezető lépcsőfokokon. Már Friese a kocsi mellé ér. Most megy el Rückert mellett, nem néz a sofőrre, de közben félhangosan odaszól: — Közbejött valami. Nem sikerült a dolog. És Rückert már csak a hátát látja; Friese hosszú léptekkel siet tova. A sofőr vadul szitkozódik. Dühösen elhajítja félig szívott amikor észreveszi az oldalt vá- cigarettáját, beugrik a kocsiba, ... ... , , , rakozó fekete BMW-t, és az és beindítja a motort. Meg néhány másodperc, es a aut6nak támaszkodó Rücker- F riese nagyhasú bőrtástet. A BMW rendszáma meg- kaja még mindig ott e-’-ezik a mondottal, a férfi hintázik a robogó vonat cso~ külseje is: hosszú, szikár tér- magtartójában. Alatta ^ most met, bőrlemberdzsek, zippzár, ©Sy jól öltözött öregúr ül; új- . , buggyos bricsesznadrág, borjú- Ságjába mélyed, s gondosan kisfiát, o száll ki elsőnek, uta- hnr-cqi7ima A fedőneve — Jä- ápolt, feheredő szakallat simona, kutyájával a karján, az külst gatja. jéhez. Ez aztán nagy szemeket Egyszerre ijedten kapja , fog mereszteni ... Eh, sokat is a fejet. helyet Friesének. Fnese is fel- tör6döm veie! _ gondolja Frie- - • • • Grunau ...Grunau . emelkedik, es a padok kozott és rögt6n utóna újból nagy Végállomás... - harsogjak a állva a bőrtáska felé nyúl. Mi- megkönnyebbülést érez: - " Most mar semmi bajom sem történhet! Keressenek ma- ... guknak másvalakit az ilyen kijárat előtt két munjíára, nekem elegem van mellettük rendőr, belőle. Én többé nem cipelek robbanóainyagos táskákat, nem ám! Soha többé! Rückert ideges. Egyre kelle' metlenebb, nyomasztóbb türel Friese. A töltéstől néhány mé- ^hány méterrel maga mögött ternyire nagy tábla: Baum- hagyta az állomás epuletet, schulenweg. Még néha vonat már az állomás peronja mellett kattog. Sssss — szuszog a légfék, és a szerelvény megáll. A fiatalasszony elővigyázatosan magához szorítja öreg bácsi, majd az idősebb nő, végül a fiatal lány, aki átadta — Én mondom, itt valami nincs rendben, Kari! Egy ekkora táskát elhagyni... — Óvatosan belenyúl a táskába, és kihúzza a gyújtózsinórt. — Ejha! Idenézz! Tudod, mi ez?... Gyújtózsinór! __Azonnal ért esítsd a rendőrséget! Az állomásfőnök szó nélkül kisiet a kocsiból. * * » Néhány autó és két robogó vesztegel a szürke homokkőépület előtt. Valamennyi járművön nyugat-berlini rendszámtábla. A napsugarak szikrázva szóródnak szét az autók nikkelezett alkatrészein, és visszaverődnek az épület ablakain. Az épület kapuja állandóan »üzemben van«. Jönnek-men- nek az emberek. Hennig utat enged egy fej A piros arcú, gömbölyú kis? Siebertné nem hagyjad fel előtt leemelné, még egyszer kinéz az ablakon, és — szinte megdermed a látványtól. A peronon a vámőr áll, Egy asszony éppen kinyitja szatyrát, és eléjük tartja. Csomagellenőrzés! Friese bénultan áll, mintha egy doronggal fejbe verték volna. — Tessék sietni a ki- és beszállással! — figyelmeztet a hangszóró. Tessék sietni a ki- és beszállással! hangszórók. — Tessék kiszállni... Végállomás, tessék kiszállni ... A Königs—Wuster- hausen-i vonat a második vágányon áll... Tessék kiszállni! Az utasok kikászálódnak a De kocsikból, és a második vágányhoz vagy a kijárat felé igyekeznek. Köztük a szakállas öregúr. A kiürült szerelvényt végigFriese összerázkódik. A hangszóróból ráreccsenő fel- pillanatban észreveszi metlenség hatalmasodik el raj- járja egy vasutas. Bekukkant a ta. Szinte az egész teste bizsereg. Több vonatot nem várok meg! — határozza el. — Ha ezzel sem jött, akkor... Ebben a a felészólítás feloldotta bénultságát. A pokolba ezzel a táskával! — suhan át rajta a gondolat. s már húzza is vissza kezét a csomaghálótól, az ajtóhoz siet, és leugrik a peronra. Éppen idejében. je tartó Friesét. Ez lesz az! — gondolja. — Igen ... Barázdás arc, hajlott tartás... De hol a táska?! * vadász. — Szerk. padsorok közé, felhúzza az ablakokat, becsukja az ajtókat. Az egyik szakasznál megtorpan, bemegy a padok közé... Néhány másodperc múlva kirohan a kocsiból, leugrik a peronra, és izgatottan kiáltozza: — Kari! Kari!... Gyere ajjg újj szóba Velem. Rossz gyorsan! Gyorsan! nézni, milyen ideges és nyugEgy perccel később az álló- tálán! másfőnökkel együtt az egyik — Furcsa ... Nagyon furcsa szakasz ülésén fekvő, nyitott — jegyzi meg fejcsóválva a pa- börtáska fölé hajol ranesnok. Megáll. Mögötte az épület falán fehér tábla, kidomborodó fekete betűkkel: Bejelentőhivatal. Hennig hangosan felsóhajt. — Ha itt sincs nyomuk, hol lehetnek?... — mormolja. — Érthetetlen... érthetetlen... Rosszkedvűen és leverten nekivág az utcának. A hórihorgas nyomozó leteszi noteszét az íróasztalra, amelyen több telefonkészülék és egy diktafon áll. Az íróasztalnál ülő parancsnok várakozóan néz beosztottjára. — Hennig ma kétszer ment át a nyugati övezetbe — jelenti a fiatalember. — Az üzemben azt mondta, muszáj fogorvoshoz mennie. A parancsnok szótlanul bólint. — Felkereste már a háziasz- szonyát? — Fel, parancsnok elvtárs... Előbb meg kellett nyugtatnom, nagyon izgatott volt, éppen Hennig miatt. Nem ismerek rá — mondta. — Napok óta hektoliterenként két kiló sár- gaméreg-oldattal permetez- magát lerázni. Hiába siet Hen-5zan^, melynek gombaölő határiig a szobájába, oda is követi. 5sa is vanAnyáskodva zsörtölődik a zord» Ha kaliforniai pajzstetűvel fiatalemberre: ^közepesen vagy gyengén fer— Az nem lehet, hogy legyen étvágya... Valami ^permetezni. Erősen liszthar- mégis csak kell ennie. Ki lá->matos fák esetén a mészkénlé- tott már ilyet? Ügyis olyan^be/, hektoliterenként 20 deka . , S meleg vízben oldott vasgálicot mar, mint egy ... mint egy .. -^keverünk. Gyümölcsfaolajjal Elakad. Hennig nem is fi-Jcsak az erősen pajzstetves fá- gyel rá, csak fáradtan legyint kát kell permetezni. — Nein fontos, Frau Sie-/ Az olajos permetezés a bért... Nem fontos! /pajzstetű-fertőzést erősen _ , . > csökkenti, de utána pár évig De a kis asszony nem egy-'. ne alkalmazzuk _ ugfanis ^ könnyen adja fel a harcot. £ros hatású —, hanem elegendő — Sütök magának két tü-> a mészkénlével való permete- körtojást. Most rögtön — je-? zes’ nem^ Kajszibarackfák esetében í rügyfakadás előtt a pajzstetű a a lenti ki ellentmondást kendős anyókának, majd utá- törően, és máris indul a kony-* és gombabetegségek ellen na maga is kilép az utcára, hába. Közben eszébe jut vala-;' termőrügyek pattanása és mi, megáll. — Majd elfelejtet- f rügyfakadás között téli hígítáOttt sa mészkénlével permeteztem ... Levelet kapott. .. , , . s> zunk. van a kis polcon. > ........... / A cseresznye- és meggyfáKöszönöm! * kát a rovarkártevők és gombaA fiatalember a levélért' bets§ségek ellen a termőrünyúl, Siebertné erélyes arccal gyek pattanása és a rügyfaka., . , dás között téli hígítású mésztavozik. Hennig teltépi a bori-, kénlével permetezzük. tékot — és rámered az ismert^ Szilva- és ringlófélék. Erős kézírásra. Álmodik? Nem! pajzstetű-fertőzéskor a termő- Féktelen öröm árad szét ben- rügyek pattanása előtt hektoli- ne, pillantása átrepül a soro-* terenként 4 kg gyümölcsfaola- k°n: f, iát vagy az előírt százaléBerlin, Wilmersdorf, június 8.^^ gyümölcsfa-karbolineumot Eidechsenweg 18. /tartalmazó permetlével pert . , ímetezzünk. Igen tisztelt Hennig url fi •5 Az oszibarackfákat a gom- Több napi gondolkodás utáv.y babetegségek ellen a termő- még kuszábbaknak látom és4rügyék pattanása elött 2 szá_ meg hevesbe ertem azokat az-J . eseményeket, amelyek arra‘£zaíe*'os bordóilével permetez- kényszerítettek bennünket, ízük. hogy Nyugat-Berlinbe men-'Á Az ismert permetezési elő- jiink. Azt hiszem helyesebb^fásokat ne tekintsük törvényiért volna, ha nyíltan beszelek<r , , .. . . ‘ínot n i— 1 ..a önnel. Ha érdekli, amit mondanék, kérem írjon. nek, hanem mindig a helyi Inge Wagner lFolytatjuk.) /adottságoktól, a fertőzés méretekétől, a fáknak a permetező- ^ szer iránti érzékenységétől ^függően alkalmazzuk.
