Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. március 20. A huszonegyedik kályha Az előszobában elakadok, lanymotor bekapcsolásából Üjltóhóz Jöttem, és fes- állt. Hátránya? Az is akadt, tóállványon portrékat, Latinka kivégzésének megrázó jelene- De ezt }oként °~ bornak tét látom. Festő és gépipari erezték, amikor csengett a te- újitó? Ki ez az ember? le fon éjjel, kopogtak az abla­Pápp József, a Sütőipa- jcon> s hívták az újítót vajamé­rt Vállalat TMK-jának dolgo­zója, aki nemrég hívta újítási versenyre a sütőipari vállala­tok munkásait. A megtakarí­tás legalább 5Ó0 ezer forint le­gyén — kötötte ki. Nem kis tét! Merész, mint ennek a 48 éves embernek az egyénisége, akit ha letépett if jókorában az élét, felkelt, ha földhöz vágta, akkor félUgrött. 'Leverte a port, és tovább ment. Előre! HA le akarnám őt festeni, az akaraterőt kellene hangsúlyoz­nom. A határozott, kemény ál­lat, mely magabiztosan ül az őszülő háj, a magas homlok, az Okos szemek alatt. Azt már meggondolnám, hogy odáfes- sém-é féketekerétes szemüve­gét, amély csak akkor bléeg az orrán, ha belemélyed az újítá­sok útvesztőibe. De akkor Az­tán koncentrálnak Az üveg mö­gött a szemek, s feledésbe me­rül mindén, ez az Arány utcai új ház is, amelyet egy koráb­bi újításért kapott 40 ezer fo­rinton kezdett el önmaga épí­teni, s amelyet most cudarul lyik sütőüzembe, mert meghi­básodott a villanymotor, vagy nem volt áram. S a hazatérés után sem feküdt le. Kísérlete­zett, amit a család az örökös motorzúgáson kívül abból is tudott, hogy másnap k in nyt kellett tisztítani, mert a te­mérdek koromtól reggelre csak kétcentis nyílás maradi ben­ne. Ha az újító elfáradt a kí­sérletezésben, ecsetet ragadott, és kidolgozta a vásznon az er- dórészleíet. De a következő pillanatban megint fejébe tó­dult a félbeszakadt gondolat: hogyan lehetné az olajtüzelést sugárzó hő révén már éz páro­logtatja az olajat. A folyamatj addig tart, ómig Oz olaj. JDa.pp elvtárs, az izig-vé * rig sütőipari szakemberi már számol is, és ezt mondja: — Egy mázsa kenyér kisiitésé-1 hez négy kiló olaj kalóriája kell. Ebből következik, hógy[ annyiszor négy kiló olajat kap­nak üzemeink, ahány mázsaj kenyeret sütnek. Ezt az olajmennyiséget be­teszik ebbe az új fűtőbe, esté meggyújtják., és hajúa.lra sütő- képes a kemence. Az országos olajtüzelési norma 4 és fél ki­logramm mázsánként. Papp szerint ők jóval alatta vannak ennek. Az új tüzelési móddal, á vállalatnál élérhető több mint 500 ezer forint megtakarítás­sal még nem ért végét óz újí­tás pályafutása. Egyik nap ugyanis Papp a kis kályha füstjét a nagy’ cserépkályhába vezette. Ettől az úgy felméle­függetleníteni az áramtól, nél- qedett hogy nem kellett be-, 1 . fűteni. Hát meg ha az egesz' külozm az élomelegitest, azaz az ólajporlasztást szolgáló vil­lanymotort? Húsz darab kísér­leti kályhácska bánta már a próbálkozást, amikor a huszon­egyediknek egészen másként állt neki. IJ'z most itt van, itt áll közöttünk. A tetején le- babszemnyi nyíláson jól kis szerkezetet beletenné! A kérdésre majd az Agyagiparv Ktsz ádja meg a választ. A szövetkezet most készít egy Olyan cserépkályhát, amelybe beleteszik Papp József talál­mányát. Nézem a kék lángot, járóm az új szobákat, bámulom a\ portrékat. Hallatlan energia lakozik alkotójukban. Azt Amiről legtöbbet beszélnek a lengyel gyárakban írta: Pálos Tómás, az MTI varsói tudósítója A LEMP legutóbbi plénu­mának határozatai világosan összegezik azokat a feladato­kat, amelyeknek megvalósítá­sa elengedhetetlen a lengyel népgazdaság fejlődése szem­pontjából. E feladatok élén a réndezés az idő és a szocialis­ta fejlődés parancsa. örvendetes, hogy a lengyel munkásosztály túlnyomó több­sége helyesnek és igazságos­nak tártjá ä normarendezést. Akadnák azonban olyanok is. harmadik plénum egyik alap- akik nem gondolkodnak józa­problémája, a normarendezés áll. Érthető tehát, hógy a len­gyel gyárakban jelénleg leg­többét ezzel foglalkoznak. A normák megváltoztatása mellett megcáfolhatatlan ér­vek szólnak. Törvényszerű ugyanis, hogy a normák a mű­szaki fejlődés, a technológiái haladás, a munkások szakkép­zettségének növekedése ará­nyában elavulnak. Eljön tehát az az idő, amikor a norma el­veszti minden jelentőségét, hi­szen már nem ad igazságos és megbízható képet a munkafo­nul, és félremagyarázzák a párt szándékait, legtöbbször egyéni érdekekből kiindulva. A LEMP a nép pártja, és ha­tározataiban az egész nép ér­dekeit tartja szem előtt. E helyes politika gyümölcsét a társadalom minden tagjával együtt majd azok is élvezik, akik ma még nem látnak túl egyéni hasznukon, vagyis ... pénztárcájuk falán. W. Górtiulka elvtárs e duz­bemélegít egy pöttömnyi, hen- látni, hogy kék lánggal ég ben- mondja szerényen mosolyogva, ger alakú kályha. A legfris- ne a villanymotor nélkül el- hogy öta munka egyáltalán . . ,-4A uitintaír\*rih- porlasztóit gáz. Felpcrcenkent fárasztjá. Ha pihenni sebb újítás. Vagy hivatalosai} P csukjuk a. konyha aj- akkor rögtön elalszik, de ban a sütőkemencék olajfuté- t-át mcrt kibírhatatlan meleg ha dolgozik, akkor mindent sénék jélénlég legkorszerűbb tamcud di senkl sem nyúi a belead. Ségít a vállalatnál egy berendezése, a versenyt elhívás myhihoz Fél óraval ezelőtt a sor újításban is. Ki és mi alapja. Ugyanis az ó újítása alapján vezették be a sütőke­mencékbe a széntüzelés helyeit az olajtüzelést. Azt már a fe­leség, az első kritikus, a min­denkori ellenzék és segítőtárs is jól tudja, ennek az volt a felbecsülhetetlen előnye, hogy ném szívtak többé széngázt a munkások, nem pazarolódott el tárolókéig hiányában a tüzelő, olcsóbban termelt a vállalat s a fűtői leendő mindössze a vil­kályha alsó nyílásában raktak egy csekélyke tüzet. Erre a tar­tályban lévő nchézolaj mele­gedni, majd égy lyukacsos por­lasztó lemezen át párologni kezdett az égési térbe, s ott egy gyufával meggyújlották. Es azóta is ég, párolog az olaj, no­ha az először alul rakott kis tűz a párolgástól már rég ki­aludt. Ugyanis mihelyt az égé­si térben láng van, a vissza­formálta ezt az embert ilyeh-i né? Ez a társadalom, amelyben\ él, az a munká, amelyhez o, felszabadulás élött ném kúpfaj meg a jogot. 1 elvégzéséhez szükséges zogókhoz szólva kijelentette, időről, nem tükrözi a szóban u.„ ... _ hógy a párt célja nem a be­rek csökkentése, hanem az igazságos szocialista bérezés kialakítása; és a normarende­a forgó üzem vagy az illető munkás műszaki fejlettségét, ném ösztönzi a dolgozókat több teljesítményre. Az el­avult norma ártalmas a nép­gazdaság és az egyén szem­pontjából egyaránt. Mindezzel azért foglalkoz-j tam kissé bővebben, mert a lengyel párt és állam vezetői a harmadik plénum óta min­den alkalmat megragadnak,? hogy teljes nyíltsággal a niun-/ tonna nitrogén műtrágyát vá kasok élé tárják a bevezetőben? sárolt külkereskedelmünk kül- osszefoglalt tényeket. Leg-S földön. Szuperfoszfátbó) a ta- utóbb Gomulka elvtars a var-i valyihóz hasonló mennyiséget, sói pártértékezleten bészédé-; csaknem 60 000 tonnát impor­tál külkereskedelmünk. Ebben az évben 33 zés nem mindenütt jár együtt a fizetések csökkenésével. A varsói -Rosa Luxemburg- iz­zólámpagyárban például az órabérek novemberben 7.30, decemberben 7,60. januárban ugyancsak 7.60 zlotyt Lettek ki, azóta pedig emelkedtek. A varsói gépgyárban az órabé­rek decembertől januárig 8,94 zlotyról 9,26 zlotyra, vagyis 4 százalékkal emelkedtek. Napjainkban tehát a nor­marendezés a lengyel ipar kulcskérdése. Az üzémi párt- szervezetek a munkásönkor­mányzattal vállvetve azon munkálkodnak, hogy jobb szervezéssel és zavartalanabb anyagellátással áthidalják a műszaki normák bevezetésével járó nehézségeket, A pártaktí­va pedig őszinte és nyílt felvi­lágosító szóval közeledik azok­hoz, akik ma még nem értik meg az intézkedések fontossá­gát. Megsokszorozódott a növényvédőszerek Hehozatala Az idén több mint 100 000 nek nagy részét is énnek w kérdésnek szentelte. A LEMP, a fenti érvek felsorakoztatásá­val minden munkás számára! érthetővé tészi, hogy a norma felhívás élmént tehát 'wwAv.wwuvwwywA az ország valamennyi millió devizaforint értékben vásárolt a Chémólímpex külföldi nö­vényvédőszereket is. A rézgá­Bővül a kereskedelmi hálózat a siófoki járásban A lakosság és az üdülők jobb ellátása, valamint az üz­lethálózat központosítása cél­jából a balatonszabadi vasút­állomásnál, Balatonföldváron a szabadtéri mozival szemben, Balatonszárszón és Szemesen ugyancsak a vasútállomásnál új üzlétház-sort létesítenek. Ezekben általában idényjelle­gű cikkeket, strandruhát, bala­toni emléktárgyakat, keszeg­sütőt stb.-t hoznak forgalom­ba. Bővül az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat balaton- földvárl 3-as számú élelmi­szerüzlete is. A Camping táborhelyek el­látásának biztosítására Bala- tonszabadi-Sóstón, Balaton­földváron és Balatonszárszón nyitnak élelmiszer-pavilono­kat. Különös gondot fordítanak a zöldség- és gyümölcsellátás­ra. Siófokon, Balatons zéplak- felső vasútállomásnál korsze­rű üzlet‘építését fejezték be. Siófok, Balatonújhely, Zamár- di-Felső. Zamárdi és Szántód között újabb zöldség- és gyü­mölcselárusító helyeket létesí­tenek. Siófokon az. Éttermi és Büfé Vállalat új létesítménnyel — ».borharapó—val — bővíti há­lózatát. A Fogas-büfét alakít­ják át pincebeállítású üzletté. A vendégek előtt hébérrel szívják ki a bort, fakupában lehet fogyasztani, s a hideg ételeket fatányéron, somogyi bugylibicskával szolgálják fel. Balatonföldváron a Kis Be­tyár vendéglő helyén és a Ga­lamb-szigeten borkóstolót lé­tesítenek. Oj önkiszolgáló bolt nyílt Siófokon, Ádándon, Kőröshe­gyen. sütőipari dolgozójához, hógy újításaikkal tegyék szebbé, gazdagabbá az életet. Érdemes fáradozni, érdemes körbejárni, ha úgy jön, éjszaka is gondol­kozva az újon, kicserélve kala­páccsal az ecsetet. Érdemes, mert az eredmény előbb-utóbb megszületik. És előbb vagy utóbb jelentkeznek a verseny­re hívott újítók is. Biztosan megérzik, hogy ebben a kis családi házban, amelyre rábo­rul a késő esti homály, most Sem tétlen versenytársuk. Csa­ládtagjaival körbeüli a kis kályhát, és a jó megoldásokon töri a fejét. Sz. N. Elfizem lett a Kaposvári Húsüzem A Kaposvári Húsüzem jól dolgozott 1959-ben. Ezt bizo­nyítja a többi között a siker­rel végződött kongresszusi munkaverseny és a napokban megkapott élüzem-cím is. A még régi, többnyire kor­szerűtlen körülmények között dolgozó vállalat a nehézségek ellenére is teljesítette az él- üzem-cím elnyerésének felté­teleit. Nyereségük az 1958-ban elért 5 millió 441 ezer forint­ról 1959-ben 8 millió 703 ezer forintra emelkedett. Az össz- termelési érték 12 millió fo­rinttal volt több tavaly, mint tavaly előtt. Olyan áruféleség­ben is emelkedett a termelési érték, amelynek gyártása ép­pen a korszerűtlen körülmé­nyek miatt sok gondot, nehéz­séget okozott. Szépen alakult a 100 forint munkabérre jutó és az egy főre eső termelési ér­ték. Az utóbbi 1958-ban 782 ezer forint, 1959-ben 831 928 forint volt. A vállalat dolgozói örömmel vették tudomásul elért sikerü­ket. Nemcsak megünneplik, hanem a jó tapasztalatokat to­vább hasznosítva igyekeznek újabb sikert is elérni. licon kívül — amelybü1 több mint 5000 tonna lesz az idei behozatal — jelentős mennyi­ségben használhatnak fel gaz­daságaink olyan új növényvé­dőszereket, amelyeket tavaly jó eredménnyel már kipróbál­tak. Mintegy száz tonna hor- rnonos gyomirtószert kötött le a Cheniolimpex Svájcban, s ezt sok ezer hold kukorica gyommentesítésére használják majd fel nagyüzemi gazdasá­gaink. Ezen a Simazin nevű anyagon kívül egy sor olyan vegyszerrel kísérleteznek si­keresen, amelyek egyenérté­kűek a svájci gyártmánnyal, sőt annak hatásfokát felülmúl­ják. Az idén első ízben importá­lunk pajzstetű elleni védeke­zésre használható új növény­védőszereket. Ugyancsak elő­ször használják fel hazánkban nagyüzemi méretekben azokat a külföldi növénvvédőszereket, amelyek a rézgálicot pótolják, sőt sokkal hatékonyabban vé­dik a szőlőt a peronoszpórától. (MTI) A belvárosi kisvendéglőben Nagy népszerűségnek ör­vend a régi falatozó helyén lé­tesített belvárosi kisvendéglő. Nemcsak az ízléses, szépen be­rendezett helyiség, a tisztaság, a hófehér abroszok, hanem a finom ételek és az olcsó árak is vonzzák a vendégeket. En­nek eredménye, hogy havonta átlag százezer forint forgalmat bonyolít le a kisvendéglő. Rátfai József vezető a Magyar Józsefné csapos által kimért italokat rakja tálcára. k marcali és a barcsi sütőipari vállalathoz gyakorlattal rendelkező vagy főkönyvelőt keresünk. Jelentkezés * Somogy megyei Tanées VB XV. Ipari Osztályán. (7237) _____________ A gépjárművezetéstől őrökre eltiltva Kovács Janosné készíti a jó ebédet. Fizet a vendég, Molnár Gyula felszolgáló el­készíti a számlát. November 26-án a Füredi úton a laktanya felé tartott Szternyovszky János és Bozsik László honvéd. A Textilművek Leányotthonában voltak tán­colni, lejárt a kimenőjük, igye­kezniük kellett. Már majd el­érték a laktanyát, amikor ész­revették, hogy Kaposfüred irá­nyából motorkerékpár közeleg. Valami nem lehetett rendben a vezetőnél, mert egyik oldal­ról a másikra tért át, s inkább a menetiránnyal ellentétes ol­dalon haladt, mint 'szabályo­san. Ezért amennyire lehetett, az út szélére, az árok mellé húzódtak. Mégis a szabálytala­nul haladó motorkerékpáros Szternyovszky Jánost elütötte, majd maga is felbukott. Mind­kettőjüket a kórházba szállí­tották. A baleset színhelyére hama­rosan kiérkezett közlekedés­rendészeti dolgozók megállapí­tották, hogy a baleset okozója egyedül a szabálytalanul hajtó motorkerékpáros, Törőcsik István, Kaposvár, Déryné utca 2. szám alatt lakó villanysze­relő-mester volt. Törőcsik So- mogy babod on volt mulatságon, ott italozott, s részegen ült motorkerékpárra. Az is kide­rült, hogy a motorkerékpár nincs vizsgáztatva, a közúti forgalomban nem vehet részt. Ezt még súlyosbította, hogy Törőcsik István nem rendelke­zett vezetői jogosítvánnyal. A bíróság régi ismerősként fogadta Törócsiket. Ugyanis nem először veszélyeztette a közlekedés rendjét, mások éle­tét, s nem először került bíró­ság elé. 1958-ban a közlekedés rendje ellen elkövetett bún­kozás szabályainak tudatos megszegéséért 1000 forint pénzbüntetésre ítélték, s veze­tői jogosítványát feltételesen bevonták. Törőcsik István mindktet ízben ittas volt. Törőcsik most, a harmadik eset elkövetése titán, bár el­ismeri, hogy fogyasztott bort, de azt tagadja, hogy részeg volt. — A laktanya előtt nad­rágom beleakadt a sebesség- váltóba, s amikor lehajoltam kiakasztani, motorom megcsú­szott egy az úttesten heverő cukorrépától, - s így ütöttem el az úttest szélén haladó kato­nát ... — hajtogatta. Ez nem igaz. A kórház or­vosa ezt rögzítette jegyzőköny­vében: "Törőcsik erősen ittas volt, semmire sem emlékezett, nem tudta, hol van, s behoza­tala után rosszul lett az ital­tól, hányt,.. - A közlekedés­rendészet beosztottjai, bár a gázolás után azonnal átvizs­gálták az úttestet, semmi olyan tárgyat nem . találtak, ami töl a motor megcsúszhatott volna ... A bíróság foglalkozás sza­bályainak megszegésével elkö­vetett veszélyeztetés bűntetté­ben marasztalta el Törőcsik Istvánt, s ezért 10 hónapi bör­tönre, 1000 forint pénzbünte­tésre ítélte, és örökre eltiltot­ta a gépjárművezetéstől. Csak helyeselni lehet a bí­róság ítéletét. Mindazokat a felelőtlen embereket, akiknek a figyelmeztetés nem használ, hasonló módon kell megbün­tetni, mint Törócsiket. így le­het csak elérni, hogy csökken­jen azoknak a száma, akik a szabályokat megsértve veszé­lyeztetik a közlekedés rendjét, 1 tettért 600 forint, majd foglal- I embertársaik eletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents