Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-04 / 29. szám
Csütörtök, 1960. február 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP 437 bejelentés « Somogy megyei 794 Vizsgálat Népi Ellenőrzési Bizottság 5 900 000 forint felfedett kár 1959. évi mérlegén 1953 márciusában hozták létre a népi ellenőrzési bizottságokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megalakításuk helyes volt. Megyénkben is eredményes munkát végzett a népi ellenőrzés. Kodó Kálmán elvtárs, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az alábbiakban tájékoztatott munkájukról.- Hány közérdekű és magánjellegű beadványt kaplak az elmúlt évben? — 308 közérdekű bejelentés érkezett, ebből 57 alaptalannak bizonyult. A legtöbb bejelentést — 43-at — a szövetkezeti kereskedelemmel kapcsolatban küldték hozzánk. A tanácsi szakigazgatás területéről 29, az állami gazdaságokkal, erdészettel kapcsolatban 26, az építőiparra vonatkozóan 24 bejelentést kaptunk. 22 bejelentés a belkereskedelem, 21 az élelmiszeripar, 16 a helyi ipar területéről, 12 pedig a magánkisiparosokkal kapcsolatban érkezett. 129 magánpanaszt tartalmazó beadványt kaptunk. — Terr szerint és terven felöl hány vizsgálatot tartottak? — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság rendelkezésére megyénkben 10 országos cél- vizsgálatot tartottunk 338 helyen, saját munkaterv alapján 246, terven felül pedig 210 egységet vizsgáltunk felül. 219 közérdekű bejelentéssel, 70 magánpanasszal kapcsolatban intézkedtünk. A többi beadványt különböző szervekhez továbbítottuk intézkedés végett — Hány népi ellenőr vett részt a vizsgálatokban? — 1086 népi ellenőr 2030 napot töltött a különböző ügyek kivizsgálásával. Csekk József, a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Várvizi Imre, a Minőségvizsgáló Intézet munkatársa, Maurer Árpád, a nagybajomi Győzelem Tsz könyvelője, ZöMeí István, a Kaposvári Járási Tanács pénzügyi főelőadója, Vörös József ráksi tsz- tag. valamint Horváth László, Érti Tibor, Christ Miklós, Imre Endre, Papp László, Nagy Gyula, a mezőgazdasági, pénzügyi és kereskedelmi szakbizottságokban igen sokat segítettek. r- Milyen eredménnyel jártak a vizsgálatok? — Népi ellenőreink az országos vizsgálatok során 3 166 818 forint, a saját munkaterv szerinti vizsgálatoknál 1 023 734, a terven felül végzett vizsgálatok közben 1 710 459 forint népgazdasági kárt mutattak ki. A többi között a barcsi járás népi ellenőrei a lakócsai fmsz-nél 47 000 forint értékű, szabálytalanul leírt árut találtak. A Csurgó és Vidéke Körzeti Fmsz-nél a nem kielégítő munkafegyelemre, a bizonylat nélküli könyvelésre s 41000 forint kárra hívták fel a figyelmet. A megyei népi ellenőrök a Kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál észleltek sok szabálytalanságot. Az istvándi Oj Élet Tsz-ben 459 000 forint bevétel-kiesést mutattak ki ellenőreink. Egy bejelentés alapján vizsgálatot tartottunk a Népbolt marcali 13. számú boltjában, s megállapítottuk, hogy Varga János boltvezetőnek 113 000 forintnyi leltárhiánya van. Tűik Ferenc és Németh János magánkisiparosok a siófoki üzletházsorok építésénél egy- egy üzlethelyiség elkészítésének munkadíját kétszeresen vették fel, magasabb árat számoltak, s így 61 781 forint jogtalan nyereséghez jutottak. Csak a közérdekű bejelentések kivizsgálásával 357181 forint kárt mutattunk ki. — Milyen intézkedéseit történtek a vizsgálatok nyomon? — A népi ellenőrök által felfedett károkból 318 150 forint megtérült. Azok ellen, akik kisebb hibát, szabálytalanságot követtek el, fegyelmi eljárást indíttattunk. 32 esetben bűnvádi feljelentést tettünk, mert 561786 forint kár bűncselekmény folytán keletkezett. f- Terveik az I960-as évre? — Megvizsgáljuk a többi között a dolgozók munka- és védőruhával való ellátását, a gyógyszer-ellátottságot, az állami és szövetkezeti kereskedelem készleteit, illetve azok fárolását, a tanácsi szolgáltató vállalatok munkáját, a gépállomások téli gépjavítását, a tavaszi munkákra való felkészülést. A kereskedelmi leltárak ellenőrzése, a tsz-ek gazdálkodásának vizsgálata is szerepel tervünkben. Tovább szélesítjük az ellenőrök hálózatát, még több dolgozót vonunk be munkánkba. — Végül pedig — fejezte be tájékoztatását Kodó elvtárs —• tovább akarjuk javítani kapcsolatainkat a járások pártós tanácsvezetőivel. Sz. L. Két hónap óta a közösben — MIKOR IS VOLT? December 7-én. Akkor szegeztük ki a táblát a falu végére, hogy hadd lássák a hozzánk érkezők: Drávaszentes termelőszövetkezeti község. — Jobbágy Vendel, a falu termelőszövetkezetének elnöke mondja ezeket a szavakat, aki az említett dátum előtt maga is 15 holdon gazdálkodott. A termelőszövetkezet irodájában találkoztam vele, ahol rajta kívül még Tihanyi János növénytermelési brigádvezető és Sipos János tartózkodott. — De vajon csak a kiszegezett tábla jelzi-e, hogy Drávaszentes is termelőszövetkezeti község? — kérdezem tréfás hangon. Erre a jelenlévők szinte egyszerre tiltakoznak mondván, ha nem is sok, de történt itt már azóta egy és más. — Pedig nehéz az indulás, sok gonddal kell megküzdeni — kezdi a beszélgetést az elnök. Látszik rajta, hogy túl van az ötvenediken. Szőke, piros arcú, rövidre nyírt bajuszú, nyílt tekintetű ember. A keze elárulja, hogy sokat dolgozott azóta, mióta kinőtt a gyermekkorból. — Amióta az eszemet tudom, a község határában lévő föld mindig kevés volt a falu lakosainak. Persze jutott a 15—20 nagygazdának bőven. De én és a hozzám hasonlók örültünk, ha négy holdat mondhattunk magunkénak. S mivel ebből nem nagyon tudtunk megélni, a környező községekben vállaltunk feles művelésre földet. Mert nálunk a faluban ilyesmiről nem lehetett szó. Mindenki elvégezte a saját földjének munkáit. A négy hold örökölt föld mellé másfél évtizedes kitartó munkával tizenegyet vettem. Sok mindenről le kellett mondani ezért. De nem bántam meg, mert jó föld ez a miénk. Ha valaki szívvel-lélekkel dolgo- ] zik benne, holdanként megadja a 14 mázsa búzát is, és bőven meglermi a tejbe aprítani valót. j — S mégis akadnak olyanok.. akik legszívesebben lemondanának a földről — veszi át a j szót Sipos János. — A többség azonban bízik a közös erőben. S tudják, hogy ősi törvényszerűség, hogy a parasztembernek a földből kell megélnie. De ez a pár hangulatrontó sok gondot okoz a tsz vezetőinek. S ők nem is hagyják any- nyiban a dolgot. Sípos bácsi és a többiek, most a tél időben sorra járják a házakat. Egyszerű, igazságtól fűtött szavaik nyomán megértik az emberek, hogy a közösben szebb és emberibb lesz az életük. De ezért ugyanolyan szorgalmasan kell dolgozni, mint egyéni korukban. Mert az idén a 132 családnak a közösbe hozott 720 hold adja a megélhetést. A TSZ VEZETŐI A TERVEKEN GONDOLKOZNAK. Olyan tervet akarnak készíteni, ami a tagságnak is tetszik, és megvalósítása esetén megtalálják számításukat mindazok, akik becsülettel dolgoztak. Amint mondják, a növénytermelési terv elkészítése nem okoz nagy nehézséget, mert úgy állapítják meg az arányokat, hogy a növénytermelés elsősorban az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. A legnagyobb baj az, hogy kevés állatot hoztak be a tagok. Lovuk van elegendő, de kevés á tehén és a növendékmarha. Sertésük még nincs. Pedig elsősorban tejtermeléssel és hizlalással kellene foglalkozni. Ebből tudnának pénzelni, és a tagoknak munkaegység-előleget osztani. — Az állatállományt csak az új takarmányra hozzuk ösz- sze — veszi át a szót ismét az elnök. — Akarunk vásárolni h!’sz anyakocát és ötven süldőt. A sertésszállásokat még most, a léli hónapokban rend- behozzuk. S utána hozzákezdünk három istálló átalakításához. Ezekbe fogjuk elhelyezni a közös állományt képező 15 fejőstehenet és a 35 növendéket. Már összesítették az ősziek vetésterületét. A megalakulás után 20 holdon elvégezték az őszi szántást, s ugyanannyit le is trágyáztak. A napokban még le akarnak trágyázni 60 holdat. A tavaszi szántásból 300 holdat fogatokkal szándékoznak elvégezni, csak 100 holdat szerződtek le a gépállomással, mert jól ki akarják használni a fogateröt. A későbbi munkáknál már nagyobb mértékben igénybe veszik a gépeket, mert csökkenteni szeretnék a meglévő lóállományt. A vetőmag-problémát közgyűlésen beszélték meg. Ügy határoztak, hogy összeadják a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot. A burgonya jó terméssel fizet a szentesi földeken. Ebből 90 holdat ültetnek, s a korai szedésű burgonya jó pénzforrása lesz a közösnek. Cukorrépából pedig 12 holdra kötöttek szerződést. A DRÁVASZENTESI ŰJ BARÁZDA TSZ-BEN szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, hogy a kezdeti nehézségeken hamar úrrá lesz a vezetőség és a tagság, mert a tagság nagy részében megvan a szorgalom és a munkakedv. , Németh Sándor ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Ä kutasi Fecske őrs életéből Pénteken mindig gyorsan ebédelünk, magunkra kapkodjuk ruháinkat, és sietünk vissza az iskolába. Ott tartja minden héten foglalkozásait a kutasi Fecske őrs. A foglalkozás első IS percében játszunk, igy szoktattuk le az őrs későn jövő tagjait a késésről. A játékot senki sem akarja elmulasztani, s mindenki pontosan jelenik meg. Azután a nehezebb rész következik. Az őrs most tanulja az első próba anyagát. Sokat ismételjük a már megtanult részeket, hogy mindenki sikeresen próbázhasson, ha arra kerül a sor. Franciául tanulok, s vasárnap egy La Fontaine-mesét, mondtam el. Anyukám kérdezgette a szavakat, s javítgatta somogyi tájszólású francia kiejtésemet. — Olyan nehéz megszokni, hogy ebben a nyelvben nem ejtjük a h-t. — Miért? Hiszen a méh, juh, eseh, düh, céh szavakban mi 6em ejtjük ki ezt a hangot. Még ragozott és összetett alakjukban sem, pl.: csehvel, dühvei, Csehszlovákiában, juh- nyáj, méhkas, céhtag, éhkopp, éhgyomorra, dühroham, dühkitörés. — De előfordul, hogy ezekben a szavakban is kiejtjük a a-t! — vágtam rá diadalmasan, és már soroltam is: céhek, ’sehek, dühös, méhész, juhász. — Ez valóban így van. Fi- yeld még, hogy ha ez a ha- ott »h« a szótag végén van, kkor csak írjuk: cseh-vei, Üh-vel, juh-nyáj stb., de ha zótagkezdő, ki is mondjuk: é-hek, cse-hek, dü-hös, mé- ész, ju-hász. Ezt daltanulás váltja fel. A foglalkozásnak ezt a részét szeretjük legjobban. Legutoljára a Csillebérci indulót tanultuk.-Lent, bot a tölgyek érzik a völgyet... ■« A pajtások ajkáról vidáman száll a nóta. — Énekeljük el még egyszer — kérjük az őrsvezetőt. S elénekeljük nem egyszer, de sokszor. Észre sem vesszük, hogy múlik az idő. Már sötétedik, amikor vidáman hazaindulunk. Tóth Géra Kutas Az idegen nyelv tanulása közben is édes anyanyelvűnk szépségét fedezem fel újra és újra. Ti is vigyázzatok rá nagyon! MIT OLVASSUNK? Balázs Béla: KARCSI KALANDJAI A kommunisták üldözése 1934-ben tetőfokára hágott a fasiszta Németországban. Ebben az időben játszódik Berlinben Balázs Béla regénye. Brunner Hedviget, az ellenállás égjük pártjának vezetőjét börtönbe akarják vetni az SA katonái. A kommunista vezetőnő azonban a háztetőn keresztül megmenekül üldözői elől. Fia, Karcsi hazatérve csak az üresen kongó, felfordított lakást találja. Barátaival végül megmentik Karcsi anyját a biztos haláltól. Addig azonban sok-sok izgalmas esemény történik. De ezeket nem meséljük el. Olvassátok el a könyvet! Jó szórakozást! Sz Üttöröház programjából Február 6-án, szombaton 3—6 óráig: játékdélután. 3—5 ^-éráig: könyvtárszolgálat. Február 7-én, vasárnap de. 9 órakor mesedélelőtt, KORCSOLYÁZÁS Ha leckémmel kész vagyok már, Engem bizony nagy öröm vár: Tükörsima, fényes jégen Korcsolyázom vígan télen. Száguldozom jobbra, balra. Ajkam fakad víg kacajra. Am egy szörnyű pillanatban Alattam valami pattan. A korcsolyám messze csússzam S egész testem jéere huppan. De én nem törődöm ezzel. Megyek tovább vidám nesszel. A jég hátán siklóm újra S ajkam egyre csak ezt fúlja: Korcsolyázni de nagyon jó, Maradj nálunk még, Télapó! BALATONI ETELKA HÍREK « A Petőfi Sándor Úttörőcsapatban 60 pajtás tett részpróbát a közelmúltban. — A 171. Berzsenyi Dániel és a 172. Szilágyi Erzsébet Úttörőcsapatban a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére rendezett kulturális versenyek elődöntői megkezdődtek. DIÁKHUMOR (Szerkeszti: Solti Judit.) TERMÉSZETRAJZ ÖRAN Hike azt kérdezi a tanár nénitől: — Miért hívják a sárgarigót sárgarigónak? Tanárnő: — Azért kislányom, mert sárga. k Ilike: — Azt tudOKp, de miért rigó? ^ KÉT DIÁK BESZÉLGET — Az én nagyapám tervezte a piramisokat — mondja Peti. — Az semmi, hallottad már a hírét a Holt-tengernek? Az én nagyapám ütötte agyon. * Pajtásoknak üzenünk Többeknek: A Szellemi Totó is a felszabadulási rejtvényversenybe tartozik. Mindenkinek: Szerdán, február 3-án 5 órakor indult meg az'Üttö- rőházban a »Ki mit gyűjt?« klub. Szeretéttel várunk minden papír- szalvéta-, bélyeg-, képeslap- stb. gyűjtőt. Teicher Ágnes, Magyaratad: Versedet. megkaptuk. Sajnos, közlésre még nem alkalmas. Várjuk újabb próbálkozásodat. Szeretettel üdvözlünk» h a. MIT JÁTSSZUNK? Fogadatlaa prókátor A játékosok kört alkotnak. A játékvezető a kör közepébe áll. Hirtelen az egyik játékoshoz fordul, valamit kérdez tóle. A kérdésre nem az illető játékosnak, hanem a jobboldali szomszédjának kell gyorsan Szélkakas % A játékosok, akik a szélkakas szerepét játsszák, oszlopba állnak. A játékvezető eléjük áll, s megmutatja nekik, merre van észak, dél, kelet és nyugat. Most kezdődik a ^jaték. A játékvezető elkiáltja magát: "Deiröl fúj a szél!« Erre a szélkakasok gyorsan észak felé válaszolnia. Aki nem válaszol elég gyorsan, vagy akkor felel, amikor ránéznek, a kör kö- zepére áll, s mint fogadatlan prókátor, ezentúl ő vezeti a játékot. fordulnak. A játékvezető folytatja: »Keleti szél!« Erre mindenki nyugat felé fordul. »Vihari« Erre minden széikakas körben forog. »Szélcsend!« Mindenki mozdulatlanul áll a helyén, és igy tovább. Aki rossz irányba fordul vagy lekésik, zálögot ad. Beszéljünk helyesen magyarul! FEJTSD MEG! Felszabadulási rejtvény verseny (V.) T Tr3 é 4 Ir 7 I8 9 10 11 12 Ili 13 :::::: iiiii! u :::::: :::::: 15 iiiiii 16 üüli 17 18 iiiii! 19 jjjjjj 2ü 21 ililli22 1 Iiiii: 123 1iiiili 24 r 1 25 26 ii 27 Üüli 28 HÍ::: 29 I Ili 30 Ili 3i iijjji 32 33 |||iii 34 iiiiiij35 :::::: iiiiÜ 36 37 iiiili 38 39 1 40 41 ijjjlj 42 iiiiiij13 Iiiiii 44 iiiii! 45ill 46 iiiiii 47 | 48 :::::: :::::: 49 iiiiiijí0 iiiih 51 52 iiiiiij53 Ili 54 55 j Vízszintes: l. Az úttörők T. próbájának követelménye (folvtatása: függ. 17., 21.). 13. Tetejére. 14. A világ ifjúságának nagy találkozója. 15. Azonos magánhangzók. 16. Becezett Attila. 17. A szék támasz- tékán. 19. Egy helyben van. 30. Vissza: tomaeszköze. 22. Folyó a Szovjetunióban. 23. Jegyes. 24. Kevert fal. 24/a. Kerek szám. 25. A befagyott Balaton teszi. mikor megreped (ék. föl.). 27. Apósa. 28. Sötét szín. 29. Nem használ. 30. Ritka női név. 3t. Az év tizenket- ted része. 32. Szibériai folyó. 33. Német Tamás. 34. Lírai műfaj. 35. Ráhelyez. 36. Juttatá. 37. Névelős állóvíz. 38. A Kaposvári Kinizsi népszerű futballistája. 39. Levonja a tanulságot. 40. Nyugati segélyegyesület. 42. Nagy mennyiséget. 43. Söntés. 44. Román pénz. 45. Ritka férfinév. 46. Vissza: nyújsd. 47. Folyó Észak-Olaszországban. 48. Árok magánhangzói. 49. Teljes. 50. Prém. 51. Vízi állat. 52. Munkahely. 53. Kopasz. 54. BurkOlatsii.lv. 55. Az úttörők II. próbájának követelménye. Függőleges: 2. Parancsolóia. 3. Szúrós fegyver. 4. Egyik lányon. 5. Vasúti pálya tartozéka. 6. Múlt idő jele. 7. Felőle. 8. Maga előtt nyom. 9. Fontos fűszer. 10. Nem távozik. 11. Téli madárfedezék (ék. hiány!)'. *12. Becézett női név. 17. A vízszintes 1. folytatása. 18. Pödör. 19. Értéke. 20. Eltesz. 21. A függőleges 17. folytatása. 23. Egyik szülő. 24. Egyik somogyi községből való (gyakori vezetéknév is). 26. Pusztít. 27. Női név. 28. Kötőhang nélküli fűszert. 30. Állami bevételi forma. 31. Épületek. 32. Madárlakás. 34. Névutó. 35. Kihány. 36. Régi űrmérték. 37. Becézett Aranka. 38. Tisztítsam. 39. Féltve. 41. Üj; görög eredetű szóval. 42. Vedd ikerszava (ék. hiba). 43. Azonos a függőleges 27-tel. 45. Szovjet ifjúsági regény főhőse. 46. Női név. 47. Köd. 49. Véredénye. 50. Vissza: felvert tojásfehérje. 51. Nógrád megyei község. 52. Mutftószó. 53. TG. 54. Hosszú távirati jel. A helyes megfejtés értéké: 10 pont. Beküldendő: a vízszintes 1. (folytatása: függőleges 17. és 21.), valamint a vízszintes 55. Beküldési határidő: 1960. február 13. Címünk: Üttörő Híradó, Kaposvár, Bajcsy-Zsílinszky u. 1/C. A felnőttek megfejtéseit nem vesszük figyelembe! A felszabadulási rejtvényverseny állása A felszabadulási rejt vény versenyben I960, február l-1g az alábbi pajtások értek el 25-ön felüli pontszámot: Laczó Miklós, Csurgó, Ady E. u. 15. sz. 39 pont. Péczer Klára, Kaposvár, Beloiannisz u. 83. sz. 39 pont. Deutsch Anna, Kaposvár. Május 1. u. 12. sz. 38 pont. Nádas Mária, Kaposvár, Hunyadi J. u, 72= az. 32 pont. Furcsa József, Kaposvár, József u. 3. sz. 30 pont. Kábel József, Lengyeltóti, Petőfi u. 9. sz. 30 pont. T->r László. Kaposvár, Géza u. 20. sz. 30 pont. Varga, öcsi, Kaposvár, . Gorkijul. 16. sz. 29 pont. Bánfi Tamás, Nagyberki. 28 pont. Még nyílt a verseny! Még bárki lehet első március végéig I