Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-23 / 45. szám
Kedd. I960, február 23, 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Idegen világok küldöttei a Földön? A Föld felületén, többek közt a Líbiai-sivatagban üvegszerű képződményeket, ún, iektiteket találtak, amelyekben az alumínium és a beril- lium radioaktív izotópjait fedezték fel. Ez arról tanúskodik, hogy a tektitek legfeljebb egymillió évvel ezelőtt keletkeztek, igen magas hőmérséklet és erői radioaktív, kisugárzás közepette. A tudósok már többször megpróbálták a tektitek természetét megmagyarázni, de magyarázataik egyetlen esetben sem bizonyultak elfogadhatónak. Vajon ezek az üvegszerű képződmények nem más égitestekről a Földre küldött kutatólövedékek maradványai? — teszi fel a kérdést M. M. Agreszt szovjet tudós, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa. I baalbeki fantasztikus veranda A hipotézis szerzője úgy véli, hogy a távoli kozmikus térségekből gigászi űrhajó közeledett a Föld felé. A csillagközi térben a fény sebességét megközelítő sebességgel száguldott, s a Földtől körülbelül 40 000 km-nyi távolságban sebességét 3 km/sec-ra csökkentette, és a hajtóműveket kikapcsolva mesterséges szputnyikként keringett a Föld körül. Az űrhajósok különleges kutatólövedékek segítségével vizsgálták Földünk atmoszféráját és felületét, majd a leszállásra alkalmas hely kiválasztása után leereszkedtek a földre. Az ősidőkben emelt építmények közül az egyik legrejtélyesebbnek tartják a baalbe- ki »-verandát«, amely kolosszális kőtömbökből álló kisméretű plató az Anti-Libanon hegyeiben. Eddig még senki sem adott pontos feleletet arra, mikor, hogyan és milyen céllal építették ezt a fantasztikus szikla verandát. ALEKSZEJ TOLSZTOJ (1883 1945) \Ja tizenöt esztendeje, 1945. február 23-án halt meg Alekszej Tolsztoj, a szovjet irodalom egyik legnagyobb alakja. Nem érhette meg a második világháború veget. Mint író tollával harcolt a szovjet és a szövetséges fegyverek győzelméért. A háborús években elbeszéléseivel, újságcikkeivel, rádióelőadásaival a Szovjetunió népeinek hazaszeretetét és győzelembe vetett hitét tartotta ébren. Alekszej Tolsztoj — akit a Szovjetunió nagy halottjaként temettek el — a forradalom előtti, cári Oroszországban a haladó szellemű orosz értelmiség egyik kiemelkedő képviselőjeként kezdte írói pályáját. Földbirtokos, grófi családból származott. Mérnöki pályára készült. Előbb a péter- vári, majd a drezdai műszaki egyetemen tanult. Mégsem lett belőle mérnök, mert a művészet iránt érzett vonzalmat. Először a festészettel próbálkozott, majd író lett. írói pályáján szimbolista versek írásával kezdte, később elbeszéléseket írt. A forradalom előtti műveiben a kritikai realizmus hangján szólalt meg. Az orosz uralkodó osztály életének ürességét, értelmetlenségét ábrázolta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után elhagyja hazáját, és öt esztendőt tölt külföldön. Világosan látja és elítéli az em-igriciában élő volt orosz uralkodó- osztály szovjetellenes propagandájának hamisságát. Ügy érzi, hogy neki, a haladó szellemű írónak a forradalom nyomában újjászülető hazájában, a népi kormányzat mellett van a helye. Önkéntes elhatározásból visszatér a Szovjetunióba, és vállalja a ráeső részt az új élet győzelméért megindult harcban. Az elért nagy eredmények hatására így lesz belőle a szocializmus építésének nagy írója, a szovjet név egyik nagy tanítója. 17 leiének fő műveit kétségtelenül regényei képezik. Ezekkel szerezte meg írói hírnevét. Közülük a múltat idézi Nagy Péter című történelmi regénye, amelyben a cár életét dolgozta fel gyermekkorától egészen a svédeken aratott narvai győzelemig. A mű befejezetlen maradt, de így is a legkiválóbb történelmi regények közé sorolható. A történelmi tényékhez híven mutatja be Nagy Péter cár harcát a cári Oroszország nagyhatalmi helyének kivívásáért, az orosz nép felemelkedéséért. Az tró a múltat nem menekülésszerűen idézi fel, hanem azért, hogy jövőbe mutató tükröt tartson saját kora elé A közelebbi múltat eleveníti meg »Kenyér« című regényében. Tárgya Caricin városának, a későbbi Sztálingrádnak védelméért folyó harc a polgárháború éveiben. Ugyancsak a közelebbi múlt, az első világháború előtti évek, a forradalom és a polgárháború évei kelnek életre »Golgota« című háromkötetes regényében. Solohöv regényei mellett ez a regény a szovjet prózairodalom legkiemelkedőbb alkotása. Puskin Tatjánája, Tolsztoj Leó Natasája mellett a Golgota Dárja Dimitrievnája és részben a nővére, Katja az orosz és a szovjet irodalom legvonzóbb, legszebben megrajzolt női alakjai. Teljegin mérnök és Roscsin volt cári őrnagy sorsa példázza azokat az orosz értelmiségieknek az útját, akik a cári Oroszország népellenes rendszeréből megtalálják útjukat a szovjet hatalom megértése felé, és meggyőződéssel vállalják a harcot, a munkát a szovjet nép új életéért. Az út azonban, amit a regény annyi szeretettel és olyan kiváló emberábrázoló erővel megrajzolt hősei tesznek meg, nem könnyű út. Tele van megpróbáltatásokkal, szenvedéssel. Bűnhődniük kell a múltért és egyben dolgozni a jövőért. Katja így ír erről levelében már a regény elején: »Érzem, Dása, még valami nagy bánat leselkedik ránk. Megbűnhődünk, mert csúnyán éltünk.« , A regényből megismerjük annak az orosz értelmiségnek az életét, mely a cári »Oroszország egyetlen rétegével sem tart közösséget«. Egész létezésük értelmetlen vólt. Mégis akadtak soraikban olyanok, akik végigjárták a jövőbe vezető nehéz utat. Ezeknek nevében mondja Katja a regény végén, mikor visszaemlékezik a forradalom előtti életükre: »Milyen rémes is volt az egész, két abszolút semmire nem használható fiatal nő, aki nem tudott mit kezdeni a sok szabad idejével, és azért képzelt tragédiákat élt át.« A 'ekszej Tolsztoj alakjai nagy művészi erővel kelnek előttünk életre. A szovjet valóság élő emberei ők, szinte személyes ismerőseink. Olvassuk az író műveit, s élvezzük a művészi szépség és az emberi igazság lenyűgöző képeit! Dr. Bellyei László, a TIT tagja. A szovjet tudós feltételezi, hogy a baalbeki veranda az űrhajósok által emelt kilövőpálya maradványa, vagy esetleg olyan építmény, amelyet az idegen vendégek földi látogatásuk emlékére emeltek. Agreszt megjegyzi, hogy ez az építmény aránylag közel fekszik a Líbiai-sivataghoz ahol a tektiteket találták. Szodoma és Gomorra pusztulása Az Anti-Libanon vidékén igen gazdag ősi kéziratleletekre bukkantak. E kéziratokat »Holt-tengeri tekercseknek« nevezték el. A tekercsek leírják Szodoma és Gomorra pusztulásét, s ez a leírás szükségszerűen felkelti a modem atomfizika vívmányait ismerő ember figyelmét. Szodoma és Gomorra története mai nyelven értelmezve azt jelenti, hogy a lakosságot figyelmeztették: hagyják el a nemsoká- ra bekövetkező robbanás színhelyét, ne álljanak meg nyílt terepen, ne figyeljék a robbanás fejleményeit. A menekülők közül azok, akik visszapillantottak, megvakultak és elpusztultak. A szovjet tudós feltételezi, hogy a földünket elhagyó idegen világokból jött űrhajósok távozásuk előtt felrobbanthatták nukleáris tüzelőanyag-feleslegeiket, s idejében figyelmeztették a környékbeli lakosságot, hogy ne sújtsa őket az atomrobbantás. Űrhajósok látogatták meg bolygónkat ? Az archeológusok, geológusok, fizikusok és rádió-kémikusok közös kutatásaira van szükség ahhoz, hogy választ adjunk a tektitek természeté vei, a baalbeki verandával, azi ősi kéziratokkal kapcsolatos^ kérdésekre. Lehet, hogy a tu dósoknak sikerült új utalást! találniuk az ősi kéziratokban. Lehet, hogy felfedeznek olyan' radioaktív izotópokat, amelyek' pontosan bizonyítják, hányj évvel ezelőtt következett bej ezen a földön atomrobbanás,' vagy hány évvel ezelőtt indult' el nukleáris hajtómű arról ai helyről, ahol az izotópokat! megtalálták. Az olvasóban felmerülhet a1 kérdés: ha feltételezzük, hogy valamikor az emberemlékezeti előtti időben űrhajósok látó-! gatták meg bolygónkat, mivelj magyarázzuk azt a körülményt, hogy a legutóbbi évez-i redekben látogatásukat nemi ismételték meg? A hipotézis szerzője szerintj erre a kérdésre roppant ne-! héz lenne választ adni, ha a feltételezett űrhajósok naprendszerünk valamelyik boly-j gojáról vagy a közeli csillag-1 rendszerekből jártak volna' nálunk. A világegyetem távoli mélységeiben lakó lények számára viszont földünk a rengeteg lakott bolygónak csupán egyike. S ezenkívül azt! se feledjük, hogy a relativitás elmélete szerint a szuperrakétán az idő sokkal lassabban múlik, mint a földön. Talán' a feltételezett űrhajósok ha-i zája olyan messze van, hogy földünket (földi idő szerint)! ezer meg ezer esztendővel ezelőtt elhagyva még máig is útban vannak hazafelé. (A Lity era túrna ja GazetaJ 1960. február P-i számában«, megjelent cikk nyomán.) FULTON RÓBERT ISIS. február 24-én — szaznegyvenöt éve — halt meg Fulton Róbert amerikai származású mechanikus, a gőzhajó feltalálója. A hajózás addig a tenger és a széljárás függvénye volt. Fulton találmánya megszabadította a hajózást ettől a függőségtől, és lehetővé tette a folyamhajózást is. A gőzhajó feltalálásának nagy jelentőségét talán legjobban gyors elterjedése mutatja. Fulton előtt már mások is foglalkoztak a gőzhajó megszerkesztésének problémájával. Papin, Bernoulli, Euler és más neves tudósok kutatásai jelzik a kor igényét a gépi meghajtású hajó iránt. A véglegesnek számító megoldást azonban csak Fulton adta meg. A mechanikával 1793-ban, huszonnyolc éves kordban kezdett foglalkozni, s annak tanulmányozását később Párizsban folytatta. Az 1800-as évek elején fordult figyelme a hajózás felé. Nevét ekkorra már több ötletes gép szerkesztésével tette ismertté. A gőzhajó megszerkesztése felé az első lépést 1803-ban a Szajnán bemutatott kísérlete jelentette. A kísérlet azonban még nem felelt meg a szakemberek várakozásának. Fulton ezután hazatért Amerikába, és ott 1807. október 7-ét a Hv'son-folyón bemutatott kísérlete a gőzhajó születésnapja■" ' 'ette. Hajója aD. Clermont neve’ viselte. Hossza 42.67 méter, szélessége 34,57 méter volt. Hajtóművét két oldalán elhelyezett lapátkerék képezte. Az ezeket meghajtó gőzgép 20 lóerős volt, amelyet James Watt, a gőzgép feltalálója maga épített. A gőzhajózásban sokáig ez az úgynevezett lapátkerekes típus volt az uralkodó. Ma különösen a folyamhajózásban és a sekélyvizű tavakon használatosak. Dunai hajóink között láthatunk ilyen típusú gőzhajót. Keskenyebb fo- lyókra készült módosított formáján csak egy lapátkerék van a hajó tatján elhelyezve. A nagyobb vizeken járó, mélymerülési hajók ma mar csaknem kizárólag csavargőzösök. Ezeken a hajókon egy csavarszerűen görbített, rendszerint három szárnyból álló hajtó-, vagy propellercsavar a hajó hátsó részén kinyúló tengelyre van felerősítve, amelyet gőzgép hajt meg. Modernebb hajókat két, esetleg több csavar hajt. Fulton hajóját dugattyús gőzgép hajtotta; a mai nagy hajókat döntő többségükben gőzturbinák hajtják. Ezek a gépek sokkal jobb hatásfokúnk, egyenletes járásukkal megszüntetik a hajótest korábbi jellegzetes rázkódását. A fűtőanyag kezdetben kizárólag szén volt; ma egyre inkább a kőolaj válik uralkodóvá. A jövő fűtőanyaga pedig az atomenergia lesz. A napjainkban vízrebocsátott Le- nin-jégtörőhajó gőzgépét már atomenergia által előállított gőz hajtja. Fulton élete utolsó éveiben a hadiipar megbízásából azon dolgozott, hogy találmánya hadi célokra is felhasználható legyen. Az első hadihajót az ő tervei szerint kezdték el építeni. A gőzhajót így ragadta rögtön magához a háborús gépezet. A Lenin-jégtörő, »Fulton legmodernebb gőzhajója« az első, amely végleg vissza akarja szerezni a békés emberi életnek ezt a nagyszerű találmányt. Pataki Ervin, a TIT tagja. Kaposvár legrégibb Kaposvár első elemi iskolá- meglévőhöz csak egy tanter- ja — a mai Mezőgazdasági met építettek. Technikum helyén — írott forrásaink szerint 1715-ben KetOSZtalyOS altatioda épült fel. Minden bizonnyal fából, hiszen ebből épült a templom és a meglévő néhány ház is abban az időben. Ezt bizonyítja az is, hogy alig húsz év múltán, 1736-ban már az összeomlás veszélye fenyegette; s a kiküldött varmegyei bizottság nagyobb tantermű iskola építését tartja szükségesnek. 1748-ban építik fel téglából az épületet, s benne helyet kap egy tanterem és két szoba az iskolamesternek. A tetejét náddal fedték be, ebből — díszítésnek szánták — kis torony emelkedett ki, s építettek hozzá tornácot is. Az Iskola negyven éven át maradt ebben a formában, noha Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete, a Ratio Edu- cationis az úgynevezett nemzeti iskolák megszervezését tűzte Id célul; ez az iskola három tanteremből állt volna, ahol három önálló tanító oktatta volna a növendékeket. Ti. eddig az iskolamester, aki kántor is volt, és nem ritkán jegyző is (Császár Péter 1748 —75.), a saját költségén segédtanítókat fogadott. Mária Terézia tankerületekre osztotta az országot, a kaposvári iskola a pécsi felügyelőséghez tartozott. Mítterpacher Dániel pécsi tanulmányi felügyelő 1779-ben tárgyal az iskola ügyében, de sem a sem a hercegi hitbizomány nem vállalja magára a költségeket. II. József idejében (1784) még mindig csak a tárgyalásoknál tartanak. 1787-bsn végül Kaposvár szerződésben kötelezte magát, hogy felépíti az iskolát, s a három tanító fizetéséül egyenként 100 forintot és hat öl fát biztosít évente. E szerződést sem tartották meg: a következő evben a Ezekben az években a lakók panaszkodnak az iskolára. A tanítás nagyszerű jellemzését adja Bergel József múlt századbeli orvos »Kaposvár 40 év óta« című munkájában: »Ezen közönségesen nagyon tanulatlan háromság (kántor, aki tanító is és két segédtanító) állott az akkor csak két osztályból álló iskola élén, melyben egy kis katechizmu- son és nyomorúságos olvasás és íráson kívül alig taníttatott egyéb. E kitűnő tanintézetből kikerült növendékek szívesen felvétettek azután a gymnasiumba.« A gimnázium felállítására 1799-ben rendeletben hívja fel a helytartótanács Somogy vármegye figyelmét: indítson gyűjtést a megye földesurai között; s még ez évben utasítja a pécsi tankerületi főigazgatót, hogy a rozzant elemi iskolát a földesúr, de főképp a város támogatásával hozza rendbe. 1806-ban a város bejelentette a vármegyén, hogy a gimnázium principia és grammatika osztályait saját költségén (a gyűjtésnek kevés eredménye volt) megnyitja; e célra kibérelte Eszterházy vá- rosközepi vendégfogadóját. A gimnázium megnyitását meg kellett előznie a nemzeti iskola 3. osztálya felállításának. Ez tehát legkésőbb 1806-ban építésének vagy röviddel azelőtt megtör- lakosság, tent, aztán átminősítették a gimnázium első osztályává. Az 1806-ban kiadott új Ratio Educationis értelmében az elemi iskola kétosztályos; mezővárosi iskola vagy altano- da nevet viseli. Ferenc mester már 1812. augusztus 30-án panaszkodik emiatt.) A város több ízben is ígérget, de nem épít. A meglevő épület kicsi volt: 1819- ben az első osztályt két részre különítik, 1826-ban pedig a városházán is van egy tanterem. Az új iskola tervei már 1817-ben elkészültek, a város azonban arról vitatkozik, hogy kinek kell megépítenie. A helytartó tanács 1826. szeptember 18-i ülésén végre felszólítja a várost (korábban megállapította már annak kötelezettségét) : tegyen eleget feladatának. A város segítségért folyamodik a megyéhez és Eszterházyhoz. Mindketten, különösen a megye mereven elzárkózik először, majd mégis ígér s ad is támogatást, és vármegyei gyűjtést engedé- lyez. Huszonhétben új tervek készülnek. Balogh István Kaposvárott időző színtársulata 1828. január 16-án tartott »Arany idő" című előadásának 80 forint tiszta bevételét az iskola építésére ajánlja. 1829 tavaszán megkezdődött az építkezés. A régi helyén felépülő emeletes, új iskola még a tél beállta előtt tető __ _ |___ ___ a lá kerül. Eddig 7000 forintot tarozták az isTTolát: sajnos, elmegkívánták, hogy a fiúk és lányok külön tanuljanak. 1855-ben felállították a külön leányosztályt, két hét múlva pedig a 4. fiúosztályt. Ettől íő- tanoda, majd főelemi lesz (hivatalos pecsétet azonban csak 1864-ben kap). Ekkor új lépcsőházat építenek az udvar felé, s az emelet átalakítása folytán két tantermet építenek és rendes lakást a kántor- tanítónak. Az emeleti tantermeket Lencz Sándor építész a nyolcvanas években a város költségén magasabbra építette. Mezőgazdasági Technikum 1945 előtt működött egy téli gazdasági iskola és szaktanácsadó állomás a Cserben. Az ottani épületet közvetlenül a felszabadulás után elcseréltek a »Haza kis polgárainak«- épülettel, s először gazda-, és gazdasszonyképző iskola, majd egy évig a kultusztárcához tartozó Mezőgazdasági Középiskola lesz a hivatalos neve. 1950 októberétől a földművelésügyi tárca veszi át; ez időtől a mai napig is mezőgazdasági technikum. A negyvenes évek elején taépítettek be, de a tantermeken még voltak munkálatok 1832 után is, amikor az épület homlokzatára felkerült a barokkos felirat: »A haza kis polgárainak 1832.« Földszintjén három tanterem, emeletén négy szoba volt, utóbbiakban a kántortanító és két segédtanító lakott. Az intézmény 1847-ben eltüntették a szép formákat, s ekkor bontották le a kis tornácot is. 1959 őszén Lamping Ottó, az EM Pécsi Tervező Vállalat Somogy megyei Tervező Irodája mérnökének tervei nyomán ismét az épület tatarozására került sor. Ekkor parkettáz- ták az épület valamennyi tantermét és más helyiségeit; a „A haza kis polgárainak“ 1815-ben omladozik az isko- . ___ l a teteie es mennyezete (Sohár rábbi tanügyi szabályzatok veszíti »nemzeti városi iskola« konyhában és folyosón ce- jellegét, a kormány gróf Ap- mentlapot raktak le, átépítet- ponyi korlátnok új iskolasza- lék a villany- és vízvezetékhá- bályzata értelmében alsó elemi iskolává fokozta le. 1869-ig felekezeti, 1897-ig községi iskola, majd polgári fiúiskola (*927), később az iparostanoncok iskolája. 1858- ban már öt tanterme van (az lózatot. Az eddigi öt tanteremből egyet megszüntettek: ebédlőnek alakították át. Csaknem három és fél százezer forintos költséggel a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz ízléses, szép külsejű osztályok szaporításakor a ta- épületet adott a város közép- nító lakását szőkítették). Ko- pontjának. Virányi Pál
