Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 44. szán ÁRA: 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. február 21. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A jobbágyok unokái (3. oldalon) Lelkiismeretlenség miatt emberhalál (4. oldalon) KULTURÁLIS MELLÉKLET (5—6. oldalon) Rejtvény — Humor ( 7. oldalon) AZ 1.1 TAVASZ KÜSZÖBÉN A naptár szerint még téli hó­napban járunk, de egyre eny­hül az idő, közeleg a tavasz. A kikeletet mindig nagy izga­lommal várja a parasztember. Ilyenkor gyakran végigjárja a határt, és kémlelő tekintettel fürkészi: hogyan teleltek az őszi kalászosok, s milyen ter­mést ígérnek. A gondos gazda számba veszi a tavasszal sorra kerülő mezei tennivalóit is, és felkészül azok elvégzésére. így volt ez mindig, így van ma is. Most azonban új ta­vasz közeledik: új, mert nap­jainktól kezdve megyénk dol­gozó parasztságának többsége a szövetkezés útján lépdel elő­re. Egész falvak, számos új termelőszövetkezeti község né­pe tervezi most közös gazdál­kodása első évének munkáját. Emlékszünk rá, hiszen nem olyan régen, mindössze pár hónapja történt: a múlt év vé­gén alakult szövetkezetek ha­tára az első közgyűlés más­napján benépesedett. Szántott, vetette a búzát a böhönyei, so- mogyvári paraszt, hogy pótol­ja, amit egyéni korában — a szárazság miatt vagy hanyag­ságból — elmulasztott Dol­goztak, serénykedtek, mert azt vallották: december munkára alkalmas ideje az időjárás ajándéka. Volt olyan szövetke­zet, amelyik vetőmagganddal küzdött, s például a Tengődi Állami Gazdaság az első kérő szóra küldte a fémzárolt, ne­mesített búzát Kell-e ennél ékesebb bizonyság arra, mit ér a paraszti összefogás, s mit jelent ez a fogalom: az állami gazdaságok a mezőgazdaság szocialista átszervezésének pél­damutató segítői. Rég elolvadt a hótakaró, ke­mény, száraz fagyok sanyar­gatták az őszi kalászosokat Ezért az idén fokozottabb gonddal kell ápolni a vetése­ket, nagyobb adagú nitrogén- műtrágyával serkenteni őket gyorsabb fejlődésre. Kisebb a kenyérgabona vetésterülete s tervezettnél — mindent el kell hát követni a búza és rozs terméshozamának növeléséért. Nem egy-egy család, hanem egész falvak lakosságának, az ország népének kenyeréről van szó. A boldogabb élet reményé­ben léptek a közös gazdálkodás útjára a parasztok ezrei, tízez­rei. Most kezdődik reményeik valóra váltásának időszaka. Azt mindenki tudja, hogy gé­peket nem visznek el Somogy- ból, hanem hoznak megyénk­be: új traktorok és munkagé­pek százait küldi megsegíté­sünkre a munkásosztály, a vá­ros, a nép állama. Ám a gépek egyelőre nem vehetnek le minden terhet a parasztember válláról. A lovakat most is eke elé kell fogni, a kapát, a ka­szát most is kezébe kell venni — úgy, mint az egyéni gazdál­kodás Idején. És azzal is szá- n&Dlni kell, hogy a szövetkezés ma még nem teszi lehetővé a napi munkaidő felére csökken­tését! A közös gazdaság tehát úgy épül biztos alapokra, tag­jainak jövőjét akkor nem kell félteni, ha a szövetkezetbe tö­mörült parasztemberek — csa­ládostul — derekasan részt vesznek a közös munkában. A tavaszvárás nem semmit­tevés. A tervezés az egész esz­tendő sikerei elérésének első tennivalója. Olyan tervek szü­lessenek, amelyek megvalósí­tása azt eredményezi, hogy nem marad talpalatnyi vetet­ten föld sem a szövetkezetek határában. A kaposújlaki He­tedik Pártkongressziis Tsz 350 holdon vet tavasziakat, s a ve­tőmag nagy részét már össze­gyűjtötte. A hetesi Vikár Bé­la Termelőszövetkezet a mag­tárban tárolja már a vetésre szánt szemes kukoricát, árpát és zabot, Balatonlellén viszont azon töprengenek a szövetke­zet vezetői, hogy mi módon te­remtsék elő arra a 250 holdra szükséges vetőmagot, amit a pártoló tagok, kétlakiak és öregek adtak közös használat­ra. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy akinek a tu­lajdona a föld, az gondoskod­jék vetőmagról. Hiszen ha pél­dául egy iparos nem adta vol- ] na be pár holdját a termelő- j szövetkezetbe, akkor neki kel­lene elvetnie, és tudja ő, hogy milyen növény magjával. De azt is tudja, hogy honnan sze­rezte volna be a vetőmagot. Különös figyelmet érdemel a takarmánytermelés megszerve­zése. Szálas- és szemestakar­mányból, silókukoricából any- nyit termeljenek egy-egy szö­vetkezeti községben, amennyi elegendő lesz a közös és a ház­táji állatok eltartásához. A kukorica az a növény, ame­lyik egységnyi területről a leg­nagyobb hozamú és tápértékű takarmányt adja — ha hibrid­mag került a földbe, és annyi­szor kapálták meg földjét, ahányszor arra szükség volt. Az évelő pillangósvirágúak termelőterületének növelését úgyszólván mindenütt elhatá­rozták. De például a tavaly alakult büssüi Űj Tavasz Tsz- ben kevés aprómag termett a múlt évben. Országos jelenség ez. A vöröshere- és lucerna- magot ne a központi készlet­ből várják a tsz-ek, hanem el­sősorban tagjaiktól. S az idén nagyobb területen termeljenek aprómagvakat, hiszen Somogy­bán megvannak erre az adott­ságok. A burgonya termesztésének fellendítése szerepel megyénk mezőgazdaságának távlati és idei tervében is. Szabolcs után Somogy adja a legtöbb vető- és étkezési burgonyát az or­szágnak. Bármilyen hosszú is a burgonyaprizma, értékesítési gondja nincs egyetlen gazda­ságnak sem. A kiskorpádi La­tinka Tsz 150 kát. holdat szán­dékozik elültetni burgonyával. A tagok kölcsönzik a vetőgu­mót 20 százalékos »-kamat« mellett. A bolhói egyéni gazdák a múlt évben is termeltek új­burgonyát. Szövetkezetük az idén 100 hold előcsíráztatott, és 220 hold őszi érésű burgo­nya terméséből jelentős bevé­telre számít. Középlejáratú hi­telt vesz igénybe a tsz, hogy megvásárolhassa a tagoktól a vetőgumót. Más szövetkezetek­ben is szükséges e lehetőségek kihasználása. Űj tavasz köszönt ránk. Nemsokára kérik a dolgos ke­zeket a földek, melyek mezs­gyéit most szántja fel az eke. S az elkövetkező napokban ké­szüljünk fel a munkákra, a kö­zös gazdálkodás első évének tennivalóira. n barcsi fSldmiivesszövelkezet saját vagyonának értéke három és félmillió forint (Tudósítónktól.) A barcsi földművesszövet­kezet vezetői értékelték a múlt év második félévének munkáját. A kiskereskedelem 1,7 szá­zalékos lemaradással zárta a félévet. A vendéglátóipar vi­szont magasan túlszárnyalta előirányzatát, s 3 352 000 fo­rintos forgalommal 122 száza­lékra teljesítette tervét. 150 ezer forinttal több értékű árut vásároltak fel az elő­irányzottnál. A felvásárlási üzemág 90 vagon burgonyá­val, 57 000 darab tojással és 20 mázsa élő baromfival se­gítette a megye, az ország el­látását. Az fmsz 450 000 forint nye­reség elérésével 110 százalék­ra teljesítette jövedelmezőségi tervét. A múlt félév sikereinek eredményeképpen saját va­gyonuk értéke elérte a három és fél millió forintot. Az év során 13 500 forinttal emelték részjegyalapjukat, így az egy tagra eső részjegy átlag 90,10 forint. Befejeződött a gépállomási párttitkárok tanfolyama Megyénk gépállomásainak párttitkárai egyhetes tanfo­lyamon vettek részt Balaton- bogláron. A tanfolyamot Fe- renczi Vendel, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának munkatársa vezette. Magyarország lakosainak száma 9 977 879 Budapest után Miskolc, Debrecen és Pécs a legnépesebb város A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népszámlálás első eredményeiről A Központi Statisztikai Hi­vatal szombaton közzétette az 1960. január 2—10 között tar­tott országos népszámlálás eredményeiről szóló első hiva­talos jelentést. A jelentés a következőket mondja: Az 1960. januárjában végre­hajtott magyar népszámlálás előzetes adatai szerint az ország lakossága január 1-én 9 977 870 fő volt, ebből 4 817 355 férfi, 5 160 515 nő. A fenti adatok számítása 3210 íözség és 63 város által készített, még nem ellenőrzött összesítése alapján történt. A lakosság pontos számát az ada­tok részletes feldolgozása so­rán állapítja meg a Statisztikai Hivatal. A lakosság száma a legutób­bi népszámlálás 1949 január 1 óta 773 071 fővel, 8,4 százalék­kal nőtt • Az ország népességének szá­ma az év közepén előrelátható­lag eléri a tíz milliót. A megyék és megyei jogú városok jelenlegi lakosainak száma — kerekített adatok szerint — a következőképpen alakult: Budapest 1 807 000 Debrecen 129 000 Miskolc 144 000 Pécs 115 000 Szeged 99 000 Baranya megye 286 000 Bács-Kiskun megye 587 000 Békés megye 468 000 Borsod—Abaúj— Zemplén megye 583 000 Csongrád megye 335 000 Fejér megye 360 000 Győr—Sopron megye 392 000 Hajdú—Bihar megye 393 000 Heves megye 349 000 Komárom megye 270 000 Nógrád megye 236 000 Pest megye 782 000 Somogy megye 372 000 Szabolcs-Szatmér m. 588 00C Szoütnok megye 465 000 Tolna megye 268 000 Vas megye 283 000 Veszprém megye 393 000 Zala megye 274 000 A további adatokat folyama­tosan tesszük közzé. * * * Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a jelentés nyilvánosságra hozata­la alkalmából sajtótájékozta­tón elmondotta, hogy a népesr- ség szaporodásának hosszabb­távú statisztikát figyelem.be- véve bizonyosra vehető, hogy hazánk lakosainak száma az év közepére, majd meghaladja a tízmillió főt. Érdemes itt megjegyezni — mondotta —, hogy 1869 december 31-én, az akkori népszámlálás időpont­jában mindössze 5 011 000 volt Magyarország lakóinak száma, a népesség növekedése tehát csaknem 5 milliós. Időről-időre emelkedett a népsűrűség is: a századforduló évében például egy négyzetkilométer területre 87, most pedig 107 lakos jut. Világszerte általános jelen­ség, hogy a nők többen van­nak, minit a férfiak, így van ez hazánkban is, bár nálunk bizonyos kiegyenlítődés a leg­utóbbi 1949-es népszámla ás óta tapasztalható, mert akkor ezer férfire 1081, jelenleg pe­dig 1071 nő jut. Érdekes képet mutat a me­gyei jogú városok és a me­gyék lakói számának alakulá­sa is. Budapest mai területén tíz évvel ezelőtt 1 590 000 em­ber élt. a lakók számának nö­vekedése tehát meghaladja a kétszázezret. Ha ehhez hozzá­vesszük azt, hogy mintegy két­százezer ember jár be vidék­ről a fővárosba dolgozni, s mintegy negyvenezren nem szerepelnek a budapesti sta­tisztikában, mert ideiglenesen távol vannak, érthetővé válik milyen nagy gondot okoz álla­munknak, fővárosunk vezetői­nek a lakás, a közlekedés, köz­szolgáltatás, stb. problémáinak megoldása. Péter György végül megje­gyezte, hogy az előzetes nyers­adatok a későbbi tételes ellen­őrzések alkalmával még kis­mértékben módosulhatnak, a mindenre kiterjedő pontos és részletes jelentéseket azonban időről időről-időre nyilvános­ságra hozzák. Az országos fel­mérés teljes, elemzett eredmé­nye 35 kötetet tölt majd be; A Statisztikai Hivatal május­ban már nyilvánosságra hozza az országos lélékszám alakulá­sát községi, kerületi, nemek szerinti bontásban, továbbá a lakások és a lakóházak számát. (MTI) Hruscsov megérkezett Bandungba A párttitkárok politikai és gazdasági továbbképzésben ré­szesültek. Megvitatták a párt parasztpolitikáját, a gépállo­mások szerepét a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben, valamint a munkaver­seny szervezésének feladatait, a gépállomások pénzügyi gaz­dálkodását. Kicserélték gya­korlati tapasztalataikat a gép­állomások és termelőszövet­kezetek kapcsolatáról, s meg­tárgyalták, milyen politikai segítséget kell adniuk a kö­zös gazdaságoknak. A tanfolyam tegnap fejező­dött be. Bandung (TASZSZ). Nyiki- ta Hruscsov, a Szovjet Mi­nisztertanács elnöke kíséreté­vel együtt Szukarno elnök és más indonéz hivatalos szemé­lyiségek társaságában szom­baton Bogorból Bandungba utazott. Elutazása előtt a szovjet kormányfő megtekin­tette a világhírű bogori fű­vés zkertet. A Bogorból Bandungba ve­zető 150 kilométeres út men­tén a környező helységek la­kóinak tízezrei üdvözöltek Hruscsovot és Szukámét. A festői hegyi utat két oldalt virágfüzérekkel, valamint szovjet és indonéz nemzeti zászlókkal díszítették. A vendégek fogadására Bandungban több. százezer ember gyűlt össze. Indonéz szokás szerint N. Sz. Hruscsovot virágfüzérek­kel díszítették fel. Ezután ün­nepélyesen felzengett a Szov­jetunió és Indonézia himnu­sza, majd Amir Mahmud al­ezredes, a Hruscsov fogadásá­ra alakított bandungi bizott­ság vezetője mondott üdvözlő beszédet. — Örömmel üdvözöljük önt és Szukarno elnökünket Ban­dungban — mondotta Amir Mahmud. — Ügy ismerjük önt, mint aki nemcsak a sa­ját népe, hanem az egész em­beriség boldogulásának leg­bátrabb, legfáradhatatlanabb harcosa. Mi, Bandung lakosai, Indonézia egész békeszerető népével együtt szívből kö­szöntjük önt. Amir Mahmud lelkes taps­tól kísérve e szavakkal fejez­te be üdvözlő beszédét: »Él­jen Hruscsov miniszterelnök! Éljenek a Szovjetunió és In­donézia népei!« N. Sz. Hruscsov viharos él­jenzés közepette lépett a mik­rofonhoz. Melegen megkö­szönte Bandung és a környe­ző falvak minden lakosának azt a meleg fogadtatást, amelyben a Bandung felé ve­zető úton részesült. c?tz iiníitpl filmhét előtt Ismét a szovjet filmet, ked­ves ismerőseinket, a szovjet filmszínészeket köszöntjük a február 25-től március 2-ig tartó szovjet film ünnepén. Tizenkettedik alkalommal ren­dezzük meg az immár hagyo­mányossá vált filmhetet. A bé­ke első napja, a Láthatatlan kötelék, a Két fiú, egy kislány, A csuka ajándéka című új fil­meken kívül láthatjuk majd azokat a filmeket is — Emberi sors, Zója, Rendkívüli törté­net stb. —, melyek már any- nyi kedves percet szereztek va­lamennyiünknek. • * « Ünnepi filmhét — s ezt nem csupán mondjuk, így is érezzük, igy is köszöntjük. A Moziüzemi Vállalat és a föld­művesszövetkezet dekorációs műhelyében már elkészültek a hatalmas táblák, feliratok, me­lyek az ünnepi filmhét ren­dezvényeire hívják fel Kapos­vár és a megye lakóinak fi­gyelmét. Ezeket a táblákat, feliratokat a Vörös Csillag, a Szabad Ifjúság moziknál, a Május 1. utcán és a vidéki filmszínházaknál helyezik el. * » * Külön műsorfüzetet adott ki a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat az ünnepi filmhétre. Ebben a filmhéten bemutatás­ra kerülő jelentősebb szovjet filmalkotásokat, valamint a filmhét műsorát ismertetik. Képes fejtörőt is találhatnak benne az olvasók. A fejtörő nyolc ismert szovjet filmszí­nész képét ábrázolja. A leg­több színészt felismerők kö­zött 5—5 darab ingyenjegyet sorsol ki a Moziüzemi Válla­lat. Ismerteti a műsorfüzet a MOKÉP Szovjet Film Ünnepe pályázatának kérdéseit; a pá­lyázat szerencsés nyertese részt vehet többek között egy kijev—moszkvai IBUSZ-utazá- son. * » * A Vörös Csillag Filmszínház február 25-én délután 5 óra­kor feldíszítve fogadja majd az ünnepi megnyitóra egybe­gyűlő közönséget. Az előtérben és a lépcsőiéi járók mellett 22 szovjet filmszínész nagymére­tű fényképét helyezik el. A megnyitó ünnepséget itt Vár- konyi Imre tartja, a Szabad Ifjúságban 6 órakor Nagyvári László köszönti az ünnepi filmhét megnyitását. Mindkét filmszínházban a Munkás Stú­dió tagjai működnek közre sza­valataikkal, s talán ez alka­lommal szovjet vendéget is köszönthet a mozilátogató kö­zönség. * * * Kedveskedik a Moziüzemi Vállalat a szalvétagyűjtőkhek is. Hatféle szalvétát kétféle színben nyomat a szovjet film ünnepe alkalmából. Aki ezek­re az előadásokra jegyet vált, egy-egy szalvétát is kap aján­dékba. Akik már előre megvál­tották jegyeiket az ünnepi filmhét rendezvényeire, azok a jegyek felmutatásakor a filmszínházak pénztáránál ve­hetik át az őket megillető szal­vétát. — Úgy értékelem e lelkes fogadtatást, mint az indonéz nép baráti és testvéri érzésé­nek megnyilatkozását a nagy szovjet nép iránt, amelyet most az önök hazájában én képviselek — mondotta Hrus­csov. N. Sz. Hruscsov a továb­biakban rámutatott, hogy az 1955-ös bandungi értekezleten meghirdetett elvek sokban azonosak V. I. Leninnek, a szovjet állam nagy alapítójá­nak jelszavával: a népeknek meg kell szabadulniuk a há­ború rémétől, a különböző társadalmi rendszerű álla­moknak a békés együttélés elveire kell alapozniuk kap­csolataikat. (Taps.) Viharos éljenzés közepette az alábbi felkiáltások harsantak fel: »Szabadság! Éljen Hrus­csov!« Befejezésül Hruscsov éltette a szovjet—indonéz barátságot, Szukarno elnököt, a világbé­két. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents