Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1 Séttő, 1960, Hncár A A szovjet nép kimagasló győzelmeinek éve Kikiáltották Kamerun függetlenségét Moszkva, január 2. (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Legfelső Tanács elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa újévi üzenetet intézett a szovjet néphez. Az 1959-es esztendő — mondja az üzenet — úgy ke­ríti be a Szovjetunió történeté­be, mint a kommunizmusért harcoló szovjet ncp kimagasló győzelmeinek éve. A szovjet tudomány és technika újabb nagvsizerű felfedezésekkel gaz­dagította ebben az évben az emberiséget. A szovjet kozmi­kus rakéta elérte a Holdat, a szovjet kozmikus bolygóközi laboratórium léfcmyképezte fe­lőlünk láthatatlan oldalát. El­készült és a szovjet flotta ál­lományába került a világ első atommeghajtású jégtörője. A Szovjetunióban rfiind nagyobb arányokban használják fel bé­kés célra az atomerőt. Mint az üzenet rámutat, az elmúlt évben örvendetes vál­tozások jellemzik a nemzetközi porondot. A fcékeszerető népek telkesen üdvözölték a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó szovjet kezdeményezéseket. Nagy .lépéssel vitte előre a ne­mes ügyet Nyikita Hruscsov történelmi jelentőségű ameri­kai útja és az amerikai nép eiőtt és az Egyesült Nemzetek Szervezetében elmondott be­szédei. 1 Azzal a büszke tudattal bú­csúztatjuk 1959-et — mondja az üzenet —, hogy még maga­sabbra emelte a Szovjetunió gazdasági hatalmát, a szovjet nép anyagi jólétét tovább szi­lárdította a szocialista országok testvéri együttműködését, és fokozta a szovjet állam nem­zetközi tekintélyét. A kommunista párt és a szovjet kormány az új eszten­dőben, akárcsak azelőtt, állha­tatos következetességgel harcol újabb sikerekért a népgazda­ság fejlesztésében, a szovjet emberek, jólétének fokozásá­ért, a béke megszilárdításáért és a világ népeinek barátsá­gáért. (MTI) Véget ért a nemzetközi geofizikai együttműködés Moszkm (MTI). Mint a TASZSZ 'elemű, 1959 'elmúltá­val véget ért a nemzetközi geofizikai évet folytató nem­zetközi geofizikai együttműkö­dés. Mint Ivan Bárgyún, a Szov­jet Tudományos Akadémia al- elnöke a TASZSZ tudósítójá­nak elmondotta, a nemzetközi geofizikai évet, illetve együtt­működést az teszi jelentőssé, hogy a történelemben most először fogtak össze 65 ország tudósai bolygónkra vonatkozó tudományos kutatások elvég­zése céljából. Most, a megfi­gyelések időszaka után követ­kezik az összegyűjtött anyag feldől gozása. December 31-én éjfélkor ki­kiáltották Kamerun független­ségét, a francia gyámság meg­szűnését. A kormányzósági pa­lotában megrendezett ünnepsé­gen Jacquinot francia állam­miniszter és Robert Búron francia közmunkaügyi minisz­ter vett részt. A független Kamerun ki­kiáltása alkalmából Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett Ahidjo miniszterelnök­höz. A Szovjetunió — hangzik a távirat — ünnepélyesen ki­jelenti, hogy Kamerunt füg­getlen és szuverén államként ismeri el, és kész vele diplo­máciai viszonyra lépni és dip­lomáciai képviselőket cserélni. Az üzenetben Vorosilov annal' 8 reményének ad hangot, hor a Szovjetunió és Kamerun l zött sikeresen fejlődnek máj,, a baráti kapcsolatok a két or­szág népeinek javára és a nem­zetközi együttműködés fejlő­dése érdekében. Üdvözölte Kamerun népéi az afrikai—ázsiai népek szoli­daritási tanácsának titkárságé is. A nyilatkozat megállapítja hogy január elseje a kamerun nép győzelmének napja, hoz­záteszi azonban, hogy nem le­het valódi függetlenségről be- scélni mindaddig, amíg fran­cia csapatok állomásoznak Ka­merun területén, és amíg nerr biztosítják megfelelően a poli­tikai szabadságjogokat. Államférfiak nyilatkozatai az új esztendőről Újév alkalmából az egyes országok vezető államférfiai a rádión, televízión vagy a sajton keresztül felhívást in­téztek országuk lakosságához és a világ népeihez. ALEKSANDEK ZAWADZKI, a lengyel államtanács elnöke rádióbeszédet intézett a len­gyel néphez. Az elmúlt eszten­dő — mondotta — megerő­sítette népünkben azt a hitet, hogy meg lehet szüntetni a nemzetközi feszültség okait és a háborús konfliktusok veszé­lyét. WILHELM PIECK, a Német Demokratikus Köztársaság el­nöke üzenetében hangsúlyozza, hogy a nemzetközi politikában és német földön 1959-ben ked­vező feltételek) alakultak ki ahhoz, hogy tovább lehessen haladni a béke biztosításának munkájában. ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovák Köztársaság .el­nöke kiemelte, hogy a cseh­szlovák nép a szocializmus épí­szág szeretné előmozdítani »az Atlanti Szövetség reformját, következésképpen megerősí­tését. GRONCHI olasz köztársasá­gi elnök üzenetet intézett az olasz néphez. Nekünk úgy tű­nik — mondotta az államfő —, az emberek tudatára ébredtek annak, hogy a civilizáció és a technikai fejlődés csak akkor érhet el további eredményeket, ha az emberek és a nemzetek között olyan új kapcsolatok szövődnek, amelyek az erköl­csi értékek elismerésén, a köl­csönös tiszteleten és minden tevékenységnek közös célra irányuló összehangolásán nyugszanak. RAAB osztrák kancellár az újév alkalmából rádióbeszédet mondott. Hangoztatta, hogy Ausztria ötven esztendő óta nem érte meg az évtizedek változását oly békés és bizton­ságos körülmények között, mint most. Az osztrák nép örömmel látja azokat az erő­feszítéseket, amelyeket a nagy­hatalmak a nemzetközi fe­szültség csökkentésére tesznek. (MTI) A dél-koreai hadihajé által megtámsdott „Uitgo“ legénységének elbeszélése Moszkva, 1960. január 3. (MTI). A Szovjetszkij Flot tudósító­ja beszélgetett az »Ungo« szov­jet hidrografiai kutató hajó legénységével arról, hogyan történt egy dél-koreai hadiha­jó támadása. , A matrózok elmondták, hogy december 28-án az »Ungo« a kelet-koreai szorosban szoká­sos hidrográfiai' munkát vég­zett. A kapitány maga győző­dött meg arról, hogy a hajó nem tartózkodik valamely ide­gen állam parti vizein. Beállt a szürkület, amikor egyszerre csak lövedékek robbantak a hajó fölött. A kapitány ekkor elrendelte az »Ungo" teljes ki­világítását, és az egyik reflek­tor fényét külön ráirányította a hajó árbocán lengő szovjet hidrográfiai zászlóra. Egy ismeretlen, zászló nél-_ küli hadihajó tűnt fel, és az »UngO" jelzéseire nem is vá­laszolva közeledett. A szovjet matrózok ekkor ráirányították a fényszórókat, és megállapí­tották, hogy egy vadász-típusú dél-koreai hadihajó tart felé­jük, fedélzeti száma: 205. Az "UngO" közelébe érve a hadi­hajó visszafordult a távolban mutatkozó másik két elsötétí­tett hadihajó felé. Kisvártatva azonban a 205-ös fedélzeti szá­mú hadihajó újból az »Ungo« felé fordult, és tüzet nyitott rá. A lövedékek megölték Alek- szandr Kazsajev kormányost, és súlyosan megsebesítették Anatolij Belkin más.odkormá- nyost. Még három matróz is megsebesült. Anyagi károk is keletkeztek. A dél-koreai hadihajó még egy újabb sorozatot adott le az -Ungo«-ra, majd eltávozott. Hruscsov az idén Nagy-Britanniába utazik? London (AFP). Macmillan- nek a Daily Express számára adott nyilatkozatából jól tájé­kozott helyen arra következ­tetnek, hogy Hruscsov az idén — közelebbi időpontot nem jelöltek meg — Nagy-Britan- niába utazik. (MTI) tésének befejezése előtt áll. Bízunk abban — mondotta a továbbiakban —, hogy a kor­mányfők küszöbönálló tanács­Hagy jelentőségű történész kongresszus Berlinben a második világháború jellegéről kozása eredményes lesz, és utat nyit a népek közötti további Érdekes adatok Magyarország részvételéről megértés felé. HERTER amerikai külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy 1960 gazdag lesz külpolitikai eseményekben. Mi és szö­vetségeseink — mondotta Her- ter — a Szovjetunióval együtt tanulmányozni fogjuk a politi­kai megegyezések lehetőségét. Az Egyesült Államok — jelen­tette ki — kettőzött erőfeszí­téssel igyekszik haladást el­érni >-a fegyverkezés' ellenőr­zése« vonalán. Herter a továb­biakban kijelentette, hogy vé­leménye szerint a csúcsérte­kezlet, érhet, el eredményeket, de a jelenlegi nemzetközi problémák megoldásához ■esetleg több évtizedre lesz szükség". DE G AULLE , tábornok, francia köztársasági elnök új­évá üzenetében rámutatott ar­ra, hogy Algériában »kirajzo­lódik a béke útja«. »Francia- ország — mondotta — 1960- ban előmozdítani igyekszik a Kelet-Nyugat közötti feszült­ség enyhítését, s egyben szoro­sabbra szándékszik fűzni szá­lait Nyugat-Európa többi or­szágával"! A továbbiakban megjegyezte, hogy Franciaor­Szobotjev lesz a Biztonsági Tanács januári elnöke New York (AFP). Az elnök­lés alfabetikus rendje szerint ez év januárjában Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-kül- dötte tölti be a Biztonsági Ta­nács elnöki tisztségét. Szobol­jev Mongi Szlimet, . Tunézia küldöttét valtja lel. (MTI) A közelmúltban több száz neves európai tudós részvételé­vel nagy jelentőségű történész kongresszus zajlott le Berlin­ben. A kongresszus a második világháború előkészítésének és történetének, az antifasiszta és ellenállási mozgalmak szerepé­nek kérdéseivel foglalkozott. Az előadások és hozzászólások egyaránt a legutóbbi időben feltárt új dokumentum anyagra támaszkodtak, A kongresszuson a magyar történettudósokat dr. Molnár Erik akadémikus, dr. Ránki György kandidátus, Korom Mi­hály, a Pánt-történeti Intézet munkatársa és dr. Horváth Mihály, a Hadtörténeti Intézet igazgatója képviselte. A többnapos tanácskozásról, a magyar küldöttek hozzászólá­sairól tájékoztatta dr. Ránki György kandidátus, a Történe­lemtudomány! Intézet munka­társa, a satjó képviselőit. Már az első napon érdekes tanácskozás folyt a második világháború jellegének megha­tározása kerül. A szovjet tör­ténészek álláspontját J. A. Bol­tin, a marxizmus—lertinizmus intézetének igazgatóhelyettese ismertette. A második világhá­ború — mint mondotta — az első időszakban, keletkezésé­nek körülményeinél fogva lényegében igazságtalan, im­perialista háború volt. A háború Jellege azonban a Szovjetunió hadbalápésé- vel alapvetően megválto­zott: az imperialista hatalmak egy­másközti vetélkedése a világ haladó és barbár fasiszta erői­nek élethalálharcává vált. Leo Stern professzor, a2 NDK-ból ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a prob­léma egyértelmű eldöntésére, végleges lezárására még to­vábbi kutatásokra van szükség. A kongresszus másik tő té­májáról, a szovjet hadsereg kiemel­kedő szerepéről a német imperializmus legyőzésé­ben M. G. Pavlenko hadtörténész tartott előadást. 1941-ben — mutatta ki Pavlenko —. 214 német hadosztályból 152, 1942- ben 239-ből 182, 1943-ban 294- ből 195, 1944-ben 333-ból 172 volt szovjet területen. (1944- ben a németek hadosztályaik bizonyos hányadát az inváziós erők ellen vetették be.) Pav­lenko rámutatott anra, hogy míg az afrikai hadszíntéren az aktív harci cselekmények csak 309 napig, az olasz fronton 492 napig, Nyugat-Európában 293 napig, addig szovjet földön ösz- szesen 1350 napig tartottak. Ezek az adaték azt bizonyít­ják, hogy — egyes nyugati hadtörténészek elfogult állítá­saival szemben — a Vörös Hadseregnek dön­tő része volt a fasiszta ha­digépezet elpusztításában, a végső győzelem kivívásában. Pavlenko beszámolt arról, hogy a Szovjetunió haditermelése — bár váratlanul érte .a náci .íordák orvtámadása és 1941— 42-ben elvesztette a Don-me- dencét, legjelentősebb iparvi­dékeinek egyikét — 1942 és 1944 között már magasabb volt, mint Németországé. Míg a náci hadigazdaság éven­ként átlagosan 26 ezer re­pülőgépet és 20 ezer tan­kot gyártott, addig a szov­jet hadiipar 40 ezer repü­lőgépet és 30 ezer tankot állított elő? Érdekes adatok kerültek napvilágra Magyarország rész­vételéről a Szovjetunió meg­támadásában is. A Szovjetunió ellen intézett orvtámadás leg­főbb mozzanatait tartalmazó német »Barbarossa-terv« kü­lönféle változatai csak a román és a finn hadsereg részvételé­vel számoltak a szovjetellenes háborúban, a magyar haderő­vel nem. Holder német vezér­kari főnek 1940. december 5-i bejegyzése a Szovjetunió el­leni háború előkészületeiről a következőképpen hangzik: »Partnerek: Románia és Finn­ország. Magyarország nem.-' Függetlenül azonban Hitlerek elképzeléséből, a fasiszta Né­metország újabb katonai ak­ciójának terve elégedettséget keltett a magyar kormánykö­rökben. Aligha akad olyan probléma, amellyel kapcsolat­ban a magyar nagytőke és nagybirtok álüásfoglalása oly egységes lett volna, mint a kommunisták és a Szovjetunió gyűlölete. A Szovjetunó ó meg­támadását követő napon Bár- dossy miniszterelnök azt han­goztatta a niinisztertanácsban: »Csak gyors cselekvés esetén számíthatunk a németek hálá­jára, s ezért Magyarországnak mihamarább csatlakoznia kell.« Az elhatározás rövidesen meg is született s most már csak ürügyet kellett kitalálni. Az ürü­gyet pedig a német és ma­gyar vezérkar együttműkö­dése hamarosan szállította Is. Ez az ürügy Kassa provokációs bombázás# volt. V. Gy. , A 432 000 négyzetkilométer nagyságú, 3,3 millió lakosú Ka­merun népének függetlenségért folytatott harca sikerrel járt Az egykori gyarmat, majd népszövetségi mandátum, illet­ve ENSZ-gyámság 1960. január 1-én elnyerte függetlenségét. Az Afrikában, a Guineai-öböl partján fekvő országot Spa­nyol Guinea gyarmat, Nigéria angol gyarmat, valamint a Francia Közösség úgynevezett köztársaságai (tulajdonképpen félgyarmatai): Gabon, Kongó, Csád és a Közép-Afrikai Köz­társaság határolják. Kamerun 1884-től 1916-ig Németország gyarmata volt. Az első világháború alatt terüle­tének 20 százalékát a britek, 80 százalékát pedig a franciák szállják meg. A Népszövetség 1921—22-ben szentesíti Kame­run kettéosztását, s a két im­perialista állam mandátum te­rületévé nyilvánítja Kamerunt. A mandátumok a második vi­lágháború után az ENSZ gyámsági terület elnevezést kapják. A brit fennhatóság alá tartozó Nyugat-Kamerunt 1946 ban közigazgatásilag kettéoszt ják, és Nigéria brit gyarmat hoz csatolják. 1960 folyamáj Brit-Kamerun lakói szavazá útján eldönthetik, hogy a má független Kamerunhoz vagy a előreláthatólag 1960 őszén füg getlenségét elnyerő Nigériáho csatlakoznak-e. Kamerun északi felének szá ráz szavannákkal borított fel földjein külterjes állattanyés2 test folytató fülbe törzsek é! nek. A déli területeken bánt négerek dolgoznak az európí telepesek birtokában lévő s a ország gazdasági életében leg nagyobb szerepet játszó kakac és banán-, illetőleg kávéülte1 vényeken. Kamerun ipara tül rözi több évtizedes gyarma' helyzetéből származó elrnars dottságát. Csupán a hazai óla;. pálmák termését feldolgoz növényolaj-gyárak méltók ért lüésre. Az ország főfolyó járta! a Sanagának vízenergiáját fe használva Édeanál Afrika les nagyobb alumíniumkohó j< építik a franciák. Újabb antiszemita merényletek Nyugat-Nemetorszógban A Nénjet Szövetségi Köztár­saságban folytatódik az »anti­szemita-akció", amelyet a szo­ciáldemokraták Telegraf című nyugat-berlini lapjának meg­állapítása szerint a kölni zsi­nagóga meggyalázásával kezd­tek meg a német újfasiszták. Köln, Braunschweig, Gelsen­kirchen, Schwelm, Offenbach, Allersberg, Dinslaken, Bay­reuth, Nienburg és Rheydt után Burgdorfban mázoltak antiszemita jelszavakat és horogkereszteket a középüle­tek és a lakóházak falára. Zorgeben Szilveszter éjszaká­ján »Heil Hitler« feliratokkal látták el több házat. Hasonló események játszódtak le Szil­veszter éjszakáján Altenában és Göppingenben is. Nieburgban, ahol a bonni Bundeswehr egyik rakéta­zászlóalja állomásozik, ugya csak antiszemita ielszavak mázoltak a temető kerítésért Karácsony éjszakája óta ös szesen 16 nyugat-németorsz gi helységben léptek akció1 az újfasiszták. Az akció s rán hat templomot gyalázt; meg. Az »ismeretlen tettese! £ közül azonban — a kölni cs r porton kívül — csupán e, személyt vett őrizetbe Sehr der belügyminisztériumánál rendőrsége. A nyugat-németországi rém őrség feltűnően tartózkoc beavatkozását már a vilá sajtó is bírálja. A Guard' című liberális angol lap ai ír, hogy a tisztogatást a bo. kormányban kellene megki deni Oberländer miniszternt és Schröder belügyminiszte r nél. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents