Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

riLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 12. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. január 15. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL» A Központi Bizottság felhívása nyomén... (3. oldalon) Jól indult Tar any a közös úton (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) Egy hasítóék története (6. oldalon) Budapest és A KPM Közúti Igazgatósá­gának jelentése szerint Buda­pest felé a balatonlelle—siófok székesfehérvári útvonalon már járható az út. Pécs is elérhető a dombóvár—sásdi útvonalon keresztül. Az a hóeke, amely a 65-ös kaposvár—nagykanizsai úton dolgozik, előreláthatólag a mai napon elvégzi feladatát, és az út felszabadul. A megye valamennyi útvo­nalán közerők is dolgoznak az utak szabaddátételén, s mun­kában vannak a Közúti Igaz­gatóság hóekéi és hómaró gé­pei is. Ez utóbbinak a motor­ját tegnap ki kellett cserélni, s ez nehezítette az utak tisztí­tását. Több hóeke munka köz­ben kisebb-nagyobb törést szenvedett. Az lharosberény—Csurgó kö­zötti útszakasz járható. A mai napon egy hóeke Igáiig meg­tisztítja az utat, majd onnan Batéig végzi el az út felszaba­dítását, valamint a sántos— szentbalázsi utat teszi járható­vá, hogy a közlekedés Pécs felé erre is megindulhasson. Ha a hómarógép elkészül, a 66-os útvonal Szántód—Igái közti szakaszát is járhatóvá te­szik. Nehezíti az utak járhatóvá tételét az, hogy néhány tanács — köztük a bőszénfai és a ká­nyái — vonakodnak közerőt Pécs felé már kirendelni a hóakadályok el­távolítására. Rövidesen valamennyi autóbuszjárat megindul A 23-as Autóközlekedési Vállalat vezetői arról tájékoz­tatták lapunkat, hogy csü­törtökön már több vidéki já­ratuk megérkezett. Pontosan, meneti end szerint érkezett a pécsi járat, mely az előző na­pon pedig négy és fél órát ké­sett. Megérkezett a felsőmocso- ládi, a szilvésszentmártoni, az újvárfalva—mezőcsokonyai já­rat is. Nem tudott elindulni a siófoki járat, mert végállomá­sa Szabadiban van, s ott nagy a hóakadály. Nem jött meg a gamási, ráksi, kanizsai és mar­cali járat sem. — Tapasztalatunk az — mon­dották az AKÖV vezetői —, hogy az utakat mindenütt tisz­títják, s talán már ma vala­mennyi járatunk menetrend szerint megindul. Tegnap is megbirkóztok vasutasaink a hóval A hócsatából a második na­pon is derekasan kivették ré­szüket megyénk vasutasai. Minden nyilatkozatnál többet mond az, hogy január 14-én, csütörtökön reggel a szigetvári vonatot kivéve majdnem me­járható az út netrendszerű pontossággal fu­tottak be az érkező vonatok Kaposvárra. Tőke János, Kaposvár állo- másfőnök-helyettese örömmel jelentette ki, hogy a Somogy megyei vasúti közlekedésben nem volt lényegesebb fennaka­dás. A pályafenntartás dolgo­zói a veszélyeztetett területe­ken fokozott éberséggel vi­gyáztak, nehogy nagy torlaszok keletkezzenek. Kitűnőre vizs­gáztak a vontatás dolgozói is: jól felkészített gépeikkel nem­egyszer 100—120 cm-es hóaka­dályt törtek át. Az állomási dolgozóki a vasútállomásokon küszködtek a hófúvással, jó­formán percenként kellett tisz­títani a váltókat. De sikerült. Nem volt sehol sem különö­sebb baj. Számíthatunk-e vasúti kor­látozásra? — kérdeztük Tőke elvtárstól. — A korlátozás egyelőre ab­ból áll — mondotta —, hogy azok a szerelvények, amelyek rendszerint 8—10 kocsival fu­tottak, átmenetileg 3—5 kocsit visznek magukkal. így a von­tatás könnyebben megbirkózik az esetleg hirtelenében kelet­kezett akadályokkal. Egyéb korlátozásról jelenleg nincs szó. Annál kevésbé, mert nem­csak Somogybán, hanem a MÁV Pécsi Igazgatóságának területén mindenütt leküzdöt­ték a hóakadályokat. Vadat, élőbaromSR, tojást árul hamarosan a piacon az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat Alig két hét telt el a Somogy megyei Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat megalakulása óta, s a két vállalat egyesülé­séből származó előnyök máris sok helyütt szemmel láthatóak (csinosabb üzletek, jobb és bő­vebb áruválaszték stb.). Az új vállalat a lakosság jobb ellátá­sát, az üzletek színvonalának fejlesztését tűzte célul maga elé; általánosan kifejezve: a kereskedelem fejlesztését. Hamarosan több tervvel, változtatással rukkolnak elő. Ezek közül most csak a leg­Az olvasók érdekében Üzemi könyvesbolt nyílik az Ady Endre utcában — Antikvár részleg, böngészde a könyvesboltban Megyénk bármely táján la­kó, de különösen a kaposvári könyvbarátoknak régi kíván­sága volt: Lenne már egy an­tikvárium városunkban is! Lesz végre. Egyelőre még csak tervezgetések történtek, de az Állami Könyvterjesztő Vállalat tervei az I. negyedév végére, illetve a másodikra je­lentős javulást ígérnek Kapos­vár könyvellátásában. S be­számolhatunk már konkrétu­mokról is. Az Ady Endre ut­cában a RÖVIKÖT egyik régi helyiségét a városi tanács ki­utalta a könyvterjesztőnek. Tatarozása és berendezése után ide költözik majd az üze­mi bizományosokat, üzemi könyvtárakat ellátó részleg. Cél az, hogy valamennyi gyá­runkban, intézményünkben jó könyveket felsorakoztató bizo­mányosok dolgozzanak. Ezek megszervezése és kielégítő mó­don történő ellátása céljából jut nagy szerep, nagy feladat a különköltöztetett üzemi bolt­nak. Változások történnek a mos­tani, Engels utca 1. szám alatti könyvesboltban is. A helyiség egyik felét antikvár részleg­nek rendezik be (a bizomá­nyos részleg elköltözése után kerülhet sor rá), s eltűnnek a jelenlegi eladó pultok; polco­kat állítanak fel: ún, böngész­dének alakítják át a boltot. hamarabb — január második felében — megvalósuló, vadat, élő baromfit, tojást árusító he­lyüket említjük. A szétszedhe­tő stand a télen úgysem üze­mel a Balaton partján (s fi­zetni így is kell érte), elhatá­rozták hát a vállalatnál, hogy felállítják a kaposvári piacon. Kezdeményezésüket az a meggondolás vezette, hogy a városban gyakorta lehetett hallani a panaszt: nem kapni nyulat és más vadat sem. A stand megindulásakor kezdés­nek egyelőre csak nyulat áru­sítanak, valamint élő baromfit és tojást. Ha a bolt életképes­nek bizonyul, akkor hamaro­san egyéb vadakat is megta­lálhatnak itt az érdeklődők; nyulat egészben és feldarabol­va — kinek-kinek ízlésének és igényének megfelelően. Élő baromfival, tojással és esetleg hallal is foglalkozik majd a stand, hogy a délután munkából jövők is — akiknek nincs idejük délelőtt végigjár­ni a piacon az eladók sorát — beszerezhessék ezeket az áru­féleségeket. A téli sportok kedvelőinek: Ródli, síléc, korcsolya Csaknem kétszer annyi televízió kerül az üzletekbe, mint tavaly A karácsonyi vásár idején az egyik legkelendőbb cikk a televízió volt. A múlt évben a két televíziógyár — az Orion rádiógyár és a Vadásztöltény­gyár — több mint 43 000 ké­szüléket adott belföldre. Az ipar az idén is számít az igé­nyek növekedésére. Ezért eb­ben az évben több vevőkészü­léket gyártanak. Jóllehet az Orion rádiógyár csak a múlt évi mennyiséget — mintegy 70 S2er készüléket — állítja elő, a Vadásztölténygyár azonban több mint háromszorosára nö­veli a televízió-termelését. A két üzem ebben az évben csaknem 40 000-rel több, ösz- aaesen 124 000 televíziót gyárt. Ebből a tavalyi mennyiségnek csaknem a kétszerese, mintegy 70 000 készülék kerül az üzle- i tekbe. Az Orion a múlt év vé-j gén forgalomba hozott televí-j ziókat gyártja az idén is na­gyobb sorozatokban: a hatcsa­tornás At 403-as és At 505-ös, j valamint a 12 csatornás At1 602-es és At 603-as készüléket.1 A Vadásztölténygyár több tí­pusból valósítja meg idei na­gyobb televíziós programját. A már jól ismert Munkácsy tele-! vízión kívül rövidesen meg­kezdik a Benczúr elnevezésű új típusú készülék gyártását, j amely 17 collos képcsővel ké- j szül, és az Orion Át 403-as ké­szülékhez hasonló. A leesett hó és a hőmérő fagypont alá esett higanyszála nagyszerű szervezőnek bizo­nyult. A Somogy megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat Sportszer-játékboltjának ' ja­nuári forgalma eléri a novem­berit. Raktárukon még mindig sok ródli, korcsolya, síléc, me­legítő, sí- és korcsolyacipő tá­lát ható. Ródliból kb. 200 darab vár­ja a vevőket; négyféle nagy­ságú és minőségű között kül­földi gyártmány is található. Mintegy 200 pár a korcsolya- készletük is; a legnagyobb mé­ret kivételével valamennyi számból van bőséggel. A sílé­cet kevésbé keresik; a jelen­leg raktáron lévő tíz pár fel­nőtt és gyermek méretű. Fel­nőtteknek való melegítők, kü­lönböző sí cipők mellett újdon­ságnak megjelent az' ízléses, szürke korcsolyacipő. Újabb nagy jelentőségű lépés a nemzetközi feszültség enyhítésére : 1 millió 200 ezer fővel csökkentik a szovjet fegyveres erők létszámát Hruscsov beszámolója a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterel­nök új javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csök­kentésére. A Legfelső Tanács két házának együttes ülésén hangoztatta, hogy a szovjet kormány, híven a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről szóló le­nini elvekhez, lépésről lépésre megvalósítja az általános és teljes leszerelés szovjet javas­latában kifejtett konkrét in­tézkedéseket. 1959 úgy vonul be a szovjet történelembe, mint a kommu­nista társadalom általánosan kibontakozó építésének első esztendeje. Ez az év újabb nagy győzelmeket hozott a kommunizmus építésében, s vi­lágos távlatokat nyitott a béke megszilárdítása szempontjából igen fontos nagy nemzetközi kérdések megoldása előtt. — Hétéves tervünk jól in­dult — mondotta Hruscsov. A A jó kezdet már fél siker — tartja a közmondás. Egy év alatt több mim 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés, bár az évi terv csupán 7,7 szá­zalékos emelkedést irányzott elő. Az ipar csaknem 50 mil­liárd rubel értékű árut termelt terven felül. A forradalom előtti Oroszország egész ipari termelése — mai pénzben ki­fejezve — sem érte el ezt az összeget Hruscsov megállapította, hogy a szovjet népgazdaság fejlesztésében továbbra is a nehézipar elsődleges fejleszté­sének lenini elve érvényesült. A termelőeszközök termelése 12 százalékkal emelkedett, szemben a 8,1 százalékos elő­irányzattal. Sikeresen fejlődött a köny- nyű- és az élelmiszeripar is. A közszükségleti cikkek gyár­tása 10,3 százalékkal fokozó­dott, szemben a 6,6 százalékos előirányzattal. Örömmel és jogos büszke­séggel szemlélhetjük a mező- gazdaságban kivívott nagy si­kereket — folytatta. — Bár az ország sok vidékén aszály volt, az állam 2846 millió púd ga­bonát vásárolt fel, ami kielé­gíti a lakosság szükségleteit, és fedezi az állam egyéb igé­nyeit is. A gabonatermelésben különösen fontos szerepet ját­szottak a szűz- és parlagföl­dek: ezekről 1693 millió púd gabonát vásárolt fel az állam. A beruházási terv megvaló­sításáról szólva Hruscsov el­mondotta, hogy 1959-ben több mint ezer nagy gyárat helyeztek üzembe. Az állami és szövetkezeti be­ruházások összege 275 milliárd rubel volt, ez pedig 30 mil­liárd rubellel több, mint 1958- ban. Ez a szám nem tartalmaz­za a kolhozok által végzett be­ruházásokat. A munka termelékenysége is a tervelőirányzatoknál gyor­sabban növekedett: az iparban 7,4 százalékkal, az építőipar­ban 9 százalékkal emelkedett. Az önköltségcsökkentés terven felül több mint 10 milliárd ru­bel összegű megtakarítást tett lehetővé. A nemzeti jövedelem 1958-hoz képest 8 százalékkal, vagyis körülbelül 100 milliárd rubellel emelkedett. A párt és a kormány 1959­ben több intézkedéssel igye­kezett növelni a lakosság jólé­tét és javítani létfeltételeit. Az év végéig több mint 13 millió munkás és alkal­mazott tért át a hét-, il­letve hatórás munkanapra, 1960 vége felé pedig az ország valamennyi dolgo­zója rövidített munkanap­pal dolgozik. S a Szovjetunióban, eltérően a tőkés országoktól, a munka­időcsökkentés nem jelentett bércsökkentést, sőt egyes ipar­ágakban jelentős béremelést is hozott, különösen az alacsony fizetésű dolgozók számára. Az életszínvonal szüntelen emelkedését, az egészségvéde­lem és az orvosi ellátás javu­lását kedvezően tükrözi a né­pesség növekedése. Egy év alatt 3 660 000-rel gyarapodott a Szovjetunió lakossága, s ez év elején elérte a 212 milliós létszámot. Hruscsov megemlékezett a szovjet közoktatás, a tudo­mány és a kultúra világszerte elismert nagy sikereiről. A népszámlálás szerint a Szovjetunióban 13,4 mil­lió főiskolai, illetve szak­középiskolai képzettségű ember él. A szovjet főiskolákon csaknem négyszer annyi hallgató tanul, mint Angliában, Franciaor­szágban, Nyugat-Németország- ban és Olaszországban együtt­véve. A Szovjetunió régen utolérte mérnökképzésben az Egyesült Államokat. 1958-ban a Szovjetunióban 94 000, az Egyesült Államokban mindösz- sze 35 000 mérnök kapott ok­levelet. A tudományos dolgo­zók száma 300 000, vagyis 30- szor annyi, mint a cári Orosz­országban. A szovjet miniszterelnök ez­után szólt a világűr meghódí­tásában elért szovjet sikerek­ről. Mint mondotta, ezek a si­kerek új korszakot nyitnak a nemzetközi tudomány és tech­nika történetében. A szovjet nép sok áldozatot hozott, hogy megteremthesse saját elsőren­dű nagyiparát, a népgazdaság alapját. Eközben a nép gyak­ran a legfontosabbról is le­mondott, és semmilyen nehéz­ségtől nem riadt vissza. Ma a Szovjetuniónak már nagy tel­jesítményű termelési és mű­szaki alapja, kiváló tudósai, szakemberei és szakmunkásai vannak a modern ipar minden ágának, a legkorszerűbb tech­nikának fejlesztésére A Szovjetunió a világon elsőnek kezdte meg és si­kerrel folytatja a békés célokat szolgáló atomerő­művek építését. Több év­vel megelőzte a külföldet a különféle típusú inter­kontinentális ballisztikus rakéták megalkotásában és tömeggyártásában. A szovjet ipar és mezőgazda­ság eddigi fejlődésének adatai azt mutatják, hogy sikerrel ’ megoldjuk a kommunista párt által kitűzött tel adatokat,1 Utolérjük és elhagyjuk az Egyesült Államokat az egy la­kosra jutó javak termelésében — mondotta. Hruscsov a továbbiakban összehasonlító adatokat közölt a szovjet és az amerikai ipar termeléséről. Elmondotta, hogy 1953-tól 1959-ig a szovjet ipar teljes termelése 90 százalékkal, az amerikai ipar termelése 11 százalékkal emelkedett. Egy lakosra számítva ez az emel­kedés a Szovjetunióban 71, Amerikában 0,3 százalék. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az Egyesült Államokat az egy lakosra eső vaj- és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a szovjet mezőgazdaság hústermelésben is egy-két éven belül utoléri az Egyesült Államokat. A szovjet kormányfő megál­lapította, hogy a Szovjetunió­ban következetesen fejlődik a szocialista demokrácia, a dol­gozók széles tömegeit bevon­ják az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka veze­tésébe. Egyre több- állami funk­ciót vesznek át a társadalmi szervezetek. Ezzel kapcsolat­ban kell megemlíteni a szov­jet belügyminisztérium meg­szüntetését, valamint azt, hogy e minisztérium valamennyi ed­digi funkcióját a köztársasá­gok, illetve a helyi államhatal­mi szervek veszik át. A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már sen­ki sem kételkedhetik) külföl­dön — folytatta Hruscsov. — Már csak azt vitatják, mennyi­vel gyorsabban fejlődik a Szovjetunió mint az Egyesült Államok, s milyen hamar éri utol Amerikát. Mély meggyőződésünk — mondotta —, hogy a békés gazdasági versenyben a haladóbb és életképesebb szocialista rendszeré lesz a győzelem. A hétéves terv a kommuniz­mus általánosan kibontakozó építésének első szakaszára vo­natkozik. Most lehetővé vált^ hogy részletesebben is kidol­gozzuk a szovjet népgazdaság fejlesztésének 15—20 évre szóló távlati tervét. E távlati terv felöleli az ország villamosítá­sának Lenin által kitűzött tör­ténelmi feladatát, annak be­fejezését. Hruscsov ezután áttért a külpolitikai kérdések ismerte­tésére. Megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben határozottan megjavult. A háborús ve­szély viharfelhői szakadoz­ni kezdtek, "bár ez nem megy olyan gyor­san, ahogyan szeretnénk«. A nemzetközi feszültség enyhül­ni kezd, a hidegháború hívei vereséget szenvednek — ez az általános irányzat, Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívására irányuló szovjet erőfeszítések pozitív eredmény­ivel jártak. A Szovjetunió az| (Folytatás a 2. oldalú aj

Next

/
Thumbnails
Contents