Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 22. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1960. január 27. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r------------------------------------------------------------------------------------M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Mindkét kezükkel dolgoztak '3 oldalon; Számvetést készített a múltról, megszabta a jitvő követendő útját a MEDOSZ Somogy snegyei ÍV. küldöttértekezlete '5 oldalon) Kaposvár trafikjaiban (6. oldalon) A* omágos knkoricatermeizíéii tanácskozás sí tán Rövid idővel ezelőtt, az elmúlt héten, 19-én és 20-án ültek össze Budapesten tanácskozásra az ország kukoricatermesztésének fő reprezentánsai, a gyakorlati élet neves szakemberei, a tudományos élet szakmai kiválóságai. Soraik között voltak a szomszédos népi demokratikus állarfiok szakemberei is — élükön T. D. Li- szenkóval —, akik gazdag tapasztalatokkal és tanácsokkal öregbítették a második országos kukoricatermesztési tanácskozás sikerét. 1958 őszén az állami gazdaságok országos bábolnai értekezletének sorozatában merült fel először a k. holdanként! 30 mázsás kukorica szemtermés elérésének célkitűzése. Mozgalom indult e cél elérésére, valamint a silókukorica-termesztés fellendítésére is. Már akkor számba vették az állami gazdaságok a termelési feltételeket és a rendelkezésre álló lehetőségeket, eszközöket, s megállapították, hogy a kukoricatermesztésben megvannak a feltételek az ugrásszerű haladáshoz. Ez a célkitűzés adta az indítékot arra, hogy 1958 decemberében Budapesten összeüljön az ország állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben, egyéni gazdaságaiban működő gyakorlati szakemberek és az agrártudományok művelői részvételével az első országos kukoricatermesztési tanácskozás. Itt a holdanként! 30 mázsás kukorica-szemtermés és a 250 mázsás silókukorica-termés elérését tűzték ki célul az elkövetkező évekre. Ez a program merész és számottevő, mert az eddigi kukoricahozamok megkétszereződését jelenti, s az ország abrak- takarmánymennyiségének gyarapodásával hatalmas fejlődést indíthat meg az állattenyésztésben. Az első kukoricatermelési tanácskozás, majd az ott elhangzott országos versenyfelhívás mozgósította a kukorica- termelőket, kibontotta e nemes vetélkedés zászlaját, melyre az említett célkitűzések voltak ráírva. Sokan akkor s még később is fejcsóválva fogadták a kukorica terméseredményeiben forradalmi fejlődést ígérő célkitűzéseket. A mostani tanácskozáson elhangzott beszámolók rácáfoltak a kishitűek véleményére. Az első évi eredmények kiértékelése ugyanis bebizonyította a program realitását s azt, hogy célkitűzéseinkben még nem értük el a tetőfokot. Mi, somogyi kukoricatermelők sem jöttünk haza üres kézzel, eredmény nélkül a második kukoricatermesztési tanácskozásról. Az Alsóbogáti Állami Gazdaság a 600 k. hold területen elért 27,50 mázsás szemeskukorica-termésével elnyerte az országos verseny I. díját, melyet egy nagy ezüstserleget és egy nagy dohányszelencét — a versenybizottság nevében bosonczi Pál földművelésügyi miniszter adott át. Díjat nyert a répási Első ötéves Terv Termelőszövetkezet is 360 mázsás silókukorica-hozamával. Ha megnézzük, hogy az alsóbogáti gazdaság kukoricaterméseredményének 4 éves holdanként! átlaga az 1955— 1958. években 13,50 mázsa szemeskukorica volt, akkor láthatjuk, hogy a gazdaság kukoricatermése a kétszeresnél is nagyobb lett a mozgalom nyomán. Ez az eredmény nem a véletlen, sem az időjárás szülöttje, hanem az Alsóbogáti Állami Gazdaság dolgozói és vezetői lelkes munkájának eredménye. Nem kétséges azonban az sem, hogy bizonyos előfeltételek kellenek ahhoz, hogy a kukorica termelésében ugrásszerű eredményeket érhessünk el. Meghatározott módszerek, eljárások, korszerűbb agrotechnika szükséges ahhoz, hogy termésátlagaink növekedjenek. Ezeket a korszerű kukoricatermesztési módszereket, a kukorica korszerű termeléstechnológiáját már az első országos tanácskozáson megvitatták és elfogadták. Most, a második országos tanácskozáson, az eredmények kiértékelése közepette megerősítették és megállapították, hogy azok a módszerek, amelyek 1959-ben magas terméshozamokat eredményeztek, helyesek és alkalmasak arra, hogy azokat széles körben, országosan alkalmazva 1960-ban a kukoricánál 20—25 mázsás termést, a silókukoricánál pedig 200—240 md' . érmést érjünk el. A második országos kukori- cat^rmesztési tanácskozás a kukoricatermelés technológiáját az alábbiakban állapította meg: .. a kukoricát jó táperőben lévő talajba, lehetőleg kora öez- szel, istállótrágyázott földbe kell vetni; biztosítsunk k. holdanként legalább 300 kg műtrágyát; kora ősszel 35—40 cm mélyen végezzük el az őszi mélyszántást; tavasszal jó talajelőkészííést adjunk a kukoricának; TVD 6-os vagy szovjet négyzetbevető gépet használjunk a vetésnél; négyzetes vetést végezzünk kukoricánál 2, silókukoricánál 3 szemet ültetve fészkenként 70x70-es kötésben; használjunk hibrid vetőmagot: legjobbak a marton vásári 1, 5, 39, 40 számú magvak, ezek 25 százalékkal többet teremnek, csírázási erélyűk 99— 100 százalékos; biztosítsunk k. holdanként a kukoricánál 18—22 ezres tő- számot, silókukoricánál pedig 26—32 ezer tövet; a kukorica gyomtalanítását és gyomtalanul tartását kapálással végezzük el, de vegyszeres gyomirtószerek használata is ajánlatos; használjunk nitrogén fejtrágyát is; a gyors betakarítást, a kukoricaszár felhasználásának feladatait idejében végezzük el, a silókukoricát géppel, a tejes- és viaszérés kezdeti stádiumában takarítsuk be; szervezzük meg a kukorica növényvédelmét, védekezzünk a drótféreg és a kukoricamoly ellen. A második kukoricatermelési tanácskozás tanulságait tartalmazzák az itt ismertetett irányelvek. Ezek megtartását és alkalmazását minden kukoricatermelő kötelességévé teszi saját érdeke és a népgazdaság érdeke. Hennel Béla, az Állami Gazdaságok Megy« Igazgatóságának főmozögaz- dásza. 1 Bőséges a vas* műszaki áruellátás (Tudósilónktól.) Nagy forgaímaS bonyolítottak le az elmúlt év negyedik negyedében megyénk földmű- veszövetkezeti vas- és műszaki szaküzletei. 22 millió forint értékű rádiót, televíziót, háztartási gépeket, motorokat, kerékpárokat és más árut adtak el a falusi lakosságnak. Az új esztendő első negyedének várható forgalmára is jól felkészültek a vss- és műszaki szaküzletek. Jelenleg mintegy 30 millió forint értékű áru van e boltokban, és a negyedév során ezt újabb 15 millió forint értékű friss áruval egészítik ki. Így péSdául 750 db kerék-1 párt, 30 db. kis motort, 100 db 125-ös motorkerékpárt és 55 darab 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpárt szállítanak a szövetkezeti üzletekbe. Értékük meghaladja a 2 millió forintot. Négyszáz mosógépet hoznak majd a forgalomba, s elektromos hűtőszekrényből 24-et kapnak a szaküzletek. 700 különböző .nagyságú rádió áll a vásártók rendelkezésére. Zománcozott edényből 1 millió 600 ezer forint értékű, horganyzott és fonatáruból 1 millió 800 ezer forint értékű kerül a negyedév során a falusi boltokba. Ezek ■ természetesen csak a fontosabb áruféleségek, amelyeken kívül még Sok más vasműszaki cikk segíti a falu minél jobb ellátását. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁRBAN Másfélmilliárd forictíal növekedett a lakosság takarékbetét-ál fontán a a 18 ezer lakás építését fejezték be tavaly állami támogatással — 770 millió forint építési kölcsönből 1400 öröklakás, 3500 szövetkezeti lakás építését kezdték meg az idén Az Országos Takarékpénztár lózata 212-ről 266-ra, tagjainak kedden délelőtt sajtótájékozta- száma a 40 OGO-ről 70 000-re tót tartott'. László Andor, az ’ növekedett, s a szövetkezetek- , OTP vezérigazgatója elmondotta, hogy tavaly az országos betétéílcmány több mint 1,5 milliárd forinttal, a betétkönyvek száma pedig 280 000- el növekedett. A különféle formában takarékoskodók száma az év végén 3 270 000 volt, 430 000 el több az előző évinél. Üjatob 600 kölcsönös segítő takarékpénztár alakult, s ezzel számuk megközelíti a 3900- at, a tagok száma pedig félmillióra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők 21 százaléka takarékoskodik KST-ben. A KST-k kereken 500 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze, s tagjainak csaknem 350 millió forint rövidlejáratú kölcsönt adtak. Jelentősen fejlődött a fiatalok takarékossági mozgalma is. Az 1958—59-es tanévben a tanulók 80 százaléka takarékoskodott rendszeresen és 70 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze az iskolások. Az OTP kiegészítő szervként működő vidéki takarékszövetkezetek háGyümöicsfacsemete-akció a tsz-tagok háztáji gazdaságába I (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti községekben a tsz-tagok számára háztáji telepítésre kedvezményes gyümölcsfatelepítési akciót szervez. Cél, hogy a tsz-tagok háztáji területeiken olcsón tudjanak gyümölcsöst * Ez az akció nagyon alkalmas arra, hogy a tsz-tagok kiöregedett gyümölcsfáikat kicseréljék, vagy pedig a gyümölcsösben szegény vidékeken új telepítést végezzenek. A falu gyümölcsellátása így nagymértékben biztosítva lesz. 20 000 televíziót, 24 000 tűzhelyet, stb. vásároltak. Múlt évben vidéken 61 új fiókot és kirendeltséget nyitottak. Ebben az évben tovább növekszik a betétállomány. Januárban eddig 220 millió forinttal gyarapodott a lakosság megtakarított pénze. A kölcsönös segítő takarékpénztárak taglétszáma körülbelül százezerrel, a megtakarítások összege pedig 25 százalékkal növekedett januárban. Építési kölcsönre az idén 35 millióval több, összesen 770 millió forint áll az OTP rendelkezésére. A kölcsönök folyósításánál elsősorban azokat támogatják, »leik tömegesen, vagy csoportosan akarják felépíteni házaikat. Az év végéig előreláthatólag 1260 öröklakás építését fejezik be, s további 1400 építését kezdik meg. 3500 lakást építenek a szövetkezeti házépítés akcióban. A vezérigazgató végül ismertette az államkölcsön scrsolá- Stá; ez évi menetrendjét. Az 1 idén több mint 360 millió fo- ! rintot fizetnek vissza a köl- for intőt kapott kommunális t csöntulajdonosoknak. Az első célokra, s 7300 állami tulaj- húzást az 1., az 5. és a 6. bében megtakarított összeg elérte a 90 millió forintot. A takarékoskodásnak egyik komoly alapja a nyereségrészesedés, amelyből tavaly körülbelül 185 000 dolgozó 130 millió forintot tett félre. Az OTP munkájának egyik tontos része a különféle hiteltevékenység. Az elmúlt három év alatt az OTP által folyósított hitelek összege megháromszorozódott. A múlt évben 260 000 dolgozó 735 millió forint értékű különféle hitelt kapott. 620 millió forintot csupán általános építési kölcsönökre adtak, amelyből — a saját hozzájárulással együtt — körülbelül 22 000 lakás építése kezdődött és 18 000 fejeződött be. Emeletráépítéssel körülbelül 1000 lakás építését kezdték meg. Az öröklakás akcióban eddig 1082 lakást építettek és adtak el, s a múlt évben 1600 lakás építését kezdték meg. Ugyancsak megkezdődött 1600 szövetkezeti lakás építése is, amelyet ez év harmadik, negyedében adnak át. Mintegv 400 város és község 100 millió donban lévő telket értékesítettek. A nagysikerű áruvásárlási kölcsön akcióban a múlt! 2S-én és 30-an tartják a 2., a kekölcsön sorsolását március 12-én és 13-án rendezik. Június évben 215 000 dolgozónak csaknem 470 millió forintot folyósítottak, amelyből többek között 25 000 motor- kerékpárt, 62 000 rádiót, 3. és a 4. békekölcsön sorsolá- I sát. Szeptember 10-én és 11-én ! ismét az 1., az 5. és a 6. béke- , kölcsönt, majd december 29-én és 30-ám ismét a 2., a 3. és a , 4. békekölcsönt sorsolják. I (MTI) létesíteni. Az akció keretében a termelőszövetkezeti tagok előnyös feltételek mellett darabonként 4, illetve 5 forintért kaphatnak gyümölcsfacsemetéket. véli majd a gyümölcs eladásából származó bevétel. A facsemeték előjegyzését, megrendelését, szétosztását és az ellenérték beszedését a földművesszövetkezetek helyi megbízottjai végzik. Dehré nyilatkozott az algíri helyzetről A műszaki színvonal emelésével teljesíti a tavalyinál 16 százalékkal nagyobb tervét a Téglagyári Egyesülés 250 ezer forintot takarítanak meg a munkaversenyben A téglagyárakban most karbantartják a gépeket, földet termelnek ki, megjavítják a kemencéket, a szárító színek tetőit, készülnek a nagy tavaszi munkára. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés központjában a terveken dolgoznak. Az idei terv 65 millió égetett tégla gyártását írja elő. Ez 16 százalékkal több a tavalyinál. A munkáslétszómot ezzel szemben csak 6 százalékkal emelik. A tervet részben korszerűsítéssel, gépesítéssel akarják teljesíteni. A megye legkorszerűbb téglagyára épül Tüskeváron. Az új gépház tetőszerkezetét forrasztják már a dolgozók. A gépek várják, hogy helyükre szállítsák őket. A mintegy 4 millió forintos költséggel korszerűsített gyárban megszüntetik a megerőltető kézi munkát. A téglával megrakott sínen gördülő kocsikat nyersolajmotorral hajtott kulik vontatják a szárító fészerekbe. A dolgozók műszaki szaktudását is szeretnék gyarapítani. Ez mindenképpen hozzájárul a terv teljesítéséhez. Sokan még az általános iskola nyolcadik osztályát sem végezték el. Most mintegy negyvenen járnak általános iskolába. Ketten építőipari technikumba, ketten az egyetemre iratkoztak be. A téglaiparban az idén indul először téli technikum. A hallgatók öt hónapot töltenek itt, és ezalatt szereznek technikusi képesítést. Az idei munkaversenyre már megtették az előkészületeket az Egyesülésnél. A bizalmiak értekezletén megjelölték, hogyan folytatják a munkaversenyt. Minden gyár lehetőségeinek megfelelően tesz felajánlást. A 2 százalékos tervtúlteljesítés mellett 1 százalékos minőségjavulást is el akarnak érni. 250 ezer forint értékű anyag megtakarítását is tervezik. Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy Debré miniszterelnök algíri villámlátogatásáról hazatérve kedden a déli órákban másíél- órás megbeszélést folytatott ce Gaulle elnökkel. A megbeszélés után Debré nyilatkozott az algíri helyzetről. Nyilatkozatát a párizsi rádió is közvetítette. Debré elmondotta, hogy beszámolt de Gaulle tábornoknak az algíri helyzetről és hangoztatta, hogy »a zendülés már eddig is túlságosan nagy kárt okozott Franciaországnak-«. A miniszterelnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a francia kormány >nem tér el ismert algériai politikájától, amely az önrendelkezés elvén nyugszik«. Ezt a politikát — folytatta — a köztársasági elnök világosan kifejtette, a nemzetgyűlés helyesli és a nemzet támogatja. »Algéria egyetlen lakosa — bárki legyen is az — számára sincs más kiút« — tette hozzá. Debré sürgette a rend mielőbbi helyreállítását Algírban és bejelentette, hogy Guillau- ma.t hadügyminiszterrel együtt jóváhagyta »a rend helyreállítására korábban adott utasításokat«. A francia hadseregről szólva la miniszterelnök megismételte azt az isméit álláspontot, mely szerint a hadsereg Algéria -pacifikálását« hajtja végre és hangoztatta, »a pacifikálás fontos feladatától semminek sem szabad sem a hadsereget, sem a nemzetet eltéríteni«. Mindenekelőtt helyre kell állítanunk a békét — folytatta Debré, majd hozzátette: »Semmit sem nyerhetünk, sőt mindent elveszthetünk, ha először is nem állítjuk helyre és nem tartjuk fenn a békét Algériában.« A miniszterelnök — nyilván a »pacífikálási« politika alátámasztására — hangoztatta: »Az egész világ előtt le kell szögeznünk, hogy Franciaország a szabadságért harcol és az összes algériaiaknak biztosítani kívánja akaratuk szabad kinyilvánítását.« A miniszterelnök végül szemére vetette az algériai köztársaság ideiglenes kormányának, hogy nem fogadta el »de Gaulle nagylelkű ajánlatát« és bejelentette: a kormány minden további várakozás nélkül ebben az évben meg kívánja hívni Párizsba Algéria választott képviselőit, hogy velük együtt megállapítsa, á megűjhodó algériai megterem» téséhtk elveit.
