Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

Péntek, 1960. január 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP A VAROS EGÉSZSÉGÉÉRT Kaposvár Város Tanácsa Egészségügyi Osztályának ve­zetőjétől, dr. Szabó Zoltántól az osztály munkájáról, az el­múlt évek egészségügyének fejlődéséről érdeklődtünk. Egyebek közt a következőket mondta: — Sokat fejlődött a város közegészségügye. Ebben nagy érdeme van a tanács v. b.- nek. Minden segítséget megad munkánkhoz. Az érdem a la­kosságé is, mert tanácsainkat, javaslatainkat, rendelkezésein­ket a legmesszebbmenőkig végrehajtja. Hatékonyan segí­tette munkánkat a Vöröske­reszt is azzal, hogy aktívákat adott egy-egy feladat megva­lósításához. Szerteágazó, sokoldalú tevé­kenységet kell kifejteni az osz­tályon dolgozó három orvos­nak, az orvossegédnek és a két egészségőmek. Ellenőriz­niük kell az élelmiszerüzlete­ket, az üzemi konyhákat, a vendéglátóipart, a cukrászdá­kat; feladataik közé tartozik a védőoltások elvégzése, a jár­ványos betegségek megelőzése, illetve terjedésének megaka­dályozása; az iskolák, óvodák, bölcsődék látogatása; a körzeti orvosok munkájának segítése; az anya- és csecsemővédelem stb. Az osztály a lehetőségek­hez képest jól ellátta feladatát — mondják a város vezetői. Az élelmezés-egészségügyi feladatok ellátása nem könnyű feladat. Az osztály 96 ellenőr­zést végzett az elmúlt évben. Nem találták megfelelőnek a cukrászüzem konyháját, sok fertőzést tapasztaltak itt az ellenőrök, ezért lezáratták mindaddig, míg rendbe nem hozatták. A Május 1. utcai hús­boltban tapasztalt rendellenes­ségekért a felelős vezetőt 500 forintra büntették. A Tej­üzemben talált hibákat az el­lenőrök javaslatai, utasításai nyomán megszüntették. A Húsüzem, a Vágóhíd nem felel meg az egészségügyi követel­ményeknek, ezen azonban csak egy új üzem építésével lehet­ne segíteni. A készételek sza­vatosságát is gyakran kell el­lenőrizni. A körzeti orvosok­nak is feladatuk, hogy segít­senek ebben a munkában, de ezt formálisan, felületesen vég­zik némelyek. Beírják az ellen­őrző könyvbe, hogy minden rendben, az utána következő vizsgálat mégis sok hibát ta­lál. Az is hiba, hogy az élel­miszeriparban alkalmazott új dolgozóktól nem mindig kö­vetelik meg, hogy felvétel előtt — pedig a rendelet előírja — szűrővizsgán jelenjenek meg. Így adódhatott elő, hogy az egyik tejbolt kiszolgálója tí­fusz-bacilusgazda volt. Súlyosabb járványos meg­betegedés nem fordult elő a j városban. Csupán néhány máj­gyulladásos beteget kellett ke­zelni, a tífuszos betegek száma kettő volt. Mindkettőt más me­gyéből hozták ide. Az iskolák­ban sem volt járványos fertő­zés (a mellékhelyiségek rend­ben tartására azért sokkal na­gyobb gondot fordíthatnának). rendes, mindig kifogástalan a Textilművek, a Hámán Kató iskola és a Zalka Máté úti kollégium konyhája. Az osztály dolgozói sokat tettek a város lakói egészsé­gének a megóvásáért. Javasla­tukra adta ki a tanács a többi között az állattartási rendele­tet. Az osztály továbbra is min­dent elkövet, hogy meggátol­ja a fertőző betegségek terje­A cseri körzet pártszervezetének gondjai Reggeli feladatmegbeszélés az egészségügyi osztályon. Az egészségügyi osztály fel­adatai között jelentős helyet foglal el a védőoltások idejé­ben való elvégzése. Munkájuk eredményét bizonyítja, hogy például a Sabin-féle védőol­tást 99,7 százalékban végre­hajtották, 11 600 gyermeket, illetve felnőttet oltottak be. Az oltásra nem kötelezettek közül háromezren kérték és kapták meg a védőoltást. Az egyéb kötelező oltásokat is ki­elégítő arányban, 90 százalék felett végezték el. A torlódás elkerülése végett az oltásokat a jövőben az egészségvédelmi szolgálat bonyolítja le. 38 üzemi konyha ellenőrzése tartozik az osztály hatásköré­be. Sok időt kívánó munka ez, mert kevés az olyan üzemi konyha, amely teljesen megfe­lel a követelményeknek. Igen dését. S még egy igen fontos feladatot tűzött maga elé: a csecsemőhalálozási arányszám csökkentését. Sajnos, ebben — a koraszülések miatt — orszá­gos viszonylatban rosszul áll a város. Már eddig is mindent ! megtettek az osztály dolgozói í a kismamák megfelelő taná­csokkal való ellátásáért, s rend­szeresen látogatták a koraszü­lött gyermekeket. Ezt a mun­kát természetesen az idén is folytatják. Eredményesebben dolgozhatnának, ha volna egy zöldkeresztes tanácsadó helyi­ségük. A tanács egészségügyi osz­tálya, az egészségvédelmi szol­gálat, a körzeti, a gyermekor­vosok, a védőnők eredménye­sen fáradoznak azért, hogy megóvják a város lakosságá­nak egészségét. Szalai László A VAROS HÁROM TERÜ­LETI PARTALAPSZERVEZE­TE közül a cseri 3-as területi pártszervezetnek van a leg­több gondja. Hogy miért? Há­rom irányban terjed ki a kör­zete. A tagok nagyon messze laknak a párthelyiségtől, s bi­zony ilyenkor télen nehéz az idős elvtársiakat rendszeresen foglalkoztatni. Bencze Sán­dor párttitkár így vélekedik a területi szétszórtságról: — A 3-as területi pártszer­vezethez a donneri rész, a Cser, a Berzsenyi utca, a Fü­redi, a Kanizsai utca, az észa­ki városrész, az Ady Endre, a Noszlop y Gáspár utca és a Széchenyi tér tartozik. Hatal­mas ez a terület, a párttagok száma mégis fele az 1-es te­rületi alapszervezet tagságá­nak. ök központibb fekvé­sűik, s mivel közel laknak egymáshoz a tagok, rendszere­sebben el tudnak járni a párt-rendezvényekre. A pártszervezet főleg idős emberekből áll. Nyugdíjasok, háztartásban dolgozó nők al­kotják az alapszervezet gerin­cét. A városi pártbizottságnak az a véleménye, hogy rende­sen, becsülettel végzik munká­jukat. Persze egy területi alapszervezetet nem lehet olyan mértékkel mérni, mint egy üzemi pártszervezetet. Az idős elvtársak, amit tudnak, szíves-örömest elvégzik, részt vesznek minden olyan munká­ban, amit koruk megenged. — Az Építők Szakszerveze­te Somogy megyei Bizottságá­nak épületében talált otthonra pártszervezetünk. Idős elv­társaink, amikor ide eljönnek, úgy érzik magukat, mintha otthon volnának. Sokan any­nyira szeretnek idejárni, hogy — bár az 1-es vagy 2 es alap- szervezetben kellene dolgoz­niuk — nem mennek el tő­lünk. Az öregek nagyon sze­retik a pártot, a múltban is sokat harcoltak érte, s ma is fiatalosan küzdenek igazáért — sorolja Bencze elvtárs. Az idősökön kívül akad né­hány fiatal is. Az ő munkájuk sokat lendít a pártszervezetem. Ugyanakkor akad ami nagyon zavarja a kialakuló szervezeti életet. A területi alapszervezet- ' nek bizonyos »átjáróház« jel­iege is van. Ha valaki kilép a vállalattól, a területi alap- szervezetnél jelentkezik. Amíg el nem helyezkedik máshová,' itt végez pártmunkát. A kije­lentkezések általában felborí­tanak mindent. — Sok gendot okoz nekünk ez a jövés-menés. Annál in­kább, mivel fiatalokról van szó, akiknek az aktivitására, munkabírására nagy szükség van. — mondja Bencze elv­társ. MOST A TÉLI IDŐBEN ne­hezebben járnak el a szerve- ( zetbe a város széléről az idő­sebbek. Hozzájárul a tag gyű- j lésen megjelenők számának csökkenéséhez az is, hogy gyakran hideg a párthelyiség. A pártszervezet 80 forintot fi-: zet havomte a szakszervezet- j nek világításra, fűtésre, taka­rításra. A gondnok azonban, többnyire megfeledkezik a párthelyisóg fűtéséről. A pártszervezet vezetőségének feltétlenül rendeznie kell ezt az ügyeit, hogy emiatt ne ma­radjanak távol az elvtársak. Az L958—59-es oktatási év­re huszonkettőn jelentkeztek, heten a Hídépítő Vállalattól j jártak oktatásra. Csak a híd» építők tartottak ki az oktatás végéig, a huszonkét hallgató | iiamarcsan hét emberre ol- 1 vadt. Az idén még ennél is el­szomorítóbb a helyzet. Csak öten jelentkeztek pártoktatás­ra. Ilyen kis létszámmal nem lett volna érdemes külön tan­folyamét indítani. Felhívták a jelentkezők figyelmét, hogy az 1-es területi alap szervezet vagy a TRANSZVILL párt­ok'tatásába kapcsolódjanak bej »Ha a mi .pártszervezetünk­nél nem indul tanfolyam, más­hova sem megyünk« — véle» kedteik az érdelteltek — pa­naszolja Bencze éivtárs. A pé / 'szervezet első féléves munkatervébe néhány okta­tást pótló előadás is bekerülti A pártvezetőség ilyen módot vélt ésszerűnek arra, hogy a párttagok nevelését elősegítse; NEMSOKÁRA MEGALA­KULNAK A PÁRTCSOPOR­TOK, s akikor majd jobban össze tudja fogni a pártveze- tőség a kommunistákat, rend­szeresen elláthat mindenkit kisebb -nagyobb pártmegbíza­tással. A donneri résszel még egyéb problémák is vannak; 1956 előtt itt külön pártszer­vezet dolgozott. A donneriak szeretnék magukat függetlení­teni a cseri alapszerveze'/tőL mert nagyon messzire kell járniuk. Már többször szóba került, hogy megalakul a donneri pártszervezet, azon­ban egyelőre nincs párthelyi­ség, másészt a ■ pártbizottság úgy vélekedilc, hogy ez a kü­lönválás meggyengítené a cse­ri alapszerveíetet. Lajos Géz» Negyvenezer újítás — több mint fél milliárd forint haszon a mezőgazdasági üzemekben A Mezőgazdasági és Erdésze­ti Dolgozók Szakszervezete fel­dolgoztatta a mezőgazdasági újítómozgalom 1951 1959. évi statisztikáját. Ez idő alatt harminckétezer újító és fel­találó csaknem negyvenezer újítással és találmánnyal já­rult hozzá a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez. A gyakorlatban megvalósított újítások száma meghaladja a tizenhétezret. Az újítások gaz­dasági haszna több minit fél milliárd forintra becsülhető. Az újítók és feltalálók részére csaknem tízmillió forintot fi­zettek ki. Rendszeres a KiSZ-ohlatás a Táncsics Gimnáziumban — de úgy vélekednek a fiatalok, hogy sok a próba és nem elég áttekinthető Tizennégy csoportban mint­egy 160 fiatel vesz részt a Kilián-próbázásokcn a Tán­csics Gimnáziumban. Harmadi­kos és negyedikes vezetők irá­nyításával — akik KISZ-meg- bízatáskénit kapták ezt a mun­kát -— kéthetenként tartják foglalkozásaikat a csoportok. A próbázásinak ez a módja igen népszerű az első éves tanulók körében, hiszen így nyerhetik el a KISZ-tagságot. A tavaly próbázottak közül szinte kivé­tel nélkül mindenki tagja lett a két alapszervezet valamelyi­kének, és m'unkajúk' bizonyít­ja: nem volt kárba veszett fá­radság a próba letétele. A Kilián-próba mellett 151 fia­tal — igen sok KISZ-en kí­vüli — kívánja letenni az If­júság a szocializmusért pró­bát. A próba hárem feltétele közül a sportmunka megy a legjobban, ezt az osztályok kö­zötti vetélkedés is elősegíti. Az Ifjúsági Akadémia elő­adásait rendszeresen látogat­ják a kiszesek, de az a véle­ményük, hogy nem elég érdé- kesek. Legutóbb ez űrhajózás­A 06. kampány után — Megvitatta az 1960-as tervet a Cukorgyár üzemi tanácsa — A Kaposvári Cukorgyár üze­mi tanácskozásán meghívottak is részt vettek: mérnökök, mű­szakiak, művezetők, munká­sok. Értékelték az 1959— 60-as kampány eredményeit. Tabák Lajos, a gyár igazgató­ja hangsúlyozta, hogy a 66. kampány volt a legnagyobb az eddigiek között. Ezt igazolta egyrészt a 114 napra, tehát még az 1960-ra is átnyúlt hosz- szú cukorgyártási idő, más­részt az a tény, hogy 21808 vagon répából 2556 vagon cuk­rot állítottak elő. Ezzel a ré­pafeldolgozási tervet 111 szá­zalékra, cukorgyártási tervü­ket 104,7 százalékra teljesítet­ték. A nagy feladatot keve­sebb létszámmal úgy oldotta meg a gyár, hogy az egy mun­kásra jutó tervezett 220 503 forint helyett 234 404 forint termelési értéket ért el. A termelékenység mellett az át­lagbér 106 százalékos volt, te­hát fokozatosan emelkedett. A 95,2 százalékos létszámból ar­ra is futotta erejükből, hogy a munkások legjobbjai a paraszt­ság felvilágosításával elősegít­sék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az 1960-as terv még na­gyobb feladatok elé állítja a cukorgyáriakat. 24 420 vagon répát kell feldolgozniuk. A 22 200 kát. holdról azonban várhatóan sokkal több répa ’kerül majd a gyárba, hiszen a szerződött terület 72,3 %-a szocialista szektor, tehát jobb terméseredménnyel kell szá­molni. A vezetők, az üzemi tanács- 1 kozás résztvevői nem vonták kétségbe a gyár dolgozóinak eltökélt szándékát, amellyel 1960-ban is igyekszenek telje­síteni a kampány célkitűzéseit. A gyár korszerűtlensége azon­ban sokakat foglalkoztatott. Az 1959—60-as, tehát az el­múlt kampány tapasztalataiból kiindulva megállapították, hogy az idei karbantartásnak, felújításnak igen alaposnak kell lenni, ha zavartalanul akarják teljesíteni a tervet. Miközben Écsi László főmér­nök sorra vette az egyes üzemrészeket, elemezve azok tavalyi munkáját, a hibákra is rámutatott. Elmondta, hogy egy szerencsétlen körülmény­nyel a turbina fésűs csapágy többszöri meghibásodásával igen veszélyes helyzetbe ke­rült az üzem. Könnyen tete­mes kár s a kampány további elhúzódása lehetett volna en­nek következménye. Az elmúlt kampány mindenkit meggyőz­hetett arról, hogy a Cukorgyár az utóbbi évek több millió fo­rintos beruházása ellenére még mindig igen korszerűtlen, régi üzem. A 114 napos, hosz- szú kampány nagyon megvi­selte a gépeket. A tanácsko­zásra példának behozott szi- vattyúfejre lerakodott, szinte j kőzetté kövesedett mésziszap ! arra figyelmeztetett, hogy szét kell szedni minden géptestet a karbantartás idején, mert csak lelkiismeretes, körülte­kintő alapos karbantartás hoz­hatja meg azt, hogy biztonsá­gosan működjék a gyár. Más­fél millió forint beruházásból megépítik a kötélpálya védő­hálózatot. Felújításra idén 5,5 millió forint áll rendelkezés­re. Ebből létesítik az ülepítőt, behelyezik a dobszűrőt, növe­lik a garde kazán talajának szilárdságát, 15 ezerről 35 ezer voltosra építik át a villamos­vezetékeket, kicserélik az 1923-ban lerakott s már rob­banásveszélyes kábeleket, dob­fűzőgépeket, esztergapadot, asztalfúrókat, kalorizátorokat szereznek be. Sőt, hogy mente­sítsék a városi vízvezetékháló­zatot, kutat fúrnak a gyárban. Mindenre azonban nem fut­ja a másfél millió forintból. Az üzemi tanács tagjai, a ta­nácskozás résztvevői belátták ezt, s ezért sok olyan korsze­rűsítést javasoltak, melyet be­ruházás nélkül a gyárban is megvalósíthatnak a karbantar­tás Idején. Horváth János egyebek kö­zött azt javasolta, hogy a dif­fúziónál állítsanak be 8 át­emelő szivattyút, mert ezek megszüntetik a hibákat. Baj­zik János azt fejtegette, hogy a kompresszorhiányt házilag készített kompresszorokkal enyhítsék. Tillmann elvtárs helyesnek tartaná, ha a fűző­gépeket nem Budapesten, ha­nem itt javítanák meg. Szerecz László arra figyelmeztetett, hogy készítsenek tartalék al­katrészt — különösen veszé­lyeztetett gépekhez többet is. Laki elvtárs úgy vélte, hasz­nos volna az, ha a szerszámgé­peket külön brigád javítaná. A gépek karbantartása mellett nem kerülte el a tanácsülés figyelmét a talajjavítás szem­pontjából fontos mésziszap tá­rolása. Baksa elvtárs — figye­lembe véve a szűk gyári terü­letet — azt indítványozta, hogy a mésziszapot nyomják a Kapóson túli területre. Ezzel kapcsolatban annak lehetősé­ge is felmerült, hogy egy vá­gány megépítésével esetleg közvetlenül vagonba rakják és elszállítsák a mésziszapot Ésszerű javaslat hangzott el a raktár tárolóképességének fo­kozására. Vasvári István arra kérte a tanácsülést, keresse meg a kapcsolatot az állami gazdaságokkal, termelőszövet­kezetekkel, hogy jobban bizto­síthassák a környező halasta­vakban a gyár vízszükségle­tét. Kukán Béla rávilágított, | milyen nagy haszna lenne an­nak, ha az 1960-as tervet rész­ietekre bontanák, és jól meg­ismertetnék a dolgozókkal, tu­datnák, kinek mi a feladata. Az üzemi tanácsülés igen nagy fontosságot tulajdonított az eredmények elérésben a kongresszusi munkaverseny­nek, és a verseny folytatását határozta el. Horváth János dolgozótársai nevében bejelen­tette: ha a műszaki vezetők ésszerűnek találnák azt a ja­vaslatát, hogy a diffúziónál átemelő szivattyúk létesítésé­vel szüntessék meg a hibákat, úgy vállalják, hogy ezt 175 óra alatt munkaidő után meg­csinálják. Az igen élénk, vi­tatkozó szellemű üzemi tanács­ülés elfogadta azt a határoza­tot, amely az üzemi tanácsot nyolc bizottságra osztja fel, és minden bizottságot külön fel­adattal bíz meg. Az üzemi tanács megerősöd­ve a vitában, a jó gazda sze­mével tekintett előre, és óva intett az elbizakodottságtól. A sikerek eléréséhez azonban nem elég idejében megtárgyal­ni az 1960. évi tervet — mon­dották többen —, hanem az első perctől kezdve az utolsóig minden dolgozónak helyt kell állnia. Az üzemi tanácsnak ebben is példát kell mutatnia — hangsúlyozta Szatóri Jenő. az üzemi tanács elnöke. Meg­van a lehetőség arra, hogy a múlt év tapasztalatait felhasz­nálva 1961. január 6-án a ter­melékenységet növelve zárja a kampányt a Cukorgyár. Szegedi Nándor ról szóló előadásról az volt a meg állapításuk, hogy felesle­ges a mindenki által a napi» lapokból vagy folyóiratokból jól ismert témának külön időt szentelni. Érthető aztán, hegy ilyen esetek csökkentik a fia­talok érdeklődését, és káros hatással vannak az Ifjúsági Akadémia további előadásaira. Problémát okoz a KISZ- alapszervezetnek az Ifjú Kom* munisfa-prófca körüli huzavo­na. Már lég elküldték az Ifjú­sági Lapkiadó'hak p próba- I könyvek árát, de könyvet mind ez ideig nem kapialc. Nagyobb segítséget kémek a próba vezetéséhez, hiszen any- nyira sokrétű és szerteágazói hogy saját erejükből képtele­nek lesznek eleget tenni a követelményeknek. Ismerik pedagógusaink nagy elfoglalt­ságát, és tudják, hogy nem le­het őket sem felkérni az elő­adások megtartására. A városi KISZ-bizcttság — mely eddig minden támogatást megadott a gimnázium kiszeseinek — találjon valami megoldást eb­ben az ügyben. Negyvenegy igen lelkes és tevékeny fia'al vesz részt a kongresszusi olvasókör mun­kájában. Hozzászólásaik, .vi­táik azt bizonyítják, hogy ér­delei i őket a mindennapi élet számtalan, kisebb-nagyobb je­lensége. Az a’sóbb osztályok tagjai kivételével ez elmond­ható a giirrnázium szinte min­den tanulójára. Abból állapít* ható ez meg, hagy rendszere­sen foglalkoznak a napi poli­tikai eseményekkel, figyelem­mel kísérnek minden apró, je­lentéktelennek tűnő mozzana­tot is. Egyetlen kifogásolni valójuk csupán, hogy nem elég világos a sok próba és oktatás egymás­hoz kapcsolódása. Ügy érzik, hogy nagy a rendszertelenség és áttekinthetetlenség. Helyes lenne, ha ugyancsak a városi KISZ-bizcttság egy munkatár­sa a helyszínen tisztázná a felszínre került kérdéseket, és eloszlatná a kételyeket. Ez annál is inkább szükséges, mert nem a Táncsics Gimná­zium az egyetlen hely. ahol nem értették meg például a* Ifjúság a szocializmusért pró­ba lényegét, P, Gy«

Next

/
Thumbnails
Contents