Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-21 / 17. szám
Csütörtök, 1960. január 21. s SOMOGYI NÉPLAP A vadászok vadvédelmi tennivalói A beköszöntött hideg idő és főleg a magas hóréteg hasznos vadállományunk fokozott védelmét követeli meg. Fontos nemzetgazdasági érdekek szükségessé teszik, hogy a vadállomány védelme, figyelése, a vadászterület rendszeres ellenőrzése a vadászatok befejeztével se szűnjék meg. A haszon- bérleti szerződésben vállalt kötelezettségnek tehát tegyünk eleget. A vadetetőket — a magas hótakaró miatt — naponként lássuk el bőségesen friss élelemmel. Havazások és hófúvások esetén az etetőket tisztítsuk meg a hótól, és az esetleges rongálódásokat azonnal javítsuk ki, hozzuk rendbe, hogy az etetők a rendeltetésüknek megfeleljenek. Az ismert vadcsapások vonalán hóekékkel húzzunk utat az etetőkhöz. Az etetők környékét fokozottan ellenőrizzük, és gátoljuk meg az állati és emberi kártevéseket. Igen jól bevált az a gyakorlat, hogy a vadásztársaság tagjai a vadász- területet az ellenőrzés és a vadvédelmi feladatok elvégzése céljából egymás között felosztják. Fordítsunk különös figyelmet a mezőgazdaságra igen hasznos fogoly- és fácánállomány védelmére. Itt van az ideje a szőrmés ragadozók mérgezésének. A mérgezést a szomszédos vadásztársaságokkal és vadgazdasági rezervátumot kezelő gazdaságokkal lehetőleg egy időben végezzük. A mérgezésre alkalmas időt jól használjuk ki, de mindig körültekintő gondossággal járjunk el, nehogy emberben vagy' haszonállatban kárt okozzunk, mert a mérgezés és a méreggel való bánás nem gyerekjáték. A mérgezés megkezdése előtt a környék lakosságát a szokásos módon — dobszó, hangoshíradó — értesítsük a mérgezésről. Figyelmeztessük a nagy veszedelemre, amit az elhullott róka vagy esetleg madarak okozhatnak. Az elhullott rókát vagy más szőrmés ragadozót a madarak napközben gyorsan kikezdik. Mivel a mérgezett hullának viszontmérgező hatása van, így a belőle lakmározó állatok is elpusztulnak. Tehát a mérgezés következtében elhullott ragadozókat a reggeli órákban ösz- sze kell szedni, és elégetéssel vagy a földbe való elásással meg kell semmisíteni. A strichninnel való foglalatoskodás a legnagyobb figyelmet és óvatosságot követeli meg. Ha seb van a kezünkön, semmi körülmények között ne nyúljunk a méreghez, mert egy parányi elég belőle, hogy vérünkkel érintkezve katasztrófát idézzen elő. Legjobb egy, külön e célra szolgáló gumikesztyűt használni mindig, ha méreghez nyúlunk, falatokat készítünk, utána pedig alaposan mossuk meg kezünket körömkefével. Apróvadállományunk egészséges és számbeli fejlődése érdekében a vérfelfrissítés célját szolgáló élő vadak megrendeléséről sem szabad megfeledkezni, mert a haszonbérleti szerződésben a vadásztársaságok kötelezettséget vállaltak erre is. Azok a vadásztársaságok, amelyek megrendelésüket a MAVAD-hoz még nem küldték el, ne késlekedjenek, a megrendelést azonnal küldjék el. Minden számozott vadász- területre legalább 12 élőnyulat, 3 család (3 tyúk és 1 kakas) fácánt és 5 pár foglyot rendeljenek meg, hogy azokat idejében leszállíthassák. A vadászok kötelessége, hogy kövessenek el mindent hasznos vadállományunk, illetve vadgazdálkodásunk fejlesztésének elősegítéséért. Szőllősi József, megyei erdészeti és vadászati felügyelő. LESZ MIBŐL „TARISZNYÁZNI“... Ifj. Virág János kéményseprői knél 180 kilós hízót vágtak. — Lesz miből »tarisznyázni«, míg a falukat járom — mondja Virág János. Barátja, Vida Ferenc vágta le a hízót. Első képünkön: előkészület a sózáshoz. — Virág Jánosné darálja a kolbásznak való húst (2. kép). — Készül a kolbász (3. kép). ÚTTÖRŐ HÍRADÓ A Lohnka Sándor csapat terveiről TÉL Szeretem a tájképeket, téli tájról mit festenek, de még jobban valóságban* amilyen most, januárban. Finézem a hópelyheket, hogy ellepnek völgyet, hegyet, gondoskodnak takaróról,^ kis pataknak jégpáncélról. Nincs a télnek ezer színe, de végtelen fehérsége szinte vakít, úgy szikrázik, ha rá a nap sápadt fényt hint. Hiába hív meleg szoba, kimegyek én a szabadba, mert a télnek száz öröme csábit fel a dombtetőre. JOBBÁGY FERENC fiz Úüöröház programjából Január 23-án, Szombaton délután 3—5 óráig: könyvtárszolgálat; 3—6 óráig: játékdélután. Január 27-én, szerda délután 3 órakor: A Razzia című film vetítése úttörők részére. Egy évvel ezelőtt a Petőfi iskola fiúcsapatának vezetőjé* vei, Lengyel Árpád elvtárssal beszélgettem a csapat terveiről. Ezt meg is írtam az Úttörő Híradóban. Azóta kerek egy év telt el, s az új évben is őt interjúvolom meg először a csapatvezetők közül. — Mit valósítottak meg a múlt év terveiből? — Mindent. Sőt, még túl is teljesítettük. Mert mi sohasem tehetünk eleget. — Hol táboróznak az idén? — Szeretnénk az Északi- Hegyvidékre menni, a Duna mellé, a Cserhátba. Ha ez nem sikerülne, akkor Fonyódra megyünk, mint tavaly. — Mik a terveik 1960-ban? — A tervekből egyet már félig meg is valósítottunk. Korcsolya-pályát csinálunk az iskolában. Külön köszönetét kell mondanunk a három ifi-vezetőnek, akik vállalták, hogy éjjel is fellocsolják a pályát. A felszabadulási nyomolvasás természetesen nálunk is folyik. Sí- és korcsolyaversenyt rendezünk. Műsoros teadélutánra készül minden raj, de csak azok tarthatják meg, amedyek megfelelően felkészülnek. Nagyon sokan jelentkeznek a csapatba, de a pajtások csak bizonyos próbaidő után léphetnek be a próbázók közé. — Milyen nehézségek vannak? — Nehézség nincs. A helyiségproblémákat már nagyjából megoldottuk. Búcsúzóul sok sikert kívántam a Latinka Sándor csapatnak. Jegesy Andrea Szánkázás Megjött végre a várva várt hó. Délután négy óra felé járt az idő. A hideg januári szél néha-néha felkavarta a havat. A Vorosilov utca környéke hangos volt a gyermekkacagástól. Egy kisebb csoport vidáman hógolyózott. Nem volt tanácsos közelükbe menni, mert ugyancsak röpködtek a hólabdák. Óvatosan megközelítettem őket, s megtudtam, hogy egy őrsbe tartoznak. — Gyere velünk szánkáznl! — hívott kedvesen az egyik pajtás. Ha szánkázni nem mentem is, azért megismerkedtem velük. Örsük neve Zója. Őrsvezetőjük Arató Ági harmadikos gimnazista, ók pedig hatodik osztályos tanulók. — Egy őrsi gyűlés keretében jöttünk el ide kirándulni — mondja egy pajtás. Egy másik pajtás csokoládét bont ki, s a papírt a földre dobja. — Ejnye, Jutka — szólnak rá hárman is —, nem tudod, hogy az úttörő vigyáz a tisztaságra? Az előbbi pajtás elszégyelli magát, gyorsan felkapja a csokipapírt. — No, akkor további jó szórakozást kívánok — búcsúztam el tőlük. Visszanézve láttam, hogy vidáman integetve etásznak le a lejtőn. Valószínű, hogy ez a kirándulás egy szép emlék marad az őrs minden tagja számára. Tőlük tanultam a következő csatakiáltásokat is: Kikerics, kutyatej, Szabadban se szemetelj! Térdhajlitás, szedd fel pajtás, Jól van. Hurrá! * * * Szól a kopasz, azt mondja: — Uccu, neki szaladjunk, Hadd lobogjon a hajunk! * * * Előre, Zója, túrára fel, ennek az őrsnek győznie kell! Hurra! Henezer Erzsébet Megyénk mezőgazdasága távlati tervéből Hogyan fejlődik a növénytermesztés Megyénkben a szántóterület túlnyomó többsége a közös gazdaságok birtokában van. Az új helyzetnek megfelelően — a pártkongresszus határozatainak szellemében — a megyei pártbizottság javaslatára a legjobb mezőgazdasági szakemberek kidolgozták a termelési feltételek megteremtésének tervét. Mivel a növénytermelést tájegységi alapon lehet tovább növelni, a talajtípusok, csapadékviszonyok és a talajok kialakulásának figyelembevételével két fő termelési tájra osztották a megyét. Az egyik a 180 ezer holdas dél-somogyi homokhát, a másik pedig a 280 ezer holdnyi közép- és észak-somogyi vályogtalajú vidék. Már ebben az évben nagy gondot fordítanak a termésátlagok növelésére, s e célból minőségi vetőmagszaporító gazdaságokat jelölnek ki. Ezek a déli körzetet Fleischmann és fertődi, az északit pedig bánkúti búzavetőmaggal látják el. Rozsból a lovászpato- nai, őszi árpából pedig a B 40-es fajta terem meg a legjobban a megye talajain, s ezt szaporítják megfelelő meny- nyiségben. Takarmánygabonát több mint 186 ezer holdon vetnek. (Tudósitónktól.) Hosszú idő óta nem volt semmiféle kulturális megmozdulás sem Balatonmárián, sem pedig a vele összeépült Bala- tonkeresztúr községben, mivel a pedagógusok, a KlSZ-szerve- zet, a nőtanács és a község más szervezetei nem foglalkoztak a népműveléssel. Az elmúlt ősszel — változtatni akarván a helyzeten — a földművesszövetkezet vette kezébe a kultúrmunka irányítását. A karácsony előtti időszakban lépett először a közönség elé a földművesszövetkezét énekkarból és színjátszókból álló kultúrcsoportja. A Kukorica a szántóterület csaknem 27 százalékán terem majd, és a táblásított földek 60 százalékán négyzetesen vetik el a magot. A terméseredmények fokozását célozza az a törekvés is, hogy mintegy 108 vagon — 77 ezer holdra elegendő — hibridkukorica-vetőmagot vesznek igénybe. Cukorrépa is több lesz, min', az elmúlt években: az előirányzott 8600 holddal szemben 8800-ról adnak cukornak valót, s ezt már teljes egészében le is szerződték a termelők. A minőségi vetőburgonya szaporító területet több mint száz termelőszövetkezetben 3 ezer holdra növelik. Az állat- tenyésztés igényeinek megfelelően 60 ezer holdon lesz szálastakarmány. A silókukorica vetésterületét a tavalyi 8 ezerről 20 ezer holdra emelik. Dohányt a megye déli részén, a nagy hagyományokkal rendelkező szuloki körzetben termelnek továbbra is, zöldségféléket pedig mindkét somogyi tájon. A zöldségtermő terület a Balaton és a megye- székhely környékén mintegy ezer ho'ddal növelik ebben az évben. Szőlőtelepítés Kőröshegy, Szélűd, Kéthely környékén, kajbiztató kezdet láttán a község pedagógusai — az igazgatóval az élen — is kedvet kaptak a kultúrmunkához. A KlSZ-szer- vezet új titkára is támogatást ígért. Azt tervezik, hogy a közeljövőben kibővítik az énekkart és a színjátszó csoportot. A kultúrcsoport létrehozásában a legnagyobb része Bándi Margitnak, a szövetkezet dolgozójának van, de a szakszervezeti bizottság titkára és több földművesszövetkezeti dolgozó is segít abban, hogy ismét közönség elé állhasson a bala- tonmária—balatonkeresztúri kultúrcsoport. az idén? szibarackosok létesítése a Balaton menti vidéken folyik. A csurgói járásban körtéseket, Iharosberény környékén sze- lídgesztenyéseket telepítenek. A kitűnő exportlehetőségeket nyújtó meggy és szilva az •ÜÓsz megyében bőségesen fi- " e*., ezért valamennyi közös ■'rr-.'v.ság, amelyiknek erre le- '. é.ősége nyílik, igyekszik majd 2 , kihasználni. A gépesítés tervét úgy állí- to‘.'.Ak össze, hogy 200 holdra csen egy-egy szántótraktor. Az univerzális gépek számát a lehetőségekhez mérten még ebben ez esztendőben gyarapítják. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a közös gazdaságok saját erőből több ilyen traktort vásárolnak. A siker elérése céljából az idén megteremtik a talajerőgazdálkodás fejlesztésének feltételeit. Az á'latsűrüséget úgy fokozzák, hogy lehetővé váljék a négyévenkénti szsrvestrágyázási forgó meghonosítása. Jelentősen növelik a zöldtrágyázott földek nagyságát, mintegy 6 ezer holdon csillag- fürtöt és napraforgót termesztenek erre a célra. Több helyen bevezetik a nyersfoszfátos istállólrágyakezelési módszert. Több mint 6 ezer holdon a homoktalajokat javítják meg a Mezősi-féle humuszos tö- zenmeszezéssel. A vetésforgó gondos kialakítása mellett célul tűzték, hogy már az idén loO kg műtrágyát használnak fel holdanként a közös gazdaságok. Az idén lehetővé válik a termésátlagok további növelése előfeltételeinek megteremtése. A távlati terv szerint 197£-bcn búzából 12, cukorrépából 138, kukoricából — májusi morzsoltban — több mint 17, silókukoricából pedig ';'ü mázsás termést ér-cU e! holdanként. Ez azt jelenti, hogy a távlati tél'v utolsó -évében csakném négymillió métermázsával több kenyérgabonát, szemes- és szála^takarmányt, cukorrépát terem majd a somogyi föld. Káplár József ismét közönség elé állhat a balatonmária— balalonkeresztárl kultúrcsoport MIT OLVASSUNK? A könyv nemcsak szórakoztat, hanem tanít is bennünket. Okvetlenül olvassátok el Gergely Márta Szöszi című regényét. A regény hősnője egy tizennégy éves kislány, az a fajta, amilyenből tizenkettő megy egy tucatra. Szöszi tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott' rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Szülei különélnek, ő nagymamájánál lakik. Az általános iskola nyolc osztályát kijárja, s utána fodrásztanuló lesz. Befesteti haját, tűsarkú cipőt hord, és barátnőjével »csörögni« jár. Nagymamája nem bírja ezt tovább, s a kislányt édesanyja gondjaira bízza. Hamarosan kitör az ellenforradalom. Édesanyja nyugatra akar menni férjével és gyermekeivel. Szöszi és kis húga, Dundi azonban elszakadnak tőlük, és egy tanítónő segítségével visszatérnek Budapestre. Hogyan találja meg Mit játsszunk? SZÓJÁTÉK Minden játékos *egy szóval toldja meg azt a szót, amit az előtte lévő játékos mondott. Aki eltéveszti, vagyis nem tudja a szavakat elismételni, kiesik a játékból. Aki utolsónak marad bent, az lesz a nyertes. ÉG A KEZEM A játékósok szoros kört alkotnak, a tenyerüket előre nyújtják. A játékvezető a kör közepére áll, és Igyekszik valamelyik játékos tenyerére ütni. A játékos úgy védekezik, hogy tenyerét villámgyorsan visszahúzza. Akinek a tenyerét ütötték, az lesz a játékvezető. Szöszi a maga emberségét életcélját, boldogságát? Erről szól Gergely Márta lebilincseVtzszintes: 1. Az úttörő első pro- ba anyagának egyik követelménye. 12. Füves területről való. 13. Egyik szülő. 14. Korrövidítés, főleg nevek előtt. 15. Kétjegyű mássalhangzó. 17. Lólábfej. 19. Nem engedélyez. 21. Ruhát tisztít. 23. Sérülése. 25. A keresztény istentiszteletben szereplő karének. ?7. Férfinév. 29. Dél-európai főváros. 31. Part, régiesen. 32. Fosztogat. 34. Ránc. 36. Járási székhely Somogybán. 38. Ritka férfinév. 40. Becézett fiú- név. 42. Orosz igen. 43. Személyes névmás (ék. hiba). 45. Hegycsúcs. 47. Légzőkészülékünk legfelső, bevezető része. 49. TZN. 51. Csekély számú védő számára épített önálló, minden oldalról megvédhető kis vár. 53. Munkadarabok beszorzása ra szolgáló eszköz. 55. A sirályfélékhez tartozó madár. 57. Régi magyar személynév, de a gyakor- . lást szolgáló zenedarabok nevét is 1 így kell kiejteni. 59. Vissza: két szó: lángol, és: mutatószó. 61. Szöglet. 63. ’ Díszkutya. 65. A hét vezér egyike. Függőleges: 2. Karó közepe. 3. Sok ember. 4. Utazó ember. 5. Ürmérték. 6. 1960. január 21. 7. ETT. 8. Csúszómászó állat. 9. K's domb 10. Téli sport. 11. Az úttörő első próba anyagának egyik követeimé’ 6cn érdekes leányregénye: a Szöszi. nye. 16. Nagy francia regényíró. 18. Névelős szeszesital. 20. Visszatart!!! 22.' Mint a 23. vízszintes. 24. Alacsonyabbról magasabbra juttat. 26. Növekszik, pl. a vízszint. 28. Délszláv nemzeti tánc. 30. Meghatározott mennyiség. 33. Savanyú borra mondják. 35. Gyilkolás. 37. Egyik oldal. 39. A skála első két hangja. 41. Valóságnak megfelelő. 44. Vissza: álarc. 46. Vissza: bogozom (ék. hiba). 43. Enni adott neki, felmúltban. 50. Kegyetlenségéről hírhedt római császár. 52. Határrész. 54. A kutya teszi. 56. Épü- letomladék. 58. Félig hirdet! 60. Leggyakoribb kötőszónk. 62. Kicsinyítő képző. 64. B. Beküldendő: Vízszintes 1. és a függőleges 11. Határidő: január 30. Címünk: Úttörő Híradó, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C. Megfejtése: 10 pont. Pajtások! Még mindig be lehet kapcsolódni az. Úttörő Híradó fel- szabadulási rej tvénypályáza tába. Első díj egy Pajtás fényképezőgép, I további díjakként úttörő felszerelési cikkeket és könyveket adunk. Azok nyernek, akik március végéig a legtöbb pontot gyűltik ősz- sze. A következő számunkban máf közöljük az addig legtöbb pontot elértek nevét! Tóth Mária FEJTSD MEG! Felszabadulási rejt vény verseny III. m 2 3 1 4 6 7 8 9 1° 1 ■ 1 V u :::::: 12 jiliiil 13 |1 1 15 16 :::::: 17 |'8 }|}|19 | 2a 21 22 :j::|jj23 24 íiiiii 25 26 27 28 siiíisl 30 ;;;;;; 31 32 33 ijjifí 34 3á iiiiijj36 át üli 38 39 44 41 iiiiii 42 13 44 !!!!!! 15 46 íiiiii ■47 48 49 50 51 I 1 52 Ili 53 54 Ili!;; 55 56 j 57 S8 :::::: •■>9 60 öl |62 164 1 65 V,
