Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1 Péntek, i960, január L W«Wg—=WMt fl Minisztertanács illése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön délelőtt ülést tartott. Meg­vitatta az Országos Axhivatal jelentését az ipari termelői ár­rendezés közgazdasági értéke­léséről. A kormány a jelentést tudomásul vette, és elismerését fejezte ki az Országos Árhiva­tal dolgozóinak a termelői ár­rendezés során végzett jó mun­kájukért. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal, a Nehéz­ipari Minisztérium és a Kül­kereskedelmi Minisztérium együttes jelentését a szovjet Intelből épülő Tlszavidéki Ve- gyikcirtbinát nitrogénmütrá- gya-gyárával kapcsolatosan 1953 decemberében hozott in­tézkedések Végrehajtásáról. El­fogadta a Művelődésügyi Mi­nisztériumnak a művelődési otthonok létesítésével és mű­ködésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló előterjesz­tését, majd folyó ügyeket tár­gyalt, (MTI) A szovjet kormány hozzájárult, hogy május 16-án tartsák a csúcsértekezletet Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány hozzájárult, hogy a négy hatalom csúcsértekezle­te 19G0. május 16-án kezdődjék Párizsban. A szovjet kormány hozzájá­rulását Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke le­vélben közölte Eisenhower amerikai elnökkel, Macmillan brit miniszterelnökkel és de Gaulle francia köztársasági el­nökkel. A leveleket Gromiko szovjet külügyminiszter szer­dán adta át a három nyugati hatalom moszkvai nagyköveté­nek. (MTI) Eisenhower őrömmel fogadta Hruscsov válasxát Augusta (AP). A Fehér Ház sajtószóvivője sajtóértekezle­ten kijelentette. Hruscsov szovjet miniszterelnök vá­laszlevelének áttanulmányozá­sa után »Eisenhower örömmel fogadta azt a tényt, hogy megtörtént a megállapodás a Kelet és Nyugat csúcsértekez­lete időpontjában«, május 10- ában. Amerikai politikai körök­ben valószínűnek tartják, hogy Eisenhower a Párizsban tartandó csúcsértekezlet meg­nyitása előtt már egy nappal Európába érkezik, hogy még egyszer tanácskozzék Macmil­lan angol miniszterelnökkel és de Gaulle francia elnök­kel. (MTI) Macmillan újévi üzenete London (Reuter). Macmillan angol miniszterelnök újévi üzenetében hangoztatta, az 1959-es esztendő “a biztató haladás éve volt. és megmu­tatta, hogy mindinkább nö­vekszik a tárgyalási készség«. »Az új esztendőben — foly­tatódik az angol miniszterel­nök üzenete — azon kell len­nünk, hogy új és szilárdabb alapot építsünk a béke szá­mára.« Macmillan végül azt han­goztatta, hogy segíteni kell a gazdaságilag elmaradott or­szágokon, majd megismételte a Konzervatív Pártnak a leg­utóbbi választási kampány idején tett belpolitikai ígére­teit. (MTI) Adenauer újévi interjúja Bonn (TASZSZ). Adenauer kancellár újévi interjút adott, amelynek célja mindenek­előtt az volt, hogy igazolja Nyugat-Németország gyorsí­tott ütemű fegyverkezését. Hangsúlyozta, hogy a »Bun­deswehr erősítése a szabad világ óhaja«. Adenauer kancellár meg­próbálta azt a benyomást kel­teni, hogy a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó meg­egyezést a Szovjetunió akadá­lyozza. A kancellár ezúttal sem mellőzte a Német Demokra­tikus Köztársaság és a többi szocialista ország megrágal- mazását. (MTI) Követőkre találtak Londonban a kölni templomgyalázók London (Reuter, AP). Csü­törtökre virradó éjjel London No ting Hill nevű külvárosá­nak zsinagógájára ismeretlen tettesek méteres horogkeresz­teket és német nyelvű uszító jelszavakat mázoltak. Ismeretes, hogy Oswald Mosley, aki a második vi­lágháború idején az angol fasiszták vezetője volt, Not- ting Hill választókörzetében jelöltette magát az ősszel tar­tott angliai alsóházi választá­sokon. Mosley hívei nem tud­ták a fasiszta vezetőt mandá­tumhoz juttatni, de a kerület­ben ismételten előfordultak sokszor nagyon heves fajgyű­lölő megnyilvánulások. Nasszer elfogadta négy Baath-párti miniszterének lemondását Kairo (MTI). Nasszer elfo­gadta az EAK kormánya két tagjának és a sziriai tarto­mány kormánya két tagjának lemondását. A négy miniszter az EAK igazságügyin; nisztere, az EAK kulturális és nemzetvezetési minisztere, továbbá a Szíriái tartomány népjóléti és munka­ügyi minisztere és a sziriai tartomány füldreformügyi mi­nisztere. Valamennyien tagjai voltak a Baath-pártnak (az Arab Megújhodás Szocialista Párt­ja), amely 1958-ban szüntette be tevékenységét, amikor Efiéiptom és Szíria egyesülése­kor Nasszer elrendelte a po­litikai pártok feloszlatását. A Reuter szerint a legújabb fejlemény kifejezésre juttatja Abdel Hakim Amemak, az EAK alelnökének szilárd el­határozását, hogy véget vet a pártok politikai életének, és hogy enyhíti a sziriai földre­form eddigi radikálisabb in­tézkedéseit. Egyes politikai megfigyelők tudni vélik, a négy miniszter azért adta visz- sza tárcáját, mert nem volt hajlandó lemondani a politi­kai tevékenységről, és a párt feloszlatása óta is támogatta a párt tagjait. «9 NEMZETKÖZI Sz EMLE A nagy reménységek éve Az utóbbi évtizedek törté­nelmében nem volt esztendő. melyet az emberiség olyan égő reménységgel fogadott volna, mint a most ránk köszöntő 1960-as évet. A hosszú, állha­tatos küzdelem, a Szovjetunió vezette béketábor kemény har­ca az emberiséget pusztulással fenyegető nukleáris kísérletek ellen, a mélyebb emberi, nem­zetközi kapcsolatokat akadá­lyozó hidegháború felszámolá­sáért, a népek jólétének emel­kedését akadályozó esztelen fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért — döntő stádium­ba jutott a csúcstalálkozó idő­pontjának javaslatával az új esztendőre. Oj fejezetet jelent a nemzetközi kapcsolatok tör­ténetében annak a szovjet ja­vaslatnak elfogadása, hogy a legfontosabb nemzetközi prob­lémákat békés tárgyalások út­ján és nem fegyverrel kell el­intézni. »Nekünk mindig az volt a véleményünk — írta Hruscsov elvtárs a nyugati ál­lamférfiakhoz intézett levelé­ben —, hogy éppen az állam­férfiak legmagasabb szintű ta­lálkozójának útján lehet meg­oldani a leghatékonyabban sürgető nemzetközi problémá­kat ...« És a békeszerető em­berek nagy várakozással te­kintenek az új esztendőbe, melyre megérett a Szovjetunió szívós küzdelmeinek eredmé­nye: azok a nyugati államfér­fiak, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a hi­degháború fagyos légkörének megszüntetéséről, a nemzetközi problémáit legmagasabb szintű tárgyalások útján való rende­zéséről, legutóbbi javaslatuk­ban készségüket fejezték ki, hogy kívánatosnak tartják a fő nemzetközi problémák meg­vitatására időnként tartandó csúcsértekezletet... A nagy fordulatot két ténye­ző segítette elő első sorban: a Szovjetunió nagy silcerei, <jz erőviszonyok eltolódása a szo­cialista tábor javára; másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a béke ügyét, és ezzel olyan nyomást gyakorolt saját állam­férfiéinak állásfoglalására egyes nyugati országokban, aminek előbb-utóbb engedniük kellett. Lapozzuk át egy sorsdöntő esztendő krónikáját, hogyan jutott el az emberiség a január eleji csikorgó hidegnél der- mesztőbb hidegháborús légkör­től a Camp David-i találkozó nagy enyhüléséig és az év vé­gére konkrét javaslatokban kijegecesedö csúcstalálkozó út­jáig. Kilőtték az első hofdrskélát Az 1959-es esztendő első ajándékaként a szovjet tudo­mány elindította a csillagok felé az első holdrakétát, mely üzemanyag . nélkül 1472 kilo­grammot nyomott. A rakéta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányába, s a naprendszer első mesterséges bolygója lett. A páratlan tudományos ered­ményt világszerte mint az em­beriség diadalát ünnepelték, hiszen ezzel az emberiség el­tépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A január 2-án kilőtt rakéta a szovjet tu­domány olyan fölényének hir­detője lett, ami rá kellett döb­bentse a nyugati hidegháborús köröket is a megváltozott kilá­tásokra, és ezzel a hosszú hó­napok múlva bekövetkező eny­hülés előidézőjévé vált. Január első napjainak kró­nikájához tartozik^ hogy Fidel Castro csapatai évek harca után elérték Havannát, • Kuba fővárosát; Batista, a véres ke­zű diktátor elmenekült, és meg­alakult az ideiglenes kormány. A kubai szabadságharc győze­delmeskedett. Genfbers ismét megkezdőd­tek az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről folyó tárgya­lások ..; Mikojan magánjelle­gű látogatásra az Egyesült Ál­lamokba érkezett. A fegyverkezési hajsza forr- pontját jelzi Eisenhower el­nöknek az USA kongresszusá­hoz intézett hagyományos új­évi üzenetéből az a bejelentés, hogy a kormány a közvetlen fegyverkezési kiadásokra az ál­lami költségvetés hatvan szá­zalékát szándékozik fordíta­ni. > Január 10-én Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a Németországgal megkötendő békeszerződésre vonatkozó jegyzéket nyújtott át az Egye­sült Államok, Anglia, és Fran­ciaország nagykövetének. A jegyzékkel egyidejűleg átadták a német békeszerződés szov­jet tervezetét is a nyugati ha­talmaknak, valamint az NDK és a Német Szöveíségi Köztár­saság kormányának. Ebben a Szovjetunió kifejti a második világháború maradványai fel­számolásának szükségességét, a német kérdés elodázhatatlan rendezésének) döntő fontossá­gát. A francia nemzetgyűlés több­sége megszavazta a ' Debré- kormány programját, de a kommunisták és a szocialisták nem szavaztak bizalmat az új kormánynak. Hruscsov elvtárs beszátnolőjavsl megkezdődött január 27-én a Kreml üléstermében a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXI., rendkívüli kongresszusa, ■melynek jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A kongresszus nemcsak a kom­munizmushoz vezető nagysze­rű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az embe­riség békéjének, a népek békés életének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson el­fogadott hétéves terv döntő jelentőségű, a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott békés gazdasági versenyében. Mint Hruscsov elvtárs zárószavában kijelentette: »Békés versenyt akarunk a kapitalista orszá­gokkal. A termelőerők fejlesz­tésében, az ország gazdasági erejének fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelésében akarunk verse­nyezni.« A szovjet államfő nyomatékosan aláhúzta a kongresszus zárószavában is a Szovjetunió békepolitikájának egyik sarkalatos tételét... Január 23-án tért haza Mi- kojan amerikai útjáról, mely­nek során hosszabb tanácsko­zást folytatott a Fehér Házban Eisenhowerrel. Angol államférfiak Moszkvában Február 21-én Moszkvában megkezdődött a Béke-Világta- nács irodájának ülésszaka, ugyanezen a napon érkezett Moszkvába Macmillan angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter. Március 3-ig tartó szovjetunióbeli tartózko­dásuk során számos megbeszé­lést folytattak, és erről közös közleményt adtak ki. A tárgya­lásokon az angol államférfiak meggyőződtek a szovjet nép törhetetlen békeakaratáról, őszinte békevágyáról. Ennek adott hangot Hruscsov elvtárs március 5-én a lipcsei vásár vezetőségének ebédjén elmon­dott beszédében, amelyben is­mételten hangsúlyozta: meg kell kötni a német békét, fel kell számolni a második világ­háború maradványait. Február végén Nyaszaföldon véres zendülésekre került sor a bennszülöttek és a katonaság között, március elején pedig Bolívia fővárosában zajlott le nagyarányú tüntetés az Egye­sült Államok kizsákmányoló politikája ellen. Március 19-én Hruscsov elv­társ a Kremlben sajtóértekez­leten ismertette a Szovjetunó álláspontját a német kérdés­ben. Még ebben a hónapban lét­rejött a külügyminiszteri talál­kozóra vonatkozó megállapo­dás is. A március 2-i szovjet javaslatra 26-án tették közzé a nyugati hatalmak válaszát. A szovjet kormány már március 30-án jegyzékben közölte, hogy egyetért azzal, hogy a külügy­miniszterek értekezlete május 11-én üljön össze Genfben, Ezen a napon egyébként a há­ború utáni idők legnagyobb béketüntetese zajlott le Ang­liában. Március 31-én a szovjet békekampány újabb lépése­ként a szovjet kormány meg­újította azt a javaslatát, hogy. a NATO és a Varsói Szerződés országai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. A hűbérurak szolgálatában álló fegyveres bandák Tibet- ben államcsínyt szerveztek, megöltek azokat a tibeti haza­fiakat, akik elutasították a feudális érdekeket szolgáló ka­landot. A lázadást napok alatt elfojtották, a helyi kormány hatalmát a Tibeti Autonóm Terület előkészítő bizottságá­ra bízták, és ezzel a hűbér­urak elnyomása alatt sínylődő Tibetben meggyorsultak a de­mokratikus átalakulást előse­gítő reformok. Április 9-én újabb lépésként a német kérdés megoldására Grotewohl, az NDK miniszter- elnöke levelet intézett Ade- nauerhez, az NSZK kancellár­jához. Levelében javasolta, dolgozzanak ki közös álláspon-. tot a német békeszerződés kér­désében. Április 11-én Münnich Fe­renc vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott az ázsiai népi demokratikus országokba 25-én a washing­toni, illetve a londoni szovjet nagykövet átnyújtotta a két nyugati nagyhatalom külügy­minisztériumában Hruscsovnak a nukleáris robbantások rész­leges betiltásáról szóló üzene­tét. A hónap végén összeültek Párizsban a nyugati külügymi­niszterek, és kompromisszumos megállapodás alapján kidol­gozták közös álláspontjukat a genfi értekezletre. A külügyminiszterek genfi értekezlete, mely május 10-én kezdődött, »két félidőre« oszlott. Május 23-án meghalt Dulles, az USA külügyminiszteré. Temetésére elutaztak a genfi értekezleten részt vevő külügyminiszterek, s Washingtonban megbeszélést tartottak Eisenhower elnökkel. Június 10-én Gromiko szovjet külügyminiszter nagy fontossá­gú új javaslatokkal segítette elő az értekezletet, hogy ered­ményt érjen el a nyugat-ber­lini kérdés átmeneti rendezé­sében. Június 20-án a nyugati külügyminiszterek javaslatára elnapolták a tanácskozást. Há­romheti szünet után, július 13-án ült össze, és ha nem ho­zott is nagy eredményt, a ta­nácskozások végén tisztázta az álláspontokat, közelebb hozta a tárgyalókat, és nyitva hagy­ta az ajtót a további eredmé­nyekre vezető magasabb szin­tű tárgyalások számára Eisenhower meghívta N. Sz. Hruscsovot az Egyesült Álla­mokba, a szovjet államfő elfo­gadta a meghívást. Hruscsov elvtárs, aki május 25-én szovjet párt- és kormány- küldöttség élén érkezett Tira­nába, a szovj'et—albán tárgya­lások befejeztével kíséretével Budapestre érkezett. Július 14-én újabb geofizikai óriásrakétát lőttek ki a Szov­jetunióban. A rakéta, melynek hasznos súlya 2200 kilogramm, két kísérleti kutyát vitt magá­val. A két kutya és a rakéta műszerberendezése sértetlenül tért vissza a földre. Hruscsov Amerikában — a leszerelési javaslat És most elérkeztünk »az év eseményéhez«, mely talán hosszú időre megszabhatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismertetett szovjet leszerlési javaslathoz, a Camp David-i megbeszéléshez az amerikai elnökkel. Hruscsov amerikai utazása előtt repült a végtelenbe az emberi szellem csodálatos al­kotása, a Lunyik ... Néhány nappal később pedig, szeptem­ber 18-án Hruscsov elvtárs az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédében ismertette az álta­lános és teljes leszerelésre vo­natkozó szovjet békejavaslatot, a vili ^történelem leghatalma­sabb bikeszózatát, a nagy ter­vei. amely ellen még az ame­rikai sajtó szerint sem lehet kifogást emelni. Hruscsov ame­rikai útja, ez a történelmi je­lentőségű látogatás felolvasztot­ta a hidegháború jeges légkö­rét, elültette a szil ekben a re­ményt, hogy lehet az emberek- hek békében élni, megszűnhet a feszültség, az őrült fegyver­kezési hajsza, és a népek jó­létére lehet fordítani a hábo­rúkra költött milliárdokat. A.mi azóta történt: a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója — mely csodá­latos eredményeit mutatta fel a kommunizmus útján haladó kínai népnek —, a megboly­dult nyugati világ államférfiai- nak sorozatos utazásai, tanács­kozásai mind azt jelzik, hogy a nemzetközi életben nagy vál­tozást hozott az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára. Ez ugyanúgy megmu­tatkozik a szovjet tudomány diadalmas előretörésében, mint a népi Kína bámulatos ered­ményeiben. Az »évszázad fény­képében« a Hold túlsó oldalá­nak feltárt rejtélyeiben csak­úgy, mint a szocializmus útján haladó minden ország sikerei­ben. Erről adott számot az MSZMP VII. kongresszusa is, melynek jelentőségét éppen ezeknek a közös sikereknek, eredményeknek feltárása tet­te nemzetközi jelentőségűvé azonkívül, hogy Hruscsov elv­társ Budapesten elmondott be­szédében támasztotta alá újabb nagy jelentőségű megállapítá­sokkal a békés együttélés poli­tikáját, kíméletlenül leleplez­ve azokat, akiknek nem érde­ke az emberiség boldog, biz­tonságos, feszültségmentes éle­te. Mennyi mozaikból rakódott össze az 1959-es év króniká­ja... Hiszen még nem szól­tunk áz ébredő Afrika sza­badságot követelő népeinek küzdelméről, a gyarmati rend­szer széthullásának törvény­szerűen bekövetkező jelensé­geiről, az algériai nép hősies harcáról függetlenségéért; de Gaulle és Adenauer szerepé­ről a nyugati táborban; a ma­rakodó NATO-szövetségesek- ről; a nyugati tábor mély e’ lentéteiről; a kapitalista ren szer nagy gazdasági problt máiról: »szabadkereskedelmi övezet«, és »közös piac« harcai ról; c.z amerikai tőkések által fojtogatott dél-amerikai gazda­sági életről, a Közel- és Táw Kelet kérdéseiről, ami min egy-egy része az eseményekbe! olyan gazdag esztendő törté netének. És most, amikor tisztultabb enyhültebb légkörben fordu­lunk a nagy remények éve, az 1960-as év felé, tudjuk, hogy még sok tennivaló les? addig, amíg a két társadalmi rendszer békés együttéléséire kérdésében teljes megegyező jön létre. Az adenauerek, tru- manok disszonáns hangja még belerikolt a népek békeálmai­ba, és figyelmeztet: a fegyver­kezési hajsza vámszedői, a hi­degháborús őrület megszállot­tái itt élnek a mi világunkban, ha a kör lassan bezárul is kö­rülöttük, és egyre jobban el­szigetelődnek is a békét só- várgó emberek tömegeitől, a halálgyárosok, gyarmattartók elszánt kis csapata ott áll mö­göttük, és nehezen mondanak le profitjukról. De ma már, amikor a túlsó oldalon is egy­re több józan hang csendül fel, az emberiség derűsen néz­het az új esztendőbe, melynek küszöbén átlépve a csúcstalál­kozóhoz, a nemzetközi problé­mákat békés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út. És azok az erők, melyek a hideg­háború koréból átvezettek az enyhülés esztendejébe, amelyek sikerre vitték a csúcstalálkozó eszméjét, megoldják a kor­mányfői, értekezletek során az emberiség legégetőbb kérdéseit is, diadalra viszik a béke ügyét,

Next

/
Thumbnails
Contents