Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Csütörtök. 1959. december ISs

Péter János iolssélalása az ENSZ-ben

(Folytatás az 1. oldalról.)

állapította, hogy arra a magyar kormány felelőssége és illetékessége alapján került &°L /

A* ellenforradalom leve- . rése általános polgárháborútól- és a háború veszélyétől mentette meg a magyar népet.

Tudatosan vagy öntudatlanul keveslik tehát az elszenvedett emberveszteségeket azok, akik az ellenforradalom felszámolását okolják az emberélet pusztulásáért — mondotta ezután.

Ami a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását illeti, hangsúlyozom, hogy ennek semmi köze a belpolitikai helyzethez. Ezek a csapatok a Varsói Szerződés értelmében az ellenforradalom előtt is ott voltak és ezután is ott maradnak mindaddig, amíg a szerződés tagállamai ezt jónak látják. Maga az a tény, hogy a NATO-hatalmak az ENSZ. közgyűlési határozataival, mint ahogy ez ma is történik, jogellenesen igyekeznek idcsikar- ni e csapatok kivonását, újabb bizonyítéka annak, hogy stratégiai szempontból nemcsak Magyarország, hanem más szocialista államok biztonsága is megköveteli e csapatok maradjanak Magyarországon. A NATOdiatalmak' által erőszakolt ilyen értelmű határozatok csak igazolják e csapatok ma- gvasországi tartózkodását — jelentette ki Péter János.- A továbbiakban rámutatott, hogy az úgynevezett magyar kérdés lélektani előkészítéséhez tartozott, hogy

álhíreket, valótlanságokat és fantasztikus hamisításokat találták ki és terjesztettek az elmúlt bönanokbau azzal a céllal, hogy jó- indulatú delegátusokat rábírjanak a napirendre tűzés megszavazására.

Majd cáfolta azt a botrányos koholmányt, amely arról szól, hogy állítólag 150 ifjút — különböző számok vannak forgalomban — bebörtönöztünk, akik az ellenforradalom idején még fiatalkorúak voltak, és most, amikor elérik 18. életévüket, ki fogják őket végezni.

Egy amerikai televíziós adó kezdte terjeszteni ezt a célzatom hirt. Egy híres televíziós, műsorvezető, akit két hirdető cég fizet, felhívással fordult az amerikai közönséghez annak érdekében, hogy lépjen fel ezeknek az állítólagos fiataloknak a megmentésére. Két ismerősöm megkérdezte az illetőt, milyen alapon szervezi ezt a kampányt. Erre ö megnevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt az információt kapta, és hozzátette, hogy az amerikai külügyminisztérium is jóváhagyta ezt az akciót.

Egy New York-i folyóirat szerint New York város nevelésügyi tanácsa felszólította a diákszövetségeket, hogy szervezzenek hasonló akciókat. A folyóirat érdeklődött a nevelésügyi tanácsnál, hogy milyen információk alapján szervezi a diákokat. A válasz az volt, hogy a. külügyminisztérium jóváhagyta ezt az akciót azzal, hogy a lehelő legszélesebb körű nyilvánosságot kívánja biztosítani ennek az ügynek. Uraim, ez sokkal nagyobb

botrány ám, mint televíziójuk rejtvénycsalási botránya!

Sok más koholmányt is leleplezhetnék — mondotta ezután Peter János —, egyelőre azonban azt gondolom, amit elmondtam, eléggé bizonyítja art a rosszindulatú nemzetközi összeesküvést, amelynek célja, hogy egyes országokban gya- lázza hazámat.

Péter János a továbbiakban amerikai lapok Cilikéit idézte, amelyek kénytelen-kelletlen elismerik a magyarországi helyzet fejlődését, majd adatokat közölt Magyarország gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséről, nemzetközi kapcsolatainak erősödéséről, és így fejezte be felszólalását:

Elnök úr! A végső következtetést a szóban forgó iratról adott elemzésem alapján vonom le a következőkben: Delegációm nem veheti tudomásul a szóban forgó iratot, mivel a Magyarország ellen irányuló amerikai külpolitika tükröződésének tekintem, ezért »ennek megfelelően foglalkozunk majd, vele«. Üjra szeretném hangsúlyozni, a magyar nép csak azt kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, működjék közre annak érdekében, hogy többé ne használják fel hideg- háborús célokra. A delegátusokat pedig illő tisztelettel arra kérjük, ne vegyenek tudomást erről az iratról, és ne szavazzanak meg semmiféle olyan lépést, ami azzal kapcsolatos. Az ilyen lépés ellen, mint a benyújtott határozati javaslat ellen leadott minden szavazat, vagy már maga a tartózkodás is, segítheti á magyar népet és a világfeszültség enyhülését. (MTI)

Nixon cikke szovjelunióbeli áljáról

New York (TASZSZ). A National Geographie Magazin című népszerű amerikai folyóirat decemberi számában közölte Nixon, amerikai alelnök cikkét. Az alelnök cikkében szovjetunióbeli útjának fő benyomásait közli.

Nixon egyebek közt a következőket írja: »Nagy hatással volt rám Hruscsov miniszterelnök eltökéltsége és a Szovjetunió óriási. tartalékainak fejlesztésébe vetett szilárd hite, a szovjet vezetők és a szovjet nép elszánt törekvése, hogy felhasználják ezeket a tartalékokat.«

Az amerikai alelnök rámutat, hogy a Szovjetuniónak a jobb és a gazdagabb életre irányuló törekvése nagy reményekre jogosít fel, mert hisz »csak a békének, az országok ét a népek kölcsönös együttműködésének . légkörében virágozhat ilyen élet«.

Nixon megemlíti »az új épületek meghökkentő számát«, különösen a sok lakóházat, amelyet a repülőtértől Moszkváig vezető útján látott.

A cikkíró foglalkozik a Szovjetuniónak azzal a szándékával, hogy a termelés színvonalában felülmúlja az Egyesült Államokat. — Ne essünk tévedésbe — írja Nixon. — Lehet, hogy ma még automatizálásban, termelési kapacitásban lényegesen megelőzzük a Szovjetuniót. viszont a Szovjetunió emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy utolérjen, sőt felül- . múljon bennünket.

Nixon röviden foglalkozik a szovjet—amerikai viszonnyal, és hangsúlyozza, hogy minden lehetőséget fel- ■'> kell használni a két ország .kapcsolatainak fejlesztésére. Bár a kölcsönös megértés önmagában még nem biztosítja a békét — írja Nixon —•, a meg nem értés háborút robbanthat ki. Türelmes, komoly tárgyalásokat kell kezdenünk, de mindenkor szilárdan kell ragaszkodnunk alapelveinkhez — hangoztatja.

Nixon cikke ugyanakkor nem mentes a hidegháború korszakára jellemző olyan kifejezésektől, mint például a »potenciális szovjet veszély«, a »vasfüggöny« és így tovább. (MTI)

Ma kezdődik Ukrajnában a magyar kultúra hete

Moszkva (MTI). Csütörtökön Kijevben ünnepélyes keretek között nyitják meg a magyar kultúra tíznapos ünnepét. Első ízben kerül sor ilyen nagyszabású magyar vonatkozású kulturális ünnepségre a Szovjetunió egy köztársaságában.

Az ünnepségek előkészítésében részt vesz a Szovjetunió Kulturális Ügyeinek Minisztériuma és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrajnai tagozata. Kijeven kívül szinte valamennyi nagyobb ukrán városban rendeznek ünnepségeket.

Az ünnepségeken öttagú magyar küldöttség vesz részt Szakosíts Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével.

Kiznyecsiv felszólalásé az ENSZ-izgyüiésen

New York (TASZSZ). Mint jelentettük, az ENSZ-közgyű- lés kedden az Egyesült Államok és a nyugati küldöttségek nyomására napirendre erőszakolt »magyar kérdést« vitatta.

Az alábbiakban ismertetjük, V. V. Kuznyecovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását. Kuznyecov bevezetőül hangsúlyozta, a szovjet küldöttség csakúgy, mint sok más ország képviselője, már ismételten rámutatott, hogy az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése durván sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az alapokmány ugyanis megtiltja a más államok belügyeibe való beavatkozást. A közgyűlés olyan vitába bocsátkozott, amely árt a béke ügyének és rombolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyétNemrégiben voltunk tanúi annak — folytatta a szovjet képviselő —, hogy a világ lankadatlan figyelemmel kísérte N. Sz. Hruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének amerikai látogatását és találkozásait Eisenhower úrral, az Egyesült Államok elnökével és más amerikai államférfiakkal. Valamennyien emlékszünk a szovjet kormányfőnek a közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalására, az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatára, amelyet minden' nép a béke nagy programjaként helyeselt.

Minden jóakaratú ember üdvözli a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett fordulatot és az országok gyümölcsöző együttműködésének megteremtését.

Ilyen körülmények között valamennyi kormány, valamennyi állami és közéleti személyiség kötelessége: minden eszközzel segíteni a nemzetközi helyzetben megkezdődött enyhülési folyamat megerősödését. A szovjet kormány a maga részéről mindent megtesz, hegy meggyorsítsa a hidegháború jegének olvadását. Sajnos, a nyugati országokban akadnak még olyanok, köztük külpolitikai téren befolyásos emberek, akik. .nem akarnak belenyugodni a nemzetközi légkör enyhülésébe és továbbra is az erőpolitika nótáját fújják.

Teljesen világos, hogy a magyar kérdés napirendre tűzésének furfangjával sajátságosán hódolnak éppen a nemzetközi feszültség enyhülését akadályozó erőknek és mindebben kezdeményező szerepe van az Egyesült Államok küldöttségének.

A szovjet kormányfő detenu bér 2-án az egyik budapesti vállalat gyűlésén e kérdésről a

következőket mondotta: »Immár három év telt el a magyarországi ellenforradalmi összeesküvés óta, de a nem- zetközi reakciós körök még mindig meg akarják vitatni az ENSZ-ben az úgynevezett magyar kérdést«.

Semmiféle hivatkozás az ENSZ-nek a magyar kérdésben hozott — egyébként törvénytelen — határozataira, sem Sir Leslie Munronak jelentései és beszédei nem leplezhetik el,, hogy a »magyar kérdésnek« az ENSZ-ben való napirendre tűzésével mi volt a célja a nemzetközi enyhülés ellenségeinek. Még ügyefogyot- tabb az a kísérletük, hogy saját cselekedeteikért a felelősséget a Szovjetunióra és a Magyar Népköztársaságra hárítsák, hogy saját hibáikért őket okolják.

V. V. Kuznyecov a továbbiakban hangsúlyozta, a szovjet küldöttség teljesen egyetért azzal, amit a szóbanforgó kérdésről Magyarország képviselője kifejtett.

A szovjet ENSZ-küldöttség vezetője így folytatta: Emlékezetükbe szeretném idézni Hruscsovnak, a szovjet kormány fejének az Egyesült Államokban ez év szeptember 21-én tett kijelentéseit az 1956. évi magyar eseményekről. Lodge úr annak idején N. Sz. Hruscsowal együtt utazott és nyilván emlékszik a szovjet kormányfő válaszaira.

É beszédében Hruscsov a következőket mondotta: »A Magyar Népköztársaságnak saját alkotmánya, saját törvényes rendszere, saját demokratikusan választott kormánya van, szabadon fejlődik és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. Mi is történt Magyarországon 1956-ban? A dolgozók hatalmával elégedetlen népellenes elemek fellázadtak. A nemzetközi reakció »ujtogatta magyar ellenforradalom meg akarta dönteni a szocialista rendszert. Az ösz- szeesküvők nyugatról kapott fegyvereket is használtak, nyugatról - kapott utasításoknak engedelmeskedtek. Az ellenforradalmának, miután néhány napra kezükbe kerítették Budapesten a hatalmat, garázdálkodni kezdtek, irtották és gyilkolták a becsületes embereket. E nehéz időkben a Kádár János vezette magyar forradalmi kormány hozzánk fordult segítségért. Mi teljesítettük a kérést és büszkék vagyunk erre. Ha nem siettünk volna a Kádár János vezette népi kormány segítségére, a fasiszták megkaparinthatták volna a hatalmat. Amikor testvéri segítséget nyújtottunk a magyar népnek a fasiszta lázadók elflenbeszélések Washingtonban a nyugali „csúcsértekezlet“

Washington (MTI). Herter amerikai külügyminiszter az AP jelentése szerint kedden másfélórás megbeszélést folytatott Sir Harold Caccia angol, Verté Alphand francia és

Wilhelm Crewe nyugatnémet nagykövettel a december 19-én Párizsban kezdődő nyugati -csúcsértekezlet« előkészítése ügyében.

Herter szombaton utazik Párizsba. hogy részt vegyen a NATO december 15-én kezdődő miniszteri tanácskozásain és

Eisenhower fő tanácsadójaként a 19-én kezdődő nyugati «efeuciértekezleten«.

REAKCIÓS ILLÚZIÓK

Moszkva (TASZSZ). Tyimo- fejev írja a Pravda keddi számában megjelent»Reakciós illúziók« című, »A kommunizmus ellenségeinek ideológiai manőveréhez« alcímű cikkében:

— A burzsoá ideológusok és politikusok, valamint a jobboldali szocialista opportunizmus és a modem revízió nizmus képviselői a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben tapasztalt bizonyos fokú enyhülésében okot láttak arra, hogy újból »cáfolni« próbálják a marxizmus-r-leni- nizmust. Különös erőfeszítésekét tettek, hogy eltorzítsák a' kommunisták megállapításait, félremagyarázzák a szocialista országoknak a két rendszer békés együttélésének elvi kérdésében elfoglalt álláspontját.

A kommunizmus eszmei ellenfelei mostanában kedvenc tételeik közt használják a szocialista és a kapitalista rendszerű államok »szemes közeledésének« és »fokozódó ■hasonlatosságának« meséjét.

Raymond Aron, az egyik legismertebb nyugati burzsoá szociológus ,úgy ábrázolja a kapitalista és a szocialista világrendszerek versenyének időszakát, mint a két rendszer társadalmi-gazdasági rendjében, osztálytermészetében meglévő különbségek elsimulásának,' gyengülésének korszakát

Hasonló »elméletet« hirdet néhány amerikai revizionista is. G. Straborin például egyik nemrég megjelent cikkében azt állítja, hogy a »konkur- rens együttélés« adottságai között világviszonylatban »két oldalú folyamat« megy végbe, amelynek során az egyik társadalmi rendszer elemei fokozatosan és kölcsönösen behatolnak és feloldódnak a másikban.

Figyelmen kívül lehetne hagyni e tarthatatlan jóslatokat, ha nem tükröznék a kapitalista világ befolyásosabb köreinek nézeteit. Nem titok, hogy bizonyos magasrahgú személyek, akiknek közük van a nyugati hatalmak külpolitikai irányvonalának kialakításához és megvalósításához, hajlamosak az együttélés fogalmát úgy értelmezni, hogy a kapitalizmusnak módja lesz alapvető ideológiai kérdések- ben »engedményeket kicsikarni a szocialista államoktól és az ezekben az államokban vezető erőt képező marxista —leninista pártoktól.

így állította be a dolgot például Burgess úr, az Egyesült Államok NATO-képvise- löje legutóbb a detroiti gazdasági klubban. Burgess erősen reménykedik az »oroszországi változásban«, többek kozott azokban, amelyek »a

Nyugattal való kissé nagy ob fa- fokú érintkezés« következtében jelentkeznek a Szovjetunióban. Az amerikai NATO- képviselő a következőképpen fejtette ki az együttélés elvének _ sajátos »atlanti« értelmezését: »Valamennyien reméljük, idők múltával ezek és más jelenségek az orosz nép szélesebb felvilágosításával együtt fokozatosan úgy megváltoztatják Oroszországot, hogy valóban lehetséges vele a békés együttélés«.

A jelek arra vallanak, hogy egyesek össze akarják keverni az államközi kapcsolatok kérdéseit az ideológiai problémákkal,

N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nemrég lezajlott ülésszakán világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját ebben a kérdésben. »Ideológiai kérdésekben — mondotta — továbbra is szik- laszilárdan a marxizmus— leninizmus alapján állunk ... Az államok békés együttélése érdekében teendő kölcsönös engedményeket azonban nem szabad összekeverni engedményekkel a szocialista rendszerünk lényegét,’ az ideológiánkat alkotó elvekben. Itt szó sem lehet semmiféle engedményekről,- semmiféle alkalmazkodásról.«

Nyugaton egyesek nyilván abban reménykednek, hogy amit nem sikerült elérniük a

hidegháború évedben, bizonyos mértékig kicsikarhatják az új körülmények között, egyebek között propagandájuk aktivizálásával és a »nyugati eszméknek« a szocialista országokba való fokozott »átdobásával«.

A cikk így fejeződik be:

A kapitalizmus szekértolói ne ringassák magukat olyan illúziókban, hogy a kommunisták őszinte békeszeretete az eszmei harc legcsekélyebb »gyengítését« jelentheti, vagy hogy a kommunista és munkáspártok a legkisebb mértékben is »eltávolodnak« a marxista—leninista tanítás

alapelveitől.

Helyénvaló ezzel kapcsolatban emlékeztetni arra, hogyan értelmezte V. I. Lenin a kommunisták politikáját a két rendszer békés versenyének és békés együttélésének szakaszában. A szovjet állam alapítója rámutatott: »Miután hozzáláttunk békés épí- tőmunkánkhoz, minden erővel azon leszünk, hogy azt szakadatlanul folytassuk«. Lenin ugyanakkor éberségre szólította a kommunistákat hangsúlyozva, hogy a munkások és parasztok vívmányai tekintetében »egyetlen másodpercre sem tűrhetjük« az éberség gyengülését.

A kommunistákat mindig ezek a lenini útmutatások vezérelték, és fogják vezérelni a jövőben i$. (MTI)

leni harcához, intemacionaiis» ta kötelességünket teljesítettük.«

Röviden tehát, ez történt 1036-ban Magyarországon.

A magyar nép gyorsan felszámolta az ellenforradalmárok bűnös tevékenységének következményeit és gyors léptekkel haladt a gazdaság, a kultúra fejlesztésében, az élet- színvonal emelésében.

V, V. Kuznyecov a továbbiakban kiemelte:

A magyar nép maga választotta meg rendszerét és kormányát, erre senkitől sem kért engedélyt vagy áldást, és képes rá, hogy minden ellenségtől megvédje ezt a rendszert.

De szemlátomást éppen ez nem. tetszik egyeseknek nyugaton. Az Egyesült Államokban és más nyugati országokban máig is vannak olyanok, akik makacsul vonakodnak elismerni minden nép jogát, hogy saját belátása szerint intézze sorsát. Egyes befolyásos emberek a szocialista rendszer elleni gyűlölettől elvakíttatva, nem veszik észre és nem kívánják elismerni a mai világban kialakult erőviszonyokat, vagy pedig tévedésben vannak és nem fogják fel a kommunista mozgalom erejét. Ezek minden józan ész ellenére hebehurgyán kalandokba bocsátkoznának, összeesküvéseket szőnek és intrikálnak, hogy megkíséreljék visszafelé forgatni a történelem kerekét.

Valószínűleg sokan emlékeznek anra, hogy a közgyűlés korábbi ülésszakain a szovjet küldöttség és más országok küldöttségei is nem kevés tényanyaggal bizonyították a nyugati hatalmak aknamunkáját a szocialista államok ellen — folytatta V. V. Kuznyecov. Ezzel kapcsolatban idézte az Egyesült Államok kongresszusának 655. számú törvényét, amely évente 100 millió dollárt irányoz elő a szocialista országok ellen irányuló aknamunka finanszírozására.

E törvény alapján az Egyesült Államok területén menedékei és. bőséges támogatást kaptak különböző... emigráns csoportok, amelyeknek tagjait a szocia’ista országok ellen bűncselekményeket elkövető és büntetés elől külföldre szökdö- sö elemekből toborozzák. Az Egyesült Államok óriási összegeket költ a csődbe jutott reakciós kormányok, vagy a népek által szétzúzott és kivetett vezető csoportok maradványainak támogatására.

Majd Kuznyecov a többek között így folytatta:

Néhány nappal ezelőtt N. Sz. Hruscsov Budapesten kijelentette: »mi továbbra is következetesen fogunk harcolni a békés együttélésért, a teljes leszerelésért, az egyetemes biztonságért .; s Vannak, akik még mindig a hidegháború lángját próbálják szítam, és »az erő pozíciójából« szándékoznak cselekedni.

Ez a mi válaszunk. A népi hatalom Magyarországon és a többi szocialista országban szilárdan áll és állni fog örök időkig. A szocialista országok népei éberen figyelik az ellenség mesterkedéseit és kellő éberséget tanúsítanak. Bármely pillanatban készek megsemmisítő csapást mérni azokra a próbálkozásokra, amelyek gátolni akarják haladt,sunkat az általunk választott úton.

Minél hamarabb belátják ezt a szocializmus ellenséged, minél előbb érvényesítik más államokkal fenntartott kapcsolataikban a békés együttélés elveit, annál hamarabb megteremthetők a szükséges feltételek a tartós béke biztosításához.

Minél hamarabb félreveti a béke szolgálatára hivatott Egyesült Nemzetek Szervezet» a mostanihoz hasonló nrovoká- ciós kérdéseket, és mmél hamarabb elég erőt talál magában alihoz, hogy egvszersmím- denkorra megszüntesse az FNSZ-em belül a hidegháború légkörét, annál jobb leste az ENSZ és a viláefcéke számára:

A szovjet küldöttség természetesen az úgynevezett magyar kérdésben előterjesztett határozati javaslat e’ton fog csavarni — feiert« h- mi«-ár. lalAeét a szedet kűj=.

döttség vezetője. (MTI)