Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

Festek, 1359, december í SOMOGYI NÉPLAP Töpreng* Kéthely A RÉTHELYI HATÁRBAN Aztán hangot kapnak a javas- — Én azt vallcm -— mondja már alig álcád tennivaló. Dől- latok: ha szövetkezetét alaki- Tóthné —, akinek egyéni ko~ gozó emberit csak itt-ott látha- tunk, úgy csináljuk, hogy az rában van mihez nyúlni, arw tunk, az is sietve hasítja éké- jó is legyen. nak a szövetkezetben is lesz, jével a földet, hogy mielőbb _ Kéthely határa kicsi __akinek most sincs, annak ak­u tolérje társait, mielőbb el- morujja Mika József. _ Kevés kor se lesz- Mert hát van rá m ondhassa ő is megkönnyeb- a föld. Bár jó szőlőtermő vi- Példa, hogy a kapálatlan gazos búit sóhajjal: -No, ebben az ^ek. de a diribdarab parcellák £öld 11011 ad részesedést. Meg­értben is elvégeztem a mezőn..- nem alkalmasak nagyüzeani fo§juk a kapa nyelét, dolgo- Az élet behúzódott a falu há- gazdálkodásra. Ha telepítünk, ZUJdú s meglesz a ísz-ben is zai közé. Napközben otthon az yat év múlva hoz termést, mindenünk. Aztán így gondos­I?ÖrÜI1 . ,£S™€k"1VeSZ"eIí 3 gaZ_ EBBEN AZ ÚTKERESŐ koteÍ tudunk “ °regekrÓJ *" cak, készülődnék a telre. T«DDrvf.ÍCDC., . — De hát kevés a föld. ­Külsőleg ilyennek tűnik Két- TÖPRENGÉSBEN benne van Egyre C£ak ezm Drobiémáz. hely, s csak huzamosabb ott- a megoldás sürgetése is. Hiszen nak Am születnek már az okos lét után fedezi fel az idegen, a kevés föld csakis akkor tart- javaslatok. A baromfitenyész- hagy töpreng, gondolkodik a ^ sok ha az ed- «■ gazdaságra, közel a Bala­mlu. .. . . . ,. tan-part, az jó piac. Aztán le­A kiskapuban. megállva, digt gazdálkodást formáról a.- hetpe gyümölcsöst is telepíteni, vagy a hosszúra nyúlt estéken térinek az újra, a jövedelme- maj0 pedig a közös szőlő is az idei szőlőlevet kóstolgatva zőbbre S a szőlő, a bor is úgy hoz termést... STiSS.TSÍ ^ értik a 3övőten’ha n<t,zK^™OGAS?N OON­salgás hol vitázó, hol csendes nagyüzemi módon, nagy meny- ■ DOLKODNAK, pedag meg mederben folydogáfl. Nem cső- nyiségban, legységes minőség- mmd egyem gazdák. Jobbat ík h1d&zaka6SZ mlStn teWneUk- HOgy ** ^ foglalkozó mLd többed a egyéni parasztok, s külön-külön teszik mérlegre ez évi munká­jukat, Értékelik, hogyan dol­goztaik, a sok fáradságos mun­ka meghozta-e várt gyümöl­csét. AZTÄN jönnek a ter­vek. No, most merre? gyan tovább? A csendes be­szélgetés itt csap át a vitába Megoszlanak a vélemények, s őszinte szavak törnek elő az emberekből. Mika József régi paraszt- leszármazottja a községnek. Az a 12 hold, amije van, évtize­dek során apáról fiúra szállt. Mindegyik tett hozzá valamit, mindegyik gyarapította a kis családi vagyont. Jó gazdák voltak, szerették a földet, min­dent beleadtak a munkába, s érthető, hogy ez jól ki is fi- zietődött.- Mika gazda érdeklődik más falvak élete iránt is. Hallja, hogy itt is, ott is szép ered­ményt értek el a közösen gaz­dálkodó parasztok. A hibák, a botiad ozások sem kerülik el figyelmét. De örvendetes, hogy világosan látja: miből adódnak helyenként a baj<|c, hogyan le­hetne azokat elkerülni., . .. . Az esti poharazgatás közben a viták tehát a szövetkezés kö­rül forognak. Tóth Lajos, aki tagja a Marcali Járási Tanács­nak, s valamikor cseléd volt, negyvenöt után jutott földhöz — meggyőződéssel hajtogatja: — Ez a fejlődés útja, meg kell értenünk az idők , szavát! Szavai után gondolkodóba es­nek az emberek. Némelyik már bólint is, mások hallgató­lagosan egyetértenek de minél előbb hozzáfogn annál előSo valóra válthatja" közös terveiket £ éjszakába nyúlnák sokszor a beszélgetések, de legtöbbször még otthon is folytatódnak Mindennap egy lépést jelent — Sok az öreg a faluban — előre, mivel egyre inkább ar- momdják mások. — Tehetetle- ra terelődik a vita: »Ha szö- nek, munkaképtelenek. A fia- vétkezetet alakítunk, hogyan talck meg csak úgy özönlenek kell dolgoznunk, hogy jó jöve- el hazulról. Ezt kéne fékezni delmet biztosíthassunk.« valahogy. Töpreng Kéthely, és töpren­Nincs más kiút: csak a sző- Sése után bizonyosan előrelép- vétkezés. Vörös Marta Folynak az előkészületek a felszabadulási kulturális seregszemlére A napokban a megyei KISZ- bizottság a járási népművelé­si felügyelők, a járási művelő­dési házak művészeti előadói és a járási KISZ-bizottságok munkatársai részvételével t ak­tívaülést tartott a felszabadu­lási kulturális seregszemle elő­készületeiről. A siófoki járásban eddig húsz csoport nevezett be a se­regszemlére. Énekkarok, tánc- és színjátszó csoportok, fúvós zenekar és szavalok szerepel­nek- a nevezők között. Január­ban három helyen rendezik meg a körzeti bemutatókat, majd márciusban a járási dön­tőt. A kaposvári járásban meg­alakult a seregszemlét előké­szítő operatív bizottság. Itt 9—10 helyen tartanak körzeti bemutatót. A csurgói járásban eddig mindössze két csoport nevezése érkezett be. A fonyó- di járásban szintén kevés a jelentkező. Ez a hiba a neve- vele. zési lapok késői szétküldésé­ből származik. A barcsi járás­ban a nemzetiségi csoportok, Lakácsa, Tótújfalu indulásától várható eredmény. Sajnálatos, hogy a szuloki német nemze­tiségű csoport különböző okok miatt nem tud teljes mérték­ben felkészülni a szemlére. Folynak az előkészületek a nagyatádi járásban is. Egervári elvtárs, megyei mű­vészeti előadó a műyelődés- ügyi szervek és a KlSZ-szer- vezetek közötti kapcsolat je­lentőségéről beszélt, Igen fon­tosnak tartatta a pedagógusok bekapcsolását a művészeti cso­portok irányításába. A megyei tanács v. b. mű­velődésügyi osztálya mindent elkövetett, hogy az útmutatók és a választandó színdarabok szövegkönyvei mindenütt ren­delkezésre álljanak. A jelek szerint megyénkben az idén is sikeres lesz az immár ha­gyományossá váló kulturális seregszemle. »Zúg éktelenül a fűrészgép. , _ _ mSZmt fegyver — mondta a sofőr. gon az a nő, aki von Tretnow Felelet helyett a zsebemre bárónőnek nevezte magát. LEV OVALOV A REZGŐ MB FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA csaptam. — Nálam is van nyugta­tott meg a sofőr. >— Azt az üzenetet adom át, hogy ón ké­ri Pohlmann urat és társát, 94. n, ’ télén volt, és ekkor eszembe hogy far adjanak fel. Itt aztan jutottak róh,n*ni — Ah! — kiáltotta, amikor az Csak nem gondolja, hogy el- autó elhagyta a pályaudvar engedem magam mellől! Majd kornyékét. — Még útközben megkérjük... — A sofőrhöz fel kell szaladnom valahová, fordult: — Legyen szíves, Kdcéran pillantott Pohl- menjen fel és mondja meg majd elbánunk velük, lehetőségünk nincs. ' Töprengésre nem volt idő. iám. rer úr nem ismer itt Rigában i(' hozzám, persze. nevű otthon van. urat? Pohlmann felfigyelt. — ön. honnan ismeri őt, bá­rónő? Stamm lement, és egy per- fa mindig a maguk, emberé cen belül újra visszfUért. nek nevezte. Az is eszembe mannra. — bbergruppenfüh- Berziny úrnak, hogy fáradjon ~ Nem sikerült — mondta jutott, amit Taylor - mondott, ™úr nem ism^Ttt %gában le hozzám, persze, csak ha tagosam - Pohlmann azt és elhatdr0ztam, felhasználom cZ ZZ^ BJrlny nevú otthon van. . mondja hogy jöjjön le on a talizmánt. Jankowska azzal m 9 Stamm felszaladt a lépcsőn Szokatlan es udvariatlan biztosított, hogy nehez helyze­és becsöngetett. viselkedés lett vohyi tovább tekben segítségemre lesz. Ebben a pillanatban bekap- varotni a hölgyet. Stamm ki- _ E U eszköz áll még Á, 1« „ iátékhn nyitotta előttem az autó aj- ™ MŰSZAKVÁLTÁS ELŐTT — Igen nagy részük van a fiataloknak is abban, hogy ter­vünket 1 millió 800 ezer fo­rinttal túlteljesíthetjük — mondja Pandúr Ferenc, a Bar­csi Fűrészüzem- sz. b.-titkára. Szavait mindenki helyeslő fej- bólintással nyugtázza. Mert valóban, a fiatalok, főleg a KISZ-fiatalok mindent meg­tesznek, hogy a munka jól ha­ladjon, hogy növekedjék a terr melés. Három ifjúsági brigád dol­gozik a vállalatnál. A keret- fűrészes brigádban hét fiatal van, kiszesek mindannyian. Nincs is rájuk semmi panasz, hiszen akármilyen hideg is az időjárás, a napi 200 szálfát mindenképpen megmunkálják. — Prí­mán dol­goznak a fiúk — di­cséri őket Pfeifer Pé­ter keret- kor a kongresszusi versenyről Még egy óra van hátra as mester. A esik szó. múszakvaltásig. A parkettaléc kongresz- Nincs megállás a munkában, anyagtéren dolgozik a »Kállai« szus tisz- a gép folyamatosan igényli az leánybrigád. Éppen napi mun* / teleiére anyagot. Kollárovies Ferenc Icájukat mérik. 108 száza- fejszét ragad, néhány jól léko6 tel- irányzott csapás, és máris be- jesítést lehasíthat a fűrész acélfoga a ajánlottak fa törzsbe. fel, de úgy látszik, sikerül vál- Busa József és Ignácz Fe- lalásukat túlteljesíteni. renc ügyes, mozdulatokkal he­A nagy teljesítményű cseh- lyezi el a kis kocsi előtt a fát, szlovák »Herkules« fűrészgép hogy odébb már pontos mé­retre vághassák. Zúg éktelenül a fűrészgép,, legény legyen a talpán, aki pontosan a jel mellett vezeti végig a szalagot. Hűvös, huzatos ez a munka­hely, de mondják, új készül majd, és akkor télidőben sem lesz baj. Érdekes egyébként, hogy többször hallottam ezt a szót: lesz — s mindannyiszor a KISZ munkájából szólva. Lesz a lányok részére főző-, varró-, mcsótanfolyam, ugyancsak az ő részükre egy röplabda-szak­osztály; — A fűrészüzemben meg­nőtt a KISZ tekintélye — hal­lom minduntalan. _ Nem felrakni — A tagság látja, hogy amit négy óráig — vélekedik a me­ll vezetőség megígér, azt vég- rő. re is hajtja — vélekednek a _ Dehogynem! — hangzó fiatalok. «r Kj i - l' 1 . a válasz, s szaporábban járnak A fűrészüzem KISZ-vezető- a kezek, a négy fiatal lány sége igyekszik jó kapcsolatot nem akar lemaradni. Mondják teremteni a környező alapszer- itt mellettem, hogy mind a né« vezetékkel. Meghívják majd gyen menyasszony jelöltek, tapasztalatcserére a somogy- Megkérdem, mi lesz a délutáni tarnócaiakat meg a területi program. Először hallgatnak^ aztán Morvái Magdi elárulja} hogy ő szerepet tanul. — Valami csúnya öregasz-* szony leszek — panaszkodik tréfásan. Hidvári Teréz azonban csak mosolyog, inkább nagy köteg parkettalécet markol meg, és feldobja a brigádvezetőnek} Boros Máriának. Megtudom Szabó Ilonától, hogy nem ez az állandó munkahelyük, csak ki­segítőként dolgoznak most itL — Rossz ez a szétdarabolt« ság, de hát a munka így kö« veteli. Rövidesen vége a műszak-; nak. Míg beszélgettünk, elfo­gyott a parkettaléc. A lányok állták szavukat. A fürdőben már várja ókat a jó meleg viz, a kapuban pe­dig... Egyszóval bizonyos, hogy nem mennek egyedül. P. Gyj »Hidvári Teréz azonban csak mik solyog.« »„.nehány jól Jrányzott-csapás...« alapszervezetek tagjait?- is. mellett dolgozik Kollárovies Ferenc kenetsegéd. — A mi brigádunk a leg­jobb — mondja örömmel, ami­ÜÍJS*'­— Az ördög tudja — morog- [ tam... A helyzet —■ ahogy monda- \ ni szokták — teljesen remény­Jankowska célzásai 1 Pohlmannra. Gróner kapcso- \ latban állt a tengeren túli 1 , fi titkos szervezettel, de éppen ] — Rendben van — bolintot- ez 0 Gröner neveztette ki ■ Pohlmannt Rigába. Jankows- \ Nem tudjátok felrákut óráig ...« négy csolódtam én is a játékba. . ... . .................... Már régen vártam a csen­A barono visszafojtott egy getésU klnyitottam ^ ajiót Idősebb, zömök ember állt előttem, német ■mosolyt. Az egyik barátnőm.. -. Többet nem. szolt, es Pohl- egyenruhában. Ő is rámpillan mann úr előtt a feltételezések mtí. A leírás, úgy látszik, egész sorát nyitotta meg. megegyezett a valósággal. A bárónő egy levelet vett _ Qnt fan Lielupba vin­elő táskájából, átfutotta, aztán, __ kérdezte. m inth<a megtalálta volna a ke- —igen — feleltem. — Igye­resett helyet, bemondta Stamm- fazzünk. táját. A hölgy a kezét, nyújtotta. — Berziny úrhoz van sze­~őrmesteri ^ncsém? Kezet csókoltam, és megha­joltam Pohlmann meg az is­meretlen tiszt felé. —* Szolgálatára, oárónő1 Ügy rémlett, hogy már lát­a rendelkezésemre — mond­tam az ismeretlen nőnek, és odamentem Pohlmannhoz. — Obergruppenführer úr, szeretnék néhány szót váltani önnel. — Mit óhajt? — kérdezte gyanakodva, de azért köve­tett. 214 ezer forint bevétel állatokból nak a címemet. Stamm a megjelölt irány­ba vezette a kocsit, és meg­állt a ház előtt. — Itt vagyunk. Von Tretnow bárónő ki­szállni készült. — Ne fáradjon, bárónő (Tudósítónktól.) Jól gazdálkodik a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet. Különös gondot fordít az ál­lattenyésztésre, -hizlalásra, s Jennek gazdaságossága, eredmé- Megálltam pgy lámpa alatt, [jnye 3Z jdén igen szépen meg­mutatkozott. Az Állatforgalmi Vállalattal tam valahol. ezzünk. A bárónő kacér pillantást benyúltam a zsebembe, és elé­— Ne siessen — mondta. — vetett kísérőire. je tartottam a tenyeremen a Tudja, ki küldött? —. jjraim, feltétlenül négy- dombot. ^folyamatosan és állandóan kö­— Egy hölgynek kell önnel szemközt kell beszélnem Bér- Pohlmann semmivel sem jjtik a sertés- és marhahizlalá­lennie — feleltem. ziny úrral. A barátnőm... árulta el érzéseit, de úgy hi- isi szerződéseket. A jól meg­— Sajnos,, nincs egyedül — Pohlmann vonakodva szállt szem• ennek a gombnak a Zá-Jhizlalt állatok után átadáskor közölte a sofőr. — Rajta kívül ki az autóból. A tiszt pedig tósa nem lelkesítette fel. a Gestapo parancsnolca és a utána. Kissé távolabb megáll- — Hogy került ez övhöz? gauleiter irodájának egy tiszt- tak, _ fardez^e minden köntörfa­lazás nékül. fordult hozzá készségesen íe ül a kocsiban. Mindenáron Hirtelen gazt adni és elro­Pohlmann. — Lőhet, hogy el akarták kisérni. Azt az iize- hanní Pohlmann orra előtt le­Berziny úr nincs is itthon, tietet kellett átadnom, hegy hcteHen volt, nyomban hajtó- — Egy koldustót vettem — Azonnal megérdeklödőm, át- von Tretnow bárónő kéreti vadászatot indított volna. Az feleltem nyugodtan. — Gyüj­adom az üzenetét, hogy látni. önt. ■ utca közepén agyonlőni ugyan- töm a gombofat kedves Pohl­éhajtja. .. — Most mit csináljak? — csak nem lehetett. — Ó, nem, nem! — kiáltod- kérdeztem. — Hogy lehetne tőlük et­te. szeszélyesen a vendég, — — űtutci vulószinúltg van szakadni? — kérdezte felhan- — Folytatjuk — több tízezer forintot kapnak, |s ezzel tekintélyesen yö't kszik ,a tsz jövedelme. A szövetkezet óljai, istállói sohsem üresek. [Jelenleg Is 403 sertésük és 151 'szarvasmarhájuk hízik. Tudják [a -csurgóiak, hogy érdemes ezekkel az állatokkal fáradoz­ni. A legutóbb is leadtak 20 szerződött hízott sertést és 26 [szarvasmarhát, összesen 214 ezer forint értékben. A férő­helyek üresedésével újabb 80 marha és 200 süldő hizlalásá­ra kötnek szerződést a válla­lattal. Azon vannak, hogy a zárszámadáskor minél maga­sabb részesedést fizethessenek a tagoknak. Az Állatforgalmi Vállalat mindent megtesz azért, hogy a tsz-eknek zavartalanul bizto­sítsa a hízóba állítandó álla­tokat. A felvásárolt és a termelő- szövetkezetnek átadott serté­sek legnagyobb része fehéfr hússertés. A vállalat . eddig 14 747 db süldőt vásárolt és adott át az igénylő termelőszö­vetkezeteknek. Ezekből a sül­dőkből már több százat vissza is tartottak tenyésztésre. A tenyésztésre visszatartott álla­tokat újabb felvásárlással pó= tolják a tsz-ek. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents