Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Keda. 1959. december 1, Kádár János elvtárs előádói beszéde (Folytatás a 3- oldalról.) képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetét-ál lomá nva 69 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az első háromnegyed év ösz- 6zes eredménye azt mutatja, hogy EOvtársak' Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia c dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az életszínvonal 1949-ire elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag -megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthy-rendszer idején évente átlag 200—300 ezer. az 1928— 33-as válság idején pedig 700—800 ezer munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949- et követő 10 év alatt 650 ezerrel növekedett a keresők száma. 1945 után három—négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt. 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazofttak életszmvonalá- han mutatkozó átmeneti elmaradást is. Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja * néhány alapvető élelmiszer fogyasztásának alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-ban, 33 kilogramm volt, 1958-ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogramról 21-re, cukorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás. az 1938- as évi átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett. Tudvalevő, hogy a Horthy-rendszer idején Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyolország és Törökország dolgozóival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2560, Jugoszláviában 2710, Franciaországban 2830, Ausztriában 2950, a Német Szövetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára 41,9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások összege 11,6 milliárd forint volt. Az ál am ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is; 1938^ban például a lakosságnak még csak 31 százalékát vonták be a társadalombiztosításba, ma már 71 százalékát! Az orvosok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal: míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 arvcs jut 10 000 lakosra. Kádár Jáncs hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960 végére tervezett szintet. alkalmazottak reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal. Eltöröltük a begyűjtést, és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nyíltan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhaszná’mi. hegy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állásfoglalást. Így a tavalyi t'rvet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettük. A tavalyi jó eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kérdést. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta. hogyan hajtottuk regre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959 első féléve volt. A végrehajtás: 1959. január elsejével 25 ezer alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetés- emelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 5*1 ezer dolgozó munkaidejét csökkentettük. Úgyarcsak január elsején 82 ezer pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lcp<?tt életbe 55 ezev 6@é ~zs^q- ügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 ezer időt ember nyugdiját emeltük. Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nők és a többgyermekesek csa'ádi pótlékát. Mindez évente 1 milliárd 487 millió forintot tesz ki. Nálunk most jók az életviszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értéket részben a termelés fejlesztésére — vagyis a jövendő magasabb életszínvonalának megalapozására, részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá tételére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk. Meg kell gyorsítani a ssocialista társadalom felépítését A gazdasági építésben előttünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki I Kádár Jáncs. mivel a gazdasági feladatokkal külön beszámoló foglalkozik a kongresszuson. Hangsúlyozta: meg kell gyorsítani a szocialista társa- dalom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv végrehajtásával; a hároméves terv túlteljesítésével jó alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Az állami és gazdasági vezetésben meg kell szürtetnünk a bürokratikus vonásokat, és növelni kell a tervszerűséget, a terv- és állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervezőirodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövi- debb idő alatt készített tervek, hanem a drágább és hosszabb ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már má'fél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket. ho^v dolgozzanak k; iobb mód-zei-t. pnzelv megMe] a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekelnek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvények idézi- ték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 30-án napi 14 ezer, 16 ezer, illetve 17 ezer sertést vásároltak fel, október elsején és a következő napokban viszont csak 2000—2800 darabot Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka rtyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-án zárult a negyedév. s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben n#eg sokfelé van ilyen hátrafelé »ösztönző-- erő. Feltétlenül meg kell őket szüntetni. A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben, és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lencfc- íő ereiére, a tömegek ön tudtára. véleményére és lelkesedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista mun- kaversenv. a szocialista brigád címéért küzdőik mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait A dolgozók az elmúlt két évbeszélt Kádár János. A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is ielent: közeledést a jövendő társadalom szocialista gondolkodású. sokoldalúan képzett kulturált emberéhez — a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrában. A felszabadulás időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az ími-olvasni nem t.udó felnőtt ember. Az írástudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A népi demokrácia bevezette a nvolc osztályos általános iskolát. A zö zép- és felsőfokú oktatás n i- zánkban nagymértékben fei- lődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás. Három úi nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia. A Magvar Tudományos Akadémiának ma 35 intézménye van. amelyből hetet az ellenforradalom óta holtunk létre. A tudományos Kutatómunka jelentős eredményei már ma is közvetlenül segítik iparunk, mezőgazdaságunk és a népgazdaság általá- mos feilődését. Felépült a kísérleti atomreaktor. izotóp-előállítás is folyik. és rövidesen felezési időid izotópokban a hazai szükségletet már magunk állítjuk elő. Az agrártudományok terén működő tüdősek, kutatók is Vlentős eredményeket értek el a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában: kiváló hibridkukorica-faitákat. ió minőségű nemesített répamagva- kat állítottak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreElvtársak! A szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények elienéA kizsákmányolás teljes megszüntetése, a szocializmus teljes győzelme hazánkban, a szocializmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kulturális forradalom végigvi- tele, az emberek tudatának átformálása, a népjólét fokozása egyaránt megkívánja a mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezését a legközelebbi, években. Már túlhaladtuk azt a színvonalat, amelyet az imben túlteljesítették a terveket. Látni kell. hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk javára a szocialista országok együttműködésében reilő lehetőségeiket* *A Központi Bizottság úgy véli. hogy kedvezőek a feltételeit gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusa irányelvek kimondják. hogy a következő ötéves tervben az egv főre jutó' reál- jövedelem legalább 26—29 százalékkal. a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelenlegihez képest legalább 40—45 százalékkal növekediék 1965 végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolműködésével nemrégiben konstruált, univerzális traktorra szerelhető kukoricabe takarító gép. A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett biztató eredmá»' '--:k vannak az irodalomban, a művés* el ben. Az úi szocialista- ’■eaiifia alkotások egész sora született. Különösen értékesek az eredmények a dráma és fii mm űvészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos ég a Har- minckilences dandár, a Tegnap. a Szélvihar, a Pesti emberek című műveket, örvendetes egy úi. pártos. , fiatal nemzedék jelentkezése a társadalomtudományokban. a művészetben. az irodalomban. Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális felemelkedését ielzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1158- ban 2400 mű ielent meg 9 millió 200 ezer példánvszáinban. addig 1958-ban már 2700 mű ielent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az ország majdnem valamennyi községében van könyvtár, még az ezer lakosnál kisebb községek 94 százalékában is. A színházlátogatók száma az utóbbi tíz esztendőben két és félszeresére emelkedett. és 1958-ban elérte a 6 millió 800 ezret. A mozik száma ma hétszer annyi, mint á Horfhv- rendszer ideién vol t. a mozi látogatóké pedig az utóbbi tíz évben a háromszorosára növekedett. A nemzetközi összehasonlítást e tekintetben is d1!- juik: egy lakosra egy évre Hollandiában kereken 6. Svédországban 10. Franciaországban 10. Magyarországon 13 mozilátogatás jut re viszonylag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez képest. Jelenleg még mindig érezteti hatását az a romperializmus valaha is elért Magyarországon, de a Magyar Népköztársaságnak el kell érnie — a termelésben és foA mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése po- litikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglévő ellentmongálja az ötéves terv nagyszabású lakásépítési programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte. hogy mindenekelőtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves tér’’ idején állami és magánerőből 250 ezer. az utána következő ötéves íeryben 350 ezer. máid az azt követőben 400 ezer lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymillió korszerű, egészséges lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt másképpen úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz fut. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek ^ termelése is. , Beszámolója negyedik részében bolás, amelyet az ellenforradalom. a revizionista zavartkel- tés az ideológia területén okozott. Ugyanakkor előny az, hogy az ellenforradalommal e téf ren vívott harcban erősödött értelmiségünk marxista törzse, tudományos, művészeti életünk és ugyanez nagy nevelöisko- lája vélt a tömegeknek is. Űi ió harci fegyvereink: a párt művelődéspolitikai iránvei-vei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal* a nacionaiizmus kérdéseivel foglalkozó pártok- rttányok. A tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű szocialista 'építésünk feladatainak megalapozásában. Az ideológia és a kultúra feladata, hogy a szocializmus építésére neveljen, mozgósítson. Elengedhetetlen követelmény, hogy tudományos és művészeti életünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tömegek, szocialista építésünk szükségletei felé forduljon és azt szolgálja. Le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi örökségét, a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus maradványait. Következetesen kell harcolni a szocializmus győzelmét gátló kispolgári nézetek, az önző kistulajdonosi szemlélet ellen. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a marxizmus—’eni- nizmus eszméi az ideológiai életben, a tudomány és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alapjává ’/áljának. Közoktatásunkat meg kell . * reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. Iskolarendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván, és megköveteli saját közoktatásunk tapasztalagyasztásban egyaránt — azt a színvonalat is, amelyet a fejlett kapitalista országok elértek. dásokat, és örökre megbont- hatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget; le- gyózhetetlenné munkás-paraszt tainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a leggondosabb figyeiembevételét. Szélesítsük azokat az oktatási formákat — a levelező oktatási, az esti iskolák rendszerét —, amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése magasabb műszaki ismereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól is. Teremtsük meg a termelésben dolgozó munkások számára a műszaki továbbképzés célszerű formáit. Üj ötéves tervünkben biztosítjuk a tudományok fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A műszaki és agrártudományok- la nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejleszté-ében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Különösen fontos, ho°y a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását, és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szaKem- bereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsék a megfelelő tudományos propagandát. , A művészetnek, az irodalomnak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízléséngjc formálásábajna Irodalmi és művészeti életünk egészséges fejlődésének kulcskérdése: szilárdan marxista- leninista eszmei egység fogja össze a kommunista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire. Pártunk természetesen elsősorban a kommunista írikra és ^művészekre támaszkodik, ugyanakkor számít minden becsületes szándékú író és művész alkotásaira, és támogat mindenkit, aki műveivel népünk fejlődésének fő, szocialista irányzatát mozdítja elő. A nép világos színvallást vár — elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre. hogy az oíteíályharcban ki mellett áll, kivel tart. A párt és a nép a kulturális elet kérdéseinek megoldásában, a kultúra továbbfejlesztésében számít az újjászervezet* írószövetség és valamennyi művészeti szövetség hatékony támogatására. A szocialista nevelés követelményeit kell érvényesíteni a tömegek műveltségi színvonalának további emelésében is. E területen megvan a mapa sajátos feladata a sajtónak,' a rádiónak, á televíziónak, a filmnek, színházainknak, a művelődési otthonoknak és az ön tevékeny kulturális mozgalom együtteseinek. Az, e területen dolgozó művészek, írók, újságírók, kultúrmunkások az eddiginél " sokkal céltudatosabban szolgálják a szocialista eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél hatékonyabban kell küzdenünk a reakciós burzsoá eszmék maradvánvai, a kispolgári selejt, igénytelenség, a tudatlanság, a tudománytalan világnézet gátló hatásaival szemben. Kádár elvtárs ezután szocialista társadalmi rendünk továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről silóit. államunkat, a Magyar Népköz- társaságot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság szempontjából is szükséges. A kisparcellán folytatott elmaradott termelési viszonyok gátolják azt is. hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyanez fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését (Folytatás az 5. oldalon4 A párt és a kormány következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztéséhen a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól A tudománynak és a művészetnek a szocializmus építését kell szolgálnia A legközelebbi évek döntő feladata, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye
