Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek. 1959. december t> Utolsó tehetőség* ü*» a nyereség részesedés növelésére OTTHONUNK Egyre többen nézegetik az , pal ezelőtt, hogy aligha tudja üzemek falára kifüggesztett j teljesíteni tervét, októberben közleményeket, amelyek a I 50 százalékát érte el annak a nyereségrészesedés felosztása- J tervezett, nyereségnek, amelyet ról szólnak. Érdeklik a dolgo-! év végéig kell elérnie, zókat az üzemi tanács által al- j Szerencsére kevés az olyan kötött szabályok. Nem ok r>él- , üzemünk, ahol lemaradással kül. A gazdasági év utolsó kezdődött a negyedik negyednegyedében vagyunk, és igen Némiképp érthető, hogy a gyorsan közeledünk az év vé- . Ruhaüzem eredménye mosta- gehez. A legtöbb helyen már . pában ingadozik. Abban, hogy a harmadik negyedévi eredmények következtetni engednek a nyereségre. Sejteni lehetett belőlük — ha nem egészen pontosan is —, hogy milyen lesz az idei nyereségrészesedés. Erre a negyedik negyedév október havi eredményeinek értékelése után még inkább mód nyílt. Itt-ott már határozottan kirajzolódik az egész gazdasági év munkája. A negyedik negyedév október végéig eltelt egy hónapja elég volt ahhoz, hogy több űzetnünk előretörjön a tecvtelje- sítésben. A Kaposvári Textilmüvek pl. a negyedik negyedévre tervezett 6 millió 200 ezer forint nyereségből októberben már 2 millió 800 ézar forintot teljesített. Önköltsége másfél százalékkal javult az előző értékelés óta. Ilyen gyors előretörés jellemzi az Autó- közlekedési Vállalat és a Somogy megyei Malomipari Vállalatot is, ahol a dolgozók a negyedik negyedévre tervezett nyereségük 50 százalékát már októberben elértek. 0,8 százalékkal csökkentette önköltségét, és 50 000 forinttal túlteljesítette időarányos nyereségét a Nyomdaipari Vállalat. 585 000 forintnál tart a tervezett 397 000 forintos nyereséönköltsége 3 százalékkal rosz- szabbodott, nyilván része van a sok új munkás váltakozó teljesítményének,. a nemrég történt tűzesetnek, az önköltségcsökkentő hitel visszafizetésének is. Októberi nyereség- tervét azonban ez az üzem is teljesítette. Némi eredmény- romlás tapasztalható a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál. Meglepetést okozott a Somogy megyei Faipari Vállalat visszaesése. Mi történt ennél a mindig jó eredményt elért vállalatnál, hogy októberben 3,1 százalékkal rosszabbodott az önköltsége? A negyedik negyedévi terv teljesítésében is mintegy 20 000 forinttal lemaradtak. ’ Szomorú tapasztalatokkal szolgált ez az év a Mérték- utáni és Vegyesruházati Vállalat számára, ahol az október SEsSrSSjÖSZI KOZMETIKAI TANÁCSOK ző évben is csak akkor majd, Jé ha a vállalat vezetését meg-fi szilárdítják, megteremtik a fi színvonalas műszaki' vezetést, fi fokozzák a számviteli dolgozóké szakmai tudását, és állandósít-/a szeles, esős időben a szar az EZÚTTAL SZÁRAZBŐRŰEKNEK A legtöbb kellemetlenséget közgazdasági elemző Sarcbőr okozza Pikkelyes, hámjlós, sőt repedezett lesz a bőr, ha nem kezelik kellőképpen. ják a munkát. Röviden tehát ezt mutatja a negyedik negyedév ^yitAny- ^Leghatásosabban a kozmeti- hónapja október. La-h ,/j^ vagy szakorvos segíthet, vannak jól bevált házisze- gal varhatnak szép nyeieseg 5 Ha ezek nem használreszesedest a dolgozok * okvetlenül vegyük igényAz egesz évi tervet úgy va- * szakemberek tanácsát lósítják meg üzemeink, ahogy/ . ,, . . . ’ a neevedik negyedévit teliesí-5mert reJtett betegség, vita- a negyeoiK. negyeaevit telje. 1 Jminhiany vagy más szervi baj ik vagy túlteljesítik. Ez^n-3 lehe/a száraz bór okozója. tos mérvadó tehát. Az üzemek-5 az£ILLIK — NEM ILLIK ■3 ■i Viselkedés éttereinken ben ezért tájékoztassák eredményekről a dolgozókat fi Itt van az utolsó lehetőség ar-5 ra, hogy a jól teljesítő üzemek/ fokozzák eredményeiket, a lemaradók pedig pótolják a mulasztottakat. Rövid idő alatt sokat lehet tenni. Ezt bizo-S Akár magunk, akár nők nyitja a Húsüzem példája, fivagy fiatalabbak társaságában ahol a néhány hónappal ez- lemegyünk szórakozni, kerüljük előtt kibontakozott brigád- fimindazokat a helyeket, melye- versenymozgalom meglepő 3két köztudomásúan részegek eredménnyel járt. Törekvésük-gis látogatnak. Nyilvános hekel az elsők közé tornászták filyiségben a férfi leveszi a kamatukat a húsipariak. Errétlapját vagy sapkáját. Ha nő- másutt is megvan a lehetőség. fivel megy be, az ő feladata a helykeresés. Ha nincs szabad S6»ül a gíiuark, növekszik az ÍFaRI feladata |SÜtfÄ “£■ na) megfelelt kötelezettségé-fijünk, és viselkedjünk tapintanék. fitosán. Étterembe egyedül beEz évben jelentősen bövült/lépő nő vagy leány sosem vá- a gépállomások gépparkja és filoszt magának olyan asztalt, a közúti járművek száma is.fiahol kizárólag férfiak ülnek. Az előbbiek üzemanyaggaljHeíyeí fenntartani hozzátartoOktóber-novemberben jelentősen megnövekedett a Ásványolaj Forgalmi Vállalat feladata. A kaposvári III. számú tájegységi telep az elmúlt év hasonló időszakéhoz vigének túlteljesítése közben a • szonyítva 24—25 százalékkal Kertészeti és Útkarbantartó magasabb igényeket elégített ki. A megnövekedett áruellátás gépparkunk országos nöVállalat. Az elsők között van a KARNEVÁL, a Kaposvári Sütőipari Vállalat. A Húsipari | vekedésének következménye, s Vállalat is, amelyről pedig a négy megyét ellátó telep nzt gondoltuk néhány hónap- (Somogy, Zala, Baranya, ToJvaló ellátását főleg a benzin—bízóinknak vagy ismerőseinknek gázolaj jelenti. Ácsok nem nagyon telt helyiA telep elkészítette távlatiJsépben illő. Ruházat rendbetcrveit (december vége felé hagyják jóvá), melyek már a jövő évben új kutak felállítá-l sát és a meglévők korszerűsí tését tartalmazzák. Giacomo Puccini íhozása, fésülködés, nyakke n- időigazítás ne az étteremben •vagy a kávéházban, hanem (annak toalett-helyiségében 5történjék. Mellettünk elhaladó ►ismerőst felállás nélkül üdvö- [zöljünk. A személyzettel ille- idelmesen bánjunk, különösen la női kiszolgálókkal. Éppen (olyan dolgozók, mint mi. Legfeltűnőbb a száraz bőr i kézen és az arcon, de gyakran előfordul — s különösen szeles időben kellemetlen — a lábszáron is; sőt a mellbimbók és más testrészek is szenvednek tőle. Van olyan hiedelem, hogy nem jó gyakran mosni a száraz bőrt. Ez tulajdonképpen helytelen nézet. Langyos vízzel, lúgmentes szappannal — legjobb a túlzsírozott babaszappan — mossuk meg alaposan a bőrt, s közvetlen törülközés után a még puha bőrfelületet kenjük be alaoosan zsíros krémmel. A törülközővel dörzsöljük meg magunkat, hogy a vérkeringést élénkítsük. A krémezést is alapos mosogató mozgással végezzük mindaddig, amíg a bőr beszívja a krémet. Ha nagyon kemény a vizünk, lágyítsuk meg egy késhegyni bo- raxszal, amelyet bármelyik patikában fillérekért beszerezhetünk. Ha a bőr sömörös, viszketős, ne vízzel, hanem nyers tejjel mossuk a beteg részt, vagy friss étolajjal tisztítsuk meg egy darabka vatta segítségével. Két-hárorh mandulát tisztítsunk meg belső héjától, törjük apró darabokra, vegyítsük el annyi tejjel vagy tejszínnel, hogy pépes legyen. Ezt kenjük fel az érzékeny bőrfelületre, és 25—30 perc után kamillateával, vagy ha nincs, langyos forralt vízzel mossuk le. Alkalmazhatjuk a tojáspakolást is. Ez úgy készül, hogy fél tojássárgáját négy-öt csepp csufcamáj olajjal el vegyítünk, hozzáteszünk egy csepp citromot, és felkenjük az arcra. Ez is 25—30 percig marad az arcon, s ugyanúgy mossuk le, mint a mandulás borogatást. Mindkét esetben zsíros krémmel vékonyan bekenjük utána a bőrt Púdert lehetőleg ne használjunk, nem is divat már. Ha nagyon szükséges, egy-egy ünnepi alkalomra a homlokot, orrot és áll közepét, ahol fényleni szokott a bór, enyhén pú- derezhetjük, de a szem körüli részeket akkor is hagyjuk ki. FT armincöt éve halt meg Brüsszelben Giacomo Puccini, az operairodalom utolsó, nagy nemzetközi sikereket elért mestere. Művészete és jelentősége körül sok vifa folyt már életében is. Többek előtt még ma sem tisztázódtak a vele kapcsolatos kérdések. Sokan magasztalják, mások pedig meg művészi rangjától is meg akarják fosztani. Az előbbiek ismerik nagyságát, átérzik jelentőségét, az utóbbiak pedig még ma sem hajlandók tudomásul venni, hogy Puccininak helye van a zeneköltészetben. Munkássága két század találkozásénak időszakára esik. Indulásának körülményei is jelentőségteljesek. . Neves zenészgeneráció öt tagja vezet vissza a Puccini-családban a barokk időkbe, hasonlóan a nagy Bach családjához, ahol ugyancsak a sokfelé ágazó családfa ilyen érdekes példáját adja a zenei hajlamok át- öröklődésének. Olaszországban, Toscana tartományban, Lucca városában született a nagy operakomponista. A tengerpart színgazdagsága, a carrarai márványba nyák munka ritmusa s a szegénységgel való személyes küzdelmei adják első élményeit, s biztosítják eleve a gyermekkori emlékek. maradandóságát, termékenyítő hatását. Felismeri szerénységében is elhivatottságát-. Alkotni, de előbb tanaim akar, s ezért rendkívül boldog, hogy városkája társadalmának segítségével eljuthat a V.érdi nevét viselő milánói konzervatóriumba. Itt kitűnő eredménnyel végez. Ettől az idő', öl fogra a zenés színpad felé tereli figyelmét Fonc'delli, a tudós és iránta atyai szeretettel viseltető tanár. s íny találja meg a fiatal Puccini an az utat, amelyen élete végéig jár. Megkezdi élet nevének, építését, mely — nékdny nem' jelentős ifjúkori vokális és kamara-zeneművet leszámítva — kizárólag az operamuzsikáé. ' A múlt század alkonya és a jäten hchirlz az az időszak, amikor a zeneben. a Wagneroperák ingatják meg a »kiasz- szikus- operák eddigi örökér- léküségé be vetett hitet, s váltanak ki szenvedélyes vitákat. A Wagner utánérzők az epigonok fáradhatatlanságával nyüzsögnek inkább csődös, mint maradandót felmutató tevékenységgel Európa terein. Ugyanakkor a kelet-európai népeknél fellobban a nép iség, a népzene gondolata. A nyugati komponisták az evigonok- kal együtt nem lelik helyüket az átalakulás jeleit mutató társadalomban, elvesztik kapcsolatukat a közönséggel, önmagukhoz menekülnek, új formákat, kifejezési nyelvet produkálnak, ezek azonban a széles tömegek számára általában érthetetlenek maradnak, hisz alkotójuk munkája lombik munka, amelynek a dal- lam-számüzötlség a jellemzője. és amely sokszor zörej marad csupán. ’ T lyen jelenségek Puccini hazájában is kísértenek. Az ö művészete mégis a tömegek közkincsévé vált. Több oka van ennek, a legfontosabb azonban, hogy ő r.eni menekül a zeneköltészet elefántcsont-tornyába, hanem elsősorban tovább fejlesztette a XIX. század jó hagyományait— melyek az olasz opera- színpadot éltették elsősorban — az olasz népdal és nemes dallamú metodika-anyag alkalmazásával. Ez a dallamvilág Puccini operazenéjében lett mélyen őszinte ötvözete a színpadon a mindennapi valóságnak, a kisemberek szegénysorsú napjainak, a mindennapi gondokkal vesződő egyszerű dolgozó ember életének. Ez a melódiavilág, amely már lényegileg közös kinccsé ötvözte az olasz népdalt a műzenével, él tovább, töretlenül Puccini művészetében. toy kaptak énekesei kitűnő áriáko.t, melyek a. nemes hagyományokon túl éppen Puccini kezében váltak helyenként klasszikus veretű ékké. Ezeket a dallamokat lesték a zeneköltő Torre del Lago-i otthonának ablalza alatt éjjelinként a környék kisemberei, ezeket szólaltatta meg csődáA családi ünnepeket ked- nagyon latos hangján Caruso, s ezekért lelkesedett Puccini premier-karmestere, a nagyhírű Toscanini. *Pompás ösztönnelr> ■ __ v álasztja meg szövegtémáit is.?vesse’ meghltte ^ Témaválasztásánál szintén a3érdernes> mert a gyerekek egy kisemberek életét tárgyalóié létén át boldogan emlékez- szövegek érdeklik. Nagy S2ere-/nek azokra a felejthetetlen, tettel es megértéssel fordul a/, ■ , ,, . , . .___, m unkások felé, s ö viszi elsö-3kedves orakra' A kicsmyek nek operaszínpadra a prole-/általában nem szeretnek >-ren- tárokat. (Nyugat lánya.) Mindfidesen- asztalhoz ülni, s mindeken túl a zenei mesterség-Á^ örömmel majszolnak csak beli készség, a tudás állítjákff . ...., , Puccinit a halhatatlanok közé.4ugy’ mentükben valamit Ha Üj megvilágításba helyezi tehát nem asjtalnél terítünk, wagneri zenedráma célkitűzé-/hanem büfés rendszerű uzson- seit, tovább fejleszti a zeneadunk nekik, nagyon boles dráma, a színpad és zene-fi , . , , kar egységét. Megalkotta aSdogok Ies~nek- zenei párbeszéd, a dialógus fi . , , ,. muzsika kifejezését jellegze-yí, ItCllndK (IClJllTlrC tes parlando-elbeszélő ritmu-Á, ., „ , . sóval. Ezért van, hogy nála>hldeS karamell-tumuxot. Na- töretlenül él a dallam szépség™ egyszerű á készítése. 25 ge a zemikarban éppúgy, ?nint/?kg f.ukro* megpirítunk, és (a drámában) a színpadon, ozá .ontunk 3 dl vízzel Ha a énekesek nikéji 5V1Z teljesen felolvasztotta az Harmóniái merészek, újsze-§égetett cukrot- kész az ízesí' rüek, követik ugyan a nagyfiú amit negyedes hígításban elődöket (Liszt, Wagner, Musz-Áadunk nyers tejhez- Habverő- szorgszkij, Debussy), de min-/ve^’ i®8í°bb a kerekes hab- denkor egyéniek is maradnak.felverjük, s üvegpo- H,ingszerelő művészete is fci-Jharakban vagy színes bögrék- tünő, de zenei fegyverzeténél^ tálaljuk. Ugyanez az ital kívül mégis a legjelentősebbfim*dnaszdrPPel is készíthető élmény anyaga, melyet kjzéró-/kararne^ helyett.. lagosan Puccini adott a zene-fi A szendvicseknek az a ve- költészeinek: a hét köz napok,/szelve, hogy a gyerekek lepo- a kis emberi sorsok és érzé-fityogtatják róluk a díszt. Te- sek muzsikája. Humanitása ésíhát ledarálva, vajjal vagy tej- a tömegek előtti közérthetőség jfellel elkeverve vkenjük meg nyilvánul meg Puccini min-fia rávalókkal a kenyérkéket. den dalművében. ^Kenőmájast, szardíniát, szaláJ T tolsó nagy müvét, a Tu-fimit, sajtot is lekeverhetjük randot című operát márjjvajjal. Nagyon jóízű a töpör- nem'tudta befejezni. EpyifcStyűpástétom, amely ledarált — volt tanítványa tett pontot a/mustárral, sóval, paprikával nagyszerű, mű végére a mes-fikevert, apróra reszelt hagy- ter vázlatai alapján. Amikor/mával ízesített — bolti töpör- a milánói Scala 1926. ápriítsjt.yűből és tejfelből készül. Mi- 25-i bemutatója alkalmával fivél a gyerekek inkább kívánelhangzott Liu búcsújánakficsiak, mint éhesek ilyen muzsikája, a vezénylő Tosca-/uzsonnákon, nagyon mulatsá- nini letéve a dirigenspálcát a fig, os a kifliből vagy óriáskifli- közönség felé fordult, és elér-5böl vágott szendvics, amely zékenyült hangon igy szóit.-/csak falatnyi. — Ennél a résznél meghaltfi Az elmaradhatatlan torta a me.ster... ílegyen csokoládétorta. Tésztádé halál legyőzte az em-fija igy készül: 3 dl darát áz- bert. De az alkotás legyőzte afitassunk be egy éjszakára 3 halált, és milliók szívében é’3.s] tejbe. Másnap adjunk hoz- lovábbNyakas József fi-á 15 dkg cukrot, 10 dkg daft Zeneiskola igazgatója, teáit diót és egy vanüiacukrot Télapó-uzsonna meg egy sütőport. Zsírozott, lisztezett tepsiben sütjük. A töltelék lehet csokoládékrém f egy nagy kanál lisztet péppé főzünk egy dl tejjel. Jó kávéskanálnyi kakaót adunk hozzá, míg forró, és simára, hidegre keverjük. Ha hideg, 10 dkg külön kikevert vajjal és 15 dkg porcukorral tovább keverjük, amíg habos nem lesz. A torta tetejét fél diókkal díszíthetjük. Könnyű, finom, gyorsan készíthető apró siitemények ANGOL TEASÜTEMÉNY 14 dkg cukrot jól kikeverünk 4 tojás sárgájával, majd hozzá vegyi tünk 2 dikg vajat, 14 dkg őrölt-hámozot/t mandulát. 3 dkg mazsolát. 14 dkg Tisztet és egy kiskanálnyi törött fahéjat, végül pedig a négy tojás habját. Kis tepsiben, mérsékelt tűznél sütiük. HUSZÄRFÄNK 9 dlkg lisztet 4 dikg cukorral. 7 dkg vajjal összemorzsoljuk, majd egy tojássárgájával ösz- szegyúrjuk. Ceruza vastagságúra elnyújtjuík. és középnagyságú pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Azután megkenjük tojásfehérjével. és vágott dióval vagy mogyoróval meghintjük! Közepesen meleg sütőben sütjük. Ha kisült, tehetünk minden fánik tetejére egy darabka kemény gyümölcsízt vagy lekvárt. Cukorral meghintve tálaljuk. VANÍLIAKIFLI 14 dkg lisztet és 10 dkg vajat öss^emorzsólunk egy tésztán yűjtó deszkán, azután hozzákeverünk 5 dkg darált mogyorót vagy mandulát és 4 dkg vaníliás cukrot. Kidolgozzuk, és kifliiket formálunk belőle; Közepesen meleg sütőben va- i azott. lisztezett sütőlapon kisütjük. MACSKANYELV 4 tojás kemény habjába 14 dkg porcukrot. 1 dl tejszínt és 14 dkg lisztet keverünk. Kikeverés után nvomózsákból vaja- zott. lisztezett sütőlapra nyelv- alakú hosszúkás csikókat nyomunk. és közepesen meleg sütőben kisütjük. Ha kihűlt, egyet-egyet csokoládékrémmel összeragasztunk, egy papírzacskó segítségével a csokolá- dékrétnből vagy felolvasztott csokoládéból csíkokat húzunk rá. Rózsamintás vitrinterítő Anyaga 100-as horgolócérna, átmérőié 18 cm. Első sor: 16 láncszemből gyűrűt készilünJk. Második sor: \ gyűrűbe 32 egy- ráhajtásos pálcát horgolunk. Harmadik sor: Minden pálca fölé 1 egyráhajtásos pálcát és 1 láncszemet készítünk. Negyedik sor: Minden pálca közé 1 egyráhajtásos pálca és'2 láncszem. Ötödik sor: Minden pálca fölé 2 kétráhajtásos pálcát horgolunk, a negyedik pálca után 4 láncszemet veszünk. Hatodik sor: Minden 4 láncszemes ívre 5 kétráhajtásos pálca, köztük 3—3 láncszemmel. Hetedik sor: Az előző sor minden második szemébe öltve kétráhajtásos pálcából és 2 láncszemből álló kockát horgolunk. Nyolcadik-kilencedik sor: Minden kocka fölé 3 láncszemmel és 1 egyráhajtásos pálcával kockát készítünk. 1 Tizedik sor: Az első és második kockába összesen 9 kétrá Hajtásos pálcát, majd 7 ko.ika tőié 4 láncszemes kockát horgolunk. Tizenegyedik sor: 9 kétráhajtásos pálca az előző pálcákba öltve, 4 láncszem után a következő két kockába, 9 kétráhajtásos pálcát, végül 4 kockát horgolunk 4—4 láncszemmel. Tizenkettedik sor: 21 kétráhajtá- sos pálca és 4 kocka. A továbbiakban a rózsákat a minta szerint horgoljuk, és az utolsó sort rövidpálcával horgoljuk körül.
