Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

SÖMOGTÍ NÉPLAP 1 Sserffa, 1989. der-ember SÄ­imléklrat a tízhatalmi leszerelési bizottság összehívásáról Moszkva, (TASZSZ). A -szov­jet kormány Bulgária, Len­gyelország, Csehszlovákia és Románia kormányával egyet­értésben hivatalosain közölte, hogy az öt ország kormánya hozzájárul a tízhatalmi lesze­relési bizottságnak Géniben 1960. március 15-én vagy más, ehhez közeli időpontban tör­ténő összehívásához. A nyugati Béremelés Bulgáriában Szófia (MTI). A bolgár dol­gozók szép újévi ajándékot kaptak a párttól és a kormány­tól. Hétfőn eíte nyilvánosságra hozták a Bolgár Kommunista Párt ’ Központi Bizottságának, a Bolgár Minisztertanácsnak és a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának közös hatá­rozatát a bérrendszer javításá­ról és a munkások, műszaki szakemberek és alkalmazottak fizetésének emeléséről. A határozat értelmében a fizetéseket a népgazdaság kü­lönböző területeire elosztva há­rom szakaszban — I960, április 1-én. július 1-én, október 1-én emelik, és a béremelés értéke egyes iparágakban eléri a 21— 28 százalékot. A határozat •' értelmében 1960. október 1-étől Bulgáriá­ban a munkások és alkalma­zottak legalacsonyabb fizetése a jelenlegi 400 leváról 500, il­letve 47Ó Lévára emelkedik. Az utóbbi időben végrehaj­tott kétszeri árleszállítás után a bolgár pártnak és kormány­nak ez az újabb intézkedése tovább emeli a bolgár nép élet­színvonalát- A bolgár dolgozók vásárlóereje több százmillió levával emelkedik. hatalmak kormányainak erre irányuló javaslatát a francia’ kormány december 22-én kelt emlékirata tartalmazza. A szovjet koimány emlék­iratában. ameiyet Valerian Zo­rin szovjet külügyminíszterhe- lyettes nyújtott át Maurice De- jean francia nagykövetnek, az áll, hogy a Szovjetunió, Bulgá­ria, Lengyelország, Csehszlo­vákia és Románia hajlandó 1960-ban a lehető legkorábbi időpontban összehívni a tízes bizottságot. Ha azonban a nyu­gati hatalmak erre nem haj­landók. az említett országok kormányát nem emelnek kifo­gást a bizottság összehívására a nyugati hatalmak által java­solt időpont ellen. (MTI) Átadták Moszkvában a nyugati kormányfők válaszleveleit Moszkva (MTI), Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint az Egyesült Államok, Nagy-Rritannia és Franciaország moszkvai nagy­követe kedden felkereste Gro- miko külügyminisztert, hogy átadja a nyugati kormányfők válaszát Hruscsov szovjet mi­niszter-elnök legutóbbi levelére. Azonos szövegű válaszleve­lekben a nyugati kormányfők május 16-át javasolják a ke­let—nyugati csúcsértekezlet időpontjául. Indokolásul fel­hozzák, hogy április 21-e EU senhower és de Gaulle más irányú elfoglaltsága miatt, má­jus 4-e pedig Macm,illannék a brit nemzetközösség minisz­terelnöki értekezletén való részvétele miatt nem alkalmas számukra. „A nemzeti szocializmus újjáéledéséért felelős a bonni kormány, a sajtó, a rádió, az iskola és a szülők66 írja a Welt Miért szállt ki Rockefeller a nyeregből? A Pravda kommentárja Rockefeller visszalépéséhez Moszkva (TASZSZ). A Prav­da keddi számában V. Zorin kommentálja Nelson Rockefel­lernek azt az elhatározását, hogy visszalép az elnökjelölt­ségtől. A cikkíró rámutat, hogy Rockefeller az utóbbi hóna­pokban azoknák az erőknek vezérévé lett, amelyek bármi­lyen áron szembehelyezkednek a világszerte jelentkező enyhü­léssel, Rockefeller az amerikai monopóliumoknak azokat a köreit képviseli, amelyek me­sés gazdagságra tettek szert a fegyverkezési hajsza révén, más országok és népek kizsák­mányolásával. Az amerikai „Forduljon Irak az ESSZ Biztonsági Tanácsához“ — követeli az Iraki Békebizotteág Bagdad (ADN), Az Iraki Bé­kebizottság felhívással fordult az iraki koímahyhöz'.' A'' Bi­zottság megállapítja, miután kudarcba fulladt a Kasszem- kormány ellen Irak határain belül szőtt összeesküvés, most az imperialisták' Iránt, a Köz­ponti Szerződés szervezetének tagját bízták meg azzal, hogy kövessen el provokációkat Irak határán. Ezért az Iraki Béke- bízoTtsag-felszólítja az iraki kormányt, forduljon haladék­talanul az ENSZ Biztonsági Tanácsához, a Béke-Világta- nácshoz és a világ békeszerető közvéleményéhez, kísérjék fi­gyelemmel az iraki—iráni ha­táron lezajló eseményeket. „Irak eddig egyeílesaegy katonát sem küldött a határra“ — mondotta Kasszem iraki miniszterelnök Bagdad (Reuter). Kasszem íraki miniszterelnök hétfőn megjelent azon a fogadáson, ameiyet az egyik katonai ala­kulat rendezett a bagdadi vá­rosházán a miniszterelnök sze­rencsés megmenekülésének megünneplésére. A miniszterelnök itt beszé­det mondott, s ezt az iraki rá­dió is közvetítette. Kasszem ki­jelentette, hogy Irak eddig egyetlenegy, katonát sem kül­dött az iraki—iráni határ vi­tatott szakaszára. Megállapí­totta. hogy Irán veszélyezteti a békét ezen a határvidéken,. »Hatá­rainkat megsértették, es most is megsértik■< — mondotta, majd. hozzáfűzte: »De módunk­ban áll összezúzni minden el­lenünk elkövetett agressziót, fegyveres erőinket felvonultat­juk, cs szükség esetén felhasz­náljuk őket«. Ezután bejelentette, hogy az iraki belügyminiszter a közel­jövőén részletes tájékoztatást ad az Irak ellen elkövetett Irá­ni agresszióról. Kasszem foglalkozott az Iz­rael területéről elmenekült pa- • lésztinai arabok problémáival is. 'Sürgette egy palesztinai köztársaság megalakítását, és felhívta a palesztinaiakat, ra­gadják meg a kezdeményezést. Felszólította a többi arab or­szág kormányát, támogassák ezt a mozgalmat. Megígérte, hogy milliárdos és tanácsadói nem akarták megérteni azokat a döntő változásokat, amelyek az utóbbi -hónapokban mentek végbe a világon. Rockefeller annyira elszi­getelődött az amerikai nép­től, hogy nem vette észre, az amerikai nép hangula­tának Hruscsov utazása és a Szovjetunió egyhülést sürgető erőfeszítései nyo­mául jelentkező módosulá­sát. Az amerikai politikai küzdő­téren ma hidegháborús állás­pontot vallani annyi, mint az amerikaiak többségének aka­rata ellenére cselekedni. A választási körút és a vá­lasztókkal való találkozás meg­érlelte Rockefellerben ennek a részére keserű igazságnak a felismerését. Ezért kellett 'efé- keznie túl szilajjá vált válasz­tási lovát, és ezért volt kény­telen kiszállni a nyeregből — állapítja - meg. Zarin.­Új sziget v a Káspi-tengeren Moszkva (MTI). December 25-én Bakutól mintegy 75 kilométerre a Káspi-tenger egyik szigetén dol­gozó geológusok vulkanikus kitö­rést észleltek a sziget közelében. A mintegy 15 perces vulkanikus kitörés kezdetekor hatalmas szö­kőkút emelkedett az ég felé, majd 200 méter magas lángoszlop tört ki a víz színe alól. A lángoszlop rövid idő alatt kihunyt, helyét sű­rű füst foglalta el. A füst elosz­lása után a vulkanikus kitörés he­lyén mintegy egy kilométer hosz- szú, fél kilométer széles sziget maradt. . Berlin (MTI). As MTI ber­lini tudósítója jelenti: Karácsony éjszakáján Ar­nold Strunk 25 éves péklegény és Paul Joseph Schönen 35 éves kereskedelmi alkalmazott antiszemita feliratokat és ho­rogkereszteket mázolt a kölni zsinagóga falara. Hasonlókép­pen meggyalázták a város egyik parkjában a Harmadik Birodalom áldozatainak emlék­művét is. A német neofasiszták akkor követték el újabb gaztettüket, amikor Adenauer kancellár külföldi honfitársaihoz intézett karácsonyi szózatában . han­goztatta, hogy fel kell szaba­dítani a keleti részeken élő né­meteket. Adenauer másnap újabb rádióbeszédet mondott. A karácsonyi gyertya fénye — jelentette ki többek között — emlékeztessen minket hazánk ama részére, ahol üldözik a vallást, és tilos az istentiszte­let. Ez a második karácsonyi rádióbeszéd akkor hangzott el, amikor a világsajtót már be­járta a kölni templomgyalázás híre, és amikor a világ közvé­leménye ismét meggyőződhe­tett arról, hogy milyen is a bonni államban a vallássza­badság. “Adenauer nem keresztény erkölcsfilozófus, hanem a ravasz rókák nagyapja« — állapította meg igen talá­lóan Adenauer karácsonyi be­szédeiről a Neue Zürcher Zeitung. J. H. Futheus, Észak-Rajna —Vesztfália tartomány CDU- 'párti belügyminisztere követte pártvezérét az »igazmondás­ban«. A kölni esettel kapcso­latban kijelentette: »Észak- Rajna—Vesztfáliában éppen úgy nincs antiszemitizmus, mint ahogyan nincs a Szövet­ségi Köztársaság más részei­ben sem«. ■'A világ közvéleményé tisz­tában'van' ázzál, hogy : ez az állítás nem felel meg a való­ságnak. A Német Birodalmi Párt, amelyhez Strunk és Schönen is tartozik, antisze­mita újfasiszta párt. amelynek »führere« W. Meinberg egyko­ri SS-tiszt. A bonni kormány számára bizonyára kínos, hogy eb­ben az évben már másod­szor történt templomgya­lázás. 1959. január 17-én került sor az elsőre, amikor az újfasisz­ták a düsseldorfi gyalázták meg. , Ebből a kincs helyzetből a bonni kormány most úgy pró­bál kimászni, hogy a kommu­nistákra igyekszik terelni a gyanút, mint ahogyan annak idején Hitlerék tették, A Welt hosszabb cikkben veti fel a felelősség kérdését, és bevallja, hogy a nemzeti szocializmus újjáéledéséért »felelős a kormány, az isko­la, a sajtó, a rádió, és felelő­sek a szülök ts.« Az ötödik oldalon azonban már hitelt ad Meinberg levitézlett SS-tiszt- r.í-k, a Német Birodalmi Pánt elnökének, aki a kölni temp- lomgyalázós után kijelentette: »Schönen gyakran járt át Ke- let-Németországba, és vannak, zsinagógát akik kommunista ielvényt. iá láttak nála«. Furcsa logika. Amit a Welt el szeretne hitetni a közvéle­ménnyel. azt a bűnügyi rend­őrség hivatalos jelentése már két nappal ezelőtt megcáfolta* megállapítva: 4»A tettesek a Német Bi­rodalmi Párt tagjai.« De megcáfolta Köln város ve­zetősége iá: vasárnap Schwe- ring polgármester vezetésével 37 tagú küldöttség utazott Iz­raelbe — ezt is a Welt jelenti —, hogy kiengesztelje Ben Guriont a kölni templomgya­lázás miatt. Ha kommunista provokációról lenne szó. ak­kor minek az elkésett canos- sa,járás? Nyugat’Hém&fországban Hitler liorogheresztfének árnyéka kísért Visszhangok a kölni Bonn (ADN). A kölni zsina- gógagyalázás hátteréről a vizs­gálatot most már csak a Né­met Birodalmi Párt ellen fog­ják folytatni Nyugat-Németor- szágban. Bonni és düsseldorfi jelentésekből az derül ki, hogy a Német Birodalmi Pártot akarják egyedüli bűnbakként feltüntetni. Ezzel akarják el- tarelni a figyelmet arról, hogy a növekvő antiszemitizmusért a fő felelősség a bonni kor­mányt és Adenauer pártját, a CDU-t terheli. Egyszersmind bizonyítani akarják a felhábo­rodott külvilágnak, hogy Nyu- gat-Németországban végre tesznek valamit a fasizálódás és az antiszemitizmus ellen. A zsinagogagyalazasrol bonni kormány szóvivője hét­főn kijelentette, hogy a zsina- gógagyalázás miatt a nyugat­német belügyminisztérium vizsgálatot szándékszik foly­tatni annak megállapítására, hogy a Német Birodalmi Pár­tot, mint alkotmányellenes szervezetet be lehet-e tiltani. * * * London. A Dailv Express nyugat-németországi tudósító­ja szerint N yugat-N émetor­szágban Hitler horogkeresztjé­nek árnyéka kísért. A meg­rettent emberek milliói teszik fel a kérdést: valóban megtör­ténhetik-e ez ismét — írja a tudósító. (AP) Német kommunisták és szociáldemokraták tanácskozása :Düsseldorf (ADN). A Deut­sche Freiheitssender 904 nevű rádióállomás jelentette, hogy a napokban, a német kommunis­ták és a szociáldemokraták megbeszélést tartottak. A ta­nácskozáson Nyugat-Németor- szág valamennyi tartományá­nak képviseletében 56 szociál­demokrata párttag és vezető 'vett részt, a Német Kommu­nista Párt részéről pedig Max Reimann. a Központi Bizottság első titkára, az NKP ■ Politikai Bizottságának több tagja, va­lamint több kommunista párt­tag. A tanácskozás résztvevői elvben egyetértettek á jelenlegi politikai helyzet megítélésé­ben. Rámutattak a német mi- iitarizmusból és a bonni kan­cellár atomfegyverküzési poli­tikájából származó veszélyekre, a szociáldemokraták és a kom­munisták közös harcának szük­ségességére. A résztvevők kifejezték óha­jukat, hogy a jövőben többször is tartsanak a jelenlegihez ha­sonló megbeszéléseket, mivel ezek elősegítik az álláspontok tisztázását, a szociáldemokra­ták és a kommunisták egymás­hoz való közeledését. (MTI) ■V.WW.WZ.,.V.%VZ^AW*V.W^ZW/W. A NAGY EREDMÉNYEK ESZTENDEJE (A szovjet külpolitika sikerei 1959-ben) írta: L. LEONTYEV A z elmúlt év a Irak segíti a palesztinaia- Jkat köztársaságuk megte­remtésében és jogaik visz* szászé rzésében. Kasszem első segítségül 500 000 fontot ajánlott fel a terv meg-i valósításához. Mint ismeretes, a menekült palesztinaiak százezres töme­gei élnek szétszórtan, a mun­ka lehetősége nélkül, nyomor­ban az Izraellel szomszédos arab államokban, főleg Jordá­niának Izraellel szomszédos: határvidékén. kommu­nista eszmék vonz­erejének óriási növekedéséről tanúskodott. A Szovjetunió és . a többi szocialista ország gaz- |! daságának történelmi jelentő­ségű sikerei hatalmas ténye­zőknek bizonyulnak, amelyek a világ dolgozó tömegeit meg­győzik a kapitalizmus gyógyít­hatatlan betegségeitől és feké­lyeitől mentes szocialista rend­szer vitathatatlan fölényéről. Csapotösszevonások Iránban A Reuter tudósítója írja; Irán fő tartalékcsapatai ma a J 23 000 lakosú Kcnvnansha- ban, az iraki határ közelében fekvő, stratégiailag fontos ke­reskedőre rosbnn állomásoznak. De a tartalékcsapatok ott van­nak az abadani kőolaj-finomí­tó körül is. Satt-el-Arab térségében, a vitatott határsáv iráni oldalán pál ma,ligeteknek álcázott légelháritö állá­sok, nrli iztankok, tüzér­ségi ütegek és gépfegyver­ét! ások '.annak. Kermansah kikötőberendezé-i sei körül homokdombokat; emeltek, a Perzsa-öböl partja, mentén pedig több ágyúna-] szád végez állandó órszolgála-l tot­Irán belsejében, a határtól] körülbelül 110 kilométerre fek­vő 120 000 lakosú Ah váz pülőterén állomásoznak Iráni légierők vadászgépei A jelentések hírt adnak rő-| la, hogy az iráni kormány hét-] főn a sah elnökletével minisz-] tsrtanác&ot tartott. (MTI) egymás melleit, függetlenül társadalmi rendszerük különb­ségeitől. A Szovjetunió külpolitikai tevékenysége jelentősen meg­nőtt az elmúlt években; a szov­jet emberek békés építőmun* káj áriak nagyszerű eredmé­nyeire támaszkodik, amelyek­re lelkesedéssel tekint az egész világ. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az egész szocia­lista tábor hatalmának óriási nöiekedése váltotta ki a nyu­zetközi kérdésekben gigantiku­sán megnövekedett' súlyát a mérlegnek abba a serpenyőjé­be helyezi, amely a tartós bé­ke és a nemzetközi barátság oldalát képviseli. Az elmúlt év újból megmu­tatta az egész világnak, milyen fontosak a második világhábo­rú következményeivel és ma­radványaival összefüggő kér­dések: A Szovjetunió már rég­óta arra törekszik, hogy béké­sen rendezze ügyeit Németor­I lyen körülmények között aajl, hatalmak agresszív irány- szaggal, de ilyen irányú kísér- lzíilr\Hcli'rtrt kiiriclgasló ^Ct'oCLUCL'Ky Q.Z CL ti Cl 1l í' t, IfÉlTD-nn/lfl» l/al ni ollon r\ nn „ n L különösen jelentősége van a Szovjetunió aktív külpolitikájának, amely új távlatokat és új lehetősége­ket nyit meg az egész emberi­ség előtt. A szovjet állam kül­politikája, amelyet teljes mér­tékben támogatnak a szocialis­ta tábor összes államai, és he­lyeselnek az egész világ néptö­megei, határozottan és céltuda­tosan a hidegháború felszámo­lására, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezési hajsza csökkentésére, a tö­re-imegpusztitó atom- és hidro- ozt génfegyverek eltiltására irá- g[ nyúl. A szovjet külpolitika változatlanul annak a lenini évnek megvalósítására törek- ik, amely szerint az álla­moknak békében keli sknuik >erőpoliti- kának« válságát. Ez eddig lep­lezett volt: az elmúlt év folya­mán nyilvánvalóvá lett. Hruscsov történelmi jelen­tőségű amerikai útja reflektor­fénnyel világította meg a- fo­lyamatok egész sorát, amelyek figyelembevétele nélkül nem igazodhatunk el korunk bo­nyolult nemzetközi helyzeté­ben, a békés és háborús erők most folyó harcában. A népek iszonyattal utasítják el egy új háború terveit. Egy új háború a legnagyobb katasztrófa volna az emberiség életében. A kapi­talista országok sok . vezető képviselőjének be kell ismer­nie, hogy esztelenség volna a háború. Különösen nagy jelentőségű az a vitathatatlan tény, hogy a na®- szovjethatalom a nem­létéi állandóan a nyugati ha­talmak ellenkezésébe ütköz­nek. Pedig a német békeszerző­dés hiánya megkönnyíti a nyu­gatnémet revanslovagok és mi­litaristák békeellenes mester­kedéseit. Hitler követői a bon­ni államban egyre arcátlanab­bal beszélnek arról a tervük­ről, hqgy »újra lejátsszák a há­borút«, elfoglalják a Német Demokratikus Köztársaságot, és felújítják a »Drang nach Osten—t. Szovjet részről már. többször kijelentették, hogy a jelenlegi erőviszonyok között a nyugat­német fasiszták minden ka­landját igen gyorsan felszá­molják De fennáll az a ve­szély, hogy a bonni kalando­rok meggy újtják a kanócot, amely kirobbantja az új vijág­égést. E fenyegetés elhárítása érdekében meg kell találni a német békeszerződés útját. Ha megkötik a békeszerződést mindkét német állammal, s normaiizálják a nyugat-berli­ni helyzetet, akkor a német nép megszabadul a külföldi csapatok megszállásától; meg­szilárdul a béke és biztonság Európában és az egész világon. A nemzetközi enyhülés kul­csa a két nagyhatalom: a Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszonya. Éppen ezen a téren iórténl a legjelentősebb előre­haladás 1959-ben. A haladás összefügg az államférfiak sze­mélyes kapcsolatainak fejlődé-> ■'étrt, különösen Hruscsov tör­ténelmi jelentőségű amerikai látogatásával. Az első közleményt a szov­jet és amerikai államfő láto­gat áscseréjéről mindenütt úgy értékelték, mint új szakaszt a szovjet—amerikai viszony fej­lődésében. Hruscsov elvtárs találkozása Dwight Eisenhower amerikai elnökkel Camp Davidben, amerikai körutazásai, felszóla­lásai az amerikai társadalom különböző rétegeinek. képvise­lői előtt, beszélgetése a legkü­lönbözőbb helyzetben élő em­berekkel — eltörölhetetlenül mély benyomást keltettek nemcsak Amerikában, hanem az egész világon. A szovjet vendég egyszerű és világos sza­vai számos rést ütöttek az elő­ítéletek falán, amelyet a rossz­indulatú reakciós propaganda épttett ki országunk körül. A Camp Davidben folytatott megbeszélések végeztével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents