Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
Szerda, 1558. d33. a gprökiek tanácstagja 3 SOMOGfI NÉPLAP C ZÖLLÖSGYÖRÖKÖN ^ nindenki jól ismeri Uv-.njálhi Ferenc tanácstagot. De nemcsak ismeri, becsüli is jó munkájáért. Öt év óta talpal a panaszosok ügyében, s látja el a közgyámi teendőket közmegelégedésre. Bármi történik körzetében, szalad a■ tanácsházra és intézkedik, Észreveszi a legapróbb dolgokat is, semmi sem kerüli cl figyelmét. Nem ég az utcán a villany? Arra jártában beszól a tanácsházra, gondoskodjanak új égőkről. Valaki olyan kérdéssel fordul hozzá, amiben nem biztos, nem tud kielégítő választ adni? Meny a tanácsházra és tájékozódik, Sok a. rrmnkáia a közgyámi teendők ellátásával is. Teveli Erzsébet Kaposvárott van évek c^a az idegosztályon. Vagyonát Komjáthi elvtárs kezeli, Néha két napjába is beletelik, min elintézi az ordacsehi tsz-nek kishaszonbérbe kiadott földek ügyét. Szívesen, örömmel végzi ezt. a munkáját is. vedig sok utánjárásra van szvks^n, sokat kell karikáznia biciklijén, míg mindent elintéz. — Egyszerű, szerény ember... — mondja róla a tanácselnök. — S ha munkáról ocn sző, nem hátrál m,eg ... Beomlott a régi iskola lakórészének a fala. Komjáthi elvtárs tüstént beszélt a szakemberekkel, s társadalmi munkában helyreállították az épületet. Amikor benyitunk Komjáthi elvtársik portájára, csak feleségét és Laci fiát találjuk otthon. — Mindjárt jön apám, várják meg — mondja Komjáthi László, és beljebb tessékel bennünket. Mig édesapja hazaérkezik, szóval tart minket, elmondja, hogy munkahelyén, a Balatonboglári Állami Gazdaságban hogyan dolgozik a KISZ-szervezet. jyjYÍLIK AZ AJTÓ, Ezüs1 ’ tös hajú férfi lép be, kis bajuszában is csillog egykét ezüstös szál, ruhája mész- peltyes. — A termelőszövetkezet kőműves brigádjában dolgozom... Most egy tejházat alakítunk, onnan jövök — mondja, és leereszkedik a szemben levő székre. A tanácstagsággal járó feladatokra és munkára terelődik a szó. — Mostanában megcsappant a panaszosok száma, mindenkit az foglalkoztat, hogyan zárzélett szovjet—amerikai közös nyilatkozatban megállapították, hogy a megbeszélés hasznos volt mindkét fél álláspontjának tisztázására; kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy az eszmecsere kedvező lesz a két fél indokainak és álláspontjának megértésére, és ezzel hozzájárul az igazságos és tartós béke megteremtéséhez. Hruscsov elvtárs szeptember 18-án az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédében kijelentette: a szovjet kormány és a szovjet nép meggyőződése szerint megvannak a feltételek ahhoz, hogy határozottan kedvező fordulat álljon be a nemzetközi ügyekbe, és felszámolhatják a hidegháborút az egész emberiség érdekében. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldásra váró nemzetközi kérdések között különös jelentősége van a leszerelési problémának. Az emberek világszerte reménykedve várják e kérdés pozitív megoldását, országuk társadalmi rendjétől függetlenül. Sok tekintetben e kérdés helyes megoldásától függ, hogy az emberiséget katasztrofális következményekkel járó háborúba sodorják-e, vagy győzedelmeskedik a béke ügye. A Szovjetunió által előterjesztett általános és teljes leszerelési program világszerte a társadalom figyelmének középpontjába került. A szocialista országok népei azt hangoztatják, hogy a szovjet kórjuk az évet. Na persze, munka azért akad. A közgyámi teendők is elfoglalnak, meg utóbb például az iskola javítása. Igaz is, a cserepeket még nem raktuk fel... Na, holnap elkapom a tanácstitkárt, hogy segítsen, aztán ketten bevégezzük ezt a kis munkát. Kis szünetet tart, majd folytatja: — Jelenleg a tsz használja a termet, mégpedig raktárnak, de a kiszeseké lesz,, mert nincs 'otthonuk. Ide állítjuk a televíziót. — Televíziót? — ismétli meg hitetlenkedve a fia. — De azt ám! — erősiti meg Komjáthi elvtárs. — Rendezünk két bált. s már meg is vehetjük. Komjáthi elvtárs arca ráncba fut. Látszik, valamit mondana, is, nem is. Végül kiböki: — Bogláron voltam tegnap, ott láttam életemben először televíziós előadást. Felesége — alacsony, sovány asszony — csodálkozva csapja össze kezét, amikor férje a műsort meséli, és kiszalad a száján: — Mit ki nem találnak manapság! Apa és fia nem sokat'figyel a mama csodálkozására, úgy ,elfoglalja őket a vita. hova is tegyék a televíziót, hol lehet jobban venni a műsort, a művelődési otthonban-e vagy a jövendő KISZ-helyiségben. ÍGY VAN EZ KOMJÁ- 1 TH1ÉKNÁL. Apa és fia gyakran meghányia-veti a község dolgait. S nemcsak megbeszéli, hanem együtt dolgozik is a község javáért az ötvenkét éves apa és tizenkilenc éves fia. Lajos Géza As első siker után Nagy elismeréssel beszélnek a patalomi fiatalokról azóta, hogy megrendezték Balladaestjüket. A falu felnőtt lakói egyhangúlag bizonygatják a nagysikerű est óta. hogy amióta áll a kultúrház — amit 1928-ban építettek — »ilyen még nem volt. nem hittük volna, hogy fiataljaink ilyet is tudnak!« Ilyen elismerést kiharcolni manapság, amikor annyi panasz céltáblája ifjúságunk, bizony nem lebecsülendő eredmény! A kitűnően sikerült irodalmi est műsorának gerincét Arany János legszebb balladái alkották. Volt még a műsorban frissítőnek népi tánc és népdalcsokor is. A színdarabok kedvelőinek pedig egyfelvoná- sös. Kulcsár István A bűvös mag című egyfelvonásosát is ezen az estén mutatták be a fiatalok. Most, miután belekóstoltak, milyen is az: sok munka után kiállni a falu elé, tanítani, szórakoztatni, azt kívánják a jövőben is bebizonyítani, hogy képesek ők még többre is, ha tettvágyukat a falu pedagógusai, vezetői továbbra is a közös cél felé terelik. Elhatározták, hogy rendezvényeik bevételéből korszerűbben rendezik be művelődési házukat, s televíziós készüléket vásárolnak. Ez a cél megérdemli a kitartó munkát. A patalomi fiatalok kiállták a bemutatkozás erőpróbáját Ballada-estjükkel, s nagyon helyeselhető az az elhatározásuk, hogy ezt a tartalmas, szép műsorukat más falvakban is bemutatják, míg készülődnek Iszajev—Galics Nem, magánügy című vígjátékának bemutatójára. Később kórushangversenyt rendeznek ugyancsak a művelődési ház javára. EXPORTBRIGÁDOK ÜZEME Nem számít a megye legnagyobb üzemei közé ,á Kaposvári Keíeanyagkikészítő. Csendben búvik meg a Szigetvári utcában. Az utca csak akkor népesül be inkább, ha a műszakváltáskor végigmennek rajt a kefeüzem csinos, szorgalmas lányai és asszonyai. Ki óta eltelt idő azt bizonyítja^ hogy felbuzdulásuk nem volt szalmaláng. A célkitűzéseket következetesen megvalósítják. Ha jól elgcyidolkozunk ezen,- nem is csot^lkozunk a kefegyári lányo^ asszonyok nagy buzgalmán. Tsiern is annyira a külföldi pisfc megtartásáról Karácsonyi ajándék: egy ötezer forintos kvarclámpa E^ircson a bölcsőde szülői munkaközössége kvarclámpát vásárolt 5 ezer forintért karácsonyra a bölcsődei apróságok részére. A pénzt hosszabb idő óta különböző rendezvények bevételéből kuporgatták össze, s az utolsó százasokat a bevásárlást végző Csiszár Emília bölcsődevezető saját zsebéből tette hozzá, későbbi időre halasztva a magának tervezett női táska beszerzését. A karácsony előtti napokban fenyőünnepélyt rendeztek a bölcsődében. Kedvesen, soksok bájjal a kicsik szerepeltek. A fényárban , csillogó karáTekintélyt vívott ki mélának a Belatennniykerekl Állami Gazdaság nilzottsága Minden hónapban megtartja ülését a Balatonnagybereki Állami Gazdaság központi lakótelepének nőbizottsága. Mintegy 40 asszony jelenik meg rendszeresen az üléseken. A november és a december nagyon mozgalmas volt. Novemberben hetenként egyszer, decemberben pedig hetenként két alkalommal ült össze a já-. tékkészitő szakkör. Hetven különböző játékot — mókust, rókát, kutyát — varrtak az asz- szonyok plasztikból a gazdaság dolgozói gyermekeinek karácsonyi ajándékként. Ugyancsak a gyermekek megajándékozására fordították jól sikerült műsoros estjeik bevételét is. mányfö nemcsak a szovjet nép nevében emelte fel szavát, hanem a marxizmus—leninizmus eszméinek jegyében összeforrott egész szocialista tábort képviselte. A Szovjetunió által előterjesztett békeprogram lelkes helyeslésre talált mindenütt, a szocialista tábor határain túl is. A nemzetközi társadalom legszélesebb körei határozottan támogatják a hidegháború felszámolásáról és a kézzelfogható leszerelési intézkedésekről szóló javaslatot. A Ni- han Kaidzsi, a japán üzleti körök sajtóorgánuma a szovjet javaslatokat »az emberiségnek adott nagy ajándéknak« nevezte. Az Amrita Bazar Patrika című indiai lap azt írta: »A fegyverkezés nélküli béke évszázadokon át a naiv idealisták kedvenc ábrándjai közé tartozott. De első eset a világ- történelemben. hogy gyakorlatiasan gondolkodó államférfi — a világ egyik leghatalmasabb országának képviselője — ilyen javaslatot tett. nemcsak háborúellenes elvi meggondolások alapján s a nemzeti politika eszközeként, hanem a fegyverzet és a háborúhoz elengedhetetlenül szükséges szervek tényleges felszámolása érdekében. Hruscsov gyökerestül vágja ki a fát. hogy ne hozhasson mérges gyümölcsöt«. A gyengén fejlett országokra mély benyomást tesz az a tény, hogy a szovjet leszerelési terv végrehajtása óriási pénzösz- szegeket szabadítana fel, ameSimon Jánosné, a nőbizottság elnöke egy év óta irányítja a gazdaság asszonyainak délutáni, esti foglalkozásait. Szívesen, szeretettel végzi munkáját, s ehhez minden segítséget megkap a többi tömegszervezettől. Az asszonyok politikai és kulturális nevelésének feladatát a pedagógusok vállalták. Ők minden alkalommal részt vesznek a szakkörök foglalkozásain, s a legkülönbözőbb témakörökről beszélgetnek a megjelentekkel. A nőbizottság tekintélyt vívott ki magának az állami gazdaságban, s egyre több asz- szony kapcsolódik be munkájába. csonyfa alatt szalaggal átkötött kis csomagok jelentették a fellépti dijat, s a fa mögött, a sarokban, ott állt méltóságteljesen, jelentőségének és fontosságának teljes tudatában a téli napfényt kiegészítő kvarclámpa ... S akik adták, tán boldogabbak voltak, mint akik kapták... Tizenöt éve még bölcsőde se volt Barcson, s ha voltak is azelőtt vattacsomós, gyertyafényes mindenki karácsonyfái szeretetcsomagokkal és áhíta- tos énekszóval, de ilyen ajándékot a »főméltóságú asszony« sem adhatott soha. hiszen az akkor osztogatott ruhacsomagok is csak elenyésző részét takarhatták el a mezítelenségnek ... Ezek az apróságok még mesének sem“ fogadnák el a régi karácsonyok történetét. S a szülőknek is csak rossz álom már. Több mint egymillió utas vett részt az idei országjáráson Fejlődő idegenforgalmunknak egyik legnépszerűbb formája az autóbusz-országjárás. Az IBUSZ autóbuszos túrakocsijai az ország valamennyi tájára elvitték az utazóközönséget. Az idei •mérleg szerint ebben az esztendőben a felszabadulás utáni évek legnagyobb forgalmát bonyolították le. 28 ezer kocsit indítottak, s ezeken több mint egymillió utas kereste fel hazánk vidékeit. (MTI) Abban, hogy az üzem rendes kerékvágásba jött, része van a vezető® következetes munkájának is. Látogatásunkkor Tóth István főkönyvelő és Horváth Lajos műszaki tanácsadó éppen a Fővárosi Ször- és Bőrkikészítő Vállalat munkatársaival tartott megbeszélést. Jegyzőkönyvben rögzítették a tárgyalás anyagát. gondolná, hogy ez a kis gyár aránylag a legtöbb terméket szállítja külföldre a városból? Ha nem is olyan régóta is, de így van ez. A jól elkészített sertecsomagokon »Producs e o£ Hongry« felirat olvasván itt szó, hanem .inkább a kefeüzem és a kefeüzemiek, sorsáról, jövőjéről. Ha termékeik minősége nem éri, el a kívánt színvonalat. áruikat visszadobják. Se a kül-, se a belföldnek nem kell. Hogy ebKetten az ifjúsági exportbrigádbóL i,«*w»,^wWiVlw»VoWirt\WaVdVy lyek egy részét az elmaradott országok gazdasági megsegítésére fordíthatnák. Ezekről az összegekről a következő számadatok alapján alkothatunk képet. Az agresszív Atlanti Tömb fennállásának tíz esztendeje alatt — 1949-től 1959-ig — európai tagállamai a hivatalos adatok szerint több mint 300 milliárd dollárt költöttek háborús célokra, ami háromszorosa az említett tagállamok évi nemzeti jövedelmének. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-európai országok dolgozó lakossága tíz évből három éven át ingyen dolgozott. De amíg a kapitalizmus országaiban fegyverkezési hajsza folyt, a Szovjetunió és a többi szocialista ország is kénytelen volt jelentős összegeket fordítani honvédelemre. Maga Hruscsov megmondta, hogy a világ összes országainak évi katonai kiadásai körülbelül 100 milliárd dollárra rúgnak. Ez a pénz elég lenne 150 millió új ház építéséhez. Ha ennek az óriási összegnek csak kis részét a világ gyengén fejlett országaira költenék, a gazdaság fejlődésének új korszaka kezdődne meg Ázsia, Afrika és Dél-Amerika számáA Szovjetunió és a szocia- lista tábor többi országának békés külpolitikája hatalmas tényező, amely óriási és egyre növekvő hatással van a nemzetközi kapcsolatok fejlődésére. Azoknak a köröknek, amelyek a kapitalista országok külpolitikáját irányítják, egyre nagyobb mértékben számolniuk kell ezzel a tényezővel. Mint Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1959. október 31-i III. ülésszakán rámutatott, »Nyugaton most kezd felülkerekedni a helyzet józanabb megítélése, a nemzetközi téren kialakult erőviszonyok alaposabb megértése. S ebből a megértésből elkerülhetetlenül az a következtetés vonható le, hogy irattárba valók azok a számítások, amelyek háborús erőt akarnak alkalmazni a szocialista világ ellen« Aligha várhatjuk azonban, hogy a háborús monopóliumok halálgyárosaiban heves vágy ébred arra, hogy ekevasat kovácsoljanak a kardokból. De nem egy reális lehetőség áll a népek rendelkezésére ahhoz, hogy ráhúzzák a kényszerzubbonyt az őrjöngőkre, akik az atomrakéta-háború tüzébe akarják sodorni az emberiséget. A most befejeződő év volt az a mérföldkő, amelytől a jövendő történészek valószínűleg a hidegháború befejezésének kezdetét számítják. »Megtörténhetik — ismerte be a Hartfordban megjelenő Courant című napilap, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőjének megbeszéléseire célozva —, hogy amikor az új történelemkönyveket írják, ez a megbeszélés jelzi majd a fordulópontot az események sodrában, amikor a háborútól a béke. a haláltól az élet felé fordulunk*» ható. Útra kelnek a csomago- lóból s Amerikában, Hollandiában rakják ki őket a munkások. Persze mindez nem megy ilyen egyszerűen. A dolog neheze talán nem is a külföldi piac megszerzésében, hanem megtartásában van. Az a külföldi kereskedő, aki egyszer is csalódik a kefegyár készítményeiben, aligha jön többet áruért Kaposvárra. No de a kefegyáriaknak éppen az az erényük, hogy úgy dolgoznak, hogy a külföldi ne csalódjék. Az üzemben exportbrigádok alakultak. Elsőnek a sertemű- hely KISZ exportbrigádjának tagjai jelentették be, hogy kiváló minőségű munkát akarnak végezni. És Bocskovics Márta, Hantal Magda, Horváth Marika és Vohner Zsuzsa azóta hiba nélkül készíti a külföldre szánt sertét, késés nélkül kerül ki a munka kezük alól. Talán az ő példájukon buzdult fel Zemankó Gyulá- né, Kiss Ilona, Kurucz Erzsébet, Horváth Lászióné, Márki Ferencné és Bánhegyi Alajosáé, amikor a szőrüzemben ők is exportbrigádot alakítottak. A brigádok megalakulása bői az üzemi veszteségességeai kívül még mennyi káros következmény származhat, azt most nem is mondjuk el, inJ Kovács I. Magda, a könnyűipar ki- \á!ó dolgozója nemcsak sokat, ha« nem jól is csomagol gépével. kább arról egy-két szót, hogy amióta az üzem újjászerveződött, és termékei exportra is alkalmasak, nyereségessé váltj növelhette a munkáslétszámot, és oszthatott nyereségrészesedést. A kefegyáriak tehát igen rövid idő alatt bebizonyították, hogy képesek nagy feladatok megoldására. Ezt a lendületet továbbra is tartani kell. Ügy gondoljuk, hogy szetez még. kellemes meglepetése- seket a csendes Szigetvári utcai üzem.1 Meglepetést? De hiszen m meglepetés inkább véletlenek szülötte. mároedig a kefegyáriak aä újabb' sikerekre t'idatoáan t.örek- ’ Néhány pillanat csak, és a raktárban a mérleg meg- szenek mutatja a napi eredményt. A belföldi sertén kívül | ezen a napon 6# mázsa serte készült külföldi szál- cz v_ • lításra is.
