Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Péntek, 1.959. december 25. 4 SOMOGYI NÉPLAP MUNKÁSARCOK Hajuk deres, kezük reszkető. Fiatal erejüket még a töke szolgálatába kellett állítaniuk. S bár dolgoztak verejtékezve, izmuk szakadtáig, csak falatnyi kenyér jutott nekik, és csa­ládjuknak. Terveik, céljaik álmatlan éjszakába fulladtak, így éltek akkor ...! S ma ■..? Ott ahol a szán­tóföldekbe vész a Virág utca, a 73. szám alatt új ház­ban lakik Vigh Jó­zsef, a Nagymalom 68 éves almolnárja feleségével, leá­nyával, vejével és unokáival. Délfelé jár az idő, otthon találjuk, mert a héten éjszakás. Három kérdést in­tézünk hozzá. — Hogyan gon­dol vissza ifjú­ságára ? — Sokat kellett dolgozni, s keveset kaptunk munkánk el­lenében. 1905-ben molnárinas lettem. 1908-ban szabadultam. 54 esztendeje, hogy a szakmá­ban vagyok. Szemesen, Igái­ban s még több helyen dolgoz­tam havi 20—25 pengőért meg az ellátásért. A Nagymalomba 1929-ben kerültem, s megsza­kítás nélkül dolgoztam 31 esz­tendeig. Fizetés..-? 74 pengő Negyven év egy munkahe­lyen a város, a köz szolgálatá­ban. Nem számított, hogy éj­szaka vagy ünnep van, dol­gozni kellett. A vízre mindig szükség volt. Ezt Tóth Károly- nak, a Vízművek dolgozójának sohasem kellett mondani, tud­ta, hogy munkája mit kíván tőle. S eleget is tett ennek be­csülettel. Hatvan esztendőt tud háta mögött, kijárta már az élet iskoláját A Vízművek irodájában beszélgetek vele, s hozzá is azokat a kérdéseket — Életének sebb napja? legemlékezete­egy hónapra napi 12—16 órai munkáért, meg egy kis liszt, tüzelő, fa és szén a téli hóna­pokra. Bizony, nem volt sok az a pénz. Ruhára, de még a szükségesre se igen telt. Aztán elvették a lisztet, majd a tüze­lőről feledkeztek meg. így föl­nevelni négy gyereket, keser­ves dolog volt, nélkülöztünk, nyomorogtunk. — Amikor családi házunk küszöbét először léptük át. Vömmel közösen építettük, kölcsönt vettünk fel rá. Olyan jó, boldog érzés volt a magun­kéba kerülni. Harminc évig laktunk albérletben. Nem csi­nálhattuk azt, amit szerettünk volna, mert albérlők voltunk. A gyerekek nem mehettek lá­togatóba, jnert ők sem hívhat­ták hozzánk barátaikat. Most kétszobás, konyhás, fürdőszo­bás lakást mondhatunk ma­gunkénak ... Jövőre egy nyá­ri konyhát és egy kamrát sze­retnénk még építeni... — Mit vár az élettől? — Semmi mást. mint pihe­nést, nyugodt öregséget. Szíve­sen dolgozom még most is, el­végzem amit tudok, megkere­sem a havi 1700—2000 forintot, de fájnak a lábaim, nem Bír­ják már az emeletre való mászkálást. Nyugdíjba még nem mehetek, mert pár évvel ezelőtt én is felvettem az öregségi járulékot, s csak 500 forint nyugdíjat adnának emiatt. Még két évig kell dol­goznom, hogy a teljes összegű nyugdíjat megkaphassam... majd 1920-tól itt, a városi Víz­műveknél. A múltban nem egy munkatársammal megtet­ték, hogy mielőtt a tízéves szolgálati időt elérte volna, fel­mondtak neki, nehogy nyug­díjjogosultságot szerezzen ... — Életének sebb napja? legemlékezetc­— Többel is kell büszkélked­nem, 1918 októberében az a nap, amikor tanúja voltam Budapesten a forradalomnak, 1919-ben pedig, amikor része­se voltam a fehér monitorok elleni harcnak. 1945-ben, ami­kor párttag lettem, majd ami­kor munkatársaim, feletteseim bizalmából főszerelő, műveze­tő, ez évben pedig, amikor él­munkás lettem. — Az ellenforradalom is mély nyomot hagyott életem­ben. A munkástanács ugyanis azt határozta, hogy leváltanak, alacsonyabb beosztásba helyez­nek. Munkatársaim, a józanul gondolkodó, becsületes dolgo­zók azonban nem engedtek. Ez a nap is emlékezetes lesz, amíg csak élek. — Mit vár az élettől? — Gyermekeimet már felne­veltem, önálló emberek. Fele­ségem is dolgozik, megélünk tisztességgel. Hozzékezdtünk egy kis családi ház építéséhez. Nem akarok kölcsönt felvenni. Ahogy rendben leszünk, nyug­díjba megyek, s csak egy vá­gyam lesz: nyugodtan, béké­ben élni, pihenni... Két egyszerű munkásember. Kezük becsületes munkájá­ból éltek, s tudják értékelni annak minden eredményét. Vigh Józsefnek már inkább az volna a dolga, hogy kis háza körül rendezgessen, csak azt a bizonyos nyugdíjra vonatkozó rendeletet kellene az illetékeseknek egy kicsit másképpen megfogalmazni. Tóth Károly is házának felépülte után mos­nak adja át a helyét. Megérdemlik mindketten a pihenést, a boldog, nyugodt öregséget. Szalai László Emelkedett as újítások száma — de gazdasági hasznuk nem kielégítő A tavalyihoz képest szapo­rodott az újítások száma. Saj­nos, gazdasági értékük nem emelkedett. Nagy részükön meglátszik, hogy egyes vállala­tok csupán a rendelkezések végrehajtása céljából dolgoztak ki néhány ésszerűsítést. Az is csak kis hasznú, csupán az il­lető üzemben vagy vállalatnál alkalmazható. A helyi iparban szeptember 1-ig 62 újítást nyújtottak be, ebből 34-et fogadott el a bí­ráló bizottság. Igen jó ered­ményről számolt be a Csurgói Faipari Vállalat. 14 újítása ré­vén csaknem 80 ezer forintot takarított meg. Szaporodott a Tanácsi Bánya- és Építőanyag­A isii) év isgnagvobb szociális létesítménye Issz A ScmOigv megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ko­rábban határozatot hozott arról, hogy a vállalatfej lesz- tési alap 20 százalékát szociális létesítmények építésére kell fordítaná. Ez az összeg — bár nagy — külön-külön mégsem olyan számottevő, hogy ideálisan elvégezhetnék vele egy- egy vállalat szociális létesítményeinek korszerűsítését. Ezért úgy határoztak, hogy a sc> 20 százalékot összerak­ják, és ezen minden évben kiépítik egy-egy vállalat szo­ciális berendezéseit. Vagy újat létesítenek. 1960-ban a Finommechanikai Vállalat kerül sorra Itt körülbelül 1 millió 100 ezer forinton építenek egy 400 személy befogadására alkalmas, tálalóval ellátott ebédlőt, mosdót, fürdőt, ruhatárat sib. Az ebédlőt úgy építik meg, hogy a benne lévő színpaddal kultúrhelyi- ség céljaira is kiválóan alkalmas legyen. Ez a Toponéri úton épülő szociális létesítmény előreláthatólag má­jusig elkészül, és egyúttal a jövő év legnagyobb szo­ciális létesítménye lesz. ipari ES által kidolgozott újí­tások száma is, de nem elég je­lentősek. Mindenesetre ez is egy lépést jelent előre, mert az egyéni jellegű újításokon meg­látszik, hogy a vezetőség job­ban támaszkodik a dolgozók kezdeményezéseire. Szaporodtak az újítások az élelmiszeriparban is. Az olajt tüzelés bevezetése a sütőke­mencéknél; Zeisky Gézának a Siófoki Kenyérgyár fűtésprob­lémáit megoldó karbantartó újítása mind jelentős. Az élel­miszeriparban csupán a tüze­lési költségmegtakarítást elő­segítő újítások 581 ezer forintot jelenteitek. Gazdaságilag az eddigieknél hasznosabb újításokra van szükség. A dolgozókat nagyobb mértékben kell bevonni az újí­tómozgalomba. A vállalatoknál az újítási felelős beosztásába olyan képzett dolgozót kell he­lyezni, aki szívügyének tekinti ezt a foglalkozást. Olaj nyomású sajtprés Olcsó fürdőkád Hulladékból mosdó Ha írásba még nem foglal­ták is, de rnáir latolgatják a Tahi Műszaki Ktsz dolgozói, hogy mit gyártanak jövőre. A bádogos részleg nagyobb mennyiségben akarja készíteni a közkedveltségnek örvendő horganyzott fürdőkádat A 380 forintba kerülő fürdőkádat szívesen vásárolják a környék lakói. Hogy a keresletet jö­vőre kielégítsék, több lemezt igényelnek. Tárgyalnak a Vas- Műszak! Nagykereskedőim i Vállalattal erről, s ha a tár­gyalás sikerülne, júniusig ezer darab fürdőkádat készíthetné­nek. Ugyancsak ez a részleg szeretné tökéletesíteni jövőre a csavarmentes hurkatöltő gé­pet, amely a mezőgazdasági kiállításom sikert aratott. A műszerész részlegben olaj- nyomású sajtprés prototípusát dolgozzák ki. Ezzel az emen­táli sajt préselését gépesítik. Számítások szerint. 50 száza­egy ktsz terveiben lékkai növeli ez a gép a ter­melést. Januárra elkészül be­lőle az első példány. Az aszitalosműhelyben Gau- gesz István saját tervezésű mosdóját mutatja meg. A cél­szerű, cipőszekrénnyel ellátott süllyesztett mosdótálas bútor­darab szinte teljesen hulladék- anyagból készült. Ha a Bútor­értékesítőnek megfelel, akkor az új konyhabútorral, a két­ajtós szekrényekkel együtt már az első negyedévben ebből is tízet készítenek. Magasított téglát készít a Tabi Téglagyár Az idén az első félévi eső­zés 400 ezer, az őszi fagyok 250 ezer nyerstéglát tettek tönkre a Tabi Téglagyárban. Emiatt kongresszusi felajánlá­sukat sem tudták teljesíteni. A jövő évet nagy remények­kel kezdik. A gyár áttér a magasított, lyukas téglák ké­szítésre. Ez több gondosságot kíván, majd a dolgozóktól. Óva­tosabban kell kezelni, mert nyers állapotban kevésbé szi­lárd, mint az eddig gyártott tömör, normál méretű tégla, s mivel lyukacsos, jobban kell ügyelni a föld kitermelésénél is. Csak jó minőségű agyag al­kalmas ennek a téglának a gyártására. A nyersgyártás lassabban megy, de az égetési ideje meg­rövidül, és főleg a száradási idő csökken. Így a jövő évre tervezett 7 millió magasított tégla — ha nem szól közbe az időjárás — minden nehézség nélkül elkészül. Ez körülbelül 11 millió kisméretű szabvá­nyos téglának felel meg. intézem, melyek a Virág utcá ban elhangzottak. — Hogyan gondol vissza if-. f...Es Kocsis elvtárs magába nézett az első vatkozva megtagadja az enge- hezebb munka van, mindjárt én is — mondom. — Kijelen- lépcsőház takónevsorat. delmességet. Szitkozödas ta- hozzám jönnek vele. De ideges tette, hogy megbocsátanak, s , . „ , , . . '»szőr akkor, amikor elmondták jegy-hozzájárulást. De éppen lenni. Felszabadulásom után kocsis legutóbbi történetét: tegnap jött Pestről egy levél, Takarmánygyár épül Utáni, hogy meggyőztem, fele­lőtlenség volna. De ott az ab­laknál az imént mintha történt volna valami... Lekísér a lépcsőn, megmu­tatja otthona környékét. — Elnézést — mondom —, hogy megzavartam délelőtti nyugalmát. — Szóra sem érdemes — ne­vet —, igaz, hogy pihenni jócs­_ kán szoktam. Ma egy kicsit JTj ZEN HOSSZAN ELGON- másként történt. De hát nem DOLKOZIK. Leinti az mindig akkor pihen az ember, asszonyt, aki újra akarja élesz- ha fekszik. Nem igaz? Minden teni a bizalmatlanság lángját, jót... Eltűnik a lépcsőházban, gon­dolom, újra lefekszik. Hanyatt, és nézi szótlanul a mennyeze­tet, mint a fegyelmi óta any- nyiszor, és azon tűnődik el- csukló torokkal, hogyan hogy ő is, az üzem is jót akar. és mégisígy áll a széna? Ha júságára? — Nemegyszer ősszehasonli-Jt tottam már a mai fiatalok ele-ÍJ yrÉGIGNÉZEM tét, sorsát a miénkkel, különö-/ lépcsőhöz: la sen, ha látom az egyenruhás£Kocsís Gyula neve nincs ko- mád. Majd fegyelmi kovetke- vagyok, és — nagy a pofám... megfontoltságot várnak maga- ivari tanulókat, s látom őkefSz°tt^- Pedig a Beloiannisz ut- zik, annál is inkább, mert Ko- Az asszony még megtoldja: tói a jövőben. Ideírtam sza- rnunka közben Én is tanultamé0® “í lakótömbben kell talál- csis nemrég a bérelszámolót — szakmát 19! ‘’-tol 1916-ig p0fo Űnom- ^ kapott lakást, és ami- mivel az valamit rosszul szá­nok" ütlegek, durvaság' iutott|*or he^ltözöu, erre hoztak molt -, »M akarta vágni az „ki___ _ . Divrt , . #bútorát az üzem munkásai, ablakonA fegyelmi targya- . « , knHh* k’ f gS 1 ls"űhogy mielőbb lakható legyen láson Kocsisnak nem mondtak ~ "Gaznak« ram az uzem­u i LT, mester gj^re-^™ otthon Ez ^ ut ™ott fel Meguszta azzaL hogy meg. ben, legjobb, ha szedem a sa­, J ír . ’ 710®°satm. Tur-*es2^kt>e a munkásoknak elő- vonták tőle egy időre azebéd- . :emDer aKartam£S2*r ak.knr. amikor elmondtak ipmi-hozzáiárulást. De évven —- Nincs ennek jövője, hall­ja, abban a gyárban... Legyint a férj is: torfámat, és ... vált a noteszomba, nem lehet ezt elhinni? Utaznak rá« az üzemben? Látom, hogy kínlódik, latolgat. Miért, mert lakáshoz juttatták? Végiggondolja, ami történt. többfelé dolgoztam. Pesten,$hogyan tagadta meg az enge- amelyben megtiltják, hogy a Mert a feleseget is felvették? Mintha mérlegelné a jövőt.----:-------—-—-------- 5delmességet. dolgozóktól bármilyen címen Mert a fegyelmin egymásután Mintha hinne, hogy megbocsa­Ú — Pestről került ide, be- is ebédhozzájárulast vonjanak mellette szólaltak fel — s leg- toltak neki. Én is elhallgatok $.tyárlegény — mondták nekem meg... jobban a párttitkár, akit ma- nem, zavarom... Neszen csak- gaz üzemben. — Hámor elkeríti —...Bár szabály van rá, sok előtt megszégyenített? Hát kí az ablakon, es erezze meg a Nagymalom mellett&z embernek... hogy a hegesztők nem végez- ez egy kicsit furcsa szemlélet. ™ igazságot. Tovább mentem egy lépcső- hetnek nehéz munkát — füstö- Majdnem olyan furcsa, mint Elfogadták a Kaposvári^hózzal... Megnyomtam Ko- lög Kocsis —, de azért elmen■ 4* a cselekedete, hogy amikor fordul hozzám. Bemegyünk a Nagymalom mellett építendő.«csis neve mellett a csengőt egy tem éjjel is vagont rakni. Hát a lakást megkapta, ott akarta modern bútorok közé. Kislánya úgynevezett takarmájnykom-^e!ső emeleti folyosón. Lehet, ezt is kibírta volna a man- hagyni a szakmunkás-hiánnyal fényképénél tűnődünk: — pakt terveit. Ez az üzem —yhogy engem is elküld majd va- csőm, de amikor láttam, hogy küzdő gyárat, mert nem az ö Annyit áldozunk rá Megnézi a lakásomat? ilyenícor megsejtené, hogy a bi­zalmat kell újra visszaszerez­ni, amelyet a körülmények száműztek, lépni legalább egyet őszintén egymás felé, ^ __ .... ... __________ __._________,__-_____________, ... mond­m int a neve is elárulja — taJ&lahová, mert nem hagyom nyu- csak a hegesztők rakodnak, az 1800 forintos fizetését emelték ja. —, szeretném, ha nem lenne af^or ez volna az utolsó szív- karmányt készít majd. Ehhez$9odn.i műszak előtt? Csinos, esztergályosok nem, és még a legutóbb, hanem másokét. Es hatatlan. Latja, innen szoktam facsar(j töprengés. Eszembe az aprómagvakait és a Nagy-8wéfcowJt asszonyka nyit ajtót, tetejébe az esztergályosok ki most abban őrlődik, hogy öt elindulni műszakba. jut, amint az ablaknál állt. malom melléktermékeit basz-$Tehát 6 a feleség, akit Kocsis is röhögnek bennünket, »bepi- w, állhatják. Az üzemet is Szétnézek. Lehet, hogy eb- Ahogy elgondolkodott, és meg­nálják fel A magvakat és ~ 'átérésére mindjárt felvettek pásodtam* — rázza az ideges kétségek kozott hagyja: ki is bői a lakásból jókedvvel indul győzödéssel bólintott szavaim- inrflíWflrmÁlrAt ° údolgozm az üzembe. Aztán na- remegés. ez a Kocsis, a rendet akarja-e műszakba hamarosan ez az ra. maid kfrönhöző tántókVal Ve-#9V°n bizalmatlan tekintetű, — Ha most nem volna ilyen bontani, vagy csak ^ hirtelen ut6bbi időben sokat tépelődő Eehet hnav ma már nem is verik ' Kétfélekénren hoztók$du2zadí aíkú’ sz6ke fiatalem- feldúlt — mondom —, szépen ember. Másik üzembe megy. fiatalember? S ha majd megint tépelődík Alszik mélyen mint Yf*; Ketfelekeppen hozzak je kaszálódlk elő> és medve. kiszámíthatnánk, mennyivel Lehet, hogy modoránál fogva valami különleges dolgot kell Tddia’EZea mZdZ forgalomba. az egyik *f?.'ltr:mély hangján hellyel kínál a éri több veszteség üzemét, ha ott meg az első jegyeimmel se hegeszteni, megáll mellette az iatra futvülhetnékem támad meny szemcsés, a kukoricához Ssz£pen berendezett konyhában, a nagyobb termelési értékkel Lesznek elnezoek. Kusza gon- igazgató, és azt mondja: »Jól De nem V<„czem meahaauom hasonló szerkezem, de annul idegességtől remegő kéz- dolgozó esztergályosokat is ki- dolatok es nehezek. Itt is, az won> fiam« a többit magában: ~f Kocsisnál ’Mer* 9 bitiem jóval nagyobb tapértéku, fo-j^zel cigarettára gyújt, odakép- vonják a munkából se^dmuvr üzemben is. Közben a tett egy „Csakh megváltoztál, mert hoavenuszVr- Talál nVüién ként baromfiak etetésére al-S2ejem, abba a történetbe, mely- kási teendők elvégzésére. jo szakember jovoje es boldo- nincs szomorúbb annál, mint ejT mu-nk/rnaviác — sor ka­kalmas. A másikkal, a műtrá-Ariek főszereplője volt: JT INÉZ AZ ABLAKON. 9uLasa. A fegyelmi Keserű atr.ifcor az ember mindent rá- ‘ ‘ gyához hasonló takarmányke-<J i TEHERAUTÓ megra- Bólint. Vajon sor került szaíize rossz tanácsadó ^ lehet. vazaroi vaiakire, s nemcsak az verékke! nagyobb állatokat kottán fut be a Kábel- volna-e a rendelkezés megta- — Igaz, a fegyelmin azt utolsó lakást adja oda, hanem hét eredményesen íáriáini. Az^gyár udvarára. A párttitkár, gadására, ha mindjárt ezt mondták, eltekintenek a tör- a szívét is kitenné, és az az építkezést már 1960 eleién ^Lukács elvtárs — Kocsis mű- mondják neki, és nem azt, hogy téritektől, dolgozzam tovább ember mégis elveszik, hálát­megkezdik. Ez az építketósSuezefője — odaszól: »nagy a pofád-*. Aztán vissza- emeli fel fejét Kocsis ; az lan... * azért szerencsés, mert So-g — Fiúk, segítsétek lerakni, fordul és azt mondja: igazgató rendes melós ember, q IKER.ÜLT-E mogyban különösen mezőgaz-^sürgőst -— A fiatalabbak Ko- — Higgye el, nagyon szere- de tudom, csak azért mondta rül rá, hogy fütyörészve megy : ’ir-mbe. TSJ v CSODÁ LKOZZ EK 1 ' SENKI a máskor bús­komor Kocsison. Annyi te / :nt csupán, hogy egy ember őszin- MEG- ‘én elgondolkozott az életéről^ da «ági jellegű üzemeknek vanfccsisra néznek, ö pedig a he- tek dolgozni, sok fiatalt meg- mert ilyenícor szokás. r<5j# hogy a fegyelmi lét jogosultságuk. fgesztők kezének kímélésére hi- tanítottam hegeszteni. Ha ne- — Beszéltem az igazgatóval múlté, bíznak benne? Azt ál­GyÖZNÖM Kocsist ar- gS visszanyerte az önbizalmát. Szegedi Nands»

Next

/
Thumbnails
Contents