Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
Péntek, 1.959. december 25. 4 SOMOGYI NÉPLAP MUNKÁSARCOK Hajuk deres, kezük reszkető. Fiatal erejüket még a töke szolgálatába kellett állítaniuk. S bár dolgoztak verejtékezve, izmuk szakadtáig, csak falatnyi kenyér jutott nekik, és családjuknak. Terveik, céljaik álmatlan éjszakába fulladtak, így éltek akkor ...! S ma ■..? Ott ahol a szántóföldekbe vész a Virág utca, a 73. szám alatt új házban lakik Vigh József, a Nagymalom 68 éves almolnárja feleségével, leányával, vejével és unokáival. Délfelé jár az idő, otthon találjuk, mert a héten éjszakás. Három kérdést intézünk hozzá. — Hogyan gondol vissza ifjúságára ? — Sokat kellett dolgozni, s keveset kaptunk munkánk ellenében. 1905-ben molnárinas lettem. 1908-ban szabadultam. 54 esztendeje, hogy a szakmában vagyok. Szemesen, Igáiban s még több helyen dolgoztam havi 20—25 pengőért meg az ellátásért. A Nagymalomba 1929-ben kerültem, s megszakítás nélkül dolgoztam 31 esztendeig. Fizetés..-? 74 pengő Negyven év egy munkahelyen a város, a köz szolgálatában. Nem számított, hogy éjszaka vagy ünnep van, dolgozni kellett. A vízre mindig szükség volt. Ezt Tóth Károly- nak, a Vízművek dolgozójának sohasem kellett mondani, tudta, hogy munkája mit kíván tőle. S eleget is tett ennek becsülettel. Hatvan esztendőt tud háta mögött, kijárta már az élet iskoláját A Vízművek irodájában beszélgetek vele, s hozzá is azokat a kérdéseket — Életének sebb napja? legemlékezeteegy hónapra napi 12—16 órai munkáért, meg egy kis liszt, tüzelő, fa és szén a téli hónapokra. Bizony, nem volt sok az a pénz. Ruhára, de még a szükségesre se igen telt. Aztán elvették a lisztet, majd a tüzelőről feledkeztek meg. így fölnevelni négy gyereket, keserves dolog volt, nélkülöztünk, nyomorogtunk. — Amikor családi házunk küszöbét először léptük át. Vömmel közösen építettük, kölcsönt vettünk fel rá. Olyan jó, boldog érzés volt a magunkéba kerülni. Harminc évig laktunk albérletben. Nem csinálhattuk azt, amit szerettünk volna, mert albérlők voltunk. A gyerekek nem mehettek látogatóba, jnert ők sem hívhatták hozzánk barátaikat. Most kétszobás, konyhás, fürdőszobás lakást mondhatunk magunkénak ... Jövőre egy nyári konyhát és egy kamrát szeretnénk még építeni... — Mit vár az élettől? — Semmi mást. mint pihenést, nyugodt öregséget. Szívesen dolgozom még most is, elvégzem amit tudok, megkeresem a havi 1700—2000 forintot, de fájnak a lábaim, nem Bírják már az emeletre való mászkálást. Nyugdíjba még nem mehetek, mert pár évvel ezelőtt én is felvettem az öregségi járulékot, s csak 500 forint nyugdíjat adnának emiatt. Még két évig kell dolgoznom, hogy a teljes összegű nyugdíjat megkaphassam... majd 1920-tól itt, a városi Vízműveknél. A múltban nem egy munkatársammal megtették, hogy mielőtt a tízéves szolgálati időt elérte volna, felmondtak neki, nehogy nyugdíjjogosultságot szerezzen ... — Életének sebb napja? legemlékezetc— Többel is kell büszkélkednem, 1918 októberében az a nap, amikor tanúja voltam Budapesten a forradalomnak, 1919-ben pedig, amikor részese voltam a fehér monitorok elleni harcnak. 1945-ben, amikor párttag lettem, majd amikor munkatársaim, feletteseim bizalmából főszerelő, művezető, ez évben pedig, amikor élmunkás lettem. — Az ellenforradalom is mély nyomot hagyott életemben. A munkástanács ugyanis azt határozta, hogy leváltanak, alacsonyabb beosztásba helyeznek. Munkatársaim, a józanul gondolkodó, becsületes dolgozók azonban nem engedtek. Ez a nap is emlékezetes lesz, amíg csak élek. — Mit vár az élettől? — Gyermekeimet már felneveltem, önálló emberek. Feleségem is dolgozik, megélünk tisztességgel. Hozzékezdtünk egy kis családi ház építéséhez. Nem akarok kölcsönt felvenni. Ahogy rendben leszünk, nyugdíjba megyek, s csak egy vágyam lesz: nyugodtan, békében élni, pihenni... Két egyszerű munkásember. Kezük becsületes munkájából éltek, s tudják értékelni annak minden eredményét. Vigh Józsefnek már inkább az volna a dolga, hogy kis háza körül rendezgessen, csak azt a bizonyos nyugdíjra vonatkozó rendeletet kellene az illetékeseknek egy kicsit másképpen megfogalmazni. Tóth Károly is házának felépülte után mosnak adja át a helyét. Megérdemlik mindketten a pihenést, a boldog, nyugodt öregséget. Szalai László Emelkedett as újítások száma — de gazdasági hasznuk nem kielégítő A tavalyihoz képest szaporodott az újítások száma. Sajnos, gazdasági értékük nem emelkedett. Nagy részükön meglátszik, hogy egyes vállalatok csupán a rendelkezések végrehajtása céljából dolgoztak ki néhány ésszerűsítést. Az is csak kis hasznú, csupán az illető üzemben vagy vállalatnál alkalmazható. A helyi iparban szeptember 1-ig 62 újítást nyújtottak be, ebből 34-et fogadott el a bíráló bizottság. Igen jó eredményről számolt be a Csurgói Faipari Vállalat. 14 újítása révén csaknem 80 ezer forintot takarított meg. Szaporodott a Tanácsi Bánya- és ÉpítőanyagA isii) év isgnagvobb szociális létesítménye Issz A ScmOigv megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága korábban határozatot hozott arról, hogy a vállalatfej lesz- tési alap 20 százalékát szociális létesítmények építésére kell fordítaná. Ez az összeg — bár nagy — külön-külön mégsem olyan számottevő, hogy ideálisan elvégezhetnék vele egy- egy vállalat szociális létesítményeinek korszerűsítését. Ezért úgy határoztak, hogy a sc> 20 százalékot összerakják, és ezen minden évben kiépítik egy-egy vállalat szociális berendezéseit. Vagy újat létesítenek. 1960-ban a Finommechanikai Vállalat kerül sorra Itt körülbelül 1 millió 100 ezer forinton építenek egy 400 személy befogadására alkalmas, tálalóval ellátott ebédlőt, mosdót, fürdőt, ruhatárat sib. Az ebédlőt úgy építik meg, hogy a benne lévő színpaddal kultúrhelyi- ség céljaira is kiválóan alkalmas legyen. Ez a Toponéri úton épülő szociális létesítmény előreláthatólag májusig elkészül, és egyúttal a jövő év legnagyobb szociális létesítménye lesz. ipari ES által kidolgozott újítások száma is, de nem elég jelentősek. Mindenesetre ez is egy lépést jelent előre, mert az egyéni jellegű újításokon meglátszik, hogy a vezetőség jobban támaszkodik a dolgozók kezdeményezéseire. Szaporodtak az újítások az élelmiszeriparban is. Az olajt tüzelés bevezetése a sütőkemencéknél; Zeisky Gézának a Siófoki Kenyérgyár fűtésproblémáit megoldó karbantartó újítása mind jelentős. Az élelmiszeriparban csupán a tüzelési költségmegtakarítást elősegítő újítások 581 ezer forintot jelenteitek. Gazdaságilag az eddigieknél hasznosabb újításokra van szükség. A dolgozókat nagyobb mértékben kell bevonni az újítómozgalomba. A vállalatoknál az újítási felelős beosztásába olyan képzett dolgozót kell helyezni, aki szívügyének tekinti ezt a foglalkozást. Olaj nyomású sajtprés Olcsó fürdőkád Hulladékból mosdó Ha írásba még nem foglalták is, de rnáir latolgatják a Tahi Műszaki Ktsz dolgozói, hogy mit gyártanak jövőre. A bádogos részleg nagyobb mennyiségben akarja készíteni a közkedveltségnek örvendő horganyzott fürdőkádat A 380 forintba kerülő fürdőkádat szívesen vásárolják a környék lakói. Hogy a keresletet jövőre kielégítsék, több lemezt igényelnek. Tárgyalnak a Vas- Műszak! Nagykereskedőim i Vállalattal erről, s ha a tárgyalás sikerülne, júniusig ezer darab fürdőkádat készíthetnének. Ugyancsak ez a részleg szeretné tökéletesíteni jövőre a csavarmentes hurkatöltő gépet, amely a mezőgazdasági kiállításom sikert aratott. A műszerész részlegben olaj- nyomású sajtprés prototípusát dolgozzák ki. Ezzel az ementáli sajt préselését gépesítik. Számítások szerint. 50 százaegy ktsz terveiben lékkai növeli ez a gép a termelést. Januárra elkészül belőle az első példány. Az aszitalosműhelyben Gau- gesz István saját tervezésű mosdóját mutatja meg. A célszerű, cipőszekrénnyel ellátott süllyesztett mosdótálas bútordarab szinte teljesen hulladék- anyagból készült. Ha a Bútorértékesítőnek megfelel, akkor az új konyhabútorral, a kétajtós szekrényekkel együtt már az első negyedévben ebből is tízet készítenek. Magasított téglát készít a Tabi Téglagyár Az idén az első félévi esőzés 400 ezer, az őszi fagyok 250 ezer nyerstéglát tettek tönkre a Tabi Téglagyárban. Emiatt kongresszusi felajánlásukat sem tudták teljesíteni. A jövő évet nagy reményekkel kezdik. A gyár áttér a magasított, lyukas téglák készítésre. Ez több gondosságot kíván, majd a dolgozóktól. Óvatosabban kell kezelni, mert nyers állapotban kevésbé szilárd, mint az eddig gyártott tömör, normál méretű tégla, s mivel lyukacsos, jobban kell ügyelni a föld kitermelésénél is. Csak jó minőségű agyag alkalmas ennek a téglának a gyártására. A nyersgyártás lassabban megy, de az égetési ideje megrövidül, és főleg a száradási idő csökken. Így a jövő évre tervezett 7 millió magasított tégla — ha nem szól közbe az időjárás — minden nehézség nélkül elkészül. Ez körülbelül 11 millió kisméretű szabványos téglának felel meg. intézem, melyek a Virág utcá ban elhangzottak. — Hogyan gondol vissza if-. f...Es Kocsis elvtárs magába nézett az első vatkozva megtagadja az enge- hezebb munka van, mindjárt én is — mondom. — Kijelen- lépcsőház takónevsorat. delmességet. Szitkozödas ta- hozzám jönnek vele. De ideges tette, hogy megbocsátanak, s , . „ , , . . '»szőr akkor, amikor elmondták jegy-hozzájárulást. De éppen lenni. Felszabadulásom után kocsis legutóbbi történetét: tegnap jött Pestről egy levél, Takarmánygyár épül Utáni, hogy meggyőztem, felelőtlenség volna. De ott az ablaknál az imént mintha történt volna valami... Lekísér a lépcsőn, megmutatja otthona környékét. — Elnézést — mondom —, hogy megzavartam délelőtti nyugalmát. — Szóra sem érdemes — nevet —, igaz, hogy pihenni jócs_ kán szoktam. Ma egy kicsit JTj ZEN HOSSZAN ELGON- másként történt. De hát nem DOLKOZIK. Leinti az mindig akkor pihen az ember, asszonyt, aki újra akarja élesz- ha fekszik. Nem igaz? Minden teni a bizalmatlanság lángját, jót... Eltűnik a lépcsőházban, gondolom, újra lefekszik. Hanyatt, és nézi szótlanul a mennyezetet, mint a fegyelmi óta any- nyiszor, és azon tűnődik el- csukló torokkal, hogyan hogy ő is, az üzem is jót akar. és mégisígy áll a széna? Ha júságára? — Nemegyszer ősszehasonli-Jt tottam már a mai fiatalok ele-ÍJ yrÉGIGNÉZEM tét, sorsát a miénkkel, különö-/ lépcsőhöz: la sen, ha látom az egyenruhás£Kocsís Gyula neve nincs ko- mád. Majd fegyelmi kovetke- vagyok, és — nagy a pofám... megfontoltságot várnak maga- ivari tanulókat, s látom őkefSz°tt^- Pedig a Beloiannisz ut- zik, annál is inkább, mert Ko- Az asszony még megtoldja: tói a jövőben. Ideírtam sza- rnunka közben Én is tanultamé0® “í lakótömbben kell talál- csis nemrég a bérelszámolót — szakmát 19! ‘’-tol 1916-ig p0fo Űnom- ^ kapott lakást, és ami- mivel az valamit rosszul szánok" ütlegek, durvaság' iutott|*or he^ltözöu, erre hoztak molt -, »M akarta vágni az „ki___ _ . Divrt , . #bútorát az üzem munkásai, ablakonA fegyelmi targya- . « , knHh* k’ f gS 1 ls"űhogy mielőbb lakható legyen láson Kocsisnak nem mondtak ~ "Gaznak« ram az uzemu i LT, mester gj^re-^™ otthon Ez ^ ut ™ott fel Meguszta azzaL hogy meg. ben, legjobb, ha szedem a sa, J ír . ’ 710®°satm. Tur-*es2^kt>e a munkásoknak elő- vonták tőle egy időre azebéd- . :emDer aKartam£S2*r ak.knr. amikor elmondtak ipmi-hozzáiárulást. De évven —- Nincs ennek jövője, hallja, abban a gyárban... Legyint a férj is: torfámat, és ... vált a noteszomba, nem lehet ezt elhinni? Utaznak rá« az üzemben? Látom, hogy kínlódik, latolgat. Miért, mert lakáshoz juttatták? Végiggondolja, ami történt. többfelé dolgoztam. Pesten,$hogyan tagadta meg az enge- amelyben megtiltják, hogy a Mert a feleseget is felvették? Mintha mérlegelné a jövőt.----:-------—-—-------- 5delmességet. dolgozóktól bármilyen címen Mert a fegyelmin egymásután Mintha hinne, hogy megbocsaÚ — Pestről került ide, be- is ebédhozzájárulast vonjanak mellette szólaltak fel — s leg- toltak neki. Én is elhallgatok $.tyárlegény — mondták nekem meg... jobban a párttitkár, akit ma- nem, zavarom... Neszen csak- gaz üzemben. — Hámor elkeríti —...Bár szabály van rá, sok előtt megszégyenített? Hát kí az ablakon, es erezze meg a Nagymalom mellett&z embernek... hogy a hegesztők nem végez- ez egy kicsit furcsa szemlélet. ™ igazságot. Tovább mentem egy lépcső- hetnek nehéz munkát — füstö- Majdnem olyan furcsa, mint Elfogadták a Kaposvári^hózzal... Megnyomtam Ko- lög Kocsis —, de azért elmen■ 4* a cselekedete, hogy amikor fordul hozzám. Bemegyünk a Nagymalom mellett építendő.«csis neve mellett a csengőt egy tem éjjel is vagont rakni. Hát a lakást megkapta, ott akarta modern bútorok közé. Kislánya úgynevezett takarmájnykom-^e!ső emeleti folyosón. Lehet, ezt is kibírta volna a man- hagyni a szakmunkás-hiánnyal fényképénél tűnődünk: — pakt terveit. Ez az üzem —yhogy engem is elküld majd va- csőm, de amikor láttam, hogy küzdő gyárat, mert nem az ö Annyit áldozunk rá Megnézi a lakásomat? ilyenícor megsejtené, hogy a bizalmat kell újra visszaszerezni, amelyet a körülmények száműztek, lépni legalább egyet őszintén egymás felé, ^ __ .... ... __________ __._________,__-_____________, ... mondm int a neve is elárulja — taJ&lahová, mert nem hagyom nyu- csak a hegesztők rakodnak, az 1800 forintos fizetését emelték ja. —, szeretném, ha nem lenne af^or ez volna az utolsó szív- karmányt készít majd. Ehhez$9odn.i műszak előtt? Csinos, esztergályosok nem, és még a legutóbb, hanem másokét. Es hatatlan. Latja, innen szoktam facsar(j töprengés. Eszembe az aprómagvakait és a Nagy-8wéfcowJt asszonyka nyit ajtót, tetejébe az esztergályosok ki most abban őrlődik, hogy öt elindulni műszakba. jut, amint az ablaknál állt. malom melléktermékeit basz-$Tehát 6 a feleség, akit Kocsis is röhögnek bennünket, »bepi- w, állhatják. Az üzemet is Szétnézek. Lehet, hogy eb- Ahogy elgondolkodott, és megnálják fel A magvakat és ~ 'átérésére mindjárt felvettek pásodtam* — rázza az ideges kétségek kozott hagyja: ki is bői a lakásból jókedvvel indul győzödéssel bólintott szavaim- inrflíWflrmÁlrAt ° údolgozm az üzembe. Aztán na- remegés. ez a Kocsis, a rendet akarja-e műszakba hamarosan ez az ra. maid kfrönhöző tántókVal Ve-#9V°n bizalmatlan tekintetű, — Ha most nem volna ilyen bontani, vagy csak ^ hirtelen ut6bbi időben sokat tépelődő Eehet hnav ma már nem is verik ' Kétfélekénren hoztók$du2zadí aíkú’ sz6ke fiatalem- feldúlt — mondom —, szépen ember. Másik üzembe megy. fiatalember? S ha majd megint tépelődík Alszik mélyen mint Yf*; Ketfelekeppen hozzak je kaszálódlk elő> és medve. kiszámíthatnánk, mennyivel Lehet, hogy modoránál fogva valami különleges dolgot kell Tddia’EZea mZdZ forgalomba. az egyik *f?.'ltr:mély hangján hellyel kínál a éri több veszteség üzemét, ha ott meg az első jegyeimmel se hegeszteni, megáll mellette az iatra futvülhetnékem támad meny szemcsés, a kukoricához Ssz£pen berendezett konyhában, a nagyobb termelési értékkel Lesznek elnezoek. Kusza gon- igazgató, és azt mondja: »Jól De nem V<„czem meahaauom hasonló szerkezem, de annul idegességtől remegő kéz- dolgozó esztergályosokat is ki- dolatok es nehezek. Itt is, az won> fiam« a többit magában: ~f Kocsisnál ’Mer* 9 bitiem jóval nagyobb tapértéku, fo-j^zel cigarettára gyújt, odakép- vonják a munkából se^dmuvr üzemben is. Közben a tett egy „Csakh megváltoztál, mert hoavenuszVr- Talál nVüién ként baromfiak etetésére al-S2ejem, abba a történetbe, mely- kási teendők elvégzésére. jo szakember jovoje es boldo- nincs szomorúbb annál, mint ejT mu-nk/rnaviác — sor kakalmas. A másikkal, a műtrá-Ariek főszereplője volt: JT INÉZ AZ ABLAKON. 9uLasa. A fegyelmi Keserű atr.ifcor az ember mindent rá- ‘ ‘ gyához hasonló takarmányke-<J i TEHERAUTÓ megra- Bólint. Vajon sor került szaíize rossz tanácsadó ^ lehet. vazaroi vaiakire, s nemcsak az verékke! nagyobb állatokat kottán fut be a Kábel- volna-e a rendelkezés megta- — Igaz, a fegyelmin azt utolsó lakást adja oda, hanem hét eredményesen íáriáini. Az^gyár udvarára. A párttitkár, gadására, ha mindjárt ezt mondták, eltekintenek a tör- a szívét is kitenné, és az az építkezést már 1960 eleién ^Lukács elvtárs — Kocsis mű- mondják neki, és nem azt, hogy téritektől, dolgozzam tovább ember mégis elveszik, hálátmegkezdik. Ez az építketósSuezefője — odaszól: »nagy a pofád-*. Aztán vissza- emeli fel fejét Kocsis ; az lan... * azért szerencsés, mert So-g — Fiúk, segítsétek lerakni, fordul és azt mondja: igazgató rendes melós ember, q IKER.ÜLT-E mogyban különösen mezőgaz-^sürgőst -— A fiatalabbak Ko- — Higgye el, nagyon szere- de tudom, csak azért mondta rül rá, hogy fütyörészve megy : ’ir-mbe. TSJ v CSODÁ LKOZZ EK 1 ' SENKI a máskor búskomor Kocsison. Annyi te / :nt csupán, hogy egy ember őszin- MEG- ‘én elgondolkozott az életéről^ da «ági jellegű üzemeknek vanfccsisra néznek, ö pedig a he- tek dolgozni, sok fiatalt meg- mert ilyenícor szokás. r<5j# hogy a fegyelmi lét jogosultságuk. fgesztők kezének kímélésére hi- tanítottam hegeszteni. Ha ne- — Beszéltem az igazgatóval múlté, bíznak benne? Azt álGyÖZNÖM Kocsist ar- gS visszanyerte az önbizalmát. Szegedi Nands»
