Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

Vasárnap, 1959. december 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Eredményei két esztendő Újjáválasztották a Dél-Somogyi Erdőgazdaság MEDOSZ szakszervezeti bizottságát A DÉL-SOMOGYI ERDŐ- ] lőbe, 6 főt pedig külföldi tár- rájtumot követő GAZDASÁGNÁL megtartottál! a szakszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűlést, amelyen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Péter O;; kár, a MEDOSZ-központ osztályveze­sasutazásra. A balatoni kirán­dulásra 1220 dolgozót vittek el. Ezután Németh elvtárs arról szólt, hogyan valósultak meg gazdaságukban az MSZMP művelődéspolitikájának irány­tője, Puska Ferenc, az erdőgaz- eiVei. daság igazgatója, Mohári Ven- , _ Havonta egy ismer.-tter­del Párttitkar es Sakos Fjrenc jeszt6 előadást ^ a TIX eIÖ- személyugyi eloado. A bízó - addja a központ, a kaszói és a sag munkájáról Nemeth István ,ábodJ vedéBxeaaaim Könyvtá­számolt be. ‘ runkban 3115 kötet könyv áll a — A szakszervezeti bizottság dolgozók rendelkezésére, s je- tagságunk ügyeit, problémáit jenieg 450 olvasót tartunk nyil- mint választott testület igyeke- Színjátszó csoportok mű­zett a törvényesség megtarta- ködnek a központban, Kaszón, sával elintézni. A vezetőség és Segesden, Iharosban és Ber- a tagsag között jó a kapcsolat. Bencén. Két televíziós készülé- Tíz üzemi bizottságunk műkő- két vásároltunk, és egy kes- dik, melynek 82 választott tag- kény fi lm vetítőt üzemeltetünk a ^k° hogy ét^te ren- ja es 74 bizalmija van. A je- kaszói erdészetnél. dezzenek közponü kulturális A szakmunkásképzésben és napot, ahol a művészeti csopor­vitában a 84 küldött közül 18-an vettek részt. Véghelyi Pál, az iharos! erdészet dolgozója hozzászólá­sában arra kérte a szakszerve­zeti bizottságot, hogy vegye fi­gyelembe mindig az üzemi bi­zottságok kérését. Balogh Já­nos és Jobbágy György a mun­karuha-juttatásokkal kapcso­latos észrevételeiket mondották el. Henézi József a baleset el­leni védekezés fontosságáról szólott. Szalafay József a si- mongáti fűrésztelep dolgozói nevében terjesztette elő kéré­sét: röplabda-pályát kérnek. Egyed Zsigmond ladi erdészet­vezető részletesen foglalkozott az elmúlt időszak munkájával. Javasolta a szakszervezeti bi­ja és 74 bizalmija van. A je­lenlegi 1650 dolgozóból 1400 tagja szakszervezetünknek, az' utóbbi két esztendőben 300-zal nőtt a taglétszámunk — mean-, dotta. Hangsúlyozta, hogy az 1957— 58-as gazdasági évben 4080 köbméterrel több faanyagot i termeltek ki a tervezettnél. Er-| néI í**11« 28 fő vé«ezte dősítési tervüket 197 hektárral motorfűrész-kezelői tanfolya­teljesítették túl. A mintegy öt­millió forintos nyereség foly­tán 661 ezer forint nyereségré­szesedést osztottak ki az el­múlt esztendőben. A VII. pártkongresszus tisz­teletére a gazdaság dolgozói a tervezett nyereségen felül 500 ezer forint megtakarítást vál­laltak, ezt jóval túl is teljesí­tették. A nagyobb követelmé­nyek jobb felkészülést és szor­galmas munkát kívántak a dol­gozóktól. Az 1958-as esztendő­ben a gazdaság vezetősége a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben 30 ezer forint céljutáknat osztott ki a leg­jobb eredményt elért dolgozók között. Ebben az esztendőben 37 dolgozó kapott kiváló dolgo­zó jelvényt, 62-en pedig okle­velet kaptak a vele járó 2, il­letve 1 heti fizetésnek megfe­lelő pénzjutalommal együtt. Kétszáz dolgozó között 93 ezer forint jutalmat osztották kL Németh elvtárs ezután a ter­melési tanácskozások színvona­láról és a két év alatt lefoly­tatott fegyelmi tárgyalásokról tájékoztatta a küldötteket, majd így folytatta beszámoló­ját: — Gazdaságunk vezetősége a bérrendezést és bérarányosí­tást mindenkor a szákszerve­tok mutatnák be tudásukat. Péter Oszkár hozzászólásában elmondotta, hogy az utóbhi időben egyre több külföldi szakszervezeti küldöttség — köztük több kapitalista állam küldöttsége — keresi fed hazán­kat, és ismerkedik szakszerve­zetünk munkájával, sikeres j követően Vittinger Ede, vizsgát szalagfűrész-kezelésből. a számvizsgáló bizottság elnöke A szakszervezet lapja, a Föld- tette meg jelentését. A taggyű­lés a jelentést elfogadta. A je­egyéb szaktanfolyamok meg­tartásánál is értek el eredmé­nyeket. Ebben az esztendőben 140 dolgozó tette le a bizton­sági vizsgát. A kaszói erdészet­ei a mot. 36 dolgozó tett művelő 287 példányban jut el a gazdaság dolgozóihoz. A szakszervezeti sportünnepélyen 254-en vettek részt BESZÁMOLÓJA UTÁN Né­meth István a határozati ja­vaslatokat ismertette. A refe­lölő bizottság javaslata után megtörtént a szavazás, majd az új bizottság megtartotta első ülését. Titkárnak újból Né­meth Istvánt választották meg. Dorcsi Sándor „SZÖRÜNKFORMA“ EMBEREK Beszélgettem egy nagyon jó­ravaló, becsületes öregember­rel. Cseléd volt azelőtt, ma ter­melőszövetkezeti tag és kom­munista. Hallottam egyszer, j k ásnak meg is írtam akkoriban, hogy 1 ’ az ellenforradalom kellős köze­vén géppisztolyos, civilruhás őrön keresztül akart betörni a járási pártbizottságra, mert hogy éppen ott volt a tagsági könyve, s a világért sem hagy­ta volna elveszni. Csendes, de­rűshangulatú ember, azok kö­zül való, akikről szavak nélkül vagy nagyobb ismeretség nél­kül is megállapíthatja bárki: kommunista. Mostanában igen jókedvű az öreg. Nagy tisztségnek örvend, ahogy ő mondta, mezőőr a ter­melőszövetkezetben. És szívé­nek, lelkének jólesik, hogy rá­találtak egymásra az emberek, együtt dolgoznak a faluban és nem is rosszul. Persze elsősor­ban a »szörünkforma« embe­rek ... Kérdezgettem tőle, faggat­tam, hogy ugyan bátyám, mit csinálnak maguknál a kom­munisták? Mert jó, hallottam, hogy szépen megy a munka. De azért nem hiszem, hogy lyen rövid idő alatt mindenki — Ne csodálkozzon, mi job­ban megértjük egymást. El­végre cselédek voltunk vala­hányon. Mi csak elmonlogat­hogy emlék- szel-e, komám, érted-e, ko­mám, mi a különbség. Ugye, hogy jobban érzed itt magad, ugye, hogy megérted — ha öreg fejjel is — ezt a jobb vi­lágot ... Azok meg — igaz, tsz-tagok ők is —, de azért még maradt bennük valami a, régiből... Nem szívesen, meg hiába is beszélnénk velük, azok aligha adnának a sza­vunkra ... Arra gondoltam, igen nagy ellentétele lehettek itt a módo­sabb meg a szegényebb embe­rek között. Pedig semmivel se nagyobbak, mint másutt. És ilyenfajta ellentét, ha van ^s, nemigen jut kifejezésre. Belül is, azt hiszem, inkább csak a falu volt szegényei érzik. Miért? Kérdeztem az öregtől, s ő így válaszolt: — Ügy érzem mindig, lenéz­nek, ha szólok. Mintha azt gondolnák: Mit akar már me­gint ez a kódis ... Meg ha pró­juk között különbség van? Igaz, és lesz is még egy ideig. De éppen ezért kellene — és elsősorban a kommunistáknak — egyenrangú félként nézni őket, és beszélgetni velük a jö­vőről. öreg bátyám s a töb­biek felszabadultak már a gondok., terhek, a cselédsor járma alól, megtalálták az ő világukat. De fel kéne szaba­dulni már a gondolatoknak, ér­zéseknek is, ki kéne pusztíta­ni a múlt hagyatékát egyszer v indenkorra. Mert mi van most a faluban ? »Szörünkforma« emberek győzöyetik egymást a szocializ­mus igazságáról. Azok, akik voltaképpen mindenben egyet­értenek. S a volt középparasz­tok magukra hagyva vívják önmagukkal a nagy csatát. Nem könnyű lemérni, hogy vérnak-e ők a kommunisták, szavára, vagy nekik kéne kö­zeledni. Egyre megy. A párt tagjainak így is, úgy is hivatá­sa a szó, a felvilágosítás, az emberek gondjainak, aggályai­nak eloszlatása, a buzdítás, lel­kesítés, mely annyi szép gyü­mölcsöt érlelt már. János bá­tyánk, aki bizony nem egyedül küzd kisebbségi érzésével a bálnák is szólni, csak pörleke­úgy látná a dolgokat, mint ma- dés lenne belőle, vita, de nem meSyeben, talpraesett ember, ga. Beszélgetnek-e a tsz-ről, olyan építő vita, amilyet én el találékony, jóakaratú. önma- a jövőről, szóba kerül-e mun- tudnék képzelni... gában kell rendeznie a dolgo­kra közben, hogy így vagy úgy Értem, honnét fúj a szél, is- és hasonlóan minden kom­kellene csinálni ■> merem az eredojet. Kisebbségi Keuene csinálni.... erzes ez amjt évtizedeken át — Szóba bizony — válaszol- kényszerítenek bele a »sző- ta az öreg, sokat beszélgetünk rünkforma- emberekbe; húzó- a tsz-ről. Hanem csak a sző- ^ozás, félelem a -nagyoktól«, akik semmivel sem nagyob­bak, mint ők. Emberek és tsz- tagok. Hogy gondolkodásmód­rünkforma emberekkel. _ •>•>•> m unistának, aki még a múlt örökségeként nem mer bátran odaállni s hivatástudattal egyengetni az új élet kibonta­kozásának útját... Jávori Béla Tartalmasabbá vált a nőtanács munkája A júniusban tartott megyei nőtanács-ülés egyetértett a Magyar Nők Országos Taná­csa által meghatározott három fő feladattal, s végrehajtásá­ban szem előtt tartotta a me­gye sajátos viszonyait, prob­lémáit Ebből kiindulva, ha a községi nőtanácsok tevé­kenységét vizsgáljuk, megálla­pítható: a nőtanácsofc még mindig nem végeznek rend­szeres. tartalmas munkát. En­nek oka, hogy a nőtan,ácsok létrehozásával egyidejűleg nem sikerült megfelelő sze­mélyeket választani á veze­tőségekbe. Több községben az ellenforradalom után már har­madszor kellett újjászervezni a nőtanácsot A többször is­métlődő szervezeti változás el­vileg és gyakorlatilag is rend­kívül hátráltatja a munkát. A nőmozgalmi munka na­gyon sokrétű, éppen ezért úgy kell a területi nőtanácsok tevékenységét irányítani és segíteni, hogy e sokrétű fel­adatok közül mindig ki tud­ják választani a legfontosab­bat Sajnos, még ma is akadnak olyan nőtanácsok, ahol az el­nök a nőmozsalam legelemibb kérdéseivel sincs tisztában. Például Kaposszerdahelyen maga a nőtanács elnöke volt az, aki az asszonyok előtt ki­jelentette: nem politizálni jön­nek össze, hanem varrni ta­nulnak. Ez is mutatja, hogy néhány helyen csak megszer­vezik a nőtanácsot de arra már kevés gondot fordítanak, hogy a célkitűzéseknek meg­felelően tevékenykedjék. A nőtamáesok hajlamosak olyan rendezvények tartására, ame­lyek munkát ugyan igényel­nek, de a politikai, gazdasági, ELSŐ LÉPÉSEK A KÖZÖS ÉTOfl Látogatás Hetes termelőszövetkezeti községben iTánczos István tanácselnök 'ségek sorába. Jegyzem az ada ltokat:- 267 ga szerint Csombárdról való — megkérdi: szántsa-e a hetesi határban lévő földjét. Tóth tás a legfőbb tennivaló — fon­tosabb a vadászásnál vagy a 'rövid fél óra alatt elmondja! Dávdomé újságolja: »Ma vég- disznóvágásnál is. 'mi történt az elmúlt hetek- zünk a kertben a szántással, Szabó József — szép szál ben Hetesen, hogyan lépett holnap a mi lovainkat is le- fiatalember, az ellenőrző • bi­be faluja a szövetkezed köz- het hai<f™ a mezőre« A ko- zottság tagja - tudtára adja lMV ™ ada- vacsok kiszólnak a muhelyaj- az elnokneK: — Mi is vettunk család rminwv tóból: hozhatják élesíteni az ám füzetet! Beleírjuk, hogy sy ekevasakat, van szén, kölcsö- kikkel dolgoztunk együtt, és kell megtenniük. Most a szán- zolják az elnök szavai is: — i Mozgalmas élet folyik a szaibási KISZ-klubban. Majd min­den napra akad valamilyen foglalkozás. A képünkön lát­ható lányok táncpróíbára várnak, de hogy ne teljék unalma­san az idő, horgolnak, tréfálkoznak. zeü. bizottsággal egyetértésben *,VWWAVWWW^wwwwwwwwvMW^jvvw,w*rtwwvw,^ww'wvww.wj^wv^wftwwwww hajtotta végre. Az órabéres munkákat igyekeztünk mind­jobban kiszorítani, és helyet­tük teljesítménybért alkalmaz-] ni. Az elmúlt két esztendő i alatt foglalkoztunk a dolgozók] biztonságos munkafeltételeinek ' megteremtésével is. A baleset-] elhárítási tanfolyamok is rend­szeresek. Az 1957—58-as esz-] tendőben 88 baleset történt, és' a kiesett napok száma 2368] volt, ezzel szemben az 1958 '59-es évben 76 baleset fordult elő és a kiesett munkanapok száma a felére csökkent. A biztonsági megbízottak és munkavédelmi felügyelők között 5900 forint] jutalmat osztottunk szét. Éven­ként 260 ezer forintot költünk védőruhára. A Z IRODÁBAN nincs ér- telnie sokat időzni. s^vetkezet^^köz- ™zne“előle’ “nIg SZereZ SZe" “5Ä ™P?n*a_L 'ség nagy szülötte. Vikár Béla ]nevét vette fel. December 11- 'én tartották az alakuló köz­net a tsz. A Kistó! dűlőben, a rét szé* lén. szekerek egész regiment­gyűlést. Ezen a legteljesebb !«• A. f°8at?k a «“tat szántják. HANGSÜ­dolgozók A BESZÁMOLÓ LYOZTA, hogy egészségügyi és nek megjavítására jelentős ősz- szegeket fordított a gazdaság. Az elmúlt két év alatt 6 millió forintot fordítottak gazdaságfej­lesztésre. Ebben az esztendő­ben beruházásból 3 új ikerla­kást építettek 6 család számá­ra. 1 millió 100 ezer forintot költöttek 40 lakás egészsége­sebbé tételére. Felújításból öt lakást hoztak rendbe és adtak át a dolgozóknak. Németh István ezután a tár­sadalombiztosítási tanács mun­kájáról elmondotta, hogy a kö- zelmúlttjan javaslatukra a szentai faraktámál rocsdót és öltözőt létesítettek. Segélyezés címén 1958-ban 282 személy­nek 110 ezer forintot, ebben az évben pedig 293 dolgozónak adtok opoci-ri A k«t esztendő 'demokratizmus jegyében meg­választotta a tags ág a tsz ve­Keszi László brigádvezető zse­béből kék fedelű füzet kandi­kál ki, kezében a léptető. Most Távolabb az Ady és a Pető­fi utcai kisparasztok fogatos brigádja szorgoskodik. Vezető-' jük, Horváth Ferenc (T) a gya­logmunkásokat is mozgósítot­ta: vágják le, takarítsák el a kukoricaszárat az ekék elől. Ha egyénileg gazdálkodnánk, nem dolgozna harmincnál több eke ma a mezőn. Ez a megállapítás a lényeg­re tapint rá! A közös gazdái-] kodásra való áttérés hasznosi volta máris szembeötlő: meg-], erősödött' a munkaerkölcs.íf szervezettebbé vált. a munka] Hetesen. Dicséretére válik ai szövetkezet vezetőségének.] hogy az alakuló közgyűlé napján — percnyi várakozás1 nélkül — felmérte és megszab-, ta a tennivalókat Decembert' írunk, de kedvező az időjárás:] lehet és szükséges is szántani a aoigozoK r részre osztat- la> KezeDen A letu. rausi ' lehet es szükséges is szántam,' lakáshelyzeté- í. ■ . , . \ mérte meg a dűlő hosszát: 119 fzejcely^Jindor földjén eleget- mert £<>k föW vária az ekét] Jták a falut, a határt s négy 'brigádot szerveztek. Megtudom, hogy a közgyű­lés nagy figyelemmel hallgat­ói. Az új gazdák brigádja dol­gozik itt Androsits János a ta Walter Imrének, a ráfcsá szószólójuk. — Józsi, vagy mit mondok, elnök elvtárs, mi teg­nap is szántottunk, ma is ide­jében befogtunk, egyesek pe­dig fájt hordoztatnak, vagy mást csinálnak. Szóljanak ne­kik. mert másként nem lesz Űj Élet elnökének szavalt a ta ©asztalt tsz-vezető ió taná­csait. »Mi így kezdtük s ed­dig jutottunk. Azt ajánlom, ho«” maguk is így és így fog­ynak munkához, s akkor nem “nd a szövetkezetben !esz hiba« — mondta. S mi történt december lő-e ófta? Erre a kérdésre nem zárt fa­llak között, hanem kint a ha­tárban találhatunk választ. Tvöri’nk hát a mezőre. Ütközben itt is. ott is meg- Íállítják. megszólítiák az új tsz elnökét, Kiss Pál Józsefet. A villanyszerelő érdeklődik: mikor veszi át a szövetkezet a ídarálót. Fgv fiatalember Sőt vetni is kellene a gabo-' nát. mert a kívántnál kisebb] területen zöldell búza és rozs. Amit az egyéniek az ősszel elmulasztottak, azt most a szövetkezet igyekszik pótolni Ha másként nem megy. majd tai—--»i búzát, tesznek a fötób- J^ŐJUK A SAROS DÜ­ték a kunyhót, mert féltek tő­le a lovak. A Z ÜJ VEZETŐK kezd- ték elsőként a munkát: Horváth Jánós (V), Pelőcz Jó­zsef, Horváth János (K) intéző bizottsági tagok meg Király Ferenc, az állattenyésztő bri­gád vezetője. A dombhátról ellátni észak­nak: azon a határrészen is szántanak a fogatosok. Köz­tük van Korcz József is, aki 18 holddal lépett a szövetke­zetbe. Lénárd Tibor és Szántó Sándor — a másik két brigád párjuk. Borka János sógora lo- vezetője — szintén megmutat- vával, Virág Imréével fogta ta: nem csupán megtisztelő re^eresztett ^ekj­eimnek tartja tisztségét. S ha azt vesszük, hogy a falu min­den 10 fogatából 8 szánt, ak­kor nagyon elégedettek lehe­tünk a hetesiek közös munká­IV AGY BAJ NINCS. Hi­1 ’ szén a mintegy 130 pár ló közül 100 ma is ekét húz. Az egyes lovaknak is akad össze a magáét. Jäger István Nagy Lajoséval, Streng Fe­renc meg Lukács Istvánéval. És mégis helyén való a figyel­meztetés: az első közös lépé* alatt'71 dolgozót küldtek üdü-?a kocsi' névtáblájának tanúsá- seket is mindnyájuknak együtt jának első sikerével. Ezt iga­LÖUTAKAT az elnök­kel. Tekintetével végigpá-sz tázza a széles határt, amely-' nek 15 holdia adott eddig] munkát és gondot neki. Most' pedig látja, hogy hosszú sor-1 ban követük egymást a mély-. Megállunk' kát szomszédos búzaparcella találkozásánál. A frissen klhú-' zott mezsgyecöveknek csak a helye látszik — együtt arat a' nyáron a falu n-5©?. ; Kutas József kulturális problémák megol­dásában egyáltalán nem - egí- tenek. Szükséges tehá' 'agy a választott testületek '-aló- ban a nőmozgalom elvi és gyakorlati irányítóivá válja­nak. A csurgói, tabi és kaposvá­ri járás kivételével fejlődés tapasztalható a választott tes­tületek munkáiéban. Jó és állandó Kaposvárott a v. b. és a nőtanács tagjainak tevé­kenysége. A megválasztott 13 asszony tényleges irányítója a város nőmoagalmi munkájá­nak. A Somogy megyei Nőtanács mellett négy szakbizottság — háztartási, jogi, művelődési és pedagógiai — működik. A négy bizottságban 80 olyan személy tevékenykedik, aki eddig egyáltalán nem, vagy csak esetenként vett részt a nő- !-mozgalom munkájában. A jogi bizottság tagjai min­den héten három alkalommal fogadónapot tartották, és ed­dig 5 községben rendeztek is­meretterjesztő előadást »A vá­lás hatása a családra, a gyer­mek életére, a társadalomra« címmel. A háztartási bizottság létrehozását elősegítette a szeptemberben Kaposvárott tartott háziasszonyok megyei tanácskozása. A háztartási bizottság azóta egy jól sikerült »Háziasszonyok klubja«-össze- jövetelt rendezett, ez alkalom­mal az ízléses öltözködésről hangzott el rövid előadás. A napokban megtartott második klubdélutánon az élelmezés történetéről beszéltek, majd az ünnepi asztal terítését, a hi­deg ételek tálalását, a kész­ételek készítését, mutatták be az asszonyok. A kulturális bizottság programjában fő fel­adatként a nemzetközi nőnap 50. évfondulóiánák előkészíté­se szerepel. A pedagógiai bi­zottság tagjai ebben a hónap­ban ellenőrzik a középiskolák* általános iskoláik» óvodák szü­lői munkaközösségének műkö­dését. A bizottsági rendszer kiépí­tésével sikerült a megye nő- mozgalmának életét tartalma­sabbá tenni, s talán a legna- gyob eredmény, hogy a társ»« dalmi vezetés is szélesedett*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents