Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1959. december t&t Stresss és az amerikai tákernekok esszeíopsa Ellentétek ax amerikai és a német küldöttségben ax Atlanti Tanács ülésszakán Az Atlanti Tanács üléssza­kának első három napjával foglalkozó nyugati kommentá­rokból kitűnik, hogy a csü­törtökön este kiadott közle­mény megállapításai ellenére sem sikerült sok nézeteltérést áthidalni. Egyes nyugati körökben — mint a Reuter jelenti — »a Nyugat történelme forduló­pontjának« tekintik az Atlanti Tanács által elfogadott úgy­nevezett Herter-tervet, amely­nek. a NATO fennállása óta el­ső ízben — nemcsak katonai, hanem politikai és gazdasági céljai is vannak. vő tavasszal sorra kerülő rend­kívüli ülése újból tanulmá­nyozza majd. Fritz Teppich, az ADN pá­rizsi különtudósítója jelenti, hogy az Atlanti Tanács ülés­szakán részt vevő amerikai és nyugatnémet küldöttségen be­lül szerda óta egymással el­lentétes irányzatok figyelhetők meg. Ez rendkívül növeli a kulisszák mögötti feszültséget. Párizsi megfigyelők hangoz­tatják, hogy Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter Adenauerral t „elégedett" Spaak a nevető újságírók Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése sze­rint Spaak NATO-fötitkár csütörtök esti sajtóértekez­lete általános derültséget keltett, és végül is nevetés­be fulladt. A főtitkár ugyanis a több száz összegyűlt újságírónak azt igyekezett bizonygatni, hogy a NATO-n belül nincs válság. A NATO-főtitkár beszá­molóját szónoki stílusban kezdte meg, az egyre nö­vekvő derültség következ­tében azonban végül is kis­sé zavarba jött. Beismerte, hogy »bizonyos 'S'atonaí in­tézkedések alkalmazásában« vannak eltérések a NATO- hatalmak között. Fz azon­ban szerinte nem jelent vál­ságot. A kellemetlen helyzetbe került NATO-fótitkár végül e szavakkal fordult a neve­tő újságírókhoz: »Meg va­gyok elégedve, nagyon meg vagyok elégedve, annak el­lenére, hogy önök cinikusan mosolyognak.« teljes egyetértésben, de Brentano külügyminisz­ter tudta nélkül támadta a szerdai ülésen éles sza­vakkal a francia álláspon­tot. Erre a megnyilatkozásra Nors- tad és Twining amerikai tábor­nokok bírták rá Strausst, akik így — Gates hadügyminiszter­rel egyetértésben — meg akar­ták. hiúsítani Hertemek a né­zeteltérések áthidalására irá­nyuló törekvéseit. Jól tájékozott párizsi körök­ben hangoztatják, Strauss fel­lépésének az a célja, hogy a Camp David A találkozó után kirajzolódó új amerikai kül­politikára csapást mérjen. Herter külügyminiszter nagy megütközéssel fogad­ta Strauss provokációs ki­jelentéseit és magánbeszélgetésében igye­kezett a bonni hadügyminisz­ter magatartása miatt felhá­borodott francia politikusokat megnyugtatni. Ugyanakkor Norstad és Twining Gates had» ügyminiszterrel egyetértésben. Adenauer és Strauss támogatá­sával igyekszik mindent elkö­vetni, hogy megtorpedózza a Hrurscsov szovjet miniszterel­nökkel tervezett tárgyalásokat. Az ADN különtudósítója vé­gül hangoztatja: .francia rész­ről csütörtökön sejtetni enged­ték, hogy Franciaország fontolóra ve­szi, vajon továbbra is tá» mogathatja-e a csúcsérte­kezlet kérdésében folyta­tott bonni politikát. Herb Altschull, az AP tu­dósítója rámutat, hogy semmi esetre sem sikerült áthidalni a katonai integráció kérdésébein fennálló nézeteltéréseket. Ügy áll a dolog, hogy a problémát, Eisenhowe? és de Gaulle szom­bati bizalmas megbeszélésére »hárították át«. •> Az amerikaiak — folytat­ja Altschull —, akik ere­detileg teljes katonai in­tegrációt akartak. most már megelégednének a NATO-tagállamok légvé­delmének egységesítésével és NATO-narancsnokság alá helyezésével Is. Ebben — Franciaország kivéte­lével— valamennyi NATO- ország támogatja őket. Kom­promisszumos megoldásként emlegetik azt a lehetőséget, hogy először radar- és más műszaki berendezéséket hoz­nak létre központi NATO-el- lenőrzéssel. A kérdést egyéb­ként a hadügyminiszterek jő« JÁZ íés * t t • 4 » t i * * * t * * t * * * * * * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * 4 4 Lapvélemények a NATO ülésszakáról Moszkva (MTI). A szovjet la­pok és a TASZSZ tudósítói több cikkben és kommentárban foglalkoznak a NATO párizsi tanácsülésével., és a Nyugaton tapasztalható újabb hideghá­borús megnyilvánul ásókkal. Zikov, az Izvesztyija párizsi tudósítója így ír: «-A- tanácsülés nagy hűhóval és pompával kezdődött, és minden dobpergés nélkül feje­ződött be. A diplomaták és a. tábornokok savanyú képpel hagyták el a Bois de Boulog- ne-ban emelkedő kastélyt, és széles ívben elkerülik az új­ságírókat, mint a leprásokat...« Borisz, a TASZSZ bonni tu­dósítója rámutat, hogy Bonnt még aligha képviselte nemzet­közi értekezleteken olyan te­kintélyes küldöttség, mint a NATO mostani tanácskozásán. A delegációban három minisz­ter is volt. A főszerepet azon­ban Strauss hadügyminiszter játssza, aki beszédeiben ma­kacsul arra buzdította a NATO többi tagját, hogy .folytassák a szervezet megszilárdítását, fe­jezzék be az atomfegyverkezé- si tervek megvalósítását. Strauss kijelentette, a NATO nem teljesítheti feladatait »a német hozzájárulás« nélkül, s leplezetlen ingerültséggel szólt a Camp David-i szellemről. A bonni politikusok párizsi beszédei arra vallanak, hogy az NSZK-küldöttség pontosan meghatározott utasításokkal ment Párizsba. Az utasítás pe­dig így szólt: mindenáron meg kell óvni és fenn kell tartani a hidegháborús politikát — fe­jezi be hírmagyarázatát a TASZSZ tudósítója. (MTI) Batistá a kubai kormány megbuktatásához voit náci katonákat toboroz Bonn. Mint az ADN jelent!, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti politikai saj­tószolgálata csütörtökön pári­zsi, amerikai és nyugatnémet körökből szerzett értesülésekre hivatkozva megerősítette, hogy »Strauss hadügyminiszternek a NATO-n belüli teljes kato­nai integrációt és a félreérthe­tetlenül kelet felé mutató, szüntelenül fokozódó fegyver­kezést követelő megnyilatko­zásai nem találtak helyeslésre sem Herter amerikai, sem Brentano nyugatnémet külügy­miniszternél«. London (MTI). A NATO mi­niszteri tanácsának ülésein tá­madt vihar továbbra is komo­lyan foglalkoztatja Angliát. A Tribune így ír: — A Nyu­gat egységének és erejének jel­képe, a NATO nem olyan egy­séges és nem is olyan erős, mint ahogyan védelmezői él akarják velünk hitetni, sőt a legújabban támadt marakodá­sok azt bizonyítják, hogy a NATO olyan rozoga épület, amelyet a nézeteltérések leg­kisebb vihara is alapjaiban rendit meg. Hírek szerint sok párizsi dip­lomata örül, hogy napvilágra került a NATO-n belül meglé­vő egyenetlenség. Azt remélik, hogy talán ezeknek a nézetel­téréseknek a közvélemény előtt való felfedése segíthet a hely­zeten, amikor a zárt ajtók mö­götti tanácskozások már cső­döt mondanak. Jellemző Spaak kijelentése, amely szerint a NATO minisz­teri tanácsának fontolóra kell vennie, milyen szervezetté vál­jék a NATO. A lap ezzel kap­csolatban megjegyzi: ha tízévi fennállása után még ez a kér­dés felvetődik, a válasz csak az lehet: megszűnt szervezetté. Peking (Oj Kina), A News Chronicle december 12-i szá­mában arról számolt be, hogy Batista tábornok, a volt kubai diktátor a kubai forradalmi kormány megbuktatására volt náci katonákat toboroz. A lap Batista toborzó főnö­kének, S. Waller Dél-Ameriká- ban élő nyugatnémet’ üzletem­bernek a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában lévő ügynökeihez intézett kö­vetkező szövegű táviratát kö­zölte: »A Wehrmacht harctéri tapasztalatokkal és kitünteté­sekkel rendelkező 500 volt tag­jára — századosig bezárólag — van szükségem.« A szolgálatra jelentkezők­nek kétéves ‘szerződést, a Do­minikai Köztársaságba — a kiképzés helyére — való ingye­nes utazást, ingyen szállást és ruházatot és magas összegű havi fizetést ajánlottak fel. Batista inváziós hadseregébe eddig 500 személyt — közöt­tük dominikaiakat, olaszokat, japánokat, a spanyol kék had­osztály volt tagjait, osztráko­kat és nyugatnémeteket — to­borzott, s ezeket egy Trujillo Citytöl 32 mérföldnyire lévő táborban képezik ki. (MTI) Véget irt a Szakszervezeti Világszivetsig Végrehajtó Bizottságának ülésszaka Bukarest (TASZSZ). Csü­törtökön Bukarestben befeje­ződött a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottsá­gának ülésszaka. Az ülésen az maki szakszervezetek általá­nos szövetségét egyhangúlag felvették az SZVSZ tagjai kö­zé. A záróülésen elfogadott ál­talános határozat megelége­déssel állapítja meg, hogy a nemzetközi helvzetben igen fontos pozitív változások, kö­vetkeztek be. Rámutat, hogy ebben a fejlődésben döntő sze­repük van a Szovjetunió és az egész szocialista tábor gigászi tudományos, gazdaságii, szo­ciális és politikai sikereinek. A végrehajtó bizottság ha­tározatában megállapítja, hogy a tőkés országokban folytatni és fokozni kell a harcot az New York (MTI). Mint az AP jelenti, a Foreign Affairs című amerikai folyóirat közli Adlai Stevensonnak, a Demok­rata Pált volt kétszeres elnök­jelöltjének külpolitikai cikkét. Stevenson szerint a két legve­szélyesebb realitás, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie: az atomfegyverek felhalmozódása, valamint a szegény és gazdag nemzetek életszínvonalában tapasztalha­tó aránytalanság. A megsemmi­sítő háború kitörésének meg­akadályozására — hangsúlyoz­za — folytatni kell a leszere­lésre irányuló erőfeszítéseket. A leszerelés előmozdítására az Egyesült Államoknak el kelle­New York (TASZSZ). A hi­degháború amerikai hívei ki­tartóan igyekeznek gátat vetni a nemzetközi feszültség enyhü­lésének. Allan Dulles, az Amerikai Egyesült Államok központi hírszerző hivatalának igazgató­ja a napokban az Üdvhadsereg New York-i szervezetének évi közgyűlésén mondott beszédé­ben fellépett a nemzetközi lég­kör megjavulása elíen. Allan Dullest rendkívül ide­gesítik a Szovjetunió gigászi gazdasági és műszaki eredmé­nyei és az a hatás, amellyel ezek az eredmények járnak az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai országokra. Allan Dulles — aki szemmel láthatólag ellenségesen szem­léli a békés együttélésre irá­nyuló intézkedéseket — kije­lentette, hogy a nyugati hír­szerző szolgájától »nem ámítja el« az együttélés szovjet poli­tikája. Dulles világosan értés­re adta: az Egyesült Államok nem nyugszik bele, hogy a ke­let-európai népek a szocializ­mus útját választották. Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója Mil- waukee-ben (Wisconsin állam) a nemzetközi ügyek tanácsá­nak ülésén azt bizonygatta; hogy a Szovjetunió és Kína a legkomolyabb és legszörnyűbb veszély, amellyel az Egyesült Államok a történelem során valaha is szemben állott. Rockefeller ismét javasolta, hogy az Egyesült Államok te­gyen szert »maximális katonai potenciálra«, mert szerinte »a kommunistákkal csak ilyen po­ént. mint a munkanap csök­kentése. a munkabérek álta­lános emelése, a munkához való jog, a munkanélküliek­nek járó segély, valamint a szakszervezeti és demokrati­kus szabadságjogok biztosí­tása. A végrehajtó bizottság úgy véli, hogy napjainkban a szak- szervezeti mozgalom alapvető feladata a dolgozó tömegek állandó mozgósítása az általá­nos és teljes leszerelésért fo­lyó harcban. E célból a vég­rehajtó bizottság javasolja a Tunisz (Reuter). Eisenhower és Burgiba tuniszi elnök meg­beszéléseiről záróközleményt ne ismernie a népi Kína ENSZ- tagságát; ki kellene vonni a csapatait Kimoj és Macu szi­getéről; Koreát, valamint Ja­pánt atommentes Övezetté kel­lene nyilvánítani. A Demok­rata Párt volt elnökjelöltje ja­vasolta, hogy az Egyesült Álla­mok függessze fel a kísérleti robbantásait mindaddig, amíg folytatódnak a leszerelési tár­gyalások. Stevenson azt is indítványoz­ta, hogy a Nyugat kétszáz mil­liárd dollár értékű beruházás­sal járuljon hozzá a gazdasá­gilag elmaradott országok se­gély ezéséhez.­zíeióból lehet sikeresen tár­gyalni«. A New York Times, amikor közli Nelson Rockefeller fel­szólalását, hangsúlyozza: Wis­consin államban még a Köz- társasági Párt tagjai is »lelke­sedés nélkül, sőt ellenségesen« fogadták pártjuk e tagjának jelölését az elnöki tisztre (MTI) Moszkva (TASZSZ). Csü­törtökön este a világ tizenhét városában bemutatták az ausztráliai Nevil Shute regé­nyéből készült »Utolsó part« című amerikai filmet, amely­nek főszerepeit Gregory Peck, Ava Gardner, Fred Astaire és Anthony Perkins játssza. A film bemutatja az atom­háború minden borzalmát és szenvedését. A vetítésen ott volt Gregory Peck is, aki ebből az alkalom­ból érkezett Moszkvába. * A nagysikerű bemutatóval foglalkozó cikk jelent meg az Izvesztyijában Szergej Gera- szimov, az ismert szovjet ren­dező tollából. Mint írja, ame­rikai kollégái e filmükkel ér­deklődést mutattak a háború­ellenesség témája iránt. * * * Párizs. Az MTI tudósítója jelenti: Párizsban is nagy si­kerrel mutatták be csütörtökön este az »Utolsó part« című amerikai filmet. dolgozóknak és a szakszerve­zeteknek. hogy 1960. május 1-én jelszavaik között fő helyre állítsák *áz általános és teljes leszerelés követelését. A Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Bizottsága javasolja az összes nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek, találkozzanak 1960-ban, és vi­tassák meg az ENSZ-ben be­terjesztett általános és teljes leszerelési javaslatokon ala­puló általános gazdasági és szociális program elkészítésé­nek lehetőségét. (MTI) adtak Id, amely megállapítja; hogy a megvitatott kérdések­ben »széleskörű egyetértés« mutatkozott a két államfő kö­zött. E megvitatott kérdések között volt az algériai háború, Tunéziának a gazdasági támo­gatás növelésére vonatkozó kí­vánsága, a kelet—nyugati kap­csolatok, az afrikai és ázsiai függetlenségi mozgalmak és a béke megszilárdítására irá­nyuló törekvések. A záróközleménynek az a mondata, amely szerint az ön- rendelkezés biztosítása »Afri­ka és Ázsia népeinek korunk egyik legfontosabb Mozzana­ta«, arra mutat, hogy a két ál­lamfő helyesli de Gaulle algé­riai politikáját. Megállapítot­ták azt is: komoly aggodalom­ra ad okot, hogy az. algériai problémát még nem oldották meg. Hivatalos helyről származó értesülés szerint Burgiba fel­kérte Eisenhowert, vesse latba befolyását, és igyekezzék elér­ni, hogy a franciák rugalma­sabb magatartást tanúsítsanak a. felkelőkkel folytatandó tár­gyalások kérdésében. (MTI) Jelentés az algériai harcokról Kairó (TASZSZ). Az algériai népi felszabadító hadsereg fő­parancsnoksága jelenti, hogy december 11-től 14-ig a haza­fiak hét nagyobb rajtaütést hajtottak végre. 138 francia ka­tonát megsemmisítettek, 97-et megsebesítettek, két helikop­tert lelőttek, és egy vasúti sze­relvényt felrobbantottak. (MTI) A film meséje: Az 1964-es képzeletbeli világégés csak Ausztráliát kíméli meg. Ez az »utolsó part«, ahol még élet­ben maradt a lakosság. De a szelek már a szigetország fölé sodorják a gyilkos rádióaktív felhőket, s a hatóságok elren­delik, hogy a kórházakban minden ausztráliai polgárnak megfelelő mennyiségű mérget osszanak ki, hogy ki-ki önke­zével vethessen véget életének, ne legyen kénytelen bevárni az atorphálált... A film ünnepi bemutatójá­nak gálaestjén 75 ország pári­zsi diplomáciai képviselői is megjelentek. Egyetlen ország nem képviseltette magát: a francia kormány tagjai — bár meghívták őket — nem jelen­tek meg. Egy szűkszavú hiva­talos közlemény a miniszterek távollétét »politikai elfoglalt­ságukkal« igyekezett magya­rázni. olyan követelések kielégítésé­Amerika ismerje el a népi Kína ENSZ-tagság át Stevenson cikke Az amerikai kémfőnök az Üdvhadseregben, a miiiiamos Rockeíeiier Wisconsinban szállt síkra a hidegháború mellett Az atomháború borzalmait bemutató Gregory Peck’ film nagy sikere Moszkvában és Párizsban Közős közlemény Eisenhower és Burgiba megbeszéléseiről < »»3*Se*55b* ^■■*"aS5Ss3sE3a Olvasóink figyelmébe! Njipr Vasárnapi lapunkhoz 1960. évre szelő háromszínnyomású falinaptárt mellékelünk.

Next

/
Thumbnails
Contents