Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

Ml MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA ÉJ t- — ■y TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, 298. szám. Ara 50 FILLÉR Szombat, 1959. december 19.----------------------------------------------------------------------------------------­M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az asszonyok és öregek munkájának dicsérete (3. oldalon) Bütykösujjú Miska bácsi (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Határidő 30 nap (6. oldalon) Megkezdődnek as előkészületek a nemzetközi nőn p megünneplésére nagyszabású irodalmi délután lesz könyvkiállítással és Könyv- vásárlással egybekötve. Elő - adónak Szabó Magda ' írónőt kérik fel, majd bemutatják az írónő most elkészült Vörös tin­ta című filmjét. Megrendezik a somogyi írónők klubdélután ját, melyen az írócsóport nő­tagjai ismertetik müveiket. Március 7-én a megyei Haza­fias Népfronttal közösen foga­dást rendeznek a nőmozgalom­ban régóta részt vevő és jó munkát végző asszonyok részé­re, este pedig a nemzetközi nőnap 50. évfordu’ójának tisz­teletére a Csiky Gergely Szín­házban nagy nőgyűléssel feje­ződik be az ünnepség. Az ün­nepi műsorban egy somogyi költőnő, Török Zsófi köszöntő verssel emlékezik meg a nem­zetközi nőnapról. Fontos a mezőgazdaság műszaki fejlesztése Jövő év márciusában lesz ötven éve, hogy a világ asz- szonyai megünneplik a nemzet­közi nőnapot. A nagyjelentő­ségű esemény sikeres lebonyo­lítása céljából a Somogy me­gyei Nőtanács kulturális bi­zottsága aikció bizottságot hoz létre, melyben a KISZ, a Vö­röskereszt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a So­mogy megyei Tanács és az MSZBT megbízottai vesznek részt . A nőnap széleskörű propa­gálására rövidesen megkezdőd­nek az előkészületek. A nők nemzetközi szolidaritásának el­mélyítését célozzák azok az üdvözlőlapok, levelek, melye­ket a megye asszonyai külde­nek idegen országok asszonyai­nak. Kiállítást is szerveznek, melynek fő tartalma: a nők egéo4Bégügyi helyzetének ala­kulása és védelme, a csecse­mő- és gyermekellátás, vala­mint a nők munkakörülmé­nyei és a munkavédelem. A kiállítást a Vöröskereszttel kö­zösen szervezik, s a kaposvá­ri bemutató után a járási szék­helyeken is alkalom lesz az anyag megtekintésére. Ugyan­csak kiállítást szerveznek a Somogy megyei népművész, valamint képzőművész-nők munkáiból. A kiállítás anya­gát először Kaposvárott, majd Marcaliban és Siófokon mu­latják be. A Megyei Könyv­tárral és TIT-tel közösen Tegnap délelőtt a KISZ- székházban az állami gazdasá­gokban és a mezőgazdaság egyéb területén dolgozók ré­szére a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa értekezletet tar­tott. Az ülésen megjelent Szir­mai Jenő, a megyei pártbizott­ság első titkára is. Izinger Pál, az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának ve­zetőhelyettese előadásában a többi között összehasonlítást tett a felszabadulás előtti és a mai gazdálkodás között. Ada­tokkal bizonyította: milyen hatalmas változást idézett elő a mezőgazdaságban a kézi erővel való gazdálkodás háttérbe szo­rítása, a gépek szüntelenül ter­jedő alkalmazása. Visszapillan­tott arra az útra, amit az ál­lami gazdaságok eddig megtet­tek és rámutatott a fejlődés, a gépesítés adta lehetőségekre. Elemezte a műszaki fejlődés eddig elért és várható eredmé­nyeit. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlesz­tése sok szakembert kivan. Korszerű nagyüzem műszaki­lag képzetlen dolgozókkal nem létezhet. Pártunk és kormá­nyunk minden támogatást és segítséget megad, hogy az or­szág minél előbb műszakilag is fejlett mezőgazdasággal ren­delkezzék. Az előadást hét hozzászólás követte. A hozzászólók a gépe­sítéssel kapcsolatos műszaki feladatokról és a kukoricater­mesztés problémáiról beszél­tek. ÚJ KOCSITÍPUSOK A Vegyesipari Ktsz babakocsigyártó részlegénél A babakocsi olyan, mint a női divat, állandóan változik. Egyszer szebb, máskor ke­vésbé megkapó külsejű kocsik­ban tolják gyermekeiket a ma­mák. Más kocsitípust használ­nak Londonban, mást Párizs­ban vagy Budapesten. Ki-ki a maga ízlése szerint A magyar babakocsik világviszonylatban előkelő helyet foglalnak el. A Kaposvári Vasipari Ktsz ba­bakocsirészlege is szép mun­tal szülőket. Évente mintegy 2800 darab kocsit gyártanak. Az egész országban ismerik munkáikat. Az irodában egy könyvecskébe minden szállít­mányt bejegyeznek. (Salgótar­ján, Sátoraljaújhely, Szek- szárd, Miskolc és így tovább.) Mindenhova csak néhány da­rab jut, mert nagyon kevés az áru, és sokfelé keresik. — Néha olyan kis községek­be is szállítunk, amelyekről még soha sem hallottunk. A tudakozótól kérdezzük meg, hogy merre van — mondja He­gyi edvtárs, a szövetkezet el­nöke. A babakocsikat a Sport-, Hangszer- és Játék Nagykeres­kedelmi Vállalat révén értéke­sítik. Az új kocsik gyártása mellett havonta kb. húsz dara­bot javítanak meg vagy újíta­nak fel. Évente több uj típusú kocsit terveznek és készítenek el a dolgozók. Fias István részlegvezető ter­vét közösen megvitatják: ide egy pánt kell, oda egy ablak, s lassan kialakul egy-egy ízléses babakocsi. Jelenleg is sok van kivitelezés alatt. Fgy már el­készült. A dolgozók maguk kö­zött ~Sirály*-nak nevezik. A hosszúkás, fehér kocsira jól illik ez a név. Kevés díszítés, egyszerűség jel'emzi ezt is, akár a többit. Navinszky József a kárpitos- munkát végzi egy — még név­telen — születésben lévő ko­csin. Sokat várnak tőle. — Ha elkészül, ez lesz a legszebb — mondogatják. — Hadd irigykedjenek majd a pestiek. Mi szebbet készí­tünk, mint ők — büszkélkedik Tóth János. Valóban irigykedni fognak, mert így, félig kész állapotban is arra enged következtetni, hogy szép lesz, megnyeri majd mind a szakértők, mind a vá­sárlók tetszését Az új kocsikat szeretnék a régi áron adni. Minőségük iobb lesz, mint az eddigieké. Sokkal kevesebb hulladék- anyagot használnak fel előállí­tásukhoz, s elhagyják a feles­leges díszítéseket. Egyelőre még szokatlanul hatnak ezek a kocsik. Újszerű, lapos alakjuk az első pillanat­ra talán túl merésznek tűnik. Egyszerűbbek, könnyebbek, mint a régi, nehézkes mozgású' mély babakocsik. B. I , kákkal örvendezteti meg a íia­A balatonszentgyörgyi vegyesboltból kisebb átalakítással ön­kiszolgáló boltot létesített a helyi földművesszövetkezet. Az ízlésesen berendezett boltnak az első hónapban 90 ezer forint forgalma v«gg Egységes tervezési normák, építőanyag és építési szabványok kialaiitásárál tanácskozott a KGST építési állandó bizottsága A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának építésügyi, gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési állandó bizottsága december 7-től 10-ig Berlinben tartotta ülését. A tagállamokon kívül a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kül­döttei megfigyelőként vettek részt a bizottság munkájában. A bizottság megvitatta, mi­ként működhetnek együtt si­keresen a szocialista országok az építés gazdasági mutatóinak jelentős fejlesztése, a munka­teljesítmény nagymérvű növe­lése, valamint az építés ön­költségének csökkentése érde­kében, továbbá a legfontosabb építőanyagok, így a vegyi nyersanyagok felhasználásával gyártott új építőanyagok ter­melésében. Tanácskoztak az építő- és építőanyagipar gépe­sítésének 1965-ig terjedő idő­szakára vonatkozó műszaki­fejlesztési kérdésekről is. Foglalkozott a bizottság va­lamennyi tagállamra érvényes egységes tervezési normák, építőanyag- és építési szabvá­nyok, valamint technológiai paraméterek kialakításával, hogy megteremtse a hatéko­nyabb együttműködés előfelté­teleit a tervezésben, a kivite­lezésben és előmozdítsa az egy­más országaiban szerzett ta­pasztalatok minél jobb fel- használását. (MTI) Csou En-laj Nehru november válássá 16-i levelire Peking (Űj Kína). Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke de­cember 16-án válaszolt Nehru indiai miniszterelnöknek a kí­nai—indiai határ kérdésében november 16-án írt levelére. Csou En-laj levelének rövidí­tett szövege a következő: A kínai kormány november 7-i javaslata, miszerint a két ország fegyveres erőit húsz­húsz kilométernyire vonják vissza az egész határ mentén, azt célozza, hogy teljesen meg­szűnjék a határmenti összetű­zések kockázata, teljesen vál­tozzék meg a jelenlegi feszült helyzet a határokon, s jöjjön létre a kölcsönös bizalom ked­vező légköre a két ország kö­zött. A kínai kormány haj­landó arra, hogy a mindkét fél számára megfelelőnek ítélt tá­volságot az indiai kormánnyal való tanácskozáson határozzák meg. Addig is, amíg a megállapo­dás létrejön, a kínai kormány hajlandó elfogadni először egy részleges megoldást az ön le­velében foglalt javaslata sze­rint, hogy ne állomásozzanak a két fél fegyveres erői sem Longzsunál, sem a határ men­tén fekvő többi vitatott he­lyen. Ezen feltétlenül Kínához tartozó helységek legnagyobb részét fokozatosan szállták meg indiai fegyveresek, Kína tibeti területe és India között 1954-ben kötött ama kereske­delmi és közlekedési megálla­podás aláírása után, amelyben Kína és India első ízben emel­te ki a békés egymás mellett élés öt elvét. Minthogy az in­diai kormánynak eltérő a vé­leménye az említett helyek ho­vatartozását illetően, a kínai kormány javasolja, hogy azo­kon egyik fél fegyveres erői se állomásozzanak. A kínai kormány a Kongka- szorosban történt incidens után utasítást adott a kínai határ­őröknek, hogy szüntessék be őrjáratok kiküldését a kínai— indiai határon fekvő őrségek­ről. Most, hogy az indiai 'fél is megtette ugyanezt a lépést, ez természetesen szerencsés fejlő­dés. A kínai kormányt nagyon meghökkentette az a tény, hogy ön külön javaslatot terjesztett elő az összetűzések megelőzé­sére, a határnak Kína és La­dakh közti szakaszán. A kínai kormány szükségesnek tartja kiemelni a következőket: nincs ok arra, hogy a- határnak ezt a szakaszát speciális esetként kezeljék. Teljesen világos az a vonal, amelynek mentén mind­két fél jelenleg ellenőrzést gya­korol ezen a szakaszon. Az ön erre vonatkozó javaslata nem méltányos, mert először is az említett vidék nem tartozik Indiához és Indiának ott nin­csenek fegyveresei, akiket visszavonjon, Kínának pedig vissza kellene vonulnia egy több mint 33 000 négyzetkilo­méternyi térségről, amely sa­ját területéhez tartozik. Ez a terület már régóta kínai fenn­hatóság alá tartozik és igen nagy jelentőségű Kína számá­ra. Az alatt a nyolc vagy ki­lenc év alatt, amióta bekövet­kezett Szinkiang és Tibet bé­kés felszabadítása, amióta a kínai népi felszabadító hadse­reg egységei ezen a területen állomásoznak és őrzik , ezt a területet, a kínai fél sok mun­kát fektetett a fennhatósága alá tartozó országrész felvirá­goztatásába, de az indiai fél erről mit sem tudott. Eisenhower útban Párizs felé — Macmillan és Adenauer már Párizsba érbezett Toulon (MTI). Eisenhower elnök pénteken este Toulon francia kikötővárosba érke­zett. A nyugati hírügynökségek megállapítják, hogy az Egye­sült Államok elnökét a vára­kozó tömeg szívélyes fogadta­tásban részesítette. Eisenhower különvonaton indult Párizsba. A Reuter jelenti, hogy Mac­millan brit miniszterelnök pénteken Párizsba érkezett, az AP pedig arról adott hírt, hogy Adenauer kancellár is Párizs­ba érkezett. Az indiai kormány azt ál­lítja, hogy ez a terület mindig Is indiai fennhatóság alá tar­tozott. Ez .az állítás egyáltalá­ban nem meggyőző. A kínai kormány szeretné tudni, vajon az indiai kor- ! mány ugyanilyen módon haj­landó-e alkalmazni ugyanezt az elvet, a határ keleti részén fekvő területre. Vagyis kí­vánja-e, hogy a kínai és az indiai fél visszavonja egységeit az úgynevezett Mcmahon-vonal ! és a kínai indiai határ keleti része közötti területről? A kí- nai kormány eddig még nem támasztott követelést az úgy­nevezett Mcmahon-vonaltól délre fekvő területtel kapcso­latban és nehezen tudom | megértem, miért követeli az í indiai kormány, hogy a kínai fél egyoldalúan vonja vissza erőit a nyugati határterületek­ről. Csou Fn-laj ezután leszögez­te válaszlevelében, hogy »a tárgyilagos történelem tanúsá­ga szerint az országaink kö­zötti teljes határt valójában soha nem jelölték ki. Ezt le­hetetlen tagadni, bizonyos elté­rések vannak a két ország tér­képei között. Ezért természetes, hogy a határral kapcsolatban a két országnak különböző a véleménye. Ennek az igén je­lentős történelmi kérdésnek ésszerű megoldása nem lenne nehéz. Feltéve, ha ezt a meg­oldást baráti megbeszélések útján próbálják megkeresni. A Kínai Népköztársaság áll­hatatosan kitart a békés egy- ! másmellett élés öt elve mellett; Nem folytat soviniszta politi­kát, nem kíván egy talpalat­nyit sem más ország területé­ből. Kína nem használta ki és nem fogja felhasználni hely­zetét arra, hogy egyoldalú lé­pésekkel bármilyen változta­tást is hajtson végre a tényle­gesen létező határvonalon. Kí­na ezenfelül kész arra, hogy a fontos határkérdések rende­zése után együttműködjék va­lamennyi szomszédos ország­gal és a legbékésebb, legbiz­tonságosabb és legbat átságo- ' sabb módon oldja meg a fenn­maradó határkérdéseket. Az in­diai kormány azonban nemcsak hogy visszautasította a határ keleti része helyzetének meg­vitatását, de területi követelé­Az NDK és az P» összehangolják Berlin (ADN). A Német Bé­ketanács (NDK) és a Német Béketanács (NSZK) küldöttei Wiesbademben tanácskoztak a két német állam közeledésé­nek útjairól. A megbeszélés vé­gén közleményt írtak alá. A közlemény megállapítja, hogy a nagyhatalmak a fe­szültség enyhítésére és a lesze­relésre irányuló valamennyi erőfeszítése a német egységet is szolgálja. Mégis a legfonto­sabb az, hogy a németek maguk ISZK békeharcosai tevékenységűket is hozzájáruljanak a leszerelés megoldásához. Ennek legfonto­sabb módja: lemondani az atomfegyverkezésről, haladék­talanul felhagyni a hideghábo­rúval, támogatni a két német állam bizalmának megteremté­sére alkalmas minden kezde­ményezést. Az NDK és az NSZK béke- harcosai elhatározták, hogy kapcsolatot létesítenek egy­más kőzett — hangoztatja a közlemény. (MTI) seket is hangoztat azzal a nyu­gati szektorral kapcsolatban; amely soha nem állt indiai fennhatóság alatt. Ez a tény nagyon meg’epte a kínai kor­mányt és népet. Az indiai fél azonban figyelmen kívül hagy­va a tárgyilagos tényeket, ön­hatalmúlag azt állította, hogy az incidenseket Kína provo­kálta. Sőt, odáig ment, hogy fenntartás nélkül agresszióval, imperializmussá1, stb. vádolta Kin át. Csou En-laj végül javasol­ja, hogy a két miniszterelnök december 26-án kezdje meg a tárgyalásokat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents