Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

SOMOGVJ NÉPLAP i Swrda, 1959, november 18* Somogtjédi ítipa^/ia latok Ha szórakozni kell, a somogy - jádi fiatalok mindig az elsők között vannak. Csak dicséren­dő az a tény, hogy színjátszó- körük — Bogdán Etelka, ta­nító vezetésével — rendszere-' sen tartja próbáit. A próbákon a Légy jó mindhalálig tanulásé mellett mozgás- és beszédtech­nikával, a jó színiefőadás meg­annyi problémájával foglalkoz­nak. Dicsérendő, hogy közös színi iá z- és mozilátopatéscn vesznek részt, hogy a látotta­kat rendszeresen megbeszélik, hogy verseket olvasnak és ele­meznek. Jólesik hallani, hogy a falu énekkarában túlnyomó­részt kiszósek énekelnek. Jó dolog, hogy táncolni is szeret­nek. De az már nem szép, hogy mikor csárdást .látsz* k a zenekar, a fiatal párok félre állnak. No, nem azért, hogy helyet adjanak az öregeknek, egyszerűen .irtóznak a csárdás­nak még csak a gondolatától is. Gúnvolódtak az idősebbek a legutóbbi bálon eleget: »Hol az a híres virtus, miért nem jöttök csárdásc-zni?" És c-ak egyetlen pár akadt. amely úgymond megmentette a fiata­lok becsületét. Két KlSZ-veze- tőségi tag. Tehát ha kultúráról esik szó, a somogyjádi fiatalok mindig egvütt vannak, de másfajta te vékenységükről nem lehet be­szélni. A tagság mindent a ve­zetőségtől vár. Ha kultúrter­met kell dekorálni, takarítani: hol vám Tarr Erzsi, ha köny­vet kell eladni: maid Tarr Er­zsi. Mindent s mindenütt a tit­kár: Tarr Erzsi. — Én is hibás vagyok, hogy eddig fajult a helyzet — mondja Erzsi. — Mindent elvégeztem he­lyettük. De ha nem csinálom, akkor senki sem csinálja. Tag­gyűlés elé viszem az ügyet. Megkövetelem mindenkitől, hogy dolgozzék. S ha nem . .. altko-r lemondok. Látom, nehezére esik ezt így kiejteni, de úgy érzi, betelt a pohár. Ha a többiek nem segí fenek, összeroppan. Nem való­színű. hogy ezt akarják a só- mosyjádi fiatalok. Nehéz a titkár helyzete, hi­szen az alapszervezet fíútagjai közül igen sokan bevonultak. .Aki k meg itt maradtak, azok­ra a lányok panaszkodnak, hogy nem lehet velük értelme­sen beszélni, mert még -'ki­csik«. nem veszik figyelembe az idősebbek véleményét. Mit lehetne tenni? Ezen töri a fejét a tanácselnök, az iskola- igE-Zgató, a KlSZ-titkár. Na­gyon nehéz a helyzet, mert el sősorban a fiataloknak ke’le- re 6n.mayv.kat megvizsgálni. Még mindig nem látják be. hogy a bál, a lánc nem min­den. Hogy a KlSZ-‘agnak poli­tizálni szinte kötelessége. Ne­héz a helyzet azért is.. mert Somosyj.ídcn még igen erős az egyház befolyása, az emberek makacsul ragaszkodnak a ré­gihez, s a fiatalok akarva- akaratlar. ennek a cmHolko- dásmódnaik uszályába kerül­hetnek. Nem hinnénk, hogy a so- mogviádi fiatalok végképp el­veszítik lábuk alól a talajt; nem gondoljuk, hogy még hosszabb ideig ilyen áldatlan állapot uralkodik az a'apszer- vezetben. Rá kell jönniük, hogy közös erővel sok 6zép eredményt lehet eléírni, S ak­kor megszűnik a panaszkodás. mindenki szíves-örömest kive­szi részét a feladatok végzésé­ből. (Polesz) Megalakult a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nyugdíjas szakbizottsága Néhány napja nyílt meg Ka­posvárott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szépen be­rendezett klubja, ahol a mun­kából kiöregedett dolgozók is meghitt otthonra találhatnak, s szórakozással tölthetik el ide­jüket. A napokban újabb esemény zajlott le a székházban: mint­egy száz kaposvári nyugdíjas gyűlt össze, hogy megalakítsa a nyugdíjas szakbizottságot. Varga György, a SZMT el­nökségének tagja ismertette a bizottság célkitűzéseit és fel­adatait. A nyugdíjasok összes problémáival foglalkozik majd a szakbizottság, és feladata lesz valamennyi szakma nyug­díjas csoportjának összefogása. Célul tűzték azt is, hogy az idősek segítségét kérik különö­sein a fiatalok szocialista szelle­mű neveléséhez. Gazdag tapasz­talataik áitadásával részit vesz­nek a szakmunkás-gárda ki­alakításában. Nagy teret, szen­telnek a fiatalok körében vég­zendő »Ne felejtsük a múltat« című élménybeszámolóknak is. Ezekben ismertetik majd a múlt embertelenségeit. Elláto­gatnak az üzemekbe és más munkaterületekre, s a fiatalok nevelésén kívül segítséget nyújtanak a termelőmunkához tapasztalataik átadásával. A nyugdíjas szakbizottság tagjai családlátogatásokat is tartanak, hogy minél több segítséget ad­hassanak a rászorulóknak. A beszámoló után nyolctagú vezetőséget alakítottak. Elnö­kéül Link Jakabot, titkárául pedig Tóth Istvánt választot­ták meg. A tehenek téli takarmányozásáról A mezőgazdasági nagyüze­mekben igen fontos ágazat á tejtermelés. Mint ismeretes, nagyüzemeink tejtermelése ör­vendetesen javult, de akadnak gazdaságok, ahol még sok a tennivaló. Legtöbb nagyüzemünk biz­tosította az őszre és télre a jó minőségű silótakarmányt, a gyökgumós és vizenyős takar­mányt. valamint a szénát. En­nek birtokában kell a tehenek alaptakarmányát úgy összeállí­tani. hogy az jó étrendi hatású legyen. Az ízletes takarmányt az állat szívesen fogyasztja, és a benne lévő tápanyagokat magasabb százalékban használ­ja fel te-melésre. Törekedjünk arra. hogy az alaptakarmányt abrak felhasználása nélkül úgy állítsuk ö"sze, hogy az életfenntartó tápanyagmennyl- ségen túl legalább 8 kg. tej terme'esőre is elegendő legyen. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy csali a szükséges mennyiség­ben adagoljunk keményítőérté­ket, és abban megfelelő arány­ban emészthető fehérjét. A pótabrakót többféle abrakta- karmánvból állítsuk Össze, és c& abrakkeverék aránya olyan legyen, hosv 25 dkg. keményí­tőérték tartalmazzon 50 gramm emészthető fehérjét. Célszerű nagyüzemeinkben havonta. megállapítani, hogy a tehenek a hónap folyamán mennyi takarmányt fogyaszta­nak el. Az elfogyasztott takar­mány keményítőértékét és emészthető fehérjetartalmát ál­landóan ismer ni kell. A hó fo­lyamán termelt tej és a fel­használt takarmány mennyisé­gének összehasonlításából ki tűnik, hogy gazdaságosan ta- karmányoztunk-e vagy sem. Ha hiba van, látjuk, hol kell segíteni, és idejében megtehet­jük a szükséges intézkedése­ket. Horváth István törzsállattenyésztő Gyógyhatású melegvizet takar az igali tölti Az Igái község határában évekkel ezelőtt végzett olaj­kutatás alkalmával több mint 70 fokos vízre bukkantak. A termelőszövetkezeti falu veze­tősége most azon fáradozik, hogy az értékes kincset feltár­ják. Pénteken Pécsről és Ka­posvárról szakemberek szálltak ki, hogy a szükséges előkészü­leteket megtegyék. A jelek sze­rint majdnem 80 fokos, kénes gyógyhatású meleg vizet takar az igali1 föld. A gyógyvíz feltá­rásával fürdőt kívánnak léte­síteni. Megalapozta közös gazdaságát a csökölyi Május 1 Termelőszövetkezet A szélesre szabott csökölyi határ magasabb pontjairól sza­bad kilátás nyílik mind a négy égtáj felé. Faggyas János, a Május 1 Tsz elnöke nagyokat lépve kalauzol bennünket dű­lőről dűlőre. 210 család biro­dalmát jártuk be egyetlen dél­után. Ez a közös gazdaság is az é tavaszán alakult termelősző vetkezetek közé tartozik» Mind­össze kilenc hónap múlt el ala­kulása óta. A 270 nap alatt sok-sok megoldandó probléma, száz és száz igazán néhéz kér­dés vetődött fel, úgyhogy min­den találékonyságra szükség volt. Az akadályokon azonban sikerűit túljutniuk. S talán azért is. mert a csökölyi pa­rasztokat nemcsak 1959 tava­sán, s nemcsak akkor foglal- k'-ztaita első ízben a szövetke­zés gondolata: sok tagót szám­lált a burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakcsoport, többen tagjai voltak a hegy­községnek, s a vízgazdálkodás5 társulat — a tsz-en belül — még most is működik. Tudták, hogy kevesebb gond esik egy- re-egyre, ha többen lesznek, s nagyobb a haszon, ha összefog­ják az erőket, s együtt fára­doznak, a mindennapi előterem, léséért. Mái* az alakulás utáni első napokban minden zárhoz meg­találták a megfelelő kulcsot. Legfontosabbnak a munkaszer­vezetek kialakítását tartották. Számiba vették a bevethető erő­ket, kijelölték a kőművesek, lakatosok, bognárok, kovácsok, asztalosok helyét, s az adott helyzetnek megfelelően négy brigádot hoztak létre. S az el­ső, rügyet bontó tavaszi napon munkába lendült a hatalmas gépezet. Az elnök az egyik dombtetőn állva ezt mondta: -Kialakuló­még négy brigád volt. Most csak három van, s nem is a brigád, hanem az üzemegység elnevezést viselik. A földterü­letet három részre osztották, s az üzemegység vezetők önállóan gazdálkodnak. Az elnök meg a Horváth Zsigmond, az építő bri­gád vezetője munka közben. pékét, ö tudja legpontosabban hol és hány gép dolgozik. Az esti eligazításon, ha feléje fór- dúlnak a, tekintetek, János bá­csi már sorolja is, melyik ha­táriészben rr.üyik géppel tör­tént baj, vagy hogy hány gép szabadult fel. Egy percig sérti dohognák kihasználatlanul a traktorok. A tsz vezetői meg­egyeztek a gépállomással, s a megállapodás értelmében * Május 1 Termelőszövetkezet­ben a gépek irányítását Kispál János tsz-tag végzi. Minden kis hiba miatt nem futkoznak a gépállomáshoz se­gítségért, a kisebb javításokat — főleg a munkagépeken — el­végzi a lakatos—kovács rész­leg. A tagok munkába hívása sa­játos módon történik. Még a látszatát is kerülik a parancsol­gatásnak. Nincs reggeli gyüle­kező, lótás-futás az iroda előtt. Minden üaemegységvezetőnek van "mindenes« embere, aki továbbítja a rendelkezéseket a munkacsapatokhoz. A tsz-ta- otthonukban értesülnek Faggyas János tsz-elnök a szépen kikelt őszi vetés magasságát méri. Nemsokára elbújhat benne a nyúl. ezzel a "joggal«. Viszont ha adódik tértmivaló a háztáji földbén, akkor azt az említett napok valamelyikén végzik él* 259 tagót tart nyilván a ter­melőszövetkezet. Azonban a sürgős vagy nagyon sok erőt igénylő munkák idején 350—380 ember dolgozik a határban. Krumpliválogatáskor annyi mezőgazdász naphosszat járják a határt. — Nem menekültünk a prob­lémák elől — mondja Faggyas János. — Ha a szükség úgy kí­vánta, akkor mindjárt a me­zőn vagy a cséplőgép mellett orvosoltuk a hibát. Esténként — nyári időszak­ban — valóságos kisgyűlések voltak az utcán. 15—20 ember is összeverődött a központi be­szélgetőbe! veken, s az égető kérdéseikről a közöst maguké­nak érző tagok heves vitákat rendeztek. De nem fordult eüő, hogy a nagy munkák dandár­ja idején embercsoportok ar­ról tanakodtak volna utcasar­kon vagy a szövetkezet udva­T an útnak a fez-tagok, A cél az általános Iskolai végzettség megszer* zése. beosztásukról. Az embereknek jólesik, ha felkeresik őket, s asztaluknál mondják meg, mi­ről lévén szó. A határ nagy, s a munkába indulókait gépekkel vagy foga­tokkal szállítják kifelé, s ha vége a napnak, jármű megy ér­tük. Ez időmegtakarítást és megbecsülést is jelent. Háztáji napok! A csökölyi Május 1 Termelőszövetkezet­ben találkoztunk ezzel a kife­jezéssel. — Ez bizonyul a legjobb megoldásnak — állították a ve­zetők. A háztáji föld is ad dol­lány és asszony gyűlt össze a prizmáikhoz, hogy szinte aka­dályozták egymást a mozgás­ban. A csökölyi föld szereti a burgonyát, s a gondos mun­káért jő terméssel fizet. Az idén is nagy területet ültetett be, jövőre is sok burgonyái termel a szövetkezet. Kiszámí­tották, hogy ha a 90—100 mé­ter hosszú prizmák egyetlen sort képeznének, az óriási priz­ma elejétől a végéig 3000 mé­tert gyalogolhatna a kíváncsi. Miközben a szántóföldeken a növénytermesztési brigádok térték a soron következőt, az Burgonyát válogatnak Ragyogó-pusztán a lányok és az asszonyok. ban van itt is az igazi nagy­üzemi gazdaság. Igaz, még sok minden kell, de a ránk váró feladatok megoldása koránt­sem lesz olyan nehéz, mint a kezdetieké.« Nem túlzás ez a megállapítás. Az 1800 hold szántó az irodában készült és papírra fektetett terveknek megfelelően nagy táblákra osz­lik. Dűlőtől dűlőig gondosan megművelt, őázi árpával, búzá­val, rozzsal bevetett földek hú­zódnak. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hogyan, miképpen szervezték, sorakoztatták föl itt az erőket? A vetési, betaka­rod ás i munkákkal hogyan tud­tak idejében végezni? Tervszerűség, szorgalom, kez­deményező készség — s nem utolsósorban abban rejlik a vá­lasz, hogy a vezetőség megta­lálta az embereikhez vezető utat, minden tag elmondhatta véleményét, fontosabb kérdés­ről együttesen döntöttek. Közvetlenül az alakulás után rán, hogy hova menjenek dol­gozni. Ki, hova, milyen mun­kára megy, arról idején dönt a vezetőség. Esténként Kovács József, Gudina János, Farluis Imre üzemegységvezetők ott gyülekeznek az irodában, s be­számolnak az aznap végzettek­ről. Jelentésükben pontról pontra megvan minden. Pél­dául hány asszony válogatott burgonyát, hány tagra van még szükség a prizmáknál, vé­geztek-e a vetéssel stb. A beszámolók után a soron következő feladat kerül szóba. Mind a hárman számi tgatnak, végül is rögzítik: Gudina János üzemegységében ez és ez a leg­fontosabb munka, oda ennyi és ennyi ember kell.;: És így tovább. A másnapi jelentések­ből pedig pontosan ellenőrizhe­tő, hogy elvégezték-e a mun­kát. Az -értekezleteken« mindig megjelenik Kispál János gép­csoportvezető is. Ö dirigálja a gépállomásról idevezényelt gé­Az uzemegységvezetök esti eligazítása. got, s leköti a tagokat. A veze­tők úgy döntöttek, hogy csütör­tökön, pénteken és szombaton — aszerint, hogy a tagok me­lyik üzemegységhez tartoznak — a háztáji földben dolgozhat­nak. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy ha a szövetke­zetben szőrit a kapca, akkor is elmaradhatnak. Égető munkák idején a tagok nem is élnek iparos gárda tagjai — a lakato­sok, ácsok, kőművesek — az épületek átalakításán dolgoz­tak. Éhnél a munkánál mint­egy 80 000 forintot takarítottak meg. Augusztusra például száz­nál több szarvasmarha részére biztosítottak férőhelyet. Július­ban már működött a gattar s mellette egy másik feldolgozó üzem. Ez utóbbi is szép hasz­not hoz a szövetkezetnek. Itt a MÁV részére készítenek -fa- ékeket«. Kocsi, vetőgép vagy bármi más, ha megrongálódik, van szakember, aki nyomban kijavítja a hibát. A háromnegyed év szakadat­lan munkában telt el. Vezetők és vezetettek egyaránt erejük 'egjavát adták. Akinek valami- ven tisztsége van a szóvetke- etben, annak napi munkája -ellett tanulnia is kell. Ez inte törvény. Pótplni kell az '.mulasztottakat, s esténként húszán is szorongnak az iskola­padokban, hogy folytassák, ahol évtizedekkel előbb abba­hagyták. A traktorok után omlik a barázda. A tavasszal krumplit vetnek ide. G.—Q»

Next

/
Thumbnails
Contents