Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

Vasárnap, 1959. november 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov születésnapi jókívánságai as indiai kormányfőnek Az Indiai Kommunista Párt határozata Dzsava.ha.rlal Nehru indiai miniszterelnök tegnap, no­vember 14-én ünnepelte 70. születésnapját. Hírügynökségi jelentések szerint az indiai kormányfő a Himalája lábá­nál lévő Dehrad Dun helység­ben, szőkébb családi körben ünnepelte születésnapját. Ezen va napon az egész országban gyűléseken méltatták Nehru érdemeit. Moszkva. TASZSZ-jelentés szerint Nyikita Hruscsov le­vélben üdvözölte Nehru mi­niszterelnököt születésnapja alkalmából- A szovjet emberek — hangzik a levél — kima­gasló államférfiként ismerik önt, aki sokat tett az India és a Szovjetunió baráti, jószom­szédi viszonyának megterem­téséért és eredményes fejlesz­téséért. Hruscsov azt a meg­győződését fejezi ki a levél­ben, hogy a Szovjetunió és India barátsága és kölcsönö­sen előnyös együttműködése még jobban elmélyül a két nép és a világbéke javára. A szov­jet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik azt á tevékenységet, amit Dzsavaharlal Nehru az indiai népnek a gyarmati já­rom alól való felszabadításá­ért és a békés együttműködés magasztos elvei alapján a bé­kéért és a népek együttmű­ködéséért kifejt. Űj Delhi, Eisenhower táv­iratban ücmözölte a születés­napját ünneplő indiai minisz­terelnököt Az ADN jelentése szerint táviratban fejezte ki jókívánságait Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke, to­vábbá Tito elnök és több más külföldi személyiség is. Szovjet jegyzik a bonni kormányhoz Moszkva (TASZSZ); Szem- jonoo szovjet külügymániszter- helyefctes pénteken jegyzéket nyújtott át Krollnak, a Német Szövetségi Köztársaság moszk­vai nagykövetének^ A jegyzek megállapítja, hogy a bonni kor­mány terve, amely szerint Nyugat-Berlinben létre akarja hozni a Deutschlandfunk rá­dióállomást, összeegyeztethetet­len a Nyugat-Berünre vonat­kozó, jelenleg farmálló szabá­lyokkal; A nyugat-berEm rádióállo­más létesítésére irányuló bon­ni terv — hangoztatja a jegy­zék — tulajdonképpen törek­vés a Nyugat-Berldnről kiindu­ló aknamunka és ellenséges propaganda fokozására; A Német Szövetségi Köztár­saság kftrmánya a jelek szerint a nyugat-berlini helyzet továb­bi honyoHbására törekszik olyan pillanatban, amikor ked­vező feltételek mutatkoznak a megoldatlan kérdések rendezé­sére. A szovjet kormány elvárja, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya taljo* fele­lősséggel mérlegelje a fentebb kifejtett szempontokat — mondja befejezésül a .jegyzék. (MTI) Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa most tartott­ülésén — TASZSZ-jelentés szerint — határozatban üdvö­zölte Hruscsov amerikai lá­togatásának eredményeit. A határozat' hangsúlyozza, hogy ez a látogatás új szakaszt nyi­tott a nemzetközi feszültség enyhülésében. A párt országos tanácsa támogatja Hruscsov és Eisenhower közös nyilatkoza­tát. A határozat elengedhetet­lennek nyilvánítja a mielőbbi csúcsértekezletet, majd ki­emeli, hogy »Indiának a töm­böktől, katonai egyezmények­től és szövetségektől tartózko­dó politikája fontos szerepet töltött be az imperialista ha­talmak háborús terveinek meg­hiúsításában és a békés tár- (gyalások,,a leszerelés és a nem­zetközi együttműködés támo­gatásában«.' A párt országos tanácsa azt a meggyőződését fejezi ki, hogy India kormá­nya és népe továbbra is elő­segíti a csúcsértekezlet össze­hívása és sikere céljából ki­fejtett erőfeszítéseket. (MTI) „Nyugat-európai szövetségeseinknek is sesíteniiik keli másokon“ — mondotta Nixon Appleton (MTI). Nixon ame­rikai alekiök pénteken előadást tartott a Wisconsin államban lévő Appleton főiskoláján. Fél- szói ítoti2. a nyugat-európai or­szágokat: csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a gazda­ságilag elmaradott országok megsegítésében. Nixon azt is igyekezett meg­értetni a nyugat-európai szö­vetségesekkel, hogy a »segítség másokon« megköveteli, »szün­tessék meg az Egyesült Álla­mokból származó import ellen emelt akadályokat« is. Az amerikai—esangkajsekfsta ellentétek újabb fejleménye — Az JJj Kína kommentárja Peking CÖ§ Kim). Az Egye­sült Államok: és a Csöng Kaj- s ele-klikk ellentétei legutóbb újabb eseményekben jutnak ki­fejezésre. A tajvani Kuomin- tang-hatóságok abbeli félel­mükben, hogy az amerikaiak magukra hagyhatják őket, élénken reagálnak arra az új amerikai irányzatra, amelynek lényege »a két Kína« koncep­ció fokozott hirdetése. Az új amerikai kampány az­zal kezdődött, hogy' visszauta­sították a csangkajsekisták ál­tal követelt két repülőtiszt ki­adását. 1953-ban ugyanis a csangkajsekista légierők Ame­rikában tanuló két tisztje nem volt hajlandó visszatérni Taj­vanra. A tisztek amerikai vé­delem álatt az Egyesült Álla­mokban helyezkedtek el. 1959. október 6-án az Egyesült Ál­lamok szövetségi ^írósága vá­ratlanul felújította az évek óta elfekvő ügyet, és nagy zajt csapott körülötte. A szövetségi bíróság ítéletében kimondta, hogy a két tisztet nem adják ki, mert Tajvan nem ország, hanem olyan terület, amelyet »a Kínai Köztársaság« meg­szállva tart vagy igazgat, s az amerikai bevándorlási tör­vények csak »országnak« való kiadatást tesznek lehetővé. Csang Kaj-sek fegyveres erőit pedig oszlassák fel. Az amerikai polgári sajtó az utóbbi időben többször köve­telte, hogy Tajvant helyezzék gyámság alá, illetve kiáltsák ki »Tajvan függetlenségét«. A New York Fost azt javasolta, hogy az Egyesült Államok új ázsiai politikája a Formoza fe­letti gyámságon alapuljon, A Washington Post And Times Herald sürgette, hogy a két Németország elismerésének lo­gikáját a két Kínára, »vagy inkább egy független Formozá- ra« is ki kell terjeszteni. Ugyanez a lap ismertette azo­kat az ellentéteket, amelyek a formozai őslakosság és a Kí­nából menekült csangkajsekis­ták között fennállnak. Az említett amerikai sakk­húzások megannyi pörölycsa­pásként zúdulnak a tajvani hatóságokra. A Kuomintang tajvani lapja kifejtette, hogy az úgynevezett »két Kína«-po- litika nem más, mint annak a cselszövésnek első lépése, amáynek célja a »Kínai Köz­társaság« kiküszöbölése. Több más tajvani lap is hevesen tá­madta az Egyesült Államokat. (MTI) Miközben Csang Kaj-sekék felháborodottan tiltakoztak, Eisenhower elnök október 21-i sajtóértekezletén tagadni pró- jálta, hqgy a tajvani kérdés Cína belügye. Hozzáfűzte, íogy már több mint negyven íemzet elismerte »Formoza függetlenségét«. Eisenhower negfogalmazására felbődült a ;ajvani sajtó. Ä lapok hangoz- atták, hogy a »Formoza füg­getlensége« kifejezés nem puszta nyelvbotlás, hanem Ei­senhower tudatos szándékait fejezi ki. Egyes amerikai kongresszu­si tagok legutóbbi nyilatkoza- ai is alátámasztják ezt, Char­es Porter demokrata párti képviselő egy beszédében sür­gette, hogy helyezzék nemzet­közi ellenőrzés alá Tajvant és i partmenti Penghu-szigeteket, A TASZSZ szemleírója a szaharai atomrobbantásokról Moszkva (TASZSZ). Pjotr Jegorov, a TASZSZ kommentá­tora írja: Hivatalos francia körök azt állítják, hogy Franciaország szaharai atomrobbantása sem­mi veszélyt nem jelent az em­beriségre. Couve de Murville az ENSZ közgyűlésén kijelen­tette, hogy a kísérletek végre­hajtásakor olyan óvintézkedé­seket tesznek, amelyek »min» denféle kockázatot kizárnak«. De miféle intézkedésekről le­het itt szó? Akárhogy ellen­őrizzék is robbantást, a rádió­aktivitás veszélye mindig fenn­áll. A Reynolds News című an­gol lap szerint a kísérleti hely közelében 175 falu van három­százezer lakossal. Mi vár ezek­re az emberekre, ha a fejük felett atombomba robban, még ha »kicsiny« is ez a bomba, ahogy azt a francia hivatalos személyiségek állítják. A rádióaktiv veszély nem csupán Afrika és a Közel-Ke­let, hanem. Dél-Európa egyes országainak lakosságát is fe­nyegeti. Az Afrika és Európa közötti légáramlatok sajátságai folytán a rádióaktív hamu a szaharai robbanás színhelyétől tovaterjedhet Olaszország, Ju­goszlávia, sőt Franciaország déK részei fölé is. A világ közvéleménye már régóta követeli a nukleáris kí­sérletek teljes betiltását. A genfi háromhatalmi értekezlet, amely ezzel a kérdéssel fog­lalkozik, reményt ad arra, hogy sikerül megegyezni ebben a'kérdésben. Az emberiség ér­deke azt kívánja, hogy ne te­gyenek olyan lépéseket, ame­lyek gátolhatnák a nukleáris kísérletek megtiltásáról szóló egyezmény megkötését. A világ közvéleménye nagy megelége­déssel fogadja az ENSZ-köz- gyűlés politikai bizottságának határozatát, amely kifejezésre juttatja azt az óhajt, hogy Franciaország tekintsen el a szaharai atomrobbantásoktól. Ez jelentősen hozzájárulna a nemzetközi helyzet javulásá­hoz. (MTI) NEMZETKÖZI SzEMLE He Gaulle halogató taktikája és ami mögötte Tan Eisenhower világikörüli útra készül, a nyugati fővárosokban lázas diplomáciai tevékenység folyik. Kölcsönös látogatások:, kulisszák mögötti megbeszélé­sek zajlanak le, amelyeknek fő témája: a keleti-nyugati csúcs- értekezlet. Ez uralta de Gaulle legutóbbi sajtóértekezletét, s ez állt a napokban megtartott angol—francia tanácskozások középpontjában is. Mint de Gaulle sajtóértekezletén is ki­tűnt, Franciaország szeretné elodázni a kelet—nyugati csúcsértekezletet. De Gaulle szerint a sietség »felületessé, tehát eredménytelenné« teheti a tárgyalásokat, vagy ami még »szörnyűbb« — valamilyen »el­sietett megegyezésekhez« ve­zethet, amelyeket »már más­nap megbánnának«. De Gaulle a nemzetközi helyzet további lényeges javulását, a nyugati hatalmak vezetőinek előzetes megegyezését és Hruscsov franciaországi látogatását je­lölte meg a pagy kelet—nyuga­ti párbeszéd előfeltételének. De a francia államfő nyilvá­nosságnak szánt kijelentései mögött könnyen megtalálhat­juk azok indítékait is. ha kis­sé szemüigyre vesszük Francia- ország jelenlegi politikáját. Választ, méghozzá igen éssze­rű és egyértelmű választ kap­hatunk arra a kérdésre, miért akarja de Gaulle az angolok­kal, sőt az amerikaiakkal is ellentétben elodázni a négy nagy találkozóját. De Gaulle erőfeszítéseit, a megegyezés szellemének oly sokszor el­lentmondó francia hivatalos politikát elsősorban a kor­mánykörök nagyhatalmi áb­rándja sugallja. Ez a nagyha­talmi ábránd ugyanakikor a gyengeség érzetével párosul. De Gaulle-ék tisztában vannak vele, hogy pillanatnyilag Franciaország a leggyengébb a nyugati..nagyhatalmak köSjtt. Éppen ezért erőnek . erejével szeretnék bebizonyítani, hogy országuk nem a másod- vagy harmadhegedűs szerepére hi­vatott a Nyugat zenekarában, hanem méltó arra. hogy annak egyenrangú vagy legalábbis Angliával egyenrangú tagja legyen. Franciaország — nyilvánvaló gyengesége ellenére — tehát az »erő« helyzetéből szeretne tárgyalni a csúcsértekezleten, és az ezt megelőző nyugati kor­mányfői találkozón is. Mi más­ra vezethetnénk vissza azt a lázas igyekezetét, amellyel az afrikai népek jogos felháboro­dása ellenére fel akarja rob­bantani a szaharai atombom­bát? Igaz, hogy ennek a bombá­nak a hatásfoka »csak« tízsze­rese a hirosimai atombombáé­nak. s eltörpül a sokkal pusz- títóbb erejű hidrogénbombák mellett, de az atombomba bir­toklásától. az »atomikluib«-tag- ságtól de Gaulle mégis Fran­ciaország nagyhatalmi presztí­zsének növekedését reméli. . A másik dolog, ami miatt a francia államfő a csúcstalálko­zót halogatja: Algéria. De Gaulle ugyanis megválasztása­kor ígéretet tett arra, hogy egy éven balül rendezi az algériai kérdést. Nos. ez a határidő ugyan már lejárt, de mostaná­ban mégis történtek pozitív lé­pések a megegyezés irányában. Ilyen pozitív lépésnek tekint­hetjük azt, hogy de Gaulle el­ismerte az algériaiak önren­delkezési jogát. De Gaulle ál­láspontjának ezt a megváltozá­sát a Francia Kommunista Párt legutóbb szántén haladó vonatkozásúnak értékelte. Az algériai ügyben elfoglalt állás­pont módosulását elsősorban a francia burzsoázián belül ural­kodó érdekellentétek határoz­I zák meg. A burzsoázia ural­mon levő része szeretné vala­milyen formában lerázni a nyakáról azt a kölöncöt, ame­lyet az algériai háború jelent; Ennek érdekében hajlandó en­gedményekre is. Az algériai francia tőkés csoport ugyan­akkor Algéria teljes franciásí­tása mellett van, még akkor i^, ha ez a vérontásnak a véglete­kig való elhúzódásával járna. Az algériai kérdés esetleges megoldása még a csúcstalálko­zó előtt — így véli de Gaulle — növelheti tekintélyét a nyu­gati táborban, és erősítheti helyzetét a csúcstalálkozón is. A harmadik ok. ami miatt de Gaulle a csúcsértekezlet elha­lasztását kérte: Hruscsov franciaországi látogatása Nem is olyan régen a fran­cia államfő még a közeli Hrus­csov—Eisenhower-taiálkozó le­hetőségét is kétségbevonta, ma viszont már meleghangú meg­hívást intézett a szovjet kor­mányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reálisabb értéke­lése mellett ebben megint csak szerepel az a törekvése, hogy Anglia és az Egyesült Államok mögött ő se maradjon le a szovjet miniszterelnökkel foly­tatandó előzetes eszmecseréről. Franciaország tehát a csúcsér­tekezlet elhalasztása mellett tört lándzsát, de miért sürgette ugyanakkor Anglia a kor­mányfők mielőbbi találkozó­ját? Ebben a kérdésben komoly nézetkülönbség és érdekellen­tét van Franciaország és Nagy- Britannia között. Anglia a »csúcsértekezlet bajnokának« szerepében tetszeleg. Macmil­lan választási ígéretei között igen előkelő helyet, foglalt el a legmagasabb szintű találkozó nyélbeütése. Az angol minisz­terelnök előszeretettel emlege­ti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai látoga­tása indította el. De nemcsak a választási ígéret teljesítése miatt sürgette Nagy-Britannia a négy nagy találkozóját, sze­repe van ebben annak a féle­lemnek is, hogy Anglia az idők múltával elveszítheti eddig szilárdan tartott második he­lyét a nyugati nagyhatalmak sorában, elsősorban a NATO szervezetében Franciaországgal és újabban Nyúgat-Németor- szággal szemben. Most Selwyn Lloyd párizsi tanácskozásainak eredményeként úgy tűnik, kö­zeledett egymáshoz a francia és az angol álláspont. Francia- ország több rokonszenvet mu­tatott a csúcsértekezlet iránt, Anglia pedig beleegyezett a találkozó időpontjának kitolá­sába. A legújabb értesülések sze­rint áprilisban várható a kor­mányfők összeülése. Ezt a ta­lálkozót el lehetett és el lehet halasztani, de kitérni előle a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben semmiképpen sem lehet; Ezért kezdődtek gőzérővel a többoldalú tanácskozások, hogy valamiféle összehangolt terv­vel üljenek le a nyugati kor­mányfők a tárgyalóasztalhoz Hruscsowal. Nem vitás, igen nehéz dolguk lesz. Egyik fő szö­vetségesük. Adenauer például mindenáron rá akarja venni őket, hogy főleg a leszerelésről beszélgessenek a szovjet mi­niszterelnökkel. a német kér­désben, főleg Nyugat-Berlin ügyében pedig ne vállaljanak semmiféle olyan kötelezettsé­get, ami »csorbíthatná a Nyu­gat« — azaz a bonni kormány — »jogait«. A szovjet álláspont világos — csúcstalálkozót kell tartani miinél előbb. Ezen meg kell tárgyalni az égető nemzetközi kérdéseket. ' elsősorban a le­szerelés problémáját és a né­met kérdést. A Szovjetunió ko­moly könnyítéseket, engedmé­nyeket tett már eddig is mind a leszerelés, mind ipedig a né­met és á nyugat-berlini prob­léma tekintetében. Elég itt utalni az atomfegyverkísérle­tek egyoldalú felfüggesztésére, a részleges leszerelési intézke­désekre. az általános és teljes leszerelési javaslatra, a nyu­gat-berlini státus módosításá­ra adott határidő meghosszab­bítására stb. Most a nyugati kormányo­kon a sor. A tavasszal újból vizsgázniuk kell a népek előtt, valóban akarják-e a békés együttélést, valóban éreznek-e felelősséget az emberiség sor­sáért, jövőjéért. Nem elegen­dőek a szép szavaik. Tettekre, elsősorban az ő részükről is engedményekre van szükség, így egyengethetik az utat,, ha nem teljes és átfogó is, de leg­alább egyes kérdésekben létre­jövő részleges megállapodások felé. A kormányfők legmaga- sabbszintű tanácskozásának már ez is igen nagy pozitívu­ma lenne. Kubai jegyzék az Egyesült Államokhoz Havanna (Reuter). A kubai kormány jegyzéket jVittatott el Botosainak, az Egyesült Álla­mok havannai nagykövetének kormányához való továbbítás végett. A jegyzék válasz az Egyesült Államok legutóbbi két tiltakozó .jegyzékére. A kubai kormány kifejti, hogy súlyosan aggasztják a két ország kapcsolatai. Elutasítja az Egyesült Államoknak azt az állítását, hogy Kuba ellenséges érzéssel és bizalmatlanságga1 akarja helyettesíteni a kubai és az észak-amerikai nép barát­ságát. A jegyzék végül hangoztatja, Kuba őszintén reméli, hogy a mostani sajnálatos helyzet meg fog szűnni, mivel az mind a két ország javát szolgálná. (MTI) A nemzetközi geofizikai év kutatásainak érdekes megállapításai A nemzetközi geofizikai év adatait világszerte most dol­gozzák feT a tudósok. A ku­tatásokról és az eddigi meg­állapításokról Bartha Lajos geofizikus csillagász többek között elmondotta, hogy a múlt század közepe óta a meteorológiai megfigye­lések egybehangzóan azt mu­tatták, hogy a Föld éghajlata felmelegedőben van. Erre vál­lalt az. hogy például a jéghe­gyek fokozatosan visszahúzód­tak. Ahol még száz évvel ez­előtt hatalmas jégtakaró fed­te a tengert, napjainkban víz hullámzik. A mostani geofi­zikai megfigyelésekből kitű­nik, hogy ez a folyamat meg­szűnt. A sarkvidékek környé­kén a jéghegyek és a hótaka­ró ismét előnyomult, és most a sarkvidéki expedíciók ku­tatják ennek hatását. A nemzetközi geofizikai év második érdekes megállapí- , tása, hogy a Föld súlya éven­te körülbelül 14 millió tonná­val növekszik. Ez a súlygyara­podás onnan adódik, hogy a meteoritokkal ellentétben, az aránylag lassan mozgó koz­mikus por nem ég el, r-kot a Föld légkörébe bekerül, ha­nem állandóan lerakódik a Föld felszínén. A kutatások megállapítot­ták azt is, h'-gy lassabban fo­rog a Föld. Kiszámították, hogy a napok hossza évente százezred másodperccel nö­vekszik. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a Föld forgá­sa fokozatosan lassul A for­gás lassúságát az ír—apály következtében előálló energia» veszteséggel magyarázzák* (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents