Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

kJ TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 266. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. november 12. MAI SZÁMUNK T ART ALM ABÓL: A somogy meggyesi KfSZ-ldubban <3. oldalon) Félreértés ?ic essék ... (3. oldalon) Úttörő Híradó (5. oldalon) Filmszínházaink műsorából (6. oldalon) I Faiperi Vállalat is csatlakozott a kongresszusi hetek versenymozgaiomhoz Csak néhány napja, hogy el­hangzott a TRANSZVILL ka­posvári telepe és a Finom­mechanikai Vállalat dolgozási­nak a kongresszusi heteket kez­deményező versenyfelhívása^ s máris több üzem, ktsz csatla­kozott a kezdeményezéshez. A Somogy megyei Faipari Vállalat dolgozói jó munkájuk­kal már régen felhívták ma­gukra a figyelmet. A vállalat szép eredményeket ért el a VII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésében, most pedig újabb vállalással csatlakoztak a kongresszusi hetek versenymozgaiomhoz. Ezzel még nagyobb mértékben kívánnak hozzájárulni a kong­resszus célkitűzéseinek valóra- váltásahoz: A Somogy megyei Faipari Vállalat versenyfelajánlása A Somogy megyei Faipari Vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetősége felül­vizsgálta a VII. pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaverseny eredményeit, s el­határozta, hogy az eddigi vállalásokon felül a kongresz- szusi hetek mozgalomra az alábbi felajánlást teszik: 1 A többtermelésre tett A* felajánlások teljesítése a termelékenység emelkedésé­nek eredményeként 5 garnitú­ra »Körmend« nyershálót és 25 ezer forint értékű egyéb bútort készítünk el. . 2 Eddigi felajánlásunkon * túlmenően az önköltség további 0,5 százalékos csök- klntését ajánljuk feL Vörös József ij Dolgos Gyula párttitkár, Sziget Ferenc sz. b.-titkár Megalakult a Somogy megyei Ifjúmunkás és Iparitanuló Bizottság Kedden délelőtt fiatal mű­szakiak, ifjúmunkások és az iparitanuló-képzés saakembe­1 Haiyatádi Sütőipari Vállalat munkáját tárgyalták meg a járási tanács v. b. legutóbbi ülésén (TuxUxnbCxnJitál.) A Nagyatádi Járási Tanács V. B. legutóbbi ülésén megtár­gyalta a Nagyatádi Sütőipari Vállalat munkáját. Suri István igazgató beszámolójában el­mondta, hogy a vállalat 111 százalékra ’teljesitette termelé­si tervét A tervezett 3 millió ISO ezer forintos termelési ér­tékkel szemben 9 millió 5 ezer .forintot érték el. A vállalatnál 81 dolgozót foglalkoztatnak, az egy fizikai munkásra eső havi átlagbér 1510 forint 1 A vállalat nagy területet lát el termékeivel, azokat saját gépkocsijain szállítja a boltok­ba. A választék bővítésével kap­csolatban a vállalat igazgatója kijelentette, hogy az főként a kereskedelemtől függ. Többször előfordult, hogy a vállalat ren­delés nélkül készített briósféle­ségeiket, de a kereskedelem a kereslet hiányára hivatkozva nem vette át. A beszámoló után a sütőipari üzemek műszaki állapotává/, foglalkozott, és megállapította, hogy sürgős felújításokra van szükség. Az üzemek gépesíté­se megfelelő. Öltöző, mosdó, fürdő azonban nem minden üzemben található. Süni István végül elmondot­ta, hogy új üzem létesítése vált szükségessé Nagyatádon és Csurgón. Korszerűsíteni kell a berzencei, a zákány!. a seges- di, a kutas! és a nagyhajóim üzemeket. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága Kies Károly elnöklé­sével szerdán ülést tartott és foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez intézett felhí­vásával. Az ülésein jelen volt ár. Sik Étidre külügyminiszter is. Több felszólalás után az üjés határozatot fogadott el, amely leszögezi: . A külügyi' bizottság úgy lát­ja, ! hogy a szovjet kormány­nak az ENSZ elé terjesztett ja­vaslatai megjelölik az általános és teljes leszerelés reális mó­dozatait. Éppen ezért népünk nevében a . leghatározottabban támogatjuk e javaslatokat, s kívánjuk, hogy az örök béke javára, a népek boldogulásá­nak javára mielőbb megvaló- súljárssk. (MTI) rei, valamint a megyei KISZ V. B. képviselői megbeszélték a Somogy megyei Ifjúmunkás és Iparitanuló Bizottság létreho­zásának kérdéseit. Kubacska András, a megyei KISZ V. B. tagija tájékoztatta a megjelenteket a bizottság fel­adatairól. Elmondotta, hogy a megye ugyan mezőgazdasági jellegű, de nem hanyagolható el az ifjúmunkások és az ipart tanulóik, ügye sem. A létreho­zandó bizottság feladata lenne, hogy foglalkozzék ezekkel a problémákkal, miind a terme­lési, mind pedig az érdekvédel­mi kérdésekkel. A bizottság az érdekvédelmi, az ipari tanuló és a fiatal műszakiak albizott­ságát foglalná magába. A meg­beszélés résztvevői szükséges­nek találták a bizottság létre­hozását, s megállapodtak ab­ban, hogy a meghatározott fel­adatokat tartalmazó munka­tervet december közepéig elké­szítik az albizottságok. Igen. sok értékes terv kerül majd megvalósításra. Az ér­dekvédelmi albizottság —- melynek munkájában fiatal jo­gászok is részt vesznek — rendszeresen tart fogadóórákat, s hasznos útmutatásokkal lát­ja el a tanácsra váró fiatalokat. A fiatal műszakiak albizotteá-r ga továbbképző' összejövetele­ket rendez a technikusoknak és egyéb műszaki beosztásúaknaik. A bizottság a legfontosabb feladatként a széles aktívahá­lózajt kiépítését tűzte maga elé. Támogatják a . Szakma Ifjú Mestere, valamint a Szocialista Ifjúsági Munkabrtgád-mozgal- mat. Az utóbbiaknál versenyt hirdetnek, s a megyei KISZ V. B. vándorzászlót ajándékoz majd a győzteseknek. A Termelőszövetkezeti Tsmáes ülése Egyre többen tanulják az orosz nyelvet — Társasutazás Kaposvárról Moszkvába A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén ismét több orosz nyelvtanfolyamot indí­tott. Nagy az érdeklődés az orosz nyelv iránt. Csak Ka­posváron négy alapfokú tanfo­lyam indult. Egy a Baráti Tár­sasáig helyiségében 24 taggal; a Ruhaüzem orosz nyelvtanfolya­mára 14 dolgozó jár. A Textil- mű Vekben két alapfokú nyelv­tanfolyamot indítottak, erre 35 —40 .tanulni szándékozó jelent­kezett. Az MSZBT helyiségében fo­lyó haladó fokú nyelvoktatás­ra 26 hallgató jár rendszere­sen. a felső fokú tanfolyamra M. Azok, akik már kellően el­sajátították az orosz nyelvet, kéthetenként orosz nyelvű tár­salgásra jönnek össze. A diákság soraiban is nagy az érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt, úgyhogy az MSZBT több iskolában kiegé­szítő orosz nyelvtanfolyamot indított, a többi között a Pető­fi utcai, a Vöröshadsereg úti és a Szabadság parki iskolában. A Sétatér' utcai iskola két osztá­lyában 70 tanuló jelentkezett a kiegészítő tanfolyamra. Sok ember vágya, hogy eljus­son a Szovjetunióba, megismer­je Moszkvát, a Kremlt,' meg­nézze a Vörös teret, a I min— Sztálin. « azt, hogy hogyan é) a szovjet em­ber. Ezért a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elhatározta — a megyei pártbizottság javas­latára —, hogy társas utazást szervez a Szovjetunióba. A társas utazásra előreláthatólag 1960 márciusában kerül sor. A tíznapos utazás és a teljes el­látás 1600—1700 forintba kerül. A társas titazás iránya: Lem­berg—Kijev—Moszkva. Ele­gendő számú jelentkező (300 fő) esetén ikülönvonat indul Kaposvárról. Az utazásra no­vember 25-ig lehet jelentkezni az MSZBT megyei titkárságán (Ifjúsági Ház). Az utazási költ­séget később kell befizetni a megadott csekikszáírűárft. SzercÉLi Budapesten ülést tartott az Országos Termelő­szövetkezeti Tanács. Megjelent az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Biszku Béla belügyminiszter, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dögéi Im­re földművelésügyi miniszter. Az ülést Tisza József, a Ter­melőszövetkezeti Tanács tit­kára nyitotta meg, majd Dobi István emelkedett szólásra. Bevezetőjében beszámolt a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának tizedik évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségekről, amelyen részt vett a magyar párt- ás kor­mányküldöttség is. Majd így folytatta: — Láttuk Kínában a nép hatalmas erőfeszítéseit, hogy megszüntesse a kizsákmányoló rendszert, a félgyarmati el­nyomás következtében évszá­zadokon át meghonosodott nyomorúságos szociális és kul­turális viszonyok maradvá­nyait. Kínában a gazdasági építést nem lehetett vala­mennyire is előrehaladott ipa­ri vagy technikai fejlődésre, alapozni, mert ilyen a felsza­badulás előtt ott nem volt. Ezért követik — ahogyan ott mondani szokás — a »két lá­bon járás« politikáját, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló gépek kihasználása mel­lett bevetik teljes fizikai, kért munkaerejüket is. Az ott lá­tottak és tapasztaltak alapján én is velük együtt hiszem, hogy több évszázados elmara­dottságukat aránylag rövid idő alatt felszámolják. Dobi István a továbbiakban a kínai falvak életéről, a me­zőgazdasági termelésről és a népi kommunákban szerzett tapasztalatokról számolt be. . — Kínában a parasztság mérhetetlen nyomorának, s általában a mezőgazdasági ter­melés elmaradottságának leg­főbb oka a félgyarmati társa­dalom volt. Még a hivatalos adatok szerint is 1927-ben a mezőgazdasági népességnek csupán 10 százalékát kitevő földbirtokos és kulákréteg a művelhető föld 70—SO száza­lékát, a mezőgazdasági lakos­ság 90 százalékát kitevő sze­gény- és középparasztság pe­dig csupán 20—30 százalékát birtokolta. Ez a földbirtok- megoszlás és a vele össze­függő társadalmi viszonyok egészen 1953-ig, a földreform megvalósulásáig fennállottak. A földreform során 300 millió paraszt között mintegy 80 mil­lió katasztrális hóid földet osztottak szét, tehát egy-egy földhözjuttatottnak átlagosan 500—500 négyszögölnyi terület jutott. A továbbiakban Dobi István a népi kommunák tevékenysé­géről. szervezetéről tájékozta­tott. Egy kommunában átlago­san ötezer parasztcsalád dolgo­zik. A népi kommuna egyesíti magában a mezőgazdasági és a kezdetleges, főleg kézzel végzett ipari termelést, vala­mint különböző melléküzem- ágakat. Foglalkoznak még a kereskedelemmel, az oktatás, az államigazgatás és a honvé­delem helyi jellegű feladatai­val is. A népi kommuna szer­vezeti felépítése különbözik a mi szövetkezeteinkétől. A régi szövetkezeti keretek bizonyos fokú önállósággal, termelőcso­port elnevezéssel megmarad­tak. mint a kommuna mező- gazdasági termelést folytató egységei. A kommuna másik részét az ipari részlegek alkot­ják. A kommunákban három 'vuf.jdonforma létezik. A leg- [ fontosabb, az alapvető, a ter- * meló-csoport tulajdona, van to­vábbá kommunális tulajdon, s a tulajdon egy része a terme­lői brigádokat illeti meg. A kommuna közös szükségletei­hez a termelőcsoport is hozzá/ járul a maga tulajdonából, üy módon a kommunák — állami támogatással — nagyobb vál­lalkozásokra is képesek. Dobi István ezután a kínai mezőgazdaságot az idén ért súlyos természeti csapásokról, s azok leküzdéséről emlékezett meg. — Ebben az évben Kína az utóbbi félévszázad legsúlyo­sabb árvizét szenvedte el. A folyók mintegy 60 millió hold- nyi termőföldet árasztottak el, más vidékeket pedig szárazság és sáskajárás pusztított. A rendkívüli elemi erők azonban nem okoztak olyan katasztrofá­lis károkat A szárazság le­küzdésére tavaly hatvan 100— 100 millió köbméteres, ezerkét­száz egyenként 10—100 millió köbméteres és néhány ezer ki­sebb \ íztárolót építettek. Az öntözött terület 1949 óta négy és félszeresére növekedett, s a teljes szántóterületnek több mint 60 százalékára terjed ki. Nagy küzdelem folyik a kínai mezőgazdság technikai színvo­nalának emeléséért is. A gé­pek kapacitása az év végére meg fogja haladni az ötmillió lóerőt és ez a szántási munkák négy, az öntözés tíz százaléká­nak gépesítését teszi lehetővé. A kínai mezőgazdaság az utóbbi másfél évben hatalma­sat fejlődött. 1958-ban a me­zőgazdaság teljes termelése 25 százalékkal növekedett s az idei emelkedést — az elemi csapások által okozott veszte­ségek ellenére is — 10—20 százalék közöttire becsülik. Dobi István beszámolója után 'Tisza József, a Termelő­szövetkezeti Tanács titkára is­mertette a termelőszövetkezeti mozgalom év eleji nagyarányú fejlődésének. több vonásait. Ezeket elemezve rámutatott: Az új szövetkezeti gazdasá­gok megnyugtatóan fejlődnek, sőt kifejezetten jó helyzetben vanmalk. Mind politikai' mind pedig szervezeti és gazdasági vonatkozásban tovább erősöd­tek a korábbam alakult terme­lőszövetkezetek is. A fejlesz­téssel egyidőbem nem csökkent, sőt ellenkezőleg — , gabonafé­lékből és kapásokból egyaránt — emelkedett a szövetkezeti gazdaságok átlagtermése: bú­zából 31, őszi árpából 33, tava­szi árpából 47, zabból 37, ku­koricából 29, cukorrépából 10 százalékkal termelték többet az elmúlt évinél. Egy kataszt­rális hold területre vonatkoz­tatva országos átlagban min­den növényféléből többet ter­meltek az egyénileg gazdálko­dóknál. Az eredmények ellenére ter­melőszövetkezeti gazdaságaink még távolról sem érték el, illetve hasznosították a nagy­üzem minden lehetőségét. A lehetőségek további, az- eddi­ginél nagyobbmérvű kihaszná­lása érdekében számszerűleg és minőségileg tovább kell nö­velni a közös állatállományt, hiszen csak így biztosíthatjuk a kívánt mérvű talajerővissza­pótlást. Sok helyütt hiányos még a nagyüzemek gépesítése, nincs elegendő jól képzett szakember, nem megfelelő a tagság és a vezetők együttmű­ködése, s végül nincsenek ki­használva az öntözési és talaj- javítási lehetőségek. Az időszerű őszi munkákról szólva megállapította, hogy a kedvezőtlenül száraz időjárás kétségtelenül nehezítette a szántást, vetést, de ezzel ön­magában még nem indokolha­tó meg az e téren tapasztal­ható lemaradás. A kukorica­szár még sok helyütt a föld­ben van, noha ennek betakarí­tásához kifejezetten kedvezett az időjárás. Ezen túlmenően megállapítható, hogy egyes ter­melőszövetkezetekben elural­kodott az a nézet, hogy most már. mindent a gépeknek kell elvégezniük. Befejezésül hangsúlyozottan mutatott rá, hogy a téli idő­szakot valamennyi termeäß- szövetkezetban ki kell hasz­nálni arra, hogy a tagsággal megismertessél^ az őket ér­deklő és érintő fontos rendele­teket, így az alapszabálymintát, a nyugdíjtörvényt. Egy közel­múltban megjelent rendelkezés szerint a termelőszövetkezetek; a jövőben naptári évre készítik termelési terveiket A téli idő­szakban tehát lehetőség van arra is, hogy alaposan megvi­tassák a következő évi terv- feladatokat. A tagság — külö­nösen a rendelkezések ismere­tében — minden bizonnyal igen sok hasznos javaslattal tudja elősegíteni a közösség boldogulását. Helyes, ha mind­azokon a helyeképp, ahol mód és (tehetőség van rá, a termelő- szövetkezetek vezetői megszer­vezik a tagság téli foglalkoz­tatásét; — tanfolyamokat in­dítanak, vagy .lehet%!éget ad­nak a háziipari tevékenység szervezésére. Tisza József beszámolója fö­lött széleskörű vita indult. . A felszólalók többsége rész­letesen foglalkozott a naptári év szerinti elszámolással és tervezéssel kapcsolatban fel­merülő gyakorlati problémák­kal. Jámbor István, a Jólctesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke például elmondottá, hogy a termelőszövetkezetük­ben a november 1-i állapotnak megfelelően részleges zárszám­adást készítenek. Ennek alap­ján már most nagyobb össze­gű előleget osztanak, a végle­ges elszámolásra pedig majd az év végén kerül sor. Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Igazgató­ságának vezetője felszólalásá­ban bejelentette, hogy a föld­művelésügyi és a pénzügymi­niszter napokban megjelenő együttes utasítása lehetőséget nyújt majd a naptári év sze­rinti elszámolásra és tervezés­re való áttérés többfajta, a helyi lehetőségekhez igazítható megoldására. Radosza Miklós, a ceglédi Dózsa népe Termelőszövetke­zet elnöke felszólalásában el­mondotta, termelőszövetkeze­tükben a. gyümölcstermelő bri- I gád tagjainak a szedés után —■ a mennyiséghez és a minőség­hez viszonyítva — írják jóvá a munkaegységet. A módszer bevált: a mintaszerűen gondo­zott fákról olyan termést ta­karítottak be, amilyent egyet­len megelőző évben sem. En­nek megfelelően magasabb volt a brigád tagjainak jövedelme is. Felszólalt a vitában Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Java­solta, hogy a tanácsülés jegy­zőkönyvét juttassák el mind­azokhoz a párt-, állami és szövetkezeti szervekhez, ame­lyekkel a termelőszövetkeze­tek 1 kapcsolatban állnak. As ülést Tisza József zárta h®, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents