Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

ÄsiitUrtök, 1959. november 12. SOMOGYI NÉPLAP Oe Gaulle nagy fontosságét talajtanit a üruscsmai való találkozónak A TASZSZ jelenté se de Gaulle sajtóértekezletéről Párizs (TASZSZ). De Gaulle francia köztársasági elnök ked­di sajtóértekezletén külpoliti­kai beszédet mondott. Megálla­pította, hogy a többéves nem­zetközi feszültség után,az eny­hülés jelei mutatkoznak. Szé­náié sí feszültség enyhülése a Szovjetunió politikájának vál­tozásával magyarázható, A továbbiakban kijelentette, hogy »az új irányzatban« a szovjet kormányfő játssza a döntő szerepet. A kelet-nyugati csúcsérte­kezletről a következőket mon­dotta; > Élűben senki sem el­lenzi a találkozót.. Franciaor­szág is kedvezően - vélekedik róla. De éppen azért, mert po­zitív eredményeket vár a csúcsértekezlettől, nem tartja helyesnek a sietséget, mert így a tárgyalások felületessé, tehát eredménytelenné válhatnának, vagy valamilyen elsietett meg­egyezéshez vezetnének, amelyet már másnap megbánnának, s amely újabb félreértések for­rásává válhatnék«, De Gaulle véleménye szerint három feltétel . kell ahhoz, hogy a csúcsértekezlet meg­nyissa a nemzetközi kérdések valódi rendezésének útját. Kö­zölte, hogy a közeljövőben el­látogat Párizsba Selwyn Lloyd angol, külügyminiszter, Ade­nauer kancellár, majd sor ke­rül a nyugati hatalmak kor­mányfőinek értekezletére. »A harmadik. feltétel — mondotta de Gaulle — Hrus­csov úr személyes találkozója velem. Debrével és kormá­nyunkkal. hagy .jelentőséget tulajdonítunk ennek a talál­kozónak és azoknak a magya­rázatoknak, amelyeket Orosz­ország ' és Franciaország a mindkettőjüket érintő nemzet­közi problémákról adhatnak egymásnak. Hruscsov úr már­cius 15-én Franciaországban lesz, és arra számítunk, hogy a hónap végéig itt is marad.-1 Az elnök ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Megkér­dezték de Gaulle-t, mi Francia- ország álláspontja az atom­fegyverek kérdésében. Az el­nök védelmébe vette a francia kormánynak azt a szándékát, hogy atombomba-kísérletet hajt végre a Szaharában. Sze­rinte, ha Franciaország nuk­leáris fegyverekkel látja el magát, »szolgálatot tesz a vi­lág egyensúlyának«. De Gaulle tábornok megerő­sítette azt az elvet, hogy Fran­ciaország elismeri az algériai nép önrendelkezési jogát, és azt mondotta, hogy az algériai háború befejezése után né­hány évvel az algériai nép sa­ját mrga dönthet sorsáról nép­szavazás útján. 'MTI) Újaiib franci« varosok hívják meg Hruscsovo! Párizs (MTI). Üjabb francia városok szeretnék falaik között üdvözölni a szovjet kormány­főt, Marseille, a nagy földközi­tengeri kikötőváros kikötőtaná­csa nevében Gaston Deffere, a város szocialista szenátor-pol­gármestere a kö.?társRságl el­nökhöz és Couve de Murville külügyminiszterhez eljuttatta a város kérését: biztosítsák a szovjet kormányfő programjá­nak összeállításakor, hogy Hruscsov Marseille-b* is elláto­gathasson. Kir kanonok, a nemzetgyűlés doyenje, Dijon polgármestere a város községtanácsának ülésén közölte, hogy személyesen meg­hívta Hruscsovot, jöjjön el az e<»'ikori Burgundia fővárosába. A francia köztársasági el nők sajtóértekezletének visszhangja Washington (MTI). A nyu­gati megfigyelőket élénken foglalkoztatják de Gaulle keddi sajtóértekezletén tett kijelen­tései. Az AP hírmagyarázója szerint a washingtoni hivata­los köröket kevésbé bosszan­totta, mint inkább meghök­kentette de Gaulle sajtóérte­kezlete. Bizalmas beszélgetése­ken ugyan érezhető volt bizo­nyos neheztelés amiatt, hogy de Gaulle semmibe vette Ei- senhowemek a csúcstalálkozó időpontjával kapcsolatos el­képzeléseit, viszont többen úgy vélik, hogy de Gaulle ál­láspontja közel áll az Egyesült A Francia Kommunista Párt értékelése de Gaulle-rál nem változott meg * Maurice Thorez felszólalása a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén Párizs (MTI). A í’Humanitá november 11-én, az első világ­háborúnak véget velő fegyver­szünet évfordulóján — ami Franciaországban nemzeti ün­nep — óriási péidányszámban jelent meg. A l’Humanité ebben a szá­mában közli Maurice Thorez- nek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának a Központi Bizottság Choisy-le-Roi-ban tartott ülésén elhangzott fel­szólalását. Thorez bevezető­ben rámutatott, hogy változá­sok vannak mind a nemzetkö­zi életben — ahol új légkör alakul ki —, mind pedig az algériai kérdésben, ahol új vo­nások mutatkoznak, különösen az algériai nép önrendelkezési jogának hivatalos elismerésé­vel. É változások nem maguk­tól következtek be. Á kommu­nisták, demokraták, a, béke­mozgalom fellépése mellett el­sősorban a szovjet nép hatal­mas akciója és Hruscsov sze­mélyes tevékenysége eredmé­nyezte a változásokat. A há­ború erői, a világ és Francia- ország legreakciósabb elemei kudarcot vallottak. A nemzet­közi enyhülés és a békés együttélés azonban nem vezet a szocialista és a kapitalista rendszer közötti különbségek csökkentésére, hanem ellenke­zőleg, növeli az ideológiai har­cot. Hangsúlyozta, hogy az eny­hülés forrása a Szovjetunió ha­talmas fejlődése. Az enyhülés lehetővé tette a személyi kap­csolatok felvételét. Az angol konzervatívok után az ame­rikaiak következtek, s ma de Gaulle is arra kényszerül, hogy kövesse őket. Thorez ki­jelentette: a kommunistáknak meg kell mutatniuk a népek­nek, hogy ez az eredmény a tömegek, a kommunisták és a békemozgalom tevékenységé­nek gyümölcse. Nem elég. em­legetni: enyhülés, enyhülés, ha­nem tovább kell menni, és el kell jutni az általános leszere­lésig. Ezután a békéért folyó harc további céljairól szólt: küz­deni kell a francia atombom­ba1, a haszontalan, költséges, Franciaország érdekeit nem szolgáló bomba ellen; az ide­gen támaszpontok felszámolá­sáért, a Német Demokratikus Köztársasággal és a Kínai Nép- köztársasággal való kapcsola­tok normalizálásáért és a dél­kelet-ázsiai kérdések rendelé­séért. Felszólalása második részé­ben Maurice Thorez a párt politikai bizottságának de Gaulle szeptember 16-i nyilat­kozata másnapján adott pon­tatlan értékelését bírálta, és sikraszállt amellett, hogy a párt gyakoroljon nyilvános ön- bírálatot, hiszen sem egy párt, sem egy vezető nem lesz ki­sebb azzal, ha egy hibát elis­mer. A politikai bizottság szeptember 17-i állásfoglalása — amikor az algériaiak önren­delkezési jogának elismerését csupán mesterkedésnek minősí­tette — elsietett és tökéletlen volt, Ez félrevezette a pártot, és tápot adott az ellenséges rá-, galomhadjáratnak. Rámutatott, hogy a Francia Kommunista Párt alapvető álláspontja so­hasem változott, és mindenkor az algériaiak önrendelkezési jogának elismerését követelte. De nem változott a párt érté­kelése de Gaulle-ról sem. Ez az értékelés megállapítja, hogy a személyi hatalom rendszere alakult ki Franciaországban, hogy valójában felszámolták a parlamenti rendszert, hogy a demokráciát lealacsonyították. Thorez hangsúlyozta, a cél továbbra is a demokrácia helyreállítása és megújhodása. Ez az igazi biztosítéka annak, hogy véghezvigyék a béke po­litikáját, ez a biztositéka a nemzeti nagyságnak, a francia —szovjet barátság politikájá­nak, a volt gyarmati népek és Franciaország közötti új kap­csolatok politikájának. Thorez befejezésül a széles egységfront megszervezésének szükségességére és a kommu­nisták felelősségére hívta fel a Központi Bizottság figyel­mét Államok mindenkor hangozta­tott véleményéhez; haladjunk, de ne rohanjunk. Mindenesetre — írja High­tower — Eisenhower a csúcs­értekezlet alapfeltételének te­kinti, hogy a nyugati szövet­ségesek egyetértsenek, és ezért elfogadta de Gaulle eljárási módját. Macmillannek pedig nem volt más választása, mint hogy ugyanezt tegye, hacsak nem ákarta megbontani a nyu­gati frontot. Washingtoni hivatalos körök egyébként úgy vélik, hogy azok a tényezők, amelyekkel de Gaulle a csúcstalálkozó ké­sőbbi időpontját Indokolta, csak részben fejezik Id igazi törekvéseit; véleményük sze­rint az igazi okok a követke­zők: 1. De Gaulle-nak szilárd elhatározása, hogy találkozik Hruscsowal, mielőtt leül á tár­gyalóasztalhoz a Kelet és Nyu­gat képviselőivel. 2. A tárgya­lások megkezdése előtt végre akarja hajtant a szahaj*ai atombombarobbantást. 3. Bí­zik benne, hogy szilárdabb po­litikai helyzetet teremthet Al­gériában az értekezlet' .meg­kezdéséig. Ezek a szempontok nem a francia álláspont erősségét, ha­nem ellenkezőleg, gyengeségét bizonyítják. PÁRIZS Párizsi diplomáciai körökben kedden este az a vélemény ala­kult ki, hogy a Kelet és a Nyu­gat csúcstalálkozójára csak ÜP* rilis végén vagy májusban ke­rülhet sor — írja a Reuter pá­rizsi tudósítója. BONN Bonni hivatalos körök sze­rint is a csúcstalálkozó csak áprilisban vagy májusban lesz. Támogatják de Gaulle-nak azt a nézetét, hogy az értekezletet alaposan elő kell készíteni, és ezért helyeselnék, ha a csúcs­találkozó előtt a nyugati kor­mányfők újabb megbeszélést tartanának. LONDON Az AP londoni jelentőse megjegyzi, hogy a csúcstalál­kozót előkészítő további nyu­gati csúcsértekezletek gondo­latát az angol sajtó hidegen fo­gadta, és ilyen megbeszélése­ket fölöslegesnek tart. A Daily Express például »nagyon rossz hírnek« minősítette de Gaulle kezdeményezését. TUNISZ 'Tuniszban ' kiemelik, hogy de Gaulle világosan felajánlot­ta a tűzszünetet és az algériai fél tárgyalásra érkező képvi­selőinek sértetlenségét, de meg­jegyzik, meg kell várni, hogy a szabad algériai kormány ho­gyan fogadja de Gaulle meg­hívását. Walt**!* Reuther — a renegát fi francia sajtó de Gaulle sajtóértekezletéről Párizs (MTI). A francia saj­tó vezető helyen foglalkozik a de Gaulle tábornok sajtóérte­kezletén elhangzott megállapí­tásokkal. Valamennyi lap ki­emeli, hogy Hruscsov március 15-én érkezik Franciaországba, és két hétig tartózkodik az or­szágban. Az Aurore-tól egészen a szo­cialista Populaire-ig a lapok helyeslik a csúcsértekezlet gon­dos előkészítését. Megállapít­ják, hogy tényleges megerősí­tést nyert a hír: a francia kor­mány nem kíván elmenni a »csúcsra« 5—6 hónapon belül... A baloldali sajtó rámutat a tábornok sajtónyilatkozatának számos negatív elemére, de ki­emeli fontos, pozitív részleteit is. A l’Humanité vezércikkében kiemeli, hogy a francia elnök felismerte, az enyhülés jelei megmutatkoznak már a világ­ban. A lap hangoztatja azt is, hogy de Gaulle nagy fontossá­got tulajdonít a Hruscsowal való találkozónak, és hogy a maga módján megadta a tisz­teletet »Szovjet-Oroszország je­lenlegi vezető személyiségé­nek«. Ha visszaemlékezünk arra, hogy tegnap még a de- gaulleista kormány a hideghá­ború előretolt állásaiban volt, ez pozitív tény, amely mutat­ja a nemzetközi helyzetben és a francia belső helyzetben be­következett fontos változáso­kat. A lap a továbbiakban vitába száll de Gaulle-nak azzal a különös értékelésével, aho­gyan a Szovjetunió állítólagos magatartásváltozását magya­rázza. Amit pedig a francia elnök a Kínai Népkö-t^rszsár- ról mondott, annak renew Lista és fajgyűlölő szaga van, s a legkevesebb, ami erről meg­állapítható, az, hogy nem egye­zik korunk szellemével. Mégis döntő tény: ma már de Gaulle is arra kényszerül, hogy bele­egyezzék a nagy nemzetközi találkozóba, amellyel szemben pedig egészen a legutóbbi idő­kig ellenséges magatartást ta­núsított. Elmúlt már az az idő, amikor Eisenhowerhez jegyzé­ket intézett, hogy felhívja fi­gyelmét, milyen »veszéllyel jár« hogy Hruscsovnak az Egyesült Államokba való meg­hívásával »szónoki emelvényt« ajánlott fel.., A Trud október 20-i száma szemelvényekit közöl ebből az írásbeli nyilatkozatból, amelyet Walter Reuther és testvére, W , tor adott szovjet­unióbe.i tartózkodásuk tapaszr talalaíró’. Ezt az-okmányt a gorkijt autógyár archívumá­ban találták. A Reuther- testvérek ugyanis 1933-től 1935-ig ebben a gyárban dol­goztak. A szóban forgó nyilatkozat húsz gépelt oldal terjedelmű. Többek közön részletesen be­számol a Reuth er-1 ~stvérek amerikai tevékenységéről, a különböző európai országok­ban tett utazásáról. A Trud közli a Reuther-testvérek ál­tal aláírt nyilatkozat fotókó­piáját. »Az amerikai munkások nem a szociáldemokrácia vagy a reformizmus valamely más válfajának zászlaja alatt fog­nak győzni, hanem a marxis­ta—leninista párt zászlaja alatt« — irta Walter Reuther, az AFL—CIO amerikai szak­szervezeti egyesülés jelenlegi főtitkára. Ugyanaz a Reuther, aki napjainkban Meanyval és más amerikai szakszervezeti vezetőkkel együtt valóságos »keresztes hadjáratot« hirdet a kommunizmus ellen. Ugyanaz a Reuther, aki ma a szovjet—amerikai barátság és cgyilttmükődés ellen lép fel, s szemérmetlenül rágalmazza a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet. Az emberek álláspontja el­térő lehet — írja kommentár­jában a Trud —, de minden becsületes ember megveti a renegátakat, akik Reuiherhez hasonló nézetetklcel, lelkiis­meretűkkel kereskednek. Reuther gondolkodásmódja 25 év alatt, mióta a Szovjet­uniót elhagyta, teljesen meg­változott. Régsbbi meggyőző­dését nyíltan megtagadta, a dolgozók érdekeit elárulta, és a monopolisták szolgálatába szegődött. A lap rámutat, hogy Reuther ma is sznvsscn ölti magára a munkásosztály vé­delmezőjének«, »az egység hívének.« tógáját. Kijelentései­nek igazi értékét azonban könnyű megállapítani. Ele­gendő összehasonlitani Reu­ther régebbi és mai kije len é- seit. A renegát és áruló Reuthernok. ennek a kamé­leonnak az a fő jellemvoná’a, hogy lelkiismeretével keres­kedik. Nagy-Britannia és Olaszország határozati javaslta a franciék szaharai atomrobbantási kísérlett kérdéséken New York (AP). Nagy-Bri- tannía és Olaszország kedden határozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlésének poli­tikai bizottsága elé. A határo­zati javaslat felkéri Francia- országot. csatlakozzék a nuk­leáris fegyverkísérletek fel­függesztéséből szólő esetleges megegyezéshez. Gondosam el­kerüli azonban, hogy felszólít­sa a franciákat, mondjanak le a Szaharában tervezett atom- bombarobbantásd kísérletükről. A határozati javaslatot Orma képviselője terjesztette elő. Kísérő beszédében felkéri■» a politikai bizottságot, foglalkoz­zék az összes nukleáris fegy­verkísérletek állam ó jellegű beszüntetésének kérdésével, ahelyett, hogy csak Framciacr- szágot igyekeznék eltéríteni szaharai kísérletének megtar­tásától. A nukleáris fegyverkísérle­tek végleges megszüntetéséről szóló megegyezés nagy lépést jelentene a. teljes lesszerelés fe­by-Gere, Nagy-Britannia ENSZ i lé vezető úton; (MTI) Összeesküvést lepleztek le Szudánban Kairó (MTI). A szudáni rá­dió vasárnap reggel bejelen­tette, hogy katonatiszti össze­esküvést lepleztek le. Az ösz- szeesküvést azok a katonatisz­tek szervezték, akiket a máju­si államcsíny-kísérlet után el­bocsátottak állásukból. A szudáni hatóságok több személyt letartóztattak, A Reuter jelenti: Kairóba érkezett jelentések szerint az összeesküvők meg akarták dönteni a kormányt, mielőtt az' EAK-ban járt kül­döttség hazaérkeznék. Attól tartottak ugyanis, hogy a Ní­lus hasznosításáról kötött egyiptomi—szudáni egyeztnénv megszilárdítja a kormány helyzetét az országban. A zendülők vasárnap hajnal­ban elvágták a fővárosba ve­zető távíróvonalakat, és megin­dultak a főváros felé. A láza­dás irányítói négy gépkocsi« Khartum felé közeledtek, ami­kor katonák megállították őket. Lövöldözés támadt, majd a 'zendűlőket letartóztatták. A kairói szudáni nagykövet­ség szóvivője vasárnap este cáfolta, hogy harcok lettek volna, közölte, hogy a lázadást csírájában elfojtották. Eisenhower elfogadta Franco meghívását Madrid (Reuter). A spanyol fővárosban bejelentették, hogy Eisenhower elnök elfogadta Franco tábornok meghívását és világkörüli útja alkalmával Spanyolországba is ellátogat. Az elnök december 21 én dél­után érkezik Párizsból Mad­ridba, majd a következő reg­gel tovább utazik Rabatba. (MTI) Két magyar felszólalás az E^iSZ-koygj öléi két bizottságában Nemzetközi együttműködést a rákbetegség leküzdése céljából! New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés harmadik bizottsága azt a belorusz küldöttség által benyújtott javaslatot tárgyalja, amely a rákbetegség leküzdése érdekében nemzetközi tudomá­nyos együttműködésre hív fel. A belorusz küldöttség azt ja­vasolja, hogy a rákkutatásiban elért legkiválóbb eredménye­ket az Egyesült Nemzetek Szervezete négyévenként kiosz­tandó 50—30—20 000 dolláros díjakkal jutalmazza. A vitában felszólalt a ma­gyar küldöttség nevében Mód Péter nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviseleténak vezetője. Ismer­tette a magvar tudósoknak és a magyar egészségügyi hatóságok­nak a rákbetegség leküzdése *rR-'r«jsn veszett munkáiét, -H err«' .-»ólt. h—»v a külön­böző országokban, fejlődési fo­kuktól függően, különböző mértékben haladt előre a rák­kutatás. A kutatómunka koor­dinálása siettetné a haladást, azonban e téren az Egészség­ügy! Világszervezet erőfeszíté­sei ellenére még hiányosságok mutatkoznak. Minden bizony­nyal ez az egyik oka annak, hogy a betegség kórokozóját még nem sikerült felfedezni, hogy az orvostudomány a rák- betegeik szenvedéseinek enyhí tésére még nem talált valóban hatásos gyógyszert, s hogy a rákbetegek száma nem csökken, sőt a nukleáris fegy­verekkel végzett kísérletek kö­vetkeztében a betegség terje­désétől kell tartani. A magyar küldöttség véle­ménye szerint az ENSZ-köz- "rűlés a légi1 l?ték—bb arra. ’ngv ilv-n narv f«»' - ágú kérdésben útmutatást adjon, éppen ezért helyesli, célrave­zetőnek tartja a belőni:- dele­gáció javaslatát, s rém hogy ezt a bizottság és az ENSZ- közgyűlés egyhangúlag elfo­gadja. * * * Az ENSZ-közgyűlés költség­vetési bizottságában felszólalt Hajnal Sándor. Azt - vizsgálta, hogyan érvényesül az arányos földrajzi képviselet elve az ENSZ-titkárság gyakorlatában. Sem a szocialista országoknak, sem a legtöbb ázsiai—afrikai országnak nincs megfelelő kép­viselete az ENSZ-titikárság ál­lományában — állapította meg. A magyar küldöttség vélemé­nye szerint a további alkalmaz» tatásoknál különös gondot kell fordítani arra, hogy ezeket a helyeket a megfelelően nem képviselt or-»á—k állampolgi. raival töltsék be.

Next

/
Thumbnails
Contents