Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

SOMOGYI N*”’ 4.P

3

Péntek, 1959. november 8.

A tsz-mozgaloM időszerű kérdéseit vitatta meg a Marcali Járási Párt-végrehajtó Bizottság

A megyei pártértekezlet, valamint az újjáválasztott megyei párt-végrehajtó bizottság első ülése után egész napos, kibővített ülést tartott a Marcali Járási Párt-végrehajtó Bizottság. Az ülésen megjelent és a vitában felszólalt Szirmai Jenő, a megyei párt- bizottság első titkára is.

Az első napirendi pont keretében megszabták a kislétszámú pártszervezetek erősítésének feladatait. Második napirendi pontként a járás termelőszövetkezeteinek kongresszusi versenyét értékelték. Megalapították, hogy a párosverp-oy — különösen Tapsony és So- mogyszentpál, valamint Csö- mend és Nikla esetében — nagy ösztönző erőnek bizonyult a munkák meggyorsítására- A szövetkezeti vezetők gyakorta megismétlődő, kölcsönös helyszíni látogatása jó eszköz a versenytársak eredményeinek valós számbavételére. Kibontakozóban van egyazon közös gazdaságban a brigádok, munkacsapatok és az egyes tagok párosversenye is. Több szövetkezet tagsága elhatározta, hogy a kongresszus előtt kezdeményezett versenyt folytatja a jövő évben hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére. A párt-v. b. helyesli és támogatja ezt a kezdeményezést.

Harmadik napirendi pontként a termelőszövetkezetek megszilárdításának és a tsz-mozgalom továbbfejlesztésének feladatait Szigeti István, a járási pártbizottság titkára ismertette.

A termelőszövetkezetek közül a csömendi Március 1, a

nemeskisfal udi Zöldmező, a

varászlói Aranykalász és Nikién a Vörösmarty és a Zalka Máté elvégezte az ősziek vetését. Az adottságok megvannak ahhoz, hogy a járás többi közös gazdasága a vetést november 10-ig, a betakarítást a hónap végéig befejezze. A tsz- eknél vetésben foglalkoztatott felszabaduló erőgépeket három község — Böhönye, Sávoly és Csákány — egyéni gazdáinak földjére irányítják. Az egyéni parasztok ugyanis késlekedtek a vetéssel: a tervezett 11 ezer holdból 4500 holdon tették földbe a kenyér- gabona magját.

A tsz-ek megszilárdítását szolgáló tervek közül kiemelkedik az az elhatározás, melynek értelmében több brigád felülvizsgálja a következő hetekben a meglévő közös gazdaságokat. A könyvelés, a pénzgazdálkodás, a termelési tervek végrehajtásának állása, a hozam- és bevétel-kiesések okai, a munkaszervezetek, választott vezető testületek működése, a munkafegyelem helyzete stb. — ezekre a problémákra irányul a felülvizsgálás. Az a cél, hogy a zárszámadás előtt is megbízható, pontos képet kapjanak a tagok a közös gazdálkodás első esztendejéről.

Az előterjesztés ezután a járás egyénileg dolgozó parasztjainak hangulatát elemezte, és vázolta a tsz-mozgalom továbbfejlesztésének tennivalóit. A vitában felszólalt elvtársak

— köztük Petrekanits Andor, Fokt Gyula, Szabó István, Molnár Imre, Takács András

— elmondották: teljesen egyetértenek az elhangzottakkal, és a saját munkaterületükön mindent megtesznek a megszabott feladatok sikeres megoldásáért. Papp Ferenc, a járási tanács v. b.-elnöke megemlítette, hogy a járási tanácstagok az egyéni községekben tartandó beszámolóikban ismertetik a Központi Bizottság október 22-i és a megyei pártértekezlet, valamint a járási párt- v. b. határozatából adódó, a termelés növelését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését szolgáló útmutatásokat.

Szirmai elvtárs felszólalásában hangsúlyozta: most a legfőbb feladat a mezőgazdasági munkák meggyorsítása, hiszen a marcali járás a megye két legjobban lemaradt járásának egyike. Felhívta a figyelmet a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának sürgős tennivalóira. A szövetkezetekbe küldendő brigádok ne csak felmérést, ténymegállapítást végezzenek, hanem adjanak helyszíni segítséget is a jövő évi termelési tervek elkészítéséhez, az idén tapasztalt hibák megismétlődésének elkerüléséhez, a meglévő fogyatékosságok felszámolásához. Terjedjen ki figyelmük a tsz-p árts zervezetek erősítésére is.

A beható vita után, a tennivalókat pontosan feltáró» tanácskozás végén határozatot fogadott el a végrehajtó bizottság.

BALATONKILITI, 1959

T3 alatonkiliti gazdagodik, s munkák idején, amikor gond, mivel nem egy-két em- hogy ki vigyázza a csöppségeket. Az új létesítmény 175 ezer forint költséggel épül, tízezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá felépítéséhez a falu lakói.

bér gazdagodásáról van szó, hanem egy háromezerötven lélekszámú községről a déli Bala tan-part fővárosától. Siófoktól mintegy négy kilométerre, érdemes megnézni az ájulásnak azt az örvendetes folyamatát — legalább részletekben —, amiből a gazdagodás adódák.

Az első, ami megragadja az éiikezőt. a falu rendezettsége,

N1

em messze a művelődési háztól, a tanácsháza udvarán az ifjúság kapott egy helyiséget. Eredetileg garázs volt itt. most ez lesz a balaton- kiliti fiatalok klubja. A falu

tágas, levegős utcái, a tisztaság KISZ-szervezete nem csekély a portákon és az utcákon, a anyagj támogatást kap a járási lakóhazak, középületek gondo- KISZ-bizoltságtól a klub elké- zottsága. Látni már az első per- S2Ítéséhez. Már megrendelték cekben. hogy a falu lakói sze- az asztalosmunkákat, a kőmű- retik szőkébb hazájukat, szive- vesmunkákkal pedig maguk a sen szépítik, gyarapítják. fiatalok birkóznak meg, hiszen

Minthogy a falu gazdagrtá- akad közöttük elegendő szaksának, szépítésének főíhadiszál- ember vagy leendő szakember, lása nem más. mint a tanács- Ügy tervezik, ez év végére már háza, ide kopogtunk be egy kis fel is avatják a klubot. S nem ismerkedésre, érdeklődni. Van lebecsülendő eredmény az sem; is miről. Idejövet pirosló tégla- hogy 1400 méterrel bővült a rakások vonták magukra fi- villanyhálózat; hogy 800 métert gyelmünket a művelődési ház »nőttek« a gyalogjárók; hogy és a tanács közötti telkein. La- befejezett községrendezési kóház épülne ide is. új, amely- munkaként tarthatják számon bői annyi van a falu fiatalnak a megjavított földutakat, az számító Rákóczi utcájában? árkok új metszését; hogy a Nem, nem lakóház, hanem óvó- Dózsa Tsz a papkutai pusztán da, méghozzá hetven balaton- lévő egységéhez kétmilliós be- kiliti apróság számára. A fel- kötő utat kapott. Két és féL hófejlődött Dózsa Tsz és a tavasz- nap óta pedig egy új szenzá- szal alakult Petőfi Tsz párán- ció büincseli le hetenként háN:

csalta életre az óvodaépítés tervét. Nagy szükség van az óvodára, hogy több gyermeknek nyújthasson otthont, különösen a nagy mezőgazdasági

Diafilm készül a megye népművészetéről

Megyénkben

sok évtizedes hagyományai vannak a faragásnak. Olyan híres képviselői vannak, mint a nemrégen elhunyt idős Kapoli Antal Kossuth-díjas és annak ma is élő fia. továbbá Balatonfenyve- sen idős Kálmán István, a népművészet mestere és sokan mások, akiknek keze munkáját szerte a világon ismerik.

Gazdag hagyományokkal rendelkezik a lakócsai délszláv szőttes, a buzsáki, karádi magyaros hímzés, a balatonendré- di csdpkeverés is.

A megyei tanács művelődésügyi osztálya a kincset érő népművészeti alkotások megörökítésére 80 képből álló dia- film készítését határozta el. Hasonló módon örökítik meg az utókor számára a megye felszabadulás utáni fejlődését is. A 15 esztendő alatt végbement változásokat a Kaposvári Textilmüvek, az új iskolák, a művelődési otthonok egész sora és egyéb létesítmények tükrözik majd.

A diafilmet hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére adják ki.

Nem lehet

a véletlenre bisni...

Már régebben hírt adtunk arról, hogy Csurgó modern benzinkutat kapott. Bár nem akarunk isméttóiakbe bocsátkozni, mégis újra beszélni kell róla. Igaz, most másról is van szó, arról, hogy sajnos, elég gyakran csak azon a bizonyos hajszálon múlik, hogy eltűnik a kút, és lángok martalékává válik a számottevő beruházással készült létesítmény, sót veszélybe kerül egész környéke ..;

Minden tűzveszélyes helyen — itt is — nagy, pirosbetűs tábla hirdeti figyelmeztetőn : »Nyílt láng használata tüos!« Azaz csak hirdetné, mert Csurgón — mint a legutóbbi eset is bizonyította — a motorosok tekintete — nem tudni, miért — sehogy sem képes arra, hogy észrevegye ezt az igen komoly figyelmeztetést.

Az egyik reggel történt. Egy motoros, miután megkapta a kellő mennyiségű benzint, szájában tartva égő cigarettáját, hajolt tankja fölé, s úgy töltötte az üzemanyagot a szomjas járműbe. A körülállók megdermedtek, hisz csak egyetlen szikra, és felrobban a benzinkút, s a motoros — talán még sokan mások is — sohasem érték volna el útjuk célját.

Az eset szerencsés kimenetelű volt, mégis beszélni kell róla. Beszélni, mert véletlenekre nem lehet bízni emberélet e^vet, a társadalmi vagyont. Sokkal több figyelmet, sokkal nagyobb elővigyáza- tot követelünk a járművezetőktől, s főleg jobb szemet: vegyék észre és tartsák is meg szigorúan a tábla intelmét: »Nyüt láng használata tilos!«

H. S.

senki sem tud — figyelmeztetett búcsúzáékor Edinger. — Még halás lesz érte nekem.

— Bizhat bennem, abeegrup- enführer úr — nyugtattam 'reg. — Heil Hitler!

Magasra lendített kézzel búcsúztam el Edíngertől, és lesiettem az utcára.

kor pedig hivatalos ügyekről beszéltünk, visszatértünk a magázásra. Ez alkalommal a »te« és »maga« keveredett a beszélgetésünkben.

— Ne becsülje le feladatának fontosságát — figyelmeztetett szemrehányóan Zseleznov. — Annak érdekében érdemes

— Nem vitatkozom tovább — Ebben a pillanatban újra

jelentettem ki hűvösen, olyan megjelent Gauss hauptsturm- arccal, amelyről lerítt, hogy führer.

nem értek egyet teljesen Edin- Amikor Edinger »különös gerrel. — Csak annyit kérek fontosságú feladatról« beszélt

•— Gyerünk — mondtam Zse- áldozatot is hozni, leznovnak. — No, de miért éppen téged

Zseleznov beindította a mo- kell feláldozni? — szakítottam tort, és csodálkozva nézett rám. félbe. — És mi lenne, ha mmd — Mi történt veled? Egészen a ketten megszöknénk? kikeltél magadból! — Meggondolta, hogy mit

Rosszul állnak, barátom, beszélsz# — csattant fel Zselezöntől, hogy várjon néhány na- Gaussnak, valószínűleg tandje- a dolgaink — feleltem. A gesta- nov. — Nekünk nincs jogunk pot a letartóztatással, mert sze- lét akarta adni előttem a né- pósok le akarnak téged tartóz- addig elhagyni a helyünket, retnék magam is meggyőződni met gyorsaságnak és pontos- tatni. amíg valamennyi ügynököt le

Csarusin elítélendő kapcsola- ságnak. Lehetetlenség volt nem ész- nem lepleztük. Nem érti, hogy

tóiról. — Megengedi, obergruppen- revenni, hogy Zseleznovon mivel fenyeget ez? Milyen ve— Csarusin védelmében sa- führer úr? — kérdezte Gauss nyugtalanság vett erőt, de szedelmet jelenthetnek ők a ját magát is kompromittálja! fahangon. nyomban összeszedte magát. mi győzelmünk után? Ez

— kiáltotta Edinger ingerülten. — Hogyne — felette Edin- — Hogyhogy? — kérdezte. ugyanolyan, mintha egy sebet

4— önt, mint angolt nem a lé- ger. — Sikerült megtudnia va- — Maga Edinger mondta — nem tisztítunk ki. Egy sebet lényég izgatja, hanem a forma, lamit? feleltem. — Azt már nem tu- hét egy hónap alatt meggyógyíBizt:síthatom, hogy sofőrjével Gauss szótlanul keskeny pa- dóm, hogy feljelentett-e való- tani, de lehet tiz év alatt is... a törvény szerint járunk el. pírlapot nyújtott át a Gestapo■ ki, vagy ők maguk jöttek rá, — Ne tanácskozzunk Pro- Bízza ránk, hagyja sorsára, és főnöknek. Edinger belepillan- de azt mondja, hogy a Gesta- nyinnal? — javasoltam. — Ö

higgye el, hogy ez a legjobb tott, és nyomban átadta ne- ponak bizonyítéka van arra, majd megmondja, mit tegyünk,

megoldás az ön számára. kém. hogy kapcsolatban állsz a ri- — Természetesen — helyeEdmgort sosem volt könnyű A papírlapon ez állt: »Ma- gai földalatti mozgalommal. seit Zseleznov. — De ebben az

meggyőzni de ebben az esetben dona’ Strelnieka 14.« Zseleznov aggodalmasan cső- esetben talán még Pronyin

egyszerűen lehetetlennek "lát- ~ Ez minden? - kérdezte válta a fejét. sem... Elhallgatott, látszott,

szőtt. Láthatóan minden oka Edinger. — Nagy gondban vagyok. . hogy nehezen tud határozni. megvolt, hogy Zseleznovot célLehetséges, gondoltam, hogy tűnni!

ba vegye.

De talán nemcsak Zseleznovot. Mindez provokáció is lehetett, hiszen közvetlen bizonyt- . . , , ., _

ték ellenem nem akadt. Pro- névjegyzék kulcsához..

nyin szavát megfogadva, igen elővigyázatosan viselkedtem, de most mégsem ok nélkül közölték velem előre Zseleznov letart 'ztatását: ha Itűnne, senki sem moshi'ná le rólam, hogy én figyelmeztettem.

_ Ozols állatorvos címe — — Miféle gondról lehet itt Húzni kell valahogy az időt.

f

elelte Gauss. — Madoniban Utr szó! — ellenkeztem. — Nincs Időt kell nyernünk... — Me- Iciik. ezen mit töprengeni. El kell gint elhallgatott és eltűnődött.

ez a cím is hozzásegít a

Megköszöntem Edinger szívességét, és sietve elbúcsúztam. Nemigen akaródzott újra visszatérni a Csarusin-féle ké- vyes ügyre.

— Ne felejtse el, hogy « soZseleznov mélyet sóhajtott.

— Ez nem olyan egyszerű, annál inkább, mert magát is gyanúba keverheti...

Hol tegeztük, hol magáztuk egymást; azokban a pillanatokban, amikor különösen közel ére-tük magunkat lélekben

főnjével kapcsolatos dolgokról egymáshoz, tegezödtünk, ami— Ha sikerülne legalább egy kis időre Edingert eltávolítani. . :

Zseleznov éles kanyart vett, a kocsi csikorogva fordult ba a sar kon.

— Es mi lesz a címmel? — -w-vtődöft. — Edinger meg- ttn. hogy megszerzi?

— Folytatjuk —

romszor a falu lakóit: a televízió. melyet a tanács községfejlesztési alapból vásárolt.

Hat óra messze van még... Gyerekek igyekszenek a tanácsházhoz. ahol a tanácsteremben van elhelyezve a televíziós készülék. Megszokott rend már, hogv a hét három napján eljönnek ide. és megnézik a nekik szánt műsort. Egyszóval nemcsak a felnőttek körében népszerű az új szerzemény, amire azt mondják — nem minden rátartiság nélkül —, a miénk! Valóban az övék, és kétségkívül eljön az az idő is, amikor a közös gazdálkodásban is ilyen meghitten csúszik ki a szájakon az »enyém« helyett a »miénk«.

Rátöri István bácsi, a televízió állandó kezelője már öt óra óta bíbelődik a készülékkel.

— Grácot szeretném elkapni, itt szépem bejön. Jobban, mint Siófokon, ott úgy látszik, zavar a nagy autóforgalom.

Én ezt nem tudom, nem értek hozzá. Hallgatom hát szíves-örömest az előadását, míg meg nem érkeznek az első fecskék.

Mokány kis legényke, Gelencsér Gyurika robban be az ajtón, mintha attól félne, hogy elkésik, pedig nincs ilyesmiről szó. Ö az első. így szabadon válogathat, honnan nézze majd végig a mai gyermekműsort. Pista bácsi mozdul®taiiból nem mulasztana el egyet sem megfigyelni. közben elmondja, hogy ötödikes, négyes tanuló ,és nem kőműves lesz, mint édesapja, hanem pilóta.

Takács Vili betoppanásaikor azonnal összeül a két fiú.

— Lányok nem jönnek? — kérdezem tőlük.

De. csak ők mindig későn ;— legyint Gyurka igazi férfi- fölénnyel és lázas tárgyalás indul, hogy kinek mennyi pénze van a takarékbetétkönyvében. Ide gurulnak a csokira, édességre kapott forintok. Vajon megéri-e a lemondást a gyűjtési verseny? Meg bizony, mert mátrai autókirándulás lesz belőle az év végén.

Vidám csiviteléssel telik meg a helyiség, majd amikor megjelenik a képernyőn az első lát- ivaló, elcsendesednek.

A másik szobában komoly dolgokról folyik a szó. Ä itermelőszövetkezet és a gépállomás viszonyáról. Innen is bírálat hangzik, onnan is. Aztán az előbb még haragos emberei; megtalálják a közös nevezőt.

— Egy az anyanyelvűnk, csak tudunk szót érteni! ,

Értik is egymást, ha lecsillapodnak a vitában az indul’ tok. Most éppen az ad új gondot, hogy meg kell szervezni

minél hamarabb a fúvós zenekart, a gépállomásnak ugyanis teljes felszerelése van hozzá.

, — Ezen az őszön vagy a télen az is meglesz — zárja le a töprengést a művelődési ház igazgatója magabiztosan.

Jó hallgatni e barázdás arcú férfiakat, vezetőket, akik ráébredtek már, hogy a politikai és gazdasági élet teendőin kívül gondolniuk kell a nép művelődésére is.

Mire kicserélődik a közönség a tanácsteremben és elkezdődik a Kötéltánc közvetítése a József Attila Színházt ól, a bonyodalmas problémákról folyó beszélgetésnek vége. Elő-eló- jönnek ugyan a közös gondok, de már pihentet >bb, könnyebb a beszélgetés témája. Szívderítő történetek hangzanak él. Hiszen a mindennapi életnek, a munkának is annyi szívet vidító perce, órája van még !tt is, ahel több mint háromezer ember ügyeit, bajait intézik.

yflik az ajtó. Vattaruhás férfi lép be, s egyenesen a titkár felé tart.

— Munkakönyvét szeretnék váltani, Világosság van, gondoltam, bejövök. Mert elveszett a régi, és az mégis kell.

Mosolyognak a szobában levők, mert látják, hogy bizonyosan borkóstolásról jön a mun- kakönyvigénylő.

Türelemmel fogadja a felvilágosítást, hogy mikor kell jönnie, megköszöni, és máris megy.

— Mert az asszony ... — motyogja, és szava elvesz a csukódó ajtó mögött.

— A borban három állat vére van, úgy tanította öregapám

— mondja mosolyogva a Dózsa. Tsz elnöke. — Az oroszláné, a bárányé meg a disznóé.

— Amit ez az ember ivott, abban a bárányvér volt a legtöbb — jegyzi meg valaki. Derülünk. S megtudom, hogy mióta annyira egyszerűsödött a házasságkötés, hogy csak a személyi igazolványt kell bemutatniuk a házasulandóknak, mennyi tréfás helyzet tanúi voltak ezek a ridegnek átsző hivatali falak.

Nemrég történt. Egy nénike tipegett be. szemre olyan hatvanas fonna, egyenesen a titkárhoz.

— Itt lehet, ugye, esküdni?

— Itt, nénikém, kit akar bejelenteni?

— Kit, kit, hát magamat. Mikor lehetne megkötni a házasságot? Mert tudják — s mesélte máris —, hogv özvegyek mindketten, s nem jó ez így.

— Akár most is lehetne. Van személyi igazolványa?

— Eihum-e, lelkem. Hordom én, amikor ilyen helyre jövök?

A titkár mosolygását leple- zőn homlokát ráncolta.

— Ez rendben is vain, de hol a vőlegény, mamám?

— Kint von. Én jöttem, hogy hát hamarabb intézem, mert S kevés beszédű nagyon.

— Vőlegény nélkül azért nem megy a dolog be kell hívni — mondta a titkár.

— Akkor ki vigyáz a lóra? Igen akaratos ám!

Ekkor már nagyon nagy veszélyben forgott a hivatali komolyság Hamar ugrott az egyik ott tébláboló ügyfél, hogy majd vigyáz a lóra. Igen ám, de most meg tanúk hiányoztak. Pedig a házasságkötéshez azok is szükségeltetnek. Akadt hamarosan vállalkozó. Az egyik tanú a művelődési ház igazgatója volt.

— Én álltam hátul a másik tanúval. Nekünk könnyű volt, mert legalább szivünk szerint derülhettünk a ripsz-ropsz es- ketésen. De a titkár...

Ö utólag mulat a sok furcsa »eset« közül ezen is.

^mint végignézek a nevetésre enyhült arcokon, arra gondolok: nemcsak az új létesítmények gazdagítják ezt a falut, hanem az is. hogy ilven derűsek berrm »/. emberek, a többiek is. akik mostan» ra már nyugovóra tértek, hogy ”ríscen ébredjenek e holnapi- pra.

Lúsríj, ibolya