Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

80M0GYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. november 4, A második évtized kezdetén Jubileumi ünnepség Balatonőszöd szövetkezeti községben Ne álljanak a marcali faipari gépek A művelődési otthon előtt sepergetnek a lányok: Dolecs- kó Marika, Kiss Eszti, Kovács Marika, Novak Éva és Sümegi Gyöngyi. A fiúk pedig — Sziksz János KISZ-titkánral együtt — rendezgetik a ter­met. Drahos Jánosné, a szövet­kezet pénztárosa felveszi a csengő telefon* hallgatóját: Dobi elvtárs üzeni, nem jöhet ed az ünnepségre, s ezúton kül­di jókívánságait. Cs. Kovács János párttitkár bemegy a boltba: megérkezett a friss ke­nyér? A Minisztertanács üdü­lőjének konyhájában M. Ko­vács János irányításával főzi a vacsorát három szakácsnő. Ünnepségre készül a falu. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Vörös Csillag Termelőszövet-1 kezet Balatonőszödön. A tanácselnök — a szövetke­zet egyik alapító tagja és első elnöke — egy évtizeddel visz- szaröppenti gondolatait. Emlé­kezik a közös úton való el­indulásra. 1949 októberének végén 32 család tartotta az ala­kuló közgyűlést. Százöt hold szántóföldén kezdték meg a közös gazdálkodást Ez volt akkor. De hol tartanak ma? Az ünneplő közönség alig fér ed a nagyteremben. Itt vannak a veteránok, a mozgalom elin­dítói: szám szerint tizennégyen. Név szerint pedig: Babócsay László, Boda József, Bognár József tsz-elnök, Bognár Ven­del sertésgondozó, id. Darázs József tanácselnök, Horváth Irmréné, Horváth Sándor bri­gádvezető, id. Kovács József tsz-nyugdíjas, Kovásznál Mi- hdlyné, Panics József, Sövény Károly, Sümegi Lajos, Sümegi Sándomé és Zics János. Az el­ső zászlóvivőket ünnepli az idén tavasszal a szövetkezetivé vált egész falu. Az elnök — aki 1954 ja­nuárja óta tölti be ezt a tiszt­séget — beszámolójában végig­vezeti a hallgatóságot az el­múlt évtizeden. A legtöbb szót a közelmúltnak, a jelennek és a jövőnek szenteld. — Kilenc esztendő alatt kis termelőszövetkezetünk elérte, hogy tavaly 42,5 számosállat jutott 100 hold szántóra. Föld­jeinket jó termőerőben tar­tottuk. Eriről és a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanús­kodnak az idei cséplésd ered­mények is. Nem akarom meg­sérteni új tagtársainkat, de az igazság kedvéért él kell mon­danom, hogy a táblákba ve­tett búza 16, a kisparcelláikon termelt búza- pedig 10 mázsás holdamként! átlaggal fizetett. Nem szépen hangzó szónok­lat az ünnepélyes közgyűlés Bognár József tsz-elnök beszámolója, hiszen nincs is arra szükség, hanem köznapi dolgokat sorol az elnök. — Az év végéig 235 hízott sertést adunk át az államnak. Jövőre megkétszerezzük a ko­cák számát: 40 koca malacai­ból legalább 350 hízót neve­lünk 1960-ban. Ami a növénytermesztést il­leti, jól haladnak az időszerű munkákkal. Az ezer holdas szövetkezetnek 650 hold a szántója. Elvetették a takar­mánykeveréket 32 holdon, az őszi árpát 100 holdon. Kenyér­gabonából 190 hold volt a ter­vük, s ezt teljesítették. Vál­lalták a kongresszus tiszteleté­re, hogy még 45 holdon vetnek búzát A betakarítás ütemesen megy. Burgonyájuk és cukor­répájuk termését betakarítot­ták. Kukoricát 105 holdon ve­tettek a tavasszal, s 90 holdról már fedél alá került a csőter- més. A három zsákoló — ifj. Darázs József, Farkas Ferenc és Varga Sándor — ma is ké­ső estig hordta a kukoricát a magtár első emeleti padlására. Kránicz Ferenc magtáros is segített nekik. Lám, így készült az évfor­dulóra a szövetkezet tag­sága: kitartó szorgalmas mun­kával. Az üdvözlő beszédek mindegyikében szó esik a to­vábbi tennivalókról is. Szállási József, a megyei tanács mező­gazdasági osztályának munka­társa — aki tíz évvel ezelőtt segített elültem a szövetkezés fáját ebben a faluban — is ar­ról beszél: az elért szép ered­ményeket újakkal kell tetézni a jövőben. Varga Károly or­szággyűlési képviselő mondja: »Adjon erőt önöknek további munkájukhoz az a tudat, hogy a szocializmus eszméi nemcsak hazánkban, hanem világszerte ’S terjednek.« Pallag András a Sdófoíki Já­rási Tanács V. B., Finta Gyu­la pedig a tsz-t patronáló sió­foki MAHART-kirendeltség ne­vében ígért újabb támogatást a szövetkezetnék közös gazda­sága megszilárdításához, fel­virágoztatásához. Derekas munka kell és min­den munkáskézre szükség van ahhoz, hogy a szövetkezet új sikereket vívjon ki. Olyan si­kereket, amelyeknek gyümöl­cséből az év minden napján bőségesen jut a 131 család asz­talára. Hogyan is mondta a versben az egyik kislány? így: »a boldog jövő nem jön ga- lambszámyon, összefogva, egy­mást megértve, derekasan meg kell dolgozni érte«. Szép a falu közösen művelt határa. A Vörös Csillag Tsz dicséretes eredményeket ha­gyott maga mögött, s újabb lelkesítő célokait tűzött maga elé. E tervek valóra váltói azok az emberék lesznek, akik ezen az október végi napon borral, zenével, tánccal emlé­keztek a Vörös Csillag első évtizedére, a szövetkezés őszö- di kezdeményezőire és együtt lépték át a közös gazdálkodás második évtizedének küszöbét. Kutas József A marcaliak sokat törik a fejüket, hogy községükben mi­lyen könnyűipari üzemet léte­síthetne a tanács. Kutatják a számba vehető lehetőségeket. A Tatarozó Vállalat tulajdo­na Marcaliban egy 25—30 em­ber foglalkoztatására alkalmas faipari kisüzem. A tatarozó ajtókat, ablakokat . munkált itt meg az épületekhez. Hosz- szabb idő óta azonban állnak a gépek, senki sem dolgozik ebben az üzemben. S ez egyáltalán nincs rendién. Különösen, ami­kor a Tatarozó Vállalat szíve­sen átadná a tanácsnak ezt a kis üzemet, A tanács pedig — mint hallottuk — benne volna abban, hogy Marcaliban fes­tett bútort készíttessen. Ezt jelenleg a Kaposvári Faipari Vállalat gyártja. Miért nem valósulnak meg az elképzelések? Hiszen egy- csapásra két legyet üthetnénk. Helyet kapna a helyszűkében szenvedő Kaposvári Faipari Vállalat, és üzemhez jutna — ha egyelőre még kicsihez is — Marcali. Üj üzemet létesíteni nem kis és nem könnyű dolog. Ezért sokat jelentene, ha a megyei tanács segítené ennek az üzemnek a megindítását. Ne álljanak a faipari gépek, dol­gozzanak addig is, míg esetleg más lehetőséget is találnak Marcaliban az iparfejlesztésre. Nem protekciót kérnek • • • A tervek csak akkor vál­hatnak valóra, ha az ember, aki létrehozta őket, ezt akar­ja is. Akarni nem lehet azon­ban gépiesen, mereven. Sok rugalmasság kell ahhoz, hogy a tervek ésszerűen és szükségszerű sorrendben va­lósuljanak meg. A megyei tanács építési osztályán például több út, járda, udvar korszerűsítésé­nek terve vár építési enge­délyre. Akad közöttük sürgős, sürgősebb, de kevésbé sür­gős is. Ott van közöttük a Kábelgyár terve és kérelme arra vonatkozóan, hogy le­betonozhassák az üzem ud­varát. Több új épület készült el ugyanis az utóbbi időben a Kábelgyárban. Ezeket csu­pán az építkezéseknél feltúrt csupasz föld köti össze az anyaépülettel. Esőben, sár­ban ezen a területen szinte lehetetttenné válik a vas­anyag szállítása. A kábel- gyáriak minden követ meg­mozgattak azért, hogy a be­tonozást még a tél beállta előtt elvégezhessék. Az Épí­tőipari Vállalat segítségükre sietne, ha ... Ha megvolna az építési engedély. Az pe­dig nincs meg. Nem akarjuk elmarasztalni ezért a tanács építési osztályát. Valószínű, hogy nem rosszindulatból késik az engedély kiadása. Csupán arra szeretnénk fel­hívni figyelmüket, nézzék át a terveket, sorolják őket, és a Kábelgyár udvarának le- betonozását a körülmények­re valló tekintettel hozzák előbbre. Ügy gondoljuk, ez nem protekció kérés... Tud­juk, hogy akad néhány olyan terv, amelynek megvalósítá­sa nem késett el ezután sem. Erről van szó csupán. Mert ahhoz, hogy a tervek szük­ségszerű sorrendben valósul­janak meg, közelebb kerül­jenek az élethez, néha több rugalmasság ketti. A merev­séget csak az ember tudja feloldani, aki a terveket ké­szítette, az ember, aki össze­kötőkapocs az élet és a terv között. IWWWWWWtfWWWWWWVWWWWWWWWVWWWZWft WWWWIMAAWmWWmmVW dl szülök és a z is ka!a »Egy úton kell járnunk« — j hoz hasonló nevelési előadáso mondta a Tabi Általános Isko- j kát, hogy ezzel is megismer- la igazgatója, amikor a szülök j jék, mit tanítanak az iskoiá­és az iskola kapcsolatáról esett szó beszélgetésünkkor. Elsősorban a világnézeti neve­lésre tette ezt a megjegyzést, hiszen ezen a téren bizony elég sok a tennivaló. Kaposvárott Várkonyi Imre, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola igazgatója így véleke­dett a helyzetről: — Sok olyan fiatal van, aki az iskolában materialista ne­velést kap ugyan, de otthon éppen az ellenkezőjét halija. Ezért van az, hogy másként viselkedik a családi körben és másként az iskolában. Képmu­tatók nevelődnek ilyenformán belőlük. Lehetne tovább is sorolni a pedagógusok véleményét, de az álláspontok mind az előbb elmondottakkal hasonlatosak. A tanév kezdete óta megtar­tott szülői értekezleteken az iskolák vezetői nyíltan elmon­dották: materialista világné­zetű embereket akarnak ne­velni a fiatalokból, s ettől nem térnek el. A szülők többsége meg is értette ezt, és támoga­tásáról biztosította az iskolát. A támogatás egyik megnyil­vánulása a szülői munkaközös­ségek szerepének megváltozta­tása. Eddig főleg az anyagi kérdésekkel foglalkoztak a munkaközösségek. Most a ne­velés kerül előtérbe. Maguk a szülők kérték: tartsanak ré­szükre a régi szülők iskolájá­ban. Másrészt pedig a külön­böző életkori sajátságoknak megfelelő kérdések — milyen legyen a gyerek házirendje; munkára nevelés a családban; hogyan tanuljon a fiatal ott­hon; a VII—VIII. osztályosok nemi felvilágosítása alapos megvitatása mindenképpen elősegíti a nevelést. A szülők és a nevelők kap­csolatának megjavítását cé­lozzák a családlátogatások is, valamint azok a közös összejö­vetelek, melyeken az egy osz­tályban tanító pedagógusok és a gyermekek szülei vesznek részt. Nyolcvan-kilencven száza­lékos volt a megjelenési arány a Somogy megyei általános is­kolák legutóbb megtartott szülői értekezletein. Ez a számadat is bizonyítja, hogy a szülők nagyobb részt kémek a nevelési munkából, érdeklőd­nek gyermekük tanulása, szor­galma iránt. De az iskolák helyzete sem közömbös a fel­nőtteknek, hiszen jelentős az a társadalmi munka, amelyet a tantermek csinosítása, a szer­tárak bővítése céljából végez­tek. Hogy a szülők és a nevélók szorosabb összefogása nem hiábavaló, az már most is érezteti hatását. A tanév bebi­zonyítja majd, milyen ered­ményt lehet így elérni. P. Gy. 72 férőhelyes serbésfiaztató épül a göttled Béke Tsz-ben 90 ezer forintos költséggel Az új fiaztatóbam idáig 477 'kismalac lá­tott napvilágot. Az ellesi átlag 6. Ükös István sertésgondozó szeptemberben 72 munkaegységet szerzett. Hogyan fokozhatjuk teheneink tejtermelését? Zseleznov vállalkozott rá, hogy elvtársaival, akikkel kap­csolatban állt, ezt végrehajtja, de ehhez természetesen időre volt szükség. Váratlanul azonban Jan- kcwska sietett segítségünkre. Általában vagy délelőtt, vagy estefelé jött el hozzám, előfordult, hogy napjában két­szer is: állandóan szemmel tartott. Aznap, amikor Ozols nálam járt, estefelé állított be, ké­sői megjelenése azonban nem jelentette cut, hogy ne értesült volna a »nefelejcs« látogatásá­ról. Mivel állandóan szemmel tartott, és mert hivatásos meg­figyelő volt, a leg jelentéktele­nebb apróságokból, elejtett szavakból, a látszólag ártatlan kérdésekre kapott válaszokból kiderítette, mivel töltöttem a napot. Bejött a szobába, leült, ciga­rettára gyújtott, és kíváncsian pillantott rám, várva, hogy megszólaljak. En azonban hall­gattam, és elsőnek ő törte meg a csendet: — Itt volt? — Kicsoda? — Az, akinek jelentkeznie kellett önnél. Nem volt arra szükség, hogy Oiols személyét titkoljam elő­le, sőt Jankowska segítségem­re lehetett Blake többi ügynö­kének felkutatásában is. — Itt volt. — S ki ő? — Bizonyos Ozols, állator­vos. Elővette a névsort, és meg­találta benne Ozols nevét. — Megtudott róla valami ér­demlegeset is? — Igen. Éspedig azt, hogy »nefelejcs« a fedőneve. Megmutattam neki a rjefe- lejcses képeslapot, és megis­mertettem a rejtvény megfej­tésével. Nagyon tetszettek neki a vi­rágfedőnevek. Egészen felélén­kült, és helyeslőén bólogatott. — Megtudta a címét is? — Ez gyanút keltett volna. — Nagyon helyes. Ügy lá­tom, régi provokátorral ál­lunk szemben. Nyomban el­tűnt volna. De könnyű lesz megtudni a címét. — A tudakozón keresztül? — Nem, semmi esetre sem. A tudakozóban bábeli zűrza­var uralkodik, ha a németek látszólag rendet is teremtettek benne. Edingert kell erre fel­használni. Kérje meg, hogy szerezze meg a címet. — Edingert? — Magától értetődik. Né­hány óra alatt megtalálja Ozolst. Józan, de merész ötlet volt. Edmger valóban könnyen megtalálhatta Ozolst, és Ozolst titkolni előtte úgysem lett vol­na értelme. Nyomban felhívtam telefo­non. — Obergruppenführer úr? Üdvözlöm. Fogadhatna? — Jöjjön fel holnap, Ber- ziny — felelte. — Nekem is szükségem van önre. — Ö, ez alkalommal kielé­gítem kíváncsiságát, Ober­gruppenführer úr. — Jól van, jól van — hang­zott a kissé kimért válasz. —■ Holnap várom. Valóban várt rám, és a szo­bájába lépésem első pillanatá­ban már rám meresztette für­késző, rosszalló tekintetét. — Foglaljon helyet, Blake — szólt. — Beszéljen, bár nemigen szolgálta meg, hogy olyan elnéző voltam magával. — Nem olyan egyszerű más gazda kezébe adni ügynökei­met — mondtam sértődötten. — Helyre kell állítanom a kapcsolatokat, végig kell vizs­gálnom az egész hálózatot. Olyan embereket kap majd, akik válóban értékesek... — De mikor? ... Mikor? — szakított félbe türelmetlenül Edinger. — Maga visszaél a türelemmel, Blake. — Legkésőbb két hét múlva — állítottam határozottan. — Ehhez azonban szükségem volna egy állatorvosra, bizo­nyos Ozolsra. — Lettországban tartózko­dik? — kérdezte. — Feltétlenül — feleltem. — Ozols Arnold Janovics a, neve. ] — Ez is a maga ügynöke?, — kérdezte a Gestapofőnök. ' — Igen. — Nyugodtan [ Edingemek ajándékozhattam ' Ozolst. — Elvesztettem vele a [ kapcsolatot, Londont pedig.' nem volna helyes megkérdez- [ ni. A jelenlegi helyzetben a < keresés sok időt venne igény- [ be, és nem akarom próbára i tenni az ön türelmét. Ozols ] segítségünkre lesz abban, hogy i helyreállítsuk a kapcsolatok j egy részét. ’ i — Látom, hogy lassan ész-1 retér — dicsért meg Edin-, ger. — Mindjárt megkereste-1 térre ezt az Ozolst. [ Felvette a telefont, és behív- 1 ta Gauss hauptsturmführert. A \ dolgozószobában egy perc ■ múlva fekete SS-egyenruhás \ hivatalnok jelent meg. Ügy ■ festett au egyenruhában, mint- J hg. zsákba bújt volna, és lerítt i róla, hogy csakis civil lehet. ] — Gauss úr — szólt Edin- ■ ger —, keressék meg nekem J Ozolst... i Edinger kérdően fordult fe-' lém. ' — Arnold Janovics — súg­tam. — Arnold Janovics Ozolst — ismételte Edinger. — Nálunk Lettországban állatorvos vala­merre. — Mikorra van rá szükség? — érdeklődött nyikorgó fa­hangon Gauss úr. — Különös fontosságú fel­adat — feilte Edinger. — Az adatokra nekem személyesen van szükségem. Gauss úr meg­hajolt, és szó nélkül távozott (Folytatjuk.) Az idei Országos Mezőgazda­sági Kiállí tásán látottak alap­ján elmondhatjuk, hogy nagyot fejlődött a szarvasmarhate­nyésztés. A kiállításon bemu­tatott magyartarika teheneik át­lagos laktációs termelése 6935 kiló tej, 3,9 zsirszúzalékkal. A bemutatott fiatal tehenek első laktációs átlagtermelése 5126 kiló tej, 3,9 zsírszázalékkaL A kiállításon szereplő üszőik anyai tejhozamámak átlaga 6461 kiló, 4 százalékos zsírtar­talommal Mindezzel párosult a jó küllem. A tejtermelést még lehet fo­kozni. csak ki kell használni a lehetőségeket Az egyes jól te­jelő tehenek tejtermelésének gazdaságos kihasználása indo­kolttá teszi a legkörültekintőbb egyedi takarmányozást. Az egyedi takarmányozással fokoz­zuk a termelést, és csökkent­jük a termelési költségeket. A legtöbb tehenészetben nem for­dítanak kellő gondot a tehenek kondíciójára, pedig ehhez ra­gaszkodni kell. mert ha a te- nyészkondíció elveszik, a tehén a tejelési időszakban lesová­nyodik. és nem tud előkészül­ni a következő laktációra. Az így leeilJett tehén tejhozama csökken. Ugyanis a tehén a felvett tápláló anyagnak ilyen esetben csak egy részét fordít­ja tejtermelésre, a takarmány [jelentős hányadát saját súlya 'gyarapítására használja fel. i A tejtermelés előfeltétele a [tehenek tenyészkondícióban 'tartása. Az előkészítés alapi’’ 'mindig az előző évben elért na­pi legmagasabb tejhozam le­gyen. Ügyeljünk arra. hogy az előkészítés Idejében naponta és kg-ban azt az abrakmennyi­séget kapják, amennyi szüksé­ges volt az előző lafctáciőban elért napi legtöbb tej előállítá­sára. Például, ha a tehén alap- takarmányában levő tápláló anyag elegendő az élet fenntar­tására és 10 kiló tej termelé­sére, s a tehén termelése 30 kiló tej volt, akkor 20 kiló tej­re adagoljunk abrakot Hazai takarmányainlkból az abrakke- veréket össze lehet állítani. Fi­gyelembe véve a keményítőér­téket és az emészthető fehérjét, 40 dkg abnakkeverék elegendő 1 kiló tej előállításához. A 20 kilogrammos tejelő egyedekre naponta 8 kiló abrakkeveréket kell adagolnunk az eiőetetés idején, ezenkívül kellő meny- nviségű ásványi anyagot is biztosítsunk. A tehén szerveze­te a tenyészkondíción túl is képes ezt a nagy mennyiségű tápláló anyagot tárolni. Az üszőket általában 20 kiló tej termelésére célszerű előkészí­teni. Abban az esetben, ha is­mert, jó tejelő tehéntől szár­mazó üszőről van szó, 25 fcg-os tejhozamra is előkészíthetjük; Az előetstést az elles előtt egy héttel okvetlenül be kell fejez­ni. Az eiőetetés idején elenged­hetetlen az állatok naponkénti jártatása. Horváth István törzsnl] í'i •yészt®, Balatonna&ybereic

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents