Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1959. november 4. Hruseso? beszédének további visszhangjai utján, sokkal inkább, mint Macmillan vagy Eisenhower, és összehasonlíthatatlanul in­kább, mint de Gaulle vagy Adenauer. Tiszta őrültség lenne aján> latát visszautasítani és nem venni tudomásul javaslatainak széles látókörét és nagyszerű elképzelését. (MTI) Tövéé larí a válság az Atlanti Szövetségen belül PEKING Kedden valamennyi pekingi napilap közölte Hruscsov szov­jet miniszterelnöknek a Leg­felső Tanács ülésszakán el­mondott külpolitikai beszámo­lóját. A Dagong Bao a következő címmel hozza a beszédet: '■Kedvezőbbek lettek a béke távlatai világszerte-. BUKAREST A Scinteia megállapítja: A szovjet kormányfő mélyen szántó beszéde még inkább fo­kozza a világ népeinek a nö­vekvő békekilátásokba vetett bizakodását és lelkesítőleg hat abban az elszánt küzdelemben, amelyet a Szovjetunió az eny­hülés és a béke megszilárdítá­sa ellenségeinek leküzdéséért folytat LONDON Az angol sajtó továbbra is meleg elismerés hangján mél­tatja Hruscsov beszédét. A News Chronicle arról ír, ' hogy »Hruscsov a hideghábo­rú kézzelfogható felolvadását ajánlotta, örült volna a világ, ha nem használná ki ezt az új légkört-. A Daily Mirror hírmagyará­zója írja: Tagadhatatlan., hogy Hrus­csov vezérli a világot a béke Varsó (MTI)'. Frederick H. Müller kereskedelmi minisz­ter vezetésével november 15-én amerikai küldöttség érkezik Lengyelországba. A küldöttség a lengyel kormány meghívásá­London (MTI). A News Chronicle párizsi tudósítója jelenti: Forrong a válság az Atlanti Szövetségben. A ki­sebb NATO-hatalmak úgy ér­zik, hogy a diplomáciai kép gyors változásai során a há­rom atlantizált nagyhatalom nem számolt velük. Olaszor­szág, Törökország és Hollan­dia azok közé'az államok közé tartozik, amelyek a leginkább helytelenítik a legújabb fordu­Párizs (MTI). Jean-Paul Sartre folyóirata, a Temps Mo­dernes újabb megrázó írást közöl: Courrege, Verges és Zavrian párizsi ügyvédek le­velét a Nemzetközi Vöröske­reszthez. A három ügyvéd egyebek között így ír: »Java­soljuk, követeljék a francia ra viszonozza azt a látogatást, amelyet íengyel szakemberek tavaly B. Jaszczuknak, az ál­lami tervbizottság elnökhe­lyettesének vezetésével tettek az Egyesült Államokban. latokat. Amikor a Nyugat de­cember 19-én csúcstalálkozóra ül össze, vezetőiknek el kell majd simítaniuk az ellentéte­ket egyrészt Anglia és az Egyesült Államok, másrészt Franciaország és Nyugat-Né- metorszég között, s ugyanak­kor meg kell nyugtatniuk töb­bi NATO-szcvetségeseiket is, hogy nem alkudoznak majd az ő fejük felett. kormánytól, hogy nemzetközi bizottság ellenőrzésével nyit­tassa fel az algíri Suzini-vil- la, a Corniche-villa, a constan- tine-i Ametiane-háztömb kert­jében lévő tömegsírokat.. Egyes személyeket úgy vallat­tak, hogy belehaltak, s itt te­mették el őket... Tudjuk, hogy súlyos a vádunk, de az ügy ismeretében emeljük. Ké­szek vagyunk teljes titoktar­tás ellenében átadni e bűn­cselekmények tanúinak név­sorát ...« Amerikai küldöttség utazik Lengyelországba Három párizsi ügyvéd megrázó levélben hívja fel a Nemzetközi Vöröskereszt figyelmét az algériai kínvallatásokra Nehéz lens áthidalni az ellentétes angol-nyugatnémet álláspontot Washington. Elsenhower el­nök hétfőn egy órát tanácsko­zott Werter külügyminiszterrel, ■ hogy ■ kidolgozzák az amerikai álláspontot; amelyet Eisenho­wer. képvisel, majd. a december 19-én Párizthán .Jsezdőcjp nyu­gati csúcsérte kéziét en. (Reuter! * * * Az AFP washingtoni tudósí­tója rendkívüli forrásból úgy értesült, hogy Harter külügy­miniszter tanácskozik Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- metország washingtoni nagy­követével a nyugati csúcstalál­kozó előkészítéséről. Mindenek­előtt abban kell megállapod­niuk, hogy milyen formában és hol tartsák a nyugati csúcs- találkozót előkészítő »szakér­tői" tárgyalásokat. Adenauer kancellár még december !S-e előtt Londonba látogat Londoni diplomáciai megfi­gyelők szerint Adenauer no­vember 17-én kezdődő három­napos londoni tanácskozásai nehezebbeknek bizonyulnak majd, mint korábban feltété-, lezték. Bonnból származó megbízható értesülések szerint ugyanis Adenauer e megbeszé­léseken fel akarja vetni azt a két problémát, amelyekben Anglia és Nyugat-Németország ellentétes nézeteket vall. Ez a két probléma: a nagyhatalmak Európában Vállalt kötelezettsé­geinek feloldása, valamint a nyugat-európai gazdasági szer­vezkedés. Természetesein szobá­kéról a Kelet és Nyugat csúcs- találkozója is, a harmadik kér­dés, amelyben London és Bonn álláspontja szöges ellentétben áll egymással. Mint londoni megfigyelők megjegyzik, aligha lesz köny- nyű feladat az ellentétes néze­teket összeegyeztetni, bár az angol kormány a választások óta újabb erőfeszítéseket tett, hegy javítsa kapcsolatait nyu­gat-európai szövetségeseivel. A kötelezettségek feloldásá­nak kérdésében Macmillan an­gol miniszterelnöknek meg kell kísérelnie eloszlatni Bonnak azt a gyanúját, hogy Anglia helyesli, ha Közép-Európában a kötelezettségek feloldását Nyugat-Németország kárára valósítják meg. Nyugat-Európa gazdasági problémáját illetően Adenauer nem hagyott kétséget felőle, hogy Nyugat-Németország az európai közös piacot politikai intézménynek tekinti, és nem helyesel semmi olyan kezde­ményezést, amely megakadá­lyozhatná, hogy az európai kö­zös piac legyen magja Nyugat- Európa későbbi politikai integ­rációjának. Az angol politikusok viszont — minit ismeretes — attól tar­tanak, hogy az európai közös piac, mint gazdasági jellegű csoportosulás, vámkorlátokat emel majd saját területe és a kívül álló országok közé, és ezzel megakadályozza a nem­zetközi kereskedelem szabaddá tételét, amelyet Anglia fontos­nak tart. Végül, a Kelet-Nyugat, csúcs- találkozója kérdésében is ne­héznek látszik áthidalni azt a szakadékot, amely ma mélyen elválasztja azt az angol állás­pontot, hogy a csúcstalálkozó­tól leginkább Berlin kérdésé­nek megoldása remélhető, at­tól a nyugatnémet állásponttól, hogy Berlin kérdését meg sem szabad említeni a csúcs­értekezleten. (MTI) II nyugatnémet hadiipar „szerény“ kívánságai Bonn (MTI). Mint. az AP bonni tudósítója jelenti, Nyu­Százötven éve vették diplomáciai Moszkva (MTI). Korúonov a Pravdában cikket írt az orosz­amerikai diplomáciai kapcsola­tok felvételének 150. évfordu­lójáról. A szerző rámutat, hogy az 1809 óta eltelt másfél év­század alatt világosan és hatá­rozottan bebizonyosodott: a szovjet—amerikai ba/rátság szi­lárd alapokon nyugszik. E ba­rátság megszilárdítása nem­csak a két ország, hanem az egész világ békéje szempontjá­ból is létfontosságú. fel az orosz—amerikai kapcsolatokat A szerző történelmi vissza­pillantásában megállapítja, hogy az orosz—amerikai diplo­máciai kapcsolatok felvétele a múlt század elején rendkívül megerősítette a fiatal amerikai köztársaság helyzetét. Abban az időben Oroszország volt az egyetlen nagyhatalom, amely barátsággal viseltetett az Ame­rikai Egyesült Államok iránt. gat-Németanszág kérte, szün­tessék meg azokat a szerződés­ben foglalt megszorításokat, amelyeknek értelmében a nyu­gatnémet hadiipar csak bizo­nyos naffvságú hadihajókat építhet. Jól tájékozott katonai körök szerint Nyugat-Német- ország azt is kérni fogja a nyu­gati «szövetségesektől«, hogy táwezérlésű aknákat gyárthas­son. Bonn a kérdést azzal indo­kolja, hogy a nyugatnémet flotta nem töltheti be »védel­mi« feladatát a Balti-tengeren, ha csak háromezer tonnánál kisebb hajókat gyárthat Előkészületek az ember világűrbeli útjára Moszkva (TASZSZ). Vaszilij Parin professzor a Megyicin- szkij Robotnyik című lapban a következőket írja: Az állatkísérletek eredmé­nyeiből megállapítható, hogy a tudomány számára nincsenek leküzdhetetlen nehézségek, ami az embert űrhajózásának elő­készületeit illeti. Az állatok életműlUjdésének tanulmányo­zására szolgáló és egyre töké­letesebb távmérési módszerek mind közelebb hozzák a tudó­sokat e cél megvalósításához. Különleges műszerek és táv- mérési módszerek segítségével gazdag tájékoztatást kaptak a szovjet tudósok a gyorsulás erőiről a röppálya különböző szakaszaiban, a súlytalanság állapotáról és a Földtől külön­böző távolságokban jelentkező sugárzásokról. Parin professzor megjegyzi, hogy igen fontos még a húza- mosabb súlytalansági állapot élettani hatásának tanulmá- ] ny ozása. (MTI) ^ Moszkva ünnepre készül További francia vidéki városok híviák meg Hruscsovot Párizs (MTI). Lorient, az 50 000 lakosú atlanti kikötővá­ros köaségtanácsa elhatározta, meghívja Hruscsovot, hogy franciaországi kőrútján láto­gasson el a breton tengerpart­ra. A szomszédos munkáslakta városok, Lanester és Henne- bont községtanácsai szintén meghívták a Szovjetunió Mi­tt i sz tartan ácsán ak e 1 n öká t. Lanester várost kommunis­ták vezetik. Hennebont-ben kommunisták, szocialisták és radikálisok állnak a város élén, Lorient községtan ácsában vi­szont jobboldali a többség: a kereszténydemokrata MRP és a degaulle-ista UNR tagjai a vezetők. E városok községtan á- csainak p-'-ntetű határozata azt mutatja, hogy a francia közvélemény pártkülönbség nélkül nagy fontosságot tulaj­donít Hruscsov látogatásának. Új nolitikai pereket készítenek elő Nyugat-Hémetországban Berlin (MTI). A nácizmus ál­dozatainak nyugatnémet szö­vetsége után megkezdődött a hajsza a nyugat-németországi békemozgalom ellen is. Mond­va csinált vádak alapján a düsseldorfi törvényszék külön- tanácsa elé állatják november 11-én a nyugatnémetországi békebizottság hét tagját. A vád ellenük: »Alkotmánysértés és államellenes tevékenység.» Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Kommunista Pártjának jelszavai mellett a vezető he­lyet a szovjet tudomány és technika, a népgazdaság sike­rei kapják. A Hold eddig is­meretlen oldalának hatalma­san felnagyított fényképe sok épület homlokzatán ott van már és a világító lámpákból, színes rajzokból kialakított ra­kéták is feltűntek. A Butir- szkaja utca fölött például az egyik moszkvai üzem ünnepi dekorációján íéiszáz méteres pályán halad majd a világító »rakéta« a csaknem kétméte­res átmérőjű »Hold« felé. A szovjet főváros természe­tesen nemcsak díszes kivilágo- sítással köszönti az Októberi Forradalom 42. évfordulóját. Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozatot adott a Szovjetsz- kaja Rosszija című moszkvai napilap munkatársának. Az in­diai miniszterelnök kijelentet­te, a legutóbbi neanzetközi ese­mények kétségkívül hozzájá­rultak a feszültség enyhülésé­hez, s a hidegháború fokozatos felszámolásának reményével töltötték el a népeket. Nehru hangoztatta, hogy bár még nem sikerült határozott megegyezést elérni, bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet ma A moszkvai üzemek közül mái igen sok jóval a határidő előtt befejezte októberi tervét, s az építők jó munkájának eredmé­nyeként a Lenin-hegyen épülő délnyugati városrészben sok ezer család költözik az ünnep küszöbén uj lakásba. A no­vemberi ünnep előtt adják át rendeltetésének a moszkvai metró új 2 kilométeres sza­kaszát. amely az egyik nagy munkás-lakótelepet kapcsolja be a gyorsforgalmi hálózatba. Moszkva kerületeiben meg­kezdődtek az ünnepi gyűlések. A kétnapos ünnepen több száz művelődési otthonban és sza­badtéri színpadon kiváló hi­vatásos művészek, együttesek, műkedvelő csoportok szórakoz­tatják majd a moszkvaiakat. nem annyira feszült és izzó, mint a legutóbbi éveikben. Hruscsov leszerelési javaslata — folytatta Nehru — megmu­tatja a célt, amely félé halad­nunk kell. Lehetséges, hogy e feladat részleges Végrehajtása a mai viszonyok között meg­váló»! tihaitó lenne, a fő cél azonban a teljes leszerelés és a hábotrii végleges kiküszöbölése. Végezetül Nehru méltatta a Szovjetunió nagy tudományos sikereit, és kijelentette, hogy a csúcsértekezlet esélyei ma sokkal kedvezőbbek, mint bár­mikor. Nehru a nemzetközi enyhülésről nyilatkozott egy szovjet lapnak AZ ANTARKTISZ-KONFERENCIA Washingtonban 1959. októ­ber 15-én 12 ország — a Szov­jetunió, az USA, Argentína. Ausztrália, Belgium. Chile, a Délafrikai Unió, Franciaor- szág. Japán, Nagy-Britannia, Norvégia és Űj-Zéland — kép­viselőinek részvételével nem­zetközi konferencia kezdődött el, mely az AntarktisszaL kap­csolatban számos kérdést vi­tat meg. A konferencia három fő kérdéscsoportja: 1. A tudományos kutatás szabadsága a szerződést alá­író valamennyi ország részére. 2. A Nemzetközi Geofizikai Évben kialakult tudományos együttműködés további folyta­tása és bővítése. 3. Az Antarktisz területének kizárólag békés célokra való '»lhasznál ása. Ez utóbbi nagy fontosságú kérdésben már általános meg­állapodás jött létre. Eszerint a 13 000 000 négyzetkilomé­ternyi területű Antarktiszt csak békés célokra lehet fel­használni; tilos a kontinens területén minden katonái jel­legű akció vagy intézkedés. A hatodik kontinens terüle­tének legnagyobb részére — mint térképünk ábrázolja — az alábbi hét állam tart hiva­talos igényt: Állam: Szektor: Terület 1000 km’ L Argentina* 74° NyH— 25° .NyH 1230 2. Ausztrália ' 45° KH —160° KH 4500 3. Chile 90° NyH— 53° NyH 1400 4. Franciaország 138° KH —142° KH 400 5. Nagy-Britannia 80° NyH— 20° NyH 1700 6. Norvégia 20° NyH— 45° KH 2500 7. Üj-Zéland 160° KH —150° NyH 900 Az értekezleten Argentína, Ausztrália és Nagy-Britannia képviselője államaik igényei­nek fenntartása mellett fog­lalt állást, azonban sem a Szovjetunió, sem az USA a je­lenlegi status quot nem isme­ri el. Jelmagyarázat: K = Kelet Ny = Nyugat H — hosszúság A m RKTL % iiáS <^> ° 150' «r* SS? SdF-jég Dt Chile ARG. Argentina

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents