Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. október 14* Gazdag program a nagyatádi járás nötanácsainak őszi-téli munkatervében A hosszú őszi és téli esték ..célszerű és kellemes felhaszná­lására a nőtanácsok mindenütt felkészültek. Gazdag program­jaik megannyi lehetőséget tar­togatnak az asszonyoknak és j lányoknak egyaránt. Sasvári I Ferencnét, a Nagyatádi Járási Nőtanács titkárát megkértük, tájékoztassa olvasóinkat a já­rás nötanácsainak terveiről. Milyen programot készítet­tek a következő időszakra? A járási nőtanács végrehaj­tó bizottsága a napokban vitat­ta meg és hagyta jóvá a téli munkatervünket — mondotta. — A terv szerint számos lehe­tőség kínálkozik arra. hogy az asszonyok és lányok hasznos tanfolyamokon. szakkörökön vegyenek részt, általános isme­reteiket bővítő, műveltségi színvonalukat emelő -előadáso­kat hallgassanak meg Az asszonyok világnézeti és politikai nevelését is elő kí­vánjuk segíteni. E célból . még októberben csoportos beszélge­téseket szervezünk a VII. párt. kongresszus téziseiről és az öt­éves tervjavaslatról 11 község­ben. A vallásról a pártbizott­ság és a TIT előadóinak közre­működésével Segesd, Somogy- szob, Lábod, Tarany. Három­fa, Miké, Kutas és Csököly nő­tanácsaiban szervezünk előadá­sokat A társadalmi tulajdon védelméről a nagyatádi üze­mekben és az állami gazdasá­gokban, gépállomásokon hang­zanak el majd előadások. Eze­ket a járásbíróság és ügyész­ség vezetői, valamint az ügy­védi munkaközösség tagjai tartjáfc Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Bányai Lajos járás­bíró »-Válás« cánű előadása. Nyolc községben erkölcsi és nevelési problémákkal foglal­kozó előadást, vitát rendezünk. A gazdasszonykörökben a »Há­ziasszonyok iskolája«, »Gyer­mekek a családban« és »Né­hány szó a művelődésről« cím­mel tartunk előadásokat Miiéyen tanfolyamok, szakkö­rök indulnak.? Sütő-főző-tanfolyamot Nagy­atádon. Lábodon és Segesden szervezünk. Varrótanfólyamot 8, játékkiészítő szakkört 6, ké- zimunka-tanfolyamot 11 nőta­nácsunk szervez. Csipkeverő- és perzsaszőnyegkészftő tanfo­lyamot indít a nagyatádi terü­leti nőtanács. A munkaegység kiszámításának módjáról peda_ jVtfWVVWyWWWWVWVWWWWWWWWWWWWJVWWWWJWWW'/A' gógusok vezetésével a tsz-köz- ségekben csak az asszonyok ré­szére szervezünk tanfolyamo­kat. Mit tartalmaz még az őszi­téli terv? Barkesi: Októberi vihar és a Vihar után című könyveiről hat községben rendezünk an­kétet. Ismerd meg barátnőidet címmel diafilmmel kísért elő­adást tartunk Kutas. Nagyatád, Somogyszob, Segesd és Beleg községekben. Az NDK-ban szerzett útiél­ményeiről özv. Tóth Vendelné, szovjetunióbeli utazásáról pe­dig Kiss Ferencné tart beszá­molót községi nőtanácsokban. Kutason és Somogyszobon termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztasszonyok találkozóját szervezzük meg. Szinte valamennyi nőtaná. esünk rendez a télen műsoros estet, teaestet, és több helyen tervbe vették 3 felvonásos színdarab betanulását is. Minden nőtanácsunk megfe­lelő műsorral készül majd a télapó- és a karácsonyi ünne­pélyre. Programunkban sze­repel az anyák napja, a gyer­meknap és a nemzetközi nő­nap megünneplése is — mon­dotta végezetül a nőtamács já­rási titkára. *•* A téli terv összeállítása nagy gondosságra valL Minden pont­ja megvalósítható, ha a nőta­nácsok megfelelően veszik ki részüket a munkákból. Dorcsi Sándor Felülete» megróván Rövid idő telt el azóta, hogy véget ért a falusi könyvterjesztési hét. Nem sakkal későbD a MÉSZÖV Boltértesítő szeptember 25-én megjelent 13. számá­ban hírül adja, hogy Kránic/ Erzsébet, a csurgói járás könyvterjesztője Iharosbe- rényben nem végzett jó mun­kát a könyvhét megszervezé­se érdekében. Ott vétett hi­bát — írja az értesítő —, hogy nem beszélte meg a könyvterjesztést a KISZ- szervezetteL Tudvalevő, hogy a legjobb könyvterjesztőknek a MÉ­SZÖV céijutalmat tűzött ki. Az 1500 forint forgalmat meghaladó község elnyeri a kitűzött pénzjutalmat. Ezek figyelembevételével fogott munkához Iharosbe- rényben a fiatal szervező. Am a KISZ-szervezét titká­ra csak hetenként jár haza munkájából, vele nem tu­dott beszélni. A vezetőségi tagok közül néhányan sza­badságon voltak. Kránicz Erzsébet felkereste a helyi általános iskolát, s az úttö­rők közreműködésével látott munkához. Nem kis ered­ménnyel, ugyanis 1634 forint értékű könyv talált gazdára a hét folyamán. Ezzel jogo­san rászolgáltak a kitűzött jutalom elnyerésére. így vagy úgy — mindegy. A megyei ellenőrnek több kö­rültekintéssel kellett volna végezni a vizsgálatot. S hogy nyilvánosan ítéltek el »rossz« munkájáért Kránicz Erzsébe­tet, az alig két hónapja első állásában dolgozó fiatal mun­kakedvét vették el az alapta­lan megrovással. flli\l>Ei\ «0ÓT. KKFAI UH... A templomtorony egyma- becsülik. Olyasmit hallok tő- ^ gában mélázik. Az igali le, hogy nem lehet próféta az újon van is mit megbámulnia, ember saját falujában. De a Olyan a község földje, ahogy mondta valaki nekem, mint az igaz ember tenyere: bőkezű. A gépekkel hamar megbarátko­zott, és sima vállán azóta is könnyen nyargalnak a trakto­rok. A házak közül is látom, ! hogy a föld barna háta szere­ti a vénasszonyok nyarát. Bá­mulom. Még itt kavarognak fejemben a község történeté­ről összegyűltön adatok a ré­gi nép nyomorúságáról, a föl­det kapott százak boldogságá­befejezö mondat mégis ott köt ki, hogy ö tulajdonképpen ba­romfitenyésztő és nem gépirá­nyító. Neki nem ez a szakmá­ja. — Említette ezt a szövet­kezetben? — kérdem. — Nem — hangzik a válasz. — De hát tudhatják rólam. Nem? — Nem ez a baj — mon­dom. — Ez nem ok arra, hogy útilaput kössön egy fiatalem­ber a lábára, és elmenjen on­déli eligazításkor. Láttam az apró részletekig kidolgozott tervet az állattenyésztés mi­kéntjéről. Láttam a paraszt- embereket, akik verejtékező homlokkal küzdöttek az őszi betalcarítás sikeréért. Láttam Ától Feri bácsit ott kint a szalmából csinált istállóban hatvan darab tehénnel. Lát­tam szemében a féltést a kö­zös iránt. Láttam a rohanó el­nököt, s láttam, amint a falu­ban dolgozó villanyszerelők gépkocsivezetője szótlanul megfordult kocsijával a kérés­nan, ahol egy évvel az iskola re, és elindult az ott járó szak­befejezése után mint jó szak- emberekkel a határba. Tudta, ról, az első egészségházról, a moziról, amely most kamara- ember megalapozhatná jövőjét, hogy sürgős. És nem hiszem színház lett. De a nemrég le­folyt első boszorkányperről is elgondolkodom. A földet nézem, és várok. Az autóbusszal kell jönnie an­nak, akit a melegfényű föld sohasem tudott igazán meg­nyerni. A busz végre feltűnik. Gellert László agronómus ne­vét kérdem a leszállóktól. Fia- \ tál, jól megkötött nyakkendös legény fordul felém: »ín. va­A tagok mondják, hogy Fe- el, hogy Laci ne érezte volna,, kecs agronómus mellett biz- hogy ezekben a történelmi pil- tosíiva van fejlődése. Csak sok lanatokban milyen nagyszerű fiatal fejjel a gépeket irányí­tani. C1 zemben daloló emberek jönnek a mezőről. Mi csendben lépegetünk, és a ví­vódás kövei tompa ütésekként hullanak szívünkre. Nem olyan nehéz kimondani Lacinak egy meggondolatlan órában, hogy minden jót, isten veled, kis falum. De az idő múlik. És a városba szaladt ifjú ember fiatal feledékeny. Azt gondol­ja, minden körülötte forog. Irány a városba, a neonfény csalogat, és sokan félnek szembenézni a hétköznapok kemény munkájával. Hirtelen megfordul. Ránéz barátjára, ki nylon hálót lógat a vállán, és a városból kísérhette el ide. gyök!« Sokáig hallgatunk bal- Cinikus választ vártam. Laci lagva a poros utcán. Nehéz még mindig áll, megremeg a percek ezek, és kritikus nap szája, mintha sírásra görbül- Laci életében a mai. Talán he, és annyit mond csak: »Té- képzeletében megjelenik majd először azokat a szavakat kel- ved maga. Kérdezze meg, hogy az elhagyott falu. Vádolja a lene tolmácsolnom, amelyeket én mennyit dolgoztam ezért a könnyelmű megfutamodót. És reaael a termelőszövetkezet el- szövetkezetért. Este hazaro- ha sötét éjszakákon reflekto- nökétöl meg a többi tagtól hal- hantam, és éjszaka megint in- rukkal feldübörögnek a határ- lottam róla imigyen: »Hát tes— dúltam ellenőrizni a trakjtoro— ban a traktorok, a hazai föld sék, kérem, ilyen ember ez a ^*4«. , hív, kér, szólít. És akinek ve­Laci. Se szó, se beszéd, ma Jyem kételkedtem e vá- rejtéke hullt egyszer már itt, reggel beutazik Kaposvárra, lasz őszinteségében. Így akit fáradságában hellyel ki­hagy elhelyezkedjék a megyei csa-k az beszélhet, aki igazán nált ez az ismerős föld, nem I tanács mezőgazdasági osztá- megerezte, hogy ami most a- - falun végbemegy, igen nagy dolog. Tenni és minél többet tenni érte kötelesség. Tett is. A beszélgetésből egyre inkább úgy látom, hogy ő ennyivel meg is elégedett. Most elmegy egy kicsit világot látni. A me­Van fehér is, fekete is a gamási termelőszövetkezet sül­dői között — legtöbbjük azonban tarka: fehér-fekete szőrű. lyán baromfitenyésztőnek. Szó se lehet arról, hogy beleegyez­zünk ebbe. Megmondtuk neki kereken, hogy szükség van itt rá. Amikor a földművesszövet­kezettől átvettük, aláírta a szerződést, hogy itt fog dolgoz- . ni. Apja 29 hold földdel tagja 0Vet tanacs a szövetkezetnek, és emellett csoportjánál beteges is. Hát hogyan — mondták a szövetkezetiek —, csak gondolunk egyet, aztán odább állunk ?« De csak annyit mondtam Lacinak, hogy a termelőszö­vetkezet nem Felkapja a fejét, rám néz: — Miért, ott dolgozik az em­ber, ahol akar, nem? M ilyen jó, hogy így van ebben az országban. Le­het válogatni. Csakhát azt je­lenti-e ez, hogy akkor cselek­szünk jól, ha minduntalan vesszük azt a bizonyos kala­pot, és tovább állunk, mert éppen nem jobb lábbal, ha­nem ballal keltek fel a körü­löttünk lévők? De hát még er­ről sincs szó. Hiszen Laci ma­ga mondja el, hogy őt bízták meg a gépek irányításával. Tehát bíznák berme és fogja kiadni, kesedé^sel! Hallottam az öt brigádvezető beszélgetését a tudja könnyen elhessegetni a képeket. De erről most nem beszélünk. Állunk, és gondola­tunkba merülve mélázunk a magános toronnyal. Onnan, hol a busz indul, a város hang­állattenyésztési ja csalogat. Onnan, hol a bá- alkalma nyílik rány legelész, a szülőfalu hangja marasztal: a sokkal hí- vebb, őszintébb, a sokkal iga- zabb... Állunk a délutáni fényben, és hallgatjuk őket... utazni, a városban élni. A falun úgyis elindult a szövet­kezeti élet, megvan a szerve­zettség, a többit csinálják az itthon maradók. Csinálják is, és micsoda lel­Szegedi Nándor r.-jvww w LEV OVALOV­ipg A 1 REZGŐI M B b- FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA 53. ■a Kitűnő, = mondta Edin- jeleket fe, és én ott, helyben, ger. — Most tizenhárom óra cl dolgozószobájában leírtam 40 perc. Berziny úr, köszönöm emlékezetből a jelek többségét, i[ önntík, hogy ilyen alkalmas majd egy napon belül rendel­kezésére bocsátottam a pontos táblázatot is. — Pompás, Blake — bólintott az Obergruppenführer. — Most már mi magunk vesszük fel a kapcsolatot az ön Howerhamjé- vel, ezután már az ügynöksé­gen a sor. Ha az értékes, rrveg­időpontot választott. Hans, ül­jön a készülékhez. Hallotta: »Rule Britannia«, »Rule Bri­tannia« .., azután kezdje meg a vételit. Feszült várakozásban, csiga- lassúsággal teltek a percek- Hans dolgozott. Én természetesen tudtam, kapja a vasikeresztet. hogy mindkét oldal felkészült »Vagy pedig tarkón lőnek — gondoltam. — Ki tudja, hogy a továbbiakban akarnak-e Da­vis Blake-kel vesződni!« — Nem olyan egyszerű ezt a hálózatot az átadásra előkészí­teni — mondtam kitérően. — De mindenesetre igyekszem. Edingert annyira elégedetté tette ajándékom, hogy megint Valószínűleg újra el akart A mérnök meghajolt, a rádiós bűvölni. Határozott mozdulat- csavarhúzót nyújtott neki, tál mutatott a fémkakassal dí- amellyel gyorsan leszerelt egy , . szítéit villára. alkatrészt, gondosan megnéz?.- erjre a naPra, mégis mely meg — Ugye, itt van? gette, és bepillantott a készü- körmyebbülés vett rajtam erőt, Úgy látszik egészen jól ad- lékbe is. Mindezt igen gyorsan erűikor Ham végre fogta a tam a meglepettet, mert Edin- és szakszerűen végezte, látszott, választ... ger elégedetten nevetni kezdett, hogy kisujjában, van ez a tu- Edinger parancsaiban muta­— Látja, Blake, mi mindent domány. tott a készülékre: tudunk — jegyezte meg fölé- — Igen, Obergruppenführer ~ Beszeljen! nyesen. — Csak arról akartam úr, ez angol készülék — erő- Megkezdtem a beszélgetést, meggyőződni hogy ön mennyi- sítette meg - A szigetország- « ^ében 'S egy darabig késleltethettem az re őszinte velünk. — Odalepett ban készült tsiaiKe neveoen oizonyos vtr < » ; a 'kapuhoz és előre engedett. - - Annál jobb - felelte Edin- folyo nmekről, a rigai helyzet- iSfÍem W­Kérem, mutassa meg. ger jóváhagyóan, és hozzám ml adtam lajekoztatast, a ko- tudom ho­Kiimntnttjjm n? niiAf és n lé- iordm.lt- Mikar dnianzik? sza hírekről, es szidtam a ne- tam többe, nem tudom, no­Kinyitottam az ajtót, es a la joran.it. Mikor dolgozik.. meteket - ffya-re adtak es hogyan vettek bam ele pillantottam. Nem lat- - Havonta kétszer - Vila- & munkatársai fe- rajta a németek, de abból ítél­tam semmi nyomot, de a por gositottam föl. — 14-en es 23- & mmuomarsm je ./ r ^ v rnenri viheti taka­sem volt ott, ahová Zseleznov án tizennégy órától tizenöt szulten figyeltek es hallgattak ve, hogy Edmger egy szó taka szórta. Valaki, aki nyilván utá- óráig. A tizenegyes és hatva- a kopogtatásomat. fogást sem emelt, »Howerham nunk járt a villában, összesö- nos hullámhosszon. — Ez London volt? — ér- őrnagy«, úgy látszik, a helyzet porté, hogy eltüntesse a láb- — Ó, maga derék fiatalom- deklődfftt Edinger, amikor be- vulgaslatán állt. Akkor ez en- nyomat. Kimentünk a konyha- bér — hangzott az elismerés, fejeztem a beszelgetest. „ TI , , ,, ba, onnan pedig a pincébe, és — Most mér értem, miért volt — Nem. Stockholm. Hower- gem meglehetősen elképesztett, félrelolva a hordót, ott álltunk a szerda alkalmasabb, mint a ham őrnagy — magyaráztam, de később meggyőződtem ar­a leadó előtt. Könrugdén meghajoltam EdingeUmitt­— Pqffticsoljon. — És nem tudtam megállani, hogy ne te­gyek neki szemrehányást; — És még kételkedett bennem Edinger a mérnökhöz for­dult: — Ismerkedjenek össze. Ez iU Strauss úr. csütörtök. Mert ma van 14-e­Órájára pillantott és odahív­ta a rádióst. — Paul! Rám pillantott. — A hívó jel? — »Rule Britannia« — fe­leltem. — A válasz? — >Britannia rules the tea­ms«. rítanak meg, biztosítják a me­netrendszerű közlekedést, bale- isetmentessé teszik a szolgála­tot, s elérik, hogy nem fordul ielő szolgálatképtelenség. J Az ifjúsági munkacsapatok „ . , , , ,, Sközül a legjobban Aracsi Jó­— Szinten a mi ügynökségünk rol, hogy Pronym, barmit val- ^zse{- öttagú lakatosbrigádja megbízottja, akin keresztül mindent komolyan és kő- ^dolgozik. Munkájuk olyan. Londoninál tartom a kapcsola- rüUekilltöen végzett el, és soha -"hogy nem minden esetben le­senkit sem sodort bajba- Az én életem azonban ettől A taggyűlés elmaradt9 pedig igen fontos napirendi pontot kellett volna megbeszél­niük a megyei tanács KlSZ-fiataljainak. Tizenöten jelentek csak meg. pedig a taglétszám ötven körül jár. A taggyűlés elmaradt, de a jelenlévők »nem hivatalosan« mégis megbe­szélték Németh Lajos javaslatát: vállalják él a tanács KISZ- fiataljai az attalai Március 21 Tsz szakmai patronálásáit. Mi lenne ennek a patronálásnak a lényege? Az atta- laiak fizikai segítséget nem kívánnak. Annál inkább kell azonban a szakmai jó tanács a könyvelésben. — ahol zárszámadás után áttérnek a kettős könyvvitelre —, az új gazdasági tervek elkészítéséhez és egyéb pénzügyi, műszaki kérdésekben. A taggyűlés elmaradt, de a 15 fiatal közül egymás után jelentkeztek a létrehozandó brigádba »Mezőgazdász vagyok, segítek az agronómusnak«, »... mi a pénzügyi kérdésekben adunk tanácsot«, ».. .ha gépészmérnökre is lesz szükség; szóljatok«, »... vállátom a jogi tanácsadást...« Tizen jelent­keztek, hogy ilyen, vagy olyan farméban segítenek a Már­cius 2i Tsz-nek. A taggyűlés elmaradt, de a 15 KISZ-fiatal szólt a tanács klubjának létrehozásáról is- Helyiség van már, nem kell többé a Békébe vagy a Belvárosiba menni annak, akinek szabad estéje van. Lesz televíziónézés és römipartá, sakk­csata és csendes beszélgetés, klubest és ismeretterjesztő előadás. Lesz egy meghitt otthonuk a tanács dolgozóinak. A taggyűlés elmaradt, de a »nem hivatalos« beszélgetés eredményes volt. Jól dolgoznak a kaposvári MÁV Fűtőliáz KlSZ-fiataljai Augusztus elején 12 ifjúsági ! brigád alakult a kaposvári MÁV Fűtőházban. Az utazó­személyzet fiataljai 8, a műhe­lyek kiszistái pedig 4 csoport­ban dolgoznak. A pártikong­resszus tiszteletére vállaláso­kat tettek. Felajánlották, hogy tot­— Herék fiú maga, Berziny — dicsért meg újra Edinger. — A rend kedvéért még ellen- az epizódtól eltekintve, megle- őrízzük az ön Howerhamjének hstősen egyhangúan folyt ezen a hullámhosszát. De már látom, a télen, hogy ön becsületes játékos. Rigában elkérte tőlem a rejt- — Folytatjuk — hét értékelni például a megta­karítást vagy a gyorsaságot. Mégis az olyan aprónak tűnő fogások, hogy nem használnak fel új anyagokat a javítások­hoz, hanem a régiekből készí­tik el az a’.ka'rísz’k’t. a- taka­rékossági számla javára íran -1 l dók. Egyébként 1957 óta éven­ként 75 ezer forint megtakarí­tást vállaltak a fiatalok, ezt ta. valy 88 ezer forintra teljesítet­ték, az idén értékelt három ne­gyedév eredménye pedig már 87 ezer forintot mutat. A kocsitisztító nők közül jól dolgozik Nemes Józseíné. De Bordás Györgyné sem marad el mögötte. A kocsitisztítók vállalták, hogy nagyobb gond­dal ügyelnek a kifutó szerelvé­nyek tisztaságára, és minőségi munkát végeznek. A szakma ifiú mestere aranykoszorús jelvényt szerez­te meg Kadarkúti Imre kocsi­vizsgáló, az egyetlen KISZ-tag a részlegben. Idősebb kollégái elégedettek vele. A kocsi vizs­gálók vállalták, hogy az őszi csúcsforgalomban minden kö­rülmények között biztosítják a tehei’kocsikat a Cukorgyár ré­szére. valamint a többi szűk« .-égés helyre.

Next

/
Thumbnails
Contents