Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

Csütörtök t. október 1. 4 SOMOGYI NÉPLAP _ SPORT Lesárjuk a vitát Sok gondolatot adott atlétasportunk helyzetének vitája Elöljáróban ennyit: annak a sportágnak, amelynek annyi a ba­rátja, hogy tizenhét sportember vesz kezébe papírt, tollat, és emeli fel szavát védelmében, van jövője. A Somogy megyei atlétika hely­zetével foglalkozó vitaindító cik­künkre tizenheten küldtek be szerkesztőségünkhöz rövidebb. hosszabb lélegzetű írást. Ennyi le­velet, véleményt közölni persze nem lehetett. Azért sem kerülhe­tett sor valamennyi hozzászólás közzétételére, mert különösen a későbbiekben a hozzászólók ismét­lésbe bocsátkoztak. E levelek alap­hangja az volt, hogy vagy egyet­értenek dr. Bodosi Mihály vita­indító írásával, vagy pedig az el­hangzott hozzászólásokat tették magukévá, esetleg szálltak velük vitába. Milyen cél vezetett bennünket, amikor atlétasportunk helyzetéről kértünk írást dr. Bodosi Mihály- tól. az ismert atléta szakvezető­től? Egy helyben topog jelenleg a somogyi atlétika. Szinte refrén- szerüen ismétlődik a vezetők pa­nasza: «-Mi, somogyiak másoknak nevelünk Kiss Györgyöket, Vaj­dákat, Majercsikckat, Balajczá- kat«. Ez még nem volna baj, hisz ezek az emberek nem vesztek el a ma­gyar sport számára. Tgaz, szépen csengnek e szavak, de ez állítás igazával mégis vitába lehet és vi­tába kell szállni. Amikor ugyanis országos viadalok alkalmával mér­legre teszik a somogyi atlétikát, akkor a mi fiaink, akik itt szü­lettek, akik itt ismerték meg sportáguk alapelemeit, más me­gyéknek, városoknak, egyesületek­nek szerzik a pontokat, ml pedig most már hosszú esztendők' óta lobáljuk a vörös lámpát. Aligha hisszük, hogy a sorozatos balsiker, amit az éves munka értékelése után tükröznek a számadatok, ösztönzőleg hatnának akár atlé­táinkra, akár vezetőinkre. Ezért, szükséges a jelenlégi helyzeten változtatni. Az ökölvívók példáját említjük meg bizonyságul. Az itteni veze­tőknek volt erejük, hogy a soro­zatosan feltűnő tehetségeket itt tartsák városunkban. Ezzel elérték azt, hogy Dévait felváltotta a vá­logatottban Hciváth Tibor, őt Wágner és Dóri, és a válogatottak húzó hatására ma már itt vannak e sportágban Tóbi, Papp Béla, Du­na jetz, akik nem biztos, hogy fel­színre kerültek volna, ha Dőriék eltávoznak Kaposvárról. Sőt, majd­nem biztos, hogy nem, mert szá­mos más város példája bizonyít­ja, ha a legjobbak hátat fordíta­nak az otthonnak, hosszú kiesés vagy felbomlás követi azt. Ha áll ez a tétel az ökölvívók­nál, miért ne lenne helytálló az atlétikában? Nemcsak Bodosi Mihály cikke, hanem az elhangzott hozzászólások is azt hangsúlyozták, hogy le kell zárnunk a múltat, és hozzá kell látnunk a jövő ki­alakításához. A történteken változ­tatni úgysem tudunk, de arról igenis beszélhetünk és beszélni is kell, mit tehetnénk, hogy a jövő biztatóbb legyen a jelennél. Nemcsak azok, akik a lapunk­ban is kifejtették véleményüket, hanem például Baksa Ferenc, Ko­vács J. Jenő is azt tartotta leg­főbb tennivalónak, hogy összpon­tosítani kell az erőket. Ez a cent­ralizálás persze Kaposvár városra értendő elsősorban. Szép, hogy immár négy szakosztály is műkö­dik, viszont az erők szétforgácso- lása a legfőbb akadálya, hogy számszerű eredmények is fémje­lezzék atlétasportunk mennyiségét és minőségét. Kétségkívül időszerű a kaposvári atlétafúzió. Aligha volna azonban helyes, ha ezt az egyesítést úgy végeznénk el, ahogy Kovács László javasolta, ő ugyanis a Kaposvári Honvétíban látja biztosítottnak a megyei atlé­tika jövőjét. Véleményünk szerint a Honvéd atlétikai szakosztálya maradhatna az egyesített kapos­vári atlétikai szakosztály mellett is. A Honvéd csapatnak egész más a feladata és szerepköre, mint a p< lgári sportköröknek. Tehát meg kell találni a módját, hogy a jövő esztendőben egy mi­nőségi szakosztály működjek Ka­posvárott. Ha már most, amikor még negyedév választ el bennün­ket a jövő esztendőtől, hozzálátunk az egyesülés megteremtéséhez, úgy véljük, megoldható a kérdés. Ebben segíthet a Megyei Testnevelési és Sport Tanács, s erélves kézzel rendet Is teremt­het a 'átszat szakosztályok /vagy életképtelen apró kis szakosztá- lyoeskák portáján. De nemcsak a kaposvári atlétika érdekében és védelmében emelték fel szavukat e sportág barátai. Többen - nagyon helyesen látva a kérdést - a falusi atlétika je­lenlegi állapotán siránkoztak - foggal. Ha látszat szakosztályokról beszélünk, akkor elsősorban a fa­lusi sportköröknél nyilvántartott atlétikai szakosztályok azol; - fej­tették ki többen Is véleményüket. A falu helyzete még rosszabb Es sajnos, ez így igaz. A falvak atlétái-« — ha annak nevezhetjük azokat., akik egy-egy spartakiád előtt odalépnek a súlydobökörbe vagy valamelyik futó indítóhelyre, s ezzel kész az »»atlétika-«. Igaz ugvan, hogy az új sparta- kiáű versenykiírás némileg meg­adja a megoldást, de ettől sem várhatunk csodát. Ezért volna he­lyes, ha sportköreink megszívlel­nék Tgnáczy György öreglaki pe­dagógus tanácsát, ha a falusi sportkörök segítenének népszerű­síteni az atlétikát úgy, ahogy azt Ignáczy javasolja: a falusi labda­rúgó-mérkőzések előtt vagy azok szünetében különböző atlétikai ver­senyszámokat iktatnának közbe. A jó hírverés feltétlenül nagy se­gítséget jelentene. Az sem elvetendő gondolat, amit Németh Pál (Balatonszemes) ja­vasol. Azt mondja, hogy az anyagi támogatást élvező sportköröktől megyei és járási sportvezetőink követeljék meg, hogy atlé­tikai szakosztályaik ne csak papí­ron működjenek. Ugyancsak figyelmet érdemel Halász Pál (Teleki) javaslata, ö az általános iskolai testi nevelés­ben megfelelő teret követel az at­létikának, majd arra kér lehető­séget. hogy az iskolából kikerült falusi gyerek megszakítás nélkül sportolhasson. (A jelenlegi spar­takiád kiírás kényszerszünetet ír elő e falusi ifjaknak, ezért az egy­kétévés várákozás alatt el is kal­lódnak rendszerint. Szerk.) Úgy véljük, nem volt haszontalan ez a vita. A cikkíró Bodósi Mihály igen ala­pos írásban adott nemcsak hű tü­körképet atlétasportunk helyzeté­ről, haném javaslatot is, hogy mit lehet tenni. Ezeknek a tennivalók­nak a fontosságát a hozzászólók - azok is, akiknek írása nem lá­tott napvilágot - mind-mind alá­húzta. De nemcsak dr. Bodosi, a többiek is e sportág szeretetétől fűtve sok hasznos gondolatot ad­uk a jövőt illetően. Helytelen vol­na, ha a megye sportvezetői be­dugnák fülüket, s nem hallanák meg e jó szándékú javaslatokat. A vitát most lezárjuk. Nem a mi feladatunk megoldani a kérdést. A Somogy megyei Atlétikai Szövet­ség következik most soron. Azt mondhatná valaki, ez fából vas­karika. Az atlétikai szövetség »ki­csi« a helyzet megváltoztatására. Ha így van, akkor álljon e szak- szövetség mellé a Megyei Testne­velési és Sport Tanács. Megyénk legfőbb sportszerve hasson oda, ha kell, Somogy, vezető szerveinek vagy embereinek támogatását is nyerje meg az ügy érdekében. Lássunk valamennyien munkához, akkor az eredményeket — úgy vél­jük - már egy ev múlva felmér­hetjük. Ha ez akár csak részben is si­kerül, akkor Ulán az elég hosz- szúra nyúlt sajtóvita is betöltötte hivatását. Kovács Sándor Barátságos mérkőzés a néphadsereg napján K. Dózsa -Taszári Taszár, 400 néző. V: Reichardt. 1 Szeptember 29-én Taszáron a néphadsereg napját ünneplő hon- védeink a nap ünnepi műsorába labdarúgó-mérkőzést is ikutuk. A Kaposvári Dózsa NB III-as labda­rúgó-csapatát hívták meg a taszá- riak barátságos mérkőzésre. A két csapat az alábbi összeállításban lépett pályára: Dózsa: Molnár II. — Gerbely, Deák, Güth — Nagy A., Tacsi — Veverán, Nagy T., Nagy­réti, Csima, Molnár III. Taszár: Madácsics -* Kalló, Temesl, Vad - StündI, Dargai — Borók, Zilahi, Haluk, Pámel, Kerékgyártó. Dózsa-támadások vezették be a mérkőzést, s már a 7. percben Veverán távoli lövését elnézte a honvéd kapus, és a labda a háló­ba jutott. A gól után a hazaiak voltak a többet támadók, csatáraik több veszélyes helyzetet teremtet­tek, de Molnár II. biztosan állt őrt kapujában. A félidő utolsó percében a lesen álló Nagy Tibor kettőre növelte a Dózsa-gólok szá­mát. Szünet után a Dózsa több játé­kost cserélt: Gerbely helyett Jan­Honvéd 6:2 (2:0) kovics. Tacsi helyett Szvath, Mol­nár III. helyett pedig Tóth ját­szott. Ebben az összetételben már jobban ment a Dózsának, a Hon­ved védelme is kezdett kifáradni, és Veverán, Tóth, majd Nagy Ti­bor újabb két góljával (az egyiket ll-esből) már 6:0-ra vezetett a Dó­zsa. A végén azonban a Uszári támadósor nemcsak kidolgozta helyzeteit, hanem értékesítette is, és Pámel két pompás góljával 6:2-re alakult a végeredmény. A Dózsa nem játszott olyan jól, mint azt az eredmény sejteti. A taszáriak nagy erőkifejtésre kész­tették az NB III-as együttest. A Honvéd ez alkalommal sem tudta értékesíteni kínálkozó gólhelyze­teit. Igaz ugyan, hogy ebben a kitűnően védő Molnár II. is lu­das. A Dózsa legjobbja Molnár II. volt. Rajta kívül Deák, Nagy A. és Nagy T. tűnt ki. Igen jól moz­gott a szünet után beállt Tóth is. A taszári csapatból Vad, Dargai, Pámel és Kerékgyártó játéka tet­szett. Megverték a pontozóbírákat a szekszárdi területi CSB-n Szekszárdion a múlt vasár­nap került sor a területi csa­patbajnokság egyik nagy fon­tosságú találkozójára, a Pécsi VSK—Szekszárdi Dózsa ököl­vívó csapatbajnoki mérkőzés­re. A találkozónak nem ki­sebb kérdést kellett eldönteni, mint hogy a pécsi csapat ke- rül-e fel majd az ökölvívó NB II-be vagy esetleg a Szekszár­di Dózsa együttese. Éppen ezért furcsának tartjuk, hogy a találkozóra csak egy érdek­telen bírát küldtek, a vezető Gebhardt dr.-t. A pontozóbí- rák már kevésbé voltak érdek­telenek (Varga, Pécs, Kerti, Dombóvári VSE). A pontozók be is bizonyítot­ták, hogy helytelen volt kül­désük. A vezetőbíró, Gebhardt dr. véleménye szerint is telje­sen helytelenül ítélték meg a Wehrling—Varga nehézsúlyú találkozót. Pedig ezen a mér­kőzésen dőlt el, hogy melyik csapat lesz a győztes, félnehéz­súlyig ugyanis 9:9-re állt a mérkőzés. Bár Varga volt mindvégig jobb, mégis Wehr­ling győzelmét hirdették ki. Ezzel 11:9 arányban győzött a Pécsi VSK, s a pécsi csapat (minthogy a listavezető K. Dó­zsa II. nem kerülhet feljebb) szinte biztosra vehető, hogy bejutott az NB Il-be. Érdekeltek vagyunk a terü­leti ökölvívásban, ezért szót kell emelni a Szekszárdon tör­téntek miatt, Úgy látszik, hogy a kerület vezetői nem okultak a Magyarország—Románia mérkőzésen történtekből. Pe­dig annak idején a televízió, a rádió és a sajtó egyaránt el­ítélte az ökölvívó-szorító kö­rüli machinációkat. Most úgy véljük, kicsiben ugyanaz tör­tént, mint Budapesten: különös módon »tévedtek« a bírók. Ha a kerületi vezetők kö­rültekintőbbek, s nagyobb gonddal végzik a küldést, el­kerülhető lett volna az inci­dens éppúgy, mint a mérkő­zést követő kevésbé dicséretes eset, melynek során az izgága nézők tettleg bántalmazták a megtévedt pontozóbírákat. RÖPLABDA VÁROSI BAJNOKSÁG: Tejipar—Téglagyár 3:0 K. Dózsa—Honvéd Zrínyi 3:2 KMTE—Kisker 3:0 Leánygimn.—Kefeüzem 3:0 TEKE A megyei bajnokság megle­petése: a K. Fáklya legyőzte a K. Spartacust. Eredmények: K. Fáklya—K. Spartacus 6:2 (2333:2315) KMTE—Dombóvári VSE 6:2 (2288:2272) Transzvill—Lovászi Bány. 6:2 (2211:1785) D. Spartacus—K. Dózsa 7:1 (2371'2241) K. Petőfi—Dombóvári VSE 4:4 (1473:2038)-HÍREK­^yfíűvelődés Szórakozás Kíváncsiskodók VOrös Csilla«. Október 4-« Lángok a határon. (Színes kí­néi film.) 5, 7, 9 órakor; Szabad Ifjúság. Október 4-igs 13-as számú kedvenc. (Korha­tár nélkül!) 4, 6, 8 órakor. Rippl-Rónal Múzeum: Bala- y ton a festészetben. Megyei Könyvtár: Köttyv­kölcsönzés és olvasótermi szol­gálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv- kölcsönzés 13—18 óráig. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: változó felhőzet, néhány helyen, inkább csak az ország keleti felébén kisebb eső. Mér­sékelt észákkéleti Bzél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön 12—15 fok — Kaposvár anyakönyvi hírei. Születés: Szente Gyula leánya, Zsuzsanna, Szanyi Miklós fia, Zol­tán, Némedi István fia, István, Wilhelm Iván leánya, Márta, Csótl József fia, József. Domokos József leánya, Klára, Rlnkóczi Ferenc leánya. Gyöngyi. Halálozás: Fran- ta Géza 53 éves, Pintér István 80 éves. — A sertéshizlalás egyik fej­lett gazdasági ága a somogy- szentpáli Béke Tsz-nek. Jövő évi leadásra 200 szerződött süldőt állított hízóba a Szövet­kezet — A néphadsereg napját együtt ünnepelte Siófokon a hanvédkiegészítö parancsnok­ság, a rendőrség, a munkásőr­ség, a pénzügyőrség és a rév­kapitányság. A kedden este tartott ünnepségen szovjet ka­tonákat is vendégül láttak. — KÖNYVESBÁLT tartottak Somogyszobon. A táncmulatság előtt Marék János Hogyan és mit olvassunk címmel tartott előadást. A bál bevételét könyvvásárlásra fordították. — A burgonyatermés két­harmad részét fölszedték Nagybajomban. A talajelőké­szítő munkák is jól haladnak a községben. — Pénzt találtak. Igazolt tu­lajdonosa átveheti a Kaposvári Városi és Járási Rendőrkapi­tányságon. — Ülést tartott hétfőn a Ha­zafias Népfront békebizottsá­ga. Megbeszélték eddigi ta­pasztalataikat és az őszi-téli munkatervüket. — 63 taggal növekedett a tabi fmsz létszáma ebben az évben. Ezzel éves tervüket 114,5 százalékkal teljesítették. — 500 forintot szavazott meg a Somogymegyei Községi Ta­nács a könyvtár részére. A köl­csönzés a tervezett háromszo­rosára emelkedett. — BELYEGKI ÁLLÍTÁST rendez október 4-tOl 11-ig Ka­posvárott a Megyei Bíróság épületében a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsége a 32. Bélyegnap alkalmából. — ötvenférőhelyes. szalma­tetős. szalmabála oldalú nö- vendékmarhá-istállót épít a szabadi Kossuth Tsz részben saját erőből, részben hitelből. Az építkezést pár napon belül megkezdik, és még ez évben befejezik. — Kulturális küldöttség járt Buzsákon a Német Demokrati­kus Köztársaságból. A vendé­gek megnézték a földműves- szövetkezet népi együttesének műsorát. — A fiatal értelmiség hely­zete a szocialista társadalom­ban címmel a kaposvári járás értelmiségi fiataljai ankétot tartottak tegnap az Ifjúsági Házban. —■ SOMOGYI ÍRÓK IRO­DALMI ESTJÉRE készül a Munkás-stúdió. Az előadást október 17-én rendezik meg. — 1500 téglát hordtak társa­dalmi munkában az iskola építéséhez a bodrogi fiatalok. Ezzel a költségeket 2000 fo­rinttal csökkentették. — Nagy sikerrel szerepelt Taszáron a néphadsereg nap­ján a Somogy megyei Rendőr- főkapitányság kultúregyüttese. A belügyiek műsorát a taszá­ri művelődési ház zsúfolt néző­tere nagy tetszéssel fogadta. — Külön busz indul Bajára va­sárnap reggel 7 órakor. Jelentke­zés az IBUSZ-nál szombat délig. (825) kötött. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Cs. J. és a Mészégető kör­nyéki lakosok panaszával kap­csolatban a ktsz vezetősége el­járt a MÁV-nál. A MÁV saj­nos, technikai akcióból nem tud eltekinteni a havonta egyszer-kétszeri késő esti rako­dástól. A ktsz vezetősége sze­rint — ellentétben a levélíró­val — havonta csak egy-két esetben hallható az említett zaj. A ktsz vezetősége a jövő­ben mindent megtesz ennek megszüntetésére. Somogyi a jszl olvasónk leve­lét kivizsgáltuk. A községi ta­nács egyetért önnel. Somogy- fajsz az idén vált szocialista községgé, s még nem rendelke­zik akkora magtárral, amely megfelelő lenne az összes gabo­na tárolására. Ezért folyamod­tak az ön által említett megol­dáshoz. A közeljövőben felsza­badítják a helyiséget. Dóra Imre, Kaposvár. Az órajavító részleg csak négy­öt hétre tudja elvállalni a munkát. Műhelye igen szűk, emiatt nem alkalmazhat több munkaerőt. A részleg vezetője valóban sokszor nem a legmeg­felelőbb hangon beszél az em­berekkel. A Finommechanikai Vállalat mindent megtesz azért, hogy más, hasonló szak- képzettségű ember kerüljön ebbe a pozícióba. Dr. Sivó József megyei ta­nácstag panaszával kapcsolat­ban a Népbolt Vállalat utasí­totta vásározó dolgozóit, hogy a jövőben zajtalanul rakodja­nak. A városi tanács igazgatá­si osztálya, mihelyt arra lehe­tőség lesz, intézkedik a raktár áthelyezésiéről. Nemetz Mihály, Balatonúj- lak. Június 30-ig kellett a ké­relmeket beküldeni a Pedagó­gus Szakszervezethez. Azok a kitűnő vagy jeles rendű ta­Kiiencven éve adta ki a magyar—osztrák postaigazgatóság a világ első levelezőlapját Kilencven évvel ezelőtt, 1869. október 1-én világszerte nagy érdeklődést, váltott ki a magyar—osztrák postaigazga­tóság rendelkezése, amely sze­rint forgalomba hozták a vi­lág első levelezőlapját. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Hermann Emanuel, a bécsúj­helyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát Gervai Mihály, az akkori magyar postafőigazgató teremtette meg. akinek nagy érdeme volt, hogy a levelezőlap — hosszadalmas vita után — igen olcsón, két krajcárért került forgalomba. A levelezőlap már az első napon nagy sikert aratott, csu­pán a pesti központi postahi­vatalban tízezer fogyott el. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy egy hónap alatt egymil­lió levelezőlapot hoztak forga­lomba. A siker láttán először a né­met, majd sorban a luxembur­Fájdalommal tudatjuk, hogy | BAKY JOZSEFNÉ szept. 29-én tragikus körülmé­nyek között elhunyt. Teme tése október 1-én délután j fél 4 órakor lesz a Keleti te-1 mető ravatalozójából. A gyászoló család. I gi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a dán, a finn, az orosz, a francia, az észak-ame­rikai, a spanyol, a román és a sserb postaigazgatóság vezette be a levelezőlapot. (MTI) r.ulók részesülhetnek ebben a tanulmányi segélyben, akik pedagógiai pályára készülnek, s pedagógus szülők gyermekei; Mivel a határidő már lejárt, nem hisszük, hogy elkésett ké­relmét elfogadnák. Miért csak füstben? Indulásra kész a 13,36-kor Somogyszob felé induló motor­vonat a marcali állomáson Síelve végignézem a három ko­csiból állő szerelvényt. »Nem dohányzó« felirat után kuta­tok. Hiába erőltetem azonban szememet, ilyen szót egyiken s? látok feltüntetve, csupán a mo­toroskocsin. Oda igyekszem. Az ajtóban azonban utamat állja a kalauz. — Diákkocsi. Megtorpanok. Valóban, vi­dám gyermekfejek hajolnak ki az ablakon. — No, és nemdohányzó sza­kasz nincs több a szerelvé­nyen? — érdeklődöm. — Biztosan van — így a kalauz. — Sajnos, nem találtam egyiken sem a felírást—érve­tek. — Hát akkor csínéin1 kell — és mivel felhangzott az indu­lást jelző sípszó, becsapta ma­ga mögött az ajtót. Én pedig, sok gondolkodni való időm nem lévén, felugrot­tam a következő kocsiba. Itt aztán a sűrű és áporodott do­hányfüstben Somogyszobig volt időm elmélkedni: miért szereli jobban a MÁV a nikotin hó­dolóit a tiszta levegőt kedve­lőknél? Mit vétettünk mi — azon kívül, hogy nem járulunk hozzá a dohány jövedék eme­léséhez — a vasút igazgatóság­nak, hogy ilyen szennyezett le­vegőben kényszerít utazni ben­nünket? És végül: kinek és hogyan »kell csinálni« nemdo­hányzó szakaszt, és az elkészí­tése iránti igényt az indulás előtt hány nappal kell benyújta­ni, valamint hányféle mellék- letet szükséges a kérelemhez csatolni? S. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents