Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

TÍZÉVES A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG HARCOKBA ÉS GYŐZELMEKBEN BŐVELKEDŐ ÉVTIZED írta: V. Trifonov T íz esztendővel eiélőtt, 1949. október 1-én á Pe­kingi Tiénanmen téren Mao Ce-tung, p kínai nép vekére az egész világnak kihirdette a Ki nai Népköztársáság megalaku­lását. a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, amely a dólgozók országa, amelyet a munkásosztály és kommunista pártja veket. Ez az esemény történelmi jéléhtő- ségére -nézve nyómcn kövéti aZ oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentő- sé-gét az emberiség sorsa szem­pontjából. A szocializmus újabb, nagyszerű győzelme volt ez. Kivált az imperializmus tá­borából a világ legnépesebb országa, ez a roppant anyagi erőforrásokkal rendelkező or­szág, amely évtizedeken át ha­talmas felvételi piac és tőké- befektetési övezet volt a kül­földi tőke számára. A kínai nép győzelme azt jelentette, hogy az imperializmus gyar­mati rendszerének, széthullása döntő szakaszába jutott. Azóta Ázsia legnagyobb or­szága kommunista pártjának vezetésével biztosan halad a szocialista fejlődés útján, ame­lyet a marxizmus—leni-nizmus halhatatlan eszméi és az első szocialista ország, a Szovjet­unió több évtizedes tapasztala­tai világítanak meg. Amióta a Kínai Népköztársaság létrejött, a kapitalizmus és a szocializ­mus erőviszonyai jelentősen megváltoztak a szocializmus javára, még sokkal hatalma­sabbá váltak azok az erők, amelyek a békéért és a demok­ráciáért, egy újabb világhábo­rú ellen küzdenek. Kínában a népköztársaság kikiáltása azt jelentette, hogy betetőződött a -polgári demok­ratikus forradalófn szakasza, és megkezdődött a szocialista pro­letárforradalom szakasza, az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. A kínai forradalom félgyar­mati és félfeudális, műszakilag és -gazdaságilag rendkívül el­maradott országban aratott győzelmet. A n-áphatalom egyik legel­ső fontos intézkedése a bürokratikus tóke tulajdoná­nak államosítása és a külföldi tőke előjogainak felszámolása mellett a földreform végrehaj­tása volt. 1953 tavaszáig lényegében az ország egész területén meg­valósult a földreform, kivéve néhány nemzetiségi területet. A földreform eredményekép­pen 300 millió paraszt között több mint 47 millió hektár szántóföldet osztottak sz-ét. A parasztoknak nem kell többé az évi földbért fizetniük, amely évente 30 millió tonna gabonánál is többre rúgott. A földreform földet adott a parasztoknak, de önmagában még nem biztosíthatta a kínai falvak boldog, jómódú életét. Az élet felvetette a mezőgaz­dasági termelés fokozásának szükségességét. Természetes, hogy a Kínai Népköztársaság­ban, ahol a parasztsággal szo­ros szövetségben, a sok millió® dolgozó parasztságra támasz­kodva a szocializmust építő munkásosztály a vezető erő, a kisparaszti gazdaságok terme­lékenyebb nagygazdaságokká változtatásának egyedüli útja a mezőgazdaság kollektivizálá­sa a szövetkezetek különböző formáin keresztül. A Kínai Kommunista Párt a lenini szövetkezeti t.erv alapján és a szovjet tapasztalatok fel- használásával, a kínai falu minden sajátosságát figyelem­be Véve kidolgozta és megvaló­sította a kollektivizálás konk­rét programját. A kollektivizá­lás több szakaszban folyt le: a parasztok először fogyasztási, értékesítési és hitelszövetkeze­tekbe. valamint a termelés te­rén ideiglenes és állandó köl­csönös segítő csoportokba tö­mörültök. azután alacsonyabb típusú mezőgazdasági termelő­szövetkezetek iöttek létre, majd ezek folyamatosan ma­gasabb típusú termelőszövet­kezetekké alakultak át, 195Ő-bart több ríunt 780 000 ték, h-ögy jéléntősen megjavul szövetkezétet 26 500 népi kom- tak a lakosság ólétkörülm-é- munává szerveztek át. Ezek az ryei, fejlődött a kultúra ország parasztgazdaságainak népművelés és a közegészség 99 százalékát egyesítik. is. Teljes-een megszűnt a mun­A szocialista forradalom kanélküliség, amely a régi Ki győzelme falun hallatlan mér-fiában súlyos csapást jelentett tékben megnövelte a mezőgaz- a dolgozóknak. Növekszik a daságj termelést és jelentősen dolgozók jövedeí me és vásár- megjavította a paraszttömegek lóképessége. A Kínai Népköz­éle tkörülniényeit. Gyom ütem- , társaság sikerei a szocialista ben emelkedik a termés gabo- építőmunka minden területén, haból, gyapotból és a többi tef- állhatatos harca a világ béké- inekből. Nagy siketek szülét- jéért és a demokráciáért, je- tex 1958-ban. amikor a gabona- (íentösen megnövelte és megszi- termés 35 százalékkal, a gya-, lárdította Kína nerrtzetközi te- póttermés pedig 28 százalékkal! kintélvét magasabb volt az előző évinél. | Már 33 ország létesített dip- A mezőgazdaság szocialista !amáciai kapcsolatot a népi Kí- alalakitasa me Lett nagy jelen- nóval 93 orszag és terület áU tosegu volt a kizsákmányolás- j vele gazdasági kapcsolatban, tói mentes szocialista termelési viszonyok megteremtése szem­pontjából a niagántőkés ipar. kereskedelem és kézműipar szocialista átalakítása. Kínában már 1956-ban min­den ipari és kereskedelmi ma­gánvállalat vegyesvállalattá alakult át. Az állami—magán vegyastársasások élén az ál­lam képviselői állottak. Sike­resen haladt a kézműipar szo­cialista átalakítása is. A magántőkés ipái', a ke- ' ' reskedelem és a kézmű­ipar szocialista átalakítása, valamint a mezőgazdaság kol­lektivizálása azt jelenti, heg}' Kínában lényegében megvaló­sult a rendkívül nehéz és bo­nyolult történelmi feladat: a termelőeszközök magántulajdo­nának köztulajdonná változta­tása. A szocializmus és a ka­pitalizmus harcábBn a Kínai Népköztársaságban a »ki ki+ győz le« kérdése véglegesen és megváltoztathatatlanul eldőlt a szocializmus javára. A szocialista termelési vi­szonyok megteremtése és a termelés jellegének ennek me-gfelelő megváltoztatása a termelés növelésének kimerít­hetetlen forrása. Különösen gyorsan fejlődik Kínában az ipar, amely manapság minden állam függetlenségének és szu­verenitásának gazdasági alap­ja. Az orszéig szocialista iparosí­tása, a fejlett nagyipar és el­sősorban a nehézipar megte­remtése — ami biztosítja az egész népgazdaság átalakítását az élenjáró géni technika alap­ján — ez az új Kína legfonto- abb feladata. Az elmúlt években a Kínai Népköztársaság a kommunista párt vezetésével hatalmas sike­reket ért el a szocialista iparo­sításban. Az egykor elmaradott iparú Kína, ipari agrár-ország­gá vált. Sok fontos ipari ter­mék termelésében Kína el­hagyta Japánt és az első helyre került Ázsiában. 1958-ban az országban 11,08 millió tc-nna acélt termeltek, ebből 3.03 mil­lió tonnát egyszerű módszerek­kel a falu szükségleteire. A széntermelés 270 millió tonna volt, az áramtermelés 27,5 milliárd kilowattóra, a gyapot- szövet-termelés 5,7 milliárd méter. Az ipari fejlődés gyors üteme révén jelentősen meg- növekedett a korszerű ipar részarány a a népgazdaság össztermelésében- 1957-ben. az első ötéves terv végén megha­ladta 3 40 százalékot. A kínai nép a kommunista párt célkitűzését: — Kína 15 év alatt érje el és szárnyalja túl Angliát a legfontosabb ipari termékek termelésében — határidő előtt akarja végrehaj­tani. A széntermelésben és a gyapotszövet termelésében Kí­na már 1958-ban utolérte Ang­liát. Az iparosításban élért nagy sikerek egyik fontos tényező­je a szocialista tábor orszá­gainak önzetlen testvéri se­gítsége. elsősorban a fejlett ipari nagyhatalom, a Szovjet­unió segítsége. A Kínai Nép- köztársaság a maga részéről ugyancsak minden téren együttműködik a szocialista tá­bor országaival, és értékes se­gítséget nyújt nekik. Kína gazdasági sikerei a nép­hatalom évei alatt arra vezel­104 crszág és terület létesített kulturális kapcsolatot és tart fenn baráti viszonyt vele. NA a már világos, hogy a ' V * külföldi imperialisták kísérletei az új Kína elszigete­lésére teljes kudarcot vallottak. Hiába próbálkozik az Egyesült Államok ilyen kísérletekkel, Kína szavát rfia a földkerekség minden népe figyelemmel hall­gatja. A Kínai Népköztársaság az 1954. évi genfi értekezleten a Szovjetunióval együtt előse­gítette a sok éves indokínai há­ború megszüntetését. Kína következetesen támo­gatja a nemzeti szabadságmoz­galmakat, hű barátja a sza­badságukért és függetlenségü­kért harcoló népeknek. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak ohstrukciós politikája miatt azonban Ázsia legnagyobb országa mindmáig nem nyert képviseletet az ENSZ-ben, bár a világ kü­lönböző államai számtalanszor követelték ezt. A világ közvé­leménye évről évre erélyeseb­ben követeli, hogy a Kínai Népköz-társaság foglalja el jo­gos helyét az ENSZ-ben. Re­méljük, hogy a józan ész és az igazságosság végül is legyőzi a hidegháború híveinek szeny- nyes mesterkedéseit. A népi Kína fennállásának kezdetétől fogva szilárdan a szocializmus táborában áll. Röviddel megalakulása után 1950. február 14-én barátsági, szövetségi és kölcsönös segély- nyújtási szerződést kötött a S zovj etun ióval. Ez a szerződés fontos szerepet játszik a Tá­vol-Keleten és a világ békéjé­nek megszilárdításában. NA a, a Kínai Népköztársa- ‘ * • ság fennállásának di­csőséges évfordulóját ünnepli, tízesztendős, hatalmas Kina _ magabiztosan tekint a jövő elé. i Az első kínai nylon és plasztikgyár Pekingben megkezdte műkö­dését az első kínai nylon és plasztik anyagokait készítő gyár. Az új gyárban nylon zoknikat, harisnyákat, fehér­neműt és textilanyagokat ké­szítenek. A gyár évi teíjesitmé nye 380 tonna nylon. Egy ton­na nylon szélből 40 000 pár ha­risnyát lehet készíteni. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság közreműködésével épített új kínai gyár majdnem teljes egészében automatizált. Gaganova kínai követője Vu Lian-hu, a vuhan-i v gongyár tehervagon-gyártó üze­me ifjú művezetője a vezetése alatl; álló élenjárt) brigádból kétszer ment át dolgozni elma­radó brigádba. Ezek a brigá­dok munkáiénak eredménye­ként élenjáróvá váltak. A 23 éves. kommunista Vu Lian-hu 1954 Októberétől kezd­ve hónapról hónapra túlteljesí­ti termelési feladatát, és csak kiváló minőségű munkadarab kerül ki keze alól. Öreg munkások régen és most A Pekingi Munkáslap Sou Ah-vu 67 éves hanghovi nyug­díjas munkás visszaemlékezé­seit közli. Sou Ah-vu 12 éves korában kezdett dolgozni ab­ban a textilgyárban, ahonnan pár éve nyugdíjba ment. Gyer­mekkorában, ahelyett, hogy is­kolába járt volna, naponta 14- 15 órát kellett egy szennyes, sötét műhelyben dolgoznia. Ha egy percre elbóbiskolt, már csattogott a felügyelő korbá­csa a hátán. Munkabére na­ponta kilenc cent volt. Ma havonta 35 jüan nyugdí­jat kap, ami elég ahhoz, hogy kényelmesen megéljen. 1952- ben hatvan éves korában nyugdíjazták, bár ő egészséges volt és szívesen dolgozott vol­na tovább, de ezt nem kíván­ták tőle. Régente — úgymond — a munkás életét semmi sem védte. Egyszer megsérült mun­ka közben, de a tulajdonos ar­ra az időre, amíg munkaképte­len volt, egy fillért sem fizetett neki. Magának kellett a gyógy­kezelés díját fedeznie. Ma a munkás és családja ingyenes orvosi ellátásban részesül. Sou Ah-vu harcos szakszer­vezeti ember volt azelőtt is, sokszor ült börtönben a sztrájkok miatt. Ma boldogan látja a haza és a gyár fejlődé­sét. Kultúra és äet Tudásszomj A kínai dolgozók hatalmas lelkesedéssel sajátítják el aa ismereteket. Kuicsou tartományban a lakosság sok nemzeti­ségből áll. Az ország felszabadulása előtt a tartomány ifjúsá­gának és középkorú felnőtt lakósságának 90 százaléka írástu­datlan volt. Ma az írástudatlanság 15 százalékra csökkent. A tartományban mindenütt kibort tokozott a megszerzett ismeretek fejlesztésére indult mozgalom. Körülbelül 90 ezer sajátos iskolát — a -vörös szakemberek iskoláját« — szer­veztek, amelyekben 3 millió ember tanul. A tartományok fa­lusi értelmisége megtisztelő kötelességének tekinti, hogy -szi­vét a pártnak, tudását pedig a népnek« adja. Sok helyütt a -vörös szakemberek iskolái« a dolgozók műszaki továbbfej­lesztésének bázisává váltak. A kínai dolgozók eredményesen váltják valóra a párt irányvonalát: -Az oktatás a munkásosztály politikáját szol­gálja. Az oktatást össze kell kapcsolni a termelőmunkával.« Az oktatás mind szorosabb kapcsolatba kerül a szocialista építés gyakorlati feladataival, a termelés megszervezésével. Az oktatás új, a korszerű követelményeknek megfelelő rugalmas formáit a nép találóan így jellemezte: -A könyv együtt halad az emberrel. A megszerzett ismeretek együtt haladnak a termeléssel, az oktatók együtt haladnak tanítvá­nyaikkal.« »Nagybetűs faliújságok'' Két évvel ezelőtt, amikor a tréfákat, láthatunk karikatúri- népi Kínában megindult a kát. munkastílus-javitó mozgalom, A tácöpao a politikai harc akkor született meg a -nagy- fegyvereként született és szé- betűs faliújság«, a tacopao. jCQrjDen felhasználják a ver- Abban különbözik a faliújság- senylendület fokozására, a bú­tól, hogy szerzője maga j-ría rokrácia és a múltbeli csöke- és maga akasztja ki. A tácöpao vények elleni harcra. Az an- szövege rövid. De ez az újság sanj kohóműnél például 9 hó­nagy erejű politikai fegyver. Mp alatt n mülió tácöpao je. Milliók írjak. Minden mun- íent meg A paodingi gépgyár kahelyen szervezetnél, válla- igazgatójának hibáiról 2000 to­latnál, iskolában, szálláson ott rd\o tácöpao jelent meg, a függnek a különböző formájú, párttitkár hibáiról több száz. nagyságú, színű -nagybetűs u]- ps miről szóu a bírálat? Az Ságok«. Falun is nagyon elter- igazgató így válaszolt: jedtek. A tácöpao felhívja a figyel­— Elszakadtunk a tömegek­től, ritkán kerestük fel a mun­kásszállásokat. — És használt a bírálat? — Amennyire csak lehet. Vagy egyikünk, vagy mási­kunk mindennap feltétlenül el­és a A pekingi nyelvjárás oktatása Sanghájban A kínai nyelv- és írásreform megvalósítá­sának fontos feltétele, hogy a több mint hét­milliós lakosú Sanghájban elsajátítsák az em­berek a pekingi nyelvjárást. Ezt különösen az teszi fontossá, hogy a sangháji és a pekingi nyelvjárás között meglehetősen nagy a kü­lönbség. A kínai országos nyelv- és írásreform bi­zottság 1955-ben hozott döntése óta, amely szerint Sanghájban is népszerűsíteni kell a pekingi nyelvjárást, a sanghájiak számottevő eredményeket értek el ezen a területen. Je­lenleg, immár nemcsak az iskolákban, hanem egyéb fórumokon, a dolgozók által szervezett tanfolyamokon, esti iskolákban is rendszere­sen tanítják a pekingi nyelvjárást. A cél az, hogy minél rövidebb idő alatt minél több sangháji fiatal és felnőtt elsajátítsa a pekingi nyelvjárást, s ezzel új szakaszt nyissanak a nyelv- és az írásreform hatalmas munkájában. A központi pekingi nyelvjárást népszerűsítő munkában Sangháj társadalmának minden ré­tege tevékenyen részt vesz. Érdekes megje­gyezni, hogy a háziasszonyok, akik régebben egyáltalán nem foglalkoztak nyelvi kérdések­kel, mostanában tömegesen kapcsolódnak be­le a nyelv- és az írásreform munkájába, segí­tenek az államnak a pekingi nyelvjárás elter­jesztésében. De kiveszik részüket e fontos fel­adat megvalósításából a sangháji munkások, az értelmiségiek, az írók és művészek is. met a munka hibáira és hiá­nyosságaira, megbírálja az egyes vezetőket, javaslatokat tesz, megdicséri a jó teljesít­ményeket, vitázik, elítéli és elemzi írójának saját hibáját. Olvashatunk rajta gúnyos ver- látogat a műhelyekbe seket, csasztuskákat, villám- munkásszállókba. írók a népi kommunákban A Kínai Kommunista Párt központi lapja arról számol be, hogy válaszul a párt felhívására mind több kínai írt megy a tömegek közé, hogy tanítsa a tömegeket és tanuljon tőlük. A közelmúltban kínai írók újabb csoportja határozta el, hogy új művekben örökíti meg a népi kommunák győzelmes fej­lődését. Ennek megfelelően az írók úgy döntöttek, hogy a né­pi kommunákba mennek, s a helyszínen ismerkednek meg megírandó műveik hőseivel, a kommunák mindennapi életé­vel. A kínai írószövetség örömmel értesült az elhatározásról és minden eszközzel elősegítette az írók tervének megvaló­sítását. Felvette a kapcsolatot a népi kommunákkal, s gon­doskodott arról, hogy októberben megfelelően fogadják az odaérkező írókat. Nem újdonság, hogy kínai írók mennek a népi kommu­nákba. Jelenleg is a kommunákban dolgozik több kínai író, közöttük Pá Csín, a Magyarorsiágon is jól ismert regényíró. Forradalom az operában Amióta fennáll a sangháji gyakran előforduló férfi szere- opera, minden szerepet nők pékét is. A kínai operával fog­játszanak, így az operában lalkozó szakembereket hosszú idő óta foglalkoztatja az a gon­dolat, mi lenne, ha a sangháji operában is alkalmazkodná­nak a korszerű színpadi köve­telményekhez és a férfi szere­peket férfiakkal játszatnák. Kísérletképpen egy sangháji opera társulat férfiakat állított be a férfi szerepekre. Kezdet­ben nehézségek adódtak, mert a hagyományos női szereplők számára szerzett zene nem vá­gott a férfi hangokhoz. Ezen úgy segítettek, hogy a férfi dallamokat áthangolták. így született meg a sangháji ope­rában is az első forradalmi változás. Előkészületek az országos sporttalálkozóra Rövidesen sor kerül Pekingben, a Kínai Népköztársaság fővárosában az első nagymé­retű kínai országos sporttalálkozóra. Ez lesz a kínai sport történetében az első olyan talál­kozó, amelyen Kína minden részének sportolói képviseltetik magukat. Bejelentették részvé­telüket a tengeren túl élő kínaiak sportklubjai is. Az országos találkozón a Kínai Népi Fel­szabadító Hadsereg, Peking, Sangháj és 25 tartomány, illetve nemzetiségi autonóm terü­let 29 sportküldöttségére számítanak a rende­zők. Ezeknek a küldöttségeknek a tagjai azok közül kerülnek ki, akik az országos találkozót megelőző előmérközéseken, selejtező versenye­ken és tartományi sporttalálkozókon a legki­válóbb eredményeket érik el. Előre látható te­hát, hogy az országos találkozón valóban a kí­nai sportélet legkiválóbbjai lesznek jelen, közöttük azok a kínai sportolók, akik immár nem egy világrekordot értek el a nemzetközi versenyeken. Az országos találkozó részvevőinek száma csaknem 11 000 lesz, s ezek egyharmada a kí­nai nők közül kerül ki. Figyelemre méltó, hogy különösen 1 agy számban lesznek képvi­selve a kínai munkások, a gyárak és az üze­mek fiataljai. Az újonnan épült pekingi sport­stadionban az országos találkozó alkalmával a kínai sportolók több mint 36 sportágban mé­rik majd össze erejüket. Felépült Peking legnagyobb szállója Felépült Pekingben a fővá­ros legnagyobb szállodája, a Hotel Nációnál. A Mennyed Béke Kapujától körülbelül 3 kilométernyire emelt hatalmas épület, amely egyszersmind or­szágos kultúrpalota is, 13 eme­letes, s alapterülete több mint 30 000 négyzetméter. Az előre­gyártott elemekből készült épü­let megépítése mindössze 12(1 napot vett igénybe. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents