Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
Pánt :1t, 1959. október 30. 2 SOMOGYI NÍPtiAP Felszólalások a megyei pártértekezleten ülés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője: H szövetkezetek megszilárdítása Is forradalmi tett Változatlanul fontos dolognak tartom meglévő termelőszövetkezeteink megszilárdítását. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert úgy voltunk a dologgal, hogy forradalmi munkának csupán a szövetkezetek fejlesztését, új tsz-ek létrehozását tekintettük. Pedig a szövetkezet megalakítása után következik a munka neheze. A termelőszövetkezetek munkáidnak megindítása, utána pedig a parasztok átnevelése olyan feladat, amely ugyancsak forradalmi változást jelent, tehát ez is forradalmi tett. Ha létrejött a szövetkezet, akkor csupán az a keret van adva, amelyet szocialista tartalommal kell megtölteni. Ez harc árán megy végbe. Elsősorban a személyes neveléssel kell elérni, hogy a szövetkezetek új tagjainak kisparaszti gondolkodásmódja megváltozzék. Nevelni kell tehát a dolgozó parasztságot a termelő- szövetkezeteken belül is. Miben nyilvánul meg jelenleg a kisparaszti szemlélet? Megnyilvánul többek között abban, hogy egyes tsz-ek túlzott követeléseket támasztanak az állammal szemben. Nem arra törekszenek, hogy saját erejükből alapozzák meg közös gazdaságukat, hanem ezt kizárólag állami hitel felUgyanakker helyenként találkozunk olyan jelenséggel, hogy a szövetkezetek indokolatlanul nagy tartalékokat képeznek, s terményfeleslegeiket nem adják át az államnak. Az irigységet is a kisparcel- lás gazdálkodásból hozták a szövetkezetbe a tagok. Ez a nem kívánatos jellemvonás ma abban jut kifejezésre, hogy nem gondoskodnak kellően az idősebb, tehetetlen tsz-tagok- ról. Mindezekkel a bajokkal ott találkozunk leginkább, ahol a vezetés nem elég szilárd, vagy ahol olyan engedmények történtek a szervezés során és azt követően is, amelyek nemhogy csökkentették volna, ellenkezőleg, erősítették bizonyos fokig a kisparaszti szemléletet. Nehézségeket okoz egyes helyeken az is, hogy bár a középparasztok beléptek a szövetkezetbe, de családtagjaik másutt dolgoznak. Arra is számos példa van, hogy túlméretezték a háztáji gazdaságot, s ennek munkáját a szövetkezet igaerejének felhasználásával végzik el. Mindezek a problémák visz- szahúzó erőként szerepelnek. Ha nem küzdjük le őket, akkor évek múlva is gondot okoznak. Ezért egyik legfontosabb feladatunk, hogy az ilyen és hasonló rendellenességek ellen állandóan és következetesen harcoljunk. A szövetkezetek belső életének megjavítása, a tagok tudatában meglévő kisparaszti szemlélet átnevelés útján történő megszüntetése hozzájárul ahhoz, hogy a tsz-ek szilárd közösségekké kovácsolódjanak. E munka segítését fontos kötelességünknek kell tekintenünk. Ugyanakkor nagy gonddal készítsük elő az idei zárszámadásokat, valamint azt a nagy munkát, amely arra irányul, hogy a tsz-mozgalom soron következő fejlesztésével mielőbb befejezhessük a mezőgazdaság szocialista átszervezését megyénkben. Ruttkay Ottó, a Csiky Gergely Színház igazgatója; Müsorpolitikánkkal küzdünk a kispolgári befolyás ellen Kedves) Elv- társak! Engedjék meg. hogy a színház dolgozóinak és vezetőségének nevében megköszönjem azt a sok segítséget, gondoskodást, és támogatást, amit a megyei pártbizottság vezetőitől kaptunk. Külön ki szeretném emelni a meleg elvtársi módot, ahogy problémáink megoldásában segítettek. A városra nehezedő kispolgári befolyás színházunkban is éreztette hatását Sokszor kellett műsorpolitikai engedményeket termi, és érvényesült ez a befolyás a színészek magatartásában, szabadosságában is. Pártszervezetünk megerősodéVasználásával akarják elérni, sével azonban jelentős eredméDl Mátyás József, a Barcsi Járási Tanács Y. B. elnöke; November 7-ig befejeződik a vetés járásunkban A tavasz óta járásunk 17 községében minden dolgozó paraszt tagja a szövetkezetnek. A 29 tsz 37 408 hold földön gazdálkodik. Bár kezdetben voltak nehézségek a közös munka megszervezésében, most arról adhatunk számot hogy szövetkezeteink tagsága szorgalmasan dolgozik. A pártértekezlet napjáig 13 termelő- szövetkezet fejezte be az őszi kenyérgabona vetését. A szövetkezetek arra törekszenek, hogy minél magasabb terméshozamokat érjenek el. Ezt a célt szolgálja a műtrágya-felhasználás mértékének növekedése is. Amíg 1955-ben járásunkban 591 mázsa műtrágyát használtak fel, addig az idén ősszel csupán a szövetkezetek 191 042 mázsa műtrágyát szórtak ki földjeikre. Az állat- tenyésztéssel és állathizlalással is egyre behatóbban foglalkoznak a tsz-ek, s így szövetkezeti parasztságunk több kenyeret és több húst ad a jövőben a közellátásnak. Jelenleg 2629 sertést hizlalnak a tsz-ek, s tervük szerint a jövőben 10 ezer sertést fognak meghizlalni. Az állattenyésztés fejlesztését elősegíti az is, hogy ebben az évben 1,2 millió forintot ruháztak be saját erőből építkezésekre, hogy minél több állatférőhelyet biztosítsanak. Járásunk 10 községében egyéni parasztok gazdálkodnak. Őket is erősen foglalkoztatja a szövetkezés gondolata. Emiatt a múlt hónapban késlekedtek a vetéssel. A várakozó hangulatot sikerült felszámolnunk, s elértük, hogy az egyéni parasztok is nagy lendülettel fogtak hozzá az őszi munkákhoz. Eddig Bolhó, Heresz- nye és Somogyaracs egyéni gazdái fejezték be az őszi gabonák vetését. Minden adottság megvan ahhoz, hogy november 7-re az egész járásban földbe kerüljön az ősziek vetőmagja. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődése újabb, nagyobb feladatokat ró gépállomásainkra. Szükséges, hogy a Csokonyavisontai Gé ’ álló más gépparkját bővítsék. nyéket értünk el. Az a véleményünk, hogy amit az idei műsorpolitikában végrehajtunk, helyesen tesszük, jó úton haladunk. A színház vezetősége, amikor a pártbizottsággal megbeszélte a felmerülő problémákat, éppen a kispolgári nézetek elleni harc jegyében állította össze műsortervét. Ennek végrehajtásához az elvtársak támogatása is kell. Szirmai elvtárs említette, hogy a revizionisták között elharapózott az a nézet, hogy a kulturális kérdésekbe ne avatkozzék be a párt. Van ilyen nézet a színházban is. A mi feladatunk ’ az, hogy letörjük ezt a nézetet. A színház vezetősége nemcsak helyesli, hanem kéri is a párt útmutatását, kérjük, hogy segítse, támogassa munkánkat. Ellenőrizzen bennünket, hogy kulturális irányelveinket a párt politikájának szellemében hajtjuk-e végre, és ha szükséges, kemény bírálattal igazítsa helyre tévedéseinket Dr. László István, a megyei tanács v. b. elnöke; Tanácsaink feladata, hogy biztosítsák a határozatok gazdasági alapjait Tisztelt Pártértekezlet, kedves Elvtársak! Amint a beszámolóból is hallottuk, a tanácsi munkában az utóbbi években eredmények mutatkoztak. Általában emelkedett a vezetés színvonala, és gazdasági, politikai eredményeket is értünk él. Ennek egyik fő alapja a Politikai Bizottság 1957. júniusi határozata, amely megszabta a tanácsok pártirányitásának módszerét. Elmondhatjuk, hogy e határozat végrehajtása eredményes volt megyénkben. Nőtt a tanácsok önállósága a járásoknál és a községekben is. A tanácsok és a pártszervezetek ■■gyüttműködése eredményt hozott. Mindinkább kidomborodik a munkából a fontosabb párt- és kormányhatározatok megvitatása. Nagyon helyesen tette a megyei pártbizottság, hogy a 3004-es rendeletet, megyei célkitűzéseinket közös plónumon tárgyaltuk meg. Ennek köszönhető, hogy a mező- gazdaságban — ilyen nagy felfutás mellett is — általában egységesen fejlődött a termelés, a szövetkezetek megszilárdítása. Hibának tartom, hogy az utóbbi időben, ellaposodott a testületi szervek munkája. Az irányítás a szakigazgatási szerveken keresztül történt, ennek következtében a politikai munka helyett előbbre került az adminisztratív intézkedés. E hibákból adódóan elsekélye- sedtek a tanácsülések. A tanácstagok megjelenése jól inGyöri Vendelné, a Nagyatádi Fonalgyár párttitkára: R kongresszusi versenyben 1 millió 200 ezer forintos megtakarítást értünk el Vállalatunk dolgozói jelentős termelési és önköltség- csökkentési felajánlásokat tettek a kong- esszusi munkaverseny során. Eredményeinket a számok is bizonyítják: 1956-ban ' az egy főre eső •termelés 346 kg volt, az idén 469 kg-ra ugrottunk fel. Igen nagy gondot fordítunk a termelés emelésére és az önköltség csökkentésére. A kongresszusi versenyben 1 millió 200 ezer forintos, szeptember végéig — hathónapos időszakban — 703 ezer foI Biró Gyula, a megyei XlSZ-bizottság szervező tikára: Feladatunk, hogy az ifiúság segítse elő a szocializmus gyorsabb ütemű építését A pártibizottság beszámolójában Szirmai elvtárs értékelte a KISZ munkájának főbb tapasztalatait Szükséges azonban a párt ifjúsági politikájának néhány elvi és gyakorlati , kérdésével részletesebben foglalkozni, és e"”ben a pártértekezlet segítségét kérni Elmondhatjuk, hogy ifjúságunk művel tséc szakmai képzettség és politikai tájékozottság terén messze maga mögött hagyja a régi Magyarország fiataljait Bizakodva tekintenek a jövőbe, és egyre többen ismerik fel, hogy állandóan gyarapítani kell tudásukat A KISZ helyzete - 1957-ben nagyon nehéz volt. Csakis nyűt színvallással, a nacionalizmus és a sovinizmus elleni bátor fellépéssel, a kon-nmuínistia eszmék hirdetésével érhettük el, hőey másfél évvel a KISZ megalakulása után minden jelentős helfen KlSZrszerveze- tek jöttek létre. A legöntuda- tosabb fiatalók a KISZ soraiba jöttek. Igaz, hogy a KISZ számszerű fejlődésben elmaradt a DISZ mögött, mé<ris befolyásolni tudjuk megyénk fiatalságának jelentős részét. Az a célunk, hogy . ifjúsági szövetségünket a párt le*”obb rintos megtakarítást értünk el. Mindez a műszaki intézkedések és nem utolsósorban a kommunisták, a nők jó munkájának következménye. A jövő évben megépül üzemünkben a cérnázó. Így a jelenlegi 455 főn kívül újabb 250—300 dolgozót tudunk foglalkoztatni. Szó esett a nők politikai és gazdasági munkába való bevonásáról Ennek szerintem az a feltétele, hogy a férjek is kivegyék részüket a háztartási munkából, s ha közösen elvégeztek, együtt vegyenek részt a politikai munkában is. A határozati javaslattal egyetértek, a reánk háruló fej- adatok végrehajtását mind a magam, mind a Nagyatádi Fonalgyár kommunistáinak részére kötelezőnek tartom. dúlt a választások után, később azonban visszaesett. A tanáé: ' :.gok felelősségét illetően sincs minden rendben. Megyénkben, több mint fél- milliárd forinttal gazdálkodunk. Felelősségteljes munkára van szükség, mert igen sokat árthatunk a párt pxüitiká- jának. ha ezeket az összegeket nem a megfelelő helyre és nem megfelelő politikai munkával használjuk fel. Nem mindegy, hogy hogyan realizáljuk a párt politikáját Sajnos, még mindig sok olvan nézettel találkozunk, hogy a tanácsot összetévesztik a tanács apparátusával, pedig a kettő nem azonos. Tanácsaink igen fontos feladata, hogy .realizálják a párt és a kormány határozatait, biztosítsák azok gazdasági alapjait. Csak két ilyen fontos határozatról kívánok megemlékezni: a munkásosztály helyzetének megjavításáról és a párt művelődéspolitikájáról hozott határozatról. E határozatok végrehajtását a megyei pártbizottsággal közösen dolgoztuk ki. és tanácsainkra vár az a feladat, hogy megteremtsék gazdasági alapjait. A művelődéspolitikáról szóló határozat végrehajtásával kapcsolatiban elmondj latjuk, hogy értünk el eredményeket 1958- ban 467 munkás végezte el a nyolc álta’mos iskolát. Az 1959- ben beiratkozottak száma 1569. A középiskolát a múlt évben 1011-en végezték el, az idén p>edig 1212-en iratkoztak be középiskolába. Hangsúlyozom, ezeknek többsége munkás. Megnövekedett feladatainkat úgy tuajuk elvégezni, ha továbbra is hathatós segítséget kanunk a párttól, ugyanakkor megerősítjük gazdasága bázisai..'- t, és neveljük a munkásosztályt Ügy érzem, tanácsaink továbbra is el tudják látni ezt a felelősségteljes munkát a kulturális és sport igények kielégítésére törekszünk, hanem azt akarjuk, hogy a KISZ tagjai a becsületes munka és a rendszeres tanulás útján kommunistává váljanak. A beszámolóban szó esett az üzemi brigádok nemes vetélkedéséről, mely a pártkongresszus tiszteletére bontakozott ki. A i falusi fiatalok, a tsz-ek és az állami gazdaságok ifjúsági brí- 1 gádjai becsülettel dolgoznak.1 A diákifjúság munkára nevelésében szép eredménynek tartjuk, ho"” közülük mintegy . 600-an nyári pihenésüket önként megszakítva a Hanság-1 ban. Balatonőszödön és Bala- tonbogLáron vettek részt a KISZ építő táboraiban. Munkánkban gondot fordítottunk az ifjúság eszmei, politikái nevelésére is, bár még a kezdet kezdetén vadunk. Tavaly 80 helyen feleződött be ered- ménves KISZ politikai oktatás. Több párttagnak kellene dolgozni a KISZ-ben. Jó lenne, ha mozgalmi munkában jártas elvtársak saját példájukkal. munkamódszerükkel segítenék az ifjú kommunisták nevelését. A továbbiakban emelni akarjuk a KISZ vezetés színvonalát. Növelni a fiatal értelmiség, a műszakiak és a falusi tanítók részvételét a munkába" kozzuk az öntevékenységet. a kezdeménye- zé-t. elmélyítjük a KTSZ tartalmi munkáiét to'^onosen a Csákvári János, a városi pártbizottság titkára; Tetteiről ítélünk meg minden értelmiségit «segítőjévé formáljuk. Nemcsak tsz fiatalok körében. Teljesen egyetértek a pártértekezlet alapos értékelésével, amellyel a városban folyó pártpolitikai munkát illette. Nagyok az eredményeink, de átalakuló társadalmunk ellentmondásai is jelen vannak, t A problémák nem egyszerűek, nem azonnal megoldhatók. Eredményeink helyett ezért elsősorban problémáinkról szeretnék beszélni. Itt van néhány probléma az értelmiség gél 1 'rcsolatban. Igaz, hogv 1 volt értelmiségellenesség a végrehajtó bizottságnál es a város párttagságánál, ami azzal magyarázható, hogy a megyei ellenforradalmi események szellemi előkészítésében, végrehajtásában a deklasszál- tak mellett értelmiségi munkakörben dolgozók vettek részt. Általánosítani természetesen hiba volna, és ezt amennyire csak lehetett, megszüntettük. Közeledtünk a pedagógusokhoz, de másokhoz is. Megítélésünk szerint eredménnyel. Elmondhatjuk, hogy a városban jelenleg nincs értelmiségellenesség. A helyzet persze, mint mondottam, korántsem egyszerű, hanem bonyolult. A pedagógusok tíz százaléka marxista. Fele tanulja a marxizmust, de elfogadja-e? Azt mondja, igen. És templomba ár mondván, ő össze tudja egyeztetni a kettőt a tanításban. Elhiggyük neki? Mi hangoztatjuk, hogy a párt türelmes, de hol a türelemnek a határa? Milyen módszereket használjunk? Ez a mi problémánk. Próbáltuk és próbáljuk megtalálni ezekre a problémákra a megoldást. Egyenként kell elbírálni mindenkit, mégpedig tettei alapján. Nyílt szó kell. Az .értelmiség látja, ismerjük problémáit, és állitunk fel követelményeket vele szemben is. A jövőben sokat kell dolgoznunk még azért, hogy ’ ‘-'inkftsuk a mi értelmiségünket.
