Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. október 30. Felszólalások a megyei pártértekezleten Lesonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz Kossutb-dijas elnöke, a Központi Bizottság tagja: Horváth Sándorné, a megyei nőtanács titkára: Mezőgazdaságunk felzárkózik a szocialista ipar mellé A megye helyzetét hűen tűk- | röző beszámolónak a mező- gazdasággal foglalkozó részé­hez kívánok hozzászólni. Szük­séges ezekről a kérdésekről részletesen beszélni, hiszen mezőgazdaságunk nagy előre­haladást tett meg azon az úton, amely odavezet, hogy felzárkózzék a szocialista ipar mellé. Ebben az átalakításban kötelessége minden kommu­nistának részt venni, hiszen ennél szebb feladatot jelenleg nem is kaphatna pártmegbíza­tás ként A szövetkezetek fejlesztésé­nek, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének nagy tár­sadalomátalakító hatása van. A szövetkezetben a parasztok maguk is tevékenyen építik a szocializmust, és döntik le az egyes rétegek közötti korláto­kat, s mindjobban erősítik né­pi demokratikus rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget. Kialakulóban van az egységes parasztosztály. Ha az új szövetkezetekben kezdetben akadnak is nézeteltérések a tagság egyes rétegei között, ér­dekeik azonossága azonban mindinkább eggyékqvácsolja őket. Erről tanúskodik meg­annyi régi termelőszövetkezet példája, amelyekben a parasz­tok közötti rétegeződés már eltűnőben van. Mint a Központi Bizottság által kiadott irányelvekből is­meretes, a következő ötéves tervben tovább akarjuk nö­velni az életszínvonalat, és nem is ’kicsiny mértékben. Ennek az az előfeltétele, hogy többet is termeljünk. Ezért irányoz­tuk elő a mezőgazdaság ter­melésének 30—32 százalékos emelését. E célkitűzés meg­valósításához szükséges a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Az egyéni parasztgaz­daságok ugyanis nem tudják növelni termelésük színvona­lát. Szinte veszélyes egyes köz­ségek helyzete a fiatalság el­vándorlása miatt. Ezekben a falvakban azt mondják az öre­gek, hogy ha ők meghalnak, nem lesz, aki megtermelje az nrszág kenyerét. Ez valóban be is következne, ha nem gondos­kodnánk idejében és jó előre ennek megelőzéséről s a nyug­talanító jelenségek leküzdésé­ről, a mezőgazdaság korszerű­sítéséről. A fiatalok ugyanis nem azért húzódoznak a me­zőgazdaságtól, mert az rossz, hanem azért, mert nem hajlan­dók olyan elavult módon és eszközökkel dolgozni, mint apáik. Felvetődik a kérdés, hogy mit csináljunk az olyan kisparaszti gazdasággal, mely­nek nincs örököse, vagy ha van is, nem kívánja a földet birto­kolni. Hagyjuk a földeket par­lagon? Vagy engedjük át egy- egy élelmesebb parasztnak, aki majd bérmunkásokkal művel- tetné meg azt? Ilyent mi nem tehetünk. A párt harcol min­denfajta kizsákmányolás ellen. Pártunk, amikor vállalta az or­szág vezetését, akkor olyan céllal tette ezt, hogy jobb létet teremt a dolgozó nép számára. Ezt csakis úgy lehet megvaló­sítani, ha többet termelünk. Az idén tavasszal nagy lé­pést tett előre .megyénk tsz- mozgalma. Az új útra lépett parasztság előtt nagy lehető­ségek nyíltak a közös gazdasá­gokban a termelés gyorsabb növelésére. Csak elismeréssel szólhatok azokról a szövetke­t zeti vezetőkről, akik az Idei évben kisparcellákon, több ezer holdon meg tudták a munkát úgy szervezni, hogy az a terméshozamok növelé­sét eredményezte. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amelyik szövetkezetben gondosan gazdálkodtak, ott többre vitték már az első esz­tendőben is, mint azokban a szövetkezetekben, ahol meg- • elégedtek azzal, hogy belép- I tek a szövetkezetbe, és azt I hitték, hogy most már min- ' den megy magától, s ha vala- . mi baj adja elő magát, annak ! nem ők, hanem más az oka. I Űj szövetkezeteink fejlődé­se, erősödése biztató. Mégis megemlítek néhány olyan dol­got, amely nem vezetne jóra, ha idejében nem harcolnánk ellene. Nagy most a, törekvés a természetbeniek kiosztására. Sok tsz vezetősége úgy gon­dolkodik, hogy mivel nincs pénz, azért terményt kell ad­ni a tagoknak, hogy jobb ked­vük legyen. Arra nem gon­dolnak, hogy ha most minden terményt kiosztanak, akkor a jövő évben sem lesz megfelelő részesedés, és akkor sem lesz kedvük a tagoknak dolgozni. Ezáltal ismét csak csökkenne a jövedelmük. Kedvet csinálni a munkához — és ezt a mi szövetkezetünk példája is iga­zolja —, csak úgy lehet, ha megteremtettük a megfelelő közös anyagi alapot, amely biz­tosítja a tagok jólétének ál­landó növelését. fi nüt nácsok sitim' á'a épüljön lie's a mindé: nap h äia’e' Ea Waller Imre, e Rékai Új ílet Tsz elnöke: lél dolgoznak szövetkezetünk tagjai Az év elején megtartott me­gyéd kommunis­ta aktívaülés megállapította, hogy meggyor­síthatjuk me­gyénkben a tsz- mozgalom fej­lesztését. Az ak­tívaülés után mi Is munkához lát­tunk. és a ka­pott segítséggel befejeztük az átszervezést köz­ségünkben. Az új tagok közül a rátermetteket igyekeztünk bevonni a megnövekedett ter­melőszövetkezeit vezetésébe. Ez is hozzájárult ahhoz, hoigy ide­jében megindult a tavaszi munka, és a nyáron meg most, az őszi hónapokban is szorgal­masan dolgozik termelőszövet­kezetünk egész tagsága. Részt vesznek a közös munkában az idősebb emberek is. Természe­tesen nem. tudnak annyit el­végezni. mint a fiatalok, de erejükhöz mérten dicséretre méltóan dolgoznak. Pártszervezetünk nagy se­gítséget ad a szövetkezet veze­tőségének. Alapszervezetünk megerősödött, mert az arra ér­demeseket rendikívüli tagként felvettük a pártba. A kommu­nisták példamutatásával igyekszünk terveinket valóra váltani. Arra törekszünk, hogy a termésátlagokat állandóan növeljük. Az ellenforradalmi esemé­nyekből sokat tanultunk, az MSZMP munkájából erőt me­rítettünk, s így bátrabban fo­gunk hozzá a nagyobb, nehe­zebb feladataink megoldásá­hoz. Sok szó esett a pártérteikez- leten arról, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezését befejezzük megyénkben. Sze­retném felhívni az elvtársak figyelmét arra, hogy akik a szervezésben részt vesznek, működjenek együtt a helyi ve­zetőkkel, főleg a kommunis­tákkal, és óvalkodianak attól, hogy olyan ígéreteket tegye­nek. amelyeket később nem lehet valóra váltani. Nem azért mondtam el ezt, mintha ilyen előfordult volna nálunk, de úgy vondolom. helyes ezt a fi­gyelmeztetést megszívlelni. A nőtanács munkájában van javulás az utóbbi időben. A megyénél a végrehajtó bi­zottság rend­szeresen tartja üléseit. Ope­ratívan is részt vesznek a vég­rehajtó bízott- ági tagok az irányító, ellen­őrző munká­ban. Tabán, Marcaliban, Nagy­atádon és Kaposváron a vá­lasztott testületek tagjai közül négy-öt rendszeresein segíti a járási titkár munkáját. Külön hoztunk létre jogi, művelődési, háztartási, pedagógiai bizottsá­gokat. Sok olyan asszonyt von­tunk be a munkába, akik eds dig nem vettek részt. Nagyon sokat kell mégis tennünk az elkövetkező idő­ben. Munkánknak gyakorlatib­bá kell válnia. A szülőd munka- közösségekben, különböző szak­körökben a politikamentessé­get a céltudatos politikai mun­kának kell felváltania. Fontos, hogy a nőmozgalmi munka ne külön elszakítva haladjon, hanem építsük bele az előttünk álló mindennapi feladatokba. Ez nekünk a legnehezebb. Ép­pen ezért a megyétől, a város­tól, a járásoktól, a községektől, párt- és gazdasági téren egy­aránt ebben kérünk segítséget. A tanácsokban az állandó bi­zottságok igényeljék a nőbi­zottságok munkáját. Nagyon szeretnénk, ha rend szeresebb lenne a velünk való foglalkozás, mert ez növelné az önbizalmat és azt a meggyőző­désünket, hogy a nők közötti munkát valóban a pártmunka fontos, szerves részének tart­ják. Szeretnénk, ha gyakrab­ban értékelnék munkánkat, cs ez nemcsak abban merülne ki. hogy jó munkát vagy rossz munkát végzett a nőtanácsi, mert a gyermekvárosért indí­tott akció téglajegyeit eladták, a nőnapot megszervezték vagy nem szervezték meg. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a nők között is nagyobb felelősséggel, hozzáértéssel kell a politikai munkát végezni.'Ez nagyon helyes, de elvtársaink csak akkor segítik igazán jól a nők közötti munkát, ha ezek a helyes elvek gyakorlattá vál­nak. Kiss László, a Bötiönysi fiüaiános Iskola igazgatója: Több iapasztaiatcseret a péti góguscknak Az ittlévő pe­dagógusok többségével beszélgettem, s abból egy-két dolgot elmon­dok a pártér- tekezleten. A statisztika sze­rint az idén csökkent a ki­tűnő tanulók száma a kö­zépiskolákban. Jóval több a bukott tanulók száma, mint tavaly. Ez elszomorító. Az a nézetünk, hogy meg kellene valahogy találni annak mód­ját, hogy a pedagógusok töb­bet foglalkozzanak a munkás- paraszt fiatalokkal. Ekkor me­rült fel a kötelező korrepetá­lás kérdése. 1950-ben még kö­telező volt a pedagógusoknak korrepetálni hetenként legalább egyszer. Vajon nem lehetne-e ezt újra bevezetni? Ezen a he- ! lyen említem meg, hogy noha : van már előrehaladás pedagó- 1 gusaink marxista—leninista ideológiai fejlődésében, ez azon- | ban még nem kielégítő. Úgy ■ véljük, hogy itt is hathatós in- ; tézkedést kellene tanná. Jó lenne, ha felsőbb szerveink át­szerveznék a nevelők állami ideológiai továbbképzését. Sze­retnénk — ez is javítana min­denképpen ezen a helyzeten —, ha több tapasztalatcserét, meg­beszélést szerveznének a pe­dagógusok között. Igazgatók­nak, nevelőknek jót tenne ez. Következetesen harcoljunk a párt politikájának megvalósításáért Szirmai Jenő válasza a felszólalásokra Hagy Untai, a Siófoki Járási Pártbizottság titkára: Egy nyelven beszélünk Járásunk szövetkezeti járás. A munkaszervezés, vezetés és közös gazdaság alapjainak megteremtése többé-kevésbé már megtörtént. 2750 szarvas­marha a közösben van, téli el­helyezésük biztosított. Ugyan­akkor minden szövetkezetben megvannak a sertéstörzsek is, és a jövőben a pártihatározat­nak megfelelően, biztosítjuk állatállományunk kialakítását. Tudjuk, hogy politikai, társa­dalmi, gazdasági területen a jövőben nagy feladatok állnak még előttünk. A feladatok megoldásához tapasztalatul szolgál azonban az elmúlt idő­szak. Eredményeink ugyanis jórészt annak köszönhetők, hopv elvhű. következetes mun­kát végeztek járásunk kom­munistái. és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban nem tértek el a pár - JUtikai irányvonalától. Másrészt, hogy társadalmi ügevé tudtuk tenni a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. És amikor ezen elgondol­kodunk, meg kell állapítanunk, how még jobban dolgoztunk volna, ha a szervezésnél ös­szefogott erőt határozottan a megszilárdítás ' szolgálatába tudtuk volna állítani. Nem utolsósorban köszönhetjük eredményeinket annak, hogy sikerült mindig és mindenütt egy nyelven beszélni. És ezt különösen alá szeretném húzni a jövőre nézve is. Az eredmények mellett meg­említem, hogy most valamivel lassúbb ütemben megy az őszi munka. Itt ígérem meg, hogy november 5-ig az egész járás befejezi az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Járásunkban jó az együttműködés a tanácsok­kal, egyéb szervekkel, de még előbbre állnánk, ha a. bözségi tanács ainknál dolgozó elvtár­sak az új helyzetnek megfele­lően -j munkastílusban dol­goznának. és mindenütt érez­nék a felelősséget községük­ben iévő szövetkezetért. Vo­natkozik ez az őszi munkák befejezésére is. Mi, a siófoki járás kommunistái, dolgozói biztosak vagvunk abban, hogy a pártértekezlet, és a párt- kongresszus határozatainak szellemében meg tudjuk olda­ni az előttünk álló feladatot. Tisztelt Pártértekezlet! Ked­ves Elvtársnők! Kedves Elv­társak! Az összefoglalót meg­könnyíti az a tény, hogy mind a 23 hozzászóló egyetértett a megyei pártbizottság beszámo­lójával. A felszólalók egy-egy kérdést aláhúztak, s helyesen értékelték saját munkájukat és a megyei pártbizottság tevé­kenységét. Nagy jelentősége van annak, hogy mindegyik hozzászóló hangsúlyozta: - tel­jes egészében egyetért a párt Központi Bizottságával, annak politikájával. Hélyeslik a fel­szólalók azt is, hogy a megyei pártbizottság a Központi Bi­zottság politikája alapján te­vékenykedett, és alapjában véve jól oldotta meg felada­tait. Hangzott el olyan felszóla­lás, amely bírálta a megyei pártbizottság munkájának fo­gyatékosságait. Ezt a jövőben még bátrabban kell tenni. A megyei pártbizottságnál sem voltak és nem is lesznek té­vedhetetlen emberek, éppen ezért nekik is szükségük van arra, hogy felhívják a figyel­müket munkájuk során elkö­vetett hibákra, fogyatékossá­gokra. Több felszólaló foglalkozott az iparral kapcsolatos problé­mákkal. Helyesen mutattak rá, hogy tovább kell fejlesztenünk, korszerűsítenünk kell az üze­meket. De nagy gondot kell fordítani arra, hogy csökkent­sük a termelés költségeit. Ol­csóbban termelni, növelni a termelékenységet — ez az üze­mi pártszervezetek legfonto­sabb feladata napjainkban. A mezőgazdaságról sok szó esett a vitában. Megyénk egyik felét átszerveztük, a má­sik felét pedig rövid időn be­lül át fogjuk szervezni. Ezt a munkát, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését az ön­kéntesség elvének betartásá­val kell elvégeznünk, s nyo­matékosan felhívom a figyel­met, hogy mindenkor a párt határozatai értelmében kell dolgozniuk azoknak az elvtár­saknak, akik a tsz-szervezés- ben részt vesznek. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének megkez­dése előtt minden erőt a meg­lévő közös gazdaságok megszi­lárdítására kell összpontosíta­ni. A járási pártbizottságok és tanácsok arra irányítsák erő­feszítéseiket, hogy a járásuk­ban lévő néhány gyenge ter­melőszövetkezetnél rendbe jöj­jenek a dolgok. A közös állattenyésztés fej­lesztése a szövetkezeti gazdál­kodás kulcskérdése Somogy megyében, örvendetes, hogy erről is sok szó esett a vitá­ban. Arra kell törekedni, hogy most a tél előtt biztosítsuk a férőhelyet a közös állatállo­mány számára. Vigyázni kell arra, hogy a zárszámadáskor ne ésszerűtlenül, meggondolat­lanul mérjenek ki takarmányt munkaegységekre, s a közös állatállomány részére minden körülmények között biztosítsák az átteleltetéshez szükséges ta­karmány mennyiséget. A szövetkezetekben ügyelni kell az öregek sorsára. Ez na­gyon fontos politikai és erköl­csi kérdés. Gondoskodjanak a szövetkezetek saját öregeikről, hogy meglegyen az évi kenye­rük, és hogy hízót vághassa­nak, hogy rendelkezésükre áll­jon mindaz, ami a megélheté­sükhöz szükséges. Természete­sen ez nemcsak a szövetkeze­tek dolga, hanem ,a gyermeke­ké is. A beszámoló is, a vita is hangsúlyozta, hogy a paraszt­ságnak erkölcsi kötelessége az ország élelemmel való ellátá­sa. Szükséges, hogy ezt nyíl­tan, határozottan mondjuk meg a dolgozó parasztoknak, mert amint tapasztalataink igazolják, szót tudunk velük érteni. A pártértekezlet helyesen ál­lapította meg, hogy folytat­nunk kell politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt az osztályharcot. Az ellenségnek ma az a fő törekvése, hogy megakadályozza az előrehala­dást, s azt igyekszik elérni, hogy rosszul menjen a munka, és a bizalmatlanság és bizony­talanság érzésének magvait hintse el az emberek között. Ezért leplezzük le az akár nyíltan, akár burkoltan táma­dó 'osztályellenséget. Nem en­gedhetjük meg, hogy népi de­mokratikus rendszerünk ellen bárki is uszítson, izgasson vagy tevékenykedjen. Ha va­lahol rosszul mennek a dol­gok, akkor először mindig azt nézzük meg, hogy nem követ­tünk-e el mi hibát. Szóba került az értelmiség­gel kapcsolatos probléma is. Arra kell törekednünk, hogy az értelmiséget megnyerjük pártunk célkitűzései támoga­tására. A pedagógusok több­sége a tanácsválasztásoknál, termelőszövetkezetek szervezé­sénél jelentős segítséget adott a pártnak. Akiket megnyer­tünk, azokra támaszkodjunk szilárdan, s foglalkozzunk rendszeresen az értelmiséggel, hogy közülük mind többet von­hassunk be a társadalmi, poli­tikai tevékenységbe. Elvtársak! A beszámolóban szó volt arról, s a felszólalá­sok is alátámasztották, hogy jól dolgoztunk az ellenforra­dalom óta. Mégis arra kell fel­hívnom a pártértekezlet min­den résztvevőjének figyelmét, hogy ne szálljon a dicsőség a fejünkbe, legyünk szerényeb­bek. Az önteltség, a beképzelt­ség rossz útra vinne és lapí­taná kapcsolatainkat a töme­gekkel. Ha nem figyelünk föl munkánk fogyatékosságaira, beképzeltekké válhatunk, s abban a hitben ringathatjuk magunkat, hogy nálunk min­den jól megy. Ezt nem szabad megtenni. Legyünk figyelme­sek az emberek problémái iránt, dolgozzunk kitartóan, szívósan, szerényen. Minden erőnkkel azon legyünk, hogy híven szolgáljuk népünket. Feladataink nagyok. Az iparban elsősorban a termelé­kenységet kell növelni és az önköltséget csökkentenünk. A mezőgazdaságban be kell fe­jeznünk a szocialista átszerve­zést, s növelnünk kell a ter­méshozamokat. A *■ kultúrmun- kában és egyéb téren is sok tennivaló vár ránk. Legfonto­sabb feladataink egyike a pártegység további erősítése. Védjük, óvjuk a párt egysé­gét, és következetesen harcol­junk megyénkben a párt. po- !u'kájának érvényre juttatá­sáért.

Next

/
Thumbnails
Contents