Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

WTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} <- . 7> — »*? ^QSyj&' Somogyi Néplap MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS: LAPJA i XVI. évfolyam, 253. szám. ÄRA 60 FILLÉR Szerda, 1959. október 28. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Tudósítások a Hold túlsó Gidainak lelanvhápeíEsérőJ f5. oldalon) Háry János (7. oldalon) Robog a sínbuH (8. Oldalon) A párteg'jsé^ további erősítésével, együtt a dolgozó tömegekkel a szocializmus építésének meggyorsításáért A megyei pártbizoVság bes á nolój al megkezdődött a megyei pártéi tekez let ★ ★ ★ Tegnap délelőtt fél 10 órakor megkezdő­dött a megyei pártértakezlet. A kaposvári Béke Szálló nagytermében rendezett ta­nácskozáson megjelentek és az elnökségben foglaltak helyet: Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter, dr. Nezvál Ferenc igazság­ügyminiszter, Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz Kossath-díjas elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Szirmai Je­nő, a megyei pártbizottság első titkára, He­vesi János, a megyei pártbizottság másodtit­kára, Illés Dezső, Kisdeák József, Körtés Gábor, dr. László István, Misefa György, Nagy Lajos, Sólyom Gabor, Takács István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, Csákvári János, a városi pártbizottság tit­kára, Nagy Antal, a Siófoki Járási Pártbizott­ság titkára, Csóka Anna, a Balatonnagybe­Még ma is több helyen tia- * pasztaiható, hogy lebecsülik a J pártonkívülieket, és nem lát- t ják, hogy, egyedül, a pártonkí- J vüliek támogatása nélkül nem t érhettük volna el az eredmé­reki Állami Gazdaság párttitkára, dr. Wi­dermann János, a Megyei Bíróság és Ügyész­ség pártszervezetének titkára, és Bíró Gyu­la, a KISZ megyei bizottságának szervező í ny‘^t Ez^Taz elvtársik min titkára. t denhova kommunistákat akar­A pártértekezleten Hevesi elvtárs mon- J ^ tennij svukra csak a dott megnyitót, majd a tanácskozás az aláb- j pärttag megbízható, a párton- bí napirendet fogadta el: 1. A megyei párt- i kívüli nem. bizottság beszámolója és a megyei revíziós J A városban, a járási székhe­bizottság beszámolója. 2. A beszámolók meg- J lyeken, egyes munkás párttá- 1 mogyban, és e harc alapján pártbizottság tagjainak tu nyo­munka helyett adminisztratív 1 A pártértekezleteik politikai, intézkedéseket követeltek, pl. szervezeti előkészítése jónak Péterhidán. Némely igazgató- mondható. A beszámolók és a nál is tapasztalható, hogy nem viták színvonalasak voltak. Az foglalkozik megfelelően a dől- elfogadott határozati javasla- gozókkal, lebecsüli őket. Ilyen tok alapját képezik a pártmun- jelenség van a Textilművek- ka megjavításának. A beszá- ben, a Baromfifeldolgozó Vál- móló és vita különösen jó volt latatnál. azért, mert helyesen értékelte Ma már elmondhatjuk, hogy a párt eddigi politikáját, a já- a két fronton vívott harc ered- rások helyzetét, és jól szabta menyeképpen érvényesíteni meg a feladatokat. tudjuk a párt politikáját So- A pártértekezletek a régi A megyei pártbizottság, a me- * goiknál tapasztalható volt bi- megszilárdult a párt egysége, mó többségét újjáválasztották* J zonyos értelmiségellenesség. | A párttagság egyetért a párt Szirmai elvtáirs a továbbiak­vitatása. 3. gyei revíziós bizottság újjáválasztása, és a . , * A termelőszövetkezetek szer- politikai célkitűzéseivel, és ban a kislétszámú pártszerve­kongresszusi küldöttek megvalasztasa. J vezésekor és megszilárdítása- hajlandó harcolni azok magva- zetek munkájának nehézségei­Ezt követően meghallgatta a pártértekez- kor előfordult, hogy a politikai . lósításáért, let a megyei pártbizottság beszámolóját J Szirmai elvtárs előadásában. Az alábbiak- J ban részletesen ismertetjük a beszámolót. * i Erősítsük a pártot a dolgosók legjobbjaival ★ ★ ★ Szívós harc közepette szerveztük újjá pártunkat A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta: Ha a párttag­ság számszerű fejlődését és •szociális összetételét vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy megyénkben a Magyar Dolgo­ból tudatos pártépítő munkát ről, az alapszervezetek tevé­kenységének fogyatékosságai­ról beszélt, majd így folytatta: Külön kell szólni az alap­szervezeti titkárok munkájáról. Az ő vállufcra nehezedik a fel­adatok nagy része. Párttitká­Kedvas Elvtársnők! Kedves Eivtársak! Tisztelt Pártértekezlet! A mai napon tartjuk me­gyénk kommunistáinak legfel­ső szintű tanácskozását, a me­gyei pártértekezletet. Ezen megjelentek a pártszervezetek küldöttei értékelni az elmúlt három év munkáját, eredmé­nyeit, fogyatékosságait, és megszabni a párttagság és megyénk dolgozói előtt álló feladatokat. Az egész ország pártunk VII. kongresszusára készül. A párt­kongresszus mindig nagy je­lentőségű a kommunista és munkáspártok életében. A VII. kongresszus jelentőségét alá­húzza az a tény, hogy az el­leni onradaloAi után először ül­nek össze a kommunisták kong­resszuson megvitatni, hogy he­lyes volt-e a párt politikai irányvonala, értékelni orszá­gunk politikai, gazdasági hely­zetét, s megszabni a szocialista építés további feladatait. ■Szirmai elvtárs ezután a ma­gyar kommunista mozgalom négy évtizedes munkájáról, pártunk történelmi útjáról szólt, majd ismertette azokat a körülményeket, amelyek az 1956. évi ellenforradalom ki­robbanásához vezettek. Beszélt az ellenforradalom idején ki­alakult helyzetről, majd így folytatta: Ezek a körülmények új, for­radalmi központ létrehozását tették szükségessé, olyanét, amely képes arra, hogy tömö­rítse a szocializmushoz hű erő­ket, és szervezze, vezesse a harcot az ellenforradalom megsemmisítéséért. Hála azoknak az elvtársak töztatták a megyei pártibizott­ságot, és üldözték a haladó embereket. November 4-e, az ellenforradalom fegyveres le­verése után a politikai és gaz­dasági konszolidáció volt a fő feladat. Kárain kérdést kellett megoldani: a pártszervezetek újjászervezését és a pártegység megteremtését; <j tömegek bi­zalmának megnyerését, az el­lenforradalom eszmei befolyá­sának leküzdését; a gazda­sági élet megindítását, a szo­cializmus építésének folytatá­sát. * November 4-e után az első és alapvető feladat Somogybán is a párt újjászervezése volt. A kommunisták talpraállítása, szervezeti tömörítése nélkülöz­hetetlen volt ahhoz, hogy a normális élet meginduljon. Ezt a feladatot megyénkben is igen nehéz körülmények között, az ellenforradalom maradványai elleni harc közepette vívtuk meg. Csak az elismerés hang­ján lehet szólni azokról az elv- társakról, akik elsőként indul­tak harcba a pártszervezetek létrehozásáért. A kommunista munkások, parasztok, értelmiségiek, kom­munista katonatisztek, párt­munkások, gazdasági vezetők és tanácsi vezetők fáradságot nem ismerve szervezték a pártszervezeteket. Megyénkben a politikai konszolidációt nehe­zítette, hátráltatta, és nem egy kommunistában bizalmatlansá­got keltett, hogy az akkori me­gyei vezetésben belső harcok és villongások voltak. A régi pártbizottság nem vállalta a nak, akik megteremtették az új! párt vezető szervében való forradalmi központot, a párt munkát, és lemondott. Ez nagy Központi Bizottságát, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mányt, és segítséget kértek a Szovjetuniótól. E segítség nél­kül szörnyű megpróbáltatás várt volna népünkre. Hálával gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy hazánkban tovább folytathassuk a szocializmus építését, — mondotta, majd a továbbiakban így folytatta: Az országosan kialakult helyzet természetesen Somogy­bán is éreztette hatását. Me­zavart okozott. Személyi har­cok is dúltak. Ebben az időben 1 tehát, amikor tapasztalt párt­munkásokra volt szükség, ve­zetők nélkül maradt a megye. Értékes heteket vesztettünk el. Ennek következtében pártszer­vezeteink később alakultak, és sok termelőszövetkezet ment szét. Ezek a közös gazdaságok megmaradtak volna, ha meg­felelő támogatást kapnak. A megyei vezetésben mutat­gyónkben is eszmei zűrzavar ’ kozó bizonytalanságot, a belső keletkezett. Az ellenfarradal- harcokat a Központi Bizottság marok felülkerekedtek. Letar-1 segítségével sikerült felszámol­ni. Ezután meggyorsult a poli- TS"" tikai és gazdasági konszolidá­ció a megyében. A kibontako­zást nagymértékben akadá­lyozta az eszmei zűrzavar. Ab­ban az időben még erősen ér­vényesültek a revizionista és a szektás nézetek. Ezért a Köz­ponti Bizottság útmutatásai szerint két fronton kellett har­colni a párt helyes politikájá­nak érvényesítéséért. Fel kel­lett lépni a revizianizmus esz­mei, politikai megnyilvánulá­saival szemben, ugyanakkor a szektás hibák ellen is harcot kellett folytatná. A revizianizmus új köntös­ben jelentkezett. Bár nem is annyira új forma volt ez, csu­pán a régi felmelegítése. A re­vizionisták tagadták a párt vezető szerepét Azt állították, hogy nincs szükség proletár- diktatúrára. Üjólag valami sa­játos szocializmusról beszéltek eltúlozva a nemzeti sajátossá­got, és tagadták a Szovjetunió vezető szerepét a szocialista világrendszerben. Megszilárdult pártunk egysége A Politikai Bizottság helye­sem határozta meg, hogy -tár­sadalmunkban a fő veszély a revizianizmus. Ma is találko­zunk, és állandó harcot kell folytatni a revizionista néze­tekkel. Milyen formában je­lentkeznék ezek? Elsősorban a kispolgárság és az értelmisé­giek egyes rétegei azt mond­ják, hogy a KGST előnytelen számunkra; a kulturális életbe ne avatkozzék be a párt; ta­gadják a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének szüksé­gességét. Bár ez utóbbit nyíl­tan nem mondják ki, csak be­szélnek az előrehaladás ellen. A revizionista nézetek elleni harccal egyidejűleg a pártnak küzdeni kell a szektás és dog­matikus nézetek és gyakor­lat ellen is. Némely elvtárs ezt megbocsátható »bűnnek«, sőt kicsit dicsőségnek is tart­ja. Milyen formában jelentke­zik ez most? Elsősorban a kommunista gőg formájában — különösen Kaposvár város­ban, az egyes kommunistáknál, de még a városi pártértekezle­ten is volt ilyen megnyilvánu­lás: »Mi, kommunisták dolgo­zunk, az eredmények elérése csak a mi érdemünk,« kell folytatni. A termelőimül- raink többsége vállalja a ne- kában közvetlenül részt vevők héz munkát, jól oldja meg a legjobbjait kell elsősorban fel- feladatokat. Több száz azok- venmi a pártba. Másrészt a nő nak a párftitkároknak a száma, párttagok számát kell emelni, akik évek óta betöltik ezt a Jobban kell foglalkozni a tag- tisztséget, s tiszteletet és meg­jelöltek nevelésével a tagje- : becsülést vívtak ki maguknak löltségi idő alatt. í a párttagok és pártonkívüliek , _ _ 1 körében. Ilyen Szántó János, a Jo hatossal voltakat egesz répáspusztiai pártszervezet tit- partmunkam a vézetosegva-, ^ Foofc Jenő M Építőipari Uzsztásak es a járási, városi v^lat p^tkára, Kányási pártértekezletek. A vezetőség­választó taggyűléseken a párt- ká Ková~s jános bala. tagsagnak 9d—98 százaléka ___a., a- uioi-. K álmán nagybajomi párt­megjelent Kisebb alapszerve­zetekben a párttagság 70—80 százaléka szólt hozzá a beszá­molóhoz. A beszámolók szín­vonalasak voltaik. A határozati javaslatok a feladatokra irá­nyultak. Bátor bírálat és több helyen őszinte önkritika is hangzott eL tonőszödi párttitkár, és lehet­ne még sorolni több titkár ne­vét is. A beszámoló ezután a mun­kásőrség létrehozásának kö­rülményeit vázolta, majd hangsúlyozta: a munkásőrség feladata, hogy tovább szilár­dítsa a forradalmi fegyelmet* A megyei pártbizottság érvényre juttatta a kollektív vezetés elvét Szirmai elvtárs a bizottság beszámolóját tartja. zók Pártjához viszonyítva ke­vesebb az MSZMP taglétszá­ma, a régi taglétszámnak 62 százaléka. Ezt követően arról beszélt az előadó, hogy a munkások, pa­rasztok, az értelmiség arányát tekintve kedvezően alakult a párttagság összetétele. Különö­sen jól alakult az üzemi mun­kások aránya. A párttagok 26,4 százaléka vesz részt a termelő munkában. Nem kielégítő a dolgozó parasztok aránya a fa­lusi pártszervezetekben. Több olyan pártszervezet van, ahol kevés a tagok száma, és több olyan falusi pártszervezet van, amely zömben nem a terme­lésben részt vevő parasztokból, hanem alkalmazottakból tevő­dik össze. Az ilyen összetételű pártszervezetnek nincs megfe­lelő hatása a dolgozó parasz­tokra. A párt taglétszámának növe­lése Somogy megyében — kü­lönösen falusi viszonylatban, a tsz-k őrségekben — elsőrendű politikai feladat Nem tagto­borzásról van szó, hanem ar­ról, hogy erősítsük a partot a dolgozók legjobbjaival. E cél­A megyei pártbizottság a KB határozatai alapján végezte munkáját A Központi Bizott­ság sokkal nagyobb önállósá­got biztosított a megyei párt- bizottság számára, mint a ko­rábbi években. A megyei párt- bizottság helyesen élt ezzel az önállósággal, és képes veit ar­ra, hogy kidolgozza a megye megyei párt- sajátosságának megfelelően helyes irányvonalast. A megyei pártbizottság sokat kezdemé­nyezett, munkájában érvénye­sült a kollektív vezetés. A leg­fontosabb kérdésekeit a párt­bizottság tárgyalta. 1957 szep­temberében megvitattuk a me­zőgazdaság helyzetét és fej­lesztésének irányát, majd a munkásosztály hóyzetérői szó­ló párthatározatot, valamint a párt művelődésügyi politikájá­nak irányelveit. A pártbizottság munkájának fogyatékossága, hogy bár a ha­tározatok meghozatalában egy­séges volt, végrehajtásukban azonban nem. A pártbizottsági tagoknak körülbelül egynegye­de a saját munkaterületén — ahol dolgozott — nem képvi­selte megfelelően a pártbizott­ságot. Akadtak olyan elvtár­saik, akik a pártbizottság be­számolójához egyetlenegyszer sem szóltak hozzá. Ez nemcsak az ő hibájuk, hanem a vezető elvtársaké is, mert nem segí­tettek az új pártbizottsági ta- ^ ^ goknak, hogy a munkába job-, t“"föglaíko^kli tö­vezette a pártszervek munká­ját. Számos helyes elvi és gya­korlati útmutatást adott az al­sóbb szerveknek, sokat kezde­ményezett, és bátor kezdemé­nyezéseivel példáit mutatott a járásoknak is. Nagyon sok ak­tívát vont be a munkába, s ez pozitívan éreztette hatását. A továbbiakban a megyei párt-végrehajtó bizottság mun­kamódszerének értékelése kap­csán megállapította- a beszá­moló: Ebben az évben jelentő* sen entelkedeitt a vezetés szín­vonala. Munkánk rendszeres, a munkáinkban lévő fogyatékos­ságok jelentős részét sükeriM felszámolni, ezt az idén élért eredmények *s mutatják. A járási pártbizottságok munkájáról A vátrosi és járási pártbizott­ságok vezetése jó kezekben ■van. A vezetők a párt politiká­ja alapján dolgoznák, a kollek­tív vezetés érvényesül. A já­rási pártbizottságoknál nagyfo­kú önállóság tapasztalható. So­kat kezdeményeznek. Különö­sen a marcali, siófoki és ka­posvári járásnál, valamint Ka­posvár városnál tapasztalható ez. Kevesebb a kezdeményezés a nagyatádi és tabi járásban. Hiányosságként kell megem­líteni, hogy járási bizottságá­ban belekapcsolódhassanak. ! megszervezetekkel és tömeg­A megyei párt-végrehajtó bi- mozgalmakkal. zottság a pártbizattsági ülések a káder-munkával kapcsol«» között helyesen határozta meg a legfontosabb feladatokat, és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents