Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
Szerda, 1959. október 28. 2 SOMOGYI NÉPLAP A megyei pártbizottság beszámolója ★ ★ ★ (Folytatás az 1. oldalról.) # tosan elmondhatjuk,. hogy a párt Központi Bizottsága útmutatása alapján a fluktuációt a minimumra szorítottuk. A járási pártbizottságok titkárait a ftiostani járási pártértekezleteken mind újjáválasztották. Arra törekedtünk, hogy a régi munkásmozgalmi elvtársakat megfelelő megbecsülésben részesítsük. Több elvtársat vezető tisztségbe tettünk. Megszüntettük a kádermunka titokzatosságát. A funkcióból való leváltást a legvégső esetben alkalmaztuk. Alapjában véve a pártszervek vezetésében, egész tevékenységében érvényesült az elvtársi, emberi vonás. A pártpropagandáról Előrehaladásunk fontos tényezője volt, hogy főleg 1957- ben nagy gondot fordított a pártvezetés a pártpropagandá- ra. Az ellenforradalom utáni konszolidáció következtében napirendre került a szocializmus építésének meggyorsítása. Ez megkövetelte a párttagság marxista műveltségének növelését. A pártoktatás nagyban hozzájárult a megyében elért eredményekhez, elősegítette a párttagság között az ellenforradalom okainak tisztázását, a párt szövetségi, politikájának megértését, s azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésében a párttagság helyesen foglalt állást. A pártoktatásiban elsősorban a tömegpropaganda terén, az »Időszerű kérdések« tanfolyamain és az előadásos propagandában voltak eredmények. Ezek az oktatási formák népszerűvé váltak nemcsak a párttagság között, hanem a párton kívüli dolgozók körében is. Kevesebb eredménnyel jártak a szakosított tanfolyamok és a felsőfokú oktatás. Hiányosság még, hogy az ateista propaganda háttérbe szorult. Szükséges, hogy, pártszervezeteink az elkövetkező években nagyobb gondot fordítsanak a pártpropagamda munkára, a párttagság ideológiai nevelésére. Arra kell törekedni, hogy a párttagság mind nagyobb része vegyen részt pártoktatásban. Alapjában véve tehát a pártvezetés színvonala javult, szilárdult a párt egysége, növekedett a párt ereje. Ez biztosíték arra, hogy további feladatainkat sikeresen tudjuk megoldani. Munkánkkal megszereztük a dolgozó tömegek pizalmát rétegek problémáival, sok száz Gyorsabb előrehaladásunknak egyik döntő előfeltétele volt a tömegek bizalmának megszerzése. Ehhez alapot adott a párt és a kormány helyes politikája, szamosi olyan intéziedésé, mint pl. a bérezés rendezése, a nyugdíj emelése és a begyűjtés eltörlése stb. Ezenkívül szükséges volt, hogy a párt mindennapi munkájában nagy gondot fordítson a párt politikájának megmagyarázására, az éllé nf orra dalmi nézetek leleplezésére. Arra törekedtünk, hogy a tömegek a saját tapasztalataik alapján jöjjenek rá, hogy a szó és tett egysége megteremtődött. A dolgozóknak tetszett, hogy őszintén feltártuk problémáinkat, nehézségeinket; hogy őszintén beszéltünk azokról a kérdésekről is, amelyek abban az időben nem voltak népszerűek. A megyei pártbizottság azon igyekezett — és arra tanította az alsóbb szerveket is —, hogy a tömegpolitikai munkában differenciáltságot valósítson meg. Legfontosabbnak tartottuk a munkások között végzett politikai munkát. Az ellenforradalmat követő hetekben pártmunkások, aktivisták százai keresték fel az üzemeket. Beszélgettünk munkásokkal az eűlenforradaloimról. a termelés megindításának szükségességéről. Megtárgyaltuk, a fontosabb intézkedéseket, és kikértük az intézkedések megtétele előtt a munkások véleményét, például a Cukorgyárban, a Textilművekben és. másutt. Eredményesen szálltunk szembe a demagóg nézetekkel; Megyénkben a munkásosztály sorai felhígultak. Az üzemi munkások többsége egy-két évvel ezelőtt még paraszti munkáin dolgozott. Ezért különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy ezek a valóságban is munkássá váljanak gondolkodásúikban, felelősségérzetükben egyaránt. Ma már elmondhatjuk, hogy a munkások egésze bízik a pártban, követi a pártat, és bátran támaszkodhatunk minden kérdésben az üzemek dolgozóira. Kezdettől fogva nagy gondot fordítottunk a parasztság közötti politikai munkára. Fontos feladatnak tekintettük, hogy a dolgozó parasztságot a szocializmus mellé állítsuk. Abból indultunk ki, hogy a munkásparaszt szövetség alapja a proletárdiktatúrának. Érmek erősítését kezdettől fogva összekötöttük a kettős feladattal, és 1957 elején a megyéi pártbizottság erőfeszítéseket tett a tsz-ek megvédéséért, továbbfejlesztéséért. Határozott állásfoglalásunk a tsz-ek mellett erősítette a szövetkezeti parasztok önbizalmát. Behatóan íoglalkóztunk egyes paraszti a gazdasági lehetőségek kihasználását. Jelenleg a Somogy nlegyei parasztok egyetértenek minden kiskereskedők fő kérdésben a párt politikájá- j — megnyerésére A párt szövetségi politikájának megfelelően a különböző kispolgári rétegek — mint a kisiparosok is törekedvail. A tsz-parasztoknak — ke- j tűnik. A kisiparosoknál jelentős vés kivételével — nincs fenn-, eredményt értünk el, azonban tartásuk a szövetkezeti moz- a kiskereskedőknél kevésbé, galmat illetően sem, az egyéni-) A tömegek megnyerésénél flieg dolgozó parasztoknak azon- gyelembe vettük gazdasági ér- ban vannak fenntartásaik. Vál- dekeiket. Behatóan foglalkoz- tozatlanul segíteni kell a pa- tunk problémáikkal, és az ap- rasztságot, napról napra meg- i rómunka jelentős helyet ka- győzni a párt politikájának he-| potk a iömegek megnyerésé- lyességéről, és ebben fő helyet' ben. Arra törekedtünk, hogy az kell hogy elfoglaljon a hatalom és a falu szocialista átalakításának a kérdése. Differenciált politikai munkát folytattunk az értelmiség különböző rétegei között Elsősorban a műszaki értelmiség és a pedagógusok megnyerésére törekedtünk. Ez nem volt könnyű feladat. Egyes értelmiségieknél az ellenforradalom nagyobb kárt okozott, mint a munkásoknál. Körükben sok helytelen nézetet kellett leküzdeni. A pedagógusokkal általában évente négyszer megyei, járási szervek tanácskoztak, segítették őket, hogy megtalálják a helyes utat. Ma már embereknek kis és nagy ügyeivel egyaránt foglalkozzunk, és az a jelszó, hogy születéstől a sírig kísérjük el az embereket, legyünk mellettük bánatukban. és örömükben — kezd megvalósulni. Az emberről való gondoskodás, az emberek problémáival való foglalkozás azt eredményezte, hogy a dolgozó tömegeik közel kerültek a párthoz, bizalommal fordultak hozzá, s e bizalomra támaszkodva tovább tudtuk szélesíteni a párt bázisát, és létrejött a párt és dolgozók közötti kölcsönös bizalom. összegezve: a megyei pártbizottság irányításával a járási sem az ügyvédekre, egyes orvosokra, gyógyszerészekre — még nem kellő a párt befolyá- tanácskozást tartottunk, ahol a j sa. E rétegeket mi is elhanya- megyei, járási vezetők vitat- j goltuk. Változatlanul feladat, koztak a különböző paraszti . hogy az értelmiség közül mind rétegekkel. Ugyanakkor segi- j többet nyerjünk meg a szo- tettük a parasztok termelését, oializmus ügyének. elmondhatjuk, hogy a műszaki és községi pártszervek ma már értelmiség, a mezőgazdászok, a elérték, hogy a dolgozó töme- pedagógusok többségét meg- [ gek bíznak a pártban. A mun- nyertük. Ezek jelentős része kásosztályra támaszkodva a nemcsak lojális, hanem segíti j dolgozó tömegek megnyerése is a szocializmus építését. Né- j változatlanul állandó feladatát melyekre azonban — különő- ' kell hogy képezze pártmunkánknalk A dolgozók megnyeréséért vívott harcunkban jelentős szerepet töltöttek be a tömegszervezetek, melyek a különböző rétegeik felé folytatott politikai munkában eredményesen dolgoztak. Eredményesen dolgosnak a tömegsxervexetek A párt következetes politikája, az elért gazdasági, politikai és kulturális eredmények hatására eszmei, politikai tisztulás ment végbe a fiatalság soraiban. Az eltelt két és fél esztendő a párt ifjúsági politikájának helyességét igazolta, A KISZ az ifjúság legjobbjait szervezeteiben tömörítve hatással van egész ifjúságunkra. Megyénkben 441 szervezetben 11852 tagja van a KISZ-nek. Arra törekedtünk, hogy a KISZ a szocializmus építésében való tevékeny részvételt a mindennapos becsületes munkát fontos feladatának tekintse. Nagyrabecsíiljük, hogy a fiatalok ezen az úton haladtak, amit bizonyít. a termelő- munkában való helytállásuk, a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben elért eredményük. A KISZ-szeroezetek helyesen kezdeményeztek városon és falun is. Segítettek pl. az aratásban, csépilésben, adózásban, kukoricatörésben stb. Falun több mint száz különféle ifjúsági brigád és munkacsapat tevékenykedett. Az idén 600 somogyi diák dolgozott a Hanságban és Balatanőszödön, A KISZ nagy segítséget adott a pártnak különösen a tanácsválasztások során és a tsz-ek fejlesztésében. K ISZ-szer vezetek munkájának hiányossága, hogy a szervezeti élet területé» különösen a nyári hónapokban mindig nagy a visszaesés. Egyes falusi KISZ-szervezetek munkája még nem vonzó a falu ifjúságára. Több helyen nem elég bátran kezdeményeznek. Tapasztalható bizonyos szektás elzárkózás is a fiatalok KISZ- be való felvétele elöl. Ezért a fő feladat a KISZ tartalmi munkájának megjavítása. Az ifjúságot a fizikai munka megbecsülésére szocialista szellemben kell nevelni. Ehhez hasznos útmutatást adnak a KISZ Központi Bizottsága által elfogadott és közzétett irányelvek. Helyeselni lehet, hogy a KISZ harcolt a huliganizmus, cinizmus és más, a fiatalok egyes csoportjainál fellelhető helytelen megnyilvánulások ellen. Egészségtelen jelenség, hogy csak bírálni tudjuk a fiatalokat, és több esetben nem segítjük^ őket. Sokszor beszélünk arról, hogy az ifjúság nevelése társadalmi ügy, a Vaflósághan azonban csak a KISZ-re bízzuk ezt a feladatot. Ezen is változtatni kell. Különösen a tanácsnak és a szakszervezeteknek keü az eddiginél nagyobb segítséget nyújtaniuk az ifjúság neveléséhez. A továbbiakban a szakszervezetekről szólva megállapította az előadó, hogy ebben az évben jelentős lépéseket tettek előre a munkaverseny megszervezésében, a termelés kérdésével való ! foglalkozásban. Segített ebben a szakszervezeti választás, amelyet össze tudtak kötni a szakszervezeti élet fellendítésével, a szakszervezeti tagok aktivitásának növelésével és részben a termelési kérdésekkel. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak az a feladatuk, hogy bátran vonják be a vezetésbe a pártonkivülieket. Ne akarjanak mindent csak kommunistákkal megoldatni. Bízzanak a pártonkívüliekben, és a dolgozók jogos problémáival állandóan törődve behatóbban foglalkozzanak a termelés feladataival. A hazafias népfront-bizottságok munkáját értékelve elmondotta, hogy szép eredményeket értek el a tanácsválasztáskor és a termelőszövetkezetek szervezésében. Helyes, hogy több helyen — pl. a nagyatádi és barcsi járásban — kezdeményezés indult meg a rétek, legelők társadalmi munkában való rend behozására. Olyan kezdeményezéseket is tettek — pl. a csurgói és barcsi járásban —, hogy előadásokon ismertették a szövetkezeti alapszabályt és a munkaegység számításit A Kapos völgye állattenyésztési hónap megszervezésében is segítséget nyújtottak a népfront-bizottságok. Sok helyen azonban — főleg a tez-községekben — nem találják meg helyüket. A nőmozgalom a kezdeti nehézségek utóm. eredményesen segítette pártunk politikájának népszerűsítését a nők között. Sajátos módszereivel hoztának növeléséhez. Jó munkát végzett különösen a tanácsválasztások idején. A nők politikai látókörének szélesítése, és műveltségük emelése érdekében indított különböző gazd- asszony-körök eredményesek voltak — mondotta Szirmai elvtárs, majd így folytatta: A kommunisták számára •nem lehet közömbös, hogy a nők milyen nézetet vallanak, hogy nézeteikkel segítik-e vagy gátolják a fejlődést, az előrehaladást. A nőmozgalomnak a szocializmus építésében megvan a maga helye. Éppen ezért minden kommunistától, férfitől és nőtől azt várja a megyei pártbizottság, hogy nagyobb felelősséggel, hozzáértéssel végezzék a nők között a politikai munkát, s ezt tekintsék a pártmunka szerves részének. A nő tanácsoknak harcolni kell a nőmozgaűom egyes területein — a szülői munkaközösségben, a különböző szakkörökben — azért, hogy a politikamentességet a céltudatos politikai munka váltsa fel. A női tanácsok — különösen falun — a mezőgazdaság szocialista áit- stervezése céljából a nők körében fokozottabb felvilágosító munkát végezzenek, mert tapasztalható volt több < helyen, hogy az asszonyok gátolták a termelőszövetkezetek szervezését. Ami a' többi tömegszervezet munkáját illeti — mint a Magyar Honvédelmi Sportszövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Vöröskereszt — elmondhatjuk, hogy segítették a párt és a kormány határozatainak végrehajtását Tömegszervezeteinkben érvényesül a párt vezető szerepe, munkájukat a párt útmutatása alapján végzik. Elismerés illeti a tö- megszervezetekben dolgozó kommunisták önfeláldozó, áldozatos munkáját, akik saját magatartásukkal, türelmes meggyőzéssel segítenék érvényesíteni e szervekben a párt politikáját. Az eredmények riielto" -á kell mutatni néhány I kosságra is. . A tömegszervezetekben dolgozó elvtársak nem, elég bátran vonnak be párton kívüli dolgozókat. Szélesíteni kell az aktívahálózatot, és bátran oe- vönmi pártonkivülieket a vezetésbe. Többet kell kezdeményezniük a tömegszervezeteknek. A helyes tömegpolitikai munka, a tömegszervezetek jobb munkája biztosíthatja, bogy a dolgozó tömegek még szorosabban zárkózzanak fel a. párt mellé. Emelkedett a tanácsi munka saínronala A tanácsok népköztársaságunk politikai alapjának olyan szervezeti forrnál, amelyekben a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben a legszélesebb demokratizmus alapján gyakorolja az államhatalmi tevékenységet. Az elmúlt kilenc év tapasztalatai azt igazolják, hogy a tanácsok létrehozásával történelmi jelentőségű, változás történt népünk éle tében. A hozzájuk fűzött rémé nyékét valóra váltották, és egyre inkább gazdájává vádnak működési területüknek. Az ellenforradalom a tanácsokra is súlyos csapásokat mért azzal a céllal, hogy megsemmisítse őket. Az ellenforradalom törekvése nem sikerült. 1956. november 4-én a megyei tanács végrehajtó bizottsága, azonnal talpra állt, és kézbe vette az ipar, a kereskedelem irányítását tekintet nélkül arra hogy az korábban minisztériumi vagy tanácsi irányítás alatt állt Vidéken azonban a tanácsi munka lassan indult meg, mert a tanácsitagck és’ v, b.- tagak nagy részét az ellenfor- radalom ideje alatt leváltották, megfélemlítették. Ahogy a közlekedés, közbiztonság megjavult, az alsóbb tanácsok segítése lehetővé vált, fokozatosan megindult a járási és községi tanácsok munkája is. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikája nyomán tanácsaink munkája egyre eredményesebbé vált. Az 1953 őszén megtartott választások során tovább javult a tanácsok összetétele és ennek következtében a tanácsi munka színvonala is. A lakosság nagy érdeklődést tanúsított a • választások iránt; ezt bizonyltja az is, hogy a jelölő- gyűléseken több mint 163 000 választópolgár vett részt. Ez az érdeklődés a választások napján sem csökkent, a választásra jogosultak 99,5 százaléka járult az urnákhoz. A tanácsok gazdasági feladatai az utóbbi három évben lényegesen megváltoztak. Űj munkamódszerek alakultak ki. A felszabadult energiát a községfejlesztési munkában, a vállalatok irányításában, a költségvetés, a szociális és kulturális feladatok végrehajtásában gyümölcsöztethették. 1955- ben a községfejlesztés teljes összege 15 millió forint volt, ezzel szemben 1959-ben elértük a 60 millió formtet. A községfejlesztési tervekből szép célkitűzések valósultak meg A töbhi között 1959-ben 10 községet villamosítunk, 36,4 km villanyhálózatot bővítünk, 140 ezer négyzetméter aszfalt- és betonjárdát, 14 új tantermet, 688 gyermeknek óvodákat, 9 körzeti orvosi lakást építünk. Ezenkívül más fontos létesítmények is valósulnak meg a lakosság összefogásával. A továbbiakban a tanácsok tömegszervezeti jellegének érvényesüléséről s az e téren meglevő fogyatékosságok leküzdésének módjáról beszélt Szirmai elvtáns, majd értékelte a bűnüldöző szervek munkáját. Ezt követően az ipari termelés ismertetésére tért át; Fejlesztjük a megye iparát A felszabadulás előtt a megye és a város vezetői azon dolgoztak, hogy ne legyen ipar, jfc megyei pártértekezlet elnöksége. zá járult á párt tömegkapcsol a- mel^ — mint mondták —, akkor megjelennek a kommunisták. Tőlük pedig ’ féltek, mint az ördög a tömjéntől. Ezért megyénk elmaradt feudál-ka- pitálista jeMegú volt. A cukorgyáron kívül nem volt jelentős üzeme. A felszabadulás után létrejött a Kaposvári Textilművek. Megyénkben azonban az ipar- fejlesztés sokkal lassúbb ütemű volt, mint más megyékben. Ezért az ellenforradalom leverése után két fő feladatunk adódott. Az egyik, hogy gyerr- sa/n rendet teremtsünk az ipari üzemekben, megindítsuk a termelést, növeljük a termelés lolumenjét és a termelékenységet. A másik — amely a melyed pártbizottság tudatos osz- álypolitlkája volt —, hogy fejlesszük az ipart. Jelentős eredmények szülétek az ipari termelésben. 1957 júniusára elértük a termelés volumenjében az ellenforradalom előtti szintet. A megye szocialista ipara össztermelésének értéke 1956-ban 765 millió 513 ezer forint volt, 1958-ra ez 827 millió 573 ezer forintra növekedett. Két év alatt 7,5 százalékkal emeltük a termelés értékét, vagyis a termelés volumen jét. Ugyanezen idő alatt a termelékenység 6 százalékkal emelkedett. 1959 első félévében az előző év azonos időszakához mérten a termelés vodumenje 14 százalékkal emelkedett, leszámítva a termelői árrendezést. Ez a megye munkásainak, műszaki dolgozóinak áldozatos munkáját dicséri. Megyénk dolgozói közül több ezren vesznek részt a kongresz- szusi munkaversenyben. A kongresszusi vállalások első félévre eső részét 27 százalékkal teljesítették túl, vagyos 28 millió forint terven felüli termelést értek el, és az önköltséget 17 és fél millió forinttal csökkentették. Alapjában véve tehát a KB márciusi határozatát ez évben Somogy megyében az ipar területén végrehajtottuk. (Folytatás a 3. oldalonJ
