Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

fILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t _______— A Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-•^m-***-*^ .iSuaLXit^ .■ ' St?J' ; , ' . .. té .téte-m..;: i ■ ■ *, . - v XVI. évfd|yam, 251. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. október 25.--------------------------------------------------------------------­M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az elvtársitoké a szó (3. oldalon) n Somogyi Néplap kulturális melléklete (5—6. oldalon) f őszi rejtvénypályázcsfunk (7. oldalon) Ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a tanácsok községfejlesztési munkájának elősegítéséről. A községfejlesz­tési alap rendszerének beve­zetése eredményesnek bizo­nyult, a lakosság széles réte­gei helyesléssel fogadták. A községfejlesztési alap kereté­ben a tanácsok a lakosság hozzájárulásával és állami tá­mogatással sok helyi felada­tot oldottak meg. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rende­leté — különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista át­szervezésére — fokozottan se­gíti a tanácsok további köz­ségfejlesztési munkáját. Törvényerejű rendeletet al­kotott az Elnöki Tanács a szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről. A szabálysértési eljárás az állampolgárok ne­velésének, a fegyelmezetlenség elleni küzdelemnek jelentős eszköze. A szabálysértési eljá­rást jelenleg szabályozó jog­szabályoknak azonban néhány olyan fogyatékossága van, mely fékezi ennek hatékonyságát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete e fogyatékosságok megszüntetését célozza. A továbbiakban az Elnöki Tanács határozatot hozott a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségé­nek kormánya, valamint a Bolgár Népköztársaság kor­mánya között az egészségügy és az orvostudomány terén va­ló együttműködés tárgyában kötött egyezmény megerősíté­séről. Az Elnöki Tanács végül fo­lyó ügyeket tárgyalt. A szabálysértési eljárásról szóló új törvényerejű rendelet jelentősége A szabálysértési eljárásról szóló új törvényerejű rendelet egyszerűbbé és eredményeseb­bé teszi az ügyintézést, s ez­zel előmozdítja annak a cél­nak az elérését, hogy a sza­bálysértések száma csökken­jen. Előfordult, hogy a szabály- sértés miatt kiszabott pénz­bírságot egyesek nem fizették be. Ezért az új törvényerejű rendelet lehetővé teszi, hogy a szabálysértési hatóság a ki­szabott pénzbírságot 1—30 na­pig terjedő elzárásbüntetésre változtassa át. A szabálysértési eljárást rendkívül hátráltatta ez ideig az a szabály, hogy a legapróbb ügyben is meg kellett hallgat­ni a szabálysértés elkövetőjét, és részletes tárgyalást kellett tartani. Az új jogszabály le­hetővé teszi, hogy ha a tény­állás világos, a cselekmény sú­lya jelentéktelen, és a sza­bálysértés elkövetése nyilván­való, a szabálysértési hatóság 200 forintot meg nem haladó összegű bírságot tárgyaláson kívül is kiszabhat. Kifogás esetében azonban tárgyalást kell tartani, az elkövetőt meg kell hallgatni. A törvényerejű rendelet az említett változtatásokon kívül még a szabálysértési eljárás­ban elbírálható kártérítésről, a szabálysértés elévüléséről és arról is rendelkezik, hogy ha a szabálysértés elkövetője is­mételt idézés ellenére nem je­lenik meg a hatóság előtt, ügyészi jóváhagyással elő le­het vezettetni. (MTI) A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Teljesíti Majálisát a Marcali Sütőipari Vállalat A Marcali Sütőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére 100 ezer forintot takarítanak meg. A vállalás teljesítését havon­ként értékelik. A harmadik negyedév végére már 93 ezer forintot takarítottak meg. ' Az üzemek közötti verseny­ben eddig a balatonboglári 8-as üzem az első, itt különös­képpen Tóth Ferenc és brigád­ja: Rés Imre, Pete Tibor, Kür­tös Vilmos, Piros Pál tettek sokat a sikerért. A második helyre a Marcali Kenyérgyár dolgozói kerültek, élükön Dó­ra Sándorral, Tengerdi László­val, Buzási Románnal, Kalló Istvánnal, Bedő Jánossal és Horváth Lajossal. A süteményes üzemek sem maradtak le. Az első helyen a marcali, a második helyen a fonyódi 9-es üzem dolgozói vé­geztek. Különösen Keserű Jó­zsef, Hován László, Tóth Nagy Ferenc, Heckert Lajos, Sürger György, Szabó István és Nagy Lászlóné mutattak példát, és járultak hozzá ahhoz, hogy üzemük jó minőségű süteményt adott a dolgozók asztalára. Mint mondják, noha a téli hó­napokban kevesebb a terme­lés, vállalásaikat idejében tel­jesítik. " 220 ezer forint betétállománya van a Kétbeiyi Takarékszövetkezetnek (Tudósítónktól.) Az elmúlt év júliusában ala­kult meg 85 taggal és 8500 fo­rint részjegyalappal a takarék- szövetkezet. A takarékszövet­kezet kezdetben súlyos nehéz­ségekkel küszködött. Nem tudta megnyerni a község dol­gozóinak bizalmát. A dolgozó parasztok attól féltek, hogy a takarékba elhelyezett pénzü­ket nem kaphatják vissza. A község vezetői mutattak jó példát, és elsőként helyezték el betétet a takarékban. 1958- ban 75 000 forint betétállo­mány elérése volt a cél. Ezt a múlt év végére 82 000 forint- sa teljesítették. A betétállo­mány növelésével egyidejűleg szaporodott a takarékszövetke­zet tagsága, s ma már 196 tagja van a Réthelyi Taka­rékszövetkezetnek. A betétál­lomány 220 000 forint. A taka­rók vezetői: Hajdú István el­nök, Szita János ügyvezető könyvelő és Tóth János pénz­táros bíznak abbán, hogy az év végére a betétállomány éléri a negyedmillió forintot. A kéthelyi takarékszövetke­zet október 15-én adta ki a századik kölcsönt. Eddig a kéthelyi tagságnak 190 000, a somogyszentpáliaknak 27 000 a balatcnújlakiaknak 56 700 fo­rmt kölcsönt folyósított, Átadták a forgalomnak a kapoMTái*—balatoniéi”<‘§ táj utat Szombatig az ország me­gyeszékhelyei közül egyedül Kaposvár nem volt müúttal összekötve a fővárossal. Há­rom évvel ezelőtt azonban nagyarányú építkezés kez­dődött Balatonlelle és Ka­posvár között, s október 24-én nemcsak az építők, ha­nem egész Somogyország 52 kilométer hosszúságú új út építését ünnepelte. Ebből az alkalomból ellá­togatott a megyébe Apró An­tal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyette­se és Kossá István közleke­dés- és postaügyi miniszter. A vendégeket Balatonlellén zászlókkal, virágokkal díszí­tett díszkapu fogadta. Ott voltak a megyei, a járási párt- és tanácsvezetők, a község lakói és az építők képviselői is, akik ünnepé­lyesen jelentették: a por­mentes burkolatú út elké­szült. Az üdvözlések után Apró Antal megnyitotta az utat, majd, a vendégek Kaposvár­ra mentek. Útközben csak­nem minden községben meg kellett állniuk: a falvak dolgozói mindenütt meleg szeretettel, hívó szóval, jó falatokkal várták őket. Kaposvárott szombaton es­te ünnepi nagygyűlést ren­deztek a Vörös Csillag Film­színházban. A moziterem zsúfolásig megtelt, több szá­zan csak kívülről, hangszóró­kon hallhatták meg a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettesének beszédét. Viharos taps köszöntötte a gyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Apró Antal, Kossá István, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács elnöke, továb­bá a megye és a város több más vezető személyisége. Szirmai Jenő üdvözlő sza­vai után Apró Antal emel­kedett «tolásra. Apró Antal elvtárs beszéde — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a forradalmi munkás­paraszt kormány üdvözletét tolmácsolom Kaposvár és So­mogy megye dolgozóinak — mondotta bevezetőjében Apró Antal elvtárs. — Fontos ese­ményre jöttünk ide, a mai gyűlésre. Most délután nyi­tottuk meg az átépített bala­tonlelle—kaposvári fő közle­kedési utat, amely több mint 46 millió forintba került. Kö­zel 52 kilométer hosszú. Az új út elősegíti a növekvő balato­ni forgalom jobb lebonyolítá­sát, megkönnyíti Somogy me­gye dolgozóinak közlekedését. Jó munkát végeztek az útépítők Fel szeretném használni az alkalmat arra, hogy a párt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében Kaposvár dol­gozói előtt elismerésemet fe­jezzem ki az útépítők nagy­szerű munkájáért. Beszámolhatok arról is — folytatta Apró Antal —, hogy nemcsak utakat építünk, országszerte új gyárak, lakóte­lepek nőnek ki az új földből, amelyek azt hirdetik, hogy ha­zánkban eredményesen építik a szocializmust. Az a nagyarányú szocialista építőmunka, amely hazánkban folyik, egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődik, virágzik. Ezekhez az eredményekhez jönnek azok a sikerek, amelyeket a mezőgaz­daságban értünk el országosan és itt Somogy megyében is. Bár tudom, hogy a somo­gyi elvtársak azt szeretnék, hogy még több építkezés len­ne a megyében, még több gyá­rat építenénk, bővitenénk. Ezeknek az elgondolásoknak egy része a második ötéves tervben realizálódik. Somogy megye ma még erősen mező­gazdasági jellegű megye. De a mezőgazdaság is mindjobban iparosodik, mind több gép, új termelőeszköz vonul be a me­zőgazdaságba, és bizony már nehéz ráismerni a régi feudá­lis, nagybirtokos Somogy me­gyére. De nemcsak a földre­form-hozott létre nagy válto­zásokat, hanem az utóbbi 10 esztendő is. Nagy számban alakultak új termelőszövetke­zetek, sokat fejlődtek az álla­mi gazdaságok. Három évvel ez­előtt ezekben a napokban dü­höngött az ellenforradalom. Tanulságképpen a magunk számára gondoljunk csak visz- sza azokra az eseményekre, amikor újból az a veszély fe­nyegetett bennünket, hogy a külső és belső reakciós erők, a saját hibáink következtében veszélybe került a magyar munkás-paraszt állam. A Szovjetunió segítségével s a magyar kommunisták bátor kiállása eredményeként szét­vertük az ellenforradalmat, és három év alatt a szocializmus építésében hazánk gazdasági­lag megerősödött, a dolgozó tö­megek életszínvonala tekinte­tében jelentős sikereket ér­tünk el. Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében ez­úton is köszönetét mondok Somogy megye munkásainak, dolgozó parasztjainak, értelmi­ségeinek azért a szolidaritá­sért, támogatásért, bátor ki­állásért, amellyel segítettek szétverni az ellenforradalom támadásait, és az építömunká- ban, a párt, a mezőgazdaság, a kultúra terén kivették a ré­szüket Nemrég kerültek nyilvános­ságra népgazdaságunk ez év első háromnegyed évében el- íért eredményei. Iparunk az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékkal ter­melt többet, s szénből, kőolaj­ból, fűtőolajból, villamosener­giából és sok más alapvető, fontos nyersanyagból, iparcikk­ből túlteljesítette tervét Emelkedik népünk életszínvonala is Jellemző adat erre, hogy az utóbbi időben több' mint 300 millió forinttal nőtt a betét­állomány — jelenleg mintegy 3 milliárd 700 millió forint —, ami mutatja a pártunk és kor­mányunk iránti fokozódó bi­zalmat A továbbiakban a Miniszter- tanács első elnökhelyettese el­ismeréssel szólott Somogy me­gye fejlődéséről, az elmúlt hó­napok eredményéiről. További fejlődésünk fontos kulcskérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése. So­mogy megye parasztjai szép eredményeket értek el, hiszen a megye területének 30 száza­léka, szántóterületének 41 szá­zaléka a termel "szövetkezetéi- birtokában van. A nagyüzemi1 gazdálkodás útjára lépett pa­rasztok több mint 310 ezer holdon gazdálkodnak, 247 tsz működik, s ezekben mintegy 33 000 család dolgozik. Pár­tunk és kormányunk bízik ab­ban, hogy a Somogy megyei dolgozó parasztok, akik még nem léptek az új útra, követ­ni fogják társaikat. S Köz­ponti Bizottságunk úgy látja: megvannak, a'feltételei annak, hogy a következő ötéves • terv időszakában ■ falun is befejezzük a szocializmus alapjainak Tudjuk, nem könnyű dolog dönteni a parasztembereknek arról, hogy mikor lépjenek az új útra. Tudjuk azt is, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének vannak ellenzői is. Egy pillanatig sem titkol­tuk, s nyíltan hirdettük, hogy csak úgy tudjuk biztosítani dolgozó népünk jobb ellátását, a szocializmus felépítését a fa­lun is, ha a mezőgazdaságban is kialakítjuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Van­nak, akik azt mondják, hogy most bizonytalanság van fa­lun, az egyénileg vdolgozó pa­rasztok bizonytalanságban él­nek. Ez az állítás nem igaz. Az egyénileg dolgozó parasz­tok jól élnek, megvan a ter­melési biztonság, nincs létbi­zonytalanság, az állam magas árat ad termékeikért, nem kell félniük a munkanélküli­ségtől, a földsurak kiszipolyo­lerakősáf zásától. Mindenki nyugodtan dolgozhat; szántson, vessen — aki nem lép be, az ott arat, ahol vétett. Ha belép, megkap­ja a termelőszövetkezettől a vetőmagot, munVijáért a mun­kaegységért járó pénzt, de azt javasoljuk minden dolgozó pa­rasztnak, hogy figyelje, tanul­mányozza, kövesse azokat, akik már a szocialista gazdál­kodás útjára léptek. A továbbiakban kijelentette: Az idén jó volt a gabona-, a takarmánytermés, sok kukori­ca termett, nagy a sertésállo­mány, a felvásárlás azonban itt-ott akadozik. Felhívta a megye vezetőit, dolgozó' parasztjait, hogy bár most nehezebbek a munkakö­rülmények, szárazabb a föld, de az őszi betakarítást, az őszi szántást, vetést a szárazság el­lenére is el kell végezni. A kongresszus egész dolgozó népünk ügyéről tárgyal Pártunk Központi Bizottsága egy része közvetlenül az élet­a közelmúltban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányel­veket — folytatta. — Azt akar­juk, hogy dolgozó népünk szóljon hozzá az irányelvek­hez, mert akarjuk ismerni az emberek véleményét, javasla­tait, elképzeléseit, tanulni aka­runk belőlük s figyelembe akarjuk venni a felmerülő ta­nácsokat, javaslatéival, kíván­ságokat Kongresszusunk az egész dolgozó nép ügyéről, jövőjéről tárgyal. Feladata lesz az, hogy megvizsgálja az utóbbi évek­ben végzett munkákat, ismét rávilágítson az ellenforradalom okaira, a munkában elkövetett hibákra s a tanulságokat le­vonva, felkészüljünk a jövőre, az új feladatokra. Bízunk abban, hogy a kong­resszus jóváhagyja eddigi po­litikánkat, s azt a programot amelyet a szocializmus építésé­nek meggyorsítására készítet­tünk. Ezután Apró Antal arról szólt, hogy a gyárak, üzemek dolgozói, a falvak lakói nagy érdeklődéssel fogadták a nyil­vánosságra hozott dokumentu­mokat s számos fontos, köz­érdekű kérdést tettele fel. Egyebek között sokakat fog­lalkoztat: az ötéves tervben előirányzott beruházások nem csökkenták-e az életszínvona­lat? A kérdés érthető, hiszen a tervbevett 200 milliárdos be­ruházás mintegy 50 százalék­kal több, mint az előző öt év­ben volt. Beruházásaink színvonal emelését szolgaija. Iskolákat, lakásokat, kulturá­lis intézményeket építünk.- Negyedmillió új otthont aka­runk építeni, s az eddiginél több ruhát, cipőt, éJemlszert kívánunk biztosítani a lakos­ságnak. Sokakban felmerült az a kér­dés, hogy vajon a növekvő termeléshez és a beruházások­hoz van-e elég nyersanyagunk? 1957—1958—-1959-ben több mint 5 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, jövőre csaknem két és félmilliárdot, a második ötéves tervben pedig kb. 11,3 miliárdot szánunk a hazai szén, érc, ásvány, olaj, színes­fém termelés növelésére. Volt olyan kérdés is, hogy el tudjuk-e adni termékeinket. Erre röviden válaszolhatunk: igen. El tudjuk adni, többek között azért, mert javítjuk ter­mékeink minőségét. Sok gépet, gyári felszerelést szállítunk a Szovjetuniónak és a többi ba­ráti országoknak s a nemzet­közi egyezményekben a2 1960— 65-ös évek termelésének lénye­gében több mint 50 százalékát már eladtuk. A baráti orszá­gokkal a két- és többoldalú megállapodások egész sorát kötöttük ezekre az évekre. Ezenkívül a tőkés piacról is sok anyagot hozunk és jelen­tős mennyiségű árut viszünk ki. Meg kell itt említenem, hogy gyorsabb ütemű fejlődé­sünknek egyik ágén nagy tar­taléka a szocialista országok­kal folytatott gazdasági együtt­működés, amely évről-éure fejlődik. A vidék iparosítása Sokhelyütt tették fel azt a kérdést is, hogy hogyan oldjuk meg a vidék iparosítását. A kérdés nem könnyű, megoldá­sára mi azt tervezzük, hogy ré­szint Budapestről telepítünk ki üzemeket, részint pedig nem engedünk új üzemeket építeni a fővárosban. A vidéki váro­sokban viszont új gyárakat építünk a második 5 éves terv­ben — elsősorban vegyi, élel­miszeripari, könnyűipari, de gépipari üzemeket is — a re­steket pedig bővítjük. A továbbiakban Apró- Antal külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott, majd beszéde befe­jező í-észében hangsúlyozta: — Harcba hívjuk egész dol­gozó népünket, azoknak a cé­loknak a megvalósításáért, amelyeket dolgozó népünk , elé tártunk, s amelyek lehetővé te­szik, hogy országunk mégjób- ban, még boldogabban éljen. Terveink megvalósításához fe­gyelmezett jó munka kell s az, hogy mindenki érezze: vala­mennyien felelősek vagyunk hazánk sorsáért, felemelkedé­séért,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents