Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-23 / 249. szám
Péntek, 1959. október 23. SOMOGYI NÉPLAP Péter János beszéde az ENSZ-közgyülés plenáris ülésén New York (MTI). Az ENSZ- közgyülés plenáris ülésén az úgynevezett tibeti kérdés vitájában szerda délután a magyar küldöttség nevében felszólalt Péter János, a külügyminiszter első helyettese. Bevezetőben megállapította, hogy a mostani nemzetközi helyzetben a jelen vita erősza- • kolása sok delegátusban nem növeli a bizalmat egyes nyugati hatalmak és szövetségeseik jó szándékai iránt. Vitathatatlan tényekkel fejtett^ ki, hogy félrevezették azokat a küldöttségeket, amelyek jó szándékkal szavaztak a kérdés napirendre tűzése mellett, mert nemhogy elősegítették volna a kérdés megoldását, hanem a nemzetközi helyzetnek, elsősorban a délkelet-ázsiai helyzetnek, és azt lehet mondani: még magának a dalai lémának is ártottak az úgynevezett tibeti kérdés napirendre tűzésével. — Mit mondanak a tények? — folytatta beszédét. ■— Hadd kezdjem ezzel: néhány nappal ezelőtt'a delegátusok a dalai láma. egy újabb nyilatkozatáról értesültek, amelyben kifejtette, hogy nem kívánja a nemzetközi feszültség fokozását, és kifejezte azt a kívánságát, hogy senkit se ítéljenek eL Ez a nyilatkozat, ha összevetjük gyűlölet diktálta korábbi állításaival, megnyilatkozásainak lényeges megváltozását mutatja. A szóban forgó néhány nap folyamán ugyanis — mint az ENSZ-ben működő saj lótudósítók jelentik — delmi utazók és vallási zarándokok útján eljutottak a tibeti lakosság bizonyos rétegeihez. A tibeti társadalmon belü’i ellentmondások olyan élesekké váltak, hogy a Kínai Népköztársaság államrendje és a központi népi kormány intő tanácsa nélkül már évekkel ezelőtt nyílt polgárháború tört volna ki Tibetben, és ez a pusztulást jelentette volna azok számára, akik jelenleg a dalai láma környezetét alkotják. a malájföldi és ir delegátus megváltoztatta a határozati javaslat eredeti szövegét, és mellőzött minden utalást a Kínai Népköztársaságra. Eltekintek a két párhuzamos változás különös összetalálkozásától, csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a kérdés napirendre tűzése már önmagában is láthatóan ártott a nemzetközi helyzetnek, ezért került sor ilyen változásokra. Azonban a kérdés közgyűlés elé hozásának nyilvánvalóan rossz kihatásait csak minden idevonatkozó határozati javaslat teljes visszavonása teheti jóvá. Egy másik ténysorozat: A Kínai Népköztársaság meg kívánta őrizni a múlt minden értékes szellemi hagyományát, és meg akarta kímélni a tibeti társadalmat attól a megrázkódtatástól, amelyet az elavult viszonyokból a modern társadalomba való hirtelen átmenet jelent. A társadalom átalakító erejének türelmességé- vel visszaéltek Tibetben azok, akik elleneztek minden társadalmi változást, és sajátos előjogaikat az egész társadalom rovására meg akarták őrizni. Fegyveres csoportok megvesztegetése és félrevezetése útján szembefordultak azokkal az erőkkel, amelyek a tibeti társadalom békés megreformálására törekedtek az embertelen viszonyok eltüntetésével s a kulturális és emberi értékek további megvédésével. Meg kellett állítani és vissza kellett verni a reakciós erőknek a tibeti nép érdekei ellen intézett támadását. A valóságban ezt történt Tibetben. aj távolkeleti országoknak és a Kínai Népköztársaság szomszédainak túlnyomó többsége nem kívánja a kérdés megvitatását ebben a szervezetben. Másrészt a napirendi pont felvételét megszavazó küldöttségek túlnyomó többsége az Egyesült Államokkal katonai szövetségben lévő kormányokat képviseli. Az el nem kötelezett országok többsége ellenzi ezt a vitát. A vita szónokainak jegyzékén egyetlen olyan el nem kötelezett ország sem szerepel, amely fel kívánna lépni a Kínai Népköztársasággal szemben. Indonézia, a délkelet-ázsiai térség egyik legjelentősebb országa a vita ellen foglalt állást. A közeli országok magatartása óvatosságra kell hogy intse a kevéssé tájékozott és távoli országokat. Péter János a továbbiakban utalt a tibeti események bonyolultságára, Tibet régi társadalmi és kulturális rendszerére. Bizonyára van a közgyűlésben több olyan delegátus, aki már járt Tibetben, és tanúsíthatja, hogy Péter János ezután megállapította, hogy a dalai láma egy változó világ történelmi átalakulásának hatalmas hullámaitól sodortatva az események áradatában elvesztette lába alól a talajt. Abban a zűrzavarban, amely a fegyveres események idején körülötte keletkezett, azok kezébe került, akik ma is befolyással bírnak zavart cselekedeteire. Teljes, komolysággal és joggal él lehet mondani, hogy ez az úgynevezett jóakarói által provokált vita nemcsak a nemzetközi helyzetnek árt, hanem a szó különleges értelmiben magának a dalai lámának is. Megakadályozhatja abban, hogy felismerje a történelmi és morális valóságot, s idejében elhatározza, hogy mint egy vallási mozgalom egyik vezetője visszatér az őt megillető. helyre. A továbbiakban utalt azokra a meggyőző érvekre, amelyek bizonyították, hogy a kérdés előterjesztése és napirendre tüzese az alapokmány és az ügyrend rendelkezései ellenére történt. A felelősség kérdését vizsgálva emlékeztetett rá: A szerdai francia közlemény de Gaulle és Hruscsov személyes találkozását akarja elérni Nyugati hírügynökségek kommentárjai az Egyesüt Államok hivatalos tényezői jelentették be elsőnek, hogy támogatják a kérdés napirendre tüzesét, s az Egyesült Államok külügyminisztere sajtókonferencián azt mondotta, hogy egyes tagállamok között tárgyalások folynak a kérdés napirendre tűzését célzó javaslatról. Mindezek után az lett volna a természetes és következetes eljárás, ha az Egyesült Államok küldöttsége legalább társszerzőként lép elő a napirendre tűzést kérő javaslatnál. A magyar küldöttség vezetője befejezésül hangsúlyozta: — A napirendi kérdés kezdeményezői, akik azt remélték, hogy e vita nopaganda- hatásai befolyásolják a délkelet-ázsiai országok magatartását a Kínai Népköztársaság irányában, illúziókban ringatták magukat. Vitathatatlan, hogy a Kínai Népköztársaság a társadalmi, kulturális és gazdasági élet minden területén napról napra erősödik. A szomszédaival kapcsolatban felmerülő esetleges problémák — mint legutóbb India esetében — múló jellegűek, és békés tárgyalások útján, baráti és szomszédi szellemben rendezhetők. E vita egyetlen eredménye az lesz, hogy újabb akadályt emel az ENSZ és a Kínai Népköztársaság közé A vita rossz kihatásainak csökkentéséhez a jelenlegi helyzetben. a .közgyűlés íeg- konstruktívabb módon úgy járulna hozzá, ha a vitát minden határozat nélkül lezárná (MTI) A francia kormánynak a Kelet és a Nyugat tervezett csúcstalálkozójához későbbi időpontot javasló szerdai közleménye csütörtökön is a külpolitikai hírmagyarázatok középpontjában áll. WASHINGTON A Reuter washingtoni tudósítója szerint a francia kormány szerdai közleménye azt a benyomást keltette, hogy de Gaulle véleménye szerint a Nyugat és a Kelet kapcsolataiban bekövetkezett haladás még nem indokolja a csúcstalálkozó megtartását — azaz röviden szólva: a franciák bizalmatlanok. Ha ez valóban így van — írja a tudósító, lehetséges, hogy de Gaulle saját maga is előbb személyesen akar találkozni Hruscsovval. Nem szabad ugyanis elfejejteni, hogy Macmillan angol miniszterelnök és Eisenhower amerikai elnök az idén már találkozott a szovjet kormányfővel, és e találkozásokat követően vált hajlandóvá a csúcstalálkozón való részvételre. MOSZKVA Az AFP moszkvai tudósítója azt jelenti, hogy moszkvai nyugati megfigyelőknek feltűnt a megélénkült szovjet—francia diplomáciai tevékenység. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak r.nn_k, hegy Vinogradov párizsi szovjet nagykövet — csuQán öt nappal de Jean moszkvai francia nagykövetnek Hruscsovnál tett látogatása után — felkereste de Gaulle-t, és — értesülések szerint — átnyújtotta Hruscsov személyes üzenetét. A tudósító szerint felvetődik a kérdés, vajon a francia kormány — a nyugati szövetségeseivel folytatott tanácskozásaival párhuzamosan — nem ka- pott-e máshonnan — mégpedig a »legjobb helyről« — biztatást a nemzetközi légkör további enyhülésére, mielőtt szerdai közleményében ezt az enyhülést a csúcstalálkozó feltételeként emlegette. LONDON A BBC párizsi szerdán este azt hogy »most már vehető, de Gaulle Hruscsovot Párizsba, es neu hagyott kétséget afelől, hogy i szovjet kormányfő eleget' tes; ennek a meghívásnak«. tudósítója jelentette bizonyosra meghívta NEW YORK A New York Herald Tribu ne megállapítja, de Gaulle-nal szerdán nyilvánosságra hozot álláspontja »elmélyítette a bi zonytalanságot Nyugaton«. »/. francia köztársasági elnök ál lásfoglalásának kétségtelenü halasztó hatása lesz« mind a nyugati kormányfők Eisenhower által javasolt előkészíti találkozójára, mind pedig ma gára a csúcsértekezletre. (MTI Franciaország értesítette szövetségeseit, hogy meghívta Párizsba Hruscsovot Párizs (AP). Mint az AP hírügynökség jelenti, jól tájékozott párizsi körökben közölték, hogy Franciaország hivatalosan értesítette szövetségeseit, meghívta Párizsba Hrus- cscwot, a Szovjetunió miniszterelnökét. Fenti körök szerin' Hruscsov a meghívást elfogadta. A meghívás hivatalos beje leütését csupán a látogatás időpontjának megállapítása késlelteti. Az angolokat felháborítja de Gaulle húzódozása a csúcstalálkozóiéi Szavazás a „tibeti kérdésben" New York (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint a közgyűlés szerdán este szavazott az úgynevezett tibeti kérdésben előterjesztett ír-malájföldi javaslatról, amely — a Kínai Népköztársaság megnevezése nélkül — kifejezte az ENSZ »aggódását« a tibeti események miatt, továbbá »tiszteletét« nyilvánította a tibeti nép emberi jogai, kulturális és vallási élete iránt. a modern felfogású ember számára elképzelhetetlen lehetett egy több száz és több ezer évvel elmaradott rendszert minden embertelen intézményével együtt fenntartani. — jelentette ki. A lakosság viszonylag nagy •fBmegei jószág és élettelen szerszám módjára a földesurak tulajdonát alkották. A jobbágyság e szigete körül egy új világ volt kialakulóban. Egyrészt a tibeti nép maga láthatta egy új társadalmi rend gyors fejlődését Kínában, másrészt az Indiában és a gyarmati sorból felemelkedett több más délkelet-ázsiai országban megindult újfajta emberi élet- md szóló hírek, főleg kereskeAz amerikai hidegháborús körök sugallta javaslat mellett szavazott 45 ország, név szerint Ausztrália, Ausztria, Kanada, a csangkajsekisták, Dánia, Malájföld, Görögország, Haiti, Izland, Irán, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Laosz, Libéria, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Űj-Zé- land, Norvégia, Pakisztán, Fü- löp-szigetek, Svédország, Thaiföld, Tunézia, Törökország, az Egyesült Államok, továbbá 17 latin-amerikai ország. Ellene szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Belorusszia és a hat népi demokratikus ország, köztük a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége. 26 ország tartózkodott a szavazástól, ezek: Afganisztán, Belgium, Burma, Kambodzsa, Ceylon, a Dominikai Köztársaság, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghana, India, Indonézia, Irak, Libanon, Líbia, Marokkó, Nepál, Portugália, Szaud-Arábia, Spanyolország, Szudán, Dél-Afrika, az Egyesült Arab Köztársaság, Nagy-Britannia, Jemen és Jugoszlávia. A szavazás előtt felszólalt Sir Pierson Dixon angol küldött is. Kijelentette, Nagy-Britannia küldöttsége tartózkodni fog a szavazástól, mert nem akarja megszegni az alapokmányt más országok belügyei- be való' beavatkozással. Külön ben is helyesebbnek tartaná a határozat nélküli puszta vitát, mert szerinte ez sokkal többet használ a »tibeti népnek«. Krisna Menőn (India) szintén bejelentette, hogy tartózkodni fog a szavazástól, bár a malájföldi—ír javaslat indítékai véd együttérez. Hangoztatta, hogy a dalai láma igen fiatal ember, aki jelenleg is al- elnöke a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának, s a kérdés élezése csak megnehezítené a megbékülést. Palamarcsuk, Ukrajna küldötte megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság szigorúan tiszteletben tartotta a Tlbetre vonatkozó 1951. évi megállapodásokat, s a lázadás a tibeti nép létérdekei ellen irányult. Ezután a malájföldi küldött elismételte a Kínai Népköz- társaságra szórt régebbi rágalmait, majd a közgyűlés a szavazásra tért. Kuznyecov szovjet kulügy- miniszterhelyettes a szavazás után felszólalt. Hangoztatta: A »tibeti kérdés« kezdeményezőinek nem sikerült szert tenniük azok szavazataira, akikére a leginkább számítottak, akikre a leginkább szükségük volt. Ez érthető is, mivel mind a kérdés felvetése, mind a szavazás törvénytelen akció. Az ehhez hasonló lépések csak a nemzetközi feszültség éleződését eredményezhetik, ' s a felelősség teljesen azokra a körökre hárul, amelyek az ENSZ lobogója mögé bújva igyekszenek a béke és a biztonság ellen tevékenykedni. London (MTI). A párizsi hivatalos közlemény, amely a tavasszal tartandó csúcstalálkozó mellett foglal állást, az első pillanatban nagyon kedvezőtlen benyomást keltett Londonban. Az Evening News diplomáciai tudósítója írja: — De Gaulle szétzúzta azt a reményt, hogy nemsokára létrejön a csúcstalálkozó. A párizsi közlemény megerősíti azt a londoni felfogást, hogy de Gaulle még mindig húzódozik. A Star diplomáciai tudósítója jelenti: x — Anglia a mielőbbi csúcs- találkozó mellett van, mivel Macmillan fenn akarja tartani a jóindulat felé irányuló lendületét, amelynek újabb erőt adott Hruscsov amerikai látogatása. Az angol külügyminisztériumot meglepetésként érte a párizsi hír. De Gaulle magatartása felboríthatja a hamarosan tartandó csúcstalálkozón alapuló összes terveket. A Newsweek londoni tudósítója ezeket írja: — Macmillan szeretnie olyan csúcstalálkozót, amelyre a Kínai Népköztársaságot is meghívnák. Ügy érzi azonban, hogy előbb a négy nagyhatalomnak körülbelül a legközelebbi 18 hónap folyamán tartandó csúcstalálkozó-sorozatán haladást kell elérnie Berlin, a leszerelés és a Közép-Kelet ügyeiben. Ezután Macmillan javasolná, hogy a négy nagyhatalom fordítsa figyelmét a Távol-Keletre, s hívják meg Mao Ce-tungot a Kínai Nép- köztársaságot közvetlenül érintő ügyek megvitatására. A francia közalkalmazottak tüntetése Párizsban Párizs (MTI). Szerdán est« Párizsban 40 000 közalkalmazott gyűlt össze a városiház« előtti hatalmas téren. A nagj tüntetés a közalkalmazottai országos követelési napjánai betetőzése volt. Szerdán szerte az országiba! mindenütt gyűléseken, tüntetéseken követelték a közalkalmazottak béreik rendezését. A párizsi tüntetésben részt véve nagy tömeg a pénzügyimiinisz- térium épülete elé vonult, és Pinay miniszter ablaka alatt ilyen kiáltások hangzottak el: »Adják meg söu-jairikat«. A felvonulók éltették a szakszervezetek akcióegységét. Több helyütt sztrájkokra és munkabeszüntetésekre is sor került. Párizs utcáin szerdán telt szemetesládák álltak a járdák szélén, mert a szemét- szállítók erre a napra abba-* hagyták a munkát fl francia szélsőséges elemek felforgaté tevékenységének újabb részletei Párizs (MTI). A szélsőséges elemek kormányellenes felforgató tervéről egyre több részlet válik ismeretessé az UNR vezetőinek jóvoltából. Louis Terrenoire, az Unió az új köztársaságért nevű párt parlamenti csoportjának elnöke az UNR-képviselők előtt részletesen kifejtette, miből áll a »felforgató terv«. Tömeges kilépéseket akartak előidézni az UNR-ből. A nemzetgyűlés algériai vitáját lezáró szavazás során pedig a jobboldali függetlenek egy részének és az algériai képviselőknek a segítségével minimálisra akarták csökkenteni a Debré-kormány többségét. A parlamenti manővert utcai tüntetések támogatták volna. Ezek megszervezésére Algírból Párizsba érkezett Guy Ribeaud, az algíri május 13 1 puccs szakavatott irányítója. A kettős akciónak a Deb- né-kormány lemondását kellett volna kierőszakolni. Az új miniszterelnököt Georges Bidault személyében találták volna meg Az UNR-ból kilépett Pascal Arrighi, a korzikai puccs hőse pedig pénzügyminiszter lett volna. A francia kormány is megtárgyalta — Débré előterjesztése alapján — a belpolitikai helyzetet. A dolog természeténél fogva á minisztertanács állásfoglalásáról neim nyilatkoznak. A különböző politikai pártok és szervezetek annál több közleményben foglalkoznak az »összeesküvéssel«. Az Emberi Jogok Ligája nyugtalanságának ad hangot a franciaországi »prefasiszta« légkör miatt, és felhívással fordul a közvéleményhez: követelje a kormánytól a bűnösök felkutatását és példás megbüntetését. A Föld leghidegebb része kapja a legtöbb meleget a naptól — állapították meg a szovjet tudósok Leningrad (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, három szovjet antarktiszi expedíció eredményei alapján megállapították, hogy az Antarktisz, a leghidegebb földrész kapja a Naptól a legtöbb meleget. Nyáron másodpercenként egy négyzetméterre több mint 30 000 kalória meleg érkezik a Napból. Ez 15—20 százalékkal több, mint az Egyenlítőn, és másfélszer annyi, mint az északi sarkvidéken. Az Antarktisz térségei fölött felhőtlen az ég, és így a napenergia szakadatlanul éri a földrészt az egész sarki nap idején. A szovjet tudomány fejlődésének távlatairól Moszkva (TASZSZ). A szovjet csillagászok jelenleg a Hold láthatatlan oldalát tanulmányozzák. A Hold térképén hamarosan új tengerek és kráterok jelennek meg — mondotta Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudor mányos Akadémia elnöke a Komszomöl Központi Bizottságának moszkvai plénumán. . A Szovjet Tudományos Akadém-ia elnöke beszédében részletesen foglalkozott a szovjet tudomány fejlődésének távlataival. Most — mondotta — a tudománynak meg kell oldania a rakétákkal váló rádióösszeköttetés feladatát már nemcsak a Eöld és a Hold közötti távolságon, hanem az olyan rakéták esetében is, amelyek talán a Marsra és a Vénuszra mennek. Ezek nehéz, de teljes mértékben megoldható feladatok.
