Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. október 23. Hogyan látja egy termelési osztály vezető? SZAVAI NEM IDEGENEK az írógép kattogásától, a mun- karitmustól, amely a TRANSZVILL termelési osztá­lyán a délelőtti órákban jel­lemző. — ;.. Jól eltettem azt az új­ságot amelyben megjelent — mondja Kelemen Ferenc, a termelési osztály vezetője. Képzeletben ismét kinyitja a Népszabadságnak ezt a száz­ezrek által többször is átlapo­zott számát, és gondolatban ol­vassa a címet: Irányelvek a második ötéves tervhez. — Ilyen jól megalapozott tervezetet még nem láttam — mondja —, pedig már a 39. évemet taposom. Egyetlen té­zis vagy terv sem mondta még ki olyan őszintén, hogy azokat a "vártmányofcat, amelyekre ráfizetünk, ne gyártsuk. Ami­kor megáll az ember annál a mondatnál, hogy a reálbére­ket öt év alatt 26—29 száza­lékkal kell emelni, akkor bol­dogan felsóhait hogy gyors szárnyakat kap életünk.;: Azokat a célokat, amelyeket a második ötéves terv irányel­vei megszabnak, nem valami csoda folytán éri el a magyar nép. A munka kovácsolja ki az eredményeket ,§z irányelv min­den pontjában. Megállunk an­nál a fejezetnél, amely a mű­szaki színvonal emelését tűzi célul — Amikor ide kerültem — mondja —, akkor kezdtük nagyüzemmé szervezni a Vas­kombinátot — kisipari műhe­lyekből. Tar™ «Sóztunk. Mű­szaki színvonalról nem, vagy csak alig lehetett beszélni. És most? ... Most a bejáratnál a TRANSZVILL felírás fogadja a belépőt, és nincs egyetlen olyan gyárt™- az üzemben, amelyet már fél ne szerszá­moztunk volna. A műszaki színvonal fejlődése a gyár, a termelés fejlődésével járt együtt-a VAJON A JÖVÖ ugyan­itt milyen lesz a tézisek tük­rében nézve? Nemegyszer gondolhatta már át azt, amit mond Kelemen Ferenc. — Van lehetősége a gyárnak arra, hogy emelje a műszaki színvonalat, sőt. ha együtt akar haladni a fejlődéssel, ha el akarja érni azt a termelés- növekedést. az irány­elv megszab, kell növelnie a műszaki színvonalat. A terme­lési osztálynak az a feladata, hoc"' termeltessen — mondja. — A többtermelés pedig nagy­mértékben függ a műszaki színvonal emelkedésétől. Amikor a termelési osztály vezetője a termelés szár zalókos növekedését előirány­zó tézisek fölé hajol a gyakor­latról gondolkozva, nem lehet elégedett azzal, hogy a munká­sok a továbbképzésen matema­tikát, fizikát és rajzolvasást tanulnak, a műszakiak pedig magasabb fokon a villamos­sággal mint iparággal ismer­kednek. Gondolatai legmélyé­ről hozza fel azt, amivel már annyiszor foglalkozott: — Az első lépés, hogy ter­melékenyebb gépeikre tegyük át a munkadarabokat. Műsza­ki gárdánk feladata, hogy az áttételt gondosan a termelé­kenység serkentéslével oldja meg. Nem tudom elképzelni a műszaki színvonal emelését anélkül sem, hogy előbb a most szétszórt munkafolyama­tokat technológiai sorrendnek megfelelően el ne helyezzük... Mindez a termelési osztály és a műszaki gárda szorosabb együttműködését kívánja meg. Alaposság és következetes­ség kell ide. Mindkettőt jól meg lehet tanulni a párt irányelveiből. akármelyik pontját tesszük is az ész és az alkotó képzelet mérlegére. Mielőtt gondolatban becsuk­nánk az űjságlapokat, a tér­HÁROM EV melési osztályvezető még szót kér: — HA A TÉZISEKBŐL TERV LESZ, szeretnénk az ed­digieknél is többet beszélni ró­la, 'hogy minél jobban megis­merjük. A feladatokat itt az üzemben is apró részletekre kell bontanunk, hogy minden­ki tudja, hol a helye a nagy munkában, mit kell tennie. Világos látás, egész szív kell a tennivalókhoz. Ha mindenki hetedik kongresszusa kemény ír’ lát hozzá, akkor az ered-1 harcokban, nehéz küzdelmek­or ongresszus élőt/ állunk. Pártunk november utolsó napján összeülő hete­dik kongresszusa elé nem­csak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is nagy vá­rakozással tekintenek. Azért van ez, mert népünk jól tud­ja, hogy a kommunisták or­szágvezető pártjának legfelső fórumán nem csupán a párt­tagságot, hanem az egész társa­dalmat érintő és érdeklő ügy ékről esik szó. Az ”SZMP mény nem maradhat el. Ezt teszem én is... Ez az irányelv olvan, hogy érdemes rá min­dent, egy egész életet is fel­tenni ;: . Kifelé indulok, amikor hal­lom, hogy a következő év első ben eltelt három esztendőt, történelmi jelentőségű ered­ményeket és tapasztalatokat vesz számba, és lelkesítő célo­kat jelöl meg népünk számá­ra. A kongresszusit megelőzi az alsóbb pártszervek — az alap­negyedének intézkedési terve szervezetek és pártbizottságok már készen van a TRANSZ- j — számvetése és számadása. VIL,L-nál, ^és novemberben ^ a j Lezajlottak Somogybán is a programozást is megcsinálják: járási pártértekezletek, ame- hozzá. Amikor elcsodálkozom jyek összetevői a párt megyei a frisseseden, megjegyzik: es országos számadásának. Mi­Késő lenne, ha a következetes,:]yen tapasztalatokat gyűjthet- ideiében kész irányítás beideg-1 tünk e kommunista tanácsko- zésével a máaodik ötéves terv i zásokon? kezdetekor élnénk csak. Már most kell e tézisek szellemében dolgozni, hogy mire a felada- j tok megvatósí+ásáre kerül sor, j legyen gyakorlatunk ... ... A hároméves terv céiki-: tűzéseinek valóra váltása kivá­ló gyakorló iskola ehhez. Szegedi Nándor A községfejlesztésről, a nyári üdültetésről, a mezőgazdasági munkákról tárgyalt a balatonföldvári tanácsülés (Tudósítónktól.) A napokban tartotta a Bala- tonföldvárí Községi Tanács ok­tóberi ülését. Először a végre­hajtó bizottság elnöke számolt be a határozatok megvalósítá­sáról, majd első napirendi pontként az 1959. évi község­fejlesztési terv végrehajtásáról beszélt A beszámolóból kitűnt, hogy az eredetileg tervezett 23 ezer forint helvett már több mint 42 ezer forint a bevétel. Az ülésen több tanácstag tett javaslatot a többlet felhaszná­lására. Most lehetővé válik, hogy még két utcában lefek­tessék a vízvezetékcsöveket. Ehhez a lakosság mintegy 6 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. A meg­maradó összeget az általános iskola fejlesztésére fordítják. mint 16 ezer forintot kí­vánnak felhasználni a tavaly elkészült modem isWa kerí­tésének építésére. Bővítik a könyvtár állományát is. Második napirendi pontként beszámoló hangzott el a Bala- tonföldvárott 1959-ben lebo­nyolított szakszervezeti üdülte­tésről. Ebből kitűnt, hogy a községi üdülőtelepen ebben az évben is több mint 10 ezer szervezett dolgozó töltött két hetet. Ezután a végrehajtó bizott­ság elnöke az őszi mezőgazda­sági munkák állásáról tartott beszámolót. Nyomatékosan fel­hívta a figyelmet a kenyérga­bona vetésére és az egyéb me­zőgazdasági munkákra. A já­rási tanács elnökhelyettese hozzászólásában ugyancsak ha­tározottan aláhúzta e munka meggyorsításának a szüksé­gességét. A bejelentések során több hozzászóló kifogásolta a nem kielégítő kenyérellátást. Végül örömmel vették tudo­másul, hogy a községben té­len is működik a mozi. A beszámolók és a felszóla­lók egyaránt kinyilvánították azt a véleményüket, hogy jó útra léptünk 1956. november 4-én. A kaposvári városi párt­értekezlet részvevői viharos tapssal fejezték ki egyetértésü­ket, amikor a beszámolóból ezt hallották: »Hála a Szovjetunió­nak azért a jegyveres segítsé­gért, amelyet az ellenforrada­lom leveréséhez hazánknak, népünknek adott.« Az MSZMP újjászervezése, az MDP-nél ki­sebb létszámú, de összetételé­ben szilárdabb és egységes for­radalmi élcsapat létrehozása ugyancsak olyan történelmi tény, amelyre újólag is igen­nel szavaztak a küldöttek. A felsőbb pártszervek határoza­tait, útmutatásait most ismét helyeslőén vették számba a járási pártértekezletek. Az ipar, a mezőgazdaság, a kultú­ra három év alatt elért ered­ményei mind-mind a helyes pártpolitika talajából nőtték ki Jól élünk, jobban, mint bármikor; nyugodtan, békés körülmények között dolgozunk; bizton tekintünk a holnap elé — mindez a jó politika jó meg­valósításának hiteles bizonyíté­ka. Erre a politikára, ennek a politikának a folytatásává ad­ta szavazatát az alapszerveze­tek tagságát képviselő küldöt­tek tanácskozása minden já­rásban. TV/T őst közbeszólhatna vala- ki ekképpen: «-Mi sem­mit sem vétettünk el? Elvégez­tük összes tennivalóinkat? Ma már nem küzdünk semmiféle gonddal, bajjal?« E kérdések-' A kádnak- gondjaink falun re választ adtak a pártértekez- is. Ezek sem szűnnek letek. Kommunista nyíltsággal meg azzal, hogy nem beszélünk ostorozták önnön hibáinkat, róluk. Sőt: a nehézségek mulasztásainkat, munkánk fo- agyonhaUgatása csalt rontja a gyatékosíagait. A három év helyzetet. A pártértekezletek nagyszerű sikereinek fénye bátran, szókimcndóan vették nem kápráztatta el az előre számba a megoldást sürgető néző szemeket — a ma és hol- feladatokat. Itt van például nap feladataira irányult a ta- az őszi vetés. Megy ez kielé- nácskozásak figyelme. j gítően? Nem. A szövetkezetek Megint kaposvári példát em- egyik-másikában a szervezet­űtek. A Tatarozó és Építő lenség vagy a háztáji munka Vállalat túltelj'sítét'.e kon- rabolja el a drága időt. Az gresszusi felajánlását, és nem egyéni gazdák körében pedig ráfizetéssel, hanem jövedelme- j bizonytalankodás ütötte fel a zően dolgozik, A Kaposvári j fejét: »Lesz-e szövetkezet, vagy Cukorgyár soha annyi répát nem dolgozott fel, mint a mos­tani idényben. Csupán ex­portra 9 ezer tonna cukrot gyártanak.., Folytathatnánk tovább a sort, újabb és újabb üzemnek nevét írhatnánk a de- rekas munka dicsőségfcönyVé- be. A pártértekezlet még sem csak a sikerekről emlékezett meg. Bírálta az itt-ott meg­mutatkozó lazaságokat, pazar­lást, fegyelmezetlenséget. Szó­vá tette azt is, hogy a termelési agitációról, a faliújságról, s hangos bemondóról — mint a termelésre mozgósítás jól be­vált módszeredről, a példamu­tatók népszerűsítésének, a le­maradók serkentésének eszkö­zeiről — úgyszólván teljesen elfeledkeztek egyes üzemek­ben. Ki ne látná, hogy e hi­bák feltárása — és főleg ki­javítása —1 cseppet sem árt, sőt, sokat használ az ügynek. A" barcsi járási értekezleten szóvátette Pintér Ferenc, a babócsai olajfúrási üzemegység párt titkára, hogy felsőbb szer­vek mindeddig magára hagy­ták alapszervezetüket. — Aho­gyan elmondtam a beszámolót, azt úgy fogadta el a tagság. Észrevételét senki sem nyilvá­nította. Most, a vezetőségvá­lasztó taggyűlésünkön megje­lentek a megyei pártbizottság küldöttei, és felszólalásukkal tanították párttagjainkat arra, hogy hogyan is kell pártszer­vezetünk rendezvényein tevé­kenykedniük, s részt venniük a vitában. Pandur Ferenc, a Barcsi Fű­részüzem dolgozóinak kívánsá­gát tolmácsolta: látogasson el hozzájuk Losonczi Pál tsz-el- nök, országgyűlési képviselő és Mandik Béla járási párttitkár. Salavecz Károly, a Barcsi Fű­tőház küldötte arra hívta, fel a figyelmet, hogy pártszerveze­wwvuwvwwvwwwwwwj% wwwvwíwvwwwawwwwwwvwwvwwwjw mwvwvwwvuwvvvuv £g SZaksZervezeti bizottsá­guk között nem egészséges a — Ügy hallottam, hogy van — Hogy úgy mondjam, elég ^viszony. Kaposvárott Varga önnek néhány francia könyve vakmerőén cselekszik — je- — feleltem. — Ha meg tud- gyezte meg kissé rosszalóan. — nánk egyezni..-. Mi történt? — Kérem, részemről semmi — Rigába érkezett a tenge­akadálya — mondta Pronyin rentúli hírszerző szolgálat elgondolkodva. — Ma este egyik tábornoka — mondtam szolgálat után.. •. abban a hitben, hogy meglepi — Nem, ezekre a könyvecs- a közlés. — Éppen most jövök kékre nekem most van szűk- tőle. ségem— makacskodtam. — Azt Pronyint azonban, úgy lát- he- hivatalos hangnak nyoma sem ígértem, hogy tizenegy órára szik, semmivel sem megszerzőm. meglepni. — Ugyan, miféle kislánynak — Gondoltam — vágta rá. — akar belőle leckét adni, Bér- Ma igen rossz napunk van a 60. A boríték ugyanazon a lyen feküdt, ahova ismeretsé- maradt. günk legelején Jankowska tét- — Haschke őrmester szereti te. az ilyen képeket! — kiáltotta a Ezúttal figyelmesen néztem tiszt. — Mindjárt lehívjuk őt, végig a felvételeket. Igen, ezek Berziny úr! meg fogják nyerni az efféle Telefonált, hogy küldjék le képek kedvelőinek tetszését... minél gyorsabban Haschkét. Zsebre vágtam a borítékot, Pronyin hamarosan megje- autóba ültem és a Gestapo elé lent. Borús volt az arca, és szi- hajtottam. gorú tartózkodással közeledett. A Gestapo parancsnokságán Ügyet sem vetett rám. már ismertek, hiszen időnként — Miről van szó? — kérdez- mat... Edinger be-behivott magához, te a napos tisztet. Pronyin tétovázott. ziny úr? — incselkedett az Gestapón. Egész Riga a dél­egyik Gestapo-kivatalnok. — amerikai nagyiparos érkezésé- Azt én is megnézném! ről beszél. Edinger, természe­— Menjen csak, őrmester ■— tesen, értesült arról, hogy ki ez szólalt meg a napos tiszt. — tulajdonképpen, és igen ádáz Berziny úr kocsival van, félóra hangulatban van. Először, mert alatt megjárják az utat, kár nélküle is boldogullak, másod­lenne elszalasztani ilyen álkai- szór pedig nyilván tudtára ad­ták, hogy nem ütheti bele az orrát. Itt sokkal nagyobb és István, a TRANSZVILL párttit­kára elmondotta: a tagjelöl­tekkel 4—5 előadás keretében ismertetik meg a szervezeti szabályzatot és a párt prog­ramját. Mindebből kiviláglik, hogy a küldött-értekezletek nem hallgatták el az elköve- 'tett hibákat, a meglévő nehéz­ségekéi;, s ugyanakkor utat lehetett!?mutatták a pártélet fogyaté­kosságainak felszámolására, a [párttagság munkájának továb­bi javítására, a tömegkapcso- lat szélesítésére. nem; vessek-e, vagy ne« — így teszik fel önmaguknak a kérdést. Helyes volna őket bi­zonytalanságban hagyni? Ab­ból nem származna haszna az egyéni gazdának sem, az or­szágnak sem. Érthetően meg kell nekik mondani — s ez kommunisták és nem kommu­nisták közös feladata, —, hogy a párt politikája szellemében a mezőgazdaság egészét szo­cialista alapokra helyezzük* Érdeke ez annak az egyéni pa­rasztinak is, aki ma még nem jutott el e történelmi, gazdasá­gi szükségszerűség felismeré­séig, és érdeke az egész társa­dalomnak. Most, amikor ekét, vetőmagot kér a föld, az egyé­nieknek is, az az elsőrendű kötelességük, hogy szántsanak, vessenek. Csak így lehet jövő­re aratni. Felvetődhet a kérdés: nem méltatlan dolog-e a pártérte­kezleten egy-egy alapszervezet, üzem, termelőszövetkezet vagy az egyéni parasztok mindenna­pos gondjaival bíbelődni? Nem méltatlan, sőt nagyon is idetartozó ügyek ezek. Hiszen a dolgos hétköznapokon való­sul meg a párt politikája. Ha arról beszélünk, hogy három­éves tervünk végrehajtásáért mit kell tennünk, és hogyan kell megalapoznunk a második ötéves terv sikerét, akkor nemcsak a holnap, hanem a ma tennivalóit is szemügyre kell vennünk. A jelenből lesz a jövő, s a mi dolgunk az, hogy ennek a jövőnek a szilárd alapjait lerakjuk ma­li áram esztendő mérlegén van pártunk munkája. Az eredmények javára billen ez a mérleg. Ezért talál egyetér­tésre a kongresszusi irányelvek­ben kiadott jelszó; Tovább, gyor­sabban tovább az eddig járt, helyes úton.« A Magyar Szo­cialista Munkáspárt — amely a néppel egybeforrva, a pór- tankívüli tömeg cselekvő támo­gatásával küzdötte le az el­lenforradalom okozta gazdasá­gi és politikai nehézségeket, most újabb célókat tűz népünk ölé. Lelkesítő célokat, és fel­adatokat, amelyek elérésére és megvalósítására megkezdték felkészíteni a párttagságot és a pártonkívülieket a megyénk­ben megtartott járási pártérte­kezletek is. Kutas József ÜJ KÖNYVEK hogy oktató hangú beszédekkel — Ez az úr keresi magát, Ha a könyvecskék meg- erősebb vezérek tevékenyked­szórakoztasson, és habár Bér- őrmester — mondta a tiszt vi- tetszenek teltem hozzá, hogy nek, mint ő. Ezért mennydó- ziny úrnak szólítottak, vélemé- gyorogva, és rám mutatott. — Haschkénak még több kedvet rög es villamlik és minthogy nuem szerint mindenki tudta Valami üzleti ügye van magá- csináljak az üzlethez akkor jelenleg mást nem tehet, a be- rólam hogy Davis Blake va- val a képeket megtoldom néhány osztottam tölti ki a dühét. Én ayok. ’ Pronyin faarccal fordult üveg francia konyakkal is. magam, persze, . .... . m ■ — No, rohanjon, Haschke! — pontosan, hogy- Az Obergruppenführer ur- biztatta a tiszt. - Este pedig meg, de sejtettem.... í?*' nJnns'uiJT2"11171 " — Azí hallottam — dadog- tnajd meghív minket, úgyis ré- — Én azonban biztosan tu­sán a napos iiszi. __ pony önnek van né- den nem ittam francia konya- dóm, egészen nyíltan beszélt­Ez alkalom^lnem - ]mny ^igäban szerzett könyve, kot . . velem - mondtam. - Taylor feleltem. — Haschke úrhoz clyan bizonyos tartalmú Vegre Pronyin raszanta ma- tábornok a vendeg. Mao Csu-huang: A KÍNAI KOMMUNISTA ’PART RÖVID TÖRTÉNETE jöttem. — Milyen ügyben keresi Haschkét? — kérdezte a tiszt, most már szigorúbban. — Egy kis csereügyletet sze­retnék vele lebonyolítani á; kiteregettem képeimet a fakor­látra, amely mögött a parancs- te őket végig, nokság munkatársai üldögél- — Mit kíván tek. nyéért? — tért át az Kitörő örömmel fogadták! A hangra. könyvek. Szeretném, ha elcse- Ba-t. vélné velem ezekért... ~ . bólintott. És keresetten közvetlenség- ~ Menjünk. A Gestapo szal- gel kiszórtam elé képeimet. Jósán van. — Ö — élénkült fel Pronyin Általános lelkendezés köze- — hői szerezte őket? pette hagytuk el a parancsnok­Látható szakértelemmel néz- ság épületét, és lementünk az utcára. gyűjtemé­Lassan haladtunk végig a városon. — És mit akar öntől? — kérdezte Pronyin gúnyosan. — Be akarja szervezni az ame­rikai hírszerzés szolgálatéba? — Természetesen — felettem. — Vissza akar küldeni a Szov­Évszázadokon át szörnyű szen­vedéseken ment keresztül a nagy kínai nép. A történelem fejlődése, a nép létszükségletei megköve­telték egy olyan erő létrejöttét, nem, tudtam’?amely képes a népet vezetni, szét­lőj érkezett £ forgácsolt forradalmi energiáját ■egységbe forrasztani. Ilyen erő: Kínai Kommunista Párt, mely a harcok, a megpróbáltatások tű- zében elképzelhetetlen szenvedé­sek közepette született. A Kínai Kommunista Párt története azt példázza, hogy egy Ilyen népet a pokol minden ereje sem képes le- yőzni. • „ . , ,, , , ,, jetunióba, ahol magas állást' Pronyin csak akkor kezdett igén y ! üzleti el velem beszélni, amikor az »utó már megindult velünk. — Folytatjuk — Otta István: NACIONALIZMUS ÉS »NYERSANYAG­SZEGÉNYSÉGÜNK« A füzet írója meggyőző érvelés­sel bizonyítja, hogy nyersanyag- helyzetünk hamis, pesszimista év tékelfi&e a nacionalizmus újrate­remtődésének egyik formája* amely szorosan összefügg a revi­zionisták ipart lebecsülő nézetei­vel. Elemzi az 1950-es évek elején jelentkező nyersanyaghiány okait, és tárgyilagos, hű képet ad ha­zánk természeti kincseiről. Erdei Ferenc: MEZŐGAZDASÁG ÉS SZÖVETKEZET A mezőgazdaság és a szövet­kezeti fejlődés kérdései A szerző ismert falukutató mun­kái s a mezőgazdaságról és a. szövetkezetekről szóló számos ta­nulmánya után ebben a könyvé­ben összefoglaló képet ad a me­zőgazdaság fejlődéséről és a szö­vetkezetek történeti alakulásáról. Erdei Ferenc könyvéből a tények beszélnek. Adataiból és érveiből meggyőző feleletet kanunk olyan általános érdekű kérdésekre, hogy iparrá válik-e a mezőgazdaság, fennm;ir adhat-e az egvé’M-e-aládJ "-“yiaság, mi a szövetkezetek sze­me a mezőgazdaság szocialista rendszerében stb.

Next

/
Thumbnails
Contents