Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-20 / 246. szám
Beszámolóink a járási pártérte kézi etekről ★ ★ * TABI JÁRÁS: A tömegnek támogatásával tovább előre Szombaton tartotta meg pártértekezletét a tabi járás. A pártklubbam összegyűlt kommunisták meghallgattak Kővágó Gyula járasd párttitkár előadásában a pártbizottság beszámolóját Rámutatott arra a lendületre, amely az elmúlt években a tabi járás kommunistáinak munkáját jellemezte. — Igen nagy része van a Járás komrounástéinák abban — mondotta —, hogy a földterület 70 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik, s hogy 16 falu szövetkezeti községgé fejlődött Hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van a kommunistáknak a szövetkezeti községekben. Ott, ahol a pártszervezet idejében hozzáfogott a politikai és nevelő-munkához, az eredmény sem maradt el. Nágocson a kommunisták kezdeményezésére foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a három szövetkezetét egyesítik. A kommunisták jól látják, hogy az egyesülés meggyorsítaná a község gazdasági és politikai előrehaladását. Azokban a községekben, ahol a termelőszövetkezetben nincs pártszervezet, létre kell hozni. ' , beszámolóban a többi között irtait a titkár a helves pértmumka módszereire. Be- degkénen, Nágocson, ahol a titkár támaszkodik a pártszer- 1" ’et kommunistáira, és a munkába bevonják a párton- kívülieket is, jól haladnak előre. A jövőben a pártmunkának a pártszervezetek jó tömegkapcsolata, mozgósító ereje legyen az alapja A járás iparosítása, a kulturális élet, a kádermunka kérdéseinek elemzése után vázolta Kővágó elvtárs azokat a feladatokat, amelyek a pártszervezetek fokozott és állandóan következetes, jó munkáját követelik meg. A revíziós bizottság elnökének beszámolója után élénk vita következett. Egyed. László azt hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak az eddigieknél jobban kell a népfront segítségére támaszkodni. Takács Pé térné, a bá- bonymegyeri szövetkezet könyvelője a szövetkezet munkájával foglalkozott. Elmondta, hogy szövetkezetük a megyei pártértekezletre befejezi a vetést. Döbrösi Imre, a darány- pusztai gazdaság vezetője a beszámolónak a járás iparosításéval foglalkozó részéhez kapcsolta szavait. Javasolta azoknak, akik az iparszegény járás iparosításával foglalkoz- koznak, próbálják meg itt az illóolajgyártás fejlesztését, mert ehhez a mezőgazdasági adottságok megvannak. Tanai Imre úttörőtitkár főként az ifjúság problémájával foglalkozott. Azokra a bírálatokra válaszolva, amelyek a pártérte- kezleten az ifjúsággal kapcsolatban elhangzottak, azt mondotta, hogy nemcsak kritizálni kell az ifjúságot, hanem segíteni is kell neki. A somogy- meggyesi felszólaló a tömegek párt iránti bizalmáról szólt. Tóth István rendőrkapitány a szövetkezetek megerősítéséről szólva hangsúlyozta az alapszabály megtartásának fontosságát. Segítsenek ebben a párttagok. Kiss Károly, a Ka- rádi Gépállomás igazgatója elmondotta, milyen erőfeszítéseket tesznek a gépállomás dolgozói a munkák elvégzéséért. A gépállomás dolgozóinak nevében párosversenyre hívta a Tabi Gépállomás dolgozóit. I Tizenöt szövetkezetben a megyei pártértekezletig befejezik ! a vetést. November 30-ra pe- ' dig a mélyszántást is elvégzik. Ferencz József, a Tabi Gépállomás igazgatója a kihívást elfogadta. Majd Takács István, a megyei pártbizottság osztályvezetője szólalt fel. — A hozzászólásokból kitűnik — mondotta —, hogy a járás szép eredményeket ért el. de kitűnik az is, hogy sokat kell még tenni, javítani Nagy feladat vár a pártszervezetekre a parasztság tudatának átformálásában. Az őszí munkákról szólva hangsúlyozta, hogy az idei vetéssel alapozzuk meg szövetkezeteink jövő évi jövedelmét. Ez a munka tehát rendkívül fontos. Azelőtt a földek nyolcvan-—kilencven százalékát kézzel vetették be, most pedig mindenki a gépállomástól vár mindent. Több rugalmasság, találékonyság, akarat kell a munka sikeres elvégzéséhez. A szövetkezetek megszilárdítása fontos feladatunk. Nagy fontosságot tulajdonított a burzsoá és klerikális ideológia szétzúzásának. Felhívta a figyelmet a gyakran jelentkező önelégültség veszélyére. Meg kell erősíteni a kislétszámú pártszervezeteket — mondotta — aktív kommunistákkal. A pártértékezlet a tömegekkel való szorosabb kapcsolat, a szövetkezetek megszilárdítása és az ifjúság nevelésének jegyében szabta meg a jövő feladatait. Az értekezleten felolvasták a pártértekezletet üdvözlő táviratokat, majd újjáválasztották a pártbizottságot, a revíziós bizottságot, és megválasztottak a járás küldötteit a megyei pártértekezletre. FONYÓDI JÁRÁS: A nép bizalmát visszük a kongresszus elé Fonyódon vasárnap rendezték meg a járási pártértekezletet. Az elnökségben többek között helyet foglalt Tömpe István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszterhelyettes, Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Homyák Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. A pártbizottság beszámolóját Nemes János elvtárs, a pártbizottság titkára tárta az értekezlet elé. A nemzetközi helyzet és az ellenforradalom járási eseményeinek elemzése után — bár mezőgazdasági jellegű járás a fonyódi — először az ipar fejlődéséről adott számot. A cement- és nádfeldolgozó üzem egymilliós bérűi á- zást kap — mondotta, így ismét növekedhet az iparban foglalkoztatottak száma. Örömmel állapította meg a továbbiakban, hogy a járás összterületének 68 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Tizenöt tsz-község van a járásban és 3 ts.z, s összesen 39 000 holdon gazdálkodnak. Elemezte a tsz-szervezés tanulságait, s nagyon helyesen, állapította meg: nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a családtagok is megtalálják helyüket a tsz- ben; hogy állandóan folytassunk rétegagitációt, s a tsz pártszervezetek — melyek odaadó, lelkes munkát végeztek a szervezés idején — jobban kapcsolódjanak be a tsz irányításába, politikai életébe. A párt- munkávjji kapcsolatban szó esett arról, hogy emelni kell a kommunisták műveltségi szán- vonalát, több egyéni paraszt-. hoz kell eljutni a kommunistáknak, és általában tervszerűbbé kell tenni az agitációs, propaganda munkát. A pártértekezlet igen jó munkát végzett. Erről tanúskodtak a kommunisták megfontolt szavad, javaslatai, ki- 1 egészítésed olyan lényeges kér- , désekhez, melyekről elfeled- | kezett megemlékezni a különben tartalmas, sokrétű beszámoló. Kovács Béla PTO-vezető például arról beszélt, hogy a pártépítést sokszor leszűkítik a tag- és tagjelöltfelvételre. A párt szervezeti, ideológiai, cselekvési egységének fokozásáról szólt, s figyelmeztetett a párt tisztaságának megőrzésére. Kevés tsz-pártszervezet vitatta meg az őszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat — hangzott Kovács elvtárs bírálata, majd az ideológiai képzés fontosságáról beszélt. A kommunisták — s ez tanácskozásuk egyik legfőbb értéke — igen határozottan foglaltak állást a tanulás, a szakmai és politikai képzés mellett. Németh Ernő általános iskolai igazgató- helyettes elmondta, hogy a kommunisták 61 százaléka nem végezte ed a 8 általánost, s ennek oka az is, hogy az iskolaigazgatók még nem ismerték fel a dolgozók tanításának fontosságát. A kezdet mégis biztató: Fonyódon az idén 28-an jelentkeztek levelező oktatásra, s ebből 25 párttag. Szokola Károly né járási tanácstitkár és Petrás Pál a politikai képzést szorgalmazta Balassa Béla elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője beszámolt arról, hogy a tsz-ek a tervezettnél nagyobb termésátlagot értek el; több állatot, terményt adtak az államnak, mint tavaly. A sikerrel mégsem szabad megelégedni. Kovács István gyugyi tsz-elnök eredményeiről beszélt, a társadalmi útépítésről, és jelezte, hogy a terjengő rémhírek miként gátolják munkájukat. Király József a társadalmi tulajdon védelméért szállt síkra. Cseri Ferenc a földművesszövetkezetek fölad áfát, munkáját értékeflite, Pommert Gott- fridmé, Balatonboglár csúcstitkára pedig a beszámolóra reagált, s a parasztemberek közötti politizálásról beszélt. A bizottság segítségét kérte Proity Márton buzsálki egyéni gazda ahhoz a munkához, mely az ő falujuk parasztságát is elvezeti a szocializmushoz. Őszinte helyesléssel fogadták a résztvevők Pardi Ferenc lellei párttitkár szavait. Azt mondta: a tömegszervezetek megerősítéséhez kommunistákat kell küldeni oda, ehhez viszont tervszerű, tartalmas pártéletre van szükség. A továbbiakban elmondotta, hogy a felsőbb pártszervekhez könnyű kádert találni, de nehezebb pártalap- szervezeti titkárt. Figyelmeztetett: többet kell törődni a káderképzéssel. Pardi elvtárs sokallta az értekezleteket. Túl sok a gyűlés, nem énnek rá a vezetők ismerkedni a falu problémáival. Felszólalt Tömpe István elvtárs is, örömét fejezte ki. — Engedjék meg, hogy munkájukat hálásan megköszönjem. Öröm, hogy Scmogyot ilyen kommunisták képviselik. A továbbiakban a párt- kongresszusról beszélt, és azt mondotta: bizalmat viszünk a kongresszus elé, a nép bizalmát, melyet nehéz harcok árán lehetett megszerezni. A szavak visszanyerték értelmüket, s a helyes .politika alapján olyan állapotokát teremtettünk, hogy nem kell szégyenkeznünk a kongresszus előtt. Az értékes, szinte minden területre kiterjedő vita után a járás kommunistái nagy körültekintéssel, fele lősséggej^vá- lasztották meg vezetőiket, köztük Nemes János elvtársa''. a járási pártbizottság titkárát. NAGYATÁDI JÁRÁS: Társadalmi üggyé kell a mezőgazdaság szocialista Szombaton ünnepélyes keretek között zajlott le a járási pártértekezlet Nagyatádon. A tanácskozáson megjelent Rónai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke, a Politikai Bizottság tagja, Hevesi János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Bogó László elvtárs, a KISZ megyei titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és dr. Kassai János elvtárs, a megyei tanács v. b.-titkára. Torma István elvtárs, a pártbizottság titkára a pártbizottság beszámolójában részletes, igen mélyreható elemzéssel tárgyalta három év politikai, gazdasági, kulturális eredményeit. hibáit, s olyan következtetéseket vont le. melyek egyúttal meghatározták a tennivalókat is. A járás ipari fejlődése, a dolgozók életkörülményeinek javulása számottevő. A továbbiakban még fokozni kell a termelés pártellenőrzését, a kommunisták tevékenységét a munkafegyelem megszilárdításában — mondotta, majd az ipar fejlesztéséről beszélt. Kenyérgyár, élelmi- szeripari gépgyár és nagyarányú raktárbővítés szerepel a tervekben. A mezőgazdasági munkával kapcsolatban megállapította, hogy a burgonya és a dohány kivételével itt a legalacsonyabbak a terméshozamok, s hozzátette, hogy a tsz-ek 1958-ban jobb eredményt értek el, mint az egyéniek. A kommunisták feladatait körvonalazva elmondotta, hogy meg kell értetniük a dolgozókkal a szocialista mezőgazdaság lényegét, tsz-párt- szervezeteket kell létrehozni, s a régi tapasztalatok hasznosításával társadalmi üggyé kell tenni a mezőgazdaság átszervezését. Sok szó esett az őszi mezőgazdasági munkákról, a gépállomások feladatairól, és elismerően nyilatkozott a beszámoló a járás öt állami gazdaságáról, melyek elsőségét évtizedes tapasztalat igazolja. A pártélet hiányosságait érintve szóba került, hogy a kommunisták nem mernek személyre szólóan bírálni, kevés a nők arányszáma a pártban, s bírálta a pártbizottsági tagokat, akik közül sokan részt vesznek az üléseken, s ezzel elin- tézettnek vélik feladatukat. A kulturális, egészségügyi és tömegszervezeti élet értékelése után érthető, hogy élénk vita alakult kd az értekezleten, s a kommunistáik igen nagy felelősséggel szóltak a közeljövő legfontosabb feladatairól. Böhm József elvtárs, a Lá- bodi Állami Gazdaság főagro- nómusa eredményeiléről beszélt, s arról a segítségről, melyet szakmai útmutatás, vetőmag vagy tenyészállat formájában igen szívesen vesznek a tsz-ek. A tapasztalatok azono-m a politikai segítség hiányából árulkodnak. s ezen kell mielőbb változtatni. A hozzászólók néha ismétlésekbe bocsátkoztak, mégis igen értékes vonása volt az értekezletnek, hogy többen és felelősséggel, segítő szándékkal, a hibákat bátran feltárva szóltak a termelőszövetkezetekről, a mezőgazdaság helyzetéről. Madasfalvi Ferenc elvtárs az agitációs munka kampányszerűségét bírálta, s utalt a tsz-községekre, amelyeket megalakulásuk után ugyancsak magukra hagytak a pártmunkások. Kasza Márton, a sza- bási Győzelem agronómusa a kis tsz-ek egyesítéséről beszélt, mely kizárná a gépekért és más lehetőségekért folyó hajsza támasztotta ellentéteket. Elmondotta, hogy a jövedelemelosztás módja nem megfelelő, de kár lenne ráerőltetni a tsz-ekre más gazdaságok tapasztalatait. Az alapszabályzaton belül mindenütt kísérletezzék ki a legigazságosabb módszert — javasolta. Csuma Gyula elvtárs a tsz-ek raktározási problémáiról beszélt, s megjegyezte, hogy sokszor nyilvánvaló a megoldás, csak a megyei szervek akadályokat gördítenek útjába. Többen saját munkaterületük problémáiról szóltak, így Gerőcz Emil a tenni átalakítását Fonalgyár fejlesztéséről, Mátyás János a földművesszövetkezetekről, Kiss József a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtásának terveiről Gaál József főhadnagy és Csurgó Sándor százados a honvédség és községi szervezetek kommunistáinak együttműködéséről, Sun György a párt politikai és cselekvési egységének fokozásáról, Sasvári Ferenc a járás gondjairól mondta el észrevételeit, véleményét. A vitában felszólalt Rónai Sándor elvtárs. Bevezetőben a Politkaj Bizottság üdvözletét tolmácsolta, értékelte a beszámolót. majd elshondotta, hogy a Központi Bizottság bizalma nyilvánul meg az ország népe iránt abban, hogy lehetőséget nyújt az irányelvek megvitatására. — Egyetértő összefogásra van szükség s ezt a demokratizmus erősítésével, a párttagok és pártonkívüliek együttműködésével valósíthatjuk meg. Az összefogás erejével küzdhetjük le a jobb- és baloldali nézeteket. Le kell vonnunk az ellenforradalom tanulságait, s arra kell törekednünk, hogy egységes, elvi alapon nyugvó, szilárd párttal valósítsuk meg magasztos célkitűzéseinket — mondotta. A továbbiakban a külpolitikai helyzetet elemezte, majd a békéről beszélt, mely éltető eleme népünknek, nagy küzdelmünknek. Bogó László elvtárs a kommunisták erőfeszítéseiről beszélt. a falusi tsz-pártszerveze- tek, üzemi kommunisták odaadó munkájáról, s a megyei végrehajtóbizottság köszönetét, elismerését fejezte ki. Utalt a hibákra, az őszi munkákban és a felvásárlásban tapasztalható lemaradásra. A nagyatádi járás kommunistái ezután megválasztották az új pártbizottság, a revíziós bizottság tagjait és a megyei pártértékezlet küldötteit. Továbbra is egyhangúlag bizalmat szavaztak Torma Istvánnak. a járási pártbizottság titkárának. MARCALI JÁRÁS:-J Nagyobb helyszíni segítséget teem elősző ve tb ezeteknek a (Tudósítónktól.) Ünnepélyes külső, hétköznapi, munkás tartalom. Ez jellemezte a marral i járás pártértekezletét, amelyet szombaton tartottak meg a marcali helyőrségi tiszti klubban. Az értekezleten részt vett a Központi Bizottság képviseletében dr. Varga András, valamint Nagy Lajos és Kisdeák József, a megyei pártbizottság tagjai. Az értekezlet elnökévé a küldöttek Petrekanits Andort, a járási pártbizottság osztály- vezetőjét választották meg. A megnyitó után Szigeti István, az MSZMP Marcali Járási Bizottságának titkára tartotta meg a pártbizottság beszámolóját. Beszédében részletesen elemezte a járás ipari üzemeinek, ktsz-einek fejlődését, jelenlegi szerepét, feladatait, majd áttért a mezőgazdaság helyzetének ismertetésére. Foglalkozott a termelőszövetkezetek szervezésével, jelenlegi gazdálkodásával. A feladatokról szólva a többi között megállapította: a járási pártbizottság munkatársainak, a járási tanács vezetőinek a jövőben többet kell a tsz-ekben tartózkodni a termelőszövetkezeti tagok között. Majd a gépállomások szerepéről, munkájáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a megnövekedett igényeket csak a munka jobb, magasabb színvonalú megszervezésével lehet kielégíteni. Közoktatási téren a többi között a bukási arányszám csökkentését jelölte meg feladatul. Ezután a pártszervezetek belső életéről beszélt. Megállapította, hogy nem elég bátor a párttagok agitációs tevékenysége, és rendszertelen a pártszervezetek tömegmunká- ía. A beszámoló után az értekezlet a revíziós bizottság jelentését hallgatta meg, majd a hozzászólásokra került sor. Kiss László, a Böhönyei Általános Iskola igazgatója községük párttagjainak a továbbképzésbe való példamutató bekapcsolódásáról, a vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak eddigi végrehajtásáról, a járási pedagógus pártcsoport létrehozásának szükségességéről beszélt. Büki János, a ne- mesvidi Alkotmány Tsz elnöke a községi pártszervezetnek az ellenforradalom óta megtett fejlődéséről számolt be, majd kérte az újonnan megválasztandó pártbizottság tagjait, hogy a jövőben a helyszínen segítsék őket problémáik megoldásában. Sidó Antal sző- esénypusztai párttitkár üzemi — erdészeti — pártszervezet megalakításának szükségességéről szólt, dr. Göndöcs László mesztegnyői körorvos az értelmiség soraiban tapasztalható pártbefolyás erősödéséről beszélt. Böröcz Imréné, a járási nőtanécs titkára a nőtanács téli terveit ismertette. Ezután Takács István vései tanító hozzászólása következett: a vései termelőszövetkezetben tapasztalható laza munkafegyelemről, a nehézségekről, valamint a szülők körében végzendő nevelőmunka szükségességéről és formáiról beszélt. Molnár Imre, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőié a járás mezőgazdaságának helyzetét elemezte. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz elnöke, Puskás József a termelés növelésének lehetséges módjait sorolta fel hozzászólásában^ majd a tsz-ben várható terméseredményeket ismertette. Az iskola és a helyi pártszervezet kapcsolatát elemezve őszintén megállapította, hogy a pártvezetőség nem nyújtott kellő segítséget a község pedagógusainak. Bállá László őrnagy a katonák között végzett pártmunka eredményeiről, a polgári lakossággal való kapcsolatról beszélt. Gál József sávolyi tsz- elnöknek a mezőgazdaság átszervezéséről való hozzászólása után dr. Varga András kért szót. Beszédében a termelőszövetkezeti mozgalom egyes kérdéseiről, a mezőgazdaság átalakításának módszereiről, a törvényesség szigorú megtartásáról beszélt. Utána Kiss Jó- zsefné niklai tanácselnök szólt a beszámolóhoz, majd pedig Keresztes József a pártíegye- lemről, a fegyelmi vizsgálatok eredményeiről beszélt, és részletesen ismertette a munkásőrség szerepét, tevékenységét. Végül Nagy Lajos elvtárs, a párton belül helyenként megnyilvánuló elbizakodottságról,, a tudatformálás módjairól, valamint a párt számszerű fejlődéséről szólt. Az értekezlet második napirendi pontjaként a küldöttek megválasztották a járási párt- bizottság tagjait, valamint a megyei * pártértekezlet küldötteit. A járási pártbizottság élére továbbra is Szigeti István elvtársat választották.
