Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

Wntek, 1959. szeptember IS.

2

SOMOGYI NÉPLAP

Űjabb részletek Hruscsov beltsville-i látogatásáról

WASHINGTONI

EPIZÓDOK

Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ közli, a Pravda kü- löntudósítói újabb részleteket jelentenek arról a látogatásról, amelyet Hruscsov a beltsville-i mezőgazdasági kutatóközpontban tett.

A 2300 tagú személyzettel dolgozó balísville-i mimtagazda- ság nagy tudományos intézmény, célja: a mezőgazdaság minden ágazatában folyó kutató munka egybehangolása.

Benson amerikai földművelésügyi miniszter kíséretében Hruscsov bejárta a gazdaságot, megtekintette a vegyszeres gyomirtással, a fejésátlagok növelésével stb. foglalkozó

a Szovjetunióban kommunista pulykatenyésztési módszer. — Hruscsov mosolyogva így válaszolt: — Ha a pulykának nincs útlevele, nem lehet megkülönböztetni kommunista vagy kapitalista pulyka-e. Nincs az a vegyi elemzés, ami különbséget mutatna ki a kommunista és a kapitalista pulyka húsában. Mint látjuk, e tekintetben nincs közöttük ellentét. Minél több lesz a pulyka, annál jobban fognak élni a népek a szocialista és a tőkés országokban egyaránt.

Búcsúzáskor Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban szívesen látnak amerikai

részlegeket.

Amikor Hruscsov és kísérete a pulykatenyésztő részleghez érkezett, egy amerikai újságíró megkérdezte Hruscsovot: Van-e

tudósokat és mezőgazdasági szakembereket. Beltsville lakosai barátságosan búcsúztatták a szovjet miniszterelnököt.

Hagy-Britannia Kommunista Pártjának választási kiáltványa

Washington (MTI). Az AP részleteket közöl Hruscsov

washingtoni tartózkodásáról. Nyikita Hruscsov szerdai washingtoni programjában városnézés is szerepelt. A szovjet kormányfő felesége és két

leánya társaságában megtekintette a Lincoln-emlékművet. A bejáratnál néhány pillanatra megállt, és barátságosan megsimogatta egy ott játszadozó másféléves leányka pirospozsgás arcát.

Henry Cabot Lodge nagykövet — aki tudvalevőleg az amerikai kormány megbízásából kíséri a szovjet minisztertanács elnökét amerikai látogató kőrútján — és Hruscsov néhány percre megállt Lincoln szobra előtt, Cabot Lodge megjegyezte: »Ez a férfiú

mentette meg az Egyesült Államokat.«

London (MTI). Mint a TASZSZ jelentig Londonban közzétették Nagy-Britannia Kommunista Pártjának »A béke és a jólét kommunista politikája« című választási kiáltványát. A kiáltvány élesen bírálja a kormányon lévő konzervatív párt politikáját, amely Angliát »3. bombavető repülőgépek és rakéták legfőbb amerikai támaszpontjává« változtatta. Angliában egy négyzetmérföldre több nukleáris fegyver jut, mint a világ bármely más országában. A konzervatív uralom óta a nemzetgazdaságban pangás és hanyatlás mutatkozik, súlyos válság fenyegeti a legfőbb iparágakat — állapítja meg a kiáltvány.

A kommunista Párt legfőbb külpolitikai programpontjai a következők: azonnali csúcsértekezlet a hidegháború felszámolására, szüntesse meg Anglia a nukleáris fegyverek előállítását és kipróbálását^ kössenek nemzetközi egyezményt a, nukleáris fegyverek eltiltásáról, számolják fel az Angliában lévő amerikai támaszminden 18 éven felüli állampolgárnak az eddigi 21 éves korhatár helyett, autonómiát Wales és Skócia részére. A kiáltvány követeli, hogy ismét államosítsák a magántulajdonosoknak visszaadott kohászati és közlekedési üzemeket, továbbá államosítsák a gép-, hajó-, textil-, építő-, építőanyag- és vegyipart, valamint a bankokat és a nagy biztosító társaságokat.

A párt síkraszáll a külkereskedelem fejlesztéséért és minden kereskedelmi korlátozás megszüntetéséért.

A dolgozók életszínvonalának megjavítására a kommunista párt a következő programot javasolja: a profit rovására emeljék a béreket, szüntessék meg az elbocsátásokat és biztosítsák a teljes foglalkoztatottságot, vezessék be a 40 órás munkahetet, emeljék a nyugdíjakat és egyéb segélyeket, hatálytalanítsák a fennálló lakbértörvényt, építsenek több lakóházat, iskolát, egyetemet és kórházat, vezessék be az ingyenes orvosi ellátást.

A kiáltvány több oktatási reformot is javasol. (MTI)

Hruscsov erre kijelentette: — A szovjet nép nagy embernek tartja Lincolnt. Tiszteljük

emlékét, és meghajtunk előtte. * * *

— Vásárolnak-e valamit az Egyesült Államokban? — szegezték a kérdést kíváncsiskodó újságírók Hruscsov családjának tagjaihoz.

— Lehetséges — válaszolta a miniszterelnök felesége —, de egyelőre nincs időnk vásárlásra.

Szergej Hruscsov, a kormányfő 24 éves fia hozzáfűzte, hogy néhány jellegzetes amerikai ajándéktárggyal szeretné meglepni otthoni barátait.

Az amerikai főváros nevezetességeinek megtekintése alkalmával Hruscsovot azzal a kérdéssel ostromolták a riporterek, hogy melyik főváros szebb: Washington vagy Moszkva?

A szovjet miniszterelnök csőik ennyit jegyzett meg:

— Nem kell mindenben versenyezni. Moszkva gyönyörű város, Washington is.

pontokat, szüntessék meg Nyu- gat-Németország nukleáris felfegyverzését, rendezzék a berlini kérdést és kössék meg a német békeszerződést, kössenek megnemtámadási szerződést á Szovjetunióval, vessenek véget minden gyarmati háborúnak és elnyomásnak.

A belpolitikában a kommunista párt választójogi reformot, arányos képviseleti rendszert követel, szavazati jogot

A „Lenin“ jégtörő Kronstadtban

Moszkva (TASZSZ). A »Lenin« atommeghajtású szovjet jégtörő kedden este Kronstadt vizeire érkezett. A jégtörő a közeljövőben próbaútra indul a Balti-tengerre.

Szerdán reggel olajszállító hajók, ivóvízszállító bárkák és más teherhajók vették körül a

jégtörőt. Megkezdődött a diesel-motorok üzemanyagának és az ivóvíznek az átszivattyúzá- sa. A Néva-falyón nem lehet mindezt elvégezni, mert a folyó és a tengeri csatorna mélysége nem engedi meg a nagyobb merülést.

JiZ ÁBRÁND VALÓRA VÁLT“

Újabb külföldi visszhangok a szovjet

NEW YORK

Az amerikai lapoknak a második szovjet űrrakéta sikeréről szóló közleményei a szovjet tudomány és technika vív- mámyainaik nagy elismerését példázza.

A Post Dispatch »Szovjet diadal« című szerkesztőségi cikkében, ezt írja:

»A holdrakéta sikeres felbocsátásával a Szovjetunió újabb győzelmet aratott az Egyesült Államok fölött a világűr meghódításáért 1957. október 4-én, az első mesterséges hold fellövésekor megindult versenyben.«

A Chicago Sun And Times kijelenti: Nagy tapasztalatokra és széleskörű ismeretekre volt szükség ahhoz, hogy egy 858,4 font súlyú fémgömbbel eltalálják a Holdat. Az egész világ üdvözli az oroszokat abból az alkalomból, hogy elsőnek vertek hidat a világűrbe.

A Chicago Tribune megállapítja: Újabb bizonyítékot kaptunk arra, hogy az oroszok megelőztek bennünket a rakétatechnika fontos területein. A detroiti News rámutat: »A SSevjet tudósok diadal* azután

következett be, hogy az Egyesült Államok öt sikertelen űrrakéta-kísérletet végzett.«

BUENOS AIRES

Correa, az Argentin Kormánypárt, az Intranzigens Polgári Radikális Unió egyik parlamenti képviselője határozati javaslatot terjesztett a képvisel őház elé ezzel a szöveggel:

»Az a tény, hogy a szovjet tudósok és szakemberek holdrakétát lőttek ki, a világűr meghódításáért harcoló emberiség történelmi jelentőségű vívmánya. E kísérlet sikere újabb lehetőséget nyit meg a népek számára, hogy nagy nemzetközi közösségben éljenek, és együttes testvéri erőfeszítéseket tegyenek anélkül, hogy valamely életforma és politikai rendszer a másik fölött uralkodnék.«

A Nációnál, az egyik legnagyobb polgári lap vezércikkében a többi között ezt írja:

»Az ábránd valóra vált. Az ember elérte a Holdat... Szovjet tudósok és szakemberek műve ez a csoda, amely ugrást jelent a világűrön át a hallgatag hűit égitestre.

holdrakétáról

MOSZKVA

A Szovjetunióba továbbra is érkeznek a külföldi üdvözlő táviratok a holdrakéta sikere alkalmából.

Enver Hodzsa és Mehmet Shehu, az Albán Munkáspárt és a kormány nevében, Do lores Ibárruri a Spanyol Kommunista Párt nevében küldött üdvözlő táviratot, és hangsúlyozta a szovjet technika és tudomány . újabb eredményének hatalmas történelmi jelentőségét.

Vorosilovhoz, a Szovjetunió. Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez intézett táviratában Tito, Jugoszlávia elnöke szerencsekívánatait fejezi ki »ahhoz a fényes sikerhez, amelyet a szovjet tudósok értek el a luoldrákéta felbocsátásával.«

Nehru indiai miniszterelnök Hruscsovhoz intézett üzenetében hangsúlyozza, hogy a höldrakéta sikere az emberiség és különösen a szovjet tudósok nagyszerű vívmánya.

Hailé Szelasszié, Etiópia császára és Habib B”* '-'-ha tuniszi köztárs-- elnök szintén kifejezte .encsekí vánatait. (MTI)

De (wsftt&üe i*áf!Ióbes5Eéfle

Párizs (MTI). De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke szerdán este rádióbeszédben ismertette Algériával kapcsolatos elképzeléseit. Az elnök régóta beharangozott megnyilatkozásával mindenekelőtt az ENSZ jelenlegi közgyűlését kívánta befolyásolni, s meg akarta nyugtatni Franciaország atlanti szövetségeseit.

De Gaulle tábornok beszéde elején azt bizonygatta, hogy Franciaország talpraállása folytatódik, ha még nem képes is rakétákat felbocsátani a Holdba ... Egy nehéz és véres probléma azonban megmaradt, az algériai kérdés. Ünnepélyesen bejelentette, hogy »a megoldást Franciaország csak egyetlen érvényes módon kívánja megoldani:’ az algériaiak maguk döntsenek szabadon jövőjükről«.

A liberális hangzású mondat értékét azonban lerontotta az a tény, hogy de Gaulle ezt követően a »pa- cifikáció« érdemeit és szükségességét hangsúlyozta.

(A pacifikáció más szóval a felkelés fegyveres leverése.) Szólott a köztársasági elnök Algéria »demokratikus fejlődéséről« és »szociális haladásáAlgériaról

ról«, majd részletesen ismertette elképzelését, hogyan gyakorolhatják önrendelkezési jogukat az algériaiak. Francia- ország nevében kötelezettséget vállalt, hogy a béke helyreállítása után legkésőbb négy éven belül népszavazással dönthetnek az algériaiak sorsukról. Ezután a franciák számára Is újabb népszavazást rendeznek, hogy jóváhagyják az algériaiak választását.

De Gaulle tábornok megmondotta, mit ért a béke helyreállításán, amely egyébként is a hosszú négyéves határidőnek a kezdetét jelenti: ha olyan helyzet alakul ki, hogy a rajtaütésszerű támadások és merényletek nem követelnek egy év alatt 200 emberi életet... Ebben az esetben megnyílnak a táborok és börtönök kapui, visszatérhetnek a menekültek, visszaállítják az egyéni szabadságjogokat — mondotta a Francia Köztársaság elnöke.

Három lehetőség áll az algériaiak előtt — fejtegette a továbbiakban de Gaulle.

Az első, hogy leválnak Franciaországtól.

Ezt »-valószínűtlennek és szörnyűnek« mondta, szerinte ez csak »-nyomort, politikai zűrzavart és kommunista diktatúrát« hozhatna. Franciaország ez esetben is mindenképpen biztosítaná a maga szaharai kőolajának kiaknázását és eljutását a Földközi-tengerhez;

A második lehetőség a teljes franciásodé« (a tábornok tartózkodott az integráció szó használatától), a harmadik lehetőség pedig az, hogy külön algériai kormány alakulna az algériaiak kormányzására.

Ez a kormány Franciaország segítségére támaszkodnék, és szorosan együttműködne vele gazdasági, közoktatási, hadügyi és külügyi téren. Ebben az esetben Algéria belső rendszere föderális jellegű lenne, amely megadná a különböző népközösségek együttélésének biztosítékait.

Mindezek után de Gaulle a^t a patetikus kérdést vetette fel, hogy a Franciaország részéről történt ünnepélyes kötelezettségvállalás után

mi értelme lehet még a felkelésnek.

A feleletet nyilván rövidesen megadják az algériai ideiglenes kormány tagjai, akik Tuniszban gyűltek össze, hogy elemezzék a de Gaulle-nyilatko- zatban foglaltakat.

De Gaulle nyilatkozaténak első visszhangja

Tunisz. De Gaulle tábornok rádióbeszéde után — amelyben Algériára vonatkozó tervét ismertette — az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának egyik szóvivője kijelentette, hogy a kormány még nem reagál a nyilatkozatra, mert előbb alaposan meg akarja vizsgálni a kérdést.

A kormány tagjai a szerdai nap folyamán kétszer is ösz- szeültek Tuniszban, hogy tanácskozzanak az- algériai harcok színhelyéről visszaérkezett államtitkárokltal, akik á helyszínen tanulmányozták a hangulatot.

Rabat. Á marokkói rádió szerdán este kijelentette: »De Gaulle tábornok szavai semmi újat sem tartalmaznak, és nyilván csalódást keltenek a New Yorkban már összeült ENSZ- küldöttsógek körében. Száján ugyan kiejtette az »önrendelkezés« szót, de azt az elképzelhető legnagyobb óvatossággal tette.

fiz ENSZ főbizottsága befejezte a közgyűlés napirendjének megvitatását

New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés főbizottsága szerdán délután folytatta a jelen ülésszak napirendjének megvitatását

A bizottság 11 szavazattal 6 ellenében — két tartózkodással — elfogadta azt a brazíliai javaslatot, amely indítványozza, hogy az előterjesztett leszerelési kérdéseket egy problémakörbe csoportosítva tárgyalja meg a közgyűlés. E kérdéscsoport magában foglalja a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadályozására szolgáló intézkedésekről beterjesztett javaslatot és a Szaharában tervezett francia nukleáris fegyverkísérleteknek Marokkó felvetette kérdését, és India javaslatát a nukleáris és hőmagkísérletek felfüggesztésére.

A főbizottság indítványozza a dél-afrikai fajüldöző politika megvitatását a közgyűlés jelen ülésszakán is. Erich Louw, a Délafrikai Unió külügyminisztere élesen ellenezte e kérdés napirendre tűzését. Azt állította, hogy ez a kérdés a Délafrikai Unió belügye, és nem tartozik az ENSZ hatáskörébe. A főbizottság formális szavazás nélkül egyhangúlag hozott határozattal javasolja a kérdés napirendre tűzését.

A főbizottság ugyancsak egyöntetűen úgy határozott, hogy az idén ismét javasolja a világűrkutatásban kifejtendő nemzetközi együttműködés megvitatását

A tábornok elutasít minden tárgyalást Algéria igazi képviselőivel, és az önrendelkezés bűvös kifejezése nem fog megtéveszteni egyetlen ENSZ- küldöttséget sem.

Kairo. Az A1 Gumhurija szerint algériai körökben rámutatnak: de Gaulle nyilatkozatával elismerte, hoav Algéria Franc i aors zágt ól különálló nemzet, és lakosságának joga van saját sorsának eldöntésére.; Hozzáteszik azonban. ha de Gaulle-nak őszinte a szándéka, el kellett volna ismernie a szabad algériai kormányt.

Algír. Mint az AP tudósitója algíri beszámolójában írja, de Gaulle algériai nyilatkozata közömbösen hagyta a mohamedánokat, de igen .sok franciát elkeserített.

Francia szélsőjobboldali körökben a tábornok beszéde kedvezőtlen benyomást keltett, hangoztatják, hogy »a francia szuverenitás elve forog kockán.« Véglegesen azonban még egy szélsőjobboldali mozgalom sem foglalt állást.

Washington. De Gaulle beszédéről sem a Fehér Házban, sem az amerikai külügyminisztériumban nem hajlandóik hivatalosan nyilatkozni, amíg a beszéd szövegét az illetékes

Párizs (MTI). De Gaulle tábornok Algéria sorsáról szóló megnyilatkozásának nagy a visszhangja az országban. A kereszténydemokrata MRP és a szocialista párt »fenntartás nélkül« magáévá tette, illetve a legjobb megoldásnak minősítette a köztársasági elnöknek szerinte »liberális« elgondolásait. A degaulleista Delbecque- től a szocialista Guy Mollet-ig számos politikus nyilatkozott kedvezően de Gaulle rádióbeszédéről.

Algírból viszonylag kevés visszhang érkezett Párizsba A magyarázat: Challe tábornok, a francia főparancsnok szerdán este cenzúrát léptetett életbe, nehogy az algíri sajtóban »a közrendet megzavaró« cikkek láthassanak napvilágot. Alain de Sérigny, az Echo d’Algír főszerkesztője, a gyarmatosítók ismert hangadója így nyilatkozott: »De Gaulle deklarációjában van jó, van rossz, és van igen rossz is ...«

Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára így nyilatkozott a rádióbeszéd elhangzása után:

De Gaulle tábornok ismét csak a pacifikáció folytatásáról beszélt. Ez nem jelent mást, mint a háború folytatását. A harcban álhivatalok nem tanulmányoz« ták. Annyi azonban bizonyos, hogy noha az amerikai főváros egész figyelme Hruscsov látogatására irányul, a beszédet fontos eseménynek tekintik.

A New York-i lapok első helyen foglalkoznak a nyilatkozattal, de kommentárt csak a New York Times vezércikke fűz hozzá. Megelégedéssel állapítja mag, hogy »de Gaulle minden eddigi francia kormányfőnél messzebbre ment az •algériai kelésben, és - jó irányt választott.« , Emellett azonban a ciíkk megjegyzi azt is, hogy

a franciáknak ötévi költséges erőfeszítés után sem sikerült »pacifikálni« Algériát. Ha most ebben eredményt akarnak elérni, akkor vagy a felkelők nagyobb béketürésére van szükség, vagy a franciák még nagyobb katonai erőfeszítésére.

London, Tájékozott forrás szerint angol kormánykörökben kedvezően fogadták de Gaulle új algériai javaslatait. Úgy vélik, hogy a nyilatkozatot nagyon gondosan kell tamul- mányozni. A Times de Gaulle tervét »merész és egyszerű«

litikai tárgyalások kategó- rikus elutasításával de Gaulle bezárja az ajtót a tárgyalások alapján létrejövő béke megkötése előtt.

Az önrendelkezési jognak négy évvel a háború befejezése utánra ígérése — a háborúnak egyébként nem látni végét — egészen egyszerűen csak olyan manővernek látszik, amely időnyerést, az ENSZ megtévesztését szolgálja, hogy megkíséreljék furfanggal, a dolgok összezavarásával és korrupcióval elérni azt, amit erőszakkal nem lehet.

Sokkal inkább, mint bármikor, Franciaország érdeke és a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartása azt követeli, hogy az algériai ideiglenes kormánnyal való tárgyalások útján teremtsék meg sürgősen a béliét — jelentette ki Jacques Duclos.

A Libération és a l’Humani- té szintén kiemeli, hegy de Gaulle megnyilatkozásában ez a lényeg: »a pacifikációt a végsőkig folytatják.

A kormány sajtó természetesen arról ír, hogy a köztársaság elnöke »demokratikus« és »liberális« szellemben vállalt kötelezettséget arra, hogy az algériaiak szabadon dönthetnek majd sorsukról.

tervnek minősíti.

A franciák de Gaulle nyilatkoxaláról

ló algériaiakkal való po-