Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

SOMOGYI NÉPLAP CsfitörtSk, 1959. szepfemliw R Á mezőgazdasági kiállítás tapasztalatairól öregbedett Somogy állattenyésztő hírneve A jövedelmező mezőgazda­sági termelés alapja a fejlett állattenyésztés. A növényter­melés sem nélkülözheti ezt, mert a talaj tápláló erejének növeléséhez sok és jó minőségű trágya kell. Az idei mezőgazdasági kiál­lítás bizonyítja az egyes állat- tenyésztési ágakban elért mi­nőségi javulást. Figyelemmel kísérhetjük, hogyan fejlődött évről évre állattenyésztésünk termelékenysége. A kiállítás célja: bemutatni az állatte­nyésztés eddigi eredményeit, megtanítani arra, hogyan ér­ték ed élen járó állattenyész­tőink ezeket az eredményeket, és mik az állattenyésztés to­vábbi feladatai. A kiállításon a minőség és a 'ermelékenysóg javulását k ilö- nösen a szarvasmarha- és ser­téstenyésztésben látjuk. A múlt évihez képest jóval több, sok és zsíros tejet termelő tehenet, sok egészséges mala­cot eldő és felnevelni tudó ko­cát és ilyenektől származó fia­tal apaállatot találtunk. A ki­állítás anyaga szembeszökően mutatja be azokat a tenyész­tési eljárásokat, melyek a mi­nőség javítását, a termelé­kenység és szaporaság fokozá­sát eredményezték. Szemlélteti az élettanilag helyes takarmá­nyozási eljárásokat, a felneve­lésnek azokat a helyes módo­zatait, melyek az egységes, nagy teljesítményekre alkal­mas szervezet kialakulásának kedveznek. A bemutatott ta- karmá/nytermesztés, takar­mánytartósítás haladó módsze­rei lehetővé teszik az állati szervezet szükségleteinek ki­elégítését, a nagy és olcsó ter­mést. Naf?v fejlődést mutatnak szo­cialista nagyüzemeink, állami gazdaságaink és mezőgazdasági termelőszövetkezeteink állat- tenyésztési eredményei, melye­ket a helyes tenyésztési, takar­mányozási és üzemszervezési módszerek alkalmazásával ér­tek el, igazolva a nagyüzemi állattenyésztés fölényét. A kiállításra való jelentke­zések már sejtették, hogy ez évben nagyon magas szinten mutatkoznak be tenyésztőink. A felhozatal igazolta ezt; az elmúlt 25 évben még nem v<Jl a budapesti kiállításon ennyi kiváló külemű és termelésű egyed. Nehéz dolga volt a bírá­lóbizottságoknak a nagyon sok jó és értékes állat közül igaz­ságosan kiválasztani az összes követelményeknek megfelelő legjobbakat. A bírálat eredményeit állat­tői ig: majdnem minden be­mutatott tenyészet díjazásban részesült. Eredmény: 2 első, 4 második és 3 harmadik díj. Szektoréiig megosztásban: ter­melőszövetkezet 2 első, 1 má­sodik és 1 harmadik díj, egyé­ni tenyésztők: 1 második, 1 harmadik díj, állami gazdaság: 1 második díj. Tenyésztőink a kiállítandó e'"•edeket már fiatalabb ko­rukban gondosan kiválasztot­ták, jól ápolták, nevelték és gondozták őket, s az eredmény meg is mutatkozott. Ez a kiállítás és az elért si­ker serkentse állattenyésztőin­ket további céltudatos és ki­tartó munkára. Szerzett ta­pasztalataikat széles körben és bátran alkalmazzák a szebb és nagyobb eredmények elérése céljából. Ga.idi Imre megyei főállattenyésztő. faj és nem szerint a múlt hé- ; Dr. Münnich Ferenc látogatása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ten már közöltük. Megállapít­ható, hogy megyénk a nagy és erős mezőnyben megállta he­lyét, öregbedett Somogy állat- tenyésztő hírneve. Olyan ered­ményekkel dicsekedhet, me­lyekre még nem volt példa. A bemutatott szarvasmarhákból hetet díjaztak (2 első, 2 máso­dik és 3 harmadik), öt elisme­rő oklevelet nyert. A bemuta­tott 12 szarvasmarha egy ál­lami gazdaság, 10 termelőszö­vetkezet és egyéni tenyésztő tulajdona. Nagyon szép eredményt ér­tek el a megye sertéstenyész­Dr. Münnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán meglátogatta a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A Minisztertanács el­nöke Tömpe Istvánnal, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettesével és Kovács Mihály­nak, a kiállítás igazgatójának kíséretében részletesen tanul­mányozta a növénytermes-'fési és az állattenyésztési eredmé­nyeket. (MTI) PILL 4NATKÉPEK CSERÉNFÁRÓL p app István idevalósi em­ber. Azt mondja, csak három gerenda kell rá, s akkor Cserénfa akár pokolnak is be­it lené k. —■ No, de azért szeretem ám ezt a fészket. Ha más táján va­gyok az országnak, nevetés ebben a csupa ragyo­gásban. A szeptemberi fény föl- szíttá már a ködöt, s a falut őrző dombok felébredtek álmaikból. Látni, hogy a tö­mött lombokat percről percre dézsmálja az ősz. De csak szed­hazavá- * f n,ydr, f*“**;, Aranyszínű szalmakazlak jelzik, hogy az gyom, «Je vissza, a dombok emberek kenyere már a padlá­szi­között lapuló csendes kis getre. A falu valóban kicsi. Fél­ezer lakója sincs, szántója mindössze 740 hold. Hivatásos pásztort nem fogadlak a gaz­dák. Ráérő órájában ki-ki ma­ga legelteti a tehenét: kislány, feleség vagy a férj őrködik —, aki éppen ráér a családból. Még tán föl sem száll a reggeli köd, a hűvös acélsínek mentén — a vasúton túl és innét — máris megjelennek a korán kelő gazdák. Kezükben az el­maradhatatlan ostor, vagy bot. Amíg az állatok javázzák a füvet, a »pásztorok« kicserélik gondolataikat, Papp István bácsi a poklot emlegeti, igaz, mosolyog hozzá. Tudja ő, hogy Cserénfa egyál­talán nem hasonlatos a Dante 7' álmodta szörnyűséghez, de hát J mondja. Miért ne tréfáljon az * ember, hisz olyan jólesik a j esemény nem hetek múlva ese­mény Cserénfán. Az idevaló­siak is tudják, mi történik napról napra az országban. Foglalkoztatja őket a s?*-'’tce- zés gondolata. »A környéken már közösen dolgoznak. Ne­künk is egyszer szakítani kell a régi gazdálkodási formával, a jövő követeli ezt.« Mines olyan nap, hogy fel ^ ’ ne vetődne ez. És hogy helyes minél előbb igent mon­dani, azt könnyűszerrel ki­számíthatják a gazdák. A szö- földet, hogy majd jó ágya le- vetkezet szarvasmarháira egy- gyen a magnak, ha parancsot két ember is tudna vigyázni, ad a vetésre az idő. nem kellene annyi pásztor, s — A dombok magasak, ta- a. magasabb csúcsokra mégis- vasztól őszig sokat fáradoznak csak felérnének egymás kezét a cserénfaiák - mondja Lő- ***■ Minél magasabbra, töb­bet látni és jobban élni! — ne­son van. A határ színeivel együtt a kukorica is érik, miközben gyérülnek a lombok, a gazdák ekéi felhasogatják a rincz János tanácselnök. — Itt sok minden nem érvényes, máskéné kell számolni, mint ott, ahol sík a terep. Ha ter­melőszövetkezet alakul, ne­künk 20 hold földre kell egy pár ló. Gépek, fogatok egya­ránt nehezebben járják ezt a vidéket. És ezt figyelembe kell vennünk. A községből, mikor Kapos­váron piac van, igen sokon in­dulnak befelé a városba. Friss hírekkel térnek vissza. Egy-erv kik is ez a céljuk. G. S. Marietta-pusztai kísérletek Lucernatelepítésünk négy éve — HEJ, HA NEKÜNK LU­CERNÁNK VOLNA! — de sokszor elhangzott és még el­hangzik ma is homoki gazdák részéről ez az óhaj. Az állatte­nyésztés és állattartás egyik legfontosabb kérdése: van-e lucerna? Még akkor is fennáll ez a kérdés, ha történetesen a vöröshere és szarvaskerep biz­tonságos termesztése már nem probléma. Sajnos, a somogyi homokterületek jelentős részén ma még a vöröshere termesz­tése is gond, illetve a vöröshe­re js hiánycikk. A szarvaske­rep termesztése csak kisegítő megoldás lehet: sem mennyi­ségben, sem minőségben nem vetekedhet a vörösherével, kü­lönösen nem a lucernával. Ma már nyugodtan elmond­hatjuk több évi kísérleteink eredményeképpen, hogy a so­mogyi savanyú homoktalajo­kon a vöröshere termesztése nem probléma, illetve nem szabadna annak lennie. Persze ne próbáljunk pillangóst tele­píteni az egészen laza, futóho­mok jellegű homokháton. A vetésforgók kialakításakor a takarmányos forgó tábláit — melyekbe a pillangós takar­mánynövények is kerülnek — lehetőleg a mélyebb fekvésű, de nem víznyomásos területe­ken jelöljük ki. Gondosan ügyeljünk arra — mivel a la­za, szerkezet nélküli homok­talajokon legfontosabb a hu­muszgyarapítás és tartósítás —, hogy a takarmányos for­gón belül az istállótrágyát a takarmánykeverékek (őszi ta­karmánykeverék. zabosbük­köny) alá adjuk. így elősegít­hetjük a nagyobb mérvű gyö­kérképződést, s ez műtrágyák­kal dúsítva az utónövények számára elegendő mennyiségű és minőségű szerves anyagot szolgáltat. Mivel a vöröshere bizonyos mennyiségű mész je­lenlétét is igényli a talajban: katasztrálís holdanként 60 má­zsa mésziszapot is adjunk a le­szántandó istállótrágyával együtt, ügyelve mind az istál­lótrágya, mind a mésziszap egyenletes elteregetésére. Ter­mészetesen a 60 mázsa mész­iszap csak irányszám, mi ezt a mennyiséget alkalmazzuk kísérleteinkben, a pontos mennyiséget helyi talajvizsgá­lat alapján állapítják meg. Az ily módon ellátott talajba vet­jük az őszi takarmánykeveré­ket vagy zabosbükkönyt, s ez alá, illetve rá vetjük el tavasz- szal a vörösherét. így kedvező időjárás esetén már a vetés évében két kaszálást ad. NAGYOBB KÖRÜLTEKIN­TÉST KÍVÁN a lucerna tele­pítése. Előre bocsátom, hogy a KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Kálmán Endrének, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete igazga­tójának és Betlen Oszkárnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga Párt történeti Intézete tu­dományos munkatársának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységük elismeréséül, 50. születésnapjuk alkalmából a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja nyújtotta át (MTI) megyében propagált ún. Mező­si-féle lucerfiatelepítés a ná­lunk korábban beállított lucer­natelepítés metodikájára épült. A mi módszerünk — melyet 1955-ben dolgoztunk ki és al­kalmazunk —, a javítóanya­goknak réteges bemunkálásán alapszik, de különleges talaj­művelő eszköz — rigolírozó eke — és hatalmas mennyisé­gű javítóanyag felhasználása nélkül. Mezősi Béla szerint kb. 10 000 forintba kerül 1 kh lucerna telepítése. Célunk ez volt, hogy a gyakorlat számá­ra a rendelkezésre álló gépi felszereléssel és istállótrágya termelési kapacitással egysze­rűen megoldható módszert dolgozzunk ki. Köztudomású, hogy homoki gazdaságainkban egyelőre a gyenße állattartás miatt kevés az istállótrágya, ezért a lucematelepítésnél sem számolunk nagyobb mennyiséggel, mint katasztrá- lis holdanként 150—200 má­zsával Ismertetem azokat a kezelé­si módokat, melyeket az 1955- ben beállított lucernatelepítési kísérletünknél alkalmaztunk. 1; tőzeg felületi bemunkálás, 2: tőzeg mély bemunkálás, 3: mész felületi bemunkálás, 4: tőzeg felületi plusz mész felületi bemunkálás. .5: tőzeg mély plusz mész fe­lületi bemunkálás, 6: mész mély bemunkálás, 7: mész mély plusz tőzeg fe­lületi bemunkálás, 8: mész mély plusz tőzeg mély bemunkálás. A mély bemunkálás azt je­lenti, hogy a meszet (mész­iszapot) vagy tőzeget az istál­lótrágyával együtt 30 cm-re leszántottuk; a felületi bemun- káláskor pedig a javítóanya­got a leszántás után szórtuk ki. és betárcsáztuk a talajba. Az egyes kezelések évi három kaszálással zöldtermésben ka- tasztrális holdra átszámítva a következő eredményt adták eddig: 1956 1957 1958 1959 1. sz. kezelés 77,15 q 218,66 q 290,44 q 315,62 q 2. sz. kezelés 88,66 q 229,44 q 306,63 q 357,16 q 3. sz. kezelés 93,52 q 260,28 q 265,26 q 353,65 q 4. sz. kezelés 99,81 q 214,87 q 228,40 q 339,90 q 5. sz. kezelés 124,72 q 247,41 q 300,33 q 319,67 q 6. sz. kezelés 109,70 q 253,36 q 274,26 q 338,55 q 7. sz. kezelés 111,77 q 271,79 q 297,64 q 374,97 q 8. sz. kezelés 103,41 q 247,34 q 317,42 q 390,97 q A telepítés 1955. augusztus majd az egészet szántsuk le 30 második felében történt tiszta cm mélységre lehetőleg alta­vetésben. Nálunk a nyárvégi la j lazítás ekével, de ha ez vetés biztonságosabb a tava­nincs, jó a normál eke Is. A színál, mivel a csapadékvi­szonyok lehetővé teszik a nö­vényzet kellő megerősödiásét a tél beálltáig, s a gyomosodás veszélye is kevésbé áll fenn, mint a rendszerint későn el­végezhető tavaszi vetésnél. így már nincs szükség beámyéko- lásra, s a takarónövényzet nem rabol el semmit a homoktala­jokon oly féltve őrzendő táp­anyagból sem. Természetesen a lucematelepítés rentabilitá­sát elsősorban az dönti el, hogy hány évig szolgáltat kel­lő mennyiségű és minőségű ta­karmányt. Viszont a homokta­lajokon nem léphetünk fel olyan igényekkel a tartamha­tást illetően a lucernával szemben, mint i kötöttebb ta­lajtípusokon. S ha a tábláza­tot nézzük, nyugodtan el­mondhatjuk, hogy eredményei alápján ez a lucematelepítés eredményes volt még akkor is, ha az ötödik évben kipusztul­na. Természetesen még kötött talajokon is — homoktalajo­kon még inkább — ajánlatos a lucernát forgón kívüli dűlőben telepíteni, mert élettartama bizonytalan, így a vetésforgó rendjét nagyon megrontaná. A SOMOGYI HOMOKI GAZDASÁGOKNAK a lucer­natelepítéssel kapcsolatban a következő eljárást javasoljuk: lehetőleg mélyebb fekvésű, de nem magas vízállású és nem víznyomásos területen egyen­letesen teregessünk el kataszt- rális holdanként 150—200 má­zsa jó minőségű istállótrágyát, 30—40 mázsa cukorgyári mész­iszapot és 90 mázsa tőzeget, szántást eimunkálatlanul hagyva teregessünk rá 30—40 mázsa cukorgyári mésziszapot, 90 mázsa tőzeget, 180 kiló szu­perfoszfátot és 60 kiló kálisót katasztrálís holdanként, s ke- resztbe-hosszába tárcsázzuk be a talajba. Utána fogas, henger, fo­gas és ismét henger következ­zék. E műveletek által tökéle­tesen sima, aprámorzsás talaj­felszínt s kellően tömött talajt nyerünk. Ezután szintén egyenletesen elszórunk hol­danként 100 kiló pétisót. Majd jöhet a vetőgép; kát. holdan­ként 15—16 kiló jó csíraképes­ségű, tiszta magot vessünk. Utána tüskeborona, végül tien- ger következzék. így biztosak lehetünk benne, hogy a kelés tökéletes lesz. Reméljük, hamarosan azt fogjuk hallani s egyre több he- l”“r: De jó, hogy lucernánk van. Váradi Gyula tudományos kutató „Műfehén1 Jól fizeí a dohány Angol tudósok a London kör­nyéki Rothamsfcead kísérleti ál­lomáson olyan készüléket szer­kesztettek, amely fűből és fale­vélből kiválasztja a fehérjét, és ehető formába önti. A »műte­hén« által »elfogyasztott* füvet egy készülék felaprítja, egy má­sik pedig kisajtolja. A kisajtolt nedvben alig van cellulóz, vi­szont benne van a növények csaknem teljes fehérjemennyisé­ge. Ezt azután gőz segítségével választják ki. A »műtehén* sok­kal termelékenyebb a valódinál. Az élő tehén tejében ugyanis az elfogyasztott fűben levő fehérjé­nek csak 5 százaléka található, a műtehén készítette anyag vi­szont több mint 50 százalékát tartalmazza. A műtehén készí­tette tápanyagot egyelőre serté­seken próbálták ki. Kitűnően híztak tőle. Még nem állapítot­ták meg, hogy az embereknek ízlik-e majd a »műtehén* »mű­teje«, vagy inkább megmarad­nak a valódinál. A botéi Zöldmező Tsz-ben a 12 hold dohinyföldröl holdan­ként átlag 10 mázsa termést várnak a tagok. Jankó Ferencné és Pozsár Józsefné törik a dohányleveleket, és szép sorjában kupacokba rakják, A leszedett dohányleveleket Tóth István fogatával hordja « pajtába. Naponta s-^io-si m fordul. Egerszegi Károlyné naponta 30—35 zsinórt • dohánylevelekkel. tűzdel fet

Next

/
Thumbnails
Contents