Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. szeptember t3j A forintos A múlt vasárnap volt a csúcsfogalom. A stráfkocsi reggel öt órakor begördült a kaposvári piacra. Harminc perc múltán mehetett a má­sodik fordulóért Aztán még egy szállítmányt hozott, ösz- szesen ezernyolcszáz kiló pa­radicsomot juttatott a városi háziasszonyoknak e napon a Somogy megyei Útfenntar­tó és Parképítő Vállalat. Szép is, olcsó is volt az áru: befő­zésre kiválóan alkalmas, és egy forintért adták kilóját Az asszonyok egymással ver­sengve igyekeztek a »-Kerté­szet-“ kocsijához, mindenki a vállalat gyönyörű portékájá­ból akart venni. Csak akinek nem jutott ebből, az volt kénytelen magánosoktól be­szerezni értéktelenebb, de drágább — kétforintos — pa­radicsomot Ez a néhány mondat elég is volna rövid piaci jelentés­nek. Ám nem az égből poty- tyant Kaposvár piacára a fo­rintos paradicsom, és a vásár­lók mindegyike nem is isme­ri ez olcsó áru megjelenésé­nek valós előzményeit ter­mesztésének indítékait. Szól­junk hát ezúttal mindenről. A vállalatnak csupán virág- kertészete volt korábban. Amikor megjelent a Közpon­ti Bizottság határozata a munkásosztály helyzetének javításáról, a városi szervek — pártbizottság és tanács — javaslatára latolgatni kezdték a vállalatnál: mi módon se­gíthetnék a párthatározat megvalósítását Az az ötletük támadt, hogy részt vállalnak a város zöldövezetének meg­teremtésében: konyhakerté­szetet létesítenek. A Mátyás- dűlőben kaptak a tanácstól tizennégy holdnyi kizsarolt tartalékföldet. Az öntözőbe­rendezés megszerzése, besze­relése — amelyhez a megyei tanács végrehajtó bizottsága adta a beruházási összeget — időt vett igénybe. Primőrárut nem vihettek a piacra. De ké­sőbb nagy mennyiségben és olcsón adhattak el uborkát, káposztát, csemegekukoricát, paprikát, karalábét — és pa­radicsomot. — Szidott is ben­nünket a konkurrencia —« mondja Dudás Lajos, a vála- lat igazgatója. Tegyük hozzá, hogy vevőik, a város háziasz- szonyai viszont dicsérték és dicsérik őket. Avagy nem az elismerés hangja csendül-e ki az ilyen megjegyzésből: »Más­kor száz forintot elköltöttem a piacon és könnyen hazavit­tem a portékát. Most pedig újra meg újra le kell tennem az utcán a szatyrot, ha tízfo­rintos tétel van is benne.« A moziban hirdették, a So­mogyi Néplapban is közhírré tették, hogy »A Somogy me­gyei Útfenntartó és Parképítő Vállalat zöldségkertészetében termelt első osztályú befőzési paradicsom, téli eltevésre al­kalmas paprika minden mennyiségben, olcsó áron megrendelhető a Május 1 ut­cai virágüzletben vagy az Árok utca 4. szám alatti te­lepen«. Naponta nyolc-tiz má­zsa paradicsomot adtak el — ennyi érett be, ennyit hoztak egyszer-egyszer a telepre. Már kora reggelenként sereg­lettek a vevők. Aki késő dél­után jöhetett a telepre, annak sem kellett üres kosárral tá­voznia: Bálint Istvánná, a vállalat párttitkára nem néz­te, hogy négykor lejárt a munkaidő, hat órakor, sőt hétkor is mérte a paradicso­mot. Nem volt szükség to­vábbi hirdetésre, tudomást szerzett a város — a vásár­lóktól is — az olcsó és jó pa­radicsom lelőhely érőL Nem­csak a telepen, hanem a pia­con is rendszeresen értékesí­tett a vállalat, hogy a kony­hakertészete megfeleljen ket­tős rendeltetésének: friss zöldségféléhez juttassa a há­ziasszonyokat, és alakítsa, szorítsa le a piaci árakat. A következő évben javul a vállalat zöldségtermesztése. A kezdet tapasztalatai segíti séget adnak ehhez. Jövőre minden zöldségáruból vihet­nek újdonságot a piacra: a melegház egy része is a kony­hakertészetet szolgálja majd. A tizennégy hold föld meg­hizlalt talaja bizonyára na­gyobb hozamot ad az ideinél. S ha több lesz a saját ter­mesztésű zöldségféléje a vá­rosi tanács e vállalatának, értékesítési gondtól akkor sem kell tartania. Hiszen már az idén kialakította ve­vőgárdáját, amelynek csupán a forintos paradicsomból két­száz mázsányit adott el. Ez­zel húszezer forintot takarí­tottak meg a váro6 háziasszo­nyai. A vállalat pedig szép példáját mutatta annak, hogy miként kell helyben apró­pénzre váltam a dolgozók megélhetési körülményeinek javítását célzó országos ren­delkezéseket Rrfae József Ha letelt a munkaidő LEV OVALOV A REZGOMB F0Pf)!Tr)TTA:BARÁNDl KOMOR VILMA — Remélem, nem akarja ez­zel azt mondani, hogy én tel­jes szabadsággal rendelkezem? önök minden lépésemet szem­mel tartják. — Nem, ezt nem akarom mondani — ismerte be Edin- ger. S rövid gondolkodás után egészen őszintén így folytatta: — Valóban figyeltetjük önt, de az túlzás, hogy minden lépé­sét. Az ön leányzói közül né­hány dolgozik nekünk is, de ... — olyasféle kézmozdulatot tett, mint aki egy láthatatlan morzsát seper le az asztalról — de ez nem az igazi. — Arcán álmodozó kifejezés jelent meg. — A lányok!... Nem tudom, hogyan foglalkozik ön velük, de hogy nem az ő kedvükért tölt hosszú éveket a Baltikum­ban, az egyszer bizonyos. — Úgy mozgatta bajuszát, mint egy svábbogár. — ön kitűnően álcázza magát, mister Blake. Be kell vallanom, nem sike­rült semmi lényegeset megtud­nom magáról, azért is határoz­tuk el, hogy kapcsolatba lé­pünk önnel. Gondolatban köszönetét mondtam »hölgylátogatóim­nak«. Elképzelhető volt, hogy elég lelkiismeretesen tájékoz­tatják találkozásainkról a né­meté1 és igy — mivel váló­jába ..mmit sem mondhattak 29 rólam — a németek joggal hit­ték, hogy igen jól álcázom var lódi tevékenységemet — És miféle szabadságról be­szél ön, Blake úr? r— érdeklő­dött Edinger. — Adott esetben a mozgási szabadságról — feleltem. — Őszinte leszek önnel, Obergrup­penführer úr. Önök a szó szo­ros értelmében bezártak en­gem Rigába, márpedig nekem feltétlenül kapcsolatba kell kerülnöm végre Londonnal. — És ki gátolta önt ebben? — érdeklődött Edinger szere­tőire méltóan. — Önt, aki olyan ügyesen tudja megszer­vezni ügyeit?! — Éppen ezért nem tudom teljesíteni a megbízatásomat — feleltem bosszúsan. — Ne nézzen gyermeknek ... Ha itt­hon tartanám a leadómat, ak­kor önök már réges-régen le­lepleztek volna... És itt van a baj. Befagyott a leadom... — Rigában van a készüléke? — érdeklődött Edinger. — Riga környékén. Szeret­nék érintkezésbe kerülni Lon­donnal, hogy költőien fejezzem ki magam, hamvaimból feltá­madni, mint a phőnix madár... Lehet, hogy engem ott már el is temettek. És azután ... az­után folytatjuk majd a beszél­getést. Mivel foglalkoznak a fiata­lok, ha a gyári sziréna a mű­szak végét jelzi, az iskola csengője pedig az utolsó óra befejeztét? Erre kerestem és találtam választ, amikor né­hány lánnyal és fiúval beszél­gettem arról, hogy mit is tesz­nek munkaidő után. Most indult az új tanév, Sza­bó Katica, a Munkácsy Mihály dolkodik, amíg a legnehezebb feladatok megoldására is rá­jön. Megtudom, hogy szívesen jár az Ifjú Gárdába. Különö­Katica nagyot sóhajt — Tanulok, tanulok, tanu­lok. Mert a tanév végén érett­ségizem. Szeretnék majd a közgazdasági egyetemre men­ni. Persze nagyon sokat olva- sen az éjszakai őrjáratok tet- sok is. (Ezt a szobában lévő szenek neki. Most meg a vál- rengeteg könyv is bizonyítja.) lalati KISZ-taggyűlésre készül, És oroszul levelezek egy de ha valami rendezvény van, moszkvai kislánnyal, Tanya biztos, hogy ő az egyik szerve- Anovinával. Moziba majd min- zője. Leánygimnázium KISZ-titkára den előadásra elmegyek, s ha Ha KISZ-munka nincs, ak- éppen alapszervezetük munka- megindul a színházi évad, ak- kor azonban visszavonul tervének vázlatát készíti. kor meg oda is gyakran sze- — Az ifjúsági könyveket na­— Azt szeretném, ha min- retnék járni. gyón szeretem, az újságokat is denki végezne valami munkát Vajon miért van az, hogy naponta elolvasom — mondja. Katicának mindenre iut ideje? Nagyanyja elárulja, hogy rendszeresen foglalkozik min­az ifjúsági szövetségben — mondja. — Lesz is rá lehető­ség, hiszen új tagok jönnek majd, rájuk is bízhatunk vala- dennel, jól osztja be idejét, így itthon. Özvegy édesanyja nagyon di­cséri. — Szorgalmas, sokat segít mi feladatot. Mert egy-két aztán nem is tűnik fel, hogy fiatalnak bizony nagyon sok sok a dolga, a dolga az iskolában. * * * Nem mondja, hogy például A munkából érkezett haza ő egyike az »egy-két fiatal- Klug Rudolf. Elfogyasztotta nak«, de ez kiderül mert vacsoráját, s olvasni készült, örömmel közli: amikor betoppantam. — Iskola újságot csinálunk — Mit tesz, ha befejezi az ősszel ezt próbálom most munkáját az Építőipari Válla­megszervezni. íródeák lenne a latnál,* s hazaérkezik? címe. Jó lesz? Meg kell alaki­am a szerkesztő bizottságot s, hogy októberben már meg­rien j ék a lapocska. — És a KISZ-munka mellett még mivel foglalkozik? — kér­dem. — Mert hogy szabad ide- ének nagy részét azzal tölti, az biztos. Mostanában elég sokat dolgozom, mert a főnököm szabadságon van. Autószerelő tanuló vagyok... — ... de már minden mun Érdekes fiatalember Klug Rudolf. Szereti a magányt, de ha az ifjúsági szövetségről van szó, mindig munkára kész. Jobban kellene törődni vele, nemcsak feladatokat bízni rá, hanem szórakozni hívni, ki­mozdítani gyakori magányá­ból. * * * Varga Margit a Baromfifel­dolgozó vállalatnál dolgozik, ma is fél 3-ig volt munkában. — Nem lehet azt mondani, hogy üresek délutánjaim. If­júgárdista vagyok, gyakran PÁRTSZERVEZETEK TERVEIBŐL kát önállóan végez — mondja megyek őrjáratba, meg az If­édesanyja. Ha a szakmáról van szó, akkor nem lehet hozzá szólni Addig ügyködik, gon­Babina Sanyika első osztályos tanuló még nem ismeri a he­tiket, ezért olvasókönyvének a képeit szemlélt nagy érdek­lődéssel, júsági Házban is akad elfog­laltságom. Légó gazdasági fe­lelős is vagyok, úgyhogy nem unatkozom. Margitnak újabb terve van. Gyors- és gépíró-iskolába sze­retne menni. Igaz, fél, hogy vállalata nem járul hozzá, mert sokat kell túlórázni, de biztatom, feltétlenül jelentkez­zék, bizonyára nem lesz sem­mi akadálya tanulásának. Felcsillan szeme, és már ar­ról beszél, hogy az ősszel szín­házbérletet ekar venni, mert nagyon szereti a színházat. — Meg a könyv a mindene — szól közbe édesanyja, és el­árulja, hogy Margitka bizony nem fizeti be az ebédpénzt, in­kább könyveket vásárol. Délutánjai, estéi foglaltak, hiszen a jövő tavasszal kirepül a családi fészekből;}. — Sokat sétálok — mondja. S igaza van, hiszen séta köz­ben jobban megy a számvetés. * * * Még sok fiatallal beszélget­tem. Egyikük szabad idejének nagy részét sportolással tölti, másikuk szívesebben foglala­toskodik otthon, a házi mun­kában. Egyetlen olyan lányt vagy fiút nem találtam, aki arról panaszkodott volna, hogy unatkozik. S ennél beszédesebb magyarázat aligha szükséges. Föl esz György vwwirtn., ny&at­Edmger bajusza újra meg- bizalommal vagyok maga iránt. Részle tesebben nem. mozdult. Nem fogjuk figyeltetni. kozott. — ön értelmes fickó, Blake. Természetesen egyáltalán - És még egy dolog ober­ru> a* ** emun** «nÁn ön nem bízott bennem, es ezer gruppenfuhrer ur — fordultam sem járhat^úT^ átteZítotia. kömmel égetett volna el vala- Edingerhez, kihasználva ked- meg önelégülten. — Jól tudom tnélffik haláltábor krematóriu- yezo hangulatot. — Valami miért akar LamImmm) mában, de egy angol hírszerző igazolványt kérnék, papírt, ni Meg akarja nJZLi^iuk, betervezése nagyon csábító amely?!j* hagy « német felderítő szóig*- t>oW • rtameteic szamara. laki érdeklődne irántam. lat ajánlatot tett ütmek — na- — Szóval oda utazik, ahová ~P’ 5.n"fZ. *?.* sfm .kony' vasz pillantást vetett rám, akar! — erősített meg Edin- nyebb. Újságírói igazolványt matt aki arra kíváncsi, hogyan ger, majd figyelmeztetőin hoz- °nuek’ 0,1 8 beiyl lap hatnak rám szavai — Mi zátette: — Mondjuk... mond- uzenban... Minekünk azon- juk, negyven—ötven küométe- ban semmi kifogásunk sincs ez rés körzetben! — Újra rám ellen. •— Könnyedén felneve- pillantott s a lehető legna- tett. — Ebben van némi logika, gyobb jóindulat sugárzott sze- Kérjen csak, kérjen csak uta- méből. — Remélem, nem gon- sítást. Azt fogják önnek tana- dől szökésre? — Azután rög- csolni, hogy egyezzen bele tön felelt helyettem: — Nem, mindenbe. Csak hadd tudja ön eléggé megfontolt ember... meg az angol titkos szolgálat, Először is nem tudná magát , , . . hogy ön kapcsolatban áll a né- átvágni, másodszer pedig sem- valóban Biake-kei met felderítő szolgálattal. Ez mi értelme sem volna, garantálja az ön biztonsagot Meg volt arról győződve, az angolok részéről, de dolgoz- hogy egy ilyen elismert hír­ni nekünk fog! Okos ember szerzö, mint Blaike, nem akar- mindig a győző oldalára áU.kilépni a játékból. Hallgattam, mint akit lenyu*• ___ "Aáég &gy szívességre kér~ Nagyon halás lennek, gözött jövendőbeli főnököm ném _ mondtam hanyagul. —----------*'"• é leslátása. Jankowskának én azt mon­— Éppen ezért csak menjen dóm, hogy önnel utazom el és »olvassza ká* a készülékét Rigából. — folytatta Edinger.— Ké- Edinger kérdéssel válaszolt: szemről semmi akadálya! — Tart tőle talán? — De nem. szeretném, ha lát- Vállat vontam, hatatlan útitársak kísérnének — Nemigen, csak éppen rajzolója. Kiadta az utasítást, hogy azonnal állítsanak ki nekem igazolványt, és anélkül, hogy bármilyen szerkesztőségbe be­mentem volna, ott, a hivatal­ban nyomban meg is kaptam. A megbeszélés nyilván azért járt sikerrel, mert Edinger a legkevésbé sem kételkedett ab­van dolga. Amikor Jankowskával talál­koztam, közöltem vele, hogy rövid időre elhagyom a várost. — Szükségem volna a kocsi­ha ma a rendelkezésemre bocsáta­na. — Kérem, a kocsi a magáé, rend-ikezhet vele. De mégis, hova készül? — Nem megyek messzire — feleltem lakonikus rövidség­gel. — Fel akarok egy kissé célomhoz. Bizalomért bizalom nem akarom minden ügyembe frissülni a természet lágy ölén. jár cserébe, Obergruppenführer beavatni. úr. Vagy megbízik bennem, — Maga lángész, Blake! — vagy alig hiszem, hogy valaha dicsért meg Edinger. — Tisz- is megegyezésre jussunk! tóban van azzal, hogy Rigában Edinger jóindulatúan neve- senki sem merészelne nálam tett: érdeklődni. — És bizalmasan — Maga mindig ravaszkodik, hozzátette; — Az a hölgy ne- Blake! Attól tart, hogy a meg- kém sem rokonszenves. Már kerülésével felhasználom a régen kézbe vettem volna, de leadóját. Pedig én valóban igen befolyásos pártfogói van- Itolléadnak tartom magát, és nak,,, Jankowska fürkészve nézett rám. — Nem kísérhetném él? — Nem — utasítottam el határozottan. — Hiszen éppen rpaga mondta, hogy mister Blake nem avatta be minden titkába. Még jobban felfirryelt — Folytatjuk — A somogyszil—gadácsi Pe- tő fi Termelőszövetkezet kom­munistái megtárgyalták az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsításának feladatait. Úgy dolgoznak — s a szövet­kezet egész tagságát mozgósít- ják arra —, hogy a burgonyát e hó 20-ig, a cukorrépát októ­ber 15-ig, a kukoricát novem­ber 1-ig betakarítsák. Az ár­pa vetését ebben a hónapban, a búzáét pedig november 1-ig szándékoznák befejezni. * * * Az ellenforradalom óta nem volt politikai oktatás Somogy- acsán. Az új oktatási évadban azonban megszervezik az »Idő­szerű kérdések« tanfolyamát. Minden párttag és a tömeg­szervezetek párton kívüli ve­zetői is — összesen 28-an — jelentkeztek a tanfolyamra; Tóth József lesz a propagan­dista. t * * Ezeres Béla agronómust és Molnár Jánost tagjelöltségi idő nélkül párttagnak vette fel Kapospula tsz-község alapszer­vezete a vezetőségválasztó tag­gyűlésen. Ugyanekkor elhatá­rozták, hogy az eddiginél ha­tékonyabb felvilágosító és ne­velőmunkát végeznek a pár- tonkívüliek körében, hogy az arra érdemesekkel tovább erő­södjék számszerűleg a jelen­leg hat tagot számláló párt- szervezet. * * * Nagyberény kommunista pe­dagógusainak támogatásával megszervezték az általános is­kola esti tagozatát. Eddig mintegy 30 felnőtt jelentette be, hogy az esti tanfolyamon elvégzi a hetedik és nyolcadik osztályt. Elsőként Takács Jó­zsef tanácselnök adta be je­lentkezését. * • • Péterhidán határozatot hoz­tak a szervezeti élet javításá­ról. A helyi kommunisták egy része két taggyűlés közti idő­szakban is összeül, hogy , ne csak a titkár és helyettese, ha­nem minél több párttag véle­ménye alapján dönthessenek egy-egy fontos kérdésben. Az ilyen nem hivatalos rendezvé­nyek részvevői elmondják egy­másnak legújabb tapasztalatai­kat, amelyek megvitatásával kár volna várni * következő taggyűlésig. • • * A hetedik pártkongresszus napjaiban több röpgyúlést és pártnapot tartanaik a Csurgód Faipari Vállalat kommunistái) Ezzel az a céljuk, hogy az üzem párton kívüli munkásai­val is késedelem nélkül meg­értessék a kongresszus be­számolóját, hozzászólásait és határozatait. • • • A somi alapszervezetnék fűk !rom év óta nincs pánthelyisé­ge. A pártszervezet bútorainak, irodaberendezési tárgyainak \gondos megőrzése igy nem. biz­tosítható kellően. A párttagok nehezményezték, hogy rendez, 'vényeiket mindeddig más szer­vezet vagy intézmény termé­ben kellett tartaniuk. Kvstra Mihály alapszervezeti gazda­sági felelős javaslatára elhatá­rozta a iaggnülés, hogy kéri községi tanácsot, bocsásson ]rendelkezésükre olyan épüle­tet, amelyben párthelyiségei létesíthetnek. * * * Hetesen Bank Lajos iskola- igazgatót választották meg a ártszervezet új titkárává; iBank rivtárs vállalta, hogy felkéri a tantestület tagjait is­meretterjesztő előadások tartá­sára. Mátyus János fiatal párt­tagot megbízták a Kisz-szerve* |zet patronálásávaiL * • ♦ ' Miklósi tsz-községben egy filap szervezetbe tartoznak a párttagok. Az évek óta műkö­dő Vörös Csillag és a tavasz- szál alakult Uj Barázda Tsz kommunistái együttesen vitat­ják meg közös gazdaságuk 'megszilárdításának feladatait, A szövetkezeti munkában jár­tasabb elvtársak tanácsai nag» segítséget jelentenek a fiat0 'szövetkezet kommunistáinak, Acs Tibor mezőgazdászt vá­lasztották meg titkárnak, hogy a kommunisták segítségével jobban érvényesíthesse politi­kai és szakmai javasalatait mindkét, szövetkezet munkájá­nak fellendítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents