Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

Tasámap, 1959. szeptember IS. 2 SOMOGYI NÉPLAP A BÉKE ÉS BARÁTSÁG RAKÉTÁJA A világ értesülést szerzett az új szovjet holdrakéta felbocsátásáról LONDON (TASZSZ) Az új szovjet hold rak éta felbocsátásáról szó­ló hír nagy szenzációt keltett Angliában. A Reuter hírügy­nökség három perccel a TASZSZ közleménye után is­mertette á szovjet tudomány és technika újabb győzelméről szóló hírt. PÁRIZS Néhány perccel a moszkvai rádió közleménye után a leg­nagyobb francia lapok érte­sülést szereztek a hírről. Az AFP közleményében ismertet­te a szovjet holdrakéta főbb technikai adatait. TASKENT A második szovjet kozmikus rakéta rádióadásait 19,997 me- gaherzes hullámsávon fogták Taskentben. MOSZKVA Alekszandr Topcsijev, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának alelnöke közölte a TASZSZ tudósítójával, hogy moszkvai idő szerint 4 óra­kor a második szovjet koz­mikus rakéta tovább folytatta útját az előre kijelölt pály-íi a Hold felé. A szovjet megfi­gyelő állomások állandó kap­csolatot létesítettek a rakéta adójával. A rakéta utolsó lépcsőjéről szólva Topcsijev megjegyezte, hogy az 39 kilóval haladja meg a január másodikén fellőtt el­ső kozmikus rakéta utolsó lép­csőjének súlyát. A szovjet kozmikus rakétát — mondotta a szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnöke — joggal nevezhetjük a béke és barátság rakétájának. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE R történelmi párbeszéd előestéjén Újabb jelentés a szovjet űrrakétáról Moszkva (Mm A TASZSZ jelenti: A második szovjet űrrakéta folytatja útját a Hold felé. Moszkvai idő szerint 17 óra­kor (magyar idő szerint 15 órakor) a rakéta már 101 ezer kilométer távolságban volt a földtől és Szumatra-szigetének nyugati része fölött haladt. A rakéta rádióadókészülékei fennakadás nélkül dolgoznak. A rakétán elhelyezett tudomá­nyos és telemetrikús készülék normálisan működik. Á Szovjetunió területén lévő mérő- és megfigyelőállamások szakadatlanul veszik és re­gisztrálják az űrrakétáról ér­kező rádiójelzéseket. A rá­diótechnikai állomások méré­seket végeznek az űrrakéta helyzetére vonatkozólag és a kapott adatokból pontosan megállapítják a rakéta pályá­ját Moszkvai idő szerint 19 órakor (magyar idő -szerint 17 órakor) az űrrakéta az In­diai-óceán felett volt a 78,6 keleti hosszúság és az 5,4 déli szélesség által meghatározott ponton. * • * (MTI) Mint nyugati hírügy­nökségek jelentéseiből kitű­nik, nyugati. tudósok nagy ér­deklődéssel és elismeréssel fo­gadták az újabb szovjet űr- bolygó felbocsátásának hírét, LONDON »-Az űrbolygó nem fog. visz- szatémi a Földre, mert sebes­sége minden bizonnyal kozmi­kus sebesség-« — jelentette ki H. S. W. Massey professzor, az űrhajózás problémáit kutató angol országos bizottság elnö­ke. Dr. D. C. Martin, a tudomá­nyok fejlesztésére alakult tár­saság titkára hangoztatta, hogy az újabb szovjet ürboly- gó kilövése »nagy teljesít­mény“, majd hozzátette: »A Szovjetunió kozmikus rakétája minden bizonnyal igen sok adatot szolgáltat a világűr sa­játosságairól és a Holdba ve­zető útról.“ Valamennyi londo­ni esti lap újranyomtatta első oldalát és nagybetűs címekkel jelentette, hogy sikeresen újabb szovjet űrrakétát lőttek ki a Hold irányába, WASHINGTON Hagerty, a Fehér Ház sajtó­titkára kijelentette, hogy Ei­senhower elnököt, aki szom­baton rövid időre farmjára utazott pihenni, Gettysburg- ba érkezésekor tájékoztatták az újabb szovjet űrbolygó ki­lövéséről. PÁRIZS Az AFP kommentárjában hangoztatja, hogy »akárcsak a híres első szputnyik esetében, az oroszok ezúttal is előnyre tettek szert a holdrakéták te­rén — legalábbis ami a sikert illeti. Hasonlóképpen messze élen járnak a kozmikus raké­ták súlyát illetően“. BONN A bochumi obszervatórium vezetője közölte,, hogy szomba­ton Gmt 9,00 órától rádiójele­ket vesznek fel, amelyek azo­nos frekvenciájúak az új szov­jet űrbolygó rádiójeleivel. (MTI) Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözlő távirata a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Moszkva, Kreml. Drága Elvtársak! A második kozmikus rakéta sikeres felbocsátása alkalmá­ból pártunk és a magyar nép forró üdvözletét és jókívánsá­gait küldi a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, a kiváló szovjet tudósoknak, mérnökök­nek, munkásoknak, az egész szovjet népnek, kiknek alkotó munkájuk új, nagyszerű sikert ért el. Szép eredményük örömmel és büszkeséggel tölt! el a szocializmust építő ma­gyar népet is. Szívből kíván­juk, hogy érjenek el újabb és újabb győzelmeket az űrhajó­zás tudományos előkészületei­nek nagyszerű munkájában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Növekvő érdeklődés Hruscsov amerikai útja előtt Coon Rapids. Älai Steven­son, a Demokratikus Párt volt elnökjelöltje szeptember 23- án az Xowa államban lévő Roswell Grast farmer minta­gazdaságában várja be Nyikita Hruscsovot, a Szovjetunió mi­niszterelnökét, aki a farmer Coon Rapidsbe utazik, hogy ' meghívására a gazdaságba lá­Az Angol Munkáspárt választási röpirata London (TASZSZ). Az Angol Munkáspárt „A konzervatívok szélhámoskodásai 1951-től 1n 59-ig” címmel nyilvánosságra hozta választási röpiratát. A röpirat leleplezi a kon­zervatív politika baklövéseit és 'kudarcait, felsorolja az an­gol pépnek tett, de be nem váltott ígéreteit. 1955-ben — jegyzi meg a röpirat — azt ígérték, hogy biztosítják a teljes foglalkozta­tottságot 1959 januárjában 620 000 munkanélkülit tartot­tak nyilván Angliában. A , röpirat szerzői kijelentik, hogy a konzervatívok szánt- szándékkal folytatnak ilyen gazdasági politikát, mert úgy látják, hogy a munkanélküli­ség harci eszköz az infláció ellen. A konzervatívok törvényt hoztak a lakbérek ellenőrzésé­nek hatálytalanításáról, s en­nek következtében nagymér­tékben emelkedtek a lakbérek. Ebben az évben — hangzik a továbbiakban a röpirat — 36 bányát zártak be, és körülbe­lül 13 000 bányász munkanél­külivé válik. Jövőre még több bányát zárnak majd be, és sok szakmunkás válik ismét mun- feanélkülivé. A brosúra a továbbiakban rámutat a nyugdíjasok súlyos helyzetére. A szerzők kijelentik, hogy a konzervatívok külpolitikája a kudarcok sorozatának történe­te. Cipruson vérontáshoz ve­zetett, hogy makacsul megta­gadták a gyarmattól a függet­lenséget, végül azonban mégis meghátrálásra kényszerültek. A szuezi kaland pedig, a poli­tikai csődről nem is szólva, tisztán katonai szempontból is nagy kudarca volt a konzerva­tívoknak. A szerzők élesen bírálják a konzervatív kormány gyar­matpolitikáját. Tényeket so­rolnak fel annak alátámasztá­sára, hogy a gyarmati hatóságok erőszakot és ön­kényt alkalmaznak Kenya és Nyaszaföld bennszülött lakos­ságával szemben. A röpirat befejezésül megál­lapítja, hogy a konzervatív kormány tagjai — a vagyonos osztályok képviselői. „A de­mokratikus kormánynak — hangzik a röpirat — magában kell foglalnia a lakosság min­den rétegének képviselőit és nem állhat egy szűk kiváltsá­gos csoport képviselőiből”. tMxa f tógát. Hruscsov felesége ugyanakkor meglátogat egy automatizált mosodát, egy is­kolát és az 1700 lakosú város­ka több magánlakását. Washington. Az AF jelenté­se szerint körülbelül kétezer újságíró kíséri majd Hruscso­vot amerikai kőrútján. A har­minc országot képviselő ripor­terek, fényképészek, rádió- és televízió tudósítók száma kö­rülbelül 600-zal múlja felül az Erzsébet angol királynő két évvel ezelőtti utazásán részt vett újságírók, számát. Manchester. A Guardian is­merteti a Gallup-intézet köz­véleménykutatásának eredmé­nyeit. A megkérdezettek nagy többsége mindenütt üdvözli Hruscsov. és Eisenhower köl­csönös látogatását. A nyugat­európai országok közül Hol­landiában 89, Nyugat-Német- országban 84 százalék, Angliá­ban 76 százalék helyesli a lá­togatásokat. Az Egyesült Ál­lamokban 70. illetve 64 száza­lék foglalt állást E;senhówer illetve Hruscsov látogatása mellett. (MTI) Hruscsov foanrita Thorezt és Ulbrichtot Moszkva (TASZSZ). Szomba­ton a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának központjában Hruscsov és Szuszlov fogadta Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt főtitkárát és Walter Ulbrichtot, Németor­szág Szocialista Egységpártjá­nak első titkárát, akik szabad­lábukat töltik a Szovjetunió­ban. A b&ifei be SZINTE MÁR CSAK ÖRÁK választanak el bennünket at­tól a pillanattól, amikor Hrus­csov és Eisenhower találkoz­nak egymással, és megkezdődik az a történelmi párbeszéd, amelynek első hírére annak idején fellélegzett a világ, és amelynek eredményétől sokat vár az emberiség. A Hruscsov—Eisenhower-ta- lálkozó bizonysága annak, hogy a Szovjetuniónak, a szo­cialista tábornak sikerült el­fogadtatnia a tárgyalások gon­dolatát; rákényszerítenie a Nyugatot a vitás kérdések bé­kés megoldásának keresésére. Hogy ennek értékét jelentősé­géhez mérten láthassuk, nem kell egyebet tennünk, mint visszagondolnunk arra az idő­re — és ez nincs is olyan tá­vol —, amikor még a hideg- háborús lovagok kizárólag az erőszak eredményességét han­goztatva gátat vetettek a ta­nácskozásoknak. Most a tár­gyalások hosszú során keresz­tül jutott el az emberiség a Hruscsov—Eisenhower kölcsö­nös látogatásokig. Ma már a tárgyalások során a kapitalista nagyhatalmak ve­zetői is gyakorta hangoztatják, hogy reálisan akarják felmér­ni a való helyzetet, de mind ez ideig a gyakorlatban kijelen­téseik szólamok, a fenyegető helyzetek, a vitás kérdések pe­dig megoldhatatlanok marad­tak. Itt van például a német probléma, amelynek megvita­tására összehívták a külügy­miniszteri értekezletet. A ka­pitalista hatalmaknak be kel­lett látniuk, hogy Nyugat-Ber- linben a helyzet tarthatatlan, és szükségesek bizonyos lépé­sek a feszültség csökkentésére. Mindazonáltal ezekre a lépé­sekre a mai napig nem került sor. Még mindig vonakodnak a német kérdésben legdön- kommunista és a nem kommti- főbb lépés — sőt joggal mond- nista világ között a megbeszé- hatjuk, a világpolitika egyik léseket, a megegyezést és a legdöntőbb lépése — megléte- tárgyalást diktálják, a való­iétól: a német békeszerződés sággal számoló józan ténye- megkötésétől, holott mindenki zők«. számára világos, hogy ezzel a Nem véletlen az sem, hogy második világháború legátko- most az angol választások ide- sabb maradványát számolnák jén a korteshadjárat főtémája fel, és a leghatározottabban nem annyira a, belpolitika* közelednének a békéhez. mint a külpolitika. A Kortzer­A világháborús körök min- vatív Párt azzal érvel, hogy ő den mesterkedése ellenére a járult hozzá, elsősorban 'a nyugati polgári sajtónak is Szovjetunióval való tárgyalá- meg kell állapítania, hogy a sok és általában a tárgyalás megbékélés szelleme gyözedel- eszméjének érvényesüléséhez. meskedik a háborúé felett. A A Munkáspárt pedig azt han- győzelem még idő kérdése, és goztatja, hogy a Konzervatív egyelőre csak a tendenciát le- Párt e diplomáciai tevékenysé- het kétségkívül érezni. Ebben ge a Munkáspárt sugalmazásá- a tendenciában vannak hűl- ra és szorítása következtében lámhegyek és hullámvölgyek, született meg. Ezért folyamodnak a hideghá- a, tárgyalások eszméjének borús erők olyan akciókhoz, újabb diadala a többi között mint például a laoszi válság az ^ hogy az ENSZ leszere_ megteremtése, illetőleg a vak- bizottsága elfogadott egy lárma e távoli vidék körül, hogy olajat öntsenek a hideg­háború kialvóban lévő tüzére. olyan tízes bizottság alakításá­ra előterjesztett négyhatalmi javaslatot, amelyben a Kelet ^ hullámvölgyek elmélyítését a Nyugat egyenlő arányban szolgálják azok a hirharsonák képviselteti magát, & e]hatá. is, amelyek szítjak az indiai r0zta, hogy két esztendei szü- kinai ellenteteket, es rontani net után ismét megkezdik a igyekeznek a világ e kei nagy leszerelési tárgyalásokat. országának kapcsolatát. _ _______ M INDEZEK AZ ERÖFESZI- , EIfFH?^ER EGYELŐRE TÉSEK azonban nem állhatták ^tobbi televmós beszéde- Útját a Hruscsov—Eisenhower- meglehetősen homályosan találkozónak. A konzervatív fogalmazta meg az Egyesült Daily Express írja vezércikké- Államok célkitűzését a Hrus- ben: »Eisenhowernek európai csovval való találkozást ílle- útja végső tanulságaként le toen, amikor azt nwndotta: »A kell vonnia: a népek békét kí­vánnak és megegyezést a Szov­jetunióval, s ennek megvalósí­tását éppen tőle, Eisenhower- től remélik«. A Catolic He­rald is azt fejtegeti, hogy a komoly tájékozódás kísérletei esetleg új lehetőségeket tár­nak fel a tényleges haladásra a nemzetközi feszültség né­hány okának megszüntetésé­hez«. Az emberiség azonban tárgyalások és a megegyezés azt reméli, hogy a homályos k0/?zaka hasonlíthatatlanul fogalmazás ellenére a tárgya- jobb megoldás, es több bizton- .. , , , , Ságot ígér, mint a háború vagy lasokon eredmények ­a tehetetlen sodródás. »Azok a nemcsak ígéretek, hanem tet- tényezők, amelyek manapság a^tek is születnek. Csőn En-laj beszámolt a kínai indiai határkérdésről az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának ülésén Peking (Uj Kína). A II. Kí­nai Országos Népi Gyűlés Ál­landó Bizottsága pénteken délután tartotta 6. kibővített ülését. A kínai—indiai határ­kérdést vitatták meg.: Csöu En-laj, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke az ülésen beszámolt a kínai—indiai határkérdésről. Ismertette e kérdés történelmi hátterét és a kínai—indiai ha­táron kialakult legújabb hely­zetet, .majd részletesen meg­határozta a Kínai Népköztár­saság kormányának álláspont­ját és politikáját e kérdésben. Csou En-laj rámutatott: a kínai—indiai határon a legutóbbi időbén támadt feszültséget teljes egészé­ben és szándékosan egyes indiaiak keltették, akik — hátsó gondolatoktól ve­zérelve — bizonyos határ­vitákat arra használtak fel, hogy kínaellenes kam­pányt indítsanak. Sajnálatos — folytatta a mi­niszterelnök —, hogy az indiai kormány is alaptalan vádakat emelt Kína ellen, és katonai, illetve diplomáciai nyomással, valamint, a közvélemény fel- használásával igyekezett rá­kényszeríteni a' határkérdéssel összefüggő egyoldalú követelé­seit. A Kínai Népköztársaság — a kínai—indiai barátság érde­kében — az elmúlt hónapok­ban következetesen a legna­gyobb tartózkodást és türel­met tanúsította. Ez a magatar­tás azonban nem talált kellő megértésre hivatalos indiai körökben. Csou En-laj rámutatott: ha­bár Kína és India határa nincs kijelölve, a két ország akkor is jó viszonyban élhet egymás mellett, amíg mindketten fenntartják a jelenlegi határ státus quoját. Legújabban azonban a kí­nai—indiai határ keleti szaka­szán — jóllehet a határinci­densek kizárólag abból a tényből adódtak, hogy indiai csapatok behatoltak kínai te­rületre, sőt' az ' úgynevezett Macmahon-vonaltól északra is ! előrenyomultak — az indiai fél nagy hűhót csapott, és feszültséget idézett elő a két ország viszonyában. Miért tör­tént ez? Nyilvánvaló, hogy a tibeti lázadás után In­diában egyesek ismét fe­szültséget* akartak kelteni Kína és India között, meg akarták bontani a két nép barátságát. Az indiai kormány pedig igyekezett ezt az alkalmat ar­ra felhasználni, hogy a kínai kormányra nyomást gyakorol­va, elfogadtassa Kínával a ha­tárkérdésben vallott egyoldalú indiai álláspontot, s India kö­veteléseinek megfelelően mó­dosítsa a térképet. Csou En-laj nyomatékosan hangsúlyozta: sohasem járhat eredménnyel, ha egy ország rá akarja kényszeríteni akaratát másokra. A kínai kormány so­hasem tett ilyet, és a kínai— indiai barátság, valamint a békés együttélés öt alapelvé­nek fenntartása érdekében ha­tározottan ellenzi az ilyen ma­gatartást. A miniszterelnök befejezésül kijelentette* hogy Kína és In­dia két nagy ázsiai ország, amelynek lakossága együttvé­ve meghaladja az egymilliár- dot. « Kínának és Indiának kö­zös érdekei és kötelezett­ségei vannak a világ, kü­lönösen pedig Ázsia béké­jének megőrzésében. Hosszú, hagyományos baráti kapcsolatok fűzték és fűzik egymáshoz a két országot, amelyek elsőnek hirdették meg a békés együttélés öt alapelvét. A két ország között a határkérdésben támadt nézeteltéréseket, sőt, bizo­nyos vitákat baráti tár­gyalásokon kell megol­dani, az igazságos és méltányos megegyezés érdekében, nem pedig olyan eszközökkel, ame­lyek összetűzésekhez vezethet­nek — fejezte be Csou En-laj. A miniszterelnök beszámo­lóját számos felszólalás kö­vette, (MTI) A „Lenin" atommeghajtású szovjet jégtörő első útja Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ gyorshíre szerint a »Lenin« atommeghajtású szovjet jégtörő szombaton reggel kifutott a leningrádi adrniralitási hajógyárból, hogy a Néva folyón elfoglalja ugyanazt a helyét, ahonnan 1917 októberében az Aurore cirkáló leadta történelmi* je­lentőségű ágyúlövéseit a Téli Palotára. A jégtörő két napot tölt ezen a helyen, majd pró- baútra indul. A moszkvai lapok behatóan foglalkoznak a »Lenin« atom­meghajtású jégtörő első útjá- val. Anatolij Alekszandrov aka­démikus az Izvesztyija hasáb­jain rámutat, hogy a Szovjet­unió azért épített atommeg- hajtású jégtörőt, mert éppen ennél a hajótípusnál érvénye­sülnek leg.iobk'in az atom­energia óriási előnyei, Az atommeghajtású jégtörő több mint egy éven át hajózhat anélkül, hogy kikötőt kellene érintenie, üzemanyageserére pedig valószínűleg kétéven­ként kerül majd sor. A jég­törő folyamatosan haladhat akár 2—2,5 méteres jégréteg- vastagság mellett is. Az akadémikus a három hajóreaktort jellemezve azt írja, hogy azok semmiféle kü­lönösebb gondot nem okoz­nak, és a hajón már minden­ki hozzászokott munkájához* A hajó 900 szolgálati,és la­kófülkéjében a legnagyobb kényelmet teremtették meg a személyzet számára. Az atom­berendezésekkel foglalkozó személyek be- és kijárata kü­lönleges fülkéken keresztül történik, ahol ruházatuk és testük megfelelő ellenőrzés alá kerül. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents